Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-07 / 82. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* — 1 AZ MSZMP NÓGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIf, ÉVF.. 82. SZÁM ÁRA: 80 FILLER 1971. ÁPRILIS 7., SZERDA A képviselő programját az élet alakítja (3. oldal) A törzsgárdatagok megbecsülése (5. oldal) Alig termett babér a pályaválasztóknak n Cél: a gazdálkodás korszerűsítése Kedvezőtlen adottságú tsz-ek támogatóm a vb napirendjén A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek megkü­lönböztetett támogatását vútat- ta meg tegnap Salgótarjániban a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Ismeretes, hogy a kedvezőtlen körülmények kö­zött gazdálkodó üzemek meg­különböztetett támogatását a pénzügyminiszter, valamint a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter együttes rende­lőbe szabályozza. A termelő- szövetkezetek besorolása azon­ban a megyei tanács végre­hajtó bizottságának jogkörébe tertozíik. A nógrádi mezőgazdasági üzemek túlnyomó többsége kedvezőtlen körülmények kö­zött gazdálkodik. Ezért az új támogatási rendszer rendkívül nagy érdeklő­dést váltott ki « mezőgazdasági üzemek ve­zetői, szakemberei körében.. Az árkiegészítésre, a jövede- iem-kaegfiszitesne és egyéb támogatásiakra a rendelkezésre álló mintegy 52 millió forint iélszáz termelőszövetkezetet érinit megyénkben. A végrehajtó bizottság élt a számára biztosított jogkörrel és néhány szövetkezetét az eddiginél kedvezőbb kategó­riába sorolt. A cesredi, a ka- zátri, a keszegi és a szügyi szövetkezetek az első, a ma- gyarmándori és . a mátramind- szerati gazdaságok a második kategóriába kerültek. Meg­ítélésük az állami támogatás­nál ily módon kedvezőbb mimt a korábbi években. A végrehajtó bizottság intézke­dett abban is, hogy az illeté­kes termelőszövetkezetek idő­ben tudomást szerezzenek be­sorolásukról, a támogatás ősz- szegéről is, és a rendeletben meghatározott idő szerint fo­lyósítsák a támogatásként jut­tatott összeget. Az előterjesztést követő vi­tában Sümegi János, a szé­csényi tsz elnöke, Szaüagyn Sándor, a MÉM főosztályveze­tője, Csongrádi Mihály Cseh Adolf a tsz területi szö­vetségek titkárai, Géczi János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke és He­ien csényi József elnökhelyet­tes vett részt. Szilágyi Sándor, a MÉM főosztályvezetője arra hívta fel a tanácskozás részt­vevőinek figyelmét: az új tá­mogatási rendszer célja, hogy a gazdálkodás korszerűsítésé­re, jövedelmezőségére ösztö­nözze a mezőgazdasági üze­meket. Ezért érdemes nagyobb gondot fordítani hosszabb és közép távon is a racionális földhasználatra, a megfelelő gazdálkodási szerkezet kiala­kítására a nógrádi mezőgazda- sági üzemeknél. Herencsényi József, a ma­gyed tanács végrehajtó bizott­ságának elnökhelyettese töb­bek között arról beszélt, hogy a MÉM ás a Pénzügyminiszté­rium a támogatás meghatáro­zásánál megértőnek bizonyult. Azonban az új rendszer nem oldja meg teljes egészében a szövetkezetek gondjait. Ko­rábban 75 millió forint volt a megkülönböztetett állami tá­mogatás összege Nógrádiban. A jelenlegi rendszerben ennél kevesebbet kapnak a mező- gazdasági üzemek. Hangsú­lyozta, hogy a mezőgazdasági üzemeli most készítik a közép, illetve hosszú távú fejlesztési terveiket. Ezekben a programokban már mindenütt számolnak a termelési szerkezet egy­szerűsítésével, . i az^ erősen lejtős, gyengén ter­mő, költségesen művelhető te­rületek erdősítésével, gyepesí­tésével. A végrehajtó bizottság ülé­sén jóváhagyták az évek óta veszteségesen gazdálkodó, So­moskőújfalu5 termelőszövet­kezet megszilárdítására tett i ntézkedéseket. Ka#xigin beszéde ax új ötéves tervről Fő feladat az életszínvonal lényeges emelése Kedden folytatta munkáját az SZKP XXIV■ kongresszu­sa. Az ülés napirendjén a kilencedik ötéves terv irányel­veinek előterjesztése szerepelt. Az erről szóló előadói beszé­det Alekszej Koszigin miniszterelnök tartotta. Koszigin kijelentette, hogy az új szovjet ötéves terv fő feladata: „Biztosítani a nép anyagi és kulturális életszín­vonalának lényeges emelését, a szocialista termelés fejlesz­tésének, hatékonyságának gyors ütemű növelése alapján, a tudományos és műszaki fejlesztésnek és a munkatermelé­kenység emelkedése meggyorsításának alapján." „A párt által következetesen megvalósított lenini külpo- Uit kával — nmitwtiutt rá a szónok — az agresszív imperialista erők fokozódó ellenállása mellett is új győzelmek születtek a békéért, minden nép szabad fejlődéséért, a társadalmi ha­ladásért vívott harcban.” Negyven százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem „Gazdaságepítési terveinket a nagy célnak — a kommu­nista társadalom létrehozásá­nak rendeltük alá” — mon­dotta Koszigin, és hangsú­lyozta, hogy a kilencedik öt­éves terv irányelveinek meg­vitatásakor „kifejezésre jutott, hogy egyhangúlag helyeslik a pártnak a kommunizmus anyagi és műszaki bázisa lét­rehozására, a gazdaság fej­lesztésének meggyorsítására, a nép életszínvonalának további emelésére irányuló politiká­ját”. Az elmúlt ötéves terv telje­sítésének eredményeit érintve Koszigin kijelentette: „Az el­múlt ötéves terv igen fontos eredménye, hogy sikeresen teljesítettük pártunk XXIII. kongresszusa által megjelölt politikai és alapvető társadal­mi-gazdasági feladatokat”. A szónok közölte, hogy az elmúlt ötéves terv évei alatt, a nemzeti jövedelem 41 száza­lékkal, az ipari termelés 50 százalékkal, a kiskereskedelmi áruforgalom 48 százalékkal, az egy lakosra jutó reáljövede­lem pedig 33 százalékkal emelkedett. A nyolcadik ötéves terv éveiben megtermelt nemzeti jövedelemnek körülbelül há­romnegyedét a fogyasztásra használták fel. Koszigin megállapította, hogy az iparban nagy minősé­gi változások mentek végbe, amelynek alapja a tudomány és a technika legújabb ered­ményeinek meghonosítása volt. Közölte, hogy az eltelt öt évben jelentékeny munkát végeztek el a kolhozok és szovhozok anyagi-műszaki bá­zisának megszilárdításában. Magas fejlődési ütem a népgazdaságban Fiatal műszakiak és közgazdászok tanácskoztak Salgótarjánban Ritkáin nyílik mód arrla, hogy Salgótarján város fiatal műszaki ég közgazdász dol­gozódnak olyan tekintélyes hátnyada tialtáílíko,zzék egymás­sal, mint tegnap. A KISZ sal­gótarjáni városi bizottságá­nak szervezésiében ugyanis tegnap délelőtt Salgótarján­ban, az I. sz. párfflcörzet he­lyiségében mintegy 160 fiatal gyűlt összte, hogy résizt ve­gyem a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácskozásán. A KISZ központi bizottságot Gyényi Ferenc képviselte, o.tt volt Skoda Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első tit­kára iß. A fiatalokat Deák Gábor, a KISZ városi bizottságának titkára köszöntötte, nvsttd Pa­lóca Imre, iaz MSZMP városi bizottságának titkára mon­dott vitaindító előadást. Vá­zolta a IV. ötéves terv salgó­tarjáni feladatait, s szólt mindazokról la munkákról1, melyek a fiatalokra hárul­nak. Hangsúlyozta, ho«v a létszámgazdálkodás terén szinte korlátlan lehetőségek nyílnak a fiataf szakembe­rek előtt. A fiatal generáció­ra vár túlnyomórészt az is. hogy a tudományos-technikai forradalom egyes vívmánya­it „behozzák” Salgótarjánba; Majd felvázolta az 1380-as év szakember „modelljét”: 5 — Szocialista célokat tűz­zem ki maga elé’, világnézete. gondolkodásmódja marxista szellemű legyen; művelt, kép­zett legyen, lelkesedjék a ha­ladásért; küzdjön a közöny, a közömbösség ellen, legyen optimista; jellemében közös­ségi. közéleti legyen, élete ér­teiméinek az alkotómunkát tekintse. Külön szólt az előadó ar­ról, hogy a fiataloknak mind­azokat a szakmai ismereteket meg kiéli szerezniük, amelye­ket az idősebb generáció már összegyűjtött, hiszen, a ma is­merete nélküli az új bevezeté­se sem lehetséges. A maga­tartásbeli normálírói szólva kiemelte, hogy a nemzedé­keknek kölcsönösem meg kell becsülni egymás munkáját, kapcsolatuknak ez legyen a meghatározó vonása. A Fiatal Műszakiak és1 Köz­gazdászok Tanácsa sok „ki­futási” lehetőséget ad a fia­tal szakembereknek — mon­dotta többek között Palócz Imre. — Egyrészt segítségé­vel állandó kapcsolat alakul ki a fiatalok között, másrészt módjuk van fiatal szakembe­reinknek arra, hogy lemér- iék saját erejűiket. Végezetül • hangsúlyozta, hogy a fiatalok olyan munkát végezzenek, hogy a gyár mű­szaki ás gazdasági igazgató- helyettese feladatának, sőt kötelességének érezze össze­fogásukat. irányításúikat, ko­moly faládátokkal való ellá­tásukat. Ezt követően Szabó Ásítván, a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben működő FMKT tit­kára szólt a fiatal értelmiség helyzetéről. Elmondotta, hogy vannak olyan nézetek, me­lyek szerint a szakképzettség „értéke”, anyagi és erkölcsi megbecsülése csökken, a dip­lomák gyarapodásával, mint­ha azok értéke kisebb lenne. Holott inkább arról van sízó, hogy nem jól foglalkoztatják a fiatal értelmiségieket Elő­fordul,. hogy kevés lehetősé­gük van az önálló, alkotó munkára. A fiatalsággal já­ró tapasztalatlanságot egiye- sek eleve önállótlan munka­körrel kapcsolják össze. — Bátrabban kellene élni a ki,emelt műszaki, közgaz­dasági besorol ássál — mond­ta többek között Szabó Ist­ván. — Sok tehetséges fiatal nem találja meg azt a terü­letet, ahol eredményes kuta­tási munkát végezhetne. Az előadásokat vita követ­te. Számos gond hangzott el, valamennyi arna figyelmez­tet. hogy a fiatal szakembe­rek munkájára jobban oda kell figyelni. A fiatal műszakiak és közgazdászok tanácskozása végezetül óit fős küldöttséget szavazott meg a májuis 31-ér­és június 1-én sorra kerülő országos FMKT konferenciá­ra. A párt központi bizottsága és a szovjet kormány — foly­tatta a szovjet miniszterelnök — állandó figyelmet fordít az ország védelmi képességének, a honvédelmi iparnak meg­erősítésére. Az ötéves terv idején 80 milliárd rubelt for­dítottunk védelmi célokra. Erre kötelez bennünket a je­lenlegi nemzetközi helyzet, er­re köteleznek hazánk bizton­ságának érdekei. Számos, új fegyverfajtát fejlesztettünk ki, és kezdtünk gyártani. A szov­jet fegyveres erők el vannak látva a legmagasabb színvo­nalú, legújabb haditechniká­val. Koszigin rámutatott, hogy a kilencedik ötéves tervben —, amelyet a kommunizmus út­ján való további előrehaladás terveként jellemzett —, a nemzeti jövedelem évi, átla­gos összege eléri a 325 milli­árd rubelt, a kilencedik öt­éves terv egészét tekintve pe­dig 1 billió 625 milliárd ru­belt tesz majd ki. Az új ötéves terv egymással szerve­sen összefüggő alapvető sajá­tosságait így jellemezte: Először: az új ötéves tervre jellemző azoknak az erőfor­rásoknak jelentős növelése, amelyeket az állam a népjó­lét emelésére fordít. A nyol­cadik ötéves tervben ezeknek a forrásoknak a növekedése 57 milliárd rubelt tett ki, a kilencedik ötéves terv során pedig ugyancsak e növekedés eléri a 75—81 milliárd ru­belt. Másodszor: az agiész társa­dalmi termelés intenzívebbé válik, és növekszik hatékony­sága a tudományos-műszaki haladás lényeges meggyorsítá­sa alapján. Az előadó hangsúlyozta, hogy az új ötéves tervben fenntartják a népgazdaság magas fejlődési ütemét. A nemzeti jövedelem az ötéves időszak alatt 37—40 százalék­kal, az ipari termelés volu­mene 42—46 százalékkal (az A-szektoré 41—45 százalékkal, a B-szektoré 44—48 százalék­kal), a mezőgazdasági ter­melés évi átlagos volumene 20—22 százalékkal emlekedik. Koszigin hangoztatta, hogy „a mezőgazdaság és a köz- szügségleti cikkeket termelő iparágak fejlesztésére fordí­tott nagy pénzösszegek — mint a mostani ötéves terv­ben — rövidesen meghozzák gyümölcsüket: a városi és falusi lakosság életszínvonalá­nak további emelkedését”. „A 9. ötéves tervben nagy lépést fogunk tenni a társa­dalmi termelésre mind na­gyobb befolyást gyakorló műszaki-tudományos forra­dalom vívmányainak realizá­lása felé vezető úton.” Az irányelvtervezet előírja a műszaki haladásban meg­határozó szerepet játszó ága­zatok kiemelt ütemben való fejlesztését. A villamos ener­getika, a vegyipar és a pet­rolkémia, a gépgyártás, a műszeripar, az automatizálási eszközök, a számítógépek és a munkaigényes folyamatok gé­pesítését szolgáló berendezé­sek gyártása egészében az öt­éves tervidőszak folyamán 67 százalékkal bővül. Fokozottan nő a lakosság jövedelme Koszigin hangsúlyozta az ta ennek a politikának fő' egységes állami-műszaki po- feladatait. Egyebek közt a litika kidolgozásának és kő- munkaigényes folyamatok vetkezetes végrehajtásának nagyarányú gépesítését, szükségességét — és felsorol- Koszigin megjegyezte, hogy a kilencedik ötéves terv az iparban a munkatermelékeny­ség 36—40 százalékos növelé­sét irányozza elő, szemben az előző ötéves tervben elő­irányzott 32 százalékkal. A kolhozokban és a szovhozok- ban 37—40 százalékkal kell növelni a munkatermelé­kenységet, míg 1966—1970-ben ez a növekedés 35 százalék volt A munkatermelékenység nö­velése révén kell biztosíta­nunk a kilencedik ötéves tervben a nemzeti jövedelem egész növekedésének 80—85 százalékát.” „A termelés bővülése és hatékonyságának növelése megbízható alapot teremt a kilencedik ötéves terv nagy-, arányú szociális programjá­nak teljesítéséhez” — jelen­tette ki Koszigin. Ez a program magába foglalja: a munkafeltételek további javítását; a lakosság jövedelmeinek fokozottabb növelését. A fiatal nemzedék nevelésére fordított összegek jelentékeny emelését, a sok- gyermekes családok megsegí­tését, a nők munka- és élet- körülményeinek javítását; a lakosság kulturális és műsza­ki ellátottsága színvonalának további emelését. Az új ötéves tervidőszak­ban a lakosság reáljövedel­mének összege 72 milliárd rubellel emelkedik, míg ez aa előző ötéves terv időszakában 54 milliárd rubellel emelke­dett. Egy lakosra átszámítva, a reáljövedelem megközelítő­leg 30 százalékkal lesz maga­sabb. „Ellenségeink — mondotta Koszigin — rágalmazzák a szocializmust, arról próbálják meggyőzni a tájékozatlan em­bereket, hogy a szocialista renddel állítólag összeegyez­tethetetlen a munka magas fokú szervezettsége, a dolgo­zók érdekeltsége képességeik kibontakoztatásában és fej­lesztésében. A valóságban a szocializmus és a kommuniz­mus a szabad alkotói munka diadala. Míg az Egyesült Államok­nak 20 évre volt szüksége ah­hoz, hogy megkétszerezze nemzeti jövedelmét, addig a Szovjetunió ezt — hála a társadalmi termelés roppant arányainak — tíz év alatt el­érte. (Folytaids a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom