Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-14 / 87. szám

Surcmyiné vallomása Terrtái^yalás Egyháza#gfergféw Zöld saenrü, 'team aEesssaray Burányi Sándarraé, a Budapes­ti Riidiótechjmkaá Gyár sajgó tarjám egységének: csoportve­zetője. Az alitaafeésagyártó üzemrészben dolgozik, tenye­rét csuklóig sötétszörfeére fes­tette a fém. Burányi Sámdomét a salgó­tarjáni 74-es körzet tanáosbag- nafc .jelölte a körzete jelölő gyűlésen — Hogyan fogadta a jettáes hírét? Széttárja a kezét, hérteten- jében nem is tud mit monda­ná — Nagyon megjepödbenv — szól végül. — Erre igazán nem számítottam. Jólesett a háza­lom, de mitagadás, kacsáit fé­lek is tőle, nem kis dolog egy egész körzet érdekeit képvi­selni. Meg aztán ami az egyik­nek jó, nem biztos, hogy a másiknak is megfelel, lehet, hogy az ember ilyen poszton haragosokat is szerez. — Oiyewt .^feöé” küteget a 74-es>? — Kotaböati az voffit, naág a szérűskertet ei raffln vitték. ítt maradt viszont a homokbá- nya, az eső sarat, homokot mos le az útra, nagy a por, s ez bizony sok kényelmetlensé­get okoz. Igaz, hogy 21 éve, mióta férjhez mentem, tettben a körzetben, az úgynevezett vizslasd úton lakom, de eddig csak „kívülről” néztem saját lakóhelyemet, s így a problé­mák nem iái nmek ki. Akkor fogom a körzetet 1gazán meg­ismerni, majd ha jönnek az emberek a panaszokkal, vagy a javaslatokkal. Persze, ha Két gyermeket nevelt fel. A kislány, Marika szántén itt dolgozik, fia szearszsámkészítő­nek tamil Nagy volt a meg­lepetés otthon is, amikor a ta­nácstagnak jelölt mama haza - érkezett Mondták is a. gyere­kek-: — Feltör az, anyai Hamar szétfutott a környé­ken. is a hír. Egy öreg; fej­kendős néniké, — mellé kés ­nék dJSve, hogy a vátasastas még meg sem volt — azon melegében felkereste Swnárayi- aéte — Jaj, telkem, segítsen már rajtam — panaszolta, aztán eltörött a mécses is, úgy foly­tatta szipogva. — A szomszé- dék esirkéje állandóan bele­men a kertembe, mind tönk­reteszi! Hallom, hogy maga itt a tanács-tag, intézze már el ne­kem azt a csirkét! — Na, persze, csiriceügy e - ken kívül biztosan akad más eltintezni való is — nevet Su- rányi Sándorné. — Tudom, hogy a szabad idő egy részét „elviszi” a tanácstagság, de segít majd a gyár is bizonyo­san, Ha megválasztanak, jó alkalmait kapok arra is, hogy a gyár ügyes-bajos dolgait képviseljem. Bár a BRG nem a 74-es körzetbe tartozik, ezt a ki® „kilengést” bizonyára nem róják fel nékem. Örülök, hogy bizalmat ka­pott, s nagy-nagy felölősiség- @el néz a megbízatás elé. — Szeretnék minden jogos igény kielégítésében segíteni. Tudom, olyan a panaszos, hogy sérelme orvoslását azon­nal szeretné, holott az intéz­kedésihez idő kell. Lehet, hogy ezért elégedetlen, emberek is- lesznek a körzetben. Azon le­szek, hogy a legtöbbet nyújt­sam, amire képes vagyok, s remélhetőleg jód kijövünk majd-, — a körzet és én. — szendi — Tapasztalatok a darabáru- fuvarozás átszervezéséről A Koz-tekeétes- es Postaügyi Minisztérium határozata sze­rint a darabár« fuvarozását ez év elejétől egységesen a Vdán Tröszt, illetve annak válla-latad végzik. Az átszer­vezést, ügy kellett megvalósí­tani, hogy az a szolgáltatás színvonalát átmenetileg sem ronthatja. A Nógrád megyei Népi El­lenőrzési Bizottság megvizs­gálta, hogy a Volán 2. az. Vállalat és a MÁV hogyan végezte el ezt az átszerve­zést? Milyen fuvarozási prob­lémák voltak, azokat mi okozta? A népi ellenőrök ta­pasztalata szerint az új fuva­rozási forma jól szolgálja a fuvaroztatók és a népgazda­ság érdekét. A korábbihoz képest fejlődés tapasztalható. Heves—Pest megye, illetve Budapest között gyorsabb lett a forgalom, csökkent a ki­szolgálási idő. A gyűjtőforga­lom decemberhez viszonyítva, januárban 111 százalékkai februárban 214 százalékkal növekedett. Régebben a va­sút- és az autóközlekedés gyakorlatilag egymástól füg­getlenül foglalkozott darab­éi ru-fuvarozással. Most a fu­varoztató csak az autóközle­kedéssel áll jogviszonyban, amely lebonyolítja a darab­áru feladását és házhoz szál­lítását. A MÁV a darabáru­forgalmat valamennyi vasút­állomáson beszüntette. A le­bonyolításban oly módon vesz részt, hogy a Volán a 100 km-en felüli távolságra a darabáru-küldeményeket gyűjtővagonokban kocsirako­mányként adja fel. A vasúti kocsikba való berakodást, a vasúti kocsi feladását, illetve kirakását a Volán végzi. Az új fuvarozási forma lát­szólag nem változott. A na­gyobb lakott településeken az áru ftíteéteiét kiszolgálását: eddig is a Vertén végezte. Ki­sebb településeken, különösen a falukban korábban is gond volt a darabáru feladása. En­nek enyhítésére létrehozták a posta-tájékoztató szolgálatot, amely megyénk 96 községé­ben működik. A postahivatal felvilágosítást nyújt a me­netrendszerű járatok közleke­déséről, a fuvardíjról, a szál­lítás lehefcőségeirőL Díjtalanul bocsát rendelkezésre előre el­készített levelezőlapot, me­lyen bejelenthető, honnan, mikor, milyen mennyiségű és tartalmú darabárat kíván a feladó ^szállíttatni E beje­lentés alapján keresik fel a menetrendszerű darabárus járatok a feladót és az árut átveszik. A darabáras járatok sze­mélyzete rendelkezik áruszál­lító vevénnyel. A darabáru-fuvarozás lehe­tőségeiről, feltételeiről egyéb­ként valamennyi MÁV-állo- más és Volán-szolgálati hely ad tájékoztatást, felvilágosí­tást. Az egységes darabáru-fuva­rozási rendszer a korábbihoz képesít jelentős fejlődést je­lent. Az eredmények mellett azonban hiányosságok is vol­taic. Iparvállalatoknál janu­árban nem tudtak elegendő üres konténert biztosítani. Megyénkben több az üres szállítótartály-igény, mint amennyi rakottá n érkezik, ezért központi ellátásra szo­rulnak. Később lényegesen javult a helyzet, egyes napo­kon már többlet is van. A kezdeti időszakban szervezési gondok is voltak a nagy telje­sítményű, üres göngyölegek szállításánál Salgótarjánban, a síküveggyárnál. A darabáru-ftrvarozas köz­útra való átszervezését egy­éves előkészítő munkával a MÁV és a Volán megyénkben jól oldotta meg. A szolgálta­tás színvonala javult és az átscaervézós jól saol/galje. a fuvaroztatók érdekeit. A Vo­lán 2. sz. Vállalat a feladatok végrehajtásához szükséges alapfeltételekkel rendelke­zik, azonban a színvonal eme­lése érdekében a gépjármű- park további fejlesztése szük­séges. Fel kell készülnie speciális gépjárművekkel és egyéb eszközökkel a különle­ges feltételeket igénylő áruk szállítására is. Máié Csabámé főrevizor Sok kicsi sokra megy A napóikbam tartotta tervtár- gyíalló közgyűlését, az 1800 holdon gazdálkodó egyhézas- gergtei terme lőszövtet kezet. A vezetőik és tagok, mint min­dig; most is nagy felelősség­gel határoztak a közösség idei gazdáikodásáről, gyara­podásáról. Négyet» együtt Annyira nagy gonddal és felelősséggel vitatták meg az el képzeléseket, amennyire csak egy mostoha viszonyok közöjtlt gazdálkodó, die előre törekvő gazdaságban ez le­hetséges. Ment bizony ezien a vidéken nemigen kedvezőek az adottságok a mezőgíazidia- sági termelésre. A területnek csak a felé szántóföld és az sem a legjobb minőségű. Mondják; gép és ember egy­aránt sokait fábad vele, hogy terméslt hozzon. Nem sokkal hasznosabbak a rétiek, lege­lők sem. A szövetkezeti ve­zetőket ezek mellett még munkaerőgondok is szorítják. A 1:30 tag /nagy része elérte, sőt túlhaladta a nyugdíjkor­határt. A szomszédokat. Ldtkét, Ipölytamócot ég Mihályger- gét hasonló bajok nyomaszt­ják. A közös sors adta az 'ötletet is a vezetőiknek, dol­gozzanak e/gyültt. Nem a négy határit szántották egyihe, hi - szén ássál niem jutottal! vol­na túl az előttük tornyosuló gondokon, A pénzüket rakták össizie. A külön-küílön szerény összeg egyszerre megszaporo­dott, Olyannyira, hogy azzal már komolyabb munkához láthattak. Seriésko«! b»m»i — közösen Gondos Rezső, az egyháza® ■ Sergei elnök mesélte, hogy átutaztak a fél országot-, amíg elidömtötítlek: miibe fektessék nehezen gyűjtött pénzüket. Jártak Szekszárdion, Pincehe­lyiéin; A gárdán. Nézitek kisál- láltemteszetekteít. sartJéstóom­biiPáftsokait. Végiül maguk is a sertés melltett máraditak, s a jeliek szerint a letetlő leg­jobban választottak. Az autó- maitiaált sertéshizlalda az év végéire elkészül. Jövőre már négyezer hízott sertést) érté­kesít a négy szövetkezet. Az idén, próbaképpen, nyolcszáz jószágot szállítanak ei a hiztaldálbcfl. Ez is több, mint amlennyit) a gazdaságok eddig értéklesítieittiek. Gordlos Rezső úgy számolt, most 2—2,5 milliójukba van az építkezés. Az egyhézias- gergei szövetkezet) idei ter­ve: 700 ezer forintot „ad” az épületre és 400 ezler forintért tenyészanyago-t vásáréin ak. Közösen termelik m©g a tár­sult sziovetíktezatiek a hizlalás­hoz szükséges 160 vagon nyi abrakot és együtt gondoskod­nak arról, hogy hozzáértő szakmunkások dolgozzlamak késeibb is a kombinátban. Pásztor László, a litteei és Gordos Rezső, az egyházas- gergiei elnök intézte a taná­cson a tanulóik, dolgát. Ab­ban maradtak, hogy ösztön­díjat adnak azokn'afc a fiúk­nak. lányoknak, akik mező­gazdasági stakmunkástanu- lómafc1 szerződnek. Tovább egy lépéssel A sztüvtefkteizßitii vezetők, a szakemberek, jó előre meg­terveztek, kiszámoltak min­dent. Többek között azt is, hoigy a sertésbombiínát már jövőre „eltartja” önmagát és azután máir nyereséget is „fi­zet”. Öt éviben állapították mag azt, az időt; amilkoir a beruházásra fordított összeg megtérül, valamennyi szövet­kezetnek. Hogy jól számo l- íak-e? Volt előtt,ük másik társulás, amelyikről példát vehetitek. A négy teirmeiőiszöviefckezet, a ludányhalásBi egyesült fez­ei via-', gáz- és villanyszere­lésre társult, már kiélt eszten­deje. A TÖVÁLL tavaly nye­reséget is ffizeti, hia a tagok nem határoznak máéképpen. A saövtetkezettek nem osztot­ták él a pénzt egymás kö­zött, hanem további fejlesz­tésre fordították. Azt tartot­ták, így később több lehet a nyereség. Ha van pénzük, előbbre mehetnek ismét egy lépéssel. Esetleg mgpróbál- koznak azzal, hogy maguk dolgozzék fel termel vényei­ket. Természetesen azt is közösen teszik. Gordos Rezső nagyon tárgyilagosan beszélt énről. Azt magyarázta, hogy a kis szövetkezetek így, tár­sulva gyorsabban jutnak előbbre. Előre néznek Sok egyéb mellett ezekről tg szó esett a ttervtárgyaló közgyűlésen. Elhallgatni már csiak azért sem lehetett a dolgot, mert- a közös munka, a tervek bizonyos összhang­ját igényli a négy termelő- szöveitikezettől. A jó gazda gondosságával beszéltél! meg Bgyházasgergén, mi a felada­tuk, hogy a serbéskrombinét- nál. a TÖVÁLL-nál se kjeiéi- kezz:ék „üzemzavar”. A szö- vieitikieziebben 150 holdon kell kukoricát termelni az idén. Elhbiez megfelelő vetőgépet vásároltak és a terület több mint felén vegyszerrel gyom- talanítanak. Közö® sorsuk egyre, jobb változását várják az össze­fogástól Li tikén, Mihályger- gén, Ipoíytarnőcon és Bgyhá- zasgorgén a szövietkbzietä ta­gok. Ebben a reményben in­dultak el annak idején a közös gazdálkodóé útján va­lamennyien. Ami Egytháza»- geogét, illeti, az elmúlt éviek­ben szépen gyarapodtak. Még tavaly. a mostoha időjárás ellenére is fizették! a terve­zett jövedelmet. Elmondták a tagoikfnaílí azt iá; többe* fi­zethettek volna, de egyrml- ll'iő forint körül tartalékoltak. Mert eddig még mindig hasz­nukra volt. ha előre n/éattek. a (jövőre goindoltalk. S a tagok 'ebben teljesén egyetértettek b vezetőkkel. Víueze Istváaaé Milliók enőre Ebben az évben várhatóan negyven százalékkal niő ha­zánkban a gépkocsialkatrész- igény. A szükségleted! kielé­gítéséből az Aulwiüamassáigi és Műszerész Ktsz is löszt vál­lal. A termelés a múlt évi hat­vanegy és fél millióról a ne­gyedik ötéves terv végére százmillió forintra emelkedik. A fejlesztési terveikben kiilenc- tízmilláó forint építési beruhá­zás és hatmillió forint gépvá­sárlás szerepel. Fotózzon a NÓGRÁD-nak! Vizsgára készülnek Kazáron 27, Szítakon 32 traktorost képeznek a tsz-ek részére. A hetekkel ezelőtt indult tanfolyamokon a vizsga előtti napokat élik a hallga­tók. Mint értesültünk, a tan­folyam ideje alatt naigy szor­galommal tanultak a traikto- rosjelöltek és készülnek a vizsgára. Mind az elméleti, mind a gyakorlati foglalkozá­sokon arról tesznek tanúságot, hogy jó traktorvezetőkké vál mik. A tanfolyamok hallgatóit a tsz-ekben már várják, mert hazatérésük után azonnal be­kapcsolódnak a tavaszi mun­káiba. Koós Pál (Salgótarján): Horgászok című fényképére a zsűri 5 pontot adott Mai kommentárnak Fásítási hónap Münden esztendőben, március huszonnyolcachkatóí, áp­rilis huszonnyolcadikéig fásítási hónapot rendeznek ország­szerte. A mozgalom élén az ifjúság áll. KISZ-tagok, úttö­rők, társadalmi munkában fákat ültetnek, hogy szebbé, egészségesebbé tegyék környezetünket. Községek, városok kopár tereit facsemetékkel ültetik be. Fákat „állítanak” az utak mentére, hogy idővel lombsátrat húzzanak az ember fölé. A fásítási hónap alatt nem egy községünkben új par­kokat létesítenek. Ezért van a fásítási hónapnak figyelemre méltó jelentősége. Nógrád megyében hagyománya van annak, hogy a ten­nivalókat évről évre sikeresen végrehajtották. Az évekkel ezelőtt kezdődött mozgalom- eredményeit éppen az azóta lombosra növekedett, árnyat adó, egészséges környezetet biztosító fák bizonyítják. Több községünkben valamikor mocsaras területek váltak pihenést nyújtó parkokká. Ezt a hagyományos jó szokást, a fásítást, folytatják idén is a fiatalok. A KISZ hetedik kongresszusa határozott arról, hogy a fiatalok vállaljanak védnökséget a fásítás felett. Megyénk fiataljai az elmúlt négy esztendőben hűséggel teljesítették a kongresszus határozatát. A KISZ központi bizottsága és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium fiataljainkat már három alkalommal elismerő oklevéllel tüntette ki. Megyénk dolgozói méltán elvárják, hogy a fiatalok ebben az évben ismételjék meg a fásításban elért sikereiket. A fásításnak, amellett, hogy széppé, egészségessé teszi környezetünket, gazdasági jelentősége is van. A negyedik ötéves tervben fontos helyet kapott az erdőtelepítési prog­ram. Művelésre alkalmatlan területeket szükséges fásítás­sal hasznosítani. Ez termelőszövetkezeti és társadalmi ér­dek is. Ezért várja a közvélemény, hogy a mozgalomban álljanak élre a falusi mezőgazdasági KISZ-alapszervezetek. A közelmúltban lezajlott ankétokon úgy határoztak a jelenlevők, hogy április tizennyolcadikén —, amelyet a KISZ megyei bizottsága ifjú kommunisták vasárnapjává je­lölt meg —, társadalmi munkára indul megyénk fiataljai­nak több ezres serege. Ahol csak tehetik, fákat ültetnek. A munkával kivívott sikereket felajánlják a KISZ VIII. kong­resszusára. Szép elhatározás, hasznos cselekedet ez, amely méltó a forradalmi hagyományokkal bíró nógrádi fiatalok­hoz. Természetesen a felnőtteknek kötelességük segíteni, hogy fiaink a fásításra tett felajánlásaikat teljesíthessék: Álljanak melléjük szakmai tanácsadással, biztosítsák az elültetéshez szükséges csemetéket. Ne legyen hiány szerszámból sem; osz- szák meg a fiatalokkal a munka sikeréből fakadó örömet. — B — NÓGRÁD — 1971. április 14., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom