Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)
1971-05-20 / 117. szám
AI OLVASOK j> r forwmÄ ^4* olvasó kérdés Az illetékes válaszol lakásügyekben Nap rmnt nap érkeznek a levelek és a telefonok a NÓG- KÁD Szerkesztőségébe, amelyekben olvasóink felvilágosítást, illetve tanácsokat kérnek az új lakásügyi rendelettel kapcsolatosan. Ezért az olvasóinkat érdeklő kérdéseket összegyűjtöttük, hogy folyamatosan válaszoljunk rájuk. — Hogyan állapítják meg a lakbérhozzájárulás összegét? A lakbérhozzájárulásról szóló 4 1971. (II. 8.) Kormányrendelet, valamint a végrehajtására kiadott rendelet szabályait 1971 július első napjától kell alkalmazni. Ebből következik — ezt a jogszabály is világosan kimondja —, hogy a lakbérhozzájárulás megállapítására az 1971. június 30. napján fennálló lakbér havi összege és az 1971. július első napjától megállapított lakbér havi összege közötti különbö- zetet veszik alapul. A lakbérhozzájárulás összegét a bérbe adó állapítja meg a kiadott jogszabályok alapján.1 Erről a lakbérközléssel együtt minden lakbérhozzája- rulasra jogosult személy részére lakbérhozzájárulást igazoló lapot köteles küldeni. Az igazoló lapot a kézhez' vételtől számított tizenöt napon belül le kel! adni a munkaadóhoz, illetve aki nyugdíjas, a Nyugdíjfolyósító Intézethez. A vállalatok, intézmények 1971. július elsejétől kezdődően a megállapított lakbérhozzájárulás teljes összegét kifizetik a munkavállalóknak. — Miképpen csökken a lakbérhozzájárul összege? A lakbérhozzájárulás csökkentésére naptári évenként egyszeri megállapítás alapján kerül sor. Ennek legközelebbi ideje 1972. január első napja. Majd minden év január első napjától, abban az esetben, ha az év során az egy hónapra eső átlagmunkabér emelkedett. Az időbéreseknél és a havidíjasoknál a december havi besorolási bér és az egyéb kereset évi összegének figyelem- bevételével számított havi keresetnövekedés huszonöt százalékával csökken a lakbérhozzájárul összege. — Mikor szűnik meg a lakbérhozzájárulás? A lakbérhozzájárulás akkor szűnik meg, ha az a dolgozó, akinek részére a lakbérhozzájárulást megállapították: 1. Munkaviszonyát a jogszabály rendelkezéseinek megszegésével, felmondási idő letöltése nélkül, vagy határozott időre kötött szerződés esetén a meghatározott időpont előtt szünteti meg, vagyis akinek munkakönyvében a „kilépett” bejegyzés szerepel; 2. állandó jelleggel külföldön tartózkodik; 3. meghal; 4. két évet meghaladó, vagy lakásfelhasználásával elkövetett bűntett miatt ennél rövi- debb időtartamú végrehajtható jogerős szabadságvesztés büntetésre ítélik; 5. végül megszűnik akkor is, ha a lakbérhozzájárulás összege a csökkenések következtében havi húsz forintnál, megosztás esetében havi tíz forintnál kisebb összegre mérséklődik. A megszüntetés határideje tehát nincsen sem három, sem ötéves határidőhöz kötve. Annak összegét kizárólag az évi munkabér-emelkedés mértéke határozza meg. Válaszol az illetékes: Jogos volt a panasz Lapunk május 6-i számában az Olvasok fórumában Jogos panasz címmel közöltük ifj. Szlávik Sándor ka- ■ ancsiapujtői olvasónk panaszát, amely részben az üres sörösüvegek visszaváltásával, valamint a szilveszteri pezsgő vásárlásakor történt bonyodalmakat tartalmazta. A panasz kapcsán a Nóg- rad megyei Vendéglátóipari Vállalat áruforgalmi vezetőije. Nagy László, az alábbi választ intézte lapunkhoz, illetve olvasónkhoz. „Az üvegeket a vendéglátó üzleteknek és az élelmiszerboltoknak vissza kell váltani. Sörösüvegekből — de egyéb betétdíjas göngyölegekből is — lényegesen többet szállítunk vissza, mint amennyit értékesítésre átveszünk. A nagy mennyiségű üveget a lapujtői italboltnál az építési munkák miatt megszűnt raktár hiányában kénytelenek az eladótérben tárolni, E nehéz helyzet miatt kényszerültek a bolt dolgozói — az egyébként személyes ismerősük — által visszavitt üvegek egy részének átvételét megtagadni. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy »csak egy részének«, mert Margit néni emlékezett arra, hogy az üvegek nem tőlük származtak. Az adott helyzetben ezt ifj. Szlávik Sándornak is méltányolnia kellet volna.” * A szerk. megjegyzése: A vállalat válaszát elfogadtuk, hisz’ a közléshez hozzájárultunk. Egyet azonban nem értünk: miért nem lehetett határozottan állást foglalni abban, hogy az üres üvegek visszaváltása szelektálás nélkül kötelező! Vagy, ha az építkezés idején raktározási gondokkal küzdenek, miért nem tudatták a fogyasztókkal időben, hogy az építés ideje alatt az üvegek visszaváltása szünetel! Ezzel az intézkedéssel elejét vehette volna a szóban forgó bolt a keletkezett bonyodalmaknak. Megoldást kérünk... Sok lakótársam nevében elmondhatom, nagyon örültünk annak, hogy Balassagyarmaton, a Kun Béla lakótelepen megalakult a garázsszövetkezet, melyet, mint eseményt annak idején a NOG- RAD-ban is közöltek. Sajnos, az öröm nagyon korai volt. Kiderült ugyanis, hogy nines hely az építkezésre. Azon a helyen, ahová építeni szeretnénk, a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat felvonulási épülete áll. Szerény véleményem szerint, jogtalanul. Tudniillik, az OTP-la- kások építését befejezték, és a további építést nem ők folytatják, így le kellene bontaniuk. Tudomásunkra jutott, hogy az építkezés folytatásához, (amely 1973- ban fejeződik be), költségvetésükben szerepel felvonulási költség, s ebből arra lehet következtetni, hogy más területen vonulnak fel épülettel, a további munkákhoz. Kértük a városi tanács segítségét is ez ügyben, s azt a választ kaptuk, hogy szó sem lehet róla, amíg az építkezést be nem fejezik! Most mégis azt kérjük, keressék és találják meg a módját a tanácsnál annak, hogy szövetkezetünk is helyhez juthasson. A szövetkezeti tagok egyetértésével; Csernyik István Balassagyarmat, szontágh P. u. SO. Ifjú iionismerkedők A lap híreiben eddig még nem■ szerepelt a Mátraszelei Általános Iskola honismereti szakkörének neve. Pedig tagjai, a másfél tucatnyit tevő fiatalok lelkes munkájukért megérdemlik, hogy róluk is tudomást szerezzen az olvasó. Működésüket nem most kezdték, de a tavasz folyamán újjászervezték soraikat. Az úttörőmozgalom 25. évfordulója alkalmából korábban a csapatuk múltjával ismerkedtek meg. De érdekli őket községük története ugyanúgy, mint a jelene. A megyei monográfiákban a falujukra vonatkozó adatokat érdeklődéssel olvassák. Fényképeket gyűjtöttek, amelyeken megmaradt a ma már csaknem teljesen kiveszett népviselet. Jelenleg a személynévadás alakulását vizsgálják az utóbbi másfél évtizedben. További nagy tervük, hogy a felnőttek segítségével összeírják Mátraszele határának és belterületének földrajzi helyneveit. További célja a szakkörvezetésnek, hogy azok, akik középiskolában folytatják majd tanulmányaikat, ott is bekapcsolódjanak a szakköri munkába. Remény van rá, hogy is lesz. Szabó Emil Lehet-e gépkocsit elhelyezni a bérlemény területén? F. G. olvasónk kérdezi, hogy tárolhat-e gépkocsit az állami házhoz tartozó udvarban, és azért kell-e díjat fizetni? S. F. olvasónk többlakásos ház udvarán tárolja a gépkocsiját, és az ingatlankezelöség bért vetett ki rá. Kérdezi: jogos-e? Az a körülmény, hogy a bérlő a közös használatra szolgáló udvar egy részét kizárólagos használatba veszi, már meghaladja a lakásbérleti jogviszony tartalmát. Az udvar egy részének gépkocsitárolás céljára történő kizárólagos használatba vételére a bérbe a dó és a bérlő között, új jogviszony jött létre, a többletszolgáltatás fejében a bérlő bérleti díjat tartozik fizetni. Mennyi a vállalati telefonkezelők munkaideje? Az egyik gyárból „telefonkezelő” jeligére kérnek olvasóink választ arra, hogy mennyi a telefonkezelők munkaideje. A Munkaügyi Minisztérium és a SZOT ezzel kapcsolatos álláspontja: A nem postai távbeszélő-kezelők törvényes munkaideje megegyezik a vállalat alkalmazotti állománycsoportban foglalkoztatott dolgozóira vonatkozó törvényes munkaidővel. Nincs azonban akadálya annak, hogy az egyéb (vállalati, hivatali stb.) távbeszélő-kezelőket a törvényesnél rövidebb munkaidőre alkalmazzák. Annak sincs akadálya, hogy a távbeszélő-kezelőt többféle tevékenységet magában foglaló munkakörben foglalkoztassák, tehát például úgy, hogy a törvényes munkaidő egy részében távbeszélő-kezelő, más részében pedig egyéb (iktató, postázó stb.) munkakört lásson el. Ezeket azonban a vállalati kollektív szerződésben kell rendezni. Azt tanácsoljuk levélíróinknak, hogy előbb nézzék meg a kollektív szerződésüket és csak annak ismeretében éljenek panasszal a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. A katonai szolgálat munkaviszonyként történő beszámításáról. A 2/1969. (II. 12.) MüM, számú rendelet kimondja, hogy a munkaviszonyból sor- (első tényleges), valamint tartalékos (póttartalékos), katonai szolgálatra bevonult stb., onnan visszatért személynek ezen idejét munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe venni a leszerelését követően, ha hat hónapon belül munkaviszonyba lépett. Cs. F. olvasónk is hasonló kérdéssel fordult hozzánk, aki nyugdíj előtt áll, és a katonai idejével van problémája. Neki is kedvező választ adhatunk, mert az előbb hivatkozott rendelet szerinti időket akkor is be kell számítani — mint olvasónk esetében —, ha a munkába lépés 6 hónap elteltével ugyan, de még 1945. október hó 31. napja előtt megtörtént. Ha olvasónk az előírt 6 hónapon belül azért nem lépett munkaviszonyba, mert egészségi állapota, illetőleg betegsége miatt erre nem volt lehetősége, a hathónapos határidőt felgyógyulásától kell számítani. Hogy a katonai szolgálattal kapcsolatos munkaviszonyt érintő kérdések teljes egészében megvilágításra kerüljenek, a teljesség kedvéért még az alábbiakra hívjuk fel az érdekeltek figyelmét: A jogszabály kimondja, ha a dolgozó a felszabadulást követően, de még az első Munka Törvénykönyve hatályba lépése előtt, (1951. február 1.) vonult be munkaviszonyból sor- és (első tényleges), valamint tartalékos (póttartalékos) katonai szolgálatra, és leszerelését követő harminc napon belül munkaviszonyba lépett, a katonai szolgálatban eltöltött idejét munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe venni. P. J.-né olvasónk kérésére közöljük, hogy a jogszabályellenesen megszüntetett munkaviszony joghátrányai tekintetében a Munka Törvénykönyve ide vonatkozó két paragrafusát együttesen kell értelmezni ahhoz, hogy olvasónk elbírálhassa a vállalat eljárásának jogszerűségét. E tekintetben az Mt. 31. § (2) bek. a következőket mondja: „Ha a munkaviszonyt a dolgozó a jogszabály rendelkezéseinek megszegésével, felmondás nélkül .. szünteti meg, úgy kell elbírálni, mintha munkaviszonya fegyelmi elbocsátás folytán szűnt volna meg.” A fegyelmi elbocsátás jogszabályait pedig az MT. V. 39. § (2) bek. határozza meg a következőképpen: „A dolgozó a büntetés jogerőre emelkedése után elbocsátás esetén három évig, áthelyezés esetén két évig, egyéb, súlyos fegyelmi büntetés esetén pedig egy évig áll a büntetés hatálya alatt.” P Z. olvasónk munkaviszonyból első tényleges katonai Sajnálattal kell tehát megállapítanunk, hogy férje eseszolgálatra vonult be. és kérdezi, hogy ezt az időt munka- tében a vállalat jogosan ragaszkodik a hároméves időtar- viszonynak szamitjak-e be? fámhoz. MTI hoz a negyedik ötéves terv? A tervek szerényebbek* mint a kilátások A NÓGR.AD megyei Fémipari Vállalat megyénk egyik reprezentatív tanácsi üzeme. Ami azzá teszi: modern üzemcsarnokok, korszerű irodaház, számos külföldi és hazai megrendelő, másfél száz millió forinthoz közeledő éves termelési érték, s csaknem hétszáz dolgozó A gazdasági élet iránt fogékony emberek mindig kíváncsiak arra, hogy a tervek és elképzelése« megvalósításával mivé fejlődik egy-egy gyár az újabb tervidőszakban? Mit várnak a negyedik ötéves tervtől’ Mit szeretnének elérni? Milyen terveik vannak? A feltett kérdésekre Vass Miklós, a gyár igazgatója válaszolt : — Amikor a terveket összeállítjuk, arra kell gondolnunk, hogy minden elképzelésünket a valóság talajéra lehet csak építeni, hiszen az öt év alatt bekövetkező változásokat, az előre nem látható tényezőket nem tudjuk bekalkulálni a tervekbe. Ezért mi úgy láttuk jónak, hogy a jelenlegi gyártmánystruktúra, a termelési kapacitás és évi 5—7 százalékos növekedés figyelembevételével úgynevezett „minimál- programot” készítünk. Hogy érthetővé tegye ezt a feltehetően eddig kevesek által hallott szóösszetételt, kezembe adta az Építésgazdasági és Szervezési Intézet számsorokból, számoszlopokból, csupa kimutatásból álló tanulmánytervét, amely az elérendő alapmutatók ismeretében feltünteti az eredményes gazdálkodás legkedvezőbbnek látszó feltételeit. Melyek ezek az alapmutatók és mit tartalmaz a tanulmányterv? — A három alapmutató a bérszínvonal, a felosztható részesedési alap és a személyi jövedelmek várható alakulása, Nem szeretnék példaképpen túlságosan sok számot felhozni, néhányat mégis megemlítenék. Terveink szerint a bérek a központi előírások által megszabott mértékben növekednének. A felosztható „R”-alap csaknem kétszeresébe, a személyi jövedelmek mintegy ötezer forinttal — 28 000 forintról 33 000 forintra emelkednek. A tanulmány azt tartalmazza, hogy ehhez mennyinek kell lennie a termelésnek, az anyagfelhasználásnak, a nyereségnek, s így tovább. Ezeknek az adatoknak a birtokában összehasonlítást tudunk tenni, hogy jelenlegi körülményeink és adottságaink mennyiben felelnek meg a követelményeknek. A minimálprogram tehát nem a kockázatvállalástól való tartózkodást, hanem a tervek megalapozottságát tükrözi. A benne foglalt célok kivétel nélkül megvalósíthatók. Ennél merészebb elképzelések talán szemrevalóbbak lennének, de valamennyi a gazdasági élet helyett a mesék birodalmába illő álmodozás jegyeit viselné magán. Még akkor is, ha a terveknél már most sokkal biztatóbbak a kilátások. — Ila csupán a minimál- programot tudjuk megvalósítani, a termelésünk öt év alatt 52,2 százalékkal emelkedik. A rubelben kifejezhető exportunk a múlt évi 561 ezerrel szemben elérheti a 800 000 rubelt. A kapitalista országokba előreláthatóan legalább tízszer annyit exportálunk, mint ebben az évben — mondta az igazgató — Hogy mennyivel kedvezőbbek a kilátásaink, csak jelezni szeretném. Tárgyalásokat folytatunk hazai partnerekkel, hogy nagyobb mértékben bekapcsolódnánk a járműprogramba, felvetődött egy konnyűfémöntöde létesítésének terve is. Ha ezek „bejönnek", már 1973-ban elérhetjük a negyedik ötéves terv végére tervezett termelési értéket. Az export vonalán szintén időről időre újabb megrendelők jelentkeznek nálunk. Nagy az esély, hogy a kapitalista exportunk már az idén sokkal nagyobb lesz a tervezettnél. Mégis az a véleményünk, hogy a tervezésnél csak tényekre, nem az esetlegességekre építhetünk. Arról már beszéltünk, hogy szerényen számítva mit hoz a negyedik ötéves terv termelésben, exportban, bér és és egyéb juttatásokban. Milyen fejlesztés és beruházás várható? Változik-e a gyártmánystruktúra? Hányán dolgoznak öt áv múlva a Fémipari Vállalatnál? — Csak saját anyagi lehetőségeinket vettük számba a fejlesztési és beruházási terveinkben. Fejlesztési alapunk évi 8—9 millió forint körül lesz. Ebből befejezzük az épülő festödénket és a hozzákapcsolódó szociális létesítményeket. Arra törekszünk, hogy a rendelkezésre álló forintokból a termelés színvonalát állandóan az adott időszakhoz igazítsuk, vagyis alapcélunk: a szinttartás. Terveinket változatlan gyártmánystruktúrát feltételezve készítettük. Mindezeknek megfelelően a foglalkoztatottak számát is viszonylag kis mértékben, mintegy 70—100 dolgozóval lehetséges csupán növelni. bevalthatatlan ígéretek helyett józan számvetés. Ez a lényege annak a tervnek, amelyet öt évre szóló célul tűzött maga elé a gyár. Ennél jobb lehet — nagyobb előrelépés, sikeresebb gazdálkodás, de rosszabb aligha. A tervben 7—800 ember jövője rejlik S a könnyelmű ígéretek tarka léggömbjeinél többet tr számukra a megalapozott tervekből fakadó biztonságérzet K. S, Fotózzon a NÖGRAD-nak! Kinézel Géza (Salgótarján): Idii- töltés című fényképére a zsűri 6 pontot adott NÓGRÁD - 1971. május 20,, csütörtök § *
