Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-04 / 80. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A. MEGYEI TANACS LAPJA XXVII. 6VF., 80. SZÁM ARA: 1 FORINT 1971. ÁPRILIS 4., VASÁRNAP Gyarmaton faragtak az ácsok (4. oldal) Levél a békéről (S. oldal) Irodalmi melléklei 18—9. oldal) Jelkép és valóság Tavaszi ünnep április 4., felszabadulásunk napja. Va­lóságosan is, jelképesen is. Huszonhat éve meghozta né­pünk és előre vetítette Európa népeinek tavaszát. Va­lahányszor elérkezünk e dátumhoz, újra és újra emlékeztet bennünket a korszakos változásra. Körül­pillantva napjaink eseményein, az immár több mint ne­gyedszázados lankadatlan országépítő munka már lát­ható eredményein: a folyók fölött roncsokból újjáéledt hidakban, a zúgó-morajló gyárakban, s a naponta feléjük sereglő munkásezrekben, a földeken dobogó gépekben, a frissen festett kicsiny házakban, s az égnek szök­kenő modern lakóházakban épp úgy, mint a Gellért­hegyen felmagasodó, kezében pálmaággal Keletet kö­szöntő nőalakban ezt a már régmúlt, s mégis min­dig új keletű, örökifjú tavaszt látjuk szüntelen. Ezért is ünnepeljük szívesen ezt a napot, ezt az évfordulót. Népünk sok nagy történelmi lehetőséget tart szá­mon, őriz tisztelettel emlékezetében, de április 4. vala­mennyi fölé magasodik. Ez teremtette meg a nemze­ti felemelkedés, a munkásosztály hatalmának feltételeit, Április 4-e, az az ünnep, amelyben beteljesül népünk vágya, valósággá válnak tervei. Április 4-ét ünnepelve, népünk az azóta megtett út­ra gondol, az elért eredményeket veszi számba, jogos büszkeséggel. Egy olyan nép megszerzett, s önmagába vetett hitével, amely a szovjet harcosok fasizmuson ara­tott győzelme után — a munkásosztály és a kommu­nisták vezetésével képes volt rövid idő alaifct begyógyí­tani az országon ejtett sebeket, hozzálátni az új, a szocialista Magyarország felépítéséhez. Ennek aiz egész népet ma is mozgató, lendítő, fárad­hatatlan alkotó munkának az eredményeit — melyekért pártunk sikerrel állította közös akarat szolgálatába a dolgozó osztályokat, ifjútól az aggastyánig — ma már az iskolában történelemként tanítják. A fordulat éve, melyben a szocializmus erői visszavonhatatlanul a kapi­talista restauráció hívei fölé kerekedtek, a népgazdaság első ötéves tervei — maradandó eredményeikkel és mú­ló, de tanulságos hibáikkal — az ellenforradalom leve­rése, izmosodó iparunk a szocialista gazdálkodás győ­zelme falun, s az ennek nyomán évről évre gyarapodó, korszerűsödő mezőgazdaságunk sikerei egy-egy „érettsé­gi tétel” az eltelt 26 év történelméből. Kedvezőek a körülmények céljaink megvalósításá­ra. Társadalmunk minden dolgozó rétege elfogadja a munkásosztály vezető szerepét: benne látja felemelke­désének zálogát. A szocializmus felépítése nemzeti ügy- gyé vált, melyen pártunk vezetésével, egész népünk munkálkodik. Az a politika, amelyet pártunk X. kong­resszusa hirdetett meg, az egész társadalom támoga­tását élvezi. Gazdaságunk fejlesztését, a tervgazdálkodás tökéletesítését kedvező körülmények között, a szélesedő demokratizmus, a nyílt és aktív politikai, társadalmi élet légkörében hajthatjuk végre. Olyan körülmények között munkálkodhatunk, amikor a szövetkezeti pa­rasztság már a saját tapasztalatain meggyőződhetett, hogy gazdasági, szellemi felemelkedésének lehetőségei végtelenek a munkásosztály oldalán. Amikor értelmi­ségünk — e társadalmi réteg, történetében is először —, nem csupán kényszerű engedelmes kiszolgálója az ural­kodó osztálynak, mert érdekei, vágyai, törekvései vég­re azonosulhattak a munkások — az egész dolgozó nép céljaival. Ezért alkotó szellemének legmerészebb ter­veit is valóra váltja. Hála a Szovjetunió és a többi szocialista ország növekvő erejének, tekintélyének, Eu­rópa újkori történetének eddig leghosszabb békés idő­szakában élünk. Minden évforduló — számvetés. Nekünk ma több okunk is van a számvetésre. Néhány hónapja, hogy befejeztük az országépítés egyik sikeres ötéves tervét, és máris elkezdtük a következőt. Néhány hét múlva pedig országgyűlési és a tanácsi választásokon szavaz az ország. A már lezajlott jelölő gyűlések hangulatából, a felszólaló nők és férfiak megnyilatkozásaiból is kitűnik: az ápriüs 25-i választásokon ki-ki nemcsak képviselője, tanácstagja mellett szavaz, de a szocializmus továbbépí­tése mellett is, elismerve eddigi munkánk eredményeit, vállalva rendületlenül a folytatást is. És jó érzés annak tudatában lenni, hogy régen sem­mivé foszlott a magyarság „magányosságának” hamis mítosza. Huszonhat éve, határon innen és túl, munkás­kezek keresték és találták meg egymást; vannak társa­ink, szövetségeseink, akiknek ünnepe számunkra is ünnep, s akik ezen a napon, velünk ünnepelnek. Együtt vagyunk örömben, munkában és ha kell, a harcban is. Ennek az egységnek — jelképe április 4. Olyan év­forduló, amely jelkép és valóság — múlt, jelen és jövő egyszerre. BATTA ISTVÁN, aíaegyej pártbizottság osztályvezetőié Kádár elvtárs — Örményországba utazott Kádár János, az MSZMP KB első titkára, az SZKP XXIV. kongresszusán részt­vevő magyar pártdelegáció vezetője és Rapai Gyula, moszkvai magyar nagykö­vet, s a küldöttség tagjai az örmény köztársasági szervek meghívására, szom­baton különrepülőgéppel Szovjet-örményországba utazott. A magyar vendégeket út­jukra elkísérte Vlagyimir Kirilin, a Szovjetunió mi­niszterelnök-helyettese, Ki­rill Szimonov az SZKP KB osztályvezetője, Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete, An­ton Kocsinjan, az örmény KP Központi Bizottságának első titkára. A szovjet főváros vnuko- vói repülőterén Kádár Já­nost és Rapai Gyulát, Nyi- koltaj Arutjunjan, az örmény Legfelsőbb Tanács elnöke, Borisz Muradjan örmény miniszterelnök, Ter-Gazar- janc, az Örmény KP Közpon­ti Bizottságának másodtit­kára, valamint Germagyij Kiszeljov, az SZKP KB osz­tályvezető-helyettese bú­csúztatta. A béke védelmének fontos biztosítéka a Szovjetunió és a szocialista országok testvéri barátsága Választási nagygyűlések, felszabadulást ünnepségek a megyében Tegnap megyeszerte megemlékeztek hazánk felszabadu­lásának 26. évfordulójáról. Több községben az évforduló al­kalmából választási nagygyűléseket rendeztek. Nagygyűlésre került sor Karancskesziben, ahol Gajdár Pál országgyűlési képviselőjelölt, Ságújfaluban dr. Michna István rendőr alez­redes, Vizsláson Kiss József, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Kisterenyén Herencsényi József, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Endrefalván dr. Boros Sándor, az ok­tatási igazgatóság vezetője, Drégelypalánkon Illés Miklós, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Csitáron Pilinyi László, a MÉSZÖV elnöke, Hugyagon Gálfi Árpád, a TIT megyei tit­kára, Nógrádmarcalon Kádár Mihály, az MHSZ megyei ve­zetőségének titkára, Érsek vadkerten Géczi János országgyű­lési képviselőjelölt, a megyei tanács vb-elnöke mondott ün­nepi beszédet. Intézzük közösen ügyeinket Zászlódíszbe öltözött teg­napra Énsekwadkert, ünnepé­lyesen feldíszítették a község művelődési otthonát, ahol ha­zánk fel szabadulásának előes­téjén Géczi János, országgyű­lési képviselőjelölt, a megyei tanács vb-elnöke tartott vá­lasztási nagygyűlést. — Huszonhat évvel ezelőtt. 1945 tavaszán a magyar nép történetének legsötétebb, leg- gyűlöltefab szakasza zárult le. A vörös csillagos szovjet kato­náik, hazájuktól üldözve a fasiszta fenevadat, felszaba­dították hazánkat az elnyomás alól — megteremtették a fel­tételét, hogy örökre megszün­tessük a kizsákmányoló, a népelnyomó rendszert. 1945 tavaszán, április 4-óvel új, nagyszerű kor kezdődött sokat szenvedett népünk történeté­ben, — kezdte ünnepi beszé­dét Géczi János elvtárs. Ezután méltatta a huszon­hat esztendő eredményeit, majd a Szovjetunió Kommu­nista Pártja most zajló XXIV kongresszusának jelentőségé­ről beszélt, hangsúlyozva, hogy a XXXV. kongresszus a szovjet nép fejlődésének je­lentős állomása; nemcsak ösz- szegezi a szovjet nép nagy­szerű eredményeit és tudo­mányosan megalapozott, lel­kesítő célokat tűz a szovjet szocialista köztársaságok fej­lődésének meggyorsítására, hanem biztató holnap ragyo­gó lehetőségeinek is útmuta- tója. Az országgyűlési képviselő­jelölt ezután az elmúlt vá­lasztási ciklus idején megtett útról, az elért eredményekről szolt. Beszédét így folytatta: — Pártunk X. kongresszusa a szocialista demokratizmus továbbfejlesztését, az állami élet hatékonyabb növelését, korszerűsítését tűzte célul. Azt tartja fontosnak; a legkülön­bözőbb eszközökkel segítsük elő, hogy a lakosság minél nagyobb arányban vegyen részt a közügyekben. Kong­resszusunk úgy döntött, hogy államéletünk továibbfejleszté- sének útja: a központi szervek munkahatékonyságának fej­lesztése, az állam helyi szer­vei, a tanácsok önállóságának, felelősségének növelése. (Folytatás a 3, oldalon) i mwam mm elssabaduläsunh 28. éirfordulfiiAii Koszorúzások, megemlékezések a megyében Felszabadulésünk 26. évfor­dulóján szerte a megyében ün­nepségeket, koszorúzásokat tartottak — az üzemeikben, gyárakban, hivatalokban, bri- giádérbekezleteket, ünnepi tag­gyűléseket rendeztek. A fel­szabadulási ünnepségek szer­ves részét képezik a választá­si előkészületeknek, annak je­gyében zajlottak le. Salgótarjánban tegnap dél­előtt 11 árakor ünnepélyes ko­szorúzást tartottak a főtéri felszabadulási emlékműnél és a Lenin téri szovjet hősi em­lékműnél A felszabadulási emlékműnél a megyei, városi és a salgótarjáni járási pártbi­zottság, a megyei, városi és járási tanács, a KlSZ-hizott- ságok, állami és társadalmi életünk, valamint a nagyüze­mek képviselői helyezték el a hála és megemlékezés koszo­rúit. Balassagyarmaton a műve­lődési központiban tartottak ünnepi megemlékezést a Ba­lassi Bálint Gimnázium tanu­lói. Délután 2 árakor a mozi­ban a felszabadulással kap­csolatos választási nagygyű­lésre került sor. Az ünnepi beszédet Batta István, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője mondotta. A nagygyűlést a Hősök terén ko­szorúzás követte. Tegnap délután 6 órakor nagyszabású felszabadulási ünnepséget tartottak a Salgó­tarjáni Megyei József Attila Művelődési Házban. Az ünne­pi szónok dr. Tóth István, -a Salgótarjáni városi Tanács el­nöke volt. Beszédében utalt arra, hogy felszabadulásunk ünnepe, dol­gos hétköznapjainknak olyan állomása, amelynek aifcaimá- val hálával és kegyelettel em­lékezünk a felszabadító hő­sökre és emlékezünk egyúttal azokra az erőfeszítésekre is, amelyeket a romokban heve­rő ország faliépítésére tottunk. natk végrehajtásán — mondot­ta a továbbiakban. — Moder­nizáltuk tervgazdálkodásun­kat, tanácsválasztások előtt ál­lunk és egy új ötéves terv feladatainak végrehajtásába fordí- kezdtünk. Amikor végigtekin­tünk a már kialakulóban le­fejtenünk, hogy ehhez a fel­szabadulás adta meg az ala­pot. Beszédében kegyelettel idéz­te a felszabadító szovjet hősök emlékét, akik életüket áldoz­ták Salgótarján felszabadítá­sáért is, majd üdvözölte a most fogadalmat tevő KISZ- fdatalokait, kik az eljövendő évek munkásai, feladataink továbbvivői lesznek. Az ünnepi beszéd után szín­vonalas műsor szórakoztatta a megj elenteket. Ma Salgótarjánban megko­szorúzzák a forgács! szovjet emlékművet, ahol az első — Mozgalmas napokat, óve- vő, modem városközponton, a két élünk. Dolgozunk pártunk földből kinövő modem lakó- szovjet katona a város terü- X. kongresszusa határozatai- épületeken, nem szabad elfe- létére lépett. A kegyelet és hála koszorúit a megyei, a városi és a járási pártbizottság nevében Szoó Bé­la, Batta István, Devcsics Miklós és Ozsvárt Ferenc helyezte el a felszabadulási emlékműnél , * 1 eéhmester Erzsébet felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom