Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-29 / 100. szám

Véleményünk h a fán Latunk Mozart: Figaró házassága operafilmet közvetítette keck) este a Televízió. Az ismert opera szerelmi cselszövénybe ágyazott társadalomkritikát is tartalmaz, 178ő-han született Bécsben. Mozart művészete maga mögött hagyva a rokokó zeneiséget és a preromantikus irányt is, az úgynevezett klasszikus bécsi stílusba emelkedett. Zenei nyelve közvet­len, dallamai hajlékonyak. Zenéjének befejező ereje a nai­vitástól a démoniig, a kellemes kedélyességtől a bensősége­sig terjed, s az európai zene legkiválóbb alkotásait jelenti számunkra. , A tévé-operafttmet Joachim Hess rendezte, Bans Sehmidt-Isserstedt vezényelt. A művészeti vezető Rótt Lie­bermahn professzor volt. A film kitűnően adaptálta az is­mert, s egyik legnépszerűbb Mozart-operát, valóban mara­dandó és szép élményt nyújtott. Figarót Heinz Blankenburg, Susannát Edith Matthis alakította. Mindkét szereplő a ren­dező nagyszerű szereposztását dicsérte. Az operafilmek bemutatása a Televízióban immár ha­gyományosnak tekinthető, nagy jelentőségű müsorakciónak tartjuk, a komolyzenei nevelés mindenki számára élvezhe­tő foa-májánalk. Az operafilmek az évek során szinte átte­kintést adnak a világ operatermésének legjavából, 90kak számára keltik fel az érdeklődést az operairodalom iránt, stílusokat, nagy zenei egyéniségeket, maradandó sikereket idéznek fel. Ma, csütörtökön, a budai várba fcatáttnoi benwűnfcwta Televízió. Képpel, zenével, beszélgetésekkel irányit el ben­nünket 4 palota látnivalói között. Ezt követi a Nők fóru­ma második része, amely egy évvel a párthatározat után vizsgálja a nők helyzetét, s a még gondot okozó problémá­kat is. Az esti programban a Minden kilométerkőnk ... bol­gár filmsorozat Három felkiáltójel című részét látjuk. S kiemeljük még a Színházi album című műsort, amelyet dr. Váradi György vezet, s amely rendkívül sokrétűen tájékoz­tat a színházi világ eseményeiről. ttel Kulturális mozaik A KAMARASZÍNPAD ELŐ­ADASSOROZATÁNAK eddi­gi műsorai nagy koczönsegsi- 1 vernék örvendtek a megyei művelődési központban. A 25. Színház áJfcal bemutatott Szókratész védőbeanéde, Ban- tos István zongoraestje. Ján­osé Adreanne előadói estije, valamint az Astta-bóbegyöt- tes felnőtteknek szóló műso­ra: miind telit ház előtt zaj­lottak. A következő előadás­ra április 30-án kenőd aor, amikor a budapesti Műszaki Egyetem SCENE irodalmi színpada mutatkozik be a tar- jani közönségnek. Műsorukon Weöres Sándor: Teomachia című művét láthatják a mű- vésaetlkedvelSk. A költő al­kotásának témáját a görög mitológiából merítette, a teo- madháa — azaz istenek har­ca — néven ismert történetet dolgozta fel remek műalko­tássá. Áz eredeti történet a társadalomtudományok ki­alakulása eilött született és a konfliktusokban végbemenő haladás törvényét fogalmazza meg, a világeszmények em- berformáló erejét tükrözi. Ez a mitológia ihlette Weöres Sándort arra. hogy a régi történeteit — az 1038-as v*- tágesemények küszöbén — aktualitásának megfelelően ujrafogja Imazza.- ★ KORUNK SS A PSZICHO­LÓGIA. Társadalmunk nagy gondot fordít az emberi lé­lektan vizsgálatéra, a peséehi- kai jelenségek munkában és tanulásban, a mindennapi életben betöltött szerepére. A lélektan tudomány egyik sa­játos ágazata a munka lélek­tan, amely az emberek mun­kához való viszonyát, teher­bíró képességeit, a munkakö­rülményeket vizsgálja, vágy­ik azokat a tényezőket, me­lyek kihatnak a munka ter­melékenységének, intenzitá­sának a jó munkahelyi kö»- éraetnek az alakulására. A megyei TIT-szervezet ezen meggondolások alapján a sík. üveggyárban 12 előadásból ál­ló sorozatot indít — munka- lélektani témákból — műve­zetők és üzemvezetők részé­re. Az dső előadás címe: A munkaiéi ektan szerepe az iparban. A mintegy öt hétig tartó sorosat előadói buda­pesti szakemberek lesznek. Szerkessz velünk!] A NÓGRÁDI ÚTTÖRŐK HÍRADÓJA Köszöntünk benneteket pajtások, a „SZER­KESSZ VELÜNK!” úttörőrovat indulása al­kalmából. Egy hete jelent meg felhívásunk, s a hétfői rovatzárásig rengeteg pajtás jelent­kezett hírrel, tudósítással, mesével, rajzzal, játék leírásával. Különösen a verstermés volt szembetűnő, öt pajtástól kaptunk rigmusokba foglalt élményeket. Jfa az első levelek alapján térképet raj­zolnánk, akkor erre a következő helységek jelölnénk be; Pásztó, Nógrádkövesd, Dej tár, Patak, V any arc, Nagybárkány, Balas­sagyarmat, Nagy léc, Zagy vápái falva, Moho- rendszeres tudósításban ra, Kalló, Salgótarján. S hiába keresnénk — mondjuk — Nagybátony, Kisterenye, Rétság, Érsekvadkert nevét, hogy csak a legnagyobb községeket említsük, nem találnánk meg eze­ket a térképen. Pedig, úgy tudjuk, ott is i^con js seregszemlét rendez- folyik úttörőélet, s nem is akármilyen. S ép- tek. A nyolcadikos Delfin­ben ez a mi feladatunk: közösen beszámolni os­az úttörőéletről, örömökről és gondokról. Le­gyen a „SZERKESSZ VELÜNK!" valameny- nyi nógrádi úttörő fóruma! Krónika — Kedves NÓGRÁDI örömmel olvastuk felhíváso­dat, amelynek „SZERKESSZ VELÜNK!” a címe. A felhí­vás érdeklődést keltett kö­rünkben. Mi, a salgótarjáni 4136. se- Jurij Gagarin Úttö­rőcsapat Vietnam-őrse va­gyunk. Bár ötödikesek va­gyunk, mégis feltűntünk az úttörők munkásságában, mert elsők lettünk az RJ—25 jubi­leumi szemlén és játékon. Ez felbátorított bennünket arra, hogy megyénk lapjának szer­kesztésében munkásságot vál­laljunk. A későbbiekben rendszeres tudósításban szá­molunk be csapatunk, rajunk, őrsünk munkájáról. — A Magyar Úttörők Szö­vetsége megalakulásának 25. évfordulója alkalmából Nagy­3 á lé k Tizenkét pajtás látszhatja, páronként. Egy kalapba há­rom cédulát teszünk, össze­hajtogatva. A cédulákra kű- Iwv-toülőn ráírjuk: úttörőélet, művelődéstörténet, zene. Min­dé« játékos húz egy-egy cédu­lát, s a rajta szereplő téma­körből öt kérdést tesz fel társainak. Utána a másik paj­tás kérdez az ő témakaréba az előző játékostól. (Miniden helyes válasz egy pontot ér.) A játék valamennyi párnál hasonlóan folyik. A győztesek csoportos«Íjainak és játssza­nak tovább. Végül liánom já­tékos marad csak. Minden té­makörből egy-egy kérdést te­szünk föl nekik. A győztesre az őns megjutalmazhatja. Krizsanyik Mária Vamyaec Példaképem (OLVASÖNAPLO-PAKTAZAT) Túra Iskolánkban izgés-mozgás, Nagy a sürgés, nagy a forgás. Túrára megyünk ma végre! Örül az egész suli népe! A bogrács feltétlen szükséges, A kaja paprikáskrumpH lesz. Akadályok lesznek közbe', Jaj, csak minden sikerülne! Ez nehezebb, mint. amaz! Mindegy az, ne válogass! Az eredményt kihirdetik. S ez „közhírré tétetik”. Vesztes egyik őrs sem marad, kodul haza a kis csapat. akarat, amikor a nyomdái fej­lett megmentenie. Pihenés néilikiül vitte-vüfcte fáradságot nem ismerve, pedig majdnem összeesett. Szépnek képzetté a munkássorsot, amelyről cty sokait beszélt társasnak, s sze­retett volna megélni. Ligetek, utcák, terek, rajok, képek, történeteik őrsök Ság- a jövőbe vetett remény, mert vári nevét. Őrzik a völgyek, a Szánomra Ségvárá Endre egyik legszebb és követendő tulajdonsága az emberek irán­ti szere fcete. Mindig segített másokon, de főleg a szegényeken. Példa­képül átü előttem embersége, bátorsága, áüihasatossága, ki­tartó, kemény küzdelme. So­ha nem hagyta el a bizalom, Huh IAm, Mohom, T. ooatály M Üzenetek bői az alkalomból összefog­tak. Közösen fölelevenitettük a régi nagylóci lakodalmast. Jól sikerült a bemutatkozás. Varsányban is elismerésben részesültünk. Május másodi­kén pedig a járási vetélkedőn versenyzünk a továbbjutás­ért. (Beküldte: Lászlók Eri­ka, Nagylóc, a Delfin-őrs ve­zetője.) — Iskolánkban nagy elha­tározás született. Eddig csak az őrsi foglalkozásokon, s az ünnepélyeken viseltük a nyakkendőt. Elhatároztuk, hogy ezentúl minden nap vö­rös nyakkendőben jelenünk meg az iskolában... Újság­olvasó sarkunkban elhelyez­tük a NÓGRÁD felhívását, amit örömmel teljesítünk, hi­szen már vártuk, hogy a Paj­tás után más újságban is je­lentkezhessünk. (Részlet a nagybárkányi nyolcadikos Bo­lya Mária, és az ötödikes Varga Mária leveléből.) — Rövid tudósításén * nógrádköveedí úttörők iwt- kajáról- lelkesen dolgozunk, most végezzük az utolsó si­mításokat a 4137. sz. Ságvári Endre Úttörőcsapat 25 éves történetének albumán. (Ta­kács Attila György, (Rógrád- kövesd.) — Ősszel a terme Efazrteet­Totóc* Attüa. Nógmdkó­kezeiben burgonyát szedtünk, megkaptuk, Afettia! Arra ke- ^ ^pott pénzt a csapat kap­hatott abban, hogy hamaro­san eljön az, amiért harcol és tölgyek, ahol a kitmszesek ékén járt. Ifjú társai nagyon kék, ment ő is szerette a fia- tatokat akikkel mániáig ba­rátságoséin beszélt. Bátor és nyílt volt. Lelemé­nyessége, temjlékanysága meg- muitaiikozott munkáijáiban, mert mindig ügyesen vehetett. Mun­katársaival mindent megbe­szélt. Ságvári erős volt, de még inkább erősítette a<z az es Varga Mihály, Nagybár­kány. A mátrai táráról irt be- En is sraenefcaék jót és sokért számolótok saép, színes írás teams közösségünkért, tárna- röjt. Ám. csak nekünk nyúj­tóiért, osztályomért, «kóláim, tott örömet, mivel terjedelme csapatom jobb eredményeiért, miatt nem tudjuk közölni a Szeretnék jó úttörő lenni, pompás élménybeszámolót, mert erre tanítanak a fialta! Pajtások! A terjedelemre na­run^hogy ,”4, Pénztárába tettük. Március­n^t*n^ Bo£o StL ^ farsan* tólt *“*“«“* hősök, akik számunkra. utat A teljes bevételt az úttörők nyári táborozására fordítja a csapat. Idén Siófokra készü­lünk. Felírjuk azoknak a pajtásoknak a nevét, akik velünk akarnak tartam. A tavalyi táborozásról diafilm készült. A filmet csapatveze­tőnk be is mutatta az úttörő­mutatnak gyón vigyázzatok! Azt szeret- tenács tagjainak. Nagyon tét­Krajer Mária Salgótarján, Gagari n- úttörőcsapat 6 ALS AI "PONGAA'C: 31. 1951. február 11. Germánék az estét dr. Ba­rát Irén lakásán töltik. A férj egykori tanársegédnője már évek óta a Bajor-villában él. A mindennapi teendőkben buzgó személyi titkárnő (ő fogalmazza meg Gizi hivata­los leveleit); a társas összejö­veteleken lelkes másod-házi­asszony; az „üres” estéken pe­dig elmés csevegő. A társal­gás ezúttal is jó légkörben, kellemesen folyik. Egyetlen sötétebb árnyékú mondat sem hangzik eL Germán tíz óra után elál- mosodik. feláll, megy lefe­küdni. De ezt már megszok­ták tőle. Ezt a váratlan távo­zást. Gizi még marad. Nem jobb ktávíl. de nem is lehanaoltabb a <szok'sHnúl hétköznap este van, h * lap kedd lesz. újabb hétköznap. A szobában csak a zöld emyős lámpa ég. Gizi ke­ze fáradhatatlanul rakja a passziónszkártyákat: kijön? nem jön ki? Ez a legjobb idegcsillapító és unaloműző is. Közben új szerepéről, a Bé- rénicé-ről és Füst Milán Fe­leségem története című regé­nyéről beszél, amelynek épp a felénél tart, s másnapi ven­dégváró ebéd étrendjét is fel­sorolja. Éjfél tájt aztán összeszedi a lapokat, és átmegy a szobájá­ba. Február T2. Reggel fél kilenc. Az alkal­mazott bekopog az ajtón. Fe­ketekávét hoz, tálcán, két csészével. A nap mindig így kezdődik. * Germán kel föl elsőnek. megmosakszik, rendbe hozza magát, aztán bemegy a fele­sége szobájába, és kettesben megreggeliznek. De előbb B- viLamm injekciót ad Gizinek. Mostanában ezzel az „erősítő kúrával” kezdi a napi keze­lést. Amikor az alkalmazott a hívó „tessék”-szóra kinyitja az ajtót, Bajort rendszerint ágyban találja. Egyik karján már felhúzta a pizsama uj­ját, s megadóan várja a tú­sszá rást. A férj pedig a tele­szívott praVaszból épp a pró- bacseppet nyomja ki. De ma reggel nem érkezik válasz a kopogtatásra. Kisvártatva German inguj­jas alakja jelenik meg az át­törésben. Suttogva mondja: a művésznő még alszik, ma nehéz napja lesz, jobb. ha most nem zavarják. Aztán átveszi a tálcát és becsukja az ajtót. Talán fél óra telik el. Kilenc óra után Beyer Ru­dolf né. Gizi sógornője megy át a szoba előtti folyosókö- zön. Megáll. Fülelni kezd. Szo­katlannak találja a csendet. Odabent mintha nem lenne senki: a szoba üres; csak egy nagy bezárt lélegizet aritmáás Bajor Gizi a retoamiéni fek­szik, zsíros, bekremezett arc­cal, gyűrt barhend-pizsamá- ban. Két karja a mellén ke­resetbe rakva, ahogy férje a végső pillanatok után elren­dezte. A fekhelyhez húzott dohányzóasztalkán a Bórénioé nyitott szerepköniyve. A vil- lanyfőzön két nyak,atört in­jekciós-fiola. Arrébb a szűk­szavú búcsúlevél: „Így nem lehet tovább élni. Bajor Gizi, Germán Tibor.” A látszat kettős öngyilkos­ságra vall. Néhány perc múliva, Beyer- né telefonhívására megérkez­nek a mentők. Germán Tibort a Korányi Kórházba szállít­ják, de ’ életét a gyors orvosi beavatkozás is csak estig tud­ja meghosszabbítani. Tizenegy órákor a Nemzeti Színház homlokzatára kitűzik a fekete zászlót. A színpadon éppen főpróba van. Egyszer­esük Major Tamás utat nyit magának a kosztümös szerep­lők között, és leállítja a játé­kot. „Egy perc néma gyásszal vergődését hallaná. Az asz-) áldozzunk emlékének,. NÓGRÁD — 1971. április 29., csutoráik szony var. Kopog. Majd ugyanabban a pillanatban, nem is számítva válaszra — benyit. A kép színpadias. S meg­rendítő voltában visszatetsző is. Akár egy Shakespeare- dráma utolsó jelenete, ahol a hősnőt a sors egy detektív- regény-iró hatásvadász agya­fúrtságával mészárolta le. A férj a retoarmé lábánál fétokteát fordulva birkózik a batóítfel. A szín megmerevedik Ilyen merev döbbenettel fo­gadja a hírt az ország is. Megkezdődnek az izgatott találgatások. A másnapi sajtó így ír: Bajor Gizi „ gyógy íthataíf an betegségében, tragikus hirte­lenséggel” hunyt el. .. Míg Germán Tibor „a felesége halála felett érzett fájdalmá­ban, ömikezével vetett véget életének...” (Folytatjuk) nénk, ha minél több úttörő- csapat tevékenységéről beszá­molhatnánk. A hosszú tudósí­tások azonban elveszik mások elől a helyet. Tömören, de velősen! Perest Borbála, Pász­tó. Tudósításod remek volt, teljes képet nyújtott a gép­javító vállalatról. Rövidebben írjál te is, Bori. Várjuk újabb írásaidat. Szalai Katalin és Czinege Mária, Dejtár; Lórik Marika, Zagyvapálfalva. Kér­jük, küldjétek be többalko­tóst! Többeknek: Pajtások! A „SZERKESSZ VELÜNK”! ro­szet. De szeretnénk bemutat­ni a rajoknak is, hogy minél többen kedvet kapjanak a tá­borozáshoz. Örülnénk, ha az idén is jól sikerülne, és kel­lemesen tölthetnénk el azt a pár napot a magyar tenger partján. (A balassagyarmati 113. sz. Dózsa György Úttörő­csapattól Csányi János küld­te ezt a levelet.) — Örömmel olvastam * „SZERKESSZ VELÜNK!” fel­hívását. Rajfoglalkozás kere­tében tanulmányi kirándulást szerveztünk a Pásztói Gépja­vat arra kér benneteket, hogy Vállalathoz. Feladatul számoljatok be leveleitekben kaptuk, hogy ismerkedjünk a jubileumi uttörőévvel kap- meg ^ tűsem dolgozóinak csolatos összejövetelekről, ren- munka- és életkörülményei- dezvényekről. Mutassátok be Vel, s ismerjük meg az üzem iskolátok egy-egy kiemelkedő negyedik ötéves tervének cél­eredményt elért őrsét! Szeret- kitűzéseit. Feladatunkat sike­nénk minél előbb megünne­pelni azt az iskolát, ahol min­den osztályban több tudósitói igazolvánnyal rendelkező út­törő és kisdobos lesz! résén teljesítettük és ezért dicséretben részesültünk. (Részlet a pásztói Lenin-úttö- rőcsapat ötödikes tanulója, Peresi Borbála leveléből.) Úttörőre jtvény Találd meg a szót! Mai rejtvényünket csak példának mutatjuk be, hogy * jövő számunkban kezdődő pályázatot már ne kelljen ma­gyarázni. A rejtvény lényege az, hogy egy-egy szót (jelzőt, igét stb.) kihagyunk és a számokkal jelölt kihagyásokhoz támpontként három szót adunk meg, amelyből ki kell vá­lasztani a legjobbat, a hiányzót. íme a példarejtvény! A falu végén egy kis 1, ebben tanyázik szinte időtlen­idők óta Sanyaró Vendel, a község 2 és 3. Azt 4 róla, hogy fiatalabb korában 5 ember volt. A számok a következő szavakból helyettesítik valame­lyiket. 1: kunyhó, vityilló, ház; 2: cingár. göthös, sovány; 3: szegénye, koldusa, éhenkórásza; 4: rebesgetik, mesélik, hí- resztelik; 5: gálád, hamis, csalafinta. Megfejtésül a helyes szöveget kell leírni, ami itt példá­ul a következő: A falu végén kis kunyhó, ebben tanyázik szinte időtlen idők óta Sanyaró Vendel, a közsés göthös, éhenkórásza. Azt rebesgetik róla, hogy fiatalabb korában csalafinta ember volt. Tanulmányozd a rejtvény módszerét, mert követ»*# számunkban négyrészes, pontozásos verseny kezdődik! 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom