Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)
1971-04-15 / 88. szám
i^GOTARMv VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÖORÁD A 7 MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVF., 88. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1971. ÁPRILIS 15., CSÜTÖRTÖK A vAlasstök jaMOSOltiik Intézkedések a közérdekű bejelentések ügyében Húsz holdon kertészet Az őrhalmi termelőszövetkezet az idén hatszázezer forintos bevételt, tervezett a kertészeti növényekből. Zöldpaprika, paradicsom, paprika és zöldségfélék termelésével foglalkoznak 20 holdon. A műanyagfólia-sátrakban már szépen fejlődik, és rövidesen a piacra kerül a saláta. A szövetkezet kertészetéből Balassagyarmatra, valamint Budapestre szállítják az árut. Pedig a friss zöldáru a salgótarjáni piacon is kelendő lenne Hármas „hazai” siker Négrádiak az üvegipar A községi, járási, városi és megyei tanácsnál is megkezdődött az 1971. április 25-i választásokat megelőző országgyűlési és tanácstagi jelölő gyűléseken elhangzott közérdekű javaslatok feldolgozása. A községi, városi, járási tanácsok ezekben a napokban osztják el, hogy melyek azok a bejelentések, amelyek a községi, városi, vagy járási tanácsokra hárulnak végrehajtásra, s melyek azok, amelyeket anyagi fedezet hiányában csak a későbbiekben tudnak megvalósítani. Különösképpen a községi tanácsok tettek már sokat az élhangzott közérdekű bejelentések megvalósításáért, s főleg olyan területeken léptek előre, amelyek nem igényelnek nagyobb összegű beruházást, amit helyi erővel, vagy társadalmi összefogással tudnak megvalósítani. A salgótarjáni járás községeiben tartott országgyűlési és tanácstagi jelölő gyűléseken összesen 3762 közérdekű bejelentés hangzott el. Az elvégzett csoportosítások alapján megállapították, hogy a bejelentések közül 2531 községfejlesztési témát ölel fel. Üt-, járda- és csatornaépítésre, illetve javításra 1?45, kút- építésre, a vízellátás javítására 341, kultűrház és iskola A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság tervezési osztályán elkészült a Zagyva felső szakaszának vízrendezési tanulmányterve. A Zagyva — ahogyan a szakemberek mondják — kétlaki folyó. Felső szakasza hegyvidéki, #z alsó síkvidéki vízfolyás. Ennek megfelelően hajtják végre a folyó torkolatától, fel, Jobbágyiig az alsó szakasz védgátépítését. A kivitelezés jelenleg Lőrincinél tart, és 1972-ben Jobbágyinál befejeződik. A hagyományos védelemtől és szabályozástól lényegesen eltér majd — a már jóváhagyott tanulmányterv szerint — a Zagyva felső szakaszának védelme és szabályozása. Ami a hegyvidéki folyók, folyószakaszok árvízvédelmi szabályozását, rendezését illeti, világszerte nincs általánosan elfogadható gyakorlat. A tanulmánytervben alkalmazott újfajta megközelítés lényege: a folyóba siető kisebb vízfolyások vízgyűjtő medencéinek kihasználása, tározórendszer kiépítésére. A tározókban völgyzárógóttal összegyűjtött vízzel, szükség esetén a felfogható víztömeg mennyiségének zsilipekkel történő szabályozósával oldják meg a Zagyva árvízmentesítését. A folyó- nak e szakaszán tehát — a tározók építésén kívül — csak mederrendezést terveznek, védgátakat nem. Hazánkban az ilyen elven alapuló árvízvédelem megvalósításának a Zagyva felső szakasza lesz a „prototípusa”. A választás több szempontból esett e folyóra. Forrásvidékétől a torkolatig, a belé áramló kisebb-nagyobb patakokkal együtt, Magyarország területén van. A Zagyva víztömege *1 vadás, nagyobb csapadéképítésére, illetve bővítésére 137, közvilágítás korszerűsítésére és bővítésére 321 és egyéb más témakörből 487 közérdekű javaslat hangzott eL t A járás több községében már megkezdték a választók (javaslatainak megvalósítását. Zagyvarónáin, a József Attala úti lakók a vízvezeték bővítését kérték a jelölő gyűlésen. A tanács segített A lakosság jelentős társadalmi munkával támogatta a csővezetékhez szükséges árkok kiásását. Az 50 méteres szakaszon a vízvezeték lefektetését már végzik. Rónafaluban, a Május 1 út lakói is a vízhálózat bővítését kérték. Ebben a községben 200 méteres szakaszon a vízhálózatbővítés befejeződött A választók kérésének megfelelően elvégezték Pintér-telepen a hídépítést, de megépítették az úgynevezett átereszt is Inászó-bánya telepen, a telephez vezető út javítását kérték a választópolgárok. A kérésnek megfelelően, az út salakozása már folyamatban van. Nagybátonyban is több kérés hangzott el, így többek között a maconkai Temető út megépítésére. A Nagyba ton yi községi Tanács a nautikára hullás idején súlyosan terheli a Tiszát. Végül: Nógrád megye, melyet a Zagyva felső szakasza átszel, vízben igen szegény, ami az ipari és mezőgazdasági termelés fejlesztését hátráltatja, de nehezíti az ivóvízellátást is. A tanulmányterv kilenc tározó építését javasolja: — Mizserfán, Bárna felett, a Kisterenye—Nádújfalu út felett, Maconkán, Kisterenye és Zagyvapálfalva között, Mátra- verebélyen, Sámsonházán, Hasznoson, és Jobbágyi alatt — több, mint kilencszáz négyzetkilométer vízgyűjtő területtel, mintegy tizenhétmillió köbméter víz befogadására alkalmas tározótérfogattal. Két tározó, a Kisterenye—Zagyvapálfalva közötti és a mátrave- rebélyi kivételével — amelyekbe iparilag szennyezett víz is kerül —, valamennyi komplex vízhasznosítású tározó, vagyis árvízvédelmi funkcióján kívül akár me zőgazdasági öntözésre, aká- ipari víz céljaira, vagy megfelelő tisztítással ivóvíz előállítására alkalmas vizet szolgáltathat. A tározók helyét általában úgy határozták meg hogy azok beépítetlen területen, de a vízhasznosítás szempontjából számba jöhető gazdaságok, ipari üzemek közelében legyenek. A tanulmányterv szerint a kivitelezés mintegy százhúszmillió forintba kerül. Még az idén megkezdik a kiviteli tervek készítését a Zagyva felső szakaszának szabályozására, valamint a már meglevő mi- zserfai tározó bővítésére, amely ezzel egymillió köbméter víz befogadására lesz alkalmas. A kivitelezést 1973-ban kezdik meg. Amennyiben a terv megvalósítása meghozza azokat a hidrogeológiai és műmár kiadta a megbízást, az Útfenntartó Vállalatnak. Ez az építés csaknem egymillió forintjába kerül a községi tanácsnak. Megkezdődtek a fetonértéseiki a Szondi utca építéséhez is. Még ebben a hónapban megkötik a kiviteli szerződést, s megkezdik az út építését. A kisterenyei választópolgárok a Sallai úton és a Kismaconkai úton a híd építését sürgették. Kérésük meghallgatásra talált, a két híd megépítése befejeződött. Eleget tettek az Erzsébet és a Bajcsy-Zsilinszky út lakóinak. Befejezték e két utca salakozását. A Dobó utcában elvégezték a sármentesítést, salakkal szórták le az utat. A Dobó téri bolt előtt elvégeztette a tanács a tereprendezést. A választok kérésének megfelelően, az óvoda kerítését »integy 260 méteres szakaszon rendbe • hozták. A 21-es számú út alatti áteresz vizét elterelték, így a jövőben a víz a községrészt nem érinti majd. Az ÉMASZ segítségével a község villany- hálózatán a választók által kért égőket elhelyezték. A megye többi községeiben is hozzáláttak a közérdekű javaslatok megvalósításához. Ezekre lapunk hasábjain visszatérünk. szaki eredményeket, amelye két a szakemberek az új ár- vízvédelmi és vízhasznosítási elv alkalmazásától várnak, ez a későbbiekben döntően befolyásolhatja mind a Tisza, mind a Duna völgyének ár- vízvédelmét is. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának szerdán, a Gellért Szállóban megtartott ülésén a termelőszövetkezetek belső irányításának helyzetét vitatták meg. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és dr. Soós Gábor, a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter első helyettese. Szabó István, a TOT elnöke elmondotta, hogy a gazdasági mechanizmus egyes elemei — például az árrendszer, az állami támogatás, az alapképzés, a beruházás, a termékforgalmazás és a jövedelemképzés — valamint a szövetkezetek belső irányítási rendje szorosan összefügg egymással. Ezért nagy szükség van arra, hogy a gazdaságok ésszerűen és rugalmasain alkalmazkodjanak a közgazdasági környezethez. Mindezt azonban csak úgy lehet megvalósítani, ha a szövetkezeti önkormányzat megfelelően funkcionál és a vezetés is hatékonyabbá válik. A TOT elnöke beszámolt a kiegészítő tevékenységgel kapcsolatos gondokról, foglalkoTizenkéf gyáregység képviseletében Salgótarjániban, az öblösüveggyár művelődési otthonában ülésezett tegnap az Üvegipari Művek Szakszervezeti Tanácsa. A negyvenhét tagú tesület ezen a tanácskozáson döntött a múlt évi szocialista munikaverseny helyezési sorrendjéről, az Élüzem és Szocialista munika gyára cím odaítéléséről. Szokup Lajosnak, az Üvegipari Művek vezérigazgatójának a szocialista munkaversenyt értékelő előerjesztése és a vita után a tanács az első helyezésit a szocialista munkaverse nylon, termelésben elért eredményei alapján a salgótarjáni öblösüveggyárnak ítélte oda. A második helyet az ÜM második megyei gyáregysége, a salgótarjáni síküveggyár szerezte meg. A harmadik megyei üvegipari gyáregység a pásztói szer zott az ügyviteli nehézségekkel, majd az anyagi érdekeltségről beszélt: — Alapvető követelmény, hogy a szövetkezeti önkormányzatot és az önálló vállalati gazdálkodást úgy fejlesz- szék, ahogy a népgazdaság, a szövetkezeti közösség és az egyén érdeke megkívánja. Hiba, hogy az alapok képzésénél az arányokat több helyen nem tartják be, és indokolatlanul háttérbe szorítják például a szövetkezeti közösség érdekét. A szövetkezetek egy részénél az anyagi érdekeltség nem ösztönöz eléggé a termelés fokozására, a munka minőségének javítására. Vitába szállt azokkal a nézetekkel, amelyek szerint, ha jól alkalmazzák az anyagi érdekeltség elvét, akkor nincs szükség belső irányításra, minden szinte automatikusan „megy magától”. Ez a felfogás veszélyes — mutatott rá —, mert „elaltatja” a vezetést. A beszámolót élénk vita követte. A szövetkezetek belső gazdasági életével kapcsolatban sokan kérték: a TOTlegpjobbjai szám- és készülékgyár, az ötödik helyen végzett. Méltán büszkék lehetnek a hármas sikerre az üvegiparhoz tartozó megyei üzemek. A vállalat a gyáregységek eredményes gazdálkodása révén tavaly 165,2 millió forinttal, csaknem tíz százalékkal növelte a termelést és az előző évinél 100 millió forinttal nagyobb nyereséget ért el. Ezek az eredmények valamennyi gyáregység jó munkáját igazolják, s ebben az erős mezőnyben különösen kiemelkedő teljesítmény volt az első. a második, de még az ötödik helyét is megszerezni. Az öblösüveggyár tavaly 43,6 százalékkal, a szocialista munikaver.se r y ben vállalt hatmillión kívül további 28 millió forinttal növelte a termelést A termelésniövekedés lehetővé tet'e, hogy a szocialista országokba irányuló export 17,2 elnökség vizsgálja meg, hogy a jelenleg érvényben levő köz- gazdasági szabályozók hogyan szolgálják a kiegészítő tevékenység fejlődését. A felszólalók egy része kifogásolta, hogy a rendelkezések a mezőgazda- sági termeléshez szorosan kapcsolódó munkákat is kiegészítő tevékenységként tartják számon. Elmondották, hogy egyes szakterületeken a szakképzés akadozik. Kifogásolták, hogy a gazdaságokba özönével érkeznek a különféle információs anyagok, és ezekből nehéz egyértelműen meghatározni a lényeget, és azt, hogy egyáltalán melyik felel meg a Valóságnak. Ugyanakkor a tsz-ektől túlságosan sok információt kérnek a különböző szervek és gyakran egy időben kell ugyanazt az anyagot több helyre is megküldeni. A TOT a MÉM-mel együttműködve összegyűjti a jól irányított tsz-ek vezetési módszereit, gazdálkodási tapasztalatait, munkadíjazási módszereit és az anyagot a közös gazdaságok rendelkezésére bocsátják. (MTI) százalékkal, 130 ezer rubellel, a tőkés export 14,9 százalékkal, 108 ezer dollárral emelkedjen. A termelésnövekedés csaknem teljes egészében a termelékenység javulásánál? köszönhető. A gazdálkodás hatékonyságának javulását igazolja az is, hogy a gyár az 1968. évi 615 ezer forinttal szemben tavaly 34 millió 848 ezer forint nyereséget ért éL Hazai viszonylatban rekordnak számító síküvegtermelés- sel vívta ki magának a második helyet a salgótarjáni síküveggyár. Kilencmillió 248 ezer négyzetmétert, a két évinél kétmillió négyzetméterrel több, a szocialista munkaversenyben vállalt 482 ezer helyett, 840 ezer négyzetméterrel több síküveg készült el a gyárban. A gyár nyeresége a korszerűsítés, a termelési érték növekedése, a sélejt csökkentése, az ésszerű energiafelhasználás és költséggazdálkodás révén húszmillió forinttal, 56 százalékkal haladta meg az előző évit. A saj őszen tpéterd és a pará- di üveggyár mögött a pásztói szerszám- és készülékgyár végzett az ötödik helyen a gyáregységek közötti szocialista munkaversenyben. A gyár szolgáltató jellegű, fő feladata nem a nyereség növelése, hanem az üvegipar kisgép-, berendezés-, tartalékalkatrész- és formaigényének minél jobb kielégítése. Az üzem a tesit- vérgyáraknak önköltségi áron, vagy nagyon kis haszonnal dolgozik, Így a munkaversenyben elfoglalt helyüket nem a nyereség, a termelési érték nagysága, hanem az üvegipar egészének javuló termelési eredménye! tükrözik. A szocialista munkaiverseny valamely formájában a gyár kollektívájának 80 százaléka kapcsolódott be, vállalásaikkal hozzájárultak a termelési feladatok teljesítéséhez, a szállítási határidők lerövidüléséhez, az új termékek és berendezésék gyártásának jobb előkészítéséihez, a minőség javulásához. Elért eredményeik alapján — a sajószentpéteri, parádi és nagykanizsai üveggyárak mellett —1 a szakszervezeti tanács, a vállalat vezérigazgatója és szakszervezeti bizottsága javaslatára a három megye: gyáregységnek az Élüzem és a Szocialista munka gyára kitüntetést adományozta. K. S. Fi»rendezés, árvízvédelem tárosókkal Elkészült a Zagyva felső szakaszának vízrendezési terve Cs. G. Tapasztaltak a tsz-ek belső irányításától Ülést tartott a TOT
