Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-11 / 86. szám

Tudósok szocialista brigádja Ä ffepibszsfe** Országos ifik, hogy a feherjtelúgBiy kötmazésához nytfjl Agroboteinifcaá fiwezet tadó- caökfeeotéséne egyik legal- aé@afc, hanem tanácsol ad és «ai, kutatói, meaögBadaBBgS katmasabb növény a luoer- köztemüköcBk a pöHamgós szakemberei néhány áwe! na. Kísérteitek betoazonyíboit- virágú növények fenmeszbé- «zeäöW: SBodaffisfaa brigádot tak, hogy ha a lucerna le- ai tedinológiájában; a fcor- alaMtottak, hogy a tudó- veiében levő fehérje nagy ré- szerű gyep- és legetögaadáíl- máaiy, a katatónmnána és a szétsÉkeröl megőrizni, akkor kodásban, sőt tajpasBbaü&tait legújabb kísérletek eneckné- holdanként legalább 6 mazsa átedja a termelőszövetikezse- nyert mielőbb közkájocsé nyess fehérjével többet te- ti szocialista brigádok saer- tegyék a gyakorlást számaim, karrthateak he a nagyimé- vessésébez is. Tudomáinyoti és Asz Álföld mezőgazdasága mek. Az temetett okfejtessel népszerű tapasztatetoseréket nagy fejlesztőjéről, Teaserük összhangén megtaláíták az szerveznek; ősapán tavaly Sámnelríl elnevezett bsá- új tartósítás! eljárás mód- 87 gyakorlati bemutatót Var­gádban csaknem háromszáz szenét is, amely nem isme- tettek, agrárszakember tevékeny- tetten a szövetkezeti gazdák kedik: köztök 28 tudómé- szarnám sem. Lényege ab- nyos kutató és M egyetemi bar foglalható össze — a je­4 fejlődésért JFerike, Lady, Paprika banán. Vezetőjük az intézet tentegi körülményeket és a 10 mázsával több igazgatója, dr. Jánossy dór akademäkoa A tudomány — termelőerő A brigád ítetadastot botanikai •lett, amely üzemi mértek­ben is lehetővé tette kuta­tásaik elméleti eredményei­nek gyakoiatt eStemőgzését, s ugyanakkor alkalmait adott továbbá m, A kísérleteikkel függő témákból a gyakorlat számára a leghasznoeabba- kat és leggazdaságösaibbait választották ki és vitatták meg a megyéket irányító mezőgazdasági szervekkel. Ennek a munkáinak ered­ményeként már 1969, végén elkészül* az a program, amely a növényi fehérje­bázis gyarapítását tűzte ka ceted. An- gépesítést figyelembe véve fehérje —, hpgy a levésben tevő fe­hérje megőrzése szempont- A tudósok afaxáSaftsta bal­jából tegoétezerűbb a sze- gádje — a kezdeti sikereken rrŐBKI illetve a szüázs készt- feäbuzdulva — e&ataroeita, tfee. Ezt me^efetöen pro- hogy az idén és a követke­ző években meg imtesizáveb­fholys&titi sefgétscg Az intézet kutat®, emberei gyakran tak a megyékbe, szövetkezetekbe; ben küzd a tudományos te­ttek gyakorta*! megvalósítá­sáért. Ebben az évben már 150 ezer holdról kívánnak holdanként M mázsával termelő- több nyers fehérje befcafca- 1970-ben ittasához hozzájárukiL már csaknem 300 nseaőgaz- Kutatási eredményeik sze- dasági nagyüzemiben alkak- 5es körű eiterjeseteset sze- maztáfk az új tantósítÉki ek- I'etöék megvalósítana a le­járást, wipgyérifkéwt több és gyepgiazdalkodas­Twtet 4 ezer holdon. Az oa* baam eme új technológia* szagban összesen 78 ezer dcUgtxabak M, Vegyszeres holdnyi h-wma terméséből mra n bsérlete&et áffitamak készítettek szenássfc, Sietve he a kBarna és a ■varÖEhere srilágHt, asm 46 ezer 650 i®rtStetenek gyomsnentesí- tonna fehéijetöbbtetest ered- teséne. Buzdítanak a p33am- ményeaett. Ennek az értéke 0® virágúnak hagyományos több százmüBó forint, s technológiájának jobb be- agyanakkor vaihThamii^gitiaära-. tartására és jelentős tnéir- ritásfc jteerst bekben saegifcä: a inoesma és A szocialista brigád nem- ®ás piUangos vrrág.űak A mezőgazdasági nagy- csak az új eljárások széles löagtesmesztésének fejlesz- üzemek taikarmánytermesz- körű elterjesztésében, s a nesét tésát elemezve megáifepíitafc- tudományok gyakoteti ai- IS.. X Pénz kellett, kifosztották a Trabantot Iteoz keaene — mondta Dj Gyula' (Paprika) jfe barátjá­nak, Erdőéi Ferencnek. Pár percig tanakodtak, aztán dön­tőit tek: elhatározták, hogy lei- • fosztanak egy Trabant gép­kocsit. Közben Deák Mariann (Lady) egy másik „hölggyel” a Pécsikő Üzlet ház teraszán* várakozott Erdősdékre. KSinez­nak raktárát. „Megtatogat- tálfc” a kohrisaafe üzemek üze­mi konyhájának büféjét), fel­törték az egyik kiskereskedő cukoríkaSbádéját eg 'bteltörite'k a jledlliemzeslben'. „rossz társa­ság, bakát! kör, beíolyáisőlha- tó, feji ödeste nem a megteáe- lő irányba halad1”. Külön fejezetet erdemehie a Málinovszikij úti iskolába. Deák Mariann, aíká idejéhtek Niem rajtuk múlott, hogy a korhűdét és a Jégtoüíé iraktó- rát) nem silkerüSt kifosztani - uk. Feüsbrotai is nehéz fen­ték a gépkocsit, s a több»* ne, mi mándant zsákmányol­jő részét csavargással töltöt­te é» munkakerüttlő barátait" vfel ismert alakja volt a tar-, járni szórakozóhelyeknek, Utoljára tavaly, júliusban ment, mint a üflarikjacsapés.' tak a betöréseikkor. A jelen- vélt állandó munkahelye D. Gyula előhúzott zsebéből fős pénzmennyiiség mellett a egy kulcsot és íkinyitotaa a> kaskereskedtxbőp például 300Q Deák Mariannák. Kilépett a vállalattól és sehol nem vál­Traban,* ajtaját. A kocstilt ai rágúgiumdt loptak ed!, de akadti iáit munkát, élte világát lő-. két fliiú a sző szoros érteimé- bein, kifosztotta. Orkálnídizse- bit, pénztárcáit, három (tekercs, filmet, lafcádteúllcsot. női tás­káit találkáik:, nia ék ami a Ke- »yetki vóifc: 1780 fenikstefc is magukhoz wektek. Ezután vidátm Teát az éfe-. ■tűik. Egyik tarjám scóraikocaó- selyról a másikra jártaik éte szórtiák a pérazít amíg tártoát., MteSlékiesien Deák Mariannák! megtetszett) az orfeákidaseki, és fel ás vette. Egészen fe-i tarrfözsteífcásiái g aibban járt. Szoraíkmfátk? Egyik alkalom­mal a Karáncsban már meg- íéhebősen iWásak voltak, ami- kór Erdősii1 Pereme (Perüké) rái bökölbt i^y sütemények táSIriu Ha ezt megesziifeík, fizetek, egy üveg vodkáit. Lady és táskaréldió, s a feteoroltalkonj kívütt D, Gyula egy kerékpárt, is lopott. A bíróság ekkori Brdósit ód D. Gyula* kütenc-ktflenc hő­fltelte, Hióbo voH a btínlefés ? dörgő barátaival. A bíróság az ítélet kásásba- sálnál természtetesen nem haigytie' fflgyeímien kívül a két fiatal büntetett előéletét, Sú- llyoslbltó köríilmiényfcénit ér­tékelte, hogy a letölltlöitit: eza- badságytesztes’ után nem sok­kal, újabb bűncselefeményt követtek el. A két fiiu mentesült a hát-* ranyos jogkövetkezniényel^ áltól és minden fetoetőségükl megvolt, hogy rendes embe­rek. légytemek, ne lépjenek! többé a bűnözés, útljáka. Br- dősi ipari tanuló, szakmát tátiul. D. Gyula bfettenitotiti ácsként, dolgöaottl, de úgy lálsttfc egyik séta okuüb ai korábbi (bün,teitésből és a Paprika .miegettiék — a söte- becsSSfetes miunik& mélnyt. — Efcldősi pedig fizet) Visbaatélnttek ahhoz a tie az Söafc N©m kmrly feettfődof# A Salgótarjáni a 18. éves Deák Mariánnii) közveszélyes munlktakerül és* és orgazdasággal elkövetett tulajdon elleni bűntett mdatjB olt hónap szabadságvesztésre Itléltte. Erdősi Ferenc 18 éves és D. Gyulá 17 elves. dajf gó-j tárjáni lakosoíkáit hamis kulcst ffelhaszn’alásával élköveteti) helyetti lopásban mondta tó1 bűnos-i nék a bíróság és őket egy-egyj íbéle» Gyula sálhoz, amlelyniek tagjai á év azabadaágvestztésrie bűnözést választják; a kóny-. ^őgi Ferenc és D. pyű, liéfaa élétmótttt keresükj enyhttetónt feHebbezett ^ kiedwellik. Bndösüné! esi D( Gyulánál is ottt oUvashatjoki Szokács László . _ divatos bűncse Sekmény a gópkocsifeltarés. ErdőIsS Ferenc és D. Gyula bíróság tárgyalása snetej nemcsBfc erről beszéSí a ta- mácsvezető báró. Némcsek a közbiztonságról a közrendi védelméről esett sad az ffláteü indolíTásakor, hanem egy-k évvel ezelőtt, 1968-ban elkö-< vetett bűncselékimény-sarO' zattól is, anteiybem Endőgj és D. Gyula egy barmadilk tár­sával részt vett. Ekkor a kéé fiatalkorú mondhatni vé(^ fosztogatta Salgótarjánit. Be­törtek a MÁV-államás utas­ellátó árudájába, megdézs- málták: az állomás ítalboSjá­6ALSAI TONGIUQC: 37. kora óta gyengélkedik a fülé­vel, orvoshoz is járt, erről azonban nem beszélt. Csak egyszer, véletlenül, a fáradt­ságnak ebben az illuminált állapotában. „Meglátod, ha­marosan megöregszem — még ezt is mondta. — Ugye, már ráncos a nyakam? Ne tagadd! Az öregség a nőknél a nyakon nt, afd nem a lerobbant ban­kárt látta benne, hanem Bajor Gitt férjét, a méltóságos urat, a hangzatos társadalmi titulu­sok viselőjét Amikor Gizi az új kapcsola­tot földerítette, átköltözött a mamáék Pilsudszky úti házá­ba, és megindította a válópert Ügy tervezte, hogy kibővít­teti a földszintes villát, eme­leteit húzat rá, s még ha el­adósodik is: Saját Otthont teremt magának, ahol, mint gyermekkori álmaiban, a sao­meg az az Ismeretten, majd hozzá tartozik. A Hevesi Sándor ‘ szemé­lyét megcélzó, korholó sutto­gások a harmincas évek ele­jén már szervezett rágalmak­ká mérgesedtek. A Nemzeti Színház igazga­tóinak munkáját, Szigligetitől Hevesiig, mindig is megnehe­zítette, hogy három nagyhatal­mat kellett szolgálatok. Egyes darabok bemutatására a szín­ház művészei rangja, másokra ö, aM eddig csak a szegény­séget gyűlölte, most mintha a szegénység áldozataitól is gyűlöletrohamot kapott vol­na. Egyik este, amikor az előadás elmaradt, kiosont utánam a Bástyasétányra, s rajtakapott bennünket Laci­val. Akkor rámparancsolt, hogy ezentúl minden nap ki- jelentkezik először, aztán föl- sérjem el a színházba... eszi magát az arcra, a sze­mek köré, a homlokra. Még egy-két év, és csak penészes szempillájú satrafákat, lon- csos mosónőket fogok játsza­ni ...” Ezt mondta Gizi, szin­te nyüszítve, majd hirtelen hangot váltott, s egy tréfával elütötte a témát. Rohamosan közeledett a negyvenhez... De temérdek munkájáról, családi gondjáról-bajáról, fáradtságá­ról sohasem panaszkodott má­soknak. Lelki vesződéseit nem vitte a nyilvánosság elé. Szí­nésznő maradt, aki megköny- nyítő fecsegésekkel nem teszi kockára a személye köré kép­zelt legendákat — a társaság­ban éppoly atropinosan élénk volt, tündén, könnyed és vi­dám, mint azelőtt..: Előadás végén már sietett is az Andrássy úti kabaréba. Sokszor annyi ideje sem volt, hogy nevét rávesse a kis­kapuban várakozók céduláira. Ilyenkor gyorsan ruhát cse­réltünk; én fölvettem Gizi jellegzetes, nagy szélű kalap­ját, lengő köpenykabátját, ilyen-olyan sáljait; ő meg le- súnyt fejjel, egy leforrázott kóristanőt utánozva hussant ki az utcára. Az autogramké­rők rácsaptak az te) bajoros eleganciámra, aztán zavartan elrakták a papírt... Az Andrássy úti kabaréban Fodor László: A nagyságos asszony álmodik és Lengyel Menyhért: Tihamér című fél­homályos, fülledt vidámságai­ban pazarolta el magát. — Innen csak éjfél után ért haza. Tudtuk, hogy gyermek­Paupera csodálta őt. ßs üresnek érezte magát. Vigaszt keresett tehát. Ta­lált is egy szép lelkű vigaszta­NÖGRÁD — 197JL április 11, vasárnap be közepére vonszolt matra- a cokon, együtt élhet a család: a mama, Rudi, Rudi felesége, a lás Ijúöa, s végül ő — oo, felettes szervek” kívánsá­ga, ismét másokra a kasszaér­dek szorította őket. (Folytatjuki tZégi pénz gyűjtő NAPKÖZBEN balaEEegyannaitö foi@ate!ߣi mert kisdiák ikonam cte voess vasboítibam, a a történe leim. Az ókor kiiíliöniö­puifc mögött hajladozik, sietős sem érdekelt, első pénzeim i® vevőkkel foglalkozik, remeteié- görögök voltak. Ezért kezeltem el bóbiatólbbam foghaikozná a görög pénzekikel. Bizonyítéfaait nem kis büss­seket kószát, forintokat ad östsae... Munkaidő után csendes ott­honáiban drachmáikat, talléro- feleséggel mutatja: Istrosy díd- kat, karonákait számai, ókori raohmait, az i. e. 350 évből va­lót és egy sfcolemaijpKzá tetoa- draohmát. Láttam saját készé- tésű tárlójában sok remekbe vésett ezüst görög pénzt, asms valóságos ötvösműivésíaeitS ____ miunka, hely hiányában gon­egyedül mondhat“ tulajdoné- 008381 aelyempapírba csoma­t önténeilmet, búj, lafen—görög böngész és gyűjtótáesakfeál le­velez. esesoy haESSooehi TseßssragjetseK, aki Balassagyarmaton nak nagy értékű numizmati­kai gyűjteményt — Valamikor volt egy Ms körünk — kezdi az ismerke­dést, — de saéthulltunlk... El­kerülitek innen az embereik, meg aztán kevésbé ismert hobby a miénk... — Költséges talán? Az is, persze, minit min- ^ekes dolgot mesélt is őriz pénzeket, érmé­ket és jelvényeket. — Mit gyűjt mégis legszwve-* sebben? — Római császárság koré­ból valóikat és újkort pénze­ket. A római eredetű emléke­ket az idők vihara betemette, a föld alól kell kiásni. Sok éov nekünk den gyűjtés. Ez is pénzbe ke- Gádor Judit, a Palóc Múzeum rül. Vannak ig^/ön vagyont regiésze, aki eleinte togjalko­érő más jellegű gyűjtések is, de a numizmatika, az érem- gyűjtés —, nemcsak a laiku­sok tudatában él úgy, mint legköltségesebb hobby — bár ezeknek a gyűj- teményemkben zeknek vásárlóértéke nincs is. — Tudományos jellegű te zott velünk, segített bermün- ket. Elmerülni a római biroíte- lom történetének különböző "értékhalmozó korszakaiba, a városok töirté­_____ _ netébe, megisimemi a csészár­s zereoíő 'ríftó.- intezményét, a római em­ber életét a római széliemet a korabeli vallást, filozófiát, vékenységiet nem kávámnak kultúrát és mindezt pénzeken tőlünk, 1970 óta szétváltunk nyomon követni csodálatos el- kutaitófcra és hobbysokra. Tér- vezet; — va_H magáról, kedv- mészetesen én csak az utób- teléséről Csábv László, bdak közé sorolhatom magam. _A. KORABELI portrék élet- mégis büszke vagyok, hoigy ^1U)Sie!9s, művieszii ájbrázoliasa tagja lehetek a Budapesti »«y esztétikai élvezetet is A izgalmán műveltség Enemgyűjtők Egyesületének. Jelent. A gyűjtés — Mióta gyűjt hivatalosam? ^ 32 általános — 1957 óta, de ezt a felvé- gyarapítását is szolgálja — télhez meg kellett előznie egy magyarázza, miközben féltő hosszabb gyűjtési időszaknak. — Miikor tailálkoaoitt ezzel a hobbyval? Húsz évnél is régebben. gonddal rakosgatja Mária Te­rézia-korabeli tallérjait, a Fe­renc József koráiból való ezüst koronákat, konvenciós husza­Egyfcort főnökömnél, Dandó ?®kat’..ci? le^llfeább ^ római Amtalmál, aki tudományos kö- , , .... , ., tökben is igen elismert gyűjtő ^e^ émr^. Ahogy közép és nagy bronao­volt és a mai napig is az. . . . .. Egy pénztörténeti szakikönyvet °1.> hogy ez a fajta pemzgyuites — ellentétben a közmondáséval — mégiscsak figyelem és hallgatom, arra írt akkoriban és ebben se­gédkeztem neki. Ez a munka , .. , ébresztette fel a szenvedélye- Dolöoglt met. Könnyű volt rávenni, L. Elekes Éva Évezredes kráterek Legalább ötezer évire lará'- zálpor összeütközésé nyomán térré bukkantak Észtország taetetfceztek. A becsapódások déli részén. Tudósok feltevő- helyén devon kori homokkövet , , , találtak. A legnagyobb kraten se szerint a krátertölcsériek a átmérője 80, mélysége pedj® Püú úr egy óriási meteort*-. 12 métec.

Next

/
Oldalképek
Tartalom