Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-11 / 86. szám

Ai Elnöki Tanács rendelete értelmében az 1971. áp­rilis 25-i választásokon Nógrád megyében nyolc kerü­letben választanak megyénk dolgozói országgyűlési képviselőket. A jelölő gyűlések már lezajlottak, s a választókerü­letek lakosai mindenütt egyhangú szavazattal fogadták el a Hazafias Népfront jelöltjeit, s vették fel a szava­zólistára oz országgyűlési képviselőjelölteket. Bemutatjuk a jelölteket: 1. sz. választókerület, Sal­gótarján, Brutyó János munkás, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke; 2. sz. választókerület, Salgótarján: Gajdár Pál bányász, aknaüzemi személy­zeti vezető; 3. sz. választókerület, Nagybátony: Szom­széd őy. István gépészmérnök, üzemigazgató; 4. sz. választókerület, Pásztó: Varga Tiborné óvónő, a pász­tói 1. számú óvoda vezetője; 5. sz. választókerület, Szé- csény: Sümegi János földműves, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz elnöke; 6. sz. választókerület, Balassagyar­mat: Géczi János tanító, a Nógrád megyei Tanács VB elnöke; 7. sz. választókerület, Balassagyarmat: Gajdos János földműves, a Balassagyarmati ÁFÉSZ Igazgató­ságának elnöke; 8. sz. választókerület, Rétság: Vass József földműves, a tolmácsi Lókosvölgye Tsz elnöke. Megyénk országgyűlési képviselőjelöltjei bányaüzemhez került, majd 1961-ben a salgótarjáni szol­gáltató üzem kisterenyei részlegéhez, mint részlegve­zető mérnök. 1963-ban a mi- zserfai bányaüzemben gép­üzemvezetéssel bízzák meg, majd 1969 januártól a nagy- bátortyi gépüzem igazgatója­ként tevékenykedik. Fiatal mérnökként igen ak­tívan vesz részt a párt mun­kájában, különböző pártmeg­bízatásait igyekszik megelé­gedésre végezni. Propagandis­ta tevékenységét rendszeresen ellátja, s a marxista egyete­met elvégezve fejleszti to­vább politikai műveltségét. I. számú választókerület, Salgótarján Brutyó János Makón született, munkás­családból származik, 56 éves. Eredeti foglalkozása ácssegéd, A felszabadulásig szakmájá­ban dolgozott 1933-ban kap­csolódott be a munkásmozga­lomba, mint szakszervezeti tag, ahol aktív tevékenységet végzett. Az Építőipari Szak- szervezet Központi Bizottságá­nak tagja volt 1938-ig. 1945-ben lett a párt tagja. A felszabadulástól különböző párt-, államigazgatási és szak­szervezeti vezet® funkciókat töltött be. 1966 novemberétől az MSZMP Központi Ellen­őrző Bizottságának elnöke. 1958-tól országgyűlési kép­viselő. Megyénket 1963-tól képviseli a Parlamentben. Brutyó János, mint me­gyénk, Salgótarján képviselő­je, munkája során arra tö­rekedett, hogy a város fejlő­dését elősegítse. Jó kapcsola­tot teremtett Salgótarján vá­lasztópolgáraival. Több ízben meglátogatta a város üzemeit, a bányamedence munkásait. Ilyenkor mind a kisebb, mind a nagyobb kérdésekben képvi­selte a város ügyeit, segítette a dolgozók problémáinak meg­oldását. Ezért a megyében, különösen Salgótarjánban megszerették, sajátjuknak vallják. Eddigi közvetlen segítségé­vel — amit a város iparfej­lesztése, a megyei bányászati kérdések megoldásában tett — bizonyította, hogy jól képvi­seli a salgótarjániak ügyét. A párt politikájának mara­déktalan megvalósításáért ki­fejtett tevékenysége, kiállása, biztosíték arra, hogy mint képviselő, Salgótarján, Nóg­rád megye, az egész dolgozó nép érdekeit a jövőben jól képviselje. n. számú választókerület, Salgótarján Gajdár Pál Béma községben, 1926-ban született. Munkás családból származik és mint ilyen kör­nyezetben a felszabadulás előtt a megélhetés biztosítása érdekében nagyon fiatal ko­rában kellett minden adódó munkát elvállalná, a cseléd- séfen®, az acélgyári munkáig. 194» januárban a ■ koromu­nista párt megalakulásaikor, total kora elleniére, tagja lett a pártnak. 1948-ban a zagy­va! bányaüzemnél már a pánt propagandistája, majd üzemi párttiifkár lett. Gaijdár Pál fáradságot és egészséget nem kímélve mindig oda ment, ahová a párt helyezte, ahol az emberekért legtöbbet tehetett. Dolgozott, mint szakszerveze­ti elnök, mint járási párt- propagandista, járási párttit­kár, járási tanácstag mindad­dig, amíg súlyos betegséggel kórházba került. Meggyőződé­sében betegsége sem tudta megtörni. A párthoz, a mun­kásosztályhoz való hűsége új­ból a politikai és közéleti tevékenységre ösztönözte. Bzákvölgyön 1960-ben párttit- kárrtak választották. Nagy szerepe volt Gaijdár Pál fáradhatatlan szervezd munkájának, példamutatásá­nak abban is, hogy 69 tagú brigádja a trösztnél először nyerte el a Szocialista brigád címet. Gajdár Pál az elmúlt négy évben mint országgyűlési kép­viselő is igazolta, hogy min­denkor kész az emberekért, a szocializmus ügyéért fáradha­tatlanul dolgozná. A szénbányászat visszafej- lesztóse során, is meggyőző, emberi szóval segítette, kép­viselte a párt, a dolgotok, a népgazdaság érdekelt. Munká- járval nagyban hozzájárult képviselő választókerületének fejlesztéséhez, a felvetődött problémák eredményes meg­oldásához. Hl. számú választókerület, Nagybátony Szomszéd Gy. István Kisterenyén született, 1933. szeptember 28-án. Bányász családból származik. Iskoláit Salgótarjánban, majd Mis­kolcon a Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán végezte. Itt kapcsolódott be az ifjúsá­gi szervezet munkájába, melyben aktívan tevékenyke­dett. 1957-ben szerezte meg a mérnöki diplomát. A párt újjászervezésével együtt 1957- ben kérte a pártba való fel­vételét. Fiatal mérnökiként a mi- zserfai bányaüzemnél, a gé­pészeti osztályon dolgozott. Pártmunkáját propagandista- tentJfléBsgfe Nésőfeka tanai, Szomszéd Gy. István jó munkájának elismeréseként került fokozatosan magasabb beosztásba. A párt- és a kü­lönböző politikai szervekkel, a dolgozókkal igyekezett őszinte munkatársi kapcsola­tot kialakítani. Mint jó veze­tő, a dolgozók körében nép­szerű, elismert. Az eddigi odaadó munkája, rátermett­sége, az emberek ügye iránt érzett felelőssége képessé te­szi magasabb funkció betöl­tésére is. IV. számú választókerület, Pásztó Varga Tiborné 1920-ban, Balassagyarmaton született és élt. Munkáját és közéleti tevékenységét Pásztón kezdte meg 1951-ben. Állha­tatos szorgalma és tanulni vá­gyása eredményezte, hogy óvodai főzőnőből vezető óvó­nő, majd körzeti felügyelő lett. A Budapesti Óvónőképző Is­kola elvégzése után előbb V any arc községben szervezne meg az óvodát, majd vissza­helyezték Pásztora, ahol vég­telen szorgalmával és erős akarattal a 28 személyes in­tézményt rövid időn belül 85 személyesre fejlesztette. Ave­ködő pásztói óvoda pedig a Kecskeméti Óvónőképző Isko­la gyakorló óvodája lett Varga Tiborné társadalmi tevékenységének jelentős ré­szét a nők, asszonyok köré­ben, a gyermekek érdekében fejti ki. Fontos társadalmi megbízatása^ azonban alkalmat ad ahhoz, hogy társadalmunk minden rétegével szoros kap­csolatban álljon. 1954-től köz­ségi tanácstag, a Hazafias Népfront járási bizottságának tagja, 1957-töl pedig a Peda­gógus Szakszervezet járási vég­rehajtó bizottságának is tagja. Mint pártonklvüli a rábí­zott feladatokat mindig szor­galommal, becsülettel teljesí­tette. Az elmúlt négy évben országgyűlési képviselőként is odaadással dolgozott, magas megbízatásának teljesítése, a lakosság ügyeinek intézése érdekében. V. számú választókerület, Szécsény Sümegi János 1906. március 5-én szüle­tett, Szécsényben. Paraszt csa­ládból származik. Szécsény­ben gazdálkodóként kezdte életét. A felszabadulás Mén mind aktívabban kapcsolódott be a demokratikus átalakítási fo­lyamatba. Tagja writ a föld- igénylő bizottságnak és a Nemzeti Bizottságnak. Mint egyénileg gazdálkodó, példa­mutató munkájával elisme­résre tett szert a parasztság körében. tó Intézettjén folytatta tanul­mányait, és 1949-ben szerzett oklevelet. Az ifjúsági szerve­zetben és a diákszövetségben, mint fiatal, aktívan tevékeny­kedett. zetése alatt működő óvodá­ban példás rend és szocia­lista közösségi nevelés érvé­nyesült. Ennek lett az ered­ménye, hogy Varga Tibornét egy száz személyes óvoda ve­zetése mellett Pásztó járás körzeti felügyelői és az óvó­nők továbbképzési felelősi fel­adataival is megbízták. A megbízatásnak megfelelt, mert például a mezőgazdaság sízocia- lista átszervezése óta további hat községben harcolta ki és szervezte meg az óvodai há­lózatot. A vezetése alatt mű­vi. számú választókerület. Balassagyarmat Géczi János Magyargécen született 1929. február 1-én. Földműves csa­ládból származik. A felszaba­dulás után az Egri Tanítók^­Munkássága és élete össze­forrott a párttal. Fiatal taní­tóként került a párt soraiba. A tanácsok megalakulásakor a Szécsényi járási Tanács tag­jának választották meg. 1954- ben a rétsági járási párt- bizottságon osztályvezető­ként dolgozik. Az 1956-os ellenforradalom időszakában az MSZMP Rétsági járási In­téző Bizottsága munkáját irá­nyítja. Később, a megyeszék­helyen a Marxizmus—Leni- nizmus Esti Egyetem munká­jának irányítására kapott megbízást. Végzett munkájának elisme­réseként, 1965-től a megyei tanács vb-elnökhelyettesi funkcióját tölti be, majd ezt követően a megyei pártbizott­ság ideológiai titkáraként dol­gozik, 1967-ben pecBg a me­gyei tanács vb elnökének vá­lasztották meg. Géczi János munkájával ár­ra törekedett,'hogy jól képvi­selje a párt politikáját és eredményesen segítse elő me­gyénk fejlődését. Az eddig végzett eredményes tevékeny­sége, az emberekkel való köz­vetlen kapcsolata nagyban emelte népszerűségét megyénk lakossága körében. A párt politikájának mara­déktalan megvalósításáért ki­fejtett fáradozása és kiállása biztosíték arra, hogy a jövő­ben is jól szolgálja pártunk és megyénk lakosságának érde­keit tanácstagnak, as országgyű­lésbe pedig pótképviselőnek választották meg. Társadalmi megbízatását igyekezett mindig becsülettel ellátni. 1950-ben a SZÖVOSZ II. kongresszusán megválasz­tották a SZÖVOSZ Felügyelő Bizottságába. Ezt követően fontos vezetői munkakört töl­tött be a földművesszövetke- zeti. és a termelőszövetkezeti mozgalomban. 1965-től a Ba­lassagyarmat é6 Vidéke Körze­ti Fölidművesszövetikezet elnö­ke, munkájában összeforrott a falu és a termelőszövetkezet élete. 1960-ban Balassagyar­mat járás kommunistái a pártbizottság, a párt-vb tagjá­vá választották. Erős akaratát, jó szervező képességét' bizonyítja, hogy munkáját teljes odaadással végezte. Ennek elismerése­ként 1956-ban Kiváló fmsz- dolgoto kitüntetésben, majd 1963-ban Munka Érdemrend kormánykitüntetésfoen része­sítették. Mint országgyűlési képviselő szorgalmasan igyekezett eleget tenni képviselői megbízatásá­nak. A választópolgiárok ügyeit felelősséggel intézte. VIII. számú választókerület. Rétság Vass József Nagyorosziban,' 1922. áprfBu 2-án született. Földműves csa­ládból származik. Már fiatal korában megismerkedett a paraszti élet nehézségeivel, de munkája mellett elvégezte a mezőgazdasági szakiskolát. A mezőgazdaság szocia­lista átszervezése kialakítá­sában jelentős munkát vég­zett és elsőként lépett a ter­melőszövetkezetbe, melynek elnökévé 1960-ban vá­lasztották. A termelőszövet­kezet fejlesztésében, a külön­böző termelési ágazatok erő­sítéséért odaadó munkát vég­zett. Eddigi tevékenységével bebizonyította, hogy minden­kor kész a nagyüzemi mező- gazdaság ügyéért fáradozni és nagy része van a termelőszö­vetkezet fejlesztésében. 1958-tól tagja a megyei ta­nácsnak, 1963-tól a megyei ta­nács vb-nek. Tagja a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa Elnökségének. A Ter­melőszövetkezet Országos Ta­nácsának elnökhelyettese. Munkája elismeréséül 1954- ben a Munka Érdemérem ezüst fokozatát, 1965-ben a Munka Érdemérem arany fo­kozata kitüntetést kapta. Az Országgyűlésnek 1963- tól tagja. Mint képviselő, igyekszik munkáját becsüle­tesen és szorgalmasan végez­ni. A lakosság bejelentéseit,* ügyeit felelősséggel intézni. VTT. számú választókerület, Balassagyarmat Gajdos János Patvarcon saBtetett 1925. áp­rilis 20-án. Földműves család­ból származik. 1948-ban már bekapcsolódott a munkásmoz­galomba. A párt különböző felada/tokkal bízta meg, de a földitől, a paraszti élettől soha nem szakadt ei. 1948-ban részt vett a helyi földművesszjövetkezet megala­kításában. A szövetkezet tag­sága, igazgatóságának elnöké­vé választotta. Munkájával és szolgalmával mind jobban megnyerte az emberek bizal­mát. Az első íamácsválaszté- sck eredményekén* községi A felszabadulás után, a földreform során 5,5 kataszte­ri holdat kapott. Ekkor ismer­kedik meg a parasztság pak­tumai szervezeteivel, a DE- FŐSZ-szál, rnaijd az UFOSZ- szai, melynek elnöke lett. 1948. március 25-én községi bírónak választottiáik meg, a tanács megalakulásával pedig a községi tanács eimakihelyet- tese és a járási tanácsa vtb tag­ja lett. A mezőgazdaság szocialista átszervezése során 1960-ban belépett a helyi termelőszö­vetkezetibe és annak függetle­nített elnökhelyetteseként dolgozott. Később, 1961 de­cemberében a tolmácsi Sza­badság Tsz elnöke lett, 1968- ban j>edig a Tolmács-Rétság- i Bánk taz-ek az Egyesült Ló­kosvölgye Mg. Tsz elnökévé választották. Vass József az elmúlt évek során bebizonyította, hogy jól képviseli a terméLőszövetkeae- ti parasztság érdekeit. Mun­kájával nagymértékben hoz- i zájárult a termelőszövetkezet fejlesztéséhez, annak megszi­lárdításához. Minit pártonkívüli, a párt politikáját igyekezett magáé­vá tenni és ennek érdekében a közösségért dolgozná. A ter­melőszövetkezet tagsága köré­ben végzett munkájával nép­szerűségre tett szert. A rábí­zott feladatokat igyekszik mindenkor becsülettel végez­ni. ‘ Az oldalt összeállította: Somogy vari László

Next

/
Oldalképek
Tartalom