Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-28 / 99. szám

Színház’ esték Sába királynője Á debreceni Csokonai Szín­ház operatársulatának kedd esti premierje fontos állomás Salgótarján, s egyben me­gyénk zenei életében. A Sába kárát yn őj én ek bemutat ó já t egyre izgalmasabbá váló ze­nei életünk tette lehetővé. Hossizú idő telt el azóta, hogy közönségünk kilábolt a ze.neisik.olai. növendékhang­versenyek egysíkúságából, amelyet csak elvétve — ne­gyedévenként — fűszerezett egy-egv filharmóniai koncert. A változás elsősorban a deb­receniek nagy érdeme, alkuk a zeneművészet leglátványosabb műfajával, az, operával követ­kezetes közönségszervező és -alakító munkát vállaltak magukra. Több éve tartó sal­gótarjáni vendégszerepléseik révén ugyanis fokról fokra le­mérhető. hogyan formálódott közönséggé az az emelkedő nézősereg, amely alkalman­ként betöltötte a megyei mű­velődési központ színházter­mét, Végül eljutottunk odáig, hogy a színház nélküli me­gyeszékhely ma már komoly hallgatósággal rendelkezik. S ez nemcsak p prózÁra. hanem az operára is vonatkozik. Ezek után nem keltett meg­lepetést. hogy a Csokonai Színház operatársulata Gold- mark mesés fantáziául dal­művét Salgótarjánban mutat­ta be. Eati a premiert úgy tarthatjuk számon, mint azok tisztelgését Salgótarján előtt, akik eddig is szívesen jártak patócország fővárosába. s mostani produkciójukkal meg. erősíteut.ék a siza vakban már eddig többször megfogalma­zott szeretetek ir Ismerve az operatársulat adottságait „ éts lehetőségeit, Goldmark dalművének szín­padra vitele nem okozott szá­mukra különösen nagy fel­adatot, A színház vezetői ugyanis nemcsak a közönség- szervezéssel, törődtek, hanem a zenei igények növelésével is. amely visszahat az előbbi­re. Emlékezzünk csak a Bo­hémélet, a Pillangókisasszony, a Tosca. a Hunyadi előadá­saira. Pompás bemutatókban volt részünk. Vendégeink következetes m ű,sor szerkesztése. s az a gazdag, inverciózus zenei anyag, amely a felsorolt, ope­rákban más-más jelleggel megtalálható, most mintegy betetőzést nyert Goldmark európai szintű romantikus nyelvezetével. Az eddig be­mutatott dalművek már is­merteik voltak közönségünk előtt. A Sálba királynője vi­szont — érdemtelenül — nem futott be hozzájuk hasonló pályát. E-z elsősorban abban keresendő, hogy Goldmark művét a megáliMithatatilanu'l hömpölygő dallamvilága miatt alapos húzások nélkül alig le­het előadni. Hogy érdemes volt megismer­kedni a magát mindig magyar­nak valló (keszthelyi születé­sű) zeneszerző keleti színeze­tű hangzásvilágával, azt a tói­ké« fogadtatás is hűen tük­rözte. A hatalmas tablók: kórusjel enetek. bevonulások, balettrészlet, valamint az ön­álló zenekari részek színpom­pás váltakozása hatást gyako­rolt a közönségre. És még nem is említettük a szólisták minden igényt kielégítő áriáit. * Goldmartk Károly 1865—1871 közöitt írta Mosenthal szöve­gére a Sába királynőjét. Bár a Salkuntala nyitá.nvának el­ismerése sikert jelentett szá­mára. mégis négy évig kellett várnia, hogy végül 1875. már­cius 10-én bemutassák dal­művét a bécsi Operáiban. A bemutató előtti nélkülözés után a világhír, az általános megbecsülés következett. Azon kevés „nemzetközi” ze­neszerző közé tartozott, aki megtalálta saját, egyéni hang­vételét, s bár zenéje eklekti­kus, művészete mégsem so­rolható be egyik nemzet ze­néjéhez sém. Goldmark operája Kertész Gyula Brkel-díjas rendezésé­ben került színre. Már eddig is megfigyelhettük, hogy Ker­tész munkássága a muzsika valóságtartalmából indul ki. A Sóba királynőjében a ke­leti mesevilágot keltette élet­re. Színes és változató® tö- megmozgatásával hűen al­kalmazkodott a dalmű zené­jének pompájához. Hasonló törekvés hatotta át hanginál' István monumentális díszle­teit, valamint Gregus Ildikó látványos kosztüméit. Virágos Mihály Lisat-díjas Salamon szerepkörében a ki­rály humanitását és méltó- ságiteljességét formálta meg. Karakterszenep a főpap figu­rája. amely Verdi Aidájának Ramfisaaára emlékeztet. Tré­fás György Liszt-díjas a má­sodik felvonás második ké­pében nyújtott kiemelkedő teljesítményt. Hangjának ér­ces, telt zengése maradandó élményt jelentett. A színiház harmadik Liszt- díjas művésze, Marsay Mag­da, az első szereposztás Szu- lamitjaként művészetének egyik legszebb állomásához érkezett. Játékban, átélésben kitűnőt nyújtott. Marsay han- gilag rendkívül biztosan énekelte a technikailag igen nagy akadályokat felvonulta­tó szerepet. Könnyedsége meglepő. Nagy érdeme, hogy különösen nagy súlyt fekte­tett a szöveg érthetőségére. Asszad szerepének megszó­laltatása a dalmű egyik leg­nagyobb feladatat igényli az énekestől. Csongor József jól bírja az igen magas fekvésű szólamot. Színesen oldotta meg a drámai fordulatot, lé­lektani tényezőktől súlyos sze­repet. Kővárv Anikó Sába király­nője alakjában kitűnő telje­sítményt nyújtott. Csábító, démoniku® ereje elhihető volt, ugyanakkor a második felvo­nás első képének nagyáriájá­ban remek képet rajzolt a ki­rálynő asszonyiságáról. Pallos Gyöngyi a második felvonás eredeti héber dallamának mű­vészi megformálásával, kitű­nő irazeálásával emelkedett ki. Tárnav György karigazgató remekelt a kórussal. A lét­számot meghazudtoló hang­zást produkálnak. Az impo­záns balettrészlet Barkóczy Sándor műve. a kai- maradék­talanul megoldja mutatós fel­adatát. Rubányd Vilmos Érdemes Művész igényesen fogta össze a zenekart. (molnár) 50. X professzor magatartása környezetének is feltűnt. S az ügyeletes szobák gyakori beszédtémája lett. De aggodalmait senki sem merte a szemébe mondani. Egyrészt Germán nagyobb tekintélyű orvos volt, sem­hogy a személyébe vetett bi­zalmat máról holnapra szét- rpnicsolja; másrészt intuitív „ráhibázásaival” a gyanút még tétovábbá tette. Orvos- társai csak annyit pedzettek róla. hogy az utóbbi időben „.furcsán” viselkedik. Aztán valós magyarázat is adódott: Gizi betegsége. Bajor kislánykora óta fáj­lalta a fülét. De állapota az elmúlt években, mintha rosszabbodott volna. Gyötrő, késelő fejfájásokra panasz­kodott. S úgy érezte, hogy hallása az egészséges fülére is meggyengült. . A színpa­don lehetőleg a partner kö­zelében maradt. vagy ha tehette, szeme sarkából fi­gyelte a szereplők szájmoz­gását: ez oldalvást sandító madárfej-tartást is a jellem­zés egyik eszközeként hasz­nálva fel. Kedves súgója, Négyessv Matyi bácsi, a színésznő jellegzetes kéztar­tását, gesztusait is elleste. S, amikor elhangzott a végszó, némán, csak a kezével ..sut­togta fél" a Bajor válaszát kísérő mozdulatokat. Bálványozó imádat, félté­kenység, felülkerekedési haj­lam — a lélektan mindezt nem úgy tartja számon, mint egymást okvetlenül ki­záró fogalmakat. Germán Tibort az asszony betegsége, valami vak ré­mületben tartotta. Befelé koncentrált, üres figyelme, mintha tárgyait talált volna az aggodalomban. 1050. őszén elhatározta, hogy megopemálja a felesé­sét. Íratlan törvény — vagy nem is íratlan ? — , hogy or­vos, a közeli hozzátartozó­ján késsel nem dolgozhat. A beavatkozás állítólag balul sikerült. Mire a férj megis­mételte a műtétet. S Gizi, ettől kezdve gyógy ultnak érezte magát. De Germán professzort az eredmény nem nyugtatta meg. Gyógyíthatatlan beteg­ségié gyanakodott: aggodal­maival magát emésztve, s bennük valami gyötrő kielé­gülést találva; a lényét nyo­masztó Nagy Egyéniséget bálványként csodálva és ..ki­sebbségi érzését” azzal altat­va el, hogy e bálvány szer­vezetében gyilkos kór dol­gozik — monoméniás meg­szállottsággal keresett bizo­nyítékot a gyanújára. Rönt­genfelvételek, kói-rajzok, le­letek között süllyedt el. Ti­tokban konzitb umokat tar­tott, ahol az orvosoknak sa­ját elképzeléseiből prelegált. Sőt, több híres külföldi pro­fesszornak is elküldte a leleteket, a maga terelő ész­revételeivel. Gizi megérezte, hogy Ger­mán féltő imádatától job­ban kell tartania, mint a betegségtől. De, hogy miért? Ezt nem tudhatta. Ba.ior, rosszat sejtő közér­zettel készül utolsó szerepé­i-e. Schiller: Ármány és sze­letem című drámájában. A Lady Milford, „kis” sze­lep, csupán három jelenetre terjed; de Bajor egy gazdag élet minden tapasztalatát öeszesürtti benne. Ki ne emlékeznék az epi­zódra, amikor Miller Lujzá­val, szerelme ifjú választott­jával találkozik? A Lady a tükre előtt ül; viasgálgatja, kényezteti az ar­cát, valósággal hízeleg neki, hiszen súlyos próba előtt áll: nemsokára szembe kell néz­nie legnagyobb ellenfelével, a fiatalsággal. Ez az arc, mint a maszk, most szinte leválik viselőjéről. Akár kézbe is le­hetne venni. Nincs szerves kö­ze az emberhez, aki lélekben — hiszen élete első szerelmét éli! — talán most a legfiata­labb. Aztán Miller Lujza je­lenik meg a tükörben. S Ba­jor e pillanattól kezdve uta­sításokat ad a saját arcának: legyen gőgös, nyájas, fölé­nyes, kegyetlen! Ahogy a lány megalázásának szándéka dik­tálja. Mennyi színváltozás egyet­len jelenetben! De Bajor e „nemes lelkű” kiurtiaán alakját még az iró­niájával is meglegyinti. Lady Milford az utolsó je­lenetben elbúcsúzik szolgané­pétől. A búcsú érzelmes. A színésznő „átélés” helyett itt egy széles és romantikus pózt használ: hogy szem ne ma­4 NÓGRÁD - 1971. április 28., szerda Kutturális mozaik AZ ORSZÁG KÜLÖNBÖZŐ ISKOLÁIBÓL érkeznek láto­gatók Nőgrádba, hogy a me­gye munkásmozgalmi múltját tanulmányozzák és kirándu­lást tegyenek a Karámos és a Mátra csodálatos tájain. A salgótarjáni oampiinglben fog­lalt szállást május 11-től a tiszafüredi gimnázium 27 ta­nulója, negyvenhármain ér­keznek szinten május 11-ón a hajdúszab oszlód Hőgyes Endre Gimnáziumból. Részt vesz a nógrádi május elsejei ünnep­ségen a debreceni! keresltedéi- Mtí szakiskola hatvan tanuló­ja. Május 14-től kért szállást ír tatai gimnáziumból 28 tanu­ló. Május 7-ón a fővárosi me­zőgazdasági főiskoláról ötve- nen és május 12-én a Gödöl­lői Általános Iskola bő; tizen­nyolcán érkeznek a salgótar­jáni camp i ngbe.-¥■ HÁROMNAPOS ANTIK­VÁR KÖNYVVÁSÁRT tartot­tak a salgótarjáni könyves­boltban, amelynek most ké­szült el a mérlege. Megálla­pítás, hogy a Nógirád megyei könyv,barátok nehezen válnak meg a tulajdonukban levő könyvektől, aimiít az is bizo­nyít, hogy szinte elenyészett az eladásra felajánlott, hasz­nált könyvek mennyisége. Vi­szont annál nagyobb volt a kereslet, pedig most nagyob- báma drága lexikonok, monog- rádBék kerültek eladásra. Az eladott régi könyvek forgalma meghaladta az ötezer forintot, s tót olyan vásárló is akadt, aki a már összecsomagolt kol­lekcióból vett meg egy-egy sorozatot. *■ KÜLFÖLDI KULTURÁLIS JELLEGŰ UTAZÁSOKAT is szervez az IBUSZ Nógrád me­gyei kirendeltsége. A brnói vásárral kapcsolatos ötnapos útniaik kulturális programja i6 lesz, május 7-től május 17-ig pedig két négynapos turnus utazik Prágába, a Csehszlo­vák Kommunista Párt ötven­éves jubileuma alkalmából. Májustól szeptemberig a Szov­jetunióban. Susenszkoje hely­ségben, a „Lenin szibériai száműzetése” emlékzónában külföldi turistáik részére ki­rándulásokat szerveznek Az érdeklődők orosz nyelv.szemi­náriumon vehetnek részt jú­lius 6-tól 19-ig. Augusztus 28- tól szeptember 4-ig két nóg­rádi csoport látogat el Becs­be, ahol a schömbrunná kas­tély és a Kunsíhistorisches Múzeum valamint operaelő­adás megtekintése is szerepel a programban,. „A TERJEDELEM SZŰKÖS volta lehetetlenné teszi Doór Ferenc bemutatott műveinek érdembem méltatásait. Kár, mivel utóbbi fővárosi kiállí­tása óta (1965, Derkovits-te- rem) festői eszközei még tisz­telőinek várakozását is felül­múlva gyarapodtak, gazdagod - tak” — olvashatjuk a meghí­vón Eosery Elemér sorait. Doór Ferenc festőművész ki­állításának ünnepélyes meg­nyitására április 30-án, pén­teken 17 óraikor ikerül sor a Derkovi ts-teremben (Buda -' pest, VI., Lenin körút 63.). A kiállítást Szllivésy Margit fes­tőművész nyitja meg. * SPORT- ÉS KULTURÁLIS UTAKAT szervez az Átlátni Biztosító salgótarjáni fiókja az önsegélyező csoporttagok számára. Nyolc autóbusz megy az idén is, 360 személlyel, a szegedi szabadtéri játékokra. Hozzájárultak egy NDK-ba irányuló állattenyésztési ta­nulmányút költségeihez is. A legközelebbi CSÉB - utazásra a „Stécé—Fradi” taibdairúgó- mórkőzés adja az alkalmat, a Nógirád megyei Állami Épí­tőipari VállaTat önsegélyező csoport járjak tagjai 45 szurko­lóval képviselik magukat a nagy összecsapáson. Véleményünk =zr----------- él a ján Latunk A HÉT ünnepi kiadását láttuk vasárnap. Szepesi György vezető riporter köszöntötte a közétótiség jegyében eltelt ün­nep estéjén, a szavazások befejezését követően hazánk la­kosságát. A honpolgárt kötelesség szólított szavazófülkébe bennünket e napon, az országgyűlés és tanácsválasztás nap­ján. Bár esőkkel és szelekkel múlt el a vasárnap, mégis szép, napsugara? napokat ígérő volt az ünnep mind Buda­pesten, mind pedig Debrecenben, Győrben és a kisebb váro­sokban, a falvakban és a tanyákon egyaránt. A Hazafias Népfront nagyszerűnek ígérkező programjára, a békés hol­napok eredményes építőmunkájára, a boldogabb életre, a több lakásra, magasabb életszínvonalra szavaztunk ezen a napon. Arra a programra, amelyet a X. pártkongresszus is körvonalazott, s amely a jövőben is a felelős életre, a ter­melékenyebb munkára hív bennünket, az ország minden tisztességes polgárát, minden rétegét. Amint a műsorban is elhangzott, ez nemcsak egy eredményes ciklus lezárása volt, hanem egyúttal kezdete a dolgos hétköznapok sorának. A HÉT kitűnően adta vissza a választó ország valóban ünnepi hangulatát. Az említett városokon kívül, ahonnan helyszíni tudósításokban számolt be a televízió, találkozhat­tunk a honpolgári kötelességét teljesítő vezetőinkkel: Kádét* Jánossal. Fock Jenővel, Losonczi Pállal, valamint közéle­tünk számos más képviselőjével, s neves sportolókkal, szí­nészekkel, írókkal. De láttuk az ünneplőbe öltözött tanyasia­kat, a tiszai halászt, a szavazó munkásokat, parasztokat, diá­kokat, katonákat is, Salgótarjánból, s Kazárról is tudósított a HÉT. utóbbi helyről díszes népviseletbe öltözött lányok, asszonyok járultak az urnák elé. A HÉT választási műsora méltó befejezése volt hangulatilag is e jelentős napnak ha­zánkban. Hétfőn rendkívüli adásnap volt. az országos ökölvívó- bajnokságról az egyéni döntők közvetítését láttuk a Sport- csarnokból. f*l Ma, szerdán, a Riporter kerestetik VT. elődöntőjének közvetítésére kerül sor, majd a Bartók-bemutatók nyomá­ban című mosorra, s a Századunk XVII. részére. A Tele- sport a Magyarország—Csehszlovákia asztalitenisz Európa- Liga-mérkőzésről ad közvetítést és összefoglalót a Sport- csarnokból. (te) Brigád a központban Kezdődik az építkezés A festői környezetű Rárós- pusztán a hétvégeken egyre több a turista, a kiránduló. A több százezer forintos költ­séggel épülő úttörőtábor mun­kálatai is meggyorsultak, hogy minél előbb helyet adjanak a táborozni vágyó fiataloknak. A környező községek lakói körében is megnövekedett az érdeklődés a kirándulóhely iránt. Eddig 89 telket adtak el, és már az első építési ké­relmek is megérkeztek Szé- csénybe, a járási építési cso­porthoz. Azóta Rá róspusztá n újabb télkeket alakítottak id, és lehetőséget teremtenek ar­ra is, hogy ne csak intézmé­nyek, vállalatok, hanem ma­gánosok is telekhez jussanak. radjon szárazon. Nem is ma­rad. Odalent egymás után kattannak a retikülök zárjai. A nézőtér kivirágzik a zseb­kendőktől. S Bajor ekkor, a maga keltétte hatás közepén így szól: „Elmegyek napszá­mosnak, hátha úgy megsza­badulok attól a gyalázattól, hogy őfölötte uralkodtam va­laha ...” Ezt mondja Bajor, s kalapját egy ordenáréan elő­kelő mozdulattal a fejébe nyomja. A közönség hamarjában nem tudja: a hősnő, akinek sorsa a könnyekig megpuhította, ta­lán inkább lenéző mosolyt ér­demelt volna? S erre a tanácstalanságra megy le a függöny. Csak gyakorló színészek a megmondhatói: micsoda mű­vészi biztonság kellett ehhez a mozdulathoz. Január végén, a Schiller- drárna előadása után Gizi egy nagyobb társaságban a tervei­ről beszélt. Az egyik mondatot így kezd­te: „Tavasszal...” Germán egymásba fűzte a karjait. „Hol leszünk mi már ta­vasszal!” „Miért? Talán disszidálni akartok?” — kérdezte valaki a társaságból. Germán nem felelt. — Ne nézz rám így, na­gyon szépen kérlek, ne nézz rám így! Ne rontsd el min­dig a hangulatomat. Csend. „És ha majd egészen öreg leszek — mondja Gizi —, és beteg leszek és süket leszek, akkor is! Legfeljebb tanítani fogok.. És most már kövessük a napokat az események rendjé­ben. (Folytatjuk) Az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezet kisterenyei körzetének köz­ponti irodájában, még 1963 márciusában alakult a Szo­cialista címért küzdő, Zrínyi Ilona-brigád. Két évvel ké­sőbb már elnyerték a zöld­koszorús jelvényt, majd bronzplakett, ezüstplakett és -jelvény következett. Az idén pedig a brigád eredményes munkájáért elnyerte az arany fokozatot. Az iroda valamennyi dol­gozója tagja a brigádnak. Vállalásaik között szerepel többek között, hogy a szám­viteli munkák mindig nap­ra kész állapotban legyenek, patronálják a különböző szakcsoportokat, hogy egyre eredményesebben végezhes­sék munkájukat. A napi feladatok mellett tanulnak, művelődnek. Kereskedelem­politikai oktatásban vesz­nek részt, marxista középis­kolában tanulnak. Szerepel a vállalások között, hogy a brigádtagok évente 200—200 forint értékű könyvet vásá­rolnak az ÁFÉSZ könyves­boltjából. Tavaly ezt mesz- sze túlteljesítették. A Lenin- szobor környékének parkosí­tását társadalmi munkában vállalták. A szép kivitelű, tartalmas brigádnapló lapozása való­ságos élményt jelent. A bri­gád közös munkáján, ered­ményein kívül hűséges kép alakul ki a brigád vala­mennyi tagjáról. Arról, hogy a közös programok mellett ki, hogyan tesz eleget a Szo­cialista cím elnyeréséhez szükséges követelménynek. Nemrégiben a kisterenyei Centrum- és a nemti Ked­ves-presszó a nagybáton.vi Sportbüfé dolgozói alakí­tottak brigádot, s versenyez­nek a Szocialista címért. A központi iroda dolgozói vál­lalták: mindenben segítik a három új közösséget, hogy munkájuk eredményes le­gyen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom