Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-20 / 92. szám

A költészet ünnepe belavatták a dombot müvei — József Attila-díjas költők balgótar/anban es tíalassatiyar maion — Ötéves a salgótarjáni művelődési központ Kicsit tréfá­san hangzik, pedig rendkí­vül komoly do­log : megyéink­ben a költészet napja egy tel­jes héten át tartott, s ■ az ünnepségso­rozat betetőzé­seként vasár­nap, április 18 án a salgótar­jáni József At­tila Művelődési Központban je- f ’ lentös ünnep- 1,1 11 ségsorozatra került sor. Dombormű- avatással kez­dődött a több részes költé­szet napi ün­nepség. A mű­velődési köz­pont kamara­kórusának énekszámai és Kovács P. Jó­zsef előadó­művész, a Te­levízió bemon­dója szavalata ------- -----,_____ ( József Attila: A vers ünnepeinek rangos a váiros Dere- „ . . hagyománya van. Balassagyar­ménl után Ha- Ko Pál szobrászművész bronz domborművé a maton LS. Ez a táj a jelenben vas Péter a salgótarjáni József Attila Művelődést Kotétpőnt jg Lelni kiválóságot megyei párt- előcsarnokának falán va-11 magáénak, így érkezett „kicsit haza” Balassagyar- brigád munkásai, alkoitóm-ű- matra Vihar Béla költő is. A vészeik, József Attila-díjas költészet napja, és a költő­költők és a kultúra munkásai vendég tiszteletiére ünneplő között. közönséggel telt meg a balas­Befejessésül a következőiket sagyairmati Mikszáth Kálmán mordot:ta: Művelődési Központ szíruház­— Kívánom, hogy ez az öt- terme, az egybegyűlt Iroda- éves fennállását ünneplő dn- lombarátok és a közművelő- tézmény valamennyi kultúr- désfoen dolgozók nevében, Hó­munkásának szolgáljon jetiké- meilka Gyula, a művelődési pül és például a nagy költő adtak elő egy-egy verset a megjelent költők műveiből, majd Vihar Béla a költők ne­vében köszöntötte a költészet napr ünnepség résztvevőit, ezt követően pedig a József Atti- la-díjas költők adtak elő mű­veikből. Az ünnepségsorozat utolsó aktusa a művelődési központ klubszobájában zajlott le, ahol az intézmény ötéves fennállá­sának tiszteletére fogadást ad­tak és Venesz Ernő, a mű­velődési központ igazgatója köszöntötte a megjelent ven­dégeket. Érdekes színfoltja a fogadásnak, hogy Kő Pál szobrászművész ezt az alkal­mat használta fel arra, hogy köszönetéképpen átnyújtsa Jó­zsef Attila dombomművének egy vázlatát a 2IM 13 tagú József Attila-brigádjának, amiéit a domborművet rend­kívül gyorsan — ahogyan a szobrászművész mondta — „világcsúccsal” adták át ren­deltetésének. A 13 miiitalaka- to6 nevében Pintér Gyula, a József Attila-brigád vezetője vette át az értékes ajándékot. bizottság tit­kára mondott avatóbeszédet. Beszéde József Attila versso­raihoz kapcsolódott: — Igen, mindent el aka­runk mondani ennek a sokat szenvedett és harcoló népnek — mondta —, amit előtte a századok elhallgattak. Meg akarjuk mutatni az emberi lét valamennyi kincsét, szép­séget. Ez az a nem^ szelleme, s igyekezzenek meg­feladat, amit József Attilától vaWritaii mindazt, amiről » árt kell venni. Feladata mű vészeinknek, a kultúra mun kásádnak, intézményeinknek. amiért a har­költő álmodott, colt. E gondolatök jegyében adta — Meggyőződésünk, hogy az át rendeltetésének a József ötéves évfordulóját ünneplő Attiia-domborművet, Kő Pál megyei művelődési köapon- szobrászművész nívódíjra ja­tunk és valamennyi kulturális vasolt, városunkat gazdagító intézményünk ezt a tartalmas alkotását, jelképsort, amely itt ma A művelődési központ üveg- együtrt van, a mindennapok csarnokában Csomgmády Béla, megvalósítandó programjának a Salgótarjáni városi Tanács | tekinti. Ügy ápolják József népművelési felügyelője kö- Attdla örökét, úgy tekintenek szöntötte a megjelent József az emlékére állított dombor- Attila-díjas költőket: Csanády műre, hogy minden tevékeny- Jánost, Hajnal Gábort, Jobbágy cégükkel az immár 26 éve fél- Károlyt, Mezei Andrást és Vi- szabadult, s a szocializmust har Bélát, akiket szoros érzel- éDÍtő magyar nép nagy ügyét mi szálak és kapcsolatok fűz- szolgálják. Legyen folytatása nek Nógrád megyéhez. Előbb ennék az egészséges találko- Antal Klára, Sörös Márta és zásnak, ami itt ma megváló- Auth András, a salgótarjáni suli, a József Attila szocialista Madách Gimnázium tanulói központ igazgatója köszöntöt­te Vihar Béla költőt és Po- mogáts Béla irodalomtörté­nészt. Könyv a barátságról Aranyhid címmel riport- s a nem kevésbé legendás hí- Uönyv jeleni meg a Nóg- rű Zalka Máté, egy magyar rád megyei Lapkiadó Vál- internacionalista század élén.” lalat gondozásában. Elő- ... És íme, máris épül, hol szót hozzá Jedlicska Gyula, kimondatlanul, hol kimondva a megyei pártbizottság első az »at'anyhíd , két egymástól titkára irt. „E kiadvány — írja —, amelyet az olvasó kezébe adunk, nem hézagpótló... Alapvetően új ismereteket nyújt testvérmegyénkről, Kuznyeck földjéről, Kemero­vo megyéről." Ezután a szerzők fogják ké­zen az olvasót, hogy az, rövid idő múitán biztonsággal kö­vethesse őket valóban új is­meretek sűrűjében, kezdve Kemerovo jelentésének mor­fológiai, történelmi eredetétől e vidék mérhetetlenül gazdag természeti kincseinek bemuta­tásáig. S ettől már igazán csak kis lépés válaszd el ben­nünket, hogy felfedjük a szerzők szándékát: a hajdan „sötétség országának" . neve­zett Szibéria egyik kincsesbá­nyájának, a kuznyecki ipar­medencének, Kemerovo terü­letnek igazi gazdagsága nem a vasérc, kőszén, pala, kősó, cink, kobalt, lazurkő, szefrit, sok ezer kilométerre fekvő szovjet és magyar megye kö­zött. A könyvben fejezetről fejezetre előtűnik a magyar és a szovjet emberek között íve­lő híd — emberi eszmékből, emlékekből, hagyományokból, közösen megvívott harcokból, kétkezi munkából, tudós gon­dolatból. Egy nevezetes tu­dós, Jelkin, Prokopjevszkből üzen Kun Ágnesnek, Kun Bé­la lányának: „élek, nem es­tem el a második világhábo­rúban”. Jestokin, a kemerovói terület pártbizottságának el­ső titkára Baglyasalján talál­kozik egy hajdani kemerovói internacionalistával, Szabó Istvánnal. Nógrádi újságírók Kcmerovóban az ulica Nóg- rád-on sétálnak, a város ruha­gyárában magyar feliratú gé­peket látnak — jó gépek, mondták róluk a kemerovói munkások. A történelmi nevek után városokkal ismerkedünk: No- vokuznyeck, Beregovo, Ma- rinsk, Jurga és űj, mai ne­vekkel. Kocsetkov bányász, arzenikum, mercurium, és az Szpiridon Berkusz útépítő, Va­szilij Korotkov kőműves, Ga­lina Glusenko orvosnő. Olyan nevekkel együtt, mint a már régen jól ismert Bárgyin aka­démikus, Leonov űrpilóta, az első űrséta hőse — s már-már felkiáltanánk, „ni csak, ők is földiek?" ­S ez talán a legtöbb, amit a könyv szerzői el szerettek volna érni. arany, hanem az e vidéket benépesítő ember, aki a ter­mészet mélyén rejlő kincseket a felszínre hozta munkás ke­zével, alkotó, teremtő eszével. így volt az azokban az időkben is, amikor még a ki- lencesztendős gyermekeket is az ércfeldolgozóba hajtották a tőkéseik. „És így, méginkább így volt, amikor olyan férfiak kezdték tanítani a kuznyecki föld lenézett munkásait, mu­zsikjait, mint amilyen Kujbi- sev, Krizsanovszkij volt, s ve­zették az ellenforradalmár fe­hérgárdisták, a külföldi inter­venciósok- elleni rohamra, mint a legendás hírű vörös parancsnok, Tuhacsevszkij.. „ rádi olvasó számára nem le­het idegen. Ahol egy munkás így vélekedik: „Ami igaz, az igaz, mindenki nem lehet űrhajós, meg aztán több bá­nyász kell, mint űrpilóta. S az is igaz, hogy minden munka dicsőséget hoz, ha azt rende­sen elvégzik. Szerintem ez a legfontosabb” — ez össze­csendül a mi gondolatainkkal, véleményünkkel, hitvallásunk­kal. Tudjuk, csak így válthat­ta fel a „szerencsés” Novo- kuznyeckben a csákányt a szénfejtő-szállító kombájn, s hódíthatta meg a kemerovói amber képviseletében is a kozmoszt Alekszej Leonov. És azt is tudjuk, a mi utunk sem lehet más. Igaza van az előszó szerzőjének, amikor azt írja: „A barátságot nem a távol­ság, a világrészek földrajzi helyzete és fekvése határozza meg. A barátság akkor teljes, ha osztozunk jóban, gondok­ban egyaránt. Ügy érezzük, igaz barátokra találtunk, akik­ről eddig ugyan keveset tud­tunk, s mégis a közös cél, az eszme — mint régi ismerősö­ket — eltéphetetlen szálakkal kapcsol össze." S, hogy szibériai barátaink­ról e könyv olvastán ma már jóval többet tudunk, ez mindenekelőtt a két szerző, Gotyár Gyula és Gáldotiyi Béla újságírók érdeme. Gaz­dagon illusztrált riportköny­vük, az Aranyhíd — ízléses borítólapját Czinke Ferenc Munkácsy-díjas grafikusmű­vész tervezte, s a Békés me­gyei Nyomdaipari Vállalat gyulai üzemében készült — lényegében őszinte melegség­től fűtött vallomások a barát­ságról. Barátságról, mely ben­nük él, a nógrádi és a keme­Mondhatnánk, hogy volta­képpen nem volt nehéz dol­guk? A város - Prokopjevszk rovóJ , ««berek éné,leiben. gondolataiban, cselekedetei ­—, ahol egyik díszpolgár bá­nyász, a másik űrhajós: nóg­bem. Cs. G. Kommunista műszakok a megyében Kommunista szombatokat K ArdkKg már TI sértésit döU Vasárnap a Köbe; Művek- fiatal termelőmunkát: váfesetti és vasárnapokat tartattak goztak fel Az IpoJy-bútor- bein csaknem százan, termelő- vasárnap. A kórház kiszesei' szerte a megyében a nógrádi gyár balassagyarmati telepé- munkát végeztek, ezenkívül sportpályát építették, ifjú kommunisták. Termelő- nletk fiataljai az új telephely zöldövezetét alakítottak ki a Dolgozott vasárnap Baias- munkát végeztek vagy egyéb építési helyén szorgoskodtak vállalat belterületén. A gyár- sasvarmat csaknem vaiiaü munkákban vettek részt a szabad szombatjukon. Faki- matt AKÖV fiataljai új ka- mennyi középiskolás fiatalia kiszes fiatalok a hét végén, termeléssel foglalkoztak, az pubejáratot építettek. A fi- Építették a Nvíriesben nr út" Balassagyarmat városban erdészettől! kapott fűrészgé- nomkötöttárugyár ifjú kom- törőtábort s két naw oroie szombaton, a Húsipari Válla- pekkeL Teljes műszakban mumdstái a tavalyi akcióhoz ramot il lebonvolítot+ak’ lat fiataljai szabad szóimba- dolgoztak a Fémipari Válla- hasonló szorgalommal és si- kongresszusi tárát rendelek" ton dolgoztak. A kora déüelőt- lat kdsaesei íb. kerre; dolgoztok, mintegy 250 s vettek az Ifjú Gánda ’ szemlén. Megindult a munka a MEZŐGÉP 'megyei gyáregységeiben Biztató eredmények Az év elejétől az Egri Me­zőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat gyáregy­ségeként tevékenykedik a volt pásztói gépjavító válla­lat. Az átszervezés gondokat okozott, amit már sikerült megoldaniuk és különösebb zökkenők nélkül megindult a termelőmunka. A Nógrád megyei gyáregységek közül a pásztóinak legmagasabb a termelési terve. Ugyanis a foglalkoztatott munkások szá­ma meghaladja a háromszá­zat, és a feladatukat ennek megfelelően határozták meg. A gyáregység első negyed­évi termelése és gazdálkodá­sa kedvezően alakult. Az esz­tendőre tervezett 41 millió forint termelési érték 24 szá­zalékát már teljesítették. Jól vizsgáztak a termelékenység és nyereség vonatkozásában ii. A nyereség tömege a várt­nál kedvezőbben alakult, és r.z elsődlegesen a termelé­kenység növekedése és a költségcsökkentés eredmé­nyeként jött létre. Szomszéd József, a gyáregység igazgató­ja mondta el, hogy a koráb­ban megtartott termelési ta­nácskozáson a gyáregység az első negyedévben kollektíváját tájékoztatták az átszervezés utáni feladatok­ról. Az 1971. éves tervüket üzemekre lebontották. Kidol­gozták az anyagi ösztönzőket is. A gyáregységben a már kialakított profilokon túlme­nően, újakat is bevezettek. Ezek elsősorban a mezőgaz­dasági igényeket elégítik ki. Többek között a láncos ta­karmány-, illetve termény­szállító berendezés. Az első negyedévben ebből a keresett gépből harminc elkészült, és kiszállították a tsz-ekbe, va­lamint az állami gazdaságok­ba. Megkezdték a keresett traktorhűtők gyártását is. Eb­ből a tervek szerint 2200 da­rabot kell a gyáregységnek elkészítenie. Folyik az MTZ- traktor szikrafogó gyártásá­nak előkészítése is, amelyből ebben az esztendőben 8 ezer darabot kívánnak elkészíteni. Az az igény, hogy a MEZÖ- GÉP-vállalatok jobban kap­csolódjanak be az alkatrész, mezőgazdasági gép és beren­dezés gyártásába, fokozato­san megvalósul a MEZŐGÉP Nógrád megyei gyáregységei­ben is. Kitett magáért a gyarmati! nyomda is. Nemcsak a kom-» munista vasárnapon dolgoz-» tak, hanem előtte is: a kom­munista műsza'kolkat népsze­rűsítő plaíkátokat nyomtak, sí ezeket a város számos helyéJ re eljuttatták. Természetesen nemcsak Balassagyarmaton rendezitek dolgos hétvéget a fiatalok.’ Karancsságon például a kul­túrotthon előtt parkosítottak a kiseesek, és sok helyen az elvermelt vetőburgonyát szedték fel. A salgótarjáni járásban a' homokterenyei és a ceredi' KISZ területi bizottsághoz tartozó alapszervezietek fia­taljai fásítottak, üzemet ren­deztek, majorban) dolgoztak,' rétet, legelőt tisztítottak. Az alapsaervezetek tagjai körül* mintegy 300-an vettek részt » kommunista munkanapokon. Kommunista vasárnapokat rendeztek a ludányhaiászd, a pilinyi. a széősénytflelfalui, a hollókőd, a sáigújfalui ifjú kommunisták. A szécsényii bútorüzem fiataljai terepren­dezési munkákat végeztek. Salgótarján városban szin­tén dolgoztak a fiatalok szombaton és vasárnap. Töb­bek között az Élelmiszer- nagykereskedelmi Vállalat, a TIGÁZ salgótarjáni kiren­deltsége, a KÖJÁL, az Írószer Kltsz kisaes fiataljai végez­téje termelőmunkát, illetve egyéb feladatokat. A salgótarjáni írószer Ktsz KISZ-tagságának 80 százaléka dolgozott vasáfmaxp. Egy részük, Kommunista műszakot tar-' az üzemet takarította, ae 'ajtókat festetne, a többi pedig abudapesti Vasas-pályára ké- toltak a fiatalok a pásztói és szülő eredményjelző tábla fénypontkapcsnlóit készítette. Képünkön: a vasárnapi műszak a rétsági járás több üzemé; résztvevői ben is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom