Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-18 / 115. szám

Csata „Abroncsospusztán” {gpu*---- ■*' wV 1 i> li,i V asárnap kezdetét vette az úttörőszövetség 25 éves megalakulását emlékezetessé tevő ünnepségsorozat. Csak Salgótarjánban és Nagybátonyban mintegy ötezer úttörőt mozgatott meg a két nagy esemény, a hadijáték és a nagy találkozó. A reggeli órákban a megye minden részéből elindultak az egyes falvakból kiválasztott úttörők és a salgótarjáni ál­talános iskolák úttörőcsapatai a kijelölt helyre, hogy részt vegyenek a hadijátékban, amelyben — ezúttal a tóstrand és Kercseglapos körzetében — az abroncsospusztai ütkö­zetet elevenítették föl. Képünkön az izgalmas számháború egyik csoportját láthatjuk: az előőrs távcsövön igyekszik földeríteni az ellenség hadmozdulatait. (Képes összeállításunk az 5. oldalon» Asszonyok találkozója Salgótarjánban Tegnap délután a József Attila Megyei Művelődési Ott­hon könyvtárhelyiségében is­mét találkoztak azok az asz- szonyok, lányok, akik rend­szeres látogatói a nők klub­jának. A tegnapi találkozó a béke jegyében folyt le. Szor- csik Sándorné, a városi párt- bizottság nőfelelőse tartott rö­vid, bensőséges megemlékezést a béke hónapjának jelentő­ségéről. A jelenlévő asszonyok em­lékeztek. Bár csaknem egy emberöltő, huszonhat eszten­dő választ el bennünket a hitleri Németország kapitulá­ciójától, és azóta már felnőtt egy nemzedék, amely nem ismeri a háborút, az itt lévő asszonyok közül sokan meg­érték a háború okozta szen­vedéseket. Ez késztette ókét arra, hogy emlékezzenek. Budapesten ezekben a na­pokban rendkívül fontos ta­nácskozásra ültek össze a bé­keszerető emberek, ülést tar­tott a Béke-világtanács. A befejeződött nagy nemzetkö­zi esemény hitet tett amel­lett, hogy az emberek az egész világon békét akarnak. Pedig alig öt évvel a má­sodik világháború befejezése után már üj háborút robban­tottak ki az amerikai impe­rialisták Korea földjén. Az ő politikájuk vezetett odáig, hogy bombák hulljanak Szu­ez és Alexandria lakóira. Ők indítottak népirtással felérő háborút Vietnamban, és most ismét ők állnak a Kambod­zsa és az indokínai félsziget egész szélességében fellángo­ló háború hátterében. Az amerikai imperializmus lángba borította Dél-Vietna- mot. Pedig a világ közvéle­ményének már elege van a háborúkból. A békeszerető emberiség követeli az indo­kínai háború azonnali befe­jezését. Az imperializmus fe­lett a történelem már ki­mondta az ítéletet. De addig is meg kell akadályozni, hogy újabbakkal tetézzék szörnyű bűnlajstromukat. Em­lékezzünk és tiltakozzunk még erőteljesebben, hogy az egész világon béke legyen. Az asszonyok az előadás meghallgatása után úgy ha­tároztak, hogy a Salgótarjáni városi Nőbizottság nevében táviratot küdenek az USA budapesti nagykövetségére a háború elleni tiltakozásuk jeléül. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI az MSZMP NÓGRÁD MEGYEI ßlZOHJAGÄ ES A MEGYEI TANftCS LAPM XXVII. ÉVF„ 115. SZÁM ARA: 80 FILLER 1971. MÁJUS 18., KEDD Tovább erősödnek a két nép kapcsolatai Edward Gier ok és Piotr Jarosze wicz hazautazott A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak és a Magyar Képköztár­saság kormányának meghí­vására 1971. május 15-én és 16-án baráti látogatást tett Budapesten Edard derek, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára és Piotr Jarosze- wicz, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke. A lengyel vendégek ma­gyarországi tartózkodásuk so­rán, megbeszéléseket folytattak Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával és Fock Jenővel, a Politikai Bizottság tagjával, a kormány elnöké­vel. A tárgyalásokon részt vett Komócsin Zoltán, a Po litikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Gye- nes András, a KB külügyi osztályának vezetője. A magyar és a lengyel veze­tők tájékoztatták egymást or­szágaik belső helyzetéről, meg­vizsgálták a kétoldalú kapcso­latokat. Véleményt cseréltek időszerű nemzetközi politikai kérdésekről, és a nemzetközi kommunista mozgalom közös érdekű problémáiról. A lengyel vendégek elisme­réssel szóltak a szocializmus építésének magyarországi eredményeiről. A magyar fél kifejezte elismerését azokért az eredményekért, amelyeket a Lengyel Egyesült Munkás­párt, altnak vezetése és a Lengyel Népköztársaság kor­mánya, a dolgozó tömegekre támaszkodva, a politikai kon­szolidáció terén az utóbbi hó­napokban elért. • A találkozó résztvevői köl­csönösen kifejezésre juttatták, hogy tovább erősítik a két párt és ország, a magyar és a lengyel nép közötti testvéri kapcsolatokat. Szélesítik poli­tikai, gazdasági, tudományos és kulturális együttműködésü­ket. Fokozzák közös tevékeny­ségüket a Varsói Szerződés po­litikai és katonai szervezeté­ben, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, valamint a nemzetközi politikai élet minden területén. Továbbra is közös erőfeszítéseket tesznek a nemzetközi kommunista moz­galom összeforrpttságának erő­sítéséért, az összes antiimperi- alista erők akcióegységének kibontakoztatásáért. Robbantás a síküveggyárban Bontás rekordidő alatt A salgótarjáni síküveggyár tervezett Zagyva III. üveghú­zó üzemét a gyár 1929-ben épült irodaháza és az alatta levő vágóműhely helyén épí­tik. Ezért a mintegy tízezer légköbméter térfogatú, vasbe­tonszerkezetű iroda- és műhely- épületet — idő- és pénzmegta­karítás céljából — vasárnap felrobbantották. A robbantás­ra a Bányászati Kutató Intéze­tet kérték fel. Az intézet kü­lönleges csoportja, Schmidt Tibor robbantásvezető irányí­tásával, mintegy ezer furatot készített az épület szerkezeté­ben, amelyekben összesen het­vennyolc kilónyi speciális Pa- xit—4 mikrotöltetet helyeztek el. Az épület lábazatát mint­egy másfél-két méter magas­ságban salaktöltéssel vették körül. A környéket a síküveg­gyári munkásőrszakasz biztosí­totta. A robbantásra vasárnap délelőtt 10 órakor került sor: a robbantógép bekapcsolásá­val, a hatalmas dörrenéssel egyidőben az emeletes épület mintha kissé megemelkedett volna, majd egy másodperc alatt összeomlott. A mintegy ezer köbméter­nyi beton- és téglatörmeléket gépekkel hordják el, hogy a Zagyva III. épületének gene­rálkivitelezője, az ÉVM Nóg- rád megyei Állami Építőipari Vállalata a megállapodás sze­rint már júniusban hozzálát­hasson a munkához A salgótarjáni síküveggyár 42 éves iroda- és műhelyépü­letének bontásához a robban­tással a hagyományos bontás­hoz szükséges időnek körülbe­lül egynegyede elegendő lesz, s csak a pénzbeni megtakarí­tás legalább 200 000 forint. Az időnyereség pedig lehetővé tette, hogy az épületet az „utolsó percig” kihasználják, s a kivitelezők mégis időben jussanak munkaterülethez. Ez utóbbi is nagyon fontos, hi­szen a 245 miliió forintból lé­tesülő kilencgépes síküveg­húzó üzemnek jövő év októ­berében meg kell kezdenie a próbagyártást. A robbantás érdekessége, hogy azon már a Bányászati Kutató Intézet által szabadal­maztatott új típusú robbantó­gépet alkalmazták, amelyet az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron is bemutatnak. A tranzisztoros és kondenzátoros robbantógép előnye, hogy míg a régi típusúval egyszerre leg­feljebb kétszázötven gyutacsot lehetett felrobbantani, az új­jal egyetlen gombnyomásra, 1—1,5 másodperc alatt csak­nem háromezer gyutacsot — gyakorlatilag tehát bármilyen nagy épület, vagy egy egész utcasor — szilánkmentesen felrobbantható. Alkalmazásá­tól a külszíni fejtéseken is a termelékenység jelentős emel­kedését váriák. A találmány iránt^ máris nagy külföldi ér­deklődés tapasztalható. Cs. G. A szívélyes, elvtársi légkör­ben folytatott eszmecsere so­rán a két párt és kormány ve­zetőinek teljes nézetazonossá­ga nyilvánult meg valamennyi tárgyalt kérdésben. A megbe­szélések hozzájárultak a ma­gyár és lengyel testvérpárt, a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság együttműködésének, barátsá • gánalc elmélyítéséhez. A lengyel vendégek buda­pesti tartózkodásuk alkalmá­val megtekintették a kelen­földi és a lágymányosi új lakótelepet, a metrót és meg­ismerkedtek a magyar fővá­ros nevezetességeivel. Edward Gierek és Piotr Ja- roszewicz vasárnap este eluta­zott Budapestről. Búcsúztatá­sukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá ­nak első titkára, Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, Ko­mócsin Zoltán, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Benkei András belügyminiszter, Péter János külügyminiszter, az MSZMP KB tagjai, dr. Csanádi György, közlekedés- és postaügyi mi­niszter és Gyenes András, a KB külügyi osztályának veze­tője. Jelen volt Tadeusz Hanu- szek, a Lengyel Népköztársa­ság budapesti nagykövete. (MTI) FeBHíucas a világ népeihez Befejezte tanácskozását a BVÍ közgyűlése Vasárnap tanácskozásá­nak zárónapjához érkezett a Béke-világtanács buda­pesti közgyűlése. Délelőtt — az Építők Rózsa Ferenc Székházában — Olga Pob- letc chilei delegátus elnök­letével teljes üléssel íoly* tatódott a közgyűlés. Munkaértekezletet tartott a BVT Elnöksége, majd a plé- num zárt ülésen tanácskozott a Béke-világtanács újjáalakí­tásáról és vezető szerveinek ki­bővítéséről. A közgyűlés '«bővítette a BVT Elnökségét. Az elnökség megerősítette főtitkári tisztségében Romes Csandrát és megerősítette a BVT 14 tagú titkárságát is. A titkárság magyar tagja Gö­bölyös Gábor. A nemzeti békemozgalmak, a különböző nemzetközi és nemzeti szervezetek ajánlása alapján döntött a közgyűlés a Béke-világtanács tagjainak személyéről. A BVT-tagok kö­re —a mozgalom szélesedésé­nek megfelelően — kibővült: a világtanács tagjainak száma 700 fölé emelkedett. A ma­gyar békemozgalom eredmé­nyes munkásságának elismeré­sét jelzi, hogy az újjáalakított BVT-nek 10 magyar tagja van. Vasárnap délután került sor a Béke-világtanács ünnepélyes záróülésére, amelyet Romes Csandra, a BVT főtitkára nyitott' meg. Részt vett az ülésen Kállai Gyula, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának elnöke és Bencsik Ist­ván, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára, akiket Romes Csandra szívé­lyes szavakkal üdvözölt. Nemzetközi akciók a békéért Ezután bejelentette, hogy a Béke-világtanács Elnöksége ta­valyi ülésén Joliot-Curie- aranyéremmel tüntette ki ko­runk békemozgalmának egyik legnagyobb harcosát, az esz­méért mártírhalált halt Martin Luther King néger lelkészt. A BVT közgyűlése egyhan­gúlag jóváhagyta az előter­jesztést. A Joliot-Curie- aranyérmet Martin Luther King, egykori közvetlen mun­katársai: Abernathy lelkész és dr. Walker amerikai békehar­cos vették át. A továbbiakban a Béke-vi­lágtanács plenáris ülésének napirendjén szerepelt témák tanulmányozására létrehozott munkabizottságok adtak szá­mot tevékenységükről, s ter­jesztették elő határozati ja­vaslataikat. Az indokínai problémával foglalkozó bizottság előter­jesztése alapján a közgyűlés határozatban ítélte el az ame­rikai imperialisták Indokíná­ban elkövetett háborús bűneit. Ugyancsak határozat követeli az amerikai és csatlós csapa­tok kivonását Vietnamból, Laoszból és Kambodzsából. Előterjesztést fogadtak el egy­hangú határozattal az indokí­nai népek támogatását célzó szolidaritási akciókról Is. A közel-keleti helyzettel foglalkozó bizottságnak a tér­ség békéje helyreállításáról szóló előterjesztését — egy tartózkodás mellett — szintén elfogadta a közgyűlés. Az európai béke és bizton­ság kérdéseivel foglalkozó bi­zottság előterjesztette a föld­rész békéjének biztosítását szorgalmazó nemzetközi ak­ciók programját; határozati javaslatot tett az újfasizmus elleni küzdelemmel, a külön­böző országok együttműködé­sének lehetőségeivel, a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi jogi elismertetésé­vel, az európai biztonság és a világhelyzet összefüggéseivel; valamint az európai béke és biztonság megteremtésének fontosságával kapcsolatban. A munkacsoport előterjesztéseit a közgyűlés egyhangúlag el­fogadta. A faji megkülönböztetés és a gyarrhatosítás témakörét elemző szekció előterjesztése alapján a közgyűlés határo­zatot fogadott el az afrikai portugál gyarmatok népei nemzeti felszabadító harcának támogatására, továbbá a gyar­mati rendszer maradványai­nak felszámolásáról az egész földkerekségen. Elfogadta a közgyűlés azt az ajánlást is, amely akcióprogramot jelöl meg a gyarmatosítás és a fa­ji megkülönböztetés elleni harchoz. Kitüntették Sebestyén Nándornót Meghallgatta a közgyűlés a fejlődő országok problémáival, illetve a leszerelés kérdései­vel foglalkozó bizottságok je­lentéseit, s az előterjesztett ha­(Folytatás a 2. oldalon.) 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom