Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-24 / 96. szám

f Tájnyelvünk — anyanyelvűnk A palóc szóalakok és a helyesírás Pálóezi Horváth Ádátn va­lamikor a XVIII. században azt állította, hogy a palócsás nyelve „a fülre legdurvább”. A kifejezés nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a palóc nyelvjá­rás mutatja fel legszembetű­nőbb sajátosságokat, legkirí­vóbb eltéréseket a magyar tájnyelvek, között. A hajdani népdalgyüjtönek valószínűleg igaza van. Ami a legfeltűnőbb a nyelv­járásunkban. bizonyára a sa­játosan palóc -a, illetve -a. Az egyiket jóval nyíltabban, a másikat pedig sokkal zár­tabban ejti a palóc ember, mint ahogy a köznyelvet be­szélő teszi. Hogy mi lehet az oka ennek a sajátosságnak? Arany János a Buda halálá­ban említi a palócokat is — mégpedig így: ..lapos nyelvű palócok.” Arany tehát —úgy látszik — nyelvinek a szoká­sosnál laposabb mozgására vezeti vissza ezt a legszembe- szökőbb hangtani eltérést. A palóc táj nyelv azonban a szóalakok körébe eső különb­ségekben is bővelkedik. Igaz, legnagyobb részük szintén hangtani eredetű, tehát kiej­tési és helyesírási probléma­ként jelentkeznek. Akadnak azonban olyan alaktani diffe­renciák is, amelyek nyelvhe­lyességi vétségnek számítanak — a köznyelvi normák sze­rint. Tapasztalataim szerint a megyénkre jellemző tipikus helyesírási hibák tekintélyes része a szóalakokban mutat­kozó eltérésekre vezethető vissza. És amíg a kimondot­tan hangtani sajátosságok in­kább ízt adnak a beszédnek — bár a köznyelvi követel­Véleményünk él (íjánLcdujtk A Minden kilométerkőnél..! című bolgár filmsorozat­nak, A zenélő óra című része változatlan színvonalon tartot­ta felszínen érdeklődésünket, erénye, hogy a kezdeti részle­tek után a cselekménybonyolítás izgalma nem csökkent. A magyar Bors-sorozattal ellentétben itt a cselekményesség, s a többé-kevésbé ismert kalamdfílmelemek nem váltak a tör­ténelmi hitelesség rovására. Ügy tűnik, a Minden kilométer­kőnél. .. sorozat a lengyel Kockázat-hoz hasonló közönségsi­kernek örvend. Az est egyik élménye volt csütörtökön a Költők Lenin- ről című rövid, de rendkívül jól válogatott műsor, Ascher Gabriella „tömör” szerkesztésében, Bertolt Brecht, Vlagyi­mir Majakovszkij és Ladányi Mihály verseiből hallhattunk összeállítást, kitűnő tolmácsolásban. A versek között erede­ti dokumentum- és fényképfelvételek emlékeztettek Lenin­re az archív értékű film Lenin temetéséről, s a nagy forra­dalmár életének pillanatait felvillantó fényképek, vagy a moszkvai Varba térem, a mauzóleum előtt várakozók hosszú sora plaszticitást adtak a műsornak. Méltó emlékezés vök Leninre. (*? A sswmbaft tefevrziOzas vátlozatos szórakozást igét. A Téíesport a Magyarország—Franciaország Burópa-bajnoki labdarúgó-mérkőzést közvetíti. A Riporter kerestetik V. elő­döntőjére is sor kerül. Az esti programra a szórakoztató, jelleg nyomja rá bélyegét. Láthatjuk a Különleges ügyosz­tály című angol bűnügyi filmet. Ezt követően Kalmár Tibor rendezésében a Mi van a kulisszák mögött? című vidám összeállítást, a színdarab születéséről. írták: Bárány Tamás, Eri Halász Imre, Fejér István, Karinthy Frigyes és Nőtt Károly. Az éjszakai előadás A csábítás trükkje című angol filmet nyújtja, 16 éven felülieknek. A Jó éjszakát felnőttek amerikai komédiák ugyancsak kellemes perceket ígér: Hur­rá, nyaralunk! címmel. fte* «lényektől eltérnek, addig a. hangtaniból fejlődött vagy eredendően szóalaki különb­ségek mindig nyelvi hibának minősülnek. Valahol azt olvastam egy­szer, hogy a nyelvhasználat­ban mutatkozó eltérések oka leginkább az összeszedettség hiányában s energiáink ösz­tönös kímélésében keresendő. Legalábbis így magyarázta az érdemes szakértő a kettős, illetve hármas magánhangzók létrejöttét. A Nógrád szót az ország keleti részében Naoug- rád-nak ejtik, a Dunántúlon pedig pontosan fordítva: Nuoágrád-nak. A tiszta hang­zású -ó helyén tehát három egymásba olvadó magánhang­zó áll az említett tájak be­szédmódja szerint. És ha meg­gondoljuk, egy szép, tiszta -ó hang kiejtéséhez valóban több összeszedettség, szigorúság kell, mint egy laza, ernyedt triftongus kiadásához. Rendezi azért mondtam el, mert a palóc is gyakran „ha­nyag” a kiejtésben. Blmismá- kolja például a szóvégi rago­kait: fáé, házho, hátó, abbó, abbú stb. Addig talán nincs különösebb baj, amíg csak a beszéd szintjén jelentkezik ez. De mihelyt benyomul az írásba is, súlyos helyesírási hibákat eredményez. Iskolá­tokban tehát sokkal több gondot kell fordítanunk a pontos, fegyelmezett kiejtés­re, mint más, köznyelvi terü­leteken szükséges. Nyelvjárásunk másik érde­kes alaktani sajátossága, hogy nagyon kedveli a középső nyelvállású magánhangzókat a toldalékokban — az alsó és felső nyelvállásnak rovására. Ezért hallhatók annyiszor és annyifelé a megyében az olyan alakok, mint lábo, kocsmába, fáro, tanai, szépöl, alszanak, tanítónak, vonato­kat, magukat, óköt, fejüköt Megint csak azt kell monda­nom, hogy beszédben még el­megy. írásban azonban hiba. Az Ilyenféle tájnyelvi el­térések tudatosítása rendkívül fontos feladat. Számolni kell velük mindenütt, ahol anya­nyelvi kultúránkról esik szó. Az iskolának — véleményem szerint — rendszeresen és módszeresen kellene foglal­koznia a nyelvjárási problé- mákkal. A „fülre legdurvább” beszédmód vidékén különö­sen. De szólni kellene róluk TTT-előadásokon is. Dr. Szabó Károly 47. Utak? Ez a szó is milyen valószínűtlen! Az utak az sösaefüggő romfolyam mé­lyén húzódnak, anyagtalanul, szintié csak a képzelet irreali- tásálbajn. A Pilsudszky úti villa ás megsérült. Egyik frontja ak- natalálatot kapott. De a ház nagy része még lakható. S a sérült épület úgy áll a domfo- olrialon, mintha kikötötték volna; tetejéről sodronyok, kábelek futnak szét, sugara­san, minden irányba. A házi­gazda az emeletet átadta a szovjet katonai parancsnok­ságnak. Amikor a látogatók kinyit­ják a kertkaput. Bajor Gizi jön eléjük, megint csak kifest­ve, s kicsit tán erősebben is, mint illeték. A fejkendős nő Gobbi Hilda. A Remibrandt-saipkás férfi Diósy Antal, festőművész, ö ael itt vészelték át az ostro­mot. Gizi már öleli is a barátnő­jét befelé. A földszimtti lakás­ban rádiók. Padlótól a meny- nyezetig: száz, ötszáz, tatáin ezer is; a környékről ideigle­nesen beszolgáltatott készülé­kek. Itt él hát a színésznő, a sok-sok rádió között, e néma bamgdabozraiktárban.. Megkez­dődik az izgatott kérdezőskö- dés; neves röppennek fel: mit tudsz róla? nevek hullanak le: hát őt is? Később elmondja Gobbd, mi járatban jött: megbízást ka­pott, hogy keresse meg a Bu­dán élő színészeket. S ha majd együtt a társulat, hamarosan játszandok kell. De Bajor néhány perc múl­va elkomorodík. Játszani? Máris? Annyi ha­lottal a romok mélyéin? Nem, erre nem vállalkozhat. Rudi, a bátyja néhány napja szív­rohamot kapott, mozdulatlan nul fekszik: ki tudja, fölépül- e még? S épp most hozták hí­rül, hogy balatonföldvári nya­ralóját széthordták a németek meg a nyomukban beözönlő csőcselék. Még azt sem tudja, lesz-e ereje mindent elölről kezdeni?! Lehet, hogy vissza­vonul, nyugdíjba megy, nem játszik többé. De néhány hét múlva mégis fellép. Kenesztury Dezső és Illés Endre kérésére részt vese az első irodalmi matinén. A matindt zsúfoitt széksorok előtt tartják. Bajor Tatjána levelét mond­ja el az Anyeginből, majd kedves költője, József Attila Betlehemi királyok című ver­sét, s ráadásul a Tavasz van-t' „Tavasz van, gyönyörű! Jót rikkant az ég! Mit beszélsz? Korai? nem vélt itt sose tél! Paltawtsd ki a szíved, elő a rügyekkel! — a mi tüdőnkből száll ki, a tavaszi szél! A siker újra felpezsdíti. Legközelebb Ignácz Rózsá­val találkozik a belvárosban. Fölhívja a lakására, s való­sággal rátámad. „Fiég volt a fejkendókiből! Vége a háborúnak. Öltözz tisztességesen! ” Altikor átmenetileg a Fejér Gyöngy utca 10-ben laknak. Ezt a szép, ötszobás lakást Illés Béla szerezte, aki az ön­becsülésének is tartozott az­zal, hogy istápoJíja a magyar művészetet; mindenkit hátba- vert, átölelt, megcsókolt, min­denkinek a nagybácsija volt. A Germán házaspár két évig már nem okoz meglepetést. Feleségével, Nagyajtai Teréz­R NÓGRÁD — 1971. április 24., szombat Kulturális mozaik A kongresszus könyv­tára arra törekszik, hogy a kormánydokumentumokat, valamint a különböző társa­dalmak és intézmények kiad­ványaiból összeállított gyűjte­ményeket megszerezze.. .” íme egy idézet abból a levél­ből, amelyet a Washingtoni Kongresszusi Könyvtár köl­csönző osztálya küldött a •Nógrád megyei művelődés- ügyi osztálynak. A sdk kül­földi megrendelő után — pél­dául londoni és párizsi cégek — a washingtoni könyvtár is bejelentette igényét a Nógrád megye története című megyei kiadványra. •* A Nógrád megyei Múzeumi Szervezet Benczúr Gyula ha­gyatékából korabeli bútoro­kat vásárolt a Magyar Nem­zeti Galériától, mintegy 52 ezer forint értékben. A nagy magyar festő hagyatékának egy része a szécsényi For­Sok tanulsággal Hazatértek a tannlmányútró! A csehszkjvaidai priedváczei SBéribányátoná! járt legutóbb a nógrádi szénbányák három­tagú mérnökküldötlsége. Kor­mos Ottó bányamérnök, Józaa János gépész- és víűaimos- mérmök. vatemdnit Kovács János -gépészmérnök hat na­pig tanulmányozta az elő- vájások előrehaladási sebes­ségének növekedését elősegít» gépi berendezéseket és mun­kamódszereket, ezenkívül a’ fejtések komplex gépesítését. Kedden délután Nagybátony- ban a bányász műszaki Idwb- bam szép számú műszaki ér­deklődő előtt ismertették a tanulmányút tapasztalatait. Ezen a Bányásiaaitii Kutató In­tézet és a várpalotai szénbá­nyáik szakemberei is részi vettek. Kiderült, hogy a ta­pasztalatcsere nagyon hasz­nos volt, és ezt igazolta a be­számolót követő élénk vita is. Sok olyan ötleteit hoztak a nógrádi mérnökök, amelyeket itthon, is meg lehet vaaósá'tamá az elkövetkezendő időszakban. lakott a Fejér György utóé­ban. Mindaddig, amíg régi villájukat rendbe nem hoz­ták. * 1945 októberében játszotta felszabadulás utáni első szere­pét a Nemzeti Kamaraszín­házban, Cocteau: Szent ször­nyetegek című darabjában. Cocteau a közkedvelt pi- randellói „ateller”-témát dol­gozta fél. Hősei színészek, akik „szenték” és „szörnyete­gek” egyszemélyiben? hiszen a szent hivatástudat és az anié- málás ösztönök ugyanazon a hőfokon égnek bennük. Bajor itt is közvetlenül adta önma­gát: az öregedő „nagy mű­vésznőt”, aki végül is legyőzi ifjú vetétytársmőjét, mert lel­ke emelikedettebb, s jobban tud játszani. önigazolás ez a darab, ma­gának a színésznőnek is. Most már mind többet gondolt a közielítő öregségre. Keresztury Dezső egyszer — ritka pillanat — a magányá­ban lepte meg. .Lehet, hogy nem hallotta kopogtatásomat, s nem vett észre, miikor belép­tem a fogad ószotoába. A saját szobájában ült. egy körevet szóién, egyedül, magába ros- kadva. Ezüstfoglalatú kézitük- rétoen nézte magát, elmerülve és riadtan. Valami végtelenül bánatos, révedező s iszonyodó fáradtság ült ki szemébe; megglömyedve hajolt a tükör fölé, olyan volt, mint a ma­gába dermedt életfájdalom szobra.. (Folytatjuk) gáen-kastély Benczur-emiek- szobájába kerül. A megyénkben éiő nemze­tiségiekkel kapcsolatos foko­zottabb foglalkozás érdekében a megyei könyvtár átfogó vizsgálatot végez. A vizsgálat célja a szlovák és német nyelvű könyvállomány össze­tételének, mennyiségének és olvasottságának megállapítá­sa lesz. + Április 24-én megyerikbe érkezik a norvég kulturális élet jeles képviselője, Inge- borg Lücke asszony. Látoga­tásának célja, hogy megte­kintse a megye néhány köz- művelődési intézményét. Egy­napos itt-tartózkodása során előreláthatólag ellátogat a salgótarjáni József Attila Mű­velődési Központba, a salgó­tarjáni Gagarin-iskolába, a balassagyarmati Palóc Múze­umba és az alsőtoldi klub­könyvtárba. A külföldi ven­IUI fi I m KOSSUTH BAMÖ: 8.00: Hírek. — 8.20: Lányok, asszonyok. —■ 8.40: Ernster Dezső énekel. — 9.00: Nagy siker volt — hallgas­suk aneg újra. — 9.24: Nagy ze­neszerzők Magyarországon. — 10.05: Megjelenés előtt. — 10.58: Kiváló Bartók-felvételek. — 11.58: Theiel: Karib-tengeri fantázia. — 12.20: Zenei anyanyelvűnk. — 12.30: Változás és folytonosság a paraszti életben. — 12.40: Meló­diakoktél. — 13.47: A magyar nyelv hete. — 13.51: Kóruspódi- um. — 14.10: Hétvégi külpolitikai figyelő. — 14.25: ÜJ Zenei Üjság. — 15.05: Csak fiataloknak. — IS.50: Reklám. 15.55: Kis ma­gyar néprajz. — 16.00: Budai Ilo­na énekel. — 16.08: A-dúr szoná­ta. — 16.25: Közvetítés a Magyar- ország—Franciaország EB selej­tező labdarúgó-mérkőzésről. — 18.17: A magyar nyelv hete. — 18.22: 168 óra. — 19.32: A MRT népi zenekara játszik. — 20.00: Interrádió-show 1971. — 21.35: Brahms-dal ok. — 22.15: Sporthí­rek. — 22.20: Táncoljunk, — 0.10 —1.58: Melódiakoktél. PETŐFI RADIO: 8.05: Nóta- és népdalest. (Ism.) — 8.59: Külpo­litikai Figyelő. — 9.14: Szabad szél. Részletek Dunajevszkij ope­rettjéből. — 9.45: Válaszolunk hallgatóinknak! — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.50: Koczkás Sándor könyvszemléje. — 12.00: Barokk muzsika. — 13.03: Szom­battól hétfőig. — Riportok, tudó­sítások. — 13.33: Donizetti: Lam- merrooori Lucia. — 13.45: Időjá­rás- és vízál lás jelentés. — 14.00— 15.00: Napraforgó. A Gyermejkrá­dió műsora. — 15.05: Msztyiszlav Rosziop ovics gordonkázik. — 15.30: Falvakban, mezőkön. .. — 16.05—17.46: A hét műsorából. — 3ÍL10: Egyszerű történet. Epizó­dég látogatást tesz idős Sza­bó István szobrászművésznél is. ¥■ A József Attila művelődési központ klubtermében 21-én került sor az úttörők próza­mondó versenyére. A városi döntőn egy arany-, három ezüst- és két bronzérmet adott ki a zsűri. A versenyt a kivételes tehetségű Újlaki Ágnes, a Gagarin-iskola ötö­dik osztályos tanulója nyerte. Ö képviseli a várost a megyei döntőn. * A hónap végén megyénkbe látogat a Hajdú-Bihar megyei Tanács művelődésügyi osztá­lyának küldöttsége. A szak­emberek tanulmányozni kí­vánják a nógrádmegyeri ci­gányság helyzetét, és azt, hogy a Nógrádmegyerben mű­ködő Szegkovács Ktsz milyen hatással van a cigányság szo­ciális és kulturális életére. dók Lenin életéből. — ls.stz Bundschuh István citerártk. —t 1S.11: Kamarazene. — 19.50: Jó estét, gyerekek! — 20.05: „Az szabóknak tiszt ős céhők. . .” Bog­dán István összeállítása. — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Schubert: vn. szimfónia. — 21.20: A * XX. század nagy írói. — 22.20: Baross Jolán énekel. — 22.36: Találkozás. Riport. — 22.50: Tormis: Hinta­dalok. — 23.15: Thomas Baecham operafel vételeiből. TELEVÍZIÓ: 9.01: Célok, ered­mények. — 9.30: Minden kilomé­terkőnél. 3. rész. Ism. — 10.45: Tévé-varieté. — 11.10—11.50: A szülői ház és az Üttörőszövetség kapcsolata. — 15.45: Twist Olivér. 13. rész. — 16.10: Reklám. —■ 16.20: Telesport. — Magyarország —Franciaország EB labdarugó­ul érk. közvetítése. — 18.25: Ri­porter kerestetik! V. elődöntő. —i 19.15: Cicavízió. — 19.30: Tv-hlr- adó. i— 20.00: Köztünk marad­jon. .. Tahi László ötperce. —♦ 30.05: Különleges ügyosztály. Ma­gyarul beszélő angol bűnügyi film. — 20.55: Mi van a kulisz- szák mögött? Vidám séta a szín­darab születése körül. — 22.10— 23.35: Éjszakai előadás. A csábí­tás trükkje. Mb. angol film. 16 évein felülieknek. — 23.35: Rek- lámrevü. — 23.45: Jó éjszakát, felnőttek! Amerikai komédiák. BESZTERCEBÁNYA: 11.00: Popzenei fesztivál. Ism. — 14.00: Salakpályás motorkerékpár-baj­nokság. — 16.20: Magyarország—* Franciaország labdarúgó-mérk. — 19.00 és 22.00: Tv-híradó. — 19.50: Kanadai természetfilm. — 20.10: Yvetta Simonova és Milan Chla- dil énekel. — 20.35: A kékruhás lány. Cseh film. — 22.10: Társa», táncverseuy. Javítóintézetbe megy Gyulával nem lehet bírni... Hiába a jő szó a saiüökitöl, a testvérektől, Gyula fütyül rájuk. Otthonról is kj-itó ma­rad, ha alkalom nyílik, rá szeszt is iszik, szóivaiL: Gyulá­val nem tehet bírná. H. Gyu­la 15 éves salgótarjáni, Sam- lyó-bánya telepi lakóé lopott — nem is egy alkalommal —, s a Balassagyarmati Járásbí­róság elrendelte H. Gyula ja­vítóintézeti nevelését, Gyula tehát jaiyítódnitézetbe kerül, Nézzük, miért? Taxival az Allatkertbe Gyula még csak 14 éves volt, amikor a szülédtől már lopott. Száz, száz íorinutot, és az autóbuszon az együk utas táskájából 450 forintot is el­emeit. Ügy melléklésen meg­fújt egy kerékpárt is és az­után az együk alkalommal 1969. július 29-én szüléd la­kásáról, a konyhasaekrétiyből ellopott 1300 forintot. Gyula a pénzzel Pestre utazott, taxival vitette magáit az Állatkertibe. Szórakozott, járt a Vidám Parkban is, vásárolt egy zseb­rádiót és egy fényképezőgépet. Eiste, amikor elfáradt, lefeküdt egy botkor alá és itt találtaik rá. A lopott pénzből ekkor már csak 350 forint* volt Gyu­lánál. A fiú bíróság elé ke­rült, s a bíróság egy év idő­tartamra próbáira bocsátotta — tehetőséget adott a javu­lásra. Gyula állami gondozás­ba került először EMőtarcsa« volt elhelyezve, majd Eger­ben. Egerből Hozóig kerekezett Az egri gytmiakvarosban Gyula magatartása elteli sok kifogás volt. A házi szabályo­kat nem is egyszer megszegte, szemtelenül viselkedett társai- vaLis, akik Gyula nyegle ma­gatartását nem kedvelték. Többszőr hazasaokött! AJ egyik ilyen szökés taiwaly má­jus 20-án volt, amikor az in­tézet gyerekei Szarvasgedéro kirándultak. Gyula Mhúzba magát a kirándulás alól, nem ment a csoporttal, hanem ki­szökött a városba, s aiz SZTK folyosójáról ellopótt egy ke­rékpárt. Meg sem álüt Egertől Salgótarjánig, ahol szüleinek azt hazudta, hogy összegyűj­tött pénzéből vásárolta a bd- cdikäfi't. Szülei ismerték már, a a bátyja másnap visszavitte a kerékpárt Gyulával együtt Egerbe. A fiút végiül is június 6-án visszaengedték säüledihez, és él is helyezkedett szeptem­beri 11-én a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek huzalműjében. Itt aztán két alkalommal is topott. A munkatársak táská­ját dézsmálta meg. H. Gyula újra bíróság elé került és most már javítóintézetbe megy. Vajon használ-e az in­tézeti nevelés? (ács) t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom