Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-20 / 117. szám

AI OLVASOK j> r forwmÄ ^4* olvasó kérdés Az illetékes válaszol lakásügyekben Nap rmnt nap érkeznek a levelek és a telefonok a NÓG- KÁD Szerkesztőségébe, ame­lyekben olvasóink felvilágosí­tást, illetve tanácsokat kérnek az új lakásügyi rendelettel kapcsolatosan. Ezért az olva­sóinkat érdeklő kérdéseket összegyűjtöttük, hogy folyama­tosan válaszoljunk rájuk. — Hogyan állapítják meg a lakbérhozzájárulás összegét? A lakbérhozzájárulásról szó­ló 4 1971. (II. 8.) Kormányren­delet, valamint a végrehajtá­sára kiadott rendelet szabá­lyait 1971 július első napjától kell alkalmazni. Ebből követ­kezik — ezt a jogszabály is világosan kimondja —, hogy a lakbérhozzájárulás megálla­pítására az 1971. június 30. napján fennálló lakbér havi összege és az 1971. július első napjától megállapított lakbér havi összege közötti különbö- zetet veszik alapul. A lakbérhozzájárulás össze­gét a bérbe adó állapítja meg a kiadott jogszabályok alap­ján.1 Erről a lakbérközléssel együtt minden lakbérhozzája- rulasra jogosult személy ré­szére lakbérhozzájárulást iga­zoló lapot köteles küldeni. Az igazoló lapot a kézhez' vételtől számított tizenöt na­pon belül le kel! adni a mun­kaadóhoz, illetve aki nyugdí­jas, a Nyugdíjfolyósító Inté­zethez. A vállalatok, intézmé­nyek 1971. július elsejétől kez­dődően a megállapított lak­bérhozzájárulás teljes összegét kifizetik a munkavállalóknak. — Miképpen csökken a lak­bérhozzájárul összege? A lakbérhozzájárulás csök­kentésére naptári évenként egyszeri megállapítás alapján kerül sor. Ennek legközelebbi ideje 1972. január első napja. Majd minden év január első napjától, abban az esetben, ha az év során az egy hónapra eső átlagmunkabér emelkedett. Az időbéreseknél és a havi­díjasoknál a december havi besorolási bér és az egyéb ke­reset évi összegének figyelem- bevételével számított havi keresetnövekedés huszonöt százalékával csökken a lakbér­hozzájárul összege. — Mikor szűnik meg a lak­bérhozzájárulás? A lakbérhozzájárulás akkor szűnik meg, ha az a dolgozó, akinek részére a lakbérhozzá­járulást megállapították: 1. Munkaviszonyát a jogszabály rendelkezéseinek megszegésé­vel, felmondási idő letöltése nélkül, vagy határozott időre kötött szerződés esetén a meg­határozott időpont előtt szün­teti meg, vagyis akinek mun­kakönyvében a „kilépett” be­jegyzés szerepel; 2. állandó jelleggel külföl­dön tartózkodik; 3. meghal; 4. két évet meghaladó, vagy lakásfelhasználásával elköve­tett bűntett miatt ennél rövi- debb időtartamú végrehajtha­tó jogerős szabadságvesztés büntetésre ítélik; 5. végül megszűnik akkor is, ha a lakbérhozzájárulás összege a csökkenések követ­keztében havi húsz forintnál, megosztás esetében havi tíz forintnál kisebb összegre mér­séklődik. A megszüntetés határideje tehát nincsen sem három, sem ötéves határidőhöz kötve. An­nak összegét kizárólag az évi munkabér-emelkedés mértéke határozza meg. Válaszol az illetékes: Jogos volt a panasz Lapunk május 6-i számá­ban az Olvasok fórumában Jogos panasz címmel közöl­tük ifj. Szlávik Sándor ka- ■ ancsiapujtői olvasónk pana­szát, amely részben az üres sörösüvegek visszaváltásával, valamint a szilveszteri pezs­gő vásárlásakor történt bo­nyodalmakat tartalmazta. A panasz kapcsán a Nóg- rad megyei Vendéglátóipari Vállalat áruforgalmi vezető­ije. Nagy László, az alábbi választ intézte lapunkhoz, il­letve olvasónkhoz. „Az üvegeket a vendéglá­tó üzleteknek és az élelmi­szerboltoknak vissza kell váltani. Sörösüvegekből — de egyéb betétdíjas göngyöle­gekből is — lényegesen töb­bet szállítunk vissza, mint amennyit értékesítésre átve­szünk. A nagy mennyiségű üveget a lapujtői italboltnál az építési munkák miatt megszűnt raktár hiányában kénytelenek az eladótérben tárolni, E nehéz helyzet mi­att kényszerültek a bolt dol­gozói — az egyébként sze­mélyes ismerősük — által visszavitt üvegek egy részé­nek átvételét megtagadni. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy »csak egy részének«, mert Margit néni emlékezett arra, hogy az üvegek nem tőlük származtak. Az adott hely­zetben ezt ifj. Szlávik Sán­dornak is méltányolnia kel­let volna.” * A szerk. megjegyzése: A vállalat válaszát elfogadtuk, hisz’ a közléshez hozzájá­rultunk. Egyet azonban nem értünk: miért nem lehetett határozottan állást foglalni ab­ban, hogy az üres üvegek visszaváltása szelektálás nél­kül kötelező! Vagy, ha az építkezés idején raktározási gondokkal küzdenek, miért nem tudatták a fogyasztók­kal időben, hogy az építés ideje alatt az üvegek vissza­váltása szünetel! Ezzel az intézkedéssel elejét vehette volna a szóban forgó bolt a keletkezett bonyodalmaknak. Megoldást kérünk... Sok lakótársam nevében el­mondhatom, nagyon örültünk an­nak, hogy Balassagyarmaton, a Kun Béla lakótelepen megalakult a garázsszövetkezet, melyet, mint eseményt annak idején a NOG- RAD-ban is közöltek. Sajnos, az öröm nagyon korai volt. Kiderült ugyanis, hogy nines hely az építkezésre. Azon a he­lyen, ahová építeni szeretnénk, a Nógrád megyei Tanácsi Építőipa­ri Vállalat felvonulási épülete áll. Szerény véleményem szerint, jogtalanul. Tudniillik, az OTP-la- kások építését befejezték, és a további építést nem ők folytat­ják, így le kellene bontaniuk. Tu­domásunkra jutott, hogy az épít­kezés folytatásához, (amely 1973- ban fejeződik be), költségveté­sükben szerepel felvonulási költ­ség, s ebből arra lehet következ­tetni, hogy más területen vonul­nak fel épülettel, a további mun­kákhoz. Kértük a városi tanács segítségét is ez ügyben, s azt a választ kaptuk, hogy szó sem lehet róla, amíg az építkezést be nem fejezik! Most mégis azt kérjük, keres­sék és találják meg a módját a tanácsnál annak, hogy szövetke­zetünk is helyhez juthasson. A szövetkezeti tagok egyetérté­sével; Csernyik István Balassagyarmat, szontágh P. u. SO. Ifjú iionismerkedők A lap híreiben eddig még nem■ szerepelt a Mátraszelei Általános Iskola honismereti szakkörének neve. Pedig tag­jai, a másfél tucatnyit tevő fiatalok lelkes munkájukért megérdemlik, hogy róluk is tudomást szerezzen az olvasó. Működésüket nem most kezdték, de a tavasz folyamán újjászervezték soraikat. Az út­törőmozgalom 25. évforduló­ja alkalmából korábban a csa­patuk múltjával ismerkedtek meg. De érdekli őket közsé­gük története ugyanúgy, mint a jelene. A megyei monográ­fiákban a falujukra vonatko­zó adatokat érdeklődéssel ol­vassák. Fényképeket gyűjtöt­tek, amelyeken megmaradt a ma már csaknem teljesen ki­veszett népviselet. Jelenleg a személynévadás alakulását vizsgálják az utóbbi másfél évtizedben. További nagy ter­vük, hogy a felnőttek segítsé­gével összeírják Mátraszele határának és belterületének földrajzi helyneveit. További célja a szakkörve­zetésnek, hogy azok, akik kö­zépiskolában folytatják majd tanulmányaikat, ott is bekap­csolódjanak a szakköri mun­kába. Remény van rá, hogy is lesz. Szabó Emil Lehet-e gépkocsit elhelyezni a bérlemény területén? F. G. olvasónk kérdezi, hogy tárolhat-e gépkocsit az ál­lami házhoz tartozó udvarban, és azért kell-e díjat fizetni? S. F. olvasónk többlakásos ház udvarán tárolja a gépko­csiját, és az ingatlankezelöség bért vetett ki rá. Kérdezi: jogos-e? Az a körülmény, hogy a bérlő a közös használatra szol­gáló udvar egy részét kizárólagos használatba veszi, már meghaladja a lakásbérleti jogviszony tartalmát. Az udvar egy részének gépkocsitárolás céljára történő kizárólagos használatba vételére a bérbe a dó és a bérlő között, új jog­viszony jött létre, a többletszolgáltatás fejében a bérlő bér­leti díjat tartozik fizetni. Mennyi a vállalati telefonkezelők munkaideje? Az egyik gyárból „telefonkezelő” jeligére kérnek olvasó­ink választ arra, hogy mennyi a telefonkezelők munkaideje. A Munkaügyi Minisztérium és a SZOT ezzel kapcsolatos álláspontja: A nem postai távbeszélő-kezelők törvényes munkaideje megegyezik a vállalat alkalmazotti állománycsoportban fog­lalkoztatott dolgozóira vonatkozó törvényes munkaidővel. Nincs azonban akadálya annak, hogy az egyéb (vállalati, hi­vatali stb.) távbeszélő-kezelőket a törvényesnél rövidebb munkaidőre alkalmazzák. Annak sincs akadálya, hogy a táv­beszélő-kezelőt többféle tevékenységet magában foglaló mun­kakörben foglalkoztassák, tehát például úgy, hogy a tör­vényes munkaidő egy részében távbeszélő-kezelő, más ré­szében pedig egyéb (iktató, postázó stb.) munkakört lásson el. Ezeket azonban a vállalati kollektív szerződésben kell ren­dezni. Azt tanácsoljuk levélíróinknak, hogy előbb nézzék meg a kollektív szerződésüket és csak annak ismeretében éljenek panasszal a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. A katonai szolgálat munkaviszonyként történő beszámí­tásáról. A 2/1969. (II. 12.) MüM, számú rendelet kimondja, hogy a munkaviszonyból sor- (első tényleges), valamint tartalé­kos (póttartalékos), katonai szolgálatra bevonult stb., onnan visszatért személynek ezen idejét munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe venni a leszerelését követően, ha hat hónapon belül munkaviszonyba lépett. Cs. F. olvasónk is hasonló kérdéssel fordult hozzánk, aki nyugdíj előtt áll, és a katonai idejével van problémája. Neki is kedvező választ adhatunk, mert az előbb hivatkozott ren­delet szerinti időket akkor is be kell számítani — mint ol­vasónk esetében —, ha a munkába lépés 6 hónap elteltével ugyan, de még 1945. október hó 31. napja előtt megtörtént. Ha olvasónk az előírt 6 hónapon belül azért nem lépett munkaviszonyba, mert egészségi állapota, illetőleg betegsé­ge miatt erre nem volt lehetősége, a hathónapos határidőt felgyógyulásától kell számítani. Hogy a katonai szolgálattal kapcsolatos munkaviszonyt érintő kérdések teljes egészében megvilágításra kerüljenek, a teljesség kedvéért még az alábbiakra hívjuk fel az érde­keltek figyelmét: A jogszabály kimondja, ha a dolgozó a felszabadulást követően, de még az első Munka Törvénykönyve hatályba lépése előtt, (1951. február 1.) vonult be munkaviszonyból sor- és (első tényleges), valamint tartalékos (póttartalékos) katonai szolgálatra, és leszerelését követő harminc napon belül munkaviszonyba lépett, a katonai szolgálatban eltöltött idejét munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe ven­ni. P. J.-né olvasónk kérésére közöljük, hogy a jogszabály­ellenesen megszüntetett munkaviszony joghátrányai tekin­tetében a Munka Törvénykönyve ide vonatkozó két paragra­fusát együttesen kell értelmezni ahhoz, hogy olvasónk elbí­rálhassa a vállalat eljárásának jogszerűségét. E tekintetben az Mt. 31. § (2) bek. a következőket mondja: „Ha a munkaviszonyt a dolgozó a jogszabály rendelke­zéseinek megszegésével, felmondás nélkül .. szünteti meg, úgy kell elbírálni, mintha munkaviszonya fegyelmi elbocsá­tás folytán szűnt volna meg.” A fegyelmi elbocsátás jogszabályait pedig az MT. V. 39. § (2) bek. határozza meg a következőképpen: „A dolgozó a büntetés jogerőre emelkedése után elbo­csátás esetén három évig, áthelyezés esetén két évig, egyéb, súlyos fegyelmi büntetés esetén pedig egy évig áll a büntetés hatálya alatt.” P Z. olvasónk munkaviszonyból első tényleges katonai Sajnálattal kell tehát megállapítanunk, hogy férje ese­szolgálatra vonult be. és kérdezi, hogy ezt az időt munka- tében a vállalat jogosan ragaszkodik a hároméves időtar- viszonynak szamitjak-e be? fámhoz. MTI hoz a negyedik ötéves terv? A tervek szerényebbek* mint a kilátások A NÓGR.AD megyei Fémipari Vállalat megyénk egyik reprezentatív tanácsi üzeme. Ami azzá teszi: mo­dern üzemcsarnokok, korsze­rű irodaház, számos külföldi és hazai megrendelő, másfél száz millió forinthoz közeledő éves termelési érték, s csak­nem hétszáz dolgozó A gazdasági élet iránt fogé­kony emberek mindig kíván­csiak arra, hogy a tervek és elképzelése« megvalósításával mivé fejlődik egy-egy gyár az újabb tervidőszakban? Mit várnak a negyedik ötéves tervtől’ Mit szeretnének elér­ni? Milyen terveik vannak? A feltett kérdésekre Vass Miklós, a gyár igazgatója vá­laszolt : — Amikor a terveket össze­állítjuk, arra kell gondolnunk, hogy minden elképzelésünket a valóság talajéra lehet csak építeni, hiszen az öt év alatt bekövetkező változásokat, az előre nem látható tényezőket nem tudjuk bekalkulálni a tervekbe. Ezért mi úgy láttuk jónak, hogy a jelenlegi gyárt­mánystruktúra, a termelési kapacitás és évi 5—7 százalé­kos növekedés figyelembevé­telével úgynevezett „minimál- programot” készítünk. Hogy érthetővé tegye ezt a feltehetően eddig kevesek ál­tal hallott szóösszetételt, ke­zembe adta az Építésgazdasá­gi és Szervezési Intézet szám­sorokból, számoszlopokból, csupa kimutatásból álló tanul­mánytervét, amely az eléren­dő alapmutatók ismeretében feltünteti az eredményes gaz­dálkodás legkedvezőbbnek látszó feltételeit. Melyek ezek az alapmutatók és mit tartal­maz a tanulmányterv? — A három alapmutató a bérszínvonal, a felosztható ré­szesedési alap és a személyi jövedelmek várható alakulá­sa, Nem szeretnék példakép­pen túlságosan sok számot felhozni, néhányat mégis megemlítenék. Terveink sze­rint a bérek a központi elő­írások által megszabott mér­tékben növekednének. A fel­osztható „R”-alap csaknem kétszeresébe, a személyi jöve­delmek mintegy ötezer forint­tal — 28 000 forintról 33 000 forintra emelkednek. A tanul­mány azt tartalmazza, hogy ehhez mennyinek kell lennie a termelésnek, az anyagfel­használásnak, a nyereségnek, s így tovább. Ezeknek az ada­toknak a birtokában összeha­sonlítást tudunk tenni, hogy jelenlegi körülményeink és adottságaink mennyiben felel­nek meg a követelményeknek. A minimálprogram tehát nem a kockázatvállalástól va­ló tartózkodást, hanem a ter­vek megalapozottságát tükrö­zi. A benne foglalt célok ki­vétel nélkül megvalósíthatók. Ennél merészebb elképzelések talán szemrevalóbbak lenné­nek, de valamennyi a gazda­sági élet helyett a mesék bi­rodalmába illő álmodozás je­gyeit viselné magán. Még ak­kor is, ha a terveknél már most sokkal biztatóbbak a ki­látások. — Ila csupán a minimál- programot tudjuk megvalósí­tani, a termelésünk öt év alatt 52,2 százalékkal emelkedik. A rubelben kifejezhető expor­tunk a múlt évi 561 ezerrel szemben elérheti a 800 000 ru­belt. A kapitalista országokba előreláthatóan legalább tízszer annyit exportálunk, mint eb­ben az évben — mondta az igazgató — Hogy mennyivel kedvezőbbek a kilátásaink, csak jelezni szeretném. Tár­gyalásokat folytatunk hazai partnerekkel, hogy nagyobb mértékben bekapcsolódnánk a járműprogramba, felvetődött egy konnyűfémöntöde létesí­tésének terve is. Ha ezek „be­jönnek", már 1973-ban elér­hetjük a negyedik ötéves terv végére tervezett termelési ér­téket. Az export vonalán szin­tén időről időre újabb meg­rendelők jelentkeznek nálunk. Nagy az esély, hogy a kapi­talista exportunk már az idén sokkal nagyobb lesz a terve­zettnél. Mégis az a vélemé­nyünk, hogy a tervezésnél csak tényekre, nem az esetle­gességekre építhetünk. Arról már beszéltünk, hogy szerényen számítva mit hoz a negyedik ötéves terv ter­melésben, exportban, bér és és egyéb juttatásokban. Mi­lyen fejlesztés és beruházás várható? Változik-e a gyárt­mánystruktúra? Hányán dol­goznak öt áv múlva a Fém­ipari Vállalatnál? — Csak saját anyagi lehe­tőségeinket vettük számba a fejlesztési és beruházási ter­veinkben. Fejlesztési alapunk évi 8—9 millió forint körül lesz. Ebből befejezzük az épü­lő festödénket és a hozzákap­csolódó szociális létesítménye­ket. Arra törekszünk, hogy a rendelkezésre álló forintokból a termelés színvonalát állan­dóan az adott időszakhoz iga­zítsuk, vagyis alapcélunk: a szinttartás. Terveinket válto­zatlan gyártmánystruktúrát feltételezve készítettük. Mind­ezeknek megfelelően a foglal­koztatottak számát is viszony­lag kis mértékben, mintegy 70—100 dolgozóval lehetséges csupán növelni. bevalthatatlan ígé­retek helyett józan számve­tés. Ez a lényege annak a tervnek, amelyet öt évre szó­ló célul tűzött maga elé a gyár. Ennél jobb lehet — nagyobb előrelépés, sikeresebb gazdálkodás, de rosszabb alig­ha. A tervben 7—800 ember jövője rejlik S a könnyelmű ígéretek tarka léggömbjeinél többet tr számukra a meg­alapozott tervekből fakadó biztonságérzet K. S, Fotózzon a NÖGRAD-nak! Kinézel Géza (Salgótarján): Idii- töltés című fényképére a zsűri 6 pontot adott NÓGRÁD - 1971. május 20,, csütörtök § *

Next

/
Oldalképek
Tartalom