Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)
1971-04-15 / 88. szám
AZ OLVA Vátaszol az illetékes Lesz távfűtés Salgótarjánban lapnak tegnap! számában, a 8. oldaton. „Péntektől megszűnik a távfűtés” címmel cikket közöltünk, amelyben megírtuk, bogy az utóbbi napok átlagos hőmérséklete 12 C-fok felett van, ami azt jelentette, hogy április 15-én este 8 órától fokozatosan csokikén tik a hőszolgáltatásit, 9 pénteken reggeltől megszűnik a távfűtés Salgótarján bérházaiban, intézményeiben. írásunkban megjegyzést tettunk arra, hogy ugyan a meteorológiai távprognózds az elkövetkező napokra sem jósol hideget, mégis hidegebbek ae éjszakáik, hűvös van a lakásokban, intézményekben, a melegre továbbra is szükség lenne. Cikkünk nyomán tegnap délelőtt felhívta szerkesztőségünket az Ingatlankezelő Vállalat távfűtési üzemétől Korbás Viktor energetikus, aki a következőket közölte: — Mivel a meteorológiai . távprognózns valóban nem jelentett az elkövetkezendő napokra hideget, kedden és szerdán különleges érdeklődéssel figyeltük a narrf átlagos hőmérséklet alakulását. Kedden, az átlagos hőmérséklet 9,7 C-fok volt. A szerda reggeli hajnali hőmérséklet plusz—mínusz nulla fok volt, számításaik szerint az átlagos hőmérséklet szerdán sem haladja majd meg a 12 C-fokot. A rendelkezés úgy szól, hogy a fűtést abban az esetben lehet leállítani, ha a napi átlagos hőmérséklet három napion át 12 fok felett van. Ez most nem következett be, így a távfűtési hőszolgáltatást pénteken nem állítjuk le. hanem azt bizonytalan ideig továbbra is biztosítjuk. T. K. Salgótarján A I Nem az alkohol teszi az embert Szerintem egyik legszebb dolog a megemlékezés. Ilyenkor fel idézzük a múltat, a jelent és elmélkedünk a jövőről. A jövő húsvétiról, ami talán, szebb lesz, mint: a mostani volt. A húsvétot „minden bizonnyal pogány őseink hagyták nekünk emlékbe, hogy mindig tánccal, dallal, vidámsággal köszön tsülk az aranyban csillogó napot.” Ha ez így lenne, nagyon szép lenne. Sajnos, nem így van. A pogányok lehet; hogy lóháton mentek locsolkodnj, a mai fiatalok viszont biciklivel. motorral járnak feleleveníteni a múltat. Az első háznál keventet isznak, a következőnél szS’vapálinkával folytatják. Először feszengve, később már gátlástalanul nyúlnak a pohár után. A pálinkát felváltja a bor, a sör. De mivei is kínálnák a lányos háznál a fiatalokat, ha nem itallal és étellel. Ma már nem nagy divat a hímé» tojás és a pénzadás. Italt adnasto. De kávét már nem, mondván; az tönkre. Mi is kérjük Salgótarjánban, a Bolyai Gimnázium felé vezető úton, a dömperek őrült gyorsasággal hordják a földet. Ez azzal jár, hogy nagy. rögök hullnak az utcára, s a napsütésben a föld megszárad, porrá változnia. Ennek, következtében, ha gépkocsik vagy dömperek közlekednek az utcában, olyan porfelhő van, hogy az ember azt hinné, valami tájfun közeledik. Ez nem csak a lakókra, de az ott játszadozó gyermekekre, sőt az iskola tanulóira Csak éppen fordítva Furcsa nyitvatartás A kettős húsvéti ünnepek előtt, nagy érdeklődéssel olvastam az üzletek bejáratain az úgynevezett ünnepi nyitvatartási idő beosztását. Szinte valamennyi üzletnél — a hirdetmény elolvasása után — tudomásul vettem: hol, mi a helyzet, a kettős ünnepen, hol, mit tudok majd beszerezni, ha netalán valamiben hiányt szenvednék. A salgótarjáni Csemege ABC kirakata előtt azonban több esetben megálltam. NézMi lesz a kerthelyiségekkel? Már nyílnak a virágok Nógrád dimbes-dombos lankáin, de a vendéglátóipari kerthelyiségek még mindig zárva vannak. Pedig a tava- szias napsütésben szívesebben keresi fel a vendég a zöldvendéglőt, vágyik ki a szabadba. A Duna-kanyarban vasárnap már lehetett tapasztalni, hogy minden kisvendéglő, csárda, presszó kerthelyiségét megnyitották. Vácott, a híres Pokolcsárdában vén fák alatt még a kávé is jobban ízlett, mint esetleg a belső teremben. Wógrádban vendéglátással az állami vendéglátóipar és a szövetkezeti vendéglátók foglalkoznak. Kevés a kerthelyiség, de a meglevőkkel is jobban kellene sáfárkodni, hogy a kedves vendég a nyár közeledtével is kellemesen érezze magát. Meddig kell erre várni? Rozsnyói Iván Salgótarján Kisbágyenba is megérkezett a gólya ► Fotó: Koppány KOSSUTH KA1HO: 8.20: Teher fuszuly ka virág. Győző László népdal játéka. — 9.25: Francia szerzők müveiből. — 10.05: Rádió- egyetem. Arany László. Németh G. Béla előadása. — 10.35: Zenekari muzsika, r— 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. — 12.30: Melódiák aktéi. ~ 14.00: Mozart: D-dúr divertimento. — 14.25: Kóruspódium. — 11.51: Rádiószínház. jCsongor és Tünde, vörösmarthy Mihály drámai költeményének rádióváltozata. — 17.31: Elfogadjuk-e a választ? Pctress István műsora, ^ 17.50: Bodza Klára népdalokat énekel, Keszthelyi Pál furulyázik. — 20.15: Verdi Simone Boc- canegra. HáromíeiV''.násos opera. — 23.24: Verbunkosok, népdalok. teszi a szívüket, mert coffieint tartalmaz. Aztán négyen-ötem ossz ekapaszkodva, nótázva indulnak hazafelé. Elindulnak az úton. és landolnak az árokban. Jó idő van: kívülről süt a nap, belülről fűt az alkohol. Két fiú fekszik az árokparton. Felemelem őket, de ösz- stzierogynaäk. Aztán a hátaimon viszem őket a szobába. Egy- egy erős kávé, hidagvízes locsolás, néhány pofon és kezdenek ébredezni. Próbálom hazafelé Invitálni őket. de méltaitf.ainikodn.ak. Erőszakos vagyok, nem hagyom őket tovább aludni a heverem. Jó! vám, talán igazuk is van. Megkiondul a harang, alszanak. Leütök melléjük és gondolkodom: odahaza talán varjai őket az anyüka. de az iá lehet, hogy nyugodt a gyermeke ügyében, mondván: vagy a Marükiáéfknál. vagy a Bözsikéétenól nézik a délelőtti tévéadáslt. Figyelmeztető ee az év a jövőre is. Lowtos Jeremáőts lalborass^sBtenk a locsolóautót is egészségveszélyes. Mi, a 13-as épület és a Pécskő utcai toronyházak lakói sajnos, a betóduló por és piszok miatt ablakainkat kinyitni nem tudjuk. Kérjük a T. városi tanácsút, intézkedjék: a locsolóautó a gimnázium felé vezető úton is járjon, s a locsolással szüntessék meg a már tűrhetetlen pormennyiséget. A Pécskő utcai lakók Salgótarján Sem, olvastam a feliratot, de nem nagyon értettem. Ezt olvastam: Ünnepi nyitvatartás: Vasárnap, hétfőn zárva. Csak egy kérdésem van. Miért ünnepi nyitvatartás, ha mind a két napon zárva tartják az üzletet. Nem lett volna talán helyesebb ez a kiírás. Vasárnap és hétfőn zárva tartunk. Ezt sokkal érthetőbbnek tartottam volna. — ő.lő—-0.25: A Magyar Rádió és Televízió énekkarának operettfelvételeiből. PETŐFI RÄOIÖ: 8.05: Zenekari muzsika. <—- 9.(Mi: Részletek Kálmán línre operettjeiből. — 10.00: A zene bullám hosszán. i— 12.00: Könnyűzenei Híradó. — 12.32: Hangszerszólók. — 13.03: Rettegett Iván. Részletek Bizet onerá- jából. *— 14.00: Kettőtől hatig. . . A Petőfi rádió zenés délutánja. — 18.40: Romantikus kórusművek. — 19.00: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. — 19.20? Rádióhangversenyekről. Somfai László műsora. — 19.53: Jó estét, gverekek? ^ !>0.15: A Magvar Rádió és Televízió népi zenekarnak hangversenve. — 21.i5r Ta- •ó Okozások. A műsort szerkeszted 6 NÓGRÁD — 1971. április 15., csütörtök Ráko*-. Sándor. — ^3.15: Rttrrms ós melódia., vönnyíí/enc. — 23,1*: Lendvay Kamilló: Orogenesis. Oj A világ legdrágább autója A felvételünkön látható autó, a Mercedes-Landaulet, a világ legdrágább autója. Mindössze 18 darabot gyártottak eddig ebből, a 200 000 márkás kocsiból — éspedig kizárólag megrendelésre és exportra. Az első „kevert kocsi”-t (elöl Limousine, hátul Cabriolet) VI. Pál pápa kapta meg, egy hidraulikusan elmozdítható trónüléssel. Mao Ce-tung is egy Land auletet vásároltatott magának, akárcsak Jugoszlávia államelnöke, Tito, s továbbá a perzsa sah és Bhumibol, thaiföldi király. A nyolchengeres, 6,24 méter hosszú és 4r—6 ajtós kocsi komfortjához tartozik többek között egy telefonkészülék, magnó, bár és egy légkondicionáló berendezés Színházi esték Vörösmarty a színpadon Színházaink nemes hagyománya, vállalkozása, hogy időről időre felújítják klasszikus drámairodalmunk korszakzáró, egyben új korszakot nyitó művét, a Csongor és Tündét. Három nagy, legjelentősebb nemzeti alkotásunk között, a Bánk bán, Az ember tragédiája oldalán méltán foglal helyet Vörösmarty Csongor és Tündéje. A filozófiai mélységű mesedráma voltaképpen egy XVI. századi történetből, a jó ideig Balassinak tulajdonított Árgirus históriájából meríti anyagát, s amely számtalan kiadásban, a legkedveltebb olvasmányok egyike volt. A széphistória tulajdonképpeni szerzője, Gergei Albert neve csak később vált bizonyossá, de kétségtelen, hogy a meseszövés művészi igényességében. népiesen naiv bájában, nyelvi és verselési tisztaságában, a kortársi irodalom ragyogó művelője lehetett, s kár, hogy nevén ta'vül alig tudunk többet róla. Maga, az Árgi- cus-história is az akkoriban bőséggel fakadó vándorló történetek közül való, s ősforrása Itáliába vezet. Vörösmarty Gergei szép- históriájában olyan nemes anyagra tapintott, amely míves keze nyomán végül is a Csongor és Tündében időtálló remekművé teljesedett. A vál-* Lalkozás eredményességében azonban nem kis mértékben játszott közre a reformkor politikai állapota, az irodalmi romantika kedvező légköre, de mi ndenekfölott az; hogy a költő akkor — az 1830-as évekre — már túljut benső válságain, az egyéni boldogságkeresés szakaszán — mely még a Rom című elbeszélő költeményében is tükröződik, s a Csongor és Tündében a személyes boldogságvágy Ynár az egész emberiség boldogságvágyává szélesül; általánosító érvényűvé válik. A XVI. századi Árgirus Csongor ifjú hőssé lényegül s Tündével, a tündérlánnyal egymást kereső, poétikus drámájává formálódik. De a kozmikus éjszakától éjszakáig tartó cselekményben a légies alakok oldalán na- gyonis földön járó, népi alakok is helyet kapnak. Az irrealitások Vörösmartytól szokatlan realitással ötvöződnek, s ez tulajdonképpeni korszakos jelentősége a drámának, mert a népi alakok megjelenítésével, a tőle korábban szokatlan népi-hangvételütés- sel, irodalmi zsákutcából nyit friss, irodalmi lehetőségek felé kitekintést, közvetlenül Petőfi útját készíti elő. Vörösmarty a népmese! motívumokat élő, realisztikus anyaggal elegyíti költői alko- tó-retortájában, de nem a korabeli német drámák érzelgős egyvelegévé, — példaképe sokkal inkább az angol, pontosabban a shakespearei drámai iskola, ezért is érezzük bizonyos tekintetben Csongor és Tünde történetét rokontőről sarjadtnak a Szentivánéji álom-mai, vagy a Vízkereszt, vagy aimát afeartok-kal. De Shakespeare-töl tanulni még Vörösmsrtynalk sem szégyen.: kivált, ha e tanulékonyság olyam eredményre vezet, hogy egy korábbihoz mérten merőben új irodalmi komszataunk nyitányát is jelen,ti. A költői drámát igen gondos előkészítésben, Both Béla vendégrendezésében és vendégszereplők közreműködésével mutatta be Salgótarjánban, a szolnoki Szigligeti Színház. A mű, amelyről hosszú ideig azt tartották, hogy alkalmatlan színpadi létre, s megírásától, 1829—1830-tól első bemutatójáig negyven évnek kellett eltelnie — most, a születéstől számlált csaknem másfél évszázad múltán is élvezetes és emelkedett hangulatú színházi élmény. Ebben termésletesen jelentős az érdeme Both Béla mű iránti tapintatos, mégis korszerűen friss rendezői munkájának: az eszmei mondanivaló áttetsző, tiszta értelmezésének és ér- telmeztetésének, a szereplőkkel és közönséggel, A kis színpad lehetőségeivel úgy élt a rendező, hogy általa a játék és a tartalmi mondandó összefogottabbá vált, ez a „sűrűsödés” is a könnyebb értelmezést segítette. A szereplő együttesben szép feladatát Csongor alakjában lendületesen, érzelmi hévvel, mozgásában is nagy színpadi kultúrával oldotta meg Cs. Németh Lajos. Szilvássy Annamária alkatilag ideális Tünde, ez a nyelvi stílus azonban idegen a fiatal művésztől, így szövegmondása olykor skandáló. Annál szebben érvényesült a klasszikus színpadi dik- eió, a szép magyar beszéd, a stílusos lejtés a Mirigy dé- monikus figuráját formáló Hegedűs Ágnes tolmácsolásában. Remekbe sikerült a három zabolátlan ördögfiókában Szombathy Gyula, Lencz György, Hollósi Frigyes játéka. A mesedráma vaíóságtala- ,iáról sarjaztatott népi alakjai jó ízeket, derűt és életerőt hordoztak Baranyai Ibolya Ilmájában és Halász László Balgájában. Az együttes tagjai közül dicséretre érdemeset nyújtott Liska Zsuzsa, Papp Zoltán, Lukács József, Bodnár Erika és Győző László is. Jánosa Lajos díszlete a maga puritánságában jól szolgálta a játéklehetőséget, úgyszintén segítette a produkció összhatását Sulyok Tamás to- takodásmentes kísérőzenéje. Az előadás összhatása újabb bensőséges salgótarjáni sikert eredményezett a szolnoki színháznak. (barna) Városi expresszvonatok begyek születtek oratórium Vlagyimir iljics Lenin emlékezetére. *-? Urbán Gyula költeményére. 34.00:—0.10: Hírek, időjárás. TELEVÍZIÓ: 9.00-12.35: Iskola- tévé. — 14.00—16.20: Iskolatévé. — 17.23: Műsorismertetés. —, 17.25: Hírek. ,— 17.30: Kukkantó. — 18.15: Jó estét, Magyarország! I. rész. - 19.30: Tv-liíradó. — 20.00: Jó estét, Magyarország! n. rész. — 20.10: Minden kilométerkőnél... Magyarul beszélő bolgár filmsorozat. 2. A gitár. — 21.10: Jó estét, Magyarország: ni. rész. Kb. 22.20: Tv-híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 10.35: «. Godzunov énekel. (Ism.) — 19.00 és 22.05: Tv-L*ratíó. — 20.00: Kockázat, lengyel filmsorozat. — 20.55: Népi táncok. — 21.25: Di- vat-show. — 21.50: sport. Az egyik francia cég szakemberei új rendszert dolgoztak ki a gyors városi közlekedés céljára. Ez a rendszer nagy' sebességgel halad«), megállás nélküli expressz-szerel vény ékből. és a hozzájuk megfelelő helyeken kapcsolódó ..ürítő”, vonatokból áll. amelyek az utasok menetközben! ki- és beszállására szolgálnak. Az expressz- és az ..ürítő” szerelvények párhuzamos pályán haladnak az állomásol-: között. Az ex- presszből az ,-ürítő” szerelvénybe történő átszállás végeztével az ürítoszerelvény eltávolodik az expressziül és megáll az állomáson. A tervezet számítógéppel szándékozik megoldani a szerelvények irányítását. A szakértők feltételezik, hogv az új közlekedési rendszeri a közeli években bevezetik a mar- seiille-í es a lyon-j fői dal at** - ná'l.
