Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-30 / 101. szám

/ Véleményünk zz— EEEE ex ajáaLaiunk A ..Századunk” soraat megy áj főm>k he cto6 bokáé. * Macska—egér háború, A banSoáganár ém m Párba.], többszörösen toétoegtaívüL a Magyar Teéevitaó egyik szenzációja. Annak «4- Lenere, hogy az 1020-<ao énnek „ftenttnBÉdtárt ügyéről“ ha­zánkban számite imndenki hajtőét, olvasott — a fiatalabb toor- otótóly — főleg nwimt endete „krimit” ismert, az ügy va­lód l az akkori elteniforradaikni politikával szorosan össze­függő, abból kinőtt vártám a Televízió jóvoltából most derül igazan lény, a legszélesebb nyibvónoeeHg élőét Két éven át — eddig tartott a négy film anyagának öesaeáltóéása, h-betas dokumentumok és olykor nehezen valló tanúk elmondása alapján — dolgozott a Századunk sorozat munkatársi gár­dája. történészekkel és levéltárak tudományos dolgozóival együtt. A legfontosabb tanulság, a erről mér Az etsó bukás cí­mű rész is szól, mindenképpen az, hogy ez egyáltalán nem elszigetelt magyar ügy, hanem nemzetközi összeesküvés, amelynek szálai a hitleristáikig, az orosz ellenforradalom ne­ves személyiségeiig nyúlnak viasza, s amelyben határainkon beliül Bethlennek, Teleidnek, Gömbösnek is szerepe vett. s amiről akkor nem ásott ezó, Hortbynak ás. Erről azonban majd a késöbibd adások vallanak. Az előadásban elsősorban Windiaohgrärtz Hajós herceg szerepéről tudtunk meg fonltos adatokat, s a korabeli film­híradó, filmek se^tsége alapján s miliőt ismertük meg, amely az első világháborút követően jellemezte a világot, s még inkább Magyarországot, felvonulásaival, démonit,tráciaivai. leventéivel, éjszakai életévet, divatjával — és ptopagan (iá­jával. Érdeklődéssel várjuk a további adásokat, a frankha­misítása ügy végleges tisztázását. Mtí Ma, pénteken, jelentkezik Benedek István műsora, az Antenna. Május 1. alkalmából ünnepi köszöntő hangzik el, amelyet Somoskői Gábor SZOT-tiikár mond. A Neveletlenek cünű tevéíilimet mutatja be este a Televízió, amely a fiatal rendező, Kapás Dezső első tévéCtlmje. s amelynek főszere­pét Páiger Anitái játssza. Ezt követi az Éneklő ország című műsor, amely a Röpülj páva! népdalverseny néhány szerep­lőjét mutatja be, s amellyel a Televízió részt vesz a Dublin­ben megrendezendő Aram hárfa fői klónfeszt.iveion, he) Kulturális mozaik ■TÓ ESTÉT, MAGTAB06- SZÁG, jó estét Nogróri nae­gye! A Televízió felvette a kapcsoLatoit a megyei raűwc lődésügyi oszt ólllyai abból a tat­ból, hogy a Jó estét, Magyar- ország című egész estét betöl­tő m űsor keretéiben megyén­ket ás bemutassa. Az előkészí­tő munkálatokat már mos* megkezdik azzal hogy tanul­mányozzák, számiba veszik köe- ségeiniket, ismerkednek váro­sainkkal, a megye életével. Aa. egyes helyszínek, vatamiat ez adásban szereplő községiek kiválasztására asafc amwtám ke­rül sor, r*i A BALASSAGYARMATI HORVÁTH ENDRE GALÉ­RIA iámét rengne MMMnafr nzárthelye Bett Jóién Munká- osy-díjae teKtüknűvesE ieg- aaebb aUcotásadból nyűik káét- lítás aprjüs 30-án óékrtam 16 órakor. Egy évvel eaelótt, «Bekben a napokban ferthaOtok a nagyon tehetséges művész­nőt es alkotásaik a Tv-Gadé- tiájéban. Hozzánk nagy sikerű küiKUdi kiállítások után ke­rült most megannyi gobelinje. Egyike-máadtoa megjárta Hel­sinkit, Moszkvát, Prágát, Ró­mát, Bukarestet, Hamburgok. Kairót, Madridét és a hazai kiállításokat. A művésznő személyesen tart tsz érdeklő­dőknek ismertetőt a gobelin- toéseátés technikájáról. 52. Ezt a magyarázatot aeon- ban kevesen. vessük komo­lyan. A korabeli sajtó, a po­litikailag érdektelen tényék- ben is ártalmat gyanítva. olyannyira leszoktatta magát a tárgyi hűségről, hogy a közvélemény sokszor a hiva­talos magyarázatok ellenkező­jét hiszi eL Így a valóságot megszépítő óvatosság maga termeli ki és hozza forgalom­ba a legotromibóbb rémhíre­ket is. Biztosat aeonban, az első órákban, a legszűkebb család sem tud. Az asztalkán hagyott cédu- la: „Így nem lehet tovább él­ni!” s rajta a két aláírás — a körülállőkat is megzavar­ja. A hozzátartozók könnyek nélkül, dermedt tanácstalan­sággal nézik Bajor Gizi arcát: e hihetetlen arcot, amely mindent ki tudott fejezni, akárhány érzést, szenvedélyt, állapotot, ha kellett még a halált is; de most nem fejez ki semmit. A legnagyobb él­ményről, as ehwiiiléerflr neki sincs közölnivalója. Vajon tehetseges-e. hogy Bajor Gizi ezt akarta? Éppen ő. aki any- nyina félt a haláltól! S aki így vallott nemrég: „Én ma akarok éftrn. Sem a múltban, sem a jövőben, hanem a je­lenben. Mert ha a régmúlt idők egyik századába vágy­nék vissza, most halott len­nék. Ha meg a jövőt említe­ném, akikor még nem létez­nék!” Hihetetlen, hogy ez az élni vágyó ember akár egy té­bolyult piilamaitában engedett Germán Tibor rábeszélésének. Hiszen még tegnap is későig Bennmaradt, mert sajnálta az élettől az alvással elrabolt órákait. Most meg különösen tele volt tervekkel. Reggel a halálos ágyán, is új szerepre készült. A feje mellett ta­lált, nyitott szerepkónyv so­kat elárul: aki halni kíván, mindent becsuk maga körüli Eligazít .és helyére rak. S még ha hajlott volna is férje öngyilkossági tervére: akikor sem így távozik, készület, nél­kül. s. nyomorultul, ezzel az alagsori regényes brutalitás­sal. Ezt gondolják mindazok, 4 NOGRÁD - 1971. április 30.. péntek Németh László Az utca hadvezére A hetvenedik születésnapját ünneplő Németh László ezek­ben a napokban természetsze­rűleg az érdeklődés közép­pontjába került. A méltatások, megemlékezések mind-mind iáemelték írói nagyságát és egész munkássága legfőbb ér­tékeként azt a közösségi ma­gatartást, amellyel a maga számára is meghatározta az értelmiségi sorsot: küzdeni a világ, ac emberiség megjaví­tásáért VekercK Lászicr Németh László című műve, alkotásai é6 vallomásai tükrében mu­tatja meg a XX. századi ma­gyar irodalom egyik legna­gyobb képviselőjének életút­ját. A képekkel gazdagon il­lusztrált kötet az Arcok és vallomások sorozatban jelent meg. Egy olyan író portréja bontakozik ki. előttünk, „aki szerette az igazságot”, s éppen ezért sorsa — Illyés Gyula szavai szerint —, „azé az elő­őrsé volt, akit, ahogy mond­ják, a saját tüzérsége is lő. Nem azért lőtték, mert azt hitték, ő nincs azon a terü­leten, vagyis mert nem látták. Azért, mert ellenségnek néz­ték.” Vekerdi László könyvének elolvasása után az olvasó az­zal teszi le a művet, hogy az igazságot szerető Németh László nem hal meg száműze­tésben, mint egyik drámájá­nak hőse VTI. Gergely, ha­nem tovább él, egyre nép­szerűbben olvasói szívében. Az ismeretterjesztő könyv jó kalauz ennek a gazdag élet- útnak és magatartásnak meg­ismeréséhez. Rovarok Akik esztendőkön keresztül hiányolták a „Nagy Brehm”- et, azok nemcsak annak örül­hetnek, hogy ez a szintté pó­tolhatatlan mű ismét kapha­tó, hanem annak is. hogy az Uránia állatvilág-sorozat „Emlősök”. „Halak, kétéltűek, hüllők” kötetei után megje­lent a „Rovarok” kötet is, amely rendszertani sorrend­ben ismerteti az ide tartozó fajok életmódját, testi felépí­tését. jelentőségét az élővi­lágban, kárát vagy hasznát. Tudjuk, hogy a rovarok nem­csak a mezőgazdasági terme­lés gyakran legfőbb veszé­A hét EUROPA KIADÓ: Bulga­kov, Mihail: Mester és Mar­garita. — Cervantes, Saavedre Miguel de: Az elmés nemes Don Qijote de la Manche. — Moravia, Alberto: Az unalom. — Rhys, Jean: Stales Sár­gást»- tenger. GONDOLAT: Tudományos breviárium M. HELIKON: A nagy hegyi tol­ván, Magyar népballadák. — Villon, Francois: Összes ver­sei. MAGVETŐ: Molnár An- tak A halállátó. Boethius, a iyeztetői, hanem ugyanakkor nélkülözhetetlenek is pl. a kultúrnövények megporzáisá- bam. Gyakran veszély estetik az ember egészségét, súlyos járványos betegségek terjesz­tői lehetnek. Ugyanakkor hiányuk vagy túlsúlyuk a biológiai egyensúly megbom­lásához vezet. A sok-sok szí­nes és fekete-fehér képanyag csak még vonzóbbá teszi ezt a mindenki számára érdekes- nett ígérkező és ezért ajánl­ható könyvet. Nem vétafflemöl kapott a legszebb könyviek között díjat. könyvei nagy hírű római zenész ésfö- lamfiérfi regényes önéletrajza. MEZŐGAZDASÁGI: Seléndy Ssabolcs: Nyaralóm kertje: MÖRA: Babdaj, Adam: A fe­kete esernyői — Sz&lay Len­ke: Mogyoró. + Mogyoró ki­növi kaíhátjáit. — Vasvári István: Három fűzfa- három nyírfa. MŰSZAKI: Magnósok évkönyve, 1971. ZENEMŰKI­ADÓ: Orroay Imre: A @úf a ví2ibe fűlt és egyéb zenei tör­téneteik. akik a hatotta »ágyát körű! áll­ják. Február IS—14. Folyik a nyomozás. És lasssm fény derül a tények- ne. Az orvossaakértő a bonco­lásnál megállapítja, hogy Ba­jor Gizi szinte már teljesen gyógyult volt: a -belső füljá­ratban semmilyen kóros el­változás nincs, s a baj koráb­bi állapotában sem adhatott okot az aggodalomra. Míg Germán Tibor súlyos agylcéregsorvadásban szenve­dett. Betegsége tartós depresz- szióval, és mind vadabb kény­szerképzetekkel 'járt. Valószí­nű, hogy kezdetben csak a saját öngyilkosságára gon­dolt. Ezért állandóan tartott magánál gyorsanölő mérgeket. Barátai is fölfedezték, hogy táskájában scopolamin-fiolá- kat rejteget: a legerősebb morfiumos készítménnyel, amely nagy dózisban villám­gyors halált okoz. A rendőrnyomozó kitépett receptlapokat talál Germán íróasztalában. A vények hát­oldalán a professzor korábban írt végrendelete. Eszerint készpénzét a rokonságra, or­vosi berendezését pályatársai­ra hagyja. Az utolsó lap al­ján pedig két szó, felkiáltóje­lekkel vigyázzba rántva: „Min­den Gizié!!!” S hamarosan egy búcsúlevél fogalmazványa is kihullik a fiókból: „Gizus- kám, drágám, nagyon szeret­lek. imádlak! Vigyázz ma­gadra, mintha melletted len­nék! Családi rendelkezésem nincs: ismered intencióimat...” Aztán ahogy elméje mind­jobban elborult — szörnyű kényezerképaeteitől sarkallva — „imádott ellenfelét” is terv­szerűen magával kívánta rán­tani. Az öngyilkosságon kí­vül a kettős tragédia gondola­ta is foglalkoztatta. Gizit pe­dig kéthetes B-vitamin kúrá­ra fogta. Hogy a napi injek­ciózást kezdetben, s józanabb perceiben talán még hasznos­nak is tartotta-e? Vagy csak eshetőséget adott magának ké­sőbbi tettére? Esetleg már az első tűs zárással ki akarta vé­deni az asszony gyanúját? Nem tudhatjuk. Egy azonban bizonyos: a vitaminkúra örvdh magyarázat nélkül is beadhat­ta feleségének a halálos mé­regoldatot. S végül a legdöntőbb bizo­nyíték: a búcsúcédulán. Az írásszakértő tóderátá, hogy Bajor Gizi aláírása a tragédia napjánál jóval ko­rábbi keletű. Germán maga is gyűjtött Bajor-autogramo­kat, rajongó páciensei részére. Majd az egyik tartalékcédulá­ra felírta a rejtélyes jelenté­sű mondatot: „így nem lehet tovább élni!” S a halványabb árnyalatú kézjel mellé a sa­ját nevét is odapárosította. Képzelhetjük, mily reszketeg lett volna Bajor Gizi írása; ha tudja, hogy néhány perc múl­va meg kell halnia! De a ket­tős öngyilkosságot „igazoló” kézírás szép, egyenletes és nyugodt volt. Az első, nagyobb dózisú scopolamin-injekciót a feleség kapta meg. Vigaszunk ennyi rettenet között csak az a keserű tudat lehet, hogy a méreg azonnal végzett vele. (Fdtytwtjuk) Az embernek sokszor az az érzése: nemcsak, hogy nem az egyéneik formálják, alakítják a történelem eseményeit, ha­ltern a nagy idők emelnek magúkhoz olyanokat is, akik magúk sem álmodhatták, hogy a forradalmi idők legfonto­sabb irányítói lesznek. A pol­gári radikalista ügyvéd, Landler Jenő sem hitte, hogy valamikor „az urtca hadvezé­re” lesz, az utókor a Ta­nácsköztársaság legnagyobb alakjai között tartja számon. Földes Péter könyve nem von hőse feje köré glóriát, nem rajzol eszményített ké­pet alakjáról, annak mutatja meg, aki akart is lenini: em­bernek. Egyaránt ajánlható fiataloknak ék idősebbeknek is, akik meg akarnak ismer­kedni a Tanácsköztársaság felejthetetlen eseményeivel (Kossuth Kiadó.) A múlt magyar tudósai Az egészséges nemzeti ér­zés és a jogos nemzeti büsz­keség tudatát keltheti fel az a sorozat, amelyet az Akadémia Kiadó jelentetett meg a ma­gyar tudománytörténet nagy­jairól, Ortutay Gyula főszer­kesztésében. Kassa György: Körösi Cso­rna Sándornak, a nagy ma­gyar utazónak, az áldozatos őshazakutatónak állít em­léket, ciki „Távol a hazától alussza örök álmát, de él min­den jobb magyarnak lelké­ben.” S bár nagy álmát nem valósíthatta meg, az első ti­beti—angol szótár és a tibeti nyelvtan megalkotásával fe­lejthetetlenül beírta a nevét az emberi kultúra történetébe. M. Zemplén Jolán—Egyed László: Eötvös Lóránd című műve hazánk egyik legna­gyobb tudósának, az elméleti és kísérleti fizikai kutatások nagy úttörőjének altit emléket. A tudós mellett megismertet a közéleti emberrel, a fárad­hatatlan pedagógussal, a tu­dományos élet szervezőjével is. Tilkovszky Lóránt nagy sike­rű Teleki Pálról szóló könyve után, ebben a sorozatban az ag­rártudományok nagy úttörőjéről Balázsházy Jánosról ad nép­szerű ismertetőt, aki a re­formkorszak nagyjainak méltó küzdőtársaként a növényter­mesztés és állattenyésztés te­rén végzett jelentős munkát. Vadász Elemér: Szabó Jó­zsef -nek a magyar földtan megalapítójának, a Természet­tudományi Közlöny egykori szerkesztőjének munkásságát ismerteti. Magyar Imre: Korányi Sán­dor, a magyar orvostudomány nagy alakjának állít emléket, aki különösem a vesekutatás­ban tűnt ki. Surayana éló szobrai A sokat emlegetett, rohanó Wó és a szédületes gyorsa­sággal fejlődő tudományos- technikai haladás népszerűvé tette az ilyen tárgyú műve­ket. Az ifjúság körébem i« szinte kiszorították a hagyo­mányos kalandregényeket és az egykor oly keresett indián regényeket is. Verne és Wells ,,utolérhetetlen” fantáziáját az űrhajózás korának technikai fejlődése túlszárnyalta és az író fantáziának ugyancsak szárnyalnia kell ha a jövő akárcsak 50—100 esastendőre méretezve —, lehetőségeit akarja éiőreélmodni. Saepes Mária könyve az úgynevezett sci-fl Irodalom átlagon felüli terméke. Nem­csak a technikai fejlődés iz­gatja, hanem, az is. hogy az emberformálásában milyen le­hetőségek nyílnak meg a pszichológia száméra. Igein helyesien a jövő útjá­nak toraöte&ásáteeí srtSRy­nak tekinti, hogy „a termé­szet törvényei ellen nem szabad varáztolm. Még a tu­domány eszközeivel sem. Csak összhangban vele. Ele­mentáris ősenergiákat sem elnyomni, sem kiirtani nem lehet.” Ami hiányérzetet vélt k* — s ez nemcsak erre a könyvre, hanem ennék a múJ fajnak eddig látott televízió« játékfilmjeire is vonatkozik, akár az Orion-űrhajó kalan­dos történetére gondolunk, akár » Skorpió órájára —, hogy az ember fejlődése mennyire elmarad a technika mögött. Ugyanazok a kicsi­nyességek, embert intrikák, sandaságok szerepeinek lép­tem-nyomon, mint ma. Az emberiségnek az lesz igazi jótevője, aki az „Embert” is felnőveszti a technika szár­nyaló magasaihoz. IHKI MŰSOR KOSSUTH llADM: *.»: lá­nyok, uszonyok. — S.4Ö: Könnyű­zene Körmendi Vitaion szerze­ményeiből. — S.00: Puszták né­pe. — 9.»: Haydn: B-dúr szim­fónia. No. 96. — 9.49: Hangos le­vél. — 10.05: Iskolarádió. 10.40: Édes anyanyelvűnk. — 10.45: Kórusmuzsika. — 10.50: Lottó. —i 11.00: Felejthetetlen operaesték. 18.20: Ki nyer ma? — 1B.30 Tánc­zenei koktél. — 13.15: Kersics Anka és Varga András népdalo­kat éneket, Kállai Kiss Brno kla- rinétozik. — 13.45: Arcok — mun­ka közben. _ 14.00: Róka Móka Bábszínháza. — 14.25: Iskolarádió. — 15.0?; Jelentés a magyar—len­gyel Davis Kupa teniszmérkőzésé­ről. — 15.10: Kóruspóduim. — 15.20: Kis magyar néprajz. — 15.25: Schubert: Wanderer-fautá- zia. — 15.45: Milkrofórum. — 15.00: A világgazdaság hírei. — 15.06: Jelentés a magyar—len­gyel Davis Kupa teniszmérkőzés­ről. — 15.19: Polkák. — 15.2»: Rádióegyetem. — 15.5«: Hallga­tóink figyelmébe! — 117.05: Kül­politikai Figyelő. — 17.20: Kiváló Bartók-felvételek. — 18.10: Ünne­pi köszöntő. — 16.25: Az Állami Népi Együttes műsorából. — 18.56: Hallgatóink figyelmébe! — 13.30: Közvetítés a Bajnokcsapa­tok Európa Kupája kardesapat- döntőről. — 19.40: A Rádió Dal­színházának bemutatója. Fehér éjszaka. — 21.35: Debussy: Há­rom noktürn. — 22.20: A hónap slágerei. — 22.50: Meditáció. — 23.00: Dzsesszklub. — 0.10—1.36: Melódiákoktól. PETŐFI RADIO; 8.05: Anyegin. — 8.50:1 Időszerű nemzetközi kér­dések. — 9.00: Ezeregy délelőtt. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 14.50: Körbe-körbe. — 12.00: A hét műsorából. Egy rádiós naplójából. — 13.02: Az élő nép­dal. — 13.12: Üj felvételeinkből. — 13.lót Időjárás- és vtadMaje­lentés. — 14.00—16.00: Mindenki kedvére kettőtől hatig. — 18.10: Jelentés a magyar—lengyel Davis Kupa teniszmérkőzéséről ■ 18.15: Graziella Sciutö és Eber­hard Wächter , énekel. — 13.50: Jelszavak. — 19.00: Xfj* Járóka Sándor népi zenekara játszik. —4 IS.15; a Liszt Ferenc Kamara ze­nekar hangversenye. — Közben: 19.34: Jó estét, gyerekek! — 30.25; Üj könyvek. — 21.09: Ez ta Ame­rika! — 21.24: Iíj. Magyari Imre népi zenekara játszik, a buda­pesti n. Rákóczi Ferenc Gimná­zium leánykara énekel. — 22.00: Századunk zenéjéből. — 28.IS: A cigánybáró, a 34.00-?r0.l5: Hírek. Időjárás. TELEVÍZIÓ: 8.25—«.45: #*ela­tévé. — 9.00: Műsorismertetés. — 9.51: Ütlevél nélkül. — 9.35: Min­den kilométerkőnél. .. Magyarul beszélő bolgár filmsorozat. 4. Három felkiáltójel, (Ism.) — 20.35: ®n* Kamcsia. Bolgár kis- film. <lsm.) — LL55—12.25: iskola­tévé. — i3.58: Műsorismertetés. — 14.00: Telesport. — 17.15: Hírek. — 17.20: Reklámmfisor. — 17.30: Jackie és Henriinc. Magyarul be­szélő francia filmsorozat. 1. Mi­haszna. — 17.35: Antenna. — 18.35: Emü Gilelsz zongorázik. — 19.00: Cicavízió. — 19.10: ünnepi köszöntő. — i9.25: Szünet. —■ 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Neve­letlenek. Tévéfilm. — 31.13: Ének­lő ország. — se.oo: Tv-híradó —4 2. kiadás. SZfNBS MŰSZAKI KÍSÉRLETI ADAS: 21.15—22.50: Éneklő ország. BESZTERCEBÁNYA: io.30: Koc­kázat. 10. rész. (Ism.) — 15.00: Sportközvetítés. — 19.00 és 22.40: Tv-híradó. — 19.35: Jégkorong. — 20.50: Történetek egy „jobb tó#* saságról”'-sor ozat. i r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom