Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-04 / 80. szám

Szomorú vasárnap Vizsgázták a leendő gépjárművezetők ! Ha zeneszerző lennék, a hí­res Szomorú vasárnap dalla­mától megihletődve, valami egészen új, még soha nem hallott bánatos melódiába foglalnám azt a napot, ami­kor a leendő gépjárműveze­tők vizsgáztak Salgótarjánban. Ekkor 90 különböző korú és nemű ember vizsgázott, akik autóvezetői igazolványt sze­retnének, motorjukat, vagy még inkább saját gépkocsiju­kat akarják majd vezetni. Heteken át sok-sok estét töltöttek a KPM által rende­zett tanfolyamokon, és oda- adóan figyeltek az előadáso­kon, ahol a közlekedés ész­szerű törvényei mellett meg kellett ismerkedniük a telje­sen idegen fogalmak töme­gével, azok összefüggéseivel, azaz a gépjármű-szerkezettan- nal. Mi az, hogy ismerkedni­ük? Meg kellett tanulniuk. Hát igen! Ipkább bebiflázták, mint megtanulták. Az izgalmakkal terhelt va­sárnap délelőtt ki-ki lelkialka­ta szerint készült a most szűk­nek bizonyuló előtérben, a fehér ajtó mögött folyó vizs­Kerékpáros, motoros ~Ia” gára. Volt, aki összeroppan­va adta át magát a megsem­misülésnek, mások egymást vizsgáztatták. És ha nyílt áz ajtó, feszült figyelemmel lesték kilépő tár­sukat: Sikerült?... Milyen volt?... Mit kérdeztek?... zá­poroztak a kérdések. Ilyen lehet a purgatóríum előcsarnoka. Verejtékező homlokok, izzadt tenyerek, halk sóhajok, vagy kénysze­redett mosolyok jelzik e rövid út egyes állomásait. Persze akad magabiztos jelölt is, aki hisz tudásában, vagy biztos fellépésében, esetleg egy kis kabalában, melyet markában úgy szorongat, mintha ki tudja milyen féltett kincs volna. Az egyik vizsgáztató ol­vassa a jelölt által kiállított tesztlapot és csóválja a fe­jét, majd így szól: — Lassan a műszaki könyveket átfor­máljuk, mert az nem igaz, amit azokban leírtak, hiszen a válaszok merőben ellenté­tesek. A vizsgáztató, hogy megnyugtassa a jelöltet, fel­tesz egy kisegítő kérdést. „Mi történik, ha az úszóházban ki­lyukad a dob?" Válasz: „Re­pedten szól!"... Ámde a tü­relmes vizsgáztató hamaro­san rávezeti az egyébként mu­zikális érdeklődésű felelőt, hogy ez esetben nem igazi ze­neszerszámról érdeklődik. Nem lenne hű a kép, ha elhallgatnám, hogy voltak olyanok is, akik nem szurkol­tak, hiszen ezek valóban ta­nultak. Nem nehéz eredmé­nyesen vizsgázni szerkezet­tanból, ami abból is kitűnik, hogy a műszaki bizottság asz­talától gyorsabban fogynak a vizsgázók, és mind többen torlódnak a KRESZ-bizottság asztalához. Itt hosszabb és ki­merítőbb a 'próbatétel, ugya­nis a magánvezetőnek éppen úgy kell ismernie a közleke­dési szabályokat, mint a hi­vatásosnak. Hiszen az a Tra- bant-tulajdonos, aki a kocsi­ját nem tudja megjavítani és ezért nem vesz részt a közúti forgalomban, az legfeljebb bosszankodik, de jaj neki, és a sors által kiválasztott em­bertársának, ha elvéti, mond­juk az előzésre vontkozó sza­bályokat. Sz. A. Tetemes anyagi kár keletkezett és egy súlyos sérülés történt a fenti balesetnél. A teher­gépkocsi vezetője helytelenül választotta meg a sebességet és áttért az út másik oldalára Az országutak nem gyakorlóhelyek Foglalkozás körében elköve­tett súlyos testi sértést okozó, gondatlan veszélyeztetésért ke­rült bíróság elé Antal János 34 éves pásztói lakos. A múlt év novemberében történt, hogy Antal kerékpár­jával munkába igyekezett, s az Irinyi utcából a 21-es út felé tartott. A Zagyva-hídnál látta, hogy egy kivilágított motorkerékpáros közeledik szabályosan az úttesten... An­tal minden indok nélkül áttért az út bal oldalára, s a moto­ros már nem tudta elkerülni az ütközést. Mindkét jármű felborult és vezetői megsérül­tek. A baleset után Antal azonnal értesítette a men­tőket és a rendőrséget. A Ba­lassagyarmati Járásbíróság Antal Jánost nyolc hónap ja­vító-nevelő munkára ítélte, tíz százalékos bércsökkenés mel­lett. Befejeződtek a tanfolyamok Nagy érdeklődés kísérte azokat a komplex közlekedé­si előadásokat, amelyet a me­gyei közlekedésrendészet és a TIT Nógrád megyei szerve­zete rendezett megyénk ter­melőszövetkezeteiben. Az elő­adásokat 70 tsz-ben és két állami vállalatnál rendezték meg, s azokon 4200 gépjár­művezető, köztük fogatosok, traktorosok vettek részt. A hallgatók nagy tetszéssel fogadták a KRESZ értelmezé­séről szóló részt, s az előadá­sok után számos kérdés hang­zott el, amelyekre a szakava­tott közlekedési előadók vá­laszoltak. A tanfolyam részt­vevői igazolást kaptak, és remélhetőleg az új forgalmi rendben mór nagyobb biz­tonsággal, a megszerzett tu­dás birtokában közlekednek majd. Nem ártana, ha a tan­folyamokat megrendeznék mindazon vállalatnál, intéz­ménynél, ahol nagyobb gép- járműpark van, mert sehol nem lehet közömbös a meg­előzés, a balesetmentes köz­lekedés. A TIT az érdeklődő vállalatok, intézmények ren­delkezésére áll, szívesen szer­vez tanfolyamokat. ü Halálos weszely éjszaka a legnagyobb A baleseti kockázat éjszaka 22 óra és reggel 6 óra kö­zött a legnagyobb — állapították meg Ausztriában. Az, hogy valakit egy éjszakai közúti közlekedési balesetnél halálos sérülés érjen — kétszer olyan nagy a valószínűsége mint nappal. Erre az eredményre jutott a bécsi KFV-intézetében lefolytatott vizsgálat. Különféle kutatási munkákat végeztek a közúti vilá­gítás és a baleset-gyakoriság közötti összefüggésekkel kap­csolatosan. Eközben a kutatók azzal a ténnyel találták ma­gukat szemben: annak ellenére, hogy az éjszakai forgalom részaránya a nappalihoz viszonyítva mindössze csak 9 szá­zalék, mégis az éjszakai órákban a relatív baleseti kockázat összehasonlíthatatlanul nagyobb. A valószínűsége, hogy egy éjszakai közúti balesetnél (este 22 óra és reggel 6 óra kö­zött) valaki megsérül, 50 százalékkal nagyobb, mint hogy napközben. Annak a kockázata pedig, hogy valaki halálos kimenetelű közúti közlekedési balesetet szenvedjen, kétszer olyán nagy, mint nappal. Akinek nincs komoly veze­tési gyakorlata, az lehetőleg kerülje a gyorsforgalmú autó- utakat. Minél nagyobb a se­besség, annál nagyobbnak kell az elővigyázatnak lenni. Ha az első meleg tavaszi napsugarak elérik a földet, a legtöbb gépjárművezető ki­rajzik a közutakra, mint aho­gyan a méhek kirajzanak a kaptárból. Amikor az utak már megszabadultak a hótól és a jégtől, végre a jármű- vezetés újból élvezetet jelent. Ilyenkor rendszerint hosszabb utakat tesznek meg annak érdekében, hogy a járműve­ket újból jól bemelegítsék. A férjek gyakorta haj­landók arra, hogy menet köz­ben feleségüknek átengedjék a volánt. Ezt abban a meg­győződésben teszik, hogy a gépjárművezetés könnyű, és veszélytelen, pedig alaposan tévednek. Az autópályákon a közúti forgalom nagy sebességgel bonyolódik, itt feltételenül szükség van előrelátó, fegyel­mezett, és mindenekelőtt kíméletes vezetési módra. Ez nemcsak a jármű szempont­jából fontos, de elsősorban a jármű utasainak érdekében „életfontosságú”. Az autópályákon, egyértel­műen, és mindenki számára jól „érthetően” kell a gépjár­művet vezetni. Ez különösen áll az előzésre, amelynél az irányváltozás kései jelzése, vagy pedig az a körülmény, ha túlságosan megközelítjük az előttünk haladó járművet, katasztrofális lehet. A gépjárművezetés nem játék és az országutak nem gyakorlóhelyek, nem alkalma­sak „vasárnapi sétákra”. Utóbbira megfelel egy csen­des mellékutca is. Ittasan, engedély nélkül Zagyvapálfalván, a Nagy­mező úton történt az a köz­úti baleset, amelyet Nagy László, vizslási lakos okozott. Nagy vállalatától az AGRO- FTL-tól jogtalanul kihozta az egyik Dutra-vontatót, és azzal Vizslásra igyekezett. A fia­talember nem rendelkezett vezetői engedéllyel, és ráadá­sul ittasan vezette a vonta­tót, amellyel az úttöltés aljá­ban kötött ki. A vezetőfül­kében tartózkodott Vincze Dé­nes, aki midőn oldalára bil­lent a vontató, kiugrott a vezetőfülkéből. Szerencsére sé­rülés nem történt, de Nagy László ellen eljárás indul. A szélviharok nem ismernek kíméletet Gépjárművezetőknek ajánlju k... Viharos szélnél a gépkocsik oldalirányú kicsúszása sok­szor eléri az egy métert. Meg­felelő koncentráció és a se­besség csökkentése szükséges. Milyen magatartást tanúsít­sunk gépjárművezetésnél, ha szélvihar van? Nagyobb fi­gyelem-összpontosítással ve­zessünk mint egyébként. Fi­gyeljük meg jól az előttünk haladó járművet, és ha azt tapasztaljuk, hogy azt egy széllökés oldalba kapta — ezt könnyen meg lehet álla­pítani a nyugtalan jármű- nyomtartásból —, azonnal ál­lítsuk be önmagunkat és saját járművünket arra, hogy oldal­irányú széllökést kaphatunk. Hidak előtt és hidak után gyakran lépnek fel széllöké­sek. Ha egy útmenti erdő hirtelen megszűnik és ott ir­tás, vagy rét van, majdnem biztosan számolni lehet oldal­irányú széllökéssel. A fák ágain és levelein, továbbá az elsepert víztócsákon könnyen meg lehet állapítani a szél irányát. Tehát az első törvény a kormánykerék mögött ülő vezető számára: pontosan fi­gyelje meg azt a terepet, amelyben mozog. Második törvény: ha a szél a gépkocsit oldalba kapta, úgy vegye le a lábát a gázpedálról, és kor­mányozza a járművet a szél­lel szembeni irányba. Ha a szél alábbhagyott, azonnal új­ból gázt kell adagolni. Har­madik törvény: nem szabad túlságosan gyorsan vezetni, de nem helyes a túlságosan las­sú, félénk vezetés sem. Azt a közepes sebességet, amely az út állapotának, a közúti forgalom mértékének, a gép- Jtoesi típusának, és mindenek­előtt a vezető tudásának a legjobban megfelel, hamar meg lehet találni. Motorkerékpár sétára A japán „Honda” nemrég univerzális háromkerekű mo­torkerékpárt állított elő, ame­lyik ugyanolyan terepen ké­pes haladni, mint egy terep­járó gépkocsi, és ugyanakkor meglehetősen nagy sebességű. Abroncsai alacsony nyomású- ak, ezért bármelyik évszakban és gyakorlatilag bármilyen te­repen használni lehet. Könnyebben halad előre a ha­von, a jégen, sárban és ho­mokban. A motorkerékpár súlya mindössze 85 kilo­gramm, ugyanakkor hat da­rabra könnyen szétszedhető. Ez a terepjáró motorkerék­pár különösen alkalmas spor­tolók, vadászok és minden olyan ember számára, aki sze­ret terepen túrázni. Ki hinné? ... hogy a legtöbb közleke­dési baleset a gyalogosokat érte. Az Állami Biztosító sta­tisztikája szerint az összes közlekedési baleset 52,3 szá­zalékát ők szenvedték. Utána a motorkerékpáros balesetek következnek 18,5 százalékkal. A tehergépkocsin utazók „mindössze” 1,1 százalékkal, a személyautón utazók 3,7 szá­zalékkal szerepelnek a statisz­tikában; ... hogy az ember legve­szélyesebb testrésze a kopo­nya. Az Állami Biztosi tol nyilvántartása kimutatja, hogy 1969-ben a koponyát ért sé­rülés 465 ember halálát okoz­ta, míg a nem halálos bal­esetek között a felső és alsó lábszár, illetve térd, lábfej szerepel, mint a legbaleset- veszélyesebb testrész, össze­sen 71 659 alkalommal, 38 millió 522 ezer forintot fize­tett ki az Állami Biztosító ilyen sérülésekért. NÓGRÁD — 1971. április 4., vasárnap 11

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom