Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)
1971-04-07 / 82. szám
Lássunk, it© ssafk nézzünk Új törekvések a salgótarjáni filmklubban Aa ember beül a mozftm. kényelmesen elhelyezkedik] székében és nézi a fűmet. S nagyon sok mozi látogató csak: nézi. de nem látja. Ám a képek mögötti gondolatok rejtve maradnak edötte. Éppen ezért fordul] elő elég gyakran, hogy a nézőik naigy része elégedetlenül. hiány érzettel távozik a moziból. Persze, védétoezeéöj feffooa- ható, hogy az emíberek szórakozni, kikapcsolódni járnak a moziba és nem azért hogy «tt is gondolkodni, eknéttoed- ns keHjen. Természetesein négy számban találkozunk olyan alkotásokkal, melyek csupán a felszínes szórakozást szolgállak, de egyre nő a tartajhnas, valóban művészi prodakoiők aránya. S ezeknél már nem elég csupán a felszínen maradni. Ahhoz viszont, hogy a néző megértse és elemezni todjon egy-egy alkotás* bnzo- niyos alapismerefbekne wan szüksége. A salgótarjáni művelődési központban működő filmklub új törekivéslei éppen ama irányulnak. hogy minél nagyobb számú, értő közönséget „rce- veljenek”. Az eddigi tapasztalatokra támaszkodivta valóban klubszerűvé kívánják tenni a filmklubot — Milyen az érdeklődés? — kérdezzük Hidivári Istvántól, a filmkl ub vezetőjétől. — A cím és a műfcj az eddigieknél valóban több embert. osetógatofft a fcSrtbba. tanWöinyy álapjBn «epbemMdntegy 000 bérletet adtunk bértől középiskolás fiilmlkilu' >t el. A közönség kömében a pa- szeretnének indítani, ahol a lacfcmoöótól a külügyi dolgo- tanulóik az elméletet a sze- aőág szintté minden réteget métyies benyomásokká 1 páro- megtaiálhattorrik. A középis- sithatnák. kolások sem htanyoztek. 55— ___ m, , 0 0 százalékos vélt az arának. — Qsuipán a szór akozta- lődő ffilmszerető fiatalokat is. tafcért hoztok la vasatomul- aikSlkmek ha van ná igény — melket? filmesztéták tartanának elő— PSmltrtúb vegyünk, ezért a<teßoka!t- tójékoztatc&at. nem elsősorban a felszínes — Milyen változások lesz- muiateág ktedvétént mdítot- nek a filmklub jelenlegi életük a sorozatot, hanem, hogy tében? a^né^ megéttoék a krimi- _ veretnénk a möifir^rel^S^t1 kílato pro«paln»á:t- ü®r’ hogy né 3 • csupán a filmnézésit tartaU — Az MTI. év eSsö ne-1 mázzá, de élete valóban klubi gyedében a fühnivéiszon a szerű legyen. Ezt két módom kftaseaafflatispké volt. A Sha- igyekszünk megoldani, az kespeane adaptációk, a drá- egyik terv az, hogy a látoga- mairodalom kiemelkedő alko- tők minden sorozat előtt látásai szöges ellentétben álltak jékoztatót kapnak majd a a- westemprogremnmal. H«J várható alkotásoknál, azok gyan alakúit érméi a látoga- esztétskai és tairtaflmj értékei=*r? tőL Hasznosabbnak tant Juli Űj létesítmények Bánkon „ iVm i j, , , . v .^ru ezt a megoldást, mint a szök- SzalmftoOtTOk anr^ hogy véay<m ^ előtti 10—15 visszaesés lesz, s fieltóteleze- -,=■ „„ Ä ^ott szöveg maradandóbb és t «««*» bél ekukkanbha®*bQl 160 wftt a tunk. A módik újdonság az d,akwk szama. lesz. hogy minden sorozat elA filmklub fő törekvései ső filmje után egy fnlmeszté- köaé tartozik, hogy minél ta a terv szerint Bikácsy több diákot, középiskolai ta- Gergely — áll az érdeklődők milót mozgósítson, illetve, rendelkezésére, válaszol a hogy az iskolai filmesztétikád kérdésekre. A program utol- otatatáéhoz támogatást nyújt- só elörtti filmjénél ugyancsak són. írott szöveget kapnak a látoA ffÉmfctob vezetője el- J*»*- a már levetített mondja, hogy a filmeszJtétikai ^«aok . k^e' seit veti fel. Az utolsó Mm »»után aztán az útmutató segítségévei' lehet ismét beszélgetni a Bfaíknn, a megfelelően évről évne emelkedik az idegenforgalom. A község vezetői berendezkednek a vendégek igényes ellátására. Az idén a közkedvelt Bárka-vendéglőt is korszerűsítik. A földszinten levő konyhát a kihasználatlan alagsorba helyezik, ezzel nagy helyet nyernek a venfőgacfeseira. A vendéglő korszerűsítésére 250 ezer forintot fordítanak. Arról is határoztak a község vezetői, hogy nemzetiségi múzeumot létesítenék, vtala-i mint pedagóguslakást építenek. Ez utóbbira félmillió forintot fordítanak. A létesítményeket még az idén elkészítik. A H. negyedévi programban — mély az angol filmművészet dühöngő korszakát, az angol „új húWámbS” filmeket mutatja be — már életbe lépnek az elképzelések. S azt hiszem, filmesztétára is szükség lesz, hiszen olyan nevekkel találkozhat majd a néző. mint Tomy Richardson, Beiter Kass, és olyan alkotásokkal, minit a SZtriptázbór a Söhóban, vagy a Dühöngő ifjúság. A jégről imndeiibniek Házasságkötés és válás Felvirrad a nagy nap; a menyasszony fátyolban, hófehér hosszú, vagy rmniruhá- ban, a vőlegény ünnepélyéé, öltözékben, ásókarral a keiében, boldog szülök, gratuláló jód6merősök. S a jó előre kitűzött időpontban elhangzik a „boldogító igen” — vagy ahogyan a törvény mondja: „Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulok a tanács végrehajtó bizottságának hivatalosan eljáró kiküldöttje (anyakön ywezető) előtt személyesen kijelentik., hogy egymással házasságot kötnek. Az anyakönyvweaető a kijelentés megtörténte után a házasságkötést a házassági anyakönyvije bejegyzi.” A házasságkötést előre be kell jelenteni az anyakömyv- vezetőnél (mér csak azért is, hogy a kívánt időpontra tűzhesse ki), ugyanakkor a vőlegény és a menyasszony kijelenti, hogy semmilyen törvényes akadálya nincs házasság- kötésüknek. A törvény szerint akadályt jelentenek az érvénytelenségi okok. Természetesen érvénytelen a házasság, ha valamelyik félnek korábbi házassága fennáll. Egyemesági rokonok, testvérek és egyik testvér a másiknak gyermekével, unokájával nem köthet háaasságot. Gondnokság alatt álló személyekkel, ha gyermekekkel és a gyámhatóság engedélye nélkül 18 éven ahi- ldalkfcal kötött házasai ugyancsak érvénytelenek, kivéve, ha azt az illető házasfél később — a gondnokság megszűnte, vagy a nagykorúság elérése után — ismételten jóváhagyja. Olyan esetben is érvénytelen, a házasság, he az amyatoönywezetö nem hivatalos minőségben jiff ei, vagy — ha nem voltak együttesen jelen a házasulok, amikor kimondták az „dgen”-t. (Törvényeink tehát eleve lehetetlenné teszik a Mikszáth regényéből megismert „Különös há- zasság”-oíbat.) Általában annál az anya- könyvvezetőnél kell megkötni a házasságot, akiinek működési területén az együk házasuló lakik, de ha a leendő házasok bejelentik szándékukat, másutt is me^cöthetik a házasságot. Egyes magyar küiüoep- vneeleéak vezetői — nagykövetek — előtt is köthetnek házasságot külföldön tartózkodó magyar állampolgárok. Különböző helyen — ám mindig azonos módon — kezdődik hát a házasság. Megszűnésének pedig a törvény szerint kétféle módja van: a természetes, ha sírig tart. A házasság megszűnésének másik módja a bírói felbontás, vagy népszerű szóval: a válás. (Magyarországon 1907-ben 21 078 házasságot bántottak fel, s az előző években is átlagosan húszezernél több esetben mondták ki a válást.) A családjogi törvény röviden összefoglalja: „A házasságot komoly és alapos ok esetén bármelyik hézastáms kérelmére — per lefolytatása után — fel kell bontani. Annak elbírálásánál, hogy a házasság felbontására van-e komoly és alapos ok, a közös kiskorú gyermek érdekét is figyelembe kell venni”. A bíróságoknak rendszerint éppen azért van nehéz dolguk a válni akaró házasfelekkel, mert minden esetben ki kell deríteni, hogy tényleg komoly és ala<p06 okuk van-e a válásra, vagy csupán hirtelen harag, egy „harmadik” megjelenése indította el a váló pert. A szocialista magyar jog nem ismer általánosítható válóokokat, minden egyes esetben a tényleges helyzetből indul ki. A válni akaró házas- társaikat először igyekszik » bíró kibékíteni — s hogy ez mennyire nem formális, azt bizonyítja: a meginduló bon- tóperefc jelentős része békiu- léssel végződik. Ha viszont; mégsem sikerül a békítés, a házasság jóvátehetetlenül elromlott, a bíróság felbontja a háziasságot. Ilyenkor alaposan mérlegeli, hogy ez mennyire lesz hasznos az egykor többnyire szerető, de most már egymást gyűlölő házastársak- nak és mit jelent közös gyermeküknek. Legtöbbször éppen a semmiről sem tehető gyermekek sínyliifc meg szüleik válását, s ez a fő oka annak, hogy a bíróságok csak a mindenképpen menthetetlen, gyakorlattliag máris szétment házasságokat bontják fel. Amíg lehet — a házasfelek, a társadalom és a gyermekek érdekében egyaránt — igyekeznek a férj és feleség közti ellentéteket elsimítani, a kapcsolatot helyreállítani. Várkonyi Endre 6 ALS AI PONGRÁC? 33. Aztán a kisebb .juttatások, amelyeket nem egyez az élők emlékezete'- Még a távoli ismerősök is első gondolatukat Gizi felé küldték, ha bajba kerültek. S ő nem tett különbséget védencei között; most már egy Verne-regény- hős, egy rejtett kincsre bukkant gyermek mámorával szórta a pénzt azoknak is, atoiktet különben megvetett. Gizi, persze, lekötelező hálát érzett férjé iránt, aki megszerezte neki a „legalizált” könnyelműség örömét. De Paupera egész lénye idegen maradt tőle: idegen a kerek, nagy-tonzúrás fej, a puha és élveteg arc, a vizeskék, semmitmondó tekintet, a idegen a természete is: egy hajszolt ember, akinek okosságát a telekspekulációk, ügyességét a kalmárötletek bátorságát az üzleti kockázatok szavatolták. Paupera azonban jó volt hozzá. Szíves, áldozatkész, nagylelkű. Elnézte, sőt megértette a művésznő legköltségesebb szeszélyeit is. S úgy tetszik, Gizi bűntudatot érzett, hogy ezt a nagylelkűséget nem tudja viszonozni. Napi penzumokat adott hát magának. A lelkesedés és a hízelgő asszonyi szolgálat penzumait. Azt mondják, még a férjét megcélzó tréfákban is vonakodva vett részt. Ebben az időben Gizi régi barátai: Roszt Károly dorogi mérnök és felesége (utoljára a világháború előestéjén találkoztunk velük) sűrűn megfordultak a Stefánia úton. Karcsi jókedvű ember volt. Zsebeiben krajcáros bazárholmikat hordott, mintha diákkora óta nem ürítette volna ki őket. Még mérnöki szakértelmét is arra használta fel, hogy leleményes eszközöket, hecces szerkezeteket gyártson: egy tömlővel fölszerelt gumicsövet például, amely az abrosz alá rejtve, megtáncoltatja az áldozat tányérját. Roszt Karcsi nemigen szívlelte Pauperát. Annál jobb kedvvel ugratta hát. Amikor a bankár kanalát a levesbe merítette, az edény megbillent. Paupera először azt hitte, érzéki csalódás játszik vele. A tányér azonban, Roszt Karcsi bal kezének ütemes működésétől, megismételte a mutatványt. Újabb közelítés a kanállal. Megint egy billenés. Az áldozat most már óvatosan fölemelte a tányért, alá is kukkantott, de nem talált semmit. Míg aztán Gizi, a szégyenkezéssel NOGRAD - W3tt..c*wtlis ^s*e*rio és nevetéssel küszködve, leleplezte a trükköt. Pauperáné szerepét különben a bemutatók előtti napokban játszotta el a legnehezebben. Este, amikor a színházból hazajött, Erzsikét behívta magához, hogy átismételjék a szerepet. A férj sokszor ilyenkor is megpróbálta a kilincset. De az ajtó nem engedett. A szereptanulásról Szabó Lászlóné, sz. Vajda Erzsébet így számolt be nekem: — Gizi ezekben az években Aczél Margittal, vagy velem tanulta a szerepeit. Délben, a színházi próbák után, s este, előadás végén leheveredett a díványra, félkönyékre támaszkodott, vagy kezét összekulcsolta a feje alatt; engem meg, a telefirkált szereplapokkal a kezemben, maga mellé ültetett, és felmondta a szöveget. Kitűnő memóriája volt. A szerepet többé-kevés- bé már a próbákon megtanulta, csak néha botlott, egy-két szót tévedett. Ilyenkor, a legkisebb hiba esetén is félbe kellett szakítanom, s ő a végszótól újra kezdte. Játszani csak a színpadon láttam. Otthon soha. Tanulás közben a szavak pontosságára figyelt, a hangja is szürke volt, kifejezéstelen. Ez lenne hát Bajor Gizi? De, ahogyan közeledett a bemutató ideje, mind élén- kebb és feszültebb lett, egyre kevésbé tudott ellenállni, hogy jelzésekkel is illusztrálja a szöveget: kezét csuklóból kissé kifelé fordította, a hajához nyúlt, vagy rebbenés- nyi időre belegrimaszolt a tükörbe. Ezek a félgesztusok a játékötleteit jelezték, amelyekből színpadi figuráit megalkotta. Később, az előadáson viszont is láttam őket, csak akkor már „nagyban”, kibontsa,-» szó -és-a. mozdulat teljes szépségében. Szerep tanulás közben sohasem árulta el, hogy mit akar. De a jelekből megéreztem: itt valamit csinálni fog a színpadon. Azt mondják, ösztönös színésznő volt. Valóban. Já- tékötletei, amelyekkel nem csak jellemezni tudott, ha nem légkört teremteni is, úgy csapódtak ki a pillanatból, mint a repülő halak. De ezeket az ötleteket ritka tudatossággal kerítette hálójába, helyezte el a színpadi térben és időben. Pontosan tudta, hogy mi a sok és mi a kevés. Színészi gyakorlata megtanította : egy fölöslegesen elkapkodott gesztus, vagy kinyújtott szó ellenkező hatást válthat ki... Emlékszem, az egyik darabban — szerzőjét és címét már elfelejtettem — így csattant fel: „Veled megyek, punktum!” Azzal a kalaptűt hirtelen belebökte nagy, tüllfátyolos kalapjába... Később elmagyarázta: ha a tű nem szalad be rögtön a kalapba, vagy a „punktum”- szónál nem ereszti le a karját, a hatás elmarad... Ezekből az ötletekből később sem fogyott ki. Még az ötvenedik, századik előadáson is hozott valami meglepőt, s ahogy csökkent a lámpaláza, a bemutatótól a darab temetéséig, egyre gazdagabb színekkel játszott. A premier előtt különben alig lehetett ráismerni. Kötekedő volt, türelmetlen, ideges. Emlékszem, a Lili című Hervé-operett bemutatója előtt — egyetlen operettszerepében nemcsak játszani kellett, hanem énekem és táncolni is — az izgalomtól nem tudta bekapcsolni a ruháját; fogta hát, a drága ruhát hirtelen kettéhasította, összegyűrte,' majd a fürdőkádba vágta. Nekünk, mindenkori „házi partnereinek” pedig megtiltotta, hogy részit vegyünk a bemutatón. (Folytaitfwld) V éleményünk és ajánlatunk PantasstíkamcAban a televízió műsorszerkesztői jóvoltából nem szenvedünk hiányt. Ezúttal nemcsak a Skorpió egyetlen, izgabna6 órájában, s az eredetileg is fantasztikusnak készülő filmekre gondolunk, hanem azokra a műsorszámokra is, amelyek az eredeti szándéktól eltérően váltak a minden emberi képzeletet meghaladó, valóságtól elrugaszkodott fantomok játé- kávaL Ide sorolhatjuk többek között a Bors utóbbi öt kalandját, amely ugyan jó dramaturgjai feldolgozásban, a Ikorábbi sorozatnál kerekde- idebb történetekben, csattanós fordulatokkal és poénekkel lefőzte elődjeit, viszont oly távolra került az élet realitásaitól, mint Makó Jeruzsálemtől. Persze, — ezt is valljuk be —, mindezektől függetlenül jól szórakoztunk, mint az igazságot szolgáltató népmeséken, vagy a legendákon, amelyek a képzelettel helyettesítik történelmi korok rideg tényeit. Áruljuk el, hogy hasonló fantasztikumra számítottunk a „Micsoda cirkusz!...” vasárnapi bemutatója előtt is: kellemesen csalódtunk, mert itt a meglepőt, a rendkívülit valódi emberek, az artisták rendkrvfHS tettei gyújtották, Az artisták, bűvészek, énekesek, táncosnők műsorát nem rontotta, inkább élénkítette a keretjáték, ami —- valljuk be —, nagyon eltér a korábbi gyakorlattól. S azt se tagadjuk, hogy száguldó, nyugtalan világunkban szívesen fogadjuk, szeretjük, sőt keressük a fantasztikumot a televízió műsorán, ilyen és olyan formában egyaránt. Érdekes műsorokat ígér a mai napra is a televízió, ami egyáltalán nem csupán az „ön például, hogy folytatná?...” című, közönségrészvétellel készülő sorozatnak köszönhető, s talán a „Táncoljunk!” népszerű énekeseket felvonultató huszonöt percének sem. Nagy érdeklődésre tarthatnak számot ugyanis azok a látszólag száraz műsorok is, mint például a Teleimpex és „10 millió ember — 100 milliárd adat” 25— 25 perce. Este, 20.40-kor a jubiláló, 75 éves pécsi színházba látogathatunk el, 22 órakor pedig az SZKP XXIV. kongresszusának legfrissebb eseményeiről számol be a Tv- híradó különkiadása. L. Gy. Fedett miniváros Egy leningrádi kutatóintézetben elkészült a sznyezs.no- gorszki víz1’erőmű építői számára készülő lakónegyed terve. A tetővel fedett mini- város kellemes nyári hőmérsékletet biztosít lakódnak még hóviharok és mínusz 40 fokos fagy idején is. A városka számára 220 lakáson kívül iskoláit, óvodát, üzemi étkezdét, szolgáltató pavilonokat, egészségügyi állomást, klubot, olvasótermet, sportcsarnokot és előadótermet, továbbá úszómedencét terveztek. Menthetetlen, pedig nent a gépszíj kapta el
