Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-18 / 91. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI« pvr, 91. S7ÍM ARA: 1 FORINT io7i Apriik in vaoApm&p Juhász a hegyek között (3. oldal) Embert és kultúrát is terveznek (5. oldal) SBrC-Vasas 1.0 («. oldal) A nők egyenjogúsága politikai és közjogi értelemben is biztosított Választási nagygyűlések Palotáson9 Karancsságon és Bujákon Megvalósulnak a közérdekű javaslatok Tereprendezések — Új parkok — Közkutak tisztítása Új vízvezeték-hálózat — Sok társadalmi munka Tegnap a megye több községében tartottak választási nagygyűlést. Palotáson és Karancsságon országgyűlési kép­viselőjelöltjeikkel találkoztak a választópolgárok, Bujákon a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára szólt a vá­lasztópolgárokhoz. ünneplőbe öltözött férfiak és nők gyűltek össze tegnap este Palotáson, hogy meg­hallgassák a pásztói járás országgyűlési képviselőjelölt­je, Varga Tibomé beszámoló­ját. A képviselőjelölt beszéde első részében megköszönte azt a bizalmat, hogy immár má­sodszor jelölik a járás ország- gyűlési képviselőjének. Ezu­tán részletesen beszámolt az ország, de különösen a pásztói járás négyéves fejlődéséről, hangsúlyozva, hogy a pásztói járás fennállása óta az elmúlt tervidőszakban érte el a leg­dinamikusabb fejlődését. Az előadó foglalkozott a legutób­bi bérpolitikai intézkedések­kel, majd a nők helyzetéről szólt. — Alig több, mint egy esz­tendeje annak, hogy a párt Központi Bizottsága meghozta a nők helyzetével foglalkozó határozatát. Ez a dokumentum hosszú időre programot ad jgész társadalmunknak. Mi tette szükségessé, hogy a ha­tározat megszülessen? — tette Cel a kérdést Varga Tibomé. Az aktív keresők több mint 10 százaléka nő, akik fontos szerepet töltenek be társadal­munkban. Bészt vesznek a társadalmi feladatok megvaló­sításában, munkájukkal ma­radandóan hozzájárulnak a szocializmus építéséhez. A nők politikai, gazdasági, szo­ciális helyzete az elmúlt négy évben az általános fejlődéssel összhangban tovább javult. A nők egyenjogúsága közjogi és politikai értelemben is bizto­sított. E jog érvényesülését azonban néhány esetben kor­látozza, hogy még nem min­den területen adottak az anyagi, a dologi, a szemlélet­beli feltételek. A következő években a gazdaságnak, a kultúrának és a szociálpoliti­kának egyaránt nagyobb fi­gyelmet kell fordítania a nők sajátos érdekeire és társadal­mi összefogással közelebb kell jutni ahhoz, hogy megszűnjön a nők hátrányos megkülön­böztetése és mind jobban ér­vényesüljön egyenjogúságuk. — A párt Központi Bizott­sága további intézkedéseket tart szükségesnek, a sokgyer­mekes családok, a gyermekne­velés, az anyák támogatására, munka- és életkörülményeik javítására, az egyenlő munká­ért egyenlő bért elvének ér­vényesítésére — folytatta be­szédét az országgyűlési kép­viselőjelölt. Majd kijelentette, hogy szembetűnő az ellent­mondás a nők tanulása, to­vábbképzése, vezető beosztá­suk arányában. Beszédét így folytatta: — A női vezetők száma messze alulmarad a foglal­koztatottsági arányhoz viszo­nyítva, még olyan helyen is, ahol a munka könnyebb. So­kan félnek a felelősségtől, a túlórázástól, a késői értekez­letektől. Ez abból is fakad, hogy a munkakör mellett rá­juk hárul a háztartás, a gyer­meknevelés gondja is. Igaz, egy nőnek legszebb hivatása az anyaság, de ez nem jelen­ti, hogy lemondjon az emberi, politikai és kulturális igényei­ről. Hiszen ma már az or­szágos célkitűzések, de a helyi politikai feladatok megvalósí­tása sem nélkülözheti a nők aktív részvételét a munká­ban. — Az éiet minden területén, de különösen a helyi taná­csok szakigazgatási szervei segítik a dolgozó nőt, a házi­asszonyi munka könnyítésére tett intézkedésekkel. A böl­csődei, óvodai férőhelyektől a szolgáltatásig, az üzletek nyit- vatartásáig eljárnak. Az álla­mi, központi intézkedés egy­magában nem elegendő a nők helyzetének megjavításá­ra hozott párthatározat vég­rehajtásához. Az szükséges, hogy a határozat megvalósí­tásáért fent csakúgy, mint lent, mindenki a maga helyén tegyen meg mindent azért, hogy egy nagyszerű határozat a valóságban is érvényre jus­son. Jó alkalom erre a most sorra kerülő választás is, amikor a nőknek a tanácsok­ba való beválasztásával bizto­sítható az asszonyok, a lányok közéleti tevékenysége, s elfog­lalhatják az őket megillető he­lyet. Az országgyűlési képviselő- jelölt beszéde további részé­ben a választási törvényről, a tanácsok szerepéről szólt. A Héhalomból, Szarvasge- déről és Kisbágyonból Palo­tásra rándult választópolgárok nagy tetszéssel fogadták or­szággyűlési képviselőjelöltjük beszámolóját. A nagygyűlésen felszólalt Szűcs János, a ter­melőszövetkezet elnöke, aki a közös gazdaság 1968-tól elért eredményeiről, és az új gaz­dasági szabályozók hatékony­ságáról beszélt. Varga Csaba, a KISZ csúcsvezetőségének tagja, a termelőszövetkezet főkertésze a fiatalok helyze­téről számolt be a nagygyű­lésnek. Antos Pálné óvónő, a négy község kulturális életé­ről szólt, majd méltatta a Központi Bizottság februári, a nők helyzetéről hozott hatá­rozatát. A felvetett problémákra és gondokra Varga Tiborné, kép­viselőjelölt adott választ. Számvetés a gazda felelősségével Karancsságon a művelődési otthonban fogadták a válasz­tópolgárok, jó barátnak kijáró szeretettel Sümegi Já­nost, az országgyűlési képvi­selőjelöltet. Nyolc éven ke­resztül képviselte már Süme­gi János az országgyűlésben a karancsságiakat is. Most ismét jelölték, mert ahogyan megérkezése előtt többen is elmondták, rászolgált a dol­gozó emberek bizalmára. Is­mert a karancsságiak előtt az 1 poly szabályozásáért végzett fáradozása, hogy felvirá­gozzék a folyó völgyén a szarvasmarha-tenyésztés. Kezdeményezése nyomán ké­szült el Balassagyarmat alatt a meder rendezése és az idén már Szécsény alatt Is szelídí­tik az Ipolyt, hogy a mocsár helyén gazdag legelő legyen. A parasztemberek körül­fogták a képviselőjelöltet, és a gyűlés előtt szóba kerültek a gyenge adottságú lsz-ek gondjai, amelyeknek Sümegi János nyolc év alatt elősegí­tette támogatásukat a talaj- védelemben, a vízrendezés­ben. Voltak a gyűlésen olya­nok, akiknek fiait — mert rátermettnek bizonyultak — támogatta a továbbtanulás­ban. Volt olyan, akinek la­kásgondjait egyengette, szó­val mintha hazament volna, úgy vették körül Karancssá­gon Sümegi Jánost, az or­szággyűlési képviselőjelöltet, a szécsényi tsz elnökét. Ilyen hangulatban került sor a választási nagygyűlésre, a művelődési otthonban, ahol az esemény jelentőségéhez méltón, az úttörők feldíszí­tették a termet, készenlétben álltak a színjátszók, hogy még kedvesebbé tegyék a szombat esti nagy eseményt. Amikor Báli János, a párt- alapszervezet fiatal párttitká­ra szólásra emelkedett, hogy hivatalosan is megnyissa a nagygyűlést, már a falu java ott szorongott a teremben. Sümegi János azt tartotta el­sőrendű kötelességének, hogy nyugodt, békés életünket megköszönje a szovjet nép­nek. Ezzel nagy tetszést ara­tott a hallgatóság körében. A karancsságiak mindig nagy tisztelettel emlékeznek a szovjet hősökre. Amikor* a képviselőjelölt elmondta, hogy az ipar és a mezőgaz­daság a felszabadulás előtti­(Folytmtása a 2. oldalon) A pásztói járás községeiben tartott országgyűlési és ta­nácstagi jelölő gyűléseikéin ösz- szesen 1979 közérdekű beje­lentés hangzott el. A közérde­kű javaslatok köziül 1521 köz- ségfejlesztésd' témát ölei fed. Üt-, járda- és csatornaépítésre 722, kút-, vízellátásra 238, kultúrház és iskola építéséire, bővítésére HM), közvüágítós, villanyhálózat-bővítésre és korszerűsítésre 185, egyéb más témakörben összesen 276 köz­érdekű javaslat hangzott él. Jellemző, hogy a járás te­rületén a választók 67 km út­építést vagy felújítást kér­nek. Ennek döntő oka az uták rossz állapota. Nagy­arányú a parkosítás, összesen 16 400 négyzetméter, ez a la­kosság igényét fejezi kd a kiul­tiunáltább, egészségesebb és tisztább falu iránt. Az elmúlt dikliuslban az egészségügyi intézményhálózat jelentősen fejlődött. Ezért or­vosi rendelő vagy lakás építé­sét csak három községben — Tar, Mátraszőllős, Felsőtold — kértek. Tizenkét községben kérték azonban ravatalozó építését. Művelődés terén az intézményhálózat bővítését és a tárgyi feliételek további ja­vítását igényűik. így például 49 általános iskolai tanterem építését, felújítását, 415 óvodai férőhely létesítését és 8 műve­lődési ház építését, illetve fel­újításét kérik a választók. A kisebb települések kereske­delmi ellátásának biztosításá­ra 23 kereskedelmi egység lé­tesítése iránti kérelem me­rült fel. A járás több községében már megkezdték a választók javaslatainak megvalósítá­sált. Pásztó nagyközségi közös Ta­nács intézkedett a lakosság kérelmének megfelelően az újonnan épült 24 lakás kör­nyékének tereprendezéséről. Probléma volt az új piacon épített elárusító bódék magas bérleti díja. A javaslatok alap­ján a tanács csökkentette a bérleti díjakat- Eljárt a ta­nács az Ady Endre úti lakók kérelmében az ÉMÁSZ-nál, a közvilágítás javítása érdeké­ben. A lakosság igényének megfelelően megtörtént a Fel­szabadulás téri buszmegálló, valamint a Hasznos községiben levő buszmegálló áthelyezése is. Megoldotta a tanács az új kenyérgyár csapadékvíz-elve­zetését, továbbá az utakról és lefolyókból szármaizó szemé: elszállítását. Hasznos és Mátrakeresz- tes községekben megkezdték a közkutak kitisztítását. Intézkedett ezenkívül a köz­ségi tanács a mániatanyaí la­kóik ügyében a postai külde­mények rendszeres kiszállítá­sára, és az «ott levő üzlet nyit­va tartásának szabályozására. Ecseg községben a Dankó utcai lakók régi kívánsága volt az egészségéé ivóvízellá­tás. A tanács megtette a szük­séges intézkedést már koráb­ban, és az új törpe vízmű programtervén belül mintegy 720 ezer forintos költséggel, részfeladatként, a Dankó utcai 35 család vízellátása április 20-ig meg­oldódik. Másik fájó problémája volt a községnek a fa kin keresztül fo­lyó Szuiha-patak melletti házhe­lyek, mint árvízveszélyes terü­letek belvizének levezetése. A tanács intézkedése alapján a pásztói KÖZAVITT megkezd­te a munkákat és a választá­sokig befejezi a belvíz leveze­tését. Elkészült ezenkívül Ecsegen a Petőfi utcai hídja- vítás és három közkút javítá­sa; Rendezték a közvilágítás problémáit Csecsén, a lakosság kíván­ságának megfelelően, három közkút, valamint a Dózsa és Madách utcák járdáinak ja­vítása történt már meg. Job­bágyi községben a Felszaba­dulás út és' a Dózsa György út egy részének lakói kérték a vízvezeték-hálózat bővítését. A tanács intézkedése alapján mindkét helyen elkészült mintegy 200 folyóméter vízve­zeték-hálózat bővítése, telje­sen társadalmi munkában. Ezenkívül Jobbágyiban, a Petőfi, Rákóczi, Dózsa és Akácfa utcákban két kilo­méter útjavítást, kőterítést végeztek a lakók társadalmi munkában. Taron két közkút javítását végeztette el a tanács, három közvilágítási lámpa áthelyezé­sét a Május 1. és Béke utcá­ban, valamint két útáteres* építését a Zalka Máté és Ság- várú utcákban, Bér községiben három közkút javítását, át­szerelését oldották meg és a Sárközi téri híd javítását fe­jezte be a tanács. Palotáson három közkút javítását és egy áteresz építését társadalmi munkával végezték él.' Szarvasgade községben meg­kezdték a Béke tér parkosítá­sát és körülkerítését, ahol 120 folyóméter kőkerítés építése megkezdődött. Mátraszőllősön a Lenin úti hangos híradó felszerelé­se megtörtént. A lakosság ké­relmének megfelelően a húskimérés megoldódott, ehhez a tanács bizto­sított helyiséget. Megoldotta a tanács egy közkút javítását, a Felszabadulás úti áteresz épí­tését, valamint a községi strand körülkerítését;. Tavaszi napsütés Koppány György felvétele Éljen korunk légy j/Jiclctlcn eszméje, a marxizmus -lesimizmus!

Next

/
Oldalképek
Tartalom