Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-21 / 118. szám

Felhívás az asszonyokhoz! Stúdió - kérdőjelekkel Akkor, amikor a párt X. kongresszusának szellemében mind több szó esik a lapok hasábjain is a szellemi mű­helyek kialakításának szüksé­gességéről, különösen elgon- dolkoztatónak és szomorúnak tartjuk, hogy Nógrád megyé­ben a képzőművész stúdió jö­vőjét illetően kérdőjelekkel találkozunk. Mégpedig olya­nokkal, amelyek után elmosó­dó, vagy éppen meglehetősen bizonytalan a válasz. Miért? Mindenekelőtt szóljunk pár szót a megyei képzőművész stúdió eddigi tevékenységé­ről. Iványi Ödön festőművész törekvését illeti elsősorban a dicséret, aki hat évvel ezelőtt útjára indította a stúdiót. (Azt megelőzően ugyancsak az ő vezetésével működött a bá­nyász művelődési házban egy elénk, eredményes képzőmű­vész kör). A stúdió annak idején — és a jelenben is — kettős célt szolgált. Egyrészt azokat a tehetséges embereket igyekezett szervezeti formába tömöríteni, akik akkor nem rendelkeztek Képzőművészeti Alap-tagsággal, vagy nem vol­tak tagjai a képzőművész szö­vetségnek. Sürgette a stúdió létrehozását az is, hogy az észak-magvarországi területi szervezet tagjai csak alapta­gok lehettek. (A korábbi, Nógrád megyei csoporttagság­nak ez nem volt előfeltétele). Amikor tehát a területi szer­vezet megalakult, néhány te­hetséges ember is kívül re­kedt a kapun. Kár lett vol­na „veszni hagyni” őket. Más­részt — s ez nem kevésbé fontos — a stúdió azokat a fiatalokat igyekezett összefog­ni. akik a képzőművészet sze- reletét fontosnak vélték éle­tükben, s ilyen irányú tevé­kenységet is folytattak, Ter­mészetesen, nem mindenki vált stúdiotaggá azzal az igénnyel, hogy képzőművészeti babérokra pályázzék, hanem a szép, a tartalmas időtöltés hí­veként igyekezett műértővé képezni magat, s szűkebb, vagy tágabb munkahelyi, ba­ráti közösségekben az ízlés- fejlesztés „apostolaként” tevé­kenykedni. Egyébként a stúdió mindkét funkciójának megpróbált — s nem is eredmény nélkül — eleget tenni. Az évek során például a stúdió tagjai közül ötöt felvettek a Képzőművé­szeti Alapba! Az évenként is­métlődő nyári művésztelep, s a rendszeressé vált téli stú­diótárlat közművelődési szere­pet is betöltött. Volt rá eset, hogy ez a csoportkiállítás a közvéleményben rendkívül élénk és elismerő érdeklődést keltett. 1971-től pedig a Nép­művelési Intézet is számon tartja a stúdió nyári telepét, ami azt jelenti, hogy telep­vezetőt, időnként akt-modellt és előadókat küld Nógrádba. Idén Szirákon nyílik meg jú­niusban a stúdió nyári telepe. A stúdió vezetője, Iványi Ödön azonban lemondott funkciójáról, s a csoport, amely a megyei József Attila Művelődési Központhoz tarto­zik, most vezető nélkül ma­radt, léte egyelőre bizonyta­lanná vált. Miért? Iványi Ödön tájékoztatása szerint a Nógrád megyei Ta­nács VB Művelődésügyi Osz­tályán néhány héttel ezelőtt közölte lemondását. Közlése nem váltott ki hosszabb be­szélgetést. Sem a lemondás okáról, sem a további elkép­zelésekről nem esett szó. A párbeszéd, véleménye szerint, kissé rövidre sikerült. Esze­rint úgy festhet a dolog, mintha a stúdió csupán a ve­zető, illetve a megyei műve­lődési központ „szívügye” len­ne, ahová jelenleg szervezeti­leg tartozik a csoport. Venesz Ernő művelődési központ igaz­gató és Iványi Ödön szerint — se véleménnyel magunk részéről ugyancsak egyetér­tünk! — a stúdió kultúrpoli­tikai szerepét mindeddig nem tisztázták. Nem változtat ezen a tényen az sem, hogy a me­gyei művelődésügyi osztályon hangsúlyozták: nem kívánják a stúdió feloszlatását, de szük­ségesnek tartják funkciójának tisztázását, illetve közművelő­dési szerepének erősítését. Ügy véljük, hogy a kultúrpoliti­kai szerep tisztázása elsősor­ban nem is elméleti tenniva­lókat vet fel, hanem minde­nekelőtt gyakorlati kérdéseket. S hogy a dolgok hogyan ala­kulnak a gyakorlatban, ah­hoz a megyei művelődésügyi osztálynak is köze van. Mert, ha zajlottak is beszélgetések a stúdió kultúrpolitikai szere­péről, a gyakorlatban ez a szerep nem kristályosodott ki. Többi között, emiatt történ­hetett meg az is, hogy pél­dául Iványi Ödönt az évek során elmarasztalták a stúdió tevékenységének irányítása miatt. így szemére hányták — s nem mindig megfelelően elemző formában —, hogy a „dilettánsok nesztora”, hogy úgy tűnik, mintha Nógrádban már „mindenki” festőművész lenne, és így tovább. A ta­gok egy része ugyanakkor el­várta volna, hogy a stúdió- vezető támogassa őket az alap­tagság elnyerésében. stb. Minderre nem kerülhetett vol­na sor, ha az évek során si­kerül megtalálni a helyes gya­korlatot. S hogy nem így tör­tént, az nem múlhatott csupán a stúdióvezetőn. Venesz Ernő egyébként szükségesnek tartja a stúdiót, hiányában szegényebbek len nénk. Szükség van minden olyan fórumra, amely a köz- művelődés, a képzőművészeti ismeretterjesztés eszközeit is figyelembe véve munkálkodik az esztétikai nevelésben. Időn­ként pedig tehetségek is fel­bukkanhatnak, akik a stúdió hiányában esetleg elkallódná­nak. Nem törekedtünk a teljes ségre a stúdió „válságának” vizsgálatánál. Csupán néhány szempontra kívántuk felhívni a figyelmet, s a jelenlegi gon­dot szerettük volna felvetni, a sürgős intézkedés reményé­ben. Elsősorban a stúdió he­lyének végleges kultúrpoliti kai tisztázását várjuk. Olyan tisztázást, amely gyakorlati útmutatással szolgál! S amely a megye képzőművészeti éle tének feltételezett ismerete birtokában évek hosszú sora után elengedhetetlenül idősze rűnek tűnik. S nem mellékes, természetesen, a stúdió szer­vezeti dolgainak elrendezése sem. Csak így töltheti be a jövőben is funkcióit. Tóth Elemér Elvégezték a tavaszi erdőtelepítést A szécsényi erdészetnek nagykiterjedésű a területe. Az egyik határa Garábnál, a másik Ipolyszögnél van. Ta­vasszal az erdősítési mun­kára nagy gondot fordítottak. A tervek szerint hetven hek­tárt kellett telepíteniük. Az erdőtelepítési tervet teljesí­tették. Az állami területen 46 hektáron, a tanácsoknál 24 hektáron ültettek el 620 ezer csemetét. Azonkívül négy­ezer suhángot és 10 ezer dísz­cserjét is elültettek. Eladtak a társerdészeteknek félmillió tölgy-, a termelőszövetkeze­teknek pedig 330 ezer külön­böző csemetéi. A tavasz folyamán nyolc­van állandó munkást foglal­koztattak az erdőtelepítésen, de ide irányították az idény­munkások nyolcvan százalé­kát is. Most az ápolási mun­kát végzik, amihez kedvez az időjárás. A jó munkaszerve­zés biztosíték arra, hogy az erdőtelepítés mellett az ápo­lást is a tervnek megfelelően teljesítik. Űj boltok Szügyijén az utóbbi három évben rohamosan fejlődtek a kereskedelmi egységek. Szép presszója és falatozója is van a községnek. Jelenleg a köz­pontban levő bolt átalakítása folyik, s ha a munka befeje­ződik, korszerű, félönkiszol­gáló boltja is lesz Szügynek. Ezzel egyidejűleg árukészle­tét félmillió forintra emeli a szövetkezei s ez lehetővé te­szi a választék bővítését. Ter­vezik továbbá a közeli évek­ben az új települések közelé­ben, egy élelmiszerbolt létesí­tését is. Az ú.i egység köny- nyebbé és egyszerűbbé teszi az űj telepen a háziasszonyok bevásárlását. Amíg nem történik beleset... Kérem a Tisztelt Szer­kesztőséget, hívják fel az ille­tékesek figyelmét arra, hogy a vásártéri híd, amelyen a bányavillamos megy át a pa­tak fölött, megint nagyon ve­szélyes állapotban van. Je­lenleg is akkora helyen tört el a deszka, hogy akár egy tízéves gyermek is köny- nyen beleeshet a patakba. Többször volt már ilyen ál­lapotban a híd, s ha ki is javítják, egy vékonyka desz­kát rászögeznek és ezzel el van intézve. De a meglevő deszkák is olyan vékonyak és korhadtak, hogy az ember már nem tudja, hogy me­lyikre lépjen, melyik törik össze alatta. Szerintem a még mindig nagy forgalmat lebonyolító híd, s nem utolsó sorban az emberek testi épségének vé­delme, megérdemelné az építmény teljes felújítását! S mindezt addig, amíg nem történik baleset! Horváth Károly Salgótarján Segítsük a uietnami gyerekeket Felhívással fordulunk a Nógrád megyéi Állami Építő­ipari Vái lilát asszonyaihoz, lányaihoz, hogy erőnkhöz mérten segítsük a vietnami gyerekeket Mi, asszonyok ad­juk az életet, nekünk is kell megvédenünk — hangzott el a nők világkongresszusán Moszkvában. Tudjuk, hogy felelősek va­gyunk gyermekeink jövőjéért, ezért szilárdan elhatározzuk, hogy minden hathatós eszköz­zel küzdünk a háborús ve­szély ellen. Minden népnek joga van ahhoz, hogy szabad­ságban és függetlenségben él­jen, maga válassza meg élet­formáját ts társadalmi rend­szerét. Szolidaritást vállalunk azökkal az asszonyokkal és népekkel, akik az imperialis­ta elnyomás, a gyarmatosítás, a feudalizmus maradványai ellen, felszabadulásukért, nemzeti függetlenségükért harcolnak Nap mint nap halljuk és olvassuk ,i vietnami nép hősi harcát, akik gyakran életüket áldozzak ebben a harcban. Ml, építőipari nődolgozók csatlakozunk a Magyar Nők Országos Tanácsának kezde­ményezéséhez, a vietnami gyermektakaró-akcióhoz. Ezért kérjük a tömegszer- vezetelc vezetőit, a műhelybi­zottságok nőfelelőseit, a KISZ- fiatalokat, egyúttal valameny- nyi asszonyt, segítsenek ben­nünket. hogy sikeresen valóra tudjuk váltani elképzelésein­ket. A takarók kockákból ké­szülnek. mintájuk a műhely- bizottságok nőfelelőseinei megtekinthető. A kocka 10x10 centiméteres, lehet horgolni és kötni is bármilyen maradék- fonalból. Az elkészített koc­kákat a niühelybizottságok nőfelelőseinei: kell átadni, akik vállalatunk központjába küldiK be augusztus 20-ig. A takarók összeállítását közösen végezzük, és eljuttatjuk a Magyar Vöröskereszt központ­jához. Kívánunk mindenkinek jó munkát és előre is köszönjük asszonyain':, lányaink fárado­zását a vietnami gyermekek érdekében. Párt- és tömeg szer vezetők nőfelelosei Falusi takarék- szövetkezetek A takarékszövetkezetek egy­re inkább a falusi lakosság keresett, elfogadott és igényelt pénzintézeteként működnek Alkalmazkodva a tagság igé­nyeihez, szÜKségessé vált, hogy a kezdeti betétgyűjtő és kölcsönt nyújtó alaptevékeny­ségen kívül immár a falusi lakosság pénzügyi ügyeit egy­re sokoldalúbban intézzék. Újdonság, hogy a takarék­szövetkezetek a jövőben a la­kosság előtt eddig kévéssé is­mert biztosítási fedezetet ve­zetnek be a kölcsönt igénylők számára, az úgynevezett köl­csönfedezeti életbiztosítást. Ezt az újfajta biztosítást mindenki megkötheti; aki a takarékszövetkezettől kölcsönt kap, érvényes, magyar szemé­lyi igazolvánnyal, vagy ma­gyar, állandó lakhatási enge­déllyel rendelkezik és a köl­csön felvételekor még nem múlt el hatvanéves. A biztosítás ma már világ- jelenség. a modern élet egyik sajátos jellemzője. Leghatéko­nyabb módja az anyagi javak váratlan pusztulása által be­következett kár mérséklésé­nek, teljes kiküszöbölésének. Előnyeiről nem kell meg­győzni azokat, akik a biztosí­tás birtokában már részesül­tek kártérítésben. Az embert nemcsak anyagi kár érheti, súlyos megterhelést jelent a családnak a váratlan beteg­ség, baleset, vagy haláleset is. Ezek az események általában anyagi veszteséggel járnak és a körülmények még nehezeb­bé teszik az anyagi áldozatot. Hat őrszem^ én. Séta a főagronömussal Nagyorosziban megváltozott a munka rendje. Az élet ta­nította meg az orosziakat, hogy egy mezőgazdasági nagyüzemben csak tervszerű­en, fegyelmezetten lehet élni és dolgozni. Az idén kemé­nyen keli munkálkodniuk, hogy behozzák az elmúlt évi tetemes veszteséget. Blaskó János traktoros mondta el ezt, amikor Kvart- ner Gábor főagronömussal meglátogattuk a határban. A lucernát kaszalta harmadma­gával. Tavaly ilyenkor a so­ros munkának még csak kis részét végezték el. Az idén jól előkészítették a földeket a vetések alá, több műtrágyát is használtak, mint az elmúlt évben. Kvartner Gábor elé­gedett, a határban rend van. Jól teleit az őszi vetés. Azt azért szóvá tette, hogy az egyenetlen műtrágyaszórás miatt most néhol egyenetlen a gabona fejlődése. Elvetették a kukoricát és silikukoricát is. A talajt vegy- szerezték, hogy felszabadítsák a munkaerőt, más, fontosabb feladatok --'égzésére. Ugyanis jelentős vetesszerkezet-válto­zást vezettek be. Fő növény­ként gabonát, kukoricát és takarmányt termesztenek az erre alkalmas földeken. Azo­kat a területeket, amelyek nö­vénytermesztésre alkalmatla­nok, erdősitik, vagy legelőnek alakítják át. Az erdősítésen megkezdték a munkát, ide összpontosítják a munkaerő nagy részét. Kora tavasszal csemetéztek, most az ápolást végzik az asszonyok. Az állattenyésztésre is terv- szerűség jellemző. Kvartner Gábor szerint biztosítani a szükséges takarmányt, ez a legfontosabb. Most folyik a lucerna betakarítása, hideg­levegős szárítása. Ezt követi majd a lóhere kaszálása. Ki­alakították a szükséges legelő területeket is. Egyik közvet­len az új major körül terül el, a tehenek legelik. A nö­vendék jószágokat tavasztól őszig kinn tartják. A szarvas- marha mellett, a juhászatot fejlesztik még. Az anyajuhok számát 750-re növelik, s a szaporulatot tejesbárányként értékesítik A íőagronomus készségesen magyarázta, hogy dolgoznak a közép távú terv elkészítésén. A tsz tagjai, — legalábbis, akik­kel beszeltünk — ismerik, hogy ebben az évben milyen munkát kell egyenként elvé­gezniük. Velük ezt részletei­ben is megbeszélték és ezzel többségében egyetértenek. Te­hát végig a gazdaságban tük­röződik a tervszerűség, az ész- szerűségre, a gazdaságosságra törekvés. Megváltoztatták en­nek érdekében a tsz vezetési rendszerét. Elsősorban is fia­tal szakembereket állítottak az ágazatok élére Kovács Nándor agrármérnök a nö­vénytermesztésért, Simkó Sándor felsőfokú technikus az állattenyésztésért, Walter Ká­roly erdésztechnikus az erdé­szeti munkáért felelős. Az ágazati vezetők heti tervet készítenek, és számot adnak az elvégzett munkáról. Nagyorosziban az élet taní­totta meg a közös gazdaság vezetőit és tagjait, hogy az eredményért keményen kell dolgozni, tervszerűen munkál­kodni. A határban szerzett ta­pasztalatok is mind ezt az igazságot bizonyítják. B. G.v. Versenyben és fejlesztés elüti a 99liúsg?yár” A Pest—Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat Balassagyarmati Gyárában már hagyományos­sá vált a munkaverseny. Az elmúlt évi eredmények alap­ján öt brigád kapta meg a Szocialista Brigád kitüntetést. Az idén. tovább folytatják a versenyt a nagyobb célért, a „Szocialista Gyár” cím elnye­réséért. A verseny alaptörek­vése elsősorban megyénk tő­kehússal és húskészítmé­nyekkel való fokozott ellátá­sa. Ezen belül az olcsóbb ké­szítmények arányának növe­lése és természetesen a gaz­daságosság fokozása. Olyan cél ez, amelynek eléréséhez verseny nyelven szólva, egész megyénk „szurkolhat”, hisz’ valamennyiünk érdeke. Az itt dolgozók bizonyára az idén is mindent elkövetnek a sike­rért, csakúgy, mint tavaly, amikor a 250 fős termelő létszám 205 milliós termelé­si értéket ért el. A gyár fejlesztés előtt áll.' őszintén szólva rászorul a korszerűsítésre annál is in­kább, mert a vele szemben támasztott igények is egy­re nagyobbak lesznek. Új kazánház épül 4,5 milliós költséggel, a szükséges me­leg víz és gőz biztosítása ér­dekében. • A tervezett, új laborató­rium, ha elkészül, a minőség- javítás érdekét is szolgálja. Ma még nagyon sok gon­dot okoz a gyárnál a meg­termelt zsír raktározása- Sok­szor tartálykocsikkal Ceg­lédre vagy Székesfehérvárra szállítják a zsírt. A zsír cso­magolását is szeretnék meg­oldani, mert gazdaságosabb lenne. Ezenkívül a technikai, technológiai fejlesztést ter­vezik, aminek megvalósulásá­val a napi sertésvágás meny- nyiségét megduplázhatnák. , Nagyobb gondot a tisztaságra Á salgótarjáni járás két nagyközségében, Nagybátonyban és Kisterenyén kidolgozták, hogyan valósítják meg a köz­egészségügyi követelményeknek megfelelő rendet, Usztasá- got. Nagybátonyban erre a célra, öt esztendőre, 3 millió 60U ezer forint áll a rendelkezésre. Legyen a pénzösszeg bár­milyen magas, semmit sem ér, ha a lakosság nem segíti; hogy tisztaság uralkodjék a lakótelepeken. Gyakran előfor­dul még, hogy a hulladékot a gyepesített területekre szór­ják. Amellett, hogy ez látványnak is csúnya, kellemetlen bűzt terjeszt. Rendelkezésre állnak a szemétgyűjtők, a sze­metet ebbe kell tárolni. A köztisztasági alkalmazottaknak pedig gondoskodniuk kell arról, hogy időben elszállítsák a hulladékot. A rendelkezésre álló pénzből most korszerűsiti k a köztisztasági felszereléseket. Kisterenyén nem rendelkeznek olyan összeggel, mint Nagybátonyban. Gondoskodniuk kell arról, hogy ennek elle­nére javuljon a köztisztaság. Nagyon kellemetlen látvány a főútról a faluba fordulva, az elhanyagolt útszakasz. Hasonló a helyzet a község belterületén is. Csak rendszeresen söpör­ni kellene, máris javulna a helyzet. A nagyközségeket csi­nosítani, a tisztaságra jobban ügyelni, a községek lakóinak, vezetőinek egyaránt érdeke. Védjük a meggyet, cseresznyét Megkezdődött a cseresznye­légy rajzása a balassagyar­mati, rétsági és a salgótarjá­ni járások gyümölcsöseiben. Megjelenése az egész megye területén várható. A kártevő az értékes gyümölcsöt első­sorban minőségileg rontja. A károsító rajzása rendsze­rint elhúzódik, ezért a véde­kezést rendszeressé kell ten­ni egészen addig, amíg a gyü­mölcsérés és a védekező sze­rek ezt lehetővé teszik. A cseresznyelégy elleni vé­dekezés a házikertekben és szórványgyümölcsösben a Dipterex 0,2 százalékos, a Ditrifon 0.2 százalékos, á Fiiból E 0,3—0,5 százalékos, vagy Lebaycid 0,1 százalékos oldatát ajánlja a megyei nö­vényvédő állomás. Kizáró­lag nagyüzemben a védeke­zéshez felhasználható a fel­sorolt szereken kívül a Pa- rathion 20 0,2 százalékos, az Ekatox 0,2 százalékos, a Wo- fatox Sp. 30, 0,4 százalékos; vagy a Phosdrin 0,1—0,2 szá­zalékos oldata. A javasolt szerek erős mérgek. így a fel-; használásra kerülő rovarölő- szerre vonatkozó munkave-j delmi óvórendszabályokat, elő­írásokat és a várakozási idő­ket szigorúan be kell tartanij NÓGRÁD — 1971. május 21., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom