Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-20 / 117. szám

Kalóztámadások a VDK ellen A VDK külügyminisztériu­ma szerdán kiadott közlemé­nyében részletesen ismertette az amerikai légierő gépeinek május 17-én és 18-án a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság területe ellen intézett bőm batá inadé. sait. A közleményből kitűnik, hogy amerikai repülőgépek, így B—52-es óriás bombázók is. hétión bombázták Huong Lap falut Egyidejűleg a de- militarizáit övezet déli részé­ben állomásozó amerikai tü­zérség Vinh Son falut lőtte. Mindkét falu a 17. szélességi körtől északra, a demilitari- zált övezetben levő Vinh Linh térségében van. Ugyanaz nap — fűzi hozzá a közlemény — amerikai su­gárhajtású vadászgépek Quang Binh tartományban egy állami gazdaságot támad­tak. Amerikai repülőgépek május 18-án Ky Anh járásban (Ha Tinh tartomány) Ky Phuong falut bombázták. Az amerikaiak kalóztáma- dasai emberéleteket követel­tek és anyagi károkat okoztak a polgári lakosságnak. A VDK külügyminisztériu­mának közleménye végezetül erélyesen elítéli az amerikai imperialisták fenti háborús bűncselekményeit, s követeli: egyszer és mindenkorra szün­tessék be a Vietnami Demok ratikus Köztársaság szuvere­nitását és biztonságát sértő cselekményeket. (VNA) Heath Párizsba érkezett Szerdán este megérkezett Párizsba Edward Heath angol miniszterelnök, hogy kétnapos franciaországi látogatása so­rán Pompidou elnökkel tár­gyaljon. Megérkezése után, az angol miniszterelnök rövid be­szédet mondott francia nyel­ven. Kijelentette: „meg va­gyok győződve, hogy történel­mi pillanatot élünk. Bizonyos, hogy azok a döntések, ame­lyeket a következő hetek so­rán érünk el, meghatározzák Európa politikai jövőjét”. (UPI) Ülést tartott a CSKP KB Szerdán, a párgai vár Spa­nyol-termében ülést tartott a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága. A plé- numon először Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára ter­jesztette elő a csehszlovák népgazdaságnak, valamint a társadalomnak a XIII. kong­resszus óta végbement fejlő­déséről szóló beszámoló ja­vaslatát. Ezután Lubomir Strougal, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja, miniszterelnök számolt be a párt 1971—75- ös gazdaságpolitikai fő irány­elveinek javaslatáról. A köz­ponti bizottság mindkét ja­vaslatot jóváhagyta. Korábban, a prágai vár kis galériájában Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára, vala­mint Ludvik Svoboda, a CSKP KB Elnökségének tagja, köz- társasági elnök átadta a CSKP Elnökségi tagjainak és póttag­jainak a párt félévszázados ju­bileuma alkalmából alapított emlékérmet, majd Gustáv Hu­sák 13 személyt állami érdem­renddel tüntetett ki a pártért és a szocializmus építésében végzett munkájuk elismerésé­ül. (MTI) Mansfield tárgyalásokat sürget Az amerikai szenátusban szerdán, magyar idő szerint délután 4 órakor kezdődött a szenátus egy hete tartó vitá­jának döntő szakasza a Mansfield-indítvány felett, a kompromisszumos „helyettesí­tő” javaslatokról. Elsőként napirendre került Nelson demokrata párti szená­tornak az az indítványa, hogy az Európában állomásozó amerikai haderő 50 százalékos létszámcsökkentését a követ­kező három év folyamán évenként 50 000 főnyi létszám- csökkentéssel hajtsák végre. A Nelson-javaslat azt is ki­mondja, hogy az egyoldalú amerikai létszámcsökkentésre vonatkozó előírások hatályu­kat vesztik, amennyiben 1971. szeptember 30-ig bezárólag tárgyalások kezdődnek a NA­TO és a Varsói Szerződés ha­talmai között a fegyveres erők „kölcsönös és kiegyensúlyo­zott csökkentéséről”. A komp­romisszumos javaslat egy­szersmind sürgeti a Nixon- kormányt a kelet—nyugati tárgyalások megkezdésére. Mansfield rámutatott, hogy a szavazás kimenetelétől füg­getlenül törvényjavaslata „életben marad”, s bármikor újra beterjesztésre kerülhet, amennyiben a Nixon-kormány halogatja a tárgyalásokat és a NATO június eleji miniszter- tanácsán nem mutatkozik ha­ladás a kelet—nyugati tárgya­lások megkezdésére. Az amerikai szenátus elő­ször Gaylord Nelson szenátor pótlólagos javaslatáról szava­zott. A szenátus az indítványt, amelyet egyébként Mansfield szenátor is támogatott, 63:26 arányban elvetette. Az első szavazás aránya ar­ra mutat, hogy Nixon elnök­nek az elmúlt napok hatalmas arányú kampányával sikerült a csapatcsökkentés gondolata ellen fordítania a szenátus többségét A Nelson-javaslat elvetése után folytatódott a szenátus vitája a további módosító ja­vaslatokról. amelyek közös vonása, hogy tárgyalásokat sürgetnek az Európában szembenálló fegyveres erők szintjének „kölcsönös és ki­egyensúlyozott csökkentésé­ről.” (MTI> Brezsnyev fogadta Trudeaut Jegyzőkönyv a konzultációkról Leonyid Brezsnyev, azSZKP KB főtitkára szerdán, a Kremlben fogadta Pierre Elliot Trudeau kanadai mi­niszterelnököt. Mint a szovjet fővárosban közölték, az őszinte baráti megbeszélés során a felek érintették az időszerű nemzet­közi problémákat, valamint a Szovjetunió és Kanada kö­zötti kapcsolatok fejlesztésé­nek kérdéseit. Határozat a fajüldözés ellen Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECO­SOC) szociális bizottsága befejezte az általános vitát az emberi jogokkal kapcsolatos kérdésekről. A bizottság határozatot fo­gadott el, amely hangsúlyoz­za, hogy az ENSZ közgyűlésé­nek el kell ítélnie a nácizmus es a faji megkülönböztetés ideológiájának és gyakorlatá­nak minden megnyilvánulását, és fel kell hívnia az államo­kat, hogy tiltsák be azokat a szervezeteket, amelyek ezt az elméletet propagálják. A szociális bizottság fel­hívta az államokat, hogy csat­lakozzanak a népirtás bűn­tettének megakadályozására és megbüntetésére vonatkozó nemzetközi konvencióhoz, va­lamint a háborús bűnök és az emberiség ellen elkövetett bűntettek el nem évülését ki­mondó konvencióhoz. A hatá­rozat javasolja a közgyűlés­nek: követelje az ENSZ szer­veitől, és a világszervezettel kapcsolatban álló szerveze­tektől, hogy különösen fon­tos kérdésként kezeljék a fajüldözés és a faji megkü­lönböztetés összes formájának mihamarabbi felszámolására irányuló intézkedéseket. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselője a határozat ellen szavazott. (MTI) Don Luce leleplezése Dél-Vietnamban legkeve­sebb százezer, de az is lehet, hogy 400 000 politikai fogoly van —, közölte szerdai genfi sajtóértekezletén Don Luce amerikai újságíró. Lucet. a saigoni rezsim nemrég kiuta­sította Dél-Vieínamból. Az amerikai újságíró szer­dai sajtóértekezletén beszá­molt arról, hogy Dél-Vietnam­ban látott olyan megbénult foglyokat, akik már hónapok óta bilincsbe verve sínylődtek. Hazaérkezett az M)K-delegáció Az NDK párt- és kormány- küldöttsége, amely az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió kormányának meghívására kedden baráti látogatáson Moszkvában tar­tózkodott, a késő esti órák­ban visszaérkezett az NDK fővárosába. A küldöttség tag­jai voltak: Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, Willi Stoph, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és mások. (MTI) NÓGRÁD — 1971, május 20., csütörtök Szovjet részről a megbeszé­lésen részt vett Andrej Gro- miko külügyminiszter, vala­mint Borisz Mirosnyicsenko, a Szovjetunió ottawai nagyköve­te. Kanadai részről a találko­zón jelen volt R. Ford, Kana­da moszkvai nagykövete, A. Reachey, a külügyminiszter első helyettese, és I. Head, a miniszterelnök különleges ta­nácsadója. Alekszej Koszigin szovjet és Pierre Elliot Trudeau ka­nadai miniszterelnök szerdán jegyzőkönyvet írt alá arról, hogy a két ország a jövőben időszakonként konzultációkat fog tartani a fontos nemzetkö­zi problémákról, valamint a kétoldalú kapcsolatokkal ösz- szeíüggő kérdésekről. (MTI) Elméleti konferencia Balatonaligán A Béke és Szocializmus Szerkesztősége és az MSZBT KB Társadalomtudományi In­tézete kétnapos elméleti kon ferenciát rendez Balatonali­gán, a szocialista államiság és demokrácia kérdéseiről. Az MSZMP KB nevében Övári Miklós, a Központi Bi­zottság titkára üdvözölte a szerdán megnyílt konferencia résztvevőit. A konferenciát K. J. Zaro- dov, a folyóirat főszerkesztő­je nyitotta meg, majd ezt kö­vetően Lakos Sándor, az MSZMP KB Társadalomtudo­mányi Intézetének igazgatója mondott vitaindító előadást. (MTI) Hetvenezer tiltakozó Okinawán Okinawán szerdán 24 órás sztrájk volt a sziget vissza­csatolásáért küzdő bizottság és a japán szakszervezetek kezdeményezésére. Az akció mintegy 70 000 résztvevője amiatt tiltakozik, hogy a japán—amerikai szer­ződés — a helyi lakosság kö­veteléseit semmibe véve — csak 1972-ben akarja vissza­juttatni a támaszpontszigetet Japánnak. A sztrájk miatt bezárták a postahivatalokat, szünetel a rakodás a kikötőkben és nem közlekedik az autóbuszok 90 százaléka. (TASZSZ) Sztrájkellenes törvény Amerikában Az amerikai kongresszus keddről szerdára virradó éjszaka elfogadta a vasutas- sztrájk letörésére irányuló, rendkívüli törvényt. Mind a szenátus, mind pedig a kép­viselőház jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely a vasutasok sztrájkját egészen október 1-ig betiltja, és a sztrájkot kezdeményező 13 000 forgalmistának 13,5 százalékos kompromisszu­mos béremelést helyez kilá­tásba. A törvényt Nixon el­nök is aláírta, és jelentések szerint szerdán ismét meg­indult az Egyesült Államok vasúti forgalma. Az ország egész vasúti forgalmát megbénító mun­kabeszüntetés hétfőn kezdő­dött. Kedden már az Egye­sült Államok egész gazdasá­gi életében éreztette hatását. (MTI) középpontjában Tbiliszi és a csökkentés Leonyid Brezsnyev — mint arról a lapok részletesen be­számoltak — a Grúz Kommunista Párt jubileumi ünnepsé­gén nagy jelentőségű beszédet mondott, amelyben részlete­sen körvonalazta az európai enyhülés lehetőségének követ­kező lépését. Az SZKP főtitkára indokoltan hangsúlyozta, hogy földrészünk békéjének prolongálása, valamint a világ­méretű közeledés meggyorsítása sürgős követelményként ve­ti fel az idegen területeken állomásoztatott csapatok létszá­mának csökkentését. A Tbilisziből szárnyra kelt szovjet kezdeményezés azóta már eljutott az öt földrész legtávolabbi zugaiba is és osztat­lan érdeklődést váltott ki. A világlapok naponta közölnek újabb és újabb véleményeket, amelyeknek a sun.mázása körülbelül ez: ha Európában sorra kerülhet a csapatok lét­számcsökkentése, ez kindulópontja lehet további pozitív, a tárgyalások útján létre jöhető, békés irányú tendenciáknak. Olyan vélemény is akadt, amelyik a Brezsnyev-inditványt a SALT-megbeszélések után sorolta és nem is méltatlanul, mivel az idegen katonaság más országban történő állomá- soztatása, vagy a támaszpontok fenntartása bizonyos szo­rongásokat válthatnak ki. Kihegyezett dárdák ugyanakkor a támaszpontokat fenn­tartók számára is, mert jelentős tehertételt képviselnek a költségvetésben. Erre éppen Cyrus Eaton, amerikai közéleti személyiség mutatott rá, amikor hangsúlyozta: az amerikai ernyő éppen az Egyesült Államok gazdaságára nézve a leg­nyomasztóbb. Vannak persze, akik más véleményen vannak. Közéjük tartozik például Brosio, a NATO jelenlegi főtitkára, aki a kontinens nyugalmát csak úgy tudja elképzelni, ha to­vábbra is nagy létszámú amerikai haderő tartózkodik Nyu- gat-Európában. Brosio azonban egyre kevesebb hívet tud maga mellé sorakoztatni. Brezsnyev Tbilisziben mondott be­széde az USA vezető köreinek egy részét is mind jobban el­gondolkoztatja, de még inkább azoknak az országoknak a politikusait, amely államoktól újabb milliókat próbálnak ki­csikarni azért, hogy változatlanul fenntartsák az USA kato­nai jelenlétét Európában. Kanadára nézve előnyös A szokásosnál nagyobb figyelmet szentelnek világszerte Trudeau kanadai miniszterelnök szovjetunióbeli látogatásá­nak. S ez nemcsak azért történik, mert Trudeau személyé­ben az első kanadai miniszterelnök tette lábát szovjet föld­re, hanem mert azt várják, hogy a kielégítő gazdasági kap­csolatok mellett felélénkül a két ország politikai együttmű­ködése is. Ez feltétlenül Kanadára nézve lenne előnyös, mi­vel jelenleg az ország bizonyos értelemben a déli szomszéd, az Egyesült Államok politikáját kényszerül követni Ezen az elszigeteltségnek is nevezhető állapoton még az sem vál­toztat, hogy Kanada tagja a Brit Nemzetközösségnek, a Fe­hér Ház közvetett befolyásától így sem tudott szabadulni. Az Északi-sarkon keresztül Kanada szomszédos a Szov­jetunióval is. Ez a tény motiválja a Trudeau-kormány mai törekvéseit, amelyik nagyjából már felismerte, hogy a gaz­daság egyoldalú fejlődését vonhatja maga után, ha figyel­men kívül hagyja a Szovjetunióval való együttműködést. És a másik dolog: a második világháború befejezése óta Kana­da csapatokat tart Európában, ami nemcsak gazdasági, ha­nem politikai kihatással is jár, amitől viszont csak úgy tud megszabadulni, ha hajlandóságot mutat a kontinensen még meglevő függő kérdések rendezésére, nem zárkózik el a biztonsági konferencián való részvételtől, s attól sem, hogy tárgyalások útján csökkentse csapatai létszámát, majd véglegesen hazatelepítse őket. Ez korántsem csak gesztus lenne, hanem Kanada jól felfogott érdeke diktálja. S ehhez az út csak a Szovjetunióval való eszmecseréken át vezethet Sz. 1 Semmi hír Élromról ötszázra emelkedett a le­tartóztatottak száma Törökor­szágban —, de az elrabolt iz­raeli főkonzulnak, Ephraim Bírómnak semmi nyoma. A rendőrség közölte, hogy Ayhan Yalint, a „Török Népi Felszabadító Hadsereg” egyik tagját, akit bűnrészesség gya­nújával kedden vettek őrizet­be, apja adta fel. „A többieket rövid időn belül elfogjuk” — közölte Sadi Kocas miniszter­elnök-helyettes, aki megerősí­Valentyin Falin (bal oldalt), a tette első hivatalos látogatását Szovjetunió nemrég kinevezett új bonni nagykövete meg- az NSZK kormányának elnökénél, Willy Brandt kancellár­nál tette, hogy a kormány nem kí­ván tárgyalni Elrom elrablói­val. „Ez az ország, amely büsz­ke története során még gi­gantikus hatalmak akarata előtt sem hajolt meg, bizo­nyosan nem kezd alkudozni egy maroknyi huligánnal” — mondta Kocas. A rendőrség szerint a le­tartóztatottak között vannak egyetemi oktatók, újságírók, szakszervezeti vezetők, írók, diákok. Az őrizetbevétei alap­ján a három héttel ezelőtt ki­hirdetett statárium szolgál. (UPI) KISHÍREK A Szovjetunióban szerdán Föld körüli pályára bocsátot­ták a Kozmosz—421 jelzésű mesterséges holdat. A szput- nyik a korábban meghatáro­zott program szerint folytatja a kozmikus tér kutatását. A szputnyik berendezései kifo­gástalanul működtek. Moszkva úttörőtársadaima szerdán a Vörös téren ünne­pélyes külsősegek között em­lékezett meg arról, hogy 49 évvel ezelőtt május 19-én ala­kult meg a 23 millió szov­jet iskolást összefogó ifjúsági intézmény. Az úttörők a díszfelvonulás után koszorút helyeztek el a Lenin-mauzó- leum falánál. Csou En-laj kínai kormány­fő és Kuo Mo-zso, a Tudo­mányos Akadémia' elnöke, az országos népi gyűlés állandó bizottságának alelnöke szer­dán fogadta Arthur Galston és Etham Signer amerikai professzorokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom