Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-02 / 78. szám

V*. • Nógrádi klubkönyvtárak A Balassi Bálint Nbgrad Megyei Könyvtár kara bibén kiadott kétrészes tamüimánya részletesen foglalkozik Nógrád megye ki úblkönyv tárainak könyvtári tevékenységével. E tanulmány lehetőséget nyújt arra, hogy a tapasztalatokat egységes szemlélet szerint ér­tékeljük, s meghatárcxszuik a legsaiilkségeseübnek látsaó ten­nivalókat, amelyek a tárgyi és személyi feltételek javításá­hoz, ezen intézmények tar­talmi tevékenysége színvona­lának emeléséhez szükeégesek. lényege* gond ez, hiszen a kiubkönyvtárak hivatottak el­látni a jövőben is a kis tele­pülések lakóinak kulturális igényeit, a kis falvaik szelle­mi életének pezsgőbbé tételét, összefogását, koordinálásét. Amint, az említett tanul­mány is megállapítja, a klub- éönyvteuinaik — tekintve, hogy egy település kulturális igé­nyei*: hivatott kielégíteni — lehetőleg a község központi hetlyén kell lennie. Miután Nógrádiban kifejezetten erre a béliig, a jelenleg minősített intézmények közül igen ke­vés épült, a régebben, vagy éppen a közelmúltban létesí­tett művelődési otthonokban rendezték be a kluibkönyvtá- r*t A településen belüli el- heiywéwiel tehát nincs külö­nösebb stand, hiszen ezek az intézmények többnyire min­denütt a falu központi részén, sókeeor az iskola környékén épülték. A művelődésügyi miniKster egyértelműién rendelkezik a küutotobnyvtárakkaí: szemben ramMZtött helyi*égjir»in vekről is. EeíJerint: „Klubkönyvtár ott létesíthető (működtethető), ahefl ífegaiabb egy a azabadpolooB könyvtárhe­lyiség rendelkezésire áll.” Ho­gyan állunk e vonatkozásiban Nógrádiban? A minősített in­tézmények köosül tizenhét csupán egy. másik tizenhét két, vagy több egymásból nyíló helyiséggel, hat pedig ugyancsak kettő, de külön épületben levő helyiséggel bír. Kiderül tehát, hogy a legalapvetőbb feltétetekhez viszonyítva csuk tizenhét in­tézmény felel meg az elő­írásoknak. fis lássuk ezek után, milyen a bútorzat, a berendezés? Mindössze hat kiubkönyvtár felel meg e követélmények­nek. A legtöbb példát me­gyénkben, sajnos, a rossz bú­torzatra találjuk, a olyan in­tézményünk d# akad, ahol jóformán egyáltalán nines be­rendezés. Az előírás ««érint követelmény az is, hogy a könyvek ne zárt szekrényben, hanem szabadpolcon várják a látogatókat. Körül bel ül húsz kliuökönyvtárhan helyezték el szabadpolcon a könyevetket, zárt szekrényben és szabad­polcon vegyesen őt intézmény teszi hozzáférhetővé az olvas­nivalót. Az úgynevezett tömegkom­munikáció* eszközök (tv, rá­dió, magnetofon, lemezjátszó stb.) helye, szerepe a klub- könyvtárakban külön említést érdemel. Ugyancsak érdemes lenne megvizsgálni a folyó­iratokkal. újságokkal való éli látöttságot is. E vonatkozási ban például a negyven rrrH nősített intézmény közül ti-l zenny óidban egyáltalán nemi jár napilap. Hiányoljuk a| népszerű képewúj«áaoikwt, al legbezdték a kollektiv sxmdddK i»sed¥egezéMét A Salgótarjani Kohászati Üzemekben előreláthatólag április 20 és május 8 között bocsátják vitára az új kollek­tív szerződés tervezetét. A vitáig tehát már nem sok idő van hátra, hiszen három hét alatt egy vaskosabb könyvre való szövegrészt kell összeál­lítani, amely a törvényesség igényével hangolja egybe a dolgozók jogait és kötelezett­ségeit, valamint a dolgozók es a vállalat közötti viszonyt. Az új kollektív szerződés szövegezését megelőzően gon­dos előkészítő munkára volt szükség. A korábbi szerződés hiányosságait feltárva, az új igényekhez igazodó, a köz- gazdasági szabályozók módo­sított rendszerére épülő olyan jogi formulákat kellett kiala­kítani, amelyekben a dolgo­zók jogai és kötelezettségei egyaránt megkapják a meg­felelő helyet. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az új kollektív szerződés mellé kapcsolják a törzsgárdatagság szabályza­tát is, amelyet Merlák Ervin, a szakszervezeti bizottság tit­kárának vezetésével négytagú Dizottság szövegez majd meg, hogy a kollektív szerződéssel együtt megvitathassák a dol­gozók. Ezt ugyancsak nagy érdeklődéssel várják a válla­lat érdekelt dolgozói. Az áp­rilis 20 és május 8 között le­zajló vitákban öt esztendő törvényes jogszabályaihoz és a törzsgárdatagság megbecsü­lésének méreteihez adják majd véleményüket a dolgo­zók. A vitából tehát nem hiú- nyozhat majd sem a hozzáér­tés, sem a lelkiismeret, sem a lehetőségek őszinte mérle­gelése, melyhez a gyár dolgo­zói maguk teremtik meg az alapot. rendelésének: asettegesséwét m­így a ktebkönyvtáinak egy része nem retidóllkezlk a köz­ség jeltagéneik, a lakosság ér­deklődési körönök megfelelő folyóirataikkal, A tömegkom- munikéaiőe esaközöklkéi való ellátottság sem kielégítő, kü­lön. gondot ote® a nem „üze­meltethető” készülékek v* soonylag magas száma. Szólhatnánk még a könyv- kolcfiöniaésn&l (az eCőírtnól ke­vesebb óraszámban kölcsönöz harminckét 'kiubkönyvtár), a kidolgozott tóubkőnyvUm programok hiányáról, a mű- ködés mechanizmusának meg nem felelő voltáról. A szemé­lyi ellátottsággal sem lehe­tünk még egészen elégedet­tek. Megyénkben több, mint húsz esetben két személy lát­ja el a klubfcönyvtárak ve- zetését, ez több gond mellet* elsősorban az oeeaehaneolat- lansáigat vétó fel. Az esetek többségében főleg az ogyütt- műitakiós módszerét kelten* javítani. A klutokónyvitiárak jelenlegi helyzetének megítélésénél nem hagyhatjuk figyelmen kívü] azt sem. hogy milyen anyagi támogatásban része sülnek az intézményeik? E vonatkozásiban sraüHcségesnek Látszik ismételten hangsú­lyozni a klubkónyvitárak óriá­si szerepét), amelyet a ki* te­lepülések kulturális életében betödtenék, illetve amelyet be kellene tölteniük. Az anyagi feltételék hiánya jeleníti az elsőrendű gondot. A klub- könyvtáraktól bíró községek­ben a gazdasági szervek veze­tésében tapasztalható szem­lélet vált ázására i« miéliflbb szükség lenne. Hiszen például a mezőgazdasági termei ősvö- vetóceaeték ma már a falu életében elsőrendű szerepet váJitataalk nemcsak gazdaságii vonatkozásban, dé egyebek­ben í*. A klluWkönyvtárakba főleg a tse-ek tagjai, dolgozói jármaik, nem tehet mindegy tehát a termelőszövetkezeti vezetőik számára sem. hogy milyen szórakozási, főként pedig milyen művelődési, to- vábbképzéisl, önképzési lehe­tőséget tudnák nyújtani tag­jaiknak ezek az intézmények. Amit a kiskönyvtárakban eltöltött idő ad, vagy nem ad számukra, az a termelésben, az együttélésben, rounkafe- gyelemiben, a demokratizmus gyakorlásai ban stb. is megmu­tatkozik. Az általános és a szakmai műveltség növelése is csak úgy lehet eredményes, ha az anyagi erőforrások kon­centrálásával a Ida települé­sek, azok gazdasági szervei, gazdasági . egységed megte­remtik feltételeit az igények­hez szabott, mind tartalma­sabb művelődési életnek. E tekintetben pedig a kis közsé­geknek elsősorban a klub­könyvtár áll rendelkezésre. T. E. Színházi esték Hunyadi László A debreceniek vendégjáté­kának második napján már nemcsak zenei élmeny, hanem — mintegy kiegészítőként — az április 4-én megnyíló ta­vaszi tárlat Í6 várta a közön­séget a művelődési központ üvegcsamokában. Kiderült: jó előkészítő volt a képek lá­tása, ünnepélyesebbé tette en­nek a komor hangulatú ope­rának a légkörét, mert attól a pillanattól kezdve, hogy fel­csendült a Hunyadi-nyitány első hangja, a nézők a színek­kel szinte együtt transzponál­hatták a muzsika világát. A debreceniek tulajdonkép­pen már másodszor vendég­szerepeitek nálunk Erkel ope­rájával. Három évvel ezelőtt, ezzel a darabbal mutatkoztak be a salgótarjániaknak, hogy megnyerve tetszésüket ko­moly zenei híd alakuljon ki Salgótarján és Debrecen kö­zött. így tehát már ismerős­ként szemlélhettük mindkét előadást, hogy annál több szépséget fedezhessünk fel, annak ellenére: a már emlí­tett idő sokszor megszokottá teheti a színészek játékát. Néhány szerepben új éne­kes mutatkozott be, s ez a frissítés pezsgést vitt az elő­adásba, akárcsak Tarnay György karmester tempói, aki szokatlanul gyorsan kezdett, s megtartotta mindvégig igen érdekes elképzelését. Tarnay nem limitált — bár alkatilag igen közel áll hozzá ez a vi­lág — a küzdelem jellegére helyezte a hangsúlyt Az ár­mánykodás, a hitszegés, vala­mint a tiszta és őszinte érzel­mek ellentétének megvilágítá­sa volt a célja, s gyorsabb tempóvéftelei sikeresnek bizo­nyultak. Feszesebbé váltak a kórusrésztetek, s a vezető szí­nészek játéka jobban érvé­nyesült Kertész Gyula rendezése is ezt az elvet követte. A gyako­ri színváltások széttördelhetik a folyamatos élményt éppen ezért Kertész nagy súlyt fek­tetett a kórus szerepére — s akárcsak Erkel zenéje —, tömbszerrten mozgatta éneke­seit. Az énnekkari tablók ha­tára átmentette a színváltó­sok szünetein a nézőket. Csá- nyi Árpád díszletei egyszerű­én szolgálták a rendező el­képzeléseit, variálhatóságuk növelte értéküket. V. László szerepében Kar- nausz Tibor lépett színre. A határozatlan és könnyen be­folyásolható uralkodót igen remek színészi játékkal tette ellenszenvessé. Karakteres vett stzerepfonmióBiára. Tré­fás György elhltetően keltette életre Ciliéi Ulrikot. Az ár­mánykodás magasiskoláját mutatta be játékában. Hang­jának kvalitásaira mór több­ször felfigyelt a salgótarjáni közönség. Czakó Mária a tőle megszokott szenvedéllyel, át­éléssel formálta meg Szilágyi Erzsébet alakját. A keddi elő­adáson valamivel halványabb teljesítményét felülmúlta a szerdai pompásan sikerült alakítás. Szilágyi Erzsébet fi­gurája Czakó Mária egyik legkedvencebb szerepe, az első nágy sikert jelentette szá­mára az évekkel ezelőtti deb­receni bemutatón A címszerepet Csongor Jó­zsef játszotta Csongor nagy énekkultúrával rendelkező énekes, amihez megfelelő át­élés is párosul. Kár, hogy né­hány indokolatlan megingás befolyásolta játékát, annak el­lenére, hogy igen jó produk­ciót hallottunk tőle is. Hu­nyadi Mátyás szerepében Ti- bay Kriszta lépett színre, a tőle megszokott nyugalommal és biztonsággal, Gazsó János játéka élmény volt Gara ná­dor szerepében. Éles kont­rasztot rajzolt figurájával, szikár volt, és megingathatat­lan álnokságában. Hunyadi kedvesét, Máriát, Marsay Magda mintázta meg. Nagy énekkultúrával rendel­kező egyéniség, akinél sze­rencsésen egyesül a szólista valamennyi követelménye: a kiváló hang és a kitűnő szí­nészi játék. A tánckar nagy sikert ara­tott az eredeti Brada féle pa­lotással, amelyet Barkóezy Sándor tanított be. Végül szólnunk kell ismételten a kó­rusról. Egységes hangzásuk, kitűnő hangszínük mindkét előadás egyik legszebb zenei élménvét jelentette. A zene­karból különösen a fúvósok teljesítménye emelkedik ki, míg a vonósok többször bi­zonytalankodtak. (molnári Megbeszélés a 'tlT-székházban fi párt tudománypolitikai irányelveinek szellemében A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat évek óta ered­ményes kapcsolatot tart a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemmel. Töb­bek között ennek egyik jele az egyetem továbbképző ta­gozatának és a TIT Nógrád megyei Szervezetének közös, hat féléves programozó-mér­nöki képzése Salgótarjánban. Az eredményes kapcsolatok további bővítése, valamint a párt tudománypolitikai irány­elveinek megvalósítása ér­dekében szerdán a megyei TIT-székházban találkozóra került sor, amelyen az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága és a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem képvise-. lői vettek részt. Jeten voltak a megbeszélésen többek között Szoó Béla és Havas Péter, a megyei pártbizottság titkárai, Devcsics Miklós, a salgótarjá­ni városi pártbizottság első tittóra, dr. Forgács Tibor, dr. Szép Jenő, dr. Krekó Béla egyetemi tanszékvezető taná­rok. A megbeszélésen a vendé­gek közvetlenül is megismer­kedtek Nógrád megye gaz­dasági, iparszerkezeti és me­zőgazdasági struktúrájával. Elhatározták, hogy két irányú kapcsolatot alakítanak ki az egyetem és a megye között. A megyei pártbizottság és az egyetem között a későbbiek­ben keretszerződést kötnek, amely lehetővé teszi, hogy a megye előtt álló gazdaság- politikai feladatokat még tu­dományosabban dolgozzák ki. s egyben az egyetem terüle­tet kap a megyével kapcsola­tos intenzív kutatómunkához. Az egyetem a megbeszélés értelmében segítséget nyújt a megye gazdasági kérdéseinek tudományos igényű kutatásai­hoz, felméréseket folytat, va­lamint tanulmányokat dolgoz ki. Egyben értékeli a me­gyénk gazdasági egységeiben, vállalatainál, üzemeinél ké­szített tanulmányokat, segít­séget nyújt szakemberellátás­ban, s további lehetőségeket keres a szakemberképzésre A későbbiekben megkötendő szerződés azt szolgálja, hogy a megye előtt álló célkitűzé­sek magasabb szinten való­suljanak meg. Kőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat — 15 éves kortól is — komplex brigádokat, kubikosokat, kubikos­brigádokat keresünk azonnali belé­pésre, budapesti kiemelt munkára. Jelentkezés: Áp­rilis 4. Ktsz, Budapest, VIII., Auróra u. 23. Mun­kaügy. á (iWSjllff jt.,.,Jg ,í;^r|i,fo, 3 tei at if* j[„: „iinüt jft 1 ■: - -''A. f; v\I Játék és valóság Koppány György felvétele Arcok a szöveti* ezetből Ha Markó Antalt, a nógrádmarcali tsz-titkárt valaki életéről kérdezi, nem tud különösebbet mondani. Sölyppusz- tán született, apja, anyja cselédsorban élt. Kilencesztendős volt, amikor meghalt az édesapja, és helyébe ő állt. Az uraság jószágát legeltette. Később földet kaptak, de nem volt mivel megművelni. Bizony megesett, hogy Markó An­tal négy napot dolgozott napszámban, hogy egyetlen napra fogatot szerezhessen a szántáshoz. Később a Szügyi Állami Gazdaságban vállalt munkát. Az igyekvő fiatalembert gyorsan „észrevették”. A DISZ szervező titkára lett, és 1955-ben felvették a pártba. Fiatal, mindössze 24 éves volt, hogy Nógrádmarcalon megalakult a pártszervezet és Markó Antalt titkárnak választották. Éppen hogy maga mögött hagyta a katonaéveket. Kicsit félt, amikor elvállalta a megbízatást. Nagyon igyekezett, hogy megfelel­jen a bizalomnak. S, hogy ez mennyiben sikerült? Azóta is ő a párttitkára Nógrádmarcalnak. Markó Antal részt vett a szövetkezet szervezésében. Okos szavakkal magyarázta a gazdáknak a nagyüzemi gaz­dálkodás előnyét. Akik hallgattak rá, akkor, nem bánták meg. A nógrádmarcali Aranykalász Tsz a jó szövetkezetek közé tartozik. Markó Antal is ott van a közösben, immár hét esztendeje. A gépcsoportot vezeti. Érdemes fáradoznia, megbecsült munkása a szövetkezetnek. A fizetéssel is elé­gedett, szép házat épített a faluban. A szövetkezés rendíthetetlen híve Markó Antal, ezt az is bizonyítja, hogy tagja a földművesszövetkezetnek is. Azon fáradozik, hogy az ÁFÉSZ és a termelőszövetkezet kapcsola­ta egyre jobb, zavartalanabb legyen. Sok társadalmi mun­kát végeztek már el közösen a falu érdekében. S nyilván a jövőben is sor kerül erre, hiszen a vegyesbolt korszerűsítését tervezik. A munkában nemcsak a fogyasztási szövetkezet tagsága vesz részt; a tsz, a községi tanács is támogatást nyújt, hogy mielőbb megvalósuljanak az elképzelések. Markó Antal egyforma gonddal foglalkozik a tsz-szel és a fogyasztási szövetkezettel. Hiszen az áruellátás javítása elsősorban a faluban élő tsz-tagok érdeke. Ezért nem saj­nálja a fáradságot, ha szervezni, mozgósítani kell az embe­reket a munkára. Hogy a fejlesztési elképzelések, az egész körzetben megvalósultak, abban benne van Markó Antal munkája is. Kemény Erzsébet NÓGRÁD — 1971, április 2., péntek 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom