Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-25 / 97. szám

Kulturális mozaik DOK UMENTUMOK A SAL­GÓTARJÁNI IPARMEDEN­CE FORRADALMI BÁNYÁSZ­MUNKÁSMOZGALMÁNAK •TÖRTÉNETÉBŐL (1919—19441. E címmel Iáit napvilágot má- jus.ha/n az a kiadvány. amely a Hortlhy-rend'szer válogatott, Nógráid megyei vonatkozású dokumentumait tartalmazza. A kötetet a TIT országos nyomdája készíti. A doiku- mentiumokiait Csabai József gyűjtötte és állította össze, dr. Molnár Pál szerkesztette. A könyv elsősorban a hely­történészek, a középiskolák pedagógusai , a propaganda- ég nevel őtevékenjrséget végző szakemlberek érdeklődésére tárt számot., kézikönyvként használható. E korból móar jelentek meg miunkák, de ez a kötet az első. amely válo­gatott, gazdag dofeumentiim- ainyagot tartalmaz. * MILYEN LESZ AZ ŰJ MÜZEUM? Most készül Sal­gótarjániban, a megyei mun­kásmozgalmi múzeumban az intézmény kollektívájának közreműködésével az új sal­gótarjáni múzeum szakmai és működési terve. Elkészül­te ultán a tervet elküldik az országos nevű múzeumi szak­embereknek és — természe­tesen — a tervezőnek, Ma­gyar Gézának is. Így min­den remény megvan arra. hogy a megyeszékhely új1 múzeuma a funkcionális, szakmai igényeknek, a kor- szemű múaeuimii követeimé- nyéknek megfelel. A tervet egyébként május 1-sne készí­tik eL * % SZSTSBNÍl S5MÄÄ2SJ Díft NÉVADÓJA. Még ebben a- tanévben Nógrádi Sándor nevét veszi fel a «aócsérrya gtemázium. Erre aas ünaepé-J lyes alkalomra az intézmény Solyosólyán Nógrádi Sándor eíetíéről, harcáénál kséHltósfc nyitnak meg, A tártai tábibó- kön iMitója be Nógrátfi- •-ánrier etetettek legfontosabb mozzanatait a munkásmoz­galomban és az ellenállásiban betöltött szerepét. üti NEMZETISÉGI EMLÉKHÁZ? BÁNKON. Megkezdődött ás jelenleg is tart Bánkon, a Nógrád megyei Múzeumi Szervezet által megv-áséroít épület felújítása. Most szedik Le a ház tetejét, s kialakít­ják a belső helyiségeket is. A felújított épületiben — ha a rétsági TÖVÄLL a munká­latokkal elkészül — augusz­tusiban, a megyei nemzetiségi papok keretében nyitják meg a szlovák nemzetiségi kiállí­tásit. *■ TELEK LÁSZLÓ-EMLÉK- TÁBLÁT AVATNAK SZI­KÁRON, a temetőiben. levő aíirkiamoa falán május 11-én.1 Á reformkor és a polgári haladás nagy attakjára, a Ha­tározati Párt vezetőjére em­lékezünk halálának 110. év­fordulója alkalmából. Ebből az alkalomból; a megyei mú­zeumi igazgatóság emléktáb­lát helyez e| a sarkamra fa­lén. De. Szabó Béla mond avató beszédet. Ezt követően a salgótarjáni Madách Gim­názium szakköre ad irodal­mi műsort. * AZ ÜTTÖRÓSZERVEZET MEGALAKULÁSÁNAK ÉV­FORDULÓJA. Folyik az út- törőmozsgalom negyedszázados történetének feldolgozása, s a megyei vonatkozású tárgyi emlékek gyűjtése Nógrádbaa. Az anyag gyűjtésébe a me­gyei OMukásmotzigalmi múze­um fe behapotoládotffc. ts WÄ készni a káálMtás forgató- könywe, A nagyszabású juM- leumj tárlatot; május 38-ásn nyitják meg Salgótarjánban, a megyei József Attila Mű­velődési Központ övegcsamo- káljan. A ksáffistás tárgyi anyagot, emlékeket, attwmo- kat, zászlókat, hősök köny­vét, krónikákat, irodalmi jeä~ Legű anyagot sbh. feífeteaa Májusban átadás Saéteeöy ftepödétenek je­fentős eseményéihez ér ha­marosan. Májusban átadják a szennyvízcsatorna-hálózat el­ső szakaszát, amely tizennégy- milliós beruházással épült. Ez annyit jelent, hogy a já­rási székhelyen négy kilomé­ter csatorna- és a szennyvíz­tisztító telep terve valósult meg. A nagy munka még 1968-ban kezdődön, « «góco­két a Rákóczi, a Kossut La­jos és a Marx Károly úton fektették le, ahol az intézmé­nyek, üzemek, vállalatok, épülő lakások nagy része ta­lálható. Az épületeknek mintegy 80 százalékát már be is kötötték a gersncveae- tékbe. 48. Mi járt az eszébe vajon? Mire gondolhatott? Környe­zete pusztulná, ritkulni kez­dett körülötte: 1946 telén meghalt Vajda Ödön, aki mint férj, mint jóbarát, még­is élete legfontosabb férfi- szereplője volt. És Emma né­ni, Márkus Emilia, az anyai barátnő: hosszú ideig az Er­zsébet Szállóban feküdt, sú­lyos tüdőgyulladásból kilábal­va: naponta ő küldött ebédet a saját konyhájáról neki. És a többiek, az idősebb pálya­társak! 1946-ban felépült a Jiázsaá Mari színésizotthon, amelynek berendezéséiben oly fáradhatatlanul vett részt. De az öregség teagíikumán ez mit- siern változtat. A Jásizai-otthan társalgójában ülő pókhálós arcú öregasszonyok és botjuk­ra támaszkodó vérnek nem is oly rég még vele egy színpa­don játszottak. És végül ő... Társaságában már úgy kellett mozognia, hogy hosszú ujjú kesével elfedje fonnyadásnak induló nyakát. Emma néni sá­lakkal takarta el az öregség ráncait: ő meg kezének élő, mozgékony dekorációjáiváL Aztán a hallása sem javuk az utóbbi időben. Ezt gondolta talán. Ezeket gondolhatta. De a fájdalmas dermedtség, amiről Keresztury írt, nem tartott sokáig. „Köszöntöttem, s ő élénk kedvességgel átjött a fogadó­ba. Megelevenedett csapong- ra, csicseregve beszélgetett. Két gyönyörű, modem vonalú kínai vázát. kapott nemrég. Megdicsértem, s kedvtelve nézegettem őket. Búcsúzáékor mindenáron nekem akarta ajándékozni az egyiket; altig tudtam lebeszélni.” Éppoly jókedvű, könnyed és csivagően derűs volt, mint lányikorában. Játékos idomí­4 NÓGRAD — 1971. április 25., vasárnap Örök malom Sokszor foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy az ifjúság eszménykép-megválasztásá­nál miért gyakoribbak még napjainkban is, hogy a Rá- kóczi-szabadságharc vagy az 1848/49-es események korsza­kából választanak a fiatalok példaképet,s néma közelmúlt történelmi nagyjai közül. Ilyenkor csaknem mindig el­jutunk ahhoz a felismeréshez, hogy még mindig nem sike­rült a Tanácsköztársaság és az azóta eltelt idők kommu­nista hőseit úgy ábrázolnunk, úgy megmutatnunk igaz em­beri és forradalmi nagyságuk­ban, ahogy az szäks^es len­ne. Ezért örvendetes számunk­ra, ha egy-egy olyan műről számolhatunk be, amely elő­relépés ezen a területen is. Az évfordulók egyébként is alkalmasak az ilyen számot- vetésekre is. Éppen ezekben a napokban ünnepeljük a világ- szabadság katonájának Zalka Máté születésének 75. évfor­dulóját. Az ő mozgalmas éle­te, internacionalista elszánt­sága, a szocializmus ügyének mindent alárendelő magatar­tása már több mű meg­írására ihlette íróinkat is. Földes Péter „Zalka Máté élete” az ifjúság számára mu­tatja meg Lukács tábornok életét, Árkus József „Tűzten- ger” címmel írt róla életrajzi regényt, Pásztor Ferenc pe­dig „W0 nap nyeregben” cí­mű útleírásában vaüajfc vete­ránokat Eafica MátéroL Mi egy olyan kötetre főnők malom) szeretnénk felhívni a figyelmet, amelynek szerzője Galambos Lajos a mai ma­gyar modalem középnemzedé- bek egyik legtehetségesebb tagja, A Hideg van tegnap óta, Isten őszi csfflaga, Utas a Cööcötezefeépen, a Mostoha* gyerekek, Zsilipek című köte­tei mellett az örök malom caU ■mű kötetéről viszonylag ke­vés szó esett eddig. Ebben a kötetben szerepel a ^ftguél Dorado kadét két va&omásd* című kisregénye, amelynek megírására Zalka Máté, He­mingway és Kolcov Sete ins­pirálta. A regényben egy 24 eszten­dős fiatalember, egy volt ka­dét áll előbb a hátország ter- rorszervezefcének, a falanxé­nak megbízottai előtt, majd az anarchista-ultrabaloldali André bírái előtt. Az első sze­rint az a bűne, hogy kadét létére barátságosan fogadta a tábornokot (Lukács Pál — Zalka Mátéról van szó) és a parasztokkal együtt részt vett a földosztásban. A kivégzés elől csak úgy menekülhet, ha elvállalja a tábornok meggyil­kolását. Ellenkező esetben az apját kivégzik. Dorado kadét azonban a történelmi igazságot képvise­lő tábornok mellé áll s ami­ben teheti segíti is. Látszólag teljesíti az ellenforradalmá­rok parancsát, leadja a meg­beszélt jelet, de ezzel csak a köztársaságiak sikerét segíti. Mégis buknia kell, Andre emberei kivégzik, mert azzal vádoljál, hogy könnyelműen feláldozott húsz köztársasági katonát és ténylegesen meg akarta ölni a tábornokot. Zalka Máté alakja úgy raj­zolódik elénk a regényben, ahogyan ő beszélt magáról: „Nincs időm magamra gon­dolni, nem is akarok. Én nem létezem, az ügy létezik és ez a fő.” Dorado sorsa az ő ke­zében van, érezzük is a re­gényben végig, hogy szinte nevetségesnek tartja a Dora­do elleni vádat. Mégsem tud segíteni rajta, mert úgy éri a halál, hogy zubbonya zsebé­ben ott ran tanulmányozásra a kadét vizsgálati jegyző­könyve. Igaz emberré válni csak igaz ügy szolgálatában lehet — sugallja a regény, s ennek az igazságnak művészi kibon­tásáért ajánljuk. (Szépirodalmi Könyvkiadó.) Eiseméb és téveszmék a harmadik világban A harmadik világ sorsá­nak alakulása, elhelyezkedé­sük a 'két világrendszer nem­zetközi méretű harcában ko­runk egyik legizgalmasabb kérdése. Marton Imre köny­vében nacionalista alapállá­sú, polgári nézetekkel vitat­kozva fejti ki álláspontját. A mű első szakaszában a gyar­mati rendszer elleni nemzeti mozgalmak kibontakozásának kérdéseit tárgyalja. A nem­zetté válás folyamatában az ősi kultúrát, az ősi értékeket helyezték szembe a gyarma­tosítók idegen, kultúrájával. A harmadik világban ma a nemzett integrálódás szüksé­ge együtt vetődik fel a nem­zetek intemacionalizálódásá- nafc szükségével. Ugyanakkor vannak irányzatok, amelyek mesterségesen igyekeznek el-; szakítani e mozgalmakat ter­mészetes szövetségeseitől, a szocialista világrendszertől és a fejlett tőkés országok mun­kásosztályától. Az eszméket és téveszmé­ket ismertetve Marton be­szél a gyarmati rendszer szétesésének sajátosságairól, a kibontakozó nemzeti de­mokratikus forradalmak ket­tős tendenciájáról: az önálló nemzeti kapitalizmus kiala­kulása, vagy átnövés a szo­cialista forradalomba kérdé­seiről. Megvilágítja azt a kérdést is, hogy beszélhetünk-e a harmadik világ önálló útjá­ról? Nyilvánvalóvá teszi, hogy az egyetemes társadal­mi fejlődés útját kell járm­ok csak sajátos hazai viszo­nyaik figyetembevételéveL A páriid kommnn története fiz e&d próletaríjOíradcáom százéves évfordulójára jelent meg Maurice Choury tollá­ból ez a még Marx elemzé­séhez is sok újat hozó mű. Időrendi sorrendben halad­va ismerteti nemcsak az ese­ményeket, hanem a gazdasá­gi problémákat, a különböző politikai csoportosulások har­cait, a túlerővel szembeni bu­kások okait. A forradalmá­rok tiszteletre méltó törek­vései ismertetése mellett nem to-lfaésizsógóvieí most a le^ae- gyettenebb ellenfelet, az időt próbálta megszelídítem. A felszabadulás utána ésrefc­Érdemes felidéznünk a® egymással perelő, eltenitmoxir- dó véleményeket. Balázs Béla: teaigaQa él á sok kérdésbe« természetesen mutatkozó hi­ányosságokat sem. Ugyanak­kor nagyon sok. új vonással kiegészített: képet ad az el­lentáborból is, elsősorban a ,, törpegonosztevő’ ’ Thiers alakjának és törekvéseinek ismertetésével. Marx és Engels Marx írta, mintegy megfo­galmazva kettőjük küzdelmes életének értelmét. A tudo­mány nem ismer széles or­szágutakat, s csak azok re­mélik, hogy napsütötte or­mait elérik, akik nem riad­nak vissza attól, hogy mere­dek ösvényei megmászása fá­radtságos. Augustus Cornu egy élet kutatásainak ered­ményeit adja, és műve, amely Marx és Engels útját 1845-ig követi a korabeli Németor­szág szellemi életének is raj­za. Részletesen ismerteti az elidegenedés és a gyakorlat fogalmát. A mű elsősorban a marxizmus elméletében jár­tas olvasóknak nyújt nagy segítséget alaposságával és világos fogalmazásával. Könyvekről — röviden Az izgalmaikat kedvelők is jócskán találnak olvasnivalót, a Kossuth Kiadó termékei között. Szabó László „A két­arcú ember” című kémregé­nye a hírszerző munka ku­lisszatitkaiba vezeti be az ol­vasót. A regény főhőse, Karsai beépül a CIA müncheni köz­pontjába és számtalan izgal­mas fordulat, hősies áldozat- vállalás után sikerül lelep­leznie a CIA embertelen mód­szereit. Wilden Theodore „Kilenc­kor indul a New York-i gép” főszereplője a kubai forrada­lom idején heroincsempész­ként kerül Kubába és az író azt az utat írja le, ahogy ez az ember eljut a csempészek leleplezéséig. Cusack Dymphna „Hőhul­lám Berlinben + Fekete vil­lám” az első regény tiltako­zás a fasizmus továbbélése ellen, a második egy ausztrá­liai sztrá kalandokban gazdag története, amely során meg­menti fiának egy bennszülött lánnyal kötött házasságából származó gyermeket. A hét könyvei KOSSUTH KIADÓ: Krdejy- Gurz Tibor: A tudományos —tedhnifeaa forradalom és a tánsadafem halad as. EURÓPAj Beauvoir, Simone de: Képek, kapcázatok. — Sunyin, Iva» A.: Sötét fasor. Elbeszélések. Font. Jean-Marc—Qniniom, Jean-Clande: A számítógépi. Mítosz és valóság. — Interjú a halállal. Két évtfeiiaed nemei efbeszéléseá. NSZK, Svájc, Ausztria. — Moravia, Alber­to: A római lány. — Pasz­ternák, Borisz L: Éjszakai szél. — Shaw, George Ber­nard: Három színdarab. (A Pygmalion is). GONDO­LAT Suliéról, Evelyne: A női munka története és szocioló­giája. MEDICINA: Az or­vostudomány aktuális prob­lémái. MEZŐGAZDASÁGI: Szabolcs József: Az erdei szalonka. MÖRA: Göblíchí Enst Joseph: A fehér rab­szolga. Regény. — Szántó György: A földgömb. —1 Székely Júlia: Elindultam szép hazámból, Bartók Béla élete. ben, 1945-től 1948-ig dnkálbb régi nagy szerepeit újította fél: A néma leventében Ziliiát, Sardou: Váljunk el című víg- jáitékában Cyprienirne-t, Gau­tier Margitet A kamélóás hölgyben, Titániát a Szemit- ivánéji álamban és a ramsze- nepet Hervé: Lüi című ope­rettjében Közben egy új klasszikus szerepe is volt: Cleopatra. Shakespeare Antonius és Cleopatra című tragédiájában nyújtott alakítása talán az egyetlen szerep, amely rögtön a kritika örvényébe kerül Hevesen támadják, s éppoly ingerlékenyen védik. „Nem hiba, hanem szeren­csétlenség volt Bajorra oszta­ni ezt a szerepet. Cleopátrájá- ból hiányzik a «királynő«: alakítása merő félreértés, pro­fán, közönséges és történel- máetlen”. Major Tamás: „Ba­jor Gizi modem , hangon olyan drámai értelmet ad Cleopáitrának, hogy Shakes­peare is örülne, ha látná. Le­het, hogy Bajor Gizi felfogá­sú szokatlan, de semmi eset­re sem hibás.” Igmácz Rózsa: „Egyik legnagyobb bukásiát az Antonius és Cleopatra ki­rálynő szerepében szerezte.” Márkus László: „Lehet, hogy Shakespeare magatartása az örök asszonyivai szemben ki­fogásolható, de Bajort nem azzal bízták meg, hogy revi- diiálja, hanem, hogy teljesíts© a kieserű költő intencióit.. Gsaithő Kálmán: „Bajor Cleo- patrája csak elfogult rajon­góit tudta kielégíteni.” Ke­resztury Dezső: „Hozzáedző- dott a klasszikusokhoz és né­hány olyan nagy szerepben, minit az Antonius és Cleopat­ra női főszerepe, megmutatta, hogy most már, ha akarja, valóiban mindent meg tud ol­dani.” Eddig a sokféle vélemény. Dahát Shakespeare maga is „sokértelmű” szerző: s Clieo- paitráját is hányféle módon magyarázták, hányfajta felifo- gätsfoan vitték színre! (Folytatjuk) Véleményünk =-------: él ajántídufik Izgalmas labdarúgó-mérkőzés, feszültségben zajló, ri­porté rt-kereső elődöntő és egy angol bűnügyi krimi után szinte jól jött egy kis vidám műsor, amit a „Mi van a ku­lisszák mögött?” ígért. Nemcsak a műsorszám alcíme (Vi­dám séta a színdarab születése körül), hanem az írók ne­ve is a jó mulatós lehetőségével kecsegtetett: Karinthy Frigyes, Nóti Károly, Éri Halász Imre, hogy csak hármat említsünk a sorból. Hogy szórakozásunk nem volt tökéle­tes, az abból az axiómából táplálkozik, hogy egy újszü­löttnek minden vicc új. De a mi korunkban már sokmin­denre visszaemlékezik az ember. Számunkra a műsoron szereplő tréfák nagy része nem járt az újszerűség örömé­vel. Itt van mindjárt „Az élet kapuja”, a megúnásig ját­szott, ha máshonnan nem, hát a rádióból igazán jól ismert Karinthy-jelenet, vagy Belényesi főszerkesztő fércművének históriája, ami végül is derűsen végződött, hiszen színház és szerző egyformán örült. De még a kevésbé ismert je­lenetek is azt az érzést szülték, mintha nemrégiben láttuk volna. Igazán vidám perceket csak azoknak okozott, akik nem látták még. Nekünk viszont megmaradt vigaszul Löte Attila rendkívül magával ragadó, színes, mégis mértékletes játéka. Űj oldaláról mutatkozott be, s kiérdemelt minden dicséretet. * A mai (vasárnapi) gazdag műsorból hadd hívjuk fel a figyelmet a 15.55-kor kezdődő Népballadák-ra, amelyben Agasvári Sándorné. kisterenyei népdalénekes is fellép. 18.05 órakor a Tévé operakalauzában Mozart: Figaro házas­ságát mutatja be Abody Béla. A 19 órakor kezdődő „A HÉT” műsorában viszont színes mozaikokban láthatjuk, hogyan szavaztunk. Mozgalmasnak, változatosnak ígérkezik tehát a HÉT egy órája, melyből egyébként — a fő téma mellett — a nagyvilágban vasárnap történtekről is értesifc? lünk. 20.55-kor Bicskey Tibor mondja el kedves verseit i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom