Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-05 / 54. szám

Színházi esték Nem élhetek muzsikaszó nélkül Móricz Zsigmond es a szín- san lét, és némi sajnálkozás- gyobb részé sablonalkat, szín­padon sokszor bevált figura — mint a három nagynéni: az pad... sál ugyan, de már láttatni ki Különös és megmagyaráz- ván, hogy az úri, a dzsentri hatatlan ellentmondás, hogy világ, a korábban nemzet- őrmester alkatú Zsani, a vaj- Móriez prózai — elbeszélő, fenntartónak hitt „őserő” ha- szívű Pepi, a töksüket Mina, regényíró munkásságának je- lálos óráit éli. lentősebb hányada sűrű drá- A Nem élhetek muzsikaszó burdi Birike, a maiság —, drámai művei vi- nélkülben, még idillikus a szájú Kisvicákné, szont szinte kivétel nélkül az kép, söprő vihar helyett csak mód esetlen tót mindenes, az epika jegyeit hordozzák. A bárányfelhők úszkálnak a re- élvsóvár Veronika. De még a műfaj köteles törvényei, sza- g'énybői lett színpadi történés két főalak: Balázs és Pólika vagy tovább sorolva a szele- darálógép- a melák­bályai szerint nem volt Igazán egén. Ártatlan családi harag- szír.padi író, még a legsike- szomrád-játék ez, a dzsentri- rültebb vállalkozásaiban, mint rendet egzisztenciálisan meg- például a Sári bíró, vagy az rázó problémáknak árnyéka Űri muri esetében sem. sem vetődik fel. portréja sem sajátosan egyé- nített, s e két alkatot majd jó­val összetettebben és drá­maibbra sűrítve látjuk vi­szont Szakmáry Zoltánként, és Épp ezért talán nem égé- Talán épp ennek az idil- párjaként, robosztus összecsa- szen véletlen, hogy legtöbb likusságnak köszönheti a da- pások hevében az Űri muri­színpadi alkotásának őse re- rab. hogy a regény születése ban. A falusi, dzsentri élet- gény, vagy elbeszélés forrná- után csaknem másfél évti- forma szellemi sivárságára itt jában született, s később fo- zeddel, Hevesi Sándor rende- még csak egyetlen ironikus galmazódott színpadra. Ilyen zésében szériasiker lett a mondata van Móricznak, me- a kisszámú móriczl színpadi Nemzeti Szinház színpadán, lyet egyik alakjával így mon- sitoer között számon tartott Az író azt nyújtja benne, ami dat el: „Hagytam én Itt egy Nem élhetek muzsikaszó nél- a kor ízlése, gusztusa szerint fél plajbászt ezelőtt 22 eszten- kül című, a salgótarjáni Jó- való —, nem üli meg a finy- dövel”. s a ceruzavég csak- zsef Attila Művelődési Köiz- nyás publikum gyomrát. De ugyan ott van, ahová 22 év­pont ifjúsági előadássorozata bizonyára nem véletlen, hogy vei korábban került. Nem volt keretében minap bemutatott a kiugró siker ellenére He- vígjáték is. vési dramaturgiai elmélkedé­Á színpadi forma első alak- seiben a Sári bíró, a Légy jó ja, a hasonló című kisregény, mindhalálig, az Űri muri mel- 1914 márciusától folytatásban lett egyetlen méltató szót sem rá szüksége senkinek. Az a különös és megfogha­tatlan, hogy a Nem élhetek muzsikaszó nélkült ezek a színpadi alalksablnmjrtk mégis, jelent meg a Pesti Hírlap ha- ír a Nem élhetek muzsikaszó mindmáig éltetik. Vagy nem nélkülről. is olyan különös? Talán any- mégis, alkotó sábjain. A mű születésének időpontja azért lényeges, mert A darab mindennek ellené- nyival különbek az író alkotókorszakának leg- re ma is hatásos, és mulatta- amennyivel Móricz lazasabb, legtermékenyebb év- tó, mert Móricz az egész kis szelleme már akkor különb tizedére esik, s magyarázatot semmiséget aranyló derű szá- volt mindazokénál, akiktől ad társadalomszemléletének laival szövi át, meg át. A még meglehetősen dzsentri- történésen még átütnek a nép­bűvöletet tükröző jelenségei- népszínmű-romantika hagyo- re Is. Ekkor még ez az élet- mányai, de már frissültebb forma, stílus vonzónak tű- hangvételben, a realizmus ja­nik a fiatal író előtt, népi gyeivel keveredve. Ezek a ko- alakjai nagyobbára a nép- rabeli sikersorozat elsőrendű színmű talajából teremnek; biztosítékai, és az a különben nem látja még, amit nemso- írói elnagyoltságnak róható kára, az Űri muriban vjlágo- tény, hogy alakjainak na­fZeklámrevü Régóta töprengek azon, hova tegyem majd azokat az ezreseket, amelyeknek a megtakarítását mér tervezem. A minap aztán kisegített a tv, amikor reklámjai között felhívta a figyelmemet a következőre: Ne feledje! Jövet-menet útba esik a takarékszövetkezet! Azt hiszem ez mindent megold, ha csak véletlenül a fejemre nem esik a takarékszövetkezet, amint éppen jövök-megyek. Mert óriási dolog ám a reklám. Világéietemben utál­tam például a halat, amikor azonban egy húsbolt kira­katában azt olvastam, hogy „Élő hal szeletelve kapható”, mindjárt vettem két kiló pontyot. Bálnát csak azért nem vásároltam, mert azt nem szeletelték. Különben a verses reklám mindig nagy hatással van rám. A múltkor például múlhatatlanul szükségem volt egy fuszeklire. Megláttam azonban a kirakatban a szö­veget, hogy aszondja: Ajándékozza meg magát, vegyen nálunk nylon gatyát! Persze menten lemondtam a fuszekliről. Igaz, gatyát se vettem, de ennek egyedül örökös pillanatnyi pénzza­varom volt az oka. Lelkendezek mindig, ha meglátok egy-egy új, költői számyalású reklámszöveget. Hiányolom azonban, hogy propagBndapoétáink például az egészségügy területét tel­jesen elhanyagolják. Jelennek meg ugyan bowíráik. mag felvilágosító füzetek, ezek azonban fel sem érhetnek egy rövid, ötletes reklámvershez. Az Influenzás időszakban például szeles körben lehetne terjeszteni az alábbit; Lázba hozhatja Bak fites, de még inkább egy bacilus? Aztán itt van az alkoholizmus. Szerveztünk ellene bizottságot, van elvonó kúra, kijózanítjuk az alkalmilag berúgott állampolgárokat, ám hiányzik a hatásos intő szózat. Most pótoljuk a hiányt: Inkább mindig meszeljen, de sohase szeszeljen! Nem vetettünk még be minden tartalékot a dohány­zás értalmai ellen sem. Van ugyan Szuperfiit, de nincs drámai katarzist kiváltó szöveg. Például még ezt se olvastam sehol: Rakjon tüzet szénnel, fával, de ne füstöljön pipával, mert lehet ön kövér, s mókán#, girhessé teszi a dohány! Azt hiszem, van egy kis baj a helyes táplálkozás propagálása körül is, s ennek jórészt az az oka, hogy a napvilágra kerülő étrendek szövege száraz mint á pénz- ka, ezért nem kerül közel a lírikus magyar »Jkiatfhoz. Míg jobbat ki nem találok, tisztelettel felajánlom frissen ké­szült összeállításomat. Hétfőn rágjon sárgarépát, Kedden vegyen marhafelsált, Szerdán tartson parajnapot, Csütörtökre halat, s habot, Pénteken készítsen pűrét, Szombaton meg barátfülét, Vasárnap se faljon sokat. Nem nő meg akkor a pocak? Hát egyelőre ennyit. Binom abban, hogy nevűim szakkörökben kedvező fogadtatásra talál, s ha más nem is, egy alig fonnyadt babérkoszorút adnak érte, már csak a reklám kedvéért is. Szolnoki látván figurái vázát kölcsön vette? A kétségtelen tény az, hogy a Nem élhetek muzsikaszó nélkül az Állami Déryné pro­dukciójában friss, jóízű szín- házi élvezet volt a fiatalok­nak, s a nézőtéren fellelhető néhány idősebbnek egyaránt. A vígjáték főszerepében, a hejehujás Balázsban Har- maczy József nagyon rokon­szenveset nyújtott féktelensé­gében, indulataiban és lírájá­ban, egységesen. Felesége, Pó- lika alakjában Kondra Irén, a kezdeti jelenetek és a má­sodik rész felhangjai mellett, egészében kellemesen megfe­lelő volt. Élveztük Zsani, Pe­pi, Mina néni mulatságos hármasában a kitűnő Fodor Terézt, Rajma Máriát és De- ésy Máriát, a többi feladatban Kőszegi Gyula, Pataki Zsu­zsa, Gyurcsek Sándor, Várady Gyöngyi, Varga Edit, Mátyus Emmi, Gyurcsek Sándor és Rigó Tamás formálását. Az eredetileg háromfelvo- násos darab kétrészes tagolá­sa kissé erőszakoltalak tűnt, mert Szécsi Ferenc különben mozgalmas rendezése nem tudta kitölteni a szinváltozá- sok közötti űrt. Barna Tibor Fiatalos lelkesedéssel A NÓGRÁDI saénbéniyálk KlSZ-bizottság» Legutóbb három olyan szakdolgozatot továb­bítóit a KISZ Központi BdaottOágálioz, amit a szakemberek alkalmadnak tartottak az orszá­gos versenyen való réssavétbelre. Készítői a KISZ keretében működő fiatal mérnökök, technikusok, közgazdászok tanácsának tagjai. Az FMKT mozgalomnak megyénkben már hagyományai vannak. Jónéhány műszaki, technikai megoldást, az üzemszervezésben történt korszerűsítést lelhetne felsorolni, ami a fiatal szeakembenek nevéhez fűződik. Kö­zülük több az országos versenyen is előkelő helyezésit ért el. A fiatalok lelkesedése, hozzáértő, alkotó készsége csak ott tud igazán kibontakoizni, gyümölcsözni, athol segítik is. A termelés tö­kéletesítése, korszerűsítése, a termelékeny­ség fokozása, a gazdaságosabb munka min­denütt cél. A vállalati műszaki intézkedési tervek, újítási feladattervek általában ezeket az elérendő célokat összegezik. A megvalósí­tásiban igen jelentős erőt képvisel az FMKT, ha már az év elején meghatározzák, hogy ki, milyen feladat elvégzését vállalja magéra. Az utóbbi időben egyre inkább az a gyakorlat, hogy kisebb-nagyobb közösség fog össze egy cél érdekében és nem egyszer szenvedélyes vitákban alakítják ki a lehető legjobb meg­oldást. Az allkotáshoz nagyon, sok szakirodal­mi művet taimilmáinyoanaik, ami egyben a szakmai képzést is segíti. A felmérések, elemzések, kísérletezések sokszor hónapokon keresztül folynak. Az út néha kudarcokon keresztül vezet a célhoz, de megéri a ráfor­dított időt. Nagybátonytan a szénosztályozó biztonságtechnikai tökéletesítése, a kietere- nyei üzemek központi fűtésének megoldása is így készült. Naigybátonyban a szénszállítás korszerűsítésén az idén egy közösség dolgo­zik, majd az FMKT keretein belül keresi a megoldást. Nemcsak alkotó munkával, hanem például a szakma ifjú mestere mozgalom segítségé­vel, patronálásámal is igen értékes munkát végeznék az FMKT-tagok. Ők az előadói ma már egyre több helyen a szocialista brigádok szakmai továbbképzéséért szervezetit előadá­soknak. Ahol igénylik ilyen irányú tevékeny­ségüket, ott minden bizonnyal a jövőben is segítenek. Az utóbbi időben több helyen érdeklőd­tünk az FMKT idei terve;ről. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy még a legtöbb helyen várnak. Biztatásra természetesen itt is szük­ség van. A vállalatok vezetőinek kellene több ötlettel, javaslattal, témakörök megjelölése- ■ vei segíteni az FMKT munkáját főleg ott, ahol talán még a műszáki intézkedések ter­ve sem alakult ki végleges formában. Ez a segítség bizonyára gyümölcsözik majd a ké­sőbbiek során. Ez a legfontosabb, de az er­kölcsi, anyagi elismerés is jó ösztönző, tehát arról sem szabad megfeledkezni sehol. Több fiatal szakember mondta el beszélge­tések során, hogy az FMKT-mozgalom fejlő­dését jól szolgálná, ha több tapasztalat- és véleménycserére lenne mód. Jogos igény ez, amit a KISZ-szervezeteknek figyelembe kel­lene jobban venni a munka tervek készítésé­nél és módot teremteni a tapasztalatcserére két, vagy több üzem fiatal szakemberei kö­zött. TÖBBET törődni az FMKT-m ozgalomma!. — egyben azt is jelenti, hogy számítanak a fiatalok alkotó készségére, lelkesedésére, ten- niaikarására, ami végső soron anyagi erővé válik, gyümölcsözik. B. J. A kollektív szerződés — kollektív munka Három év óta kollektív szerűségüket, módosíthatók szerződés szabályozza a vál- az ötéves szerződés kereté* lalatoknál a munkával, a munkakörülményekkel és a ben is, amikor ez szükséges­sé válik. Így a szabályozás munka díjazásával, elismeré- biztonságot adó folyamatos- sével kapcsolatos kérdéseket, sága és a mindenkori feltéte­a dolgozók és a vállalat jo- lekhez való rugalmas alkal- gait és kötelezettségeit. A ré- mazkodás egyszerre érvénye­sebb!, minden vállalatra egy- sülhet formán érvényes központi sza­kolja a javasolt szabályokat, intézkedéseket. Előfordul olyan nézet, hogv az ilyen vita és széles körű véleménycsere megnehezíti a helyes álláspont tisztázását, mivel a kollektívában ahány ember, annyiféle érdek és annyi vélemény is lehet. Tény, hogy az emberek gom­biőst az új kollektív szer­bályozést olyan helyi megái- zödések kidolgozásaikor ebből dolkodása, igénye, szükségle- lapodások váltották fel, ame- nagyon fontos következtetése- te nem egységes és nem egy- lyek számolnak a munkahelyi ke(. jgggj Mindenek- í°rma- Sokan sokféle szem sajátosságokkal, speciális ölf>fct ^ hogy a fcöíJdktiv aaer, “ ~,Ä helyzettel es ezert jobban ződés stabil fejezeteinek ki- megfelelnek mind a vállalat, dolgozásához az eddiginél mind a dolgozó érdekeinek. — ■ A hároméves tapasztalatok alapján megérett az idő arra, alaposabb tájékozódás, rész­letekbe menő információk, az , érdekeknek körültekintőbb hogy kollektiv^ szerződések egyeztetése szükséges. Az el- *->- i ■ múlt években részben időhi­ány, részben a feladat újsze­nagyobb előrelátással, hosz­szabb távra, a negyedik öt* _ ____ __ é ves terv időtartamára ké- rűsóge, szokatlansóga miatt szüljenek. Ugyanis a kollek­tív szerződések egyes fejeze­tei nem igényelnek minden évben újból szabályozást, vál­tozatlanul fenntarthatok hosz- szabb időn át — feltéve, viszonylag szűk kör, a mun­kaügyi apparátus, a jogász és néhány szakszervezeti akti­vista foglalkozott az egyes fejezetek kidolgozásával és megszövegezésével. A terme­hogy első kidolgozásuk kellő lés különböző poszton dolgo szögből közelítik meg az elő­terjesztett javaslatot, s nyit­ván ütköző érdekek is létez* hetnek. De ha az előterjesz­tés tárgyilagosan indokol, adatokkal dokumentál, min­den bizonnyal az az állásfog­lalás kerekedik felül, amely a túlnyomó többség érdekeit szolgálja. Az így hozott dön­téseket a kollektíva magáé­nak érzi, s aktívan közremű­ködik a végrehajtásban, a közös akarattal elhatározott intézkedések megvalósulásá­nak ellenőrzésében. Az új rendelkezések — körültekintéssel történik. Azok a fejezetek viszont, amelyek nem állták az idő próbáját, vagy a körülmények változása következtében nem megfelelőek, elvesztették idő­ző irányitól nem vettek részt éven.tf1 beszámolásra Fotózzon a NŐGRÁD-nak! Rétsági János (Salgótarján); „De érdekes” e. fényképére a zsűri 8 pontot adott a munkában, s érdemben a dolgozók részvételéről is csak kevés helyen lehetett beszél­ni. Mert igaz ugyan, hogy a szerződéstervezetet vitára bocsátották, kérték és meg is kapták a dolgozók javaslata­it, de a vitára bocsátott sza­kötelezik a vállalatok igazga­tóit a kollektív szerződés megvalósulásáról — ebben a kérdésben is nagy előrelépést tesznek. A beszámolót a kol­lektíva elé kell terjeszteni, írásban és a legkisebb rész­letekre kitérve. Indokolni bályozós annyira végleges bogy melyik intézkedést volt, hogy szinte kizárta a mérlegelés, az érdembeni mó­dosítás lehetőségét, legfeljebb arra adott alkalmat, hogy a milyen okból szegték meg. vagy helyezték hatályon ki* vül. Fontos része a beszámo­lónak az a vizsgalat, amely dolgozók elmondják ’ kívánsá- ?z intézkedések hatását elem­gaikat, a reális lehetőségek­től olykor távol álló igényei­ket. A kollektív szerződés elne­vezésből értelemszerűen kö­vetkezik, hogy az egyik meg­zi, megfeleltek-e a rendelte­tésüknek, azoknak a gazdasá­gi, ösztönzési, szociális célok­nak. amelyek megvalósítását célozták. A beszámolót a gazdaságú vezetés készíti, illetve készít­állapodó fél a dolgozók kol- tet| „j többnyire ugyunazok- lektivaja, tehat a döntésnél nak a bizottságoknak a se­gítségével, amelyek a szerző­dés kidolgozásában részt vettek. A jelentés kiegészül a , , ,, , , ..... ., , szakszervezeti tanács vélemé­lektiva képviseletében ar el. nyéve| ég úg kerül H dolgo_ Ennek az elvnek a kollekt v zók elé A koUektíva az fra­is a kollektíva választása, ál­lásfoglalása a mérvadó, s az aláírás hivatalos aktusánál a szakszervezeti tanács a kol­szerződések kidolgozásának, előkészítésének egész folya­sos anyagból olyan képet kap az elmúlt esztendőről, amit váF »‘««f » munkahelyen Előkészítő bizottságokra vál- köwetienül szerzett tapaszta- tozatlanul szükség van, hogy iatokkali lemérheti, hogy he­lyi jelenség-©, amit szóvá tesz, az adott területhez legjobban értő, a munkaügyi, jogi szak­emberek, a termelés különbö­ző posztjain dolgozó gazdasá­gi vezetők, a szakszervezet legtapasztaltabb aktivistái a különböző rendeletak, s a vállalat anyagi helyzetére avagy az egész vállalatra jellemző tünet. A vitáikban elhangzó észre­vételek, javaslatok feldolgo­zása, a beszámoló tanulságai­nak levonása és érvényesíté­se az új kollektív szerződések jellemző információk btrtoká- kldőígözáXálmódot ad ban nvers tervezetet készít- dd ,c ban nyers tervezetet készít­senek tárgyalási alapul. De a dolgozók érdeklődésére, akti- ap^helT vitására csak akkor számít­hat a tervezet, ha több válto­zatú megoldásokat tartalmaz, ha a változásokhoz felsora­koztatja a mellette és az el­lene szóló érveket, ha indo­arra, hogy elkerüljék a leggyakrab­ban előforduló hibákat, ér- beleszólást biztosít­sanak a kollektívának, s ezál­tal a szerződéseket valóban az üzem alkotmánya rangjá­ra emeljék. Sőtér Edit r N0GRÄD — 1971. március 5., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom