Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-11 / 59. szám

Mai fiatalok érdeke« pályaválasztásai lüugárbiologiai kutató intézeti laborasszisztens Ae irodaitaí presszó meg­nyitásán figyeltem fel a ha- Üáirőrség egyenruháját viselő kedves kis társaságra. Víg ke­délyű fiúiknak látszattak, de mint kiderült, érdekli őket aiz irodalom, a zen® és a művé­szetek világa is. A művelődlé- ’si központban nemcsak tám- ■cots rendezvényeken, hanem a legkülönbözőbb előadásokon találkozná katonafiatalokkal. Tátrai László őrvezető KISZ- tttkáo- és Gönczi Zoltán kul- túros társaségáfoain ülünk le (beszélgetni J eviczki Simon 'haitáirőnrél. — A kiképzés nehéz idő- szaikán már túl vagyoäc ... — Úgy mesélik a fiúk, hogy verselni ás szokott? — Valóban, mondták is ne­kem, hozzam él venseslköiteíie- roet. Beidig megjelent verseim is magtailáilihaitók bennük. — Hol jelenitek meg? — A Kisalföldiben és az Or­vosi Egyetem Lapjában. — Hogy jött kapcsolatba, ezzel az újsággal? — Orvosnak készültem és még mindig nem mondtam le tóilia, ha kitérővé?, isi, de a jelen légi pályáivá, ásatásom is ezt a célt szolgálja. — Hol dolgozott mielőtt be­hívták katonának? — A J. C. Sugárbiotógiaá kutató intézetben, a XXII. Ikerületi, volt Tön-ley-kastély­ban. — Milyen munkát végeznek ott? — Orvostudományi és ipám ttonatközátsu kisérieteket álla­tokon, különféle izotópokat épittüink be fehérjékbe és kü­lönböző műszereinkkel nyo­mon követjük az útjait. Sugár- dózás- vizsgálat alfa tokion — ez is fefadaifcurik, Kuifcatőgéir- dánkibetti orvosók, fizikusok és btóiogusok dólgoianiak és sok asszisztens? — Térjünk vissza a jetan- toe. Most kiskatona. Mit csi­nál szabad idejében? — Rajzolok, festek saját verseimet is én ülusiztóáMaim. Ezt itt tudják és az a meig- tiszteltetéts ért, hogy a nép­hadsereg napjára kepzőrrtűvé- saerta késpet késáthebek.-— Hogy érés magát itt, a határon,? — Jól. mert kedrwtedéseiim- iaek amik pedig eléggé nem katonásak, vagyis a poézásnek a festészetnek itt is hódolha­tok, a hadtudományok a ha­tárőrizet raeJlietfc, Feletteseim segítségével egy házi kiállítást rendezhettem afcvanelljeimfoől, lítoódmiból, gjraiffilkáimiból Bácsfalvi Ferenc határőr ka- tonafáirsiaimmal együtt Ahogy hallgrdJtom Jeviczkü Simonit és olvasom szerelmes és hazaszeretettől ihletett ver­seit, nagy katona költőnk Ba­lassi Bálint jut az eszembe: „Vitézek, mi lehet e széles föüri felett szeibb dolog az vé­mv.1m.,X1 70 í*, Kekes Éki Drága idő, drága pénz Csöveket fektetnek a salgótarjáni Arany János utcában. Mivel a területen nem nyílegyenesen halad át a vezeték, s a gyártási szabványok se igazodhatnak egy-egy szakaszhoz, a csőgörbületeknél, a fordulóknál darabolni kell az öntvé­nyeket. Szerdán szemtanúi voltunk, amikor a Közműépítő Vállalat munkásai egy körülbelül félméteres, egy centimé­ter falvastagságú, csőből két, tíz centi széles szakaszt igye­keztek kivágni. Hárman voltak a csodarab körül: egy ember hegesztő- pisztollyal dolgozott, kettő pedig nézte. Nem tudjuk, így kell-e ennek lenni. Ök mindenesetre így csinálták, feltehe­tően azért, mert hasonlóképpen végezték eddig is .A műve­letről váltottunk néhány szót, amelyből kiderült: a csöveket mindig így szokták vágni, korszerűbb módszert nem ismer­nek. Feltehetően van azonban valamilyen daraboló eszköz, amivel könnyebben, gyorsabban és olcsóbban el tudnák vé­gezni, ám ők ilyet még nem kaptak. Miközben a darabolásról folydogált a szó, az egyik mun­kás megjegyezte: szerinte ez a hegesztőpisztolyos oagogatás még mindig a legolcsóbb, mert nem szükséges hozzá komp­resszor, az időből pedig kitelik a művelet. Vagyis: lehetőleg ne térjünk el a régitől, a megszokottól, még akkor sem, ha az a termelékenység rovására megy. Akaratlanul is eszünk­be ötlött a salgótarjáni bányagépgyár egyik vezető műszaki szakemberének a megjegyzése, amely szerint napjainkban a legdrágább munkaeszköz a lapát, mert gyakran azt kell legjobban megfizetni, aki ezzel a korszerűtlen szerszámmal dolgozik. Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy a hegesz­tőpisztollyal történő csővágás a legélavultabb és a legdrá­gább. Ezt döntsék el az illetékes szakemberek. Szerintünk azonban feltétlenül keresni kellene korszerűbb megoldást. Mondjuk olyat, amelyik feleslegessé tenne a darabolásnál egy szakmunkást és két asszisztenst, s a műveletet meg is gyorsítaná. Legutóbb két napig ülésezett Budapesten a munkagazda­sági leonferencia. Körülbelül ezer szakember vett részt a ta­nácskozáson, s egyöntetű vélemény alakult ki arról, hogy az üzemek, vállalatok termelésszervezési mechanizmusában sok még a tartalék. Bizonyára nem kivétel ez alól a Közműépí­tő Vállalat sem. Jó volna tehát már ma elkezdeni az új ke­resését, mert a csődarabolás általunk látott módja, megítélé­sünk szerint nemcsak költséges, hanem időrabló is. SZ. I. Gép járműbarát szakkör A Mikszáth Kálmán Gim- n Műmben. Pásztón, dr. Dima A ndrás tanár vezetésével gép- j rműbairáit szakkör működük. A szakikor jó kapcsóLaitot tart f jnm az egri Megőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vál­lalat pásztói gyáregységénék T iHSZ-technákaá klubjával.. A gépjárműibairát szakkör egv „kifutott” Warszawa gépkocsi, kapott a diákok nem kis örö­mére. A járművet a technikai klub ajándékozta a gúmnazis- tálkiniak, akik a gépkocsi al­katrészeivel alaposabban meg­ismerkedhetnék, kijavíthatják azokat, s kedvűikre „bütyköl­hetnék” rajta. V' NÓGRÁD — 1971. március 11., csütörtök Titus már csahol Hegyi mentőcsapat vágott neki kedden a hóval borított francia Alpoknak, hogy ki­mentsen szorult helyzetéből egy barlangban rekedt ju­hászkutyát Az állat gazdá­jával együtt mintegy egy hét­tel ezelőtt került a barlang­ba, a kutya azonban a hegy­mászó kiszabaditása után va­lahogy ottragadt. Titus — tévedések elkerü­lése végett a kutyáról van szó — meglehetősen „kutyá­ul” érezhette magát az eltelt egy hét során és elcsigázot­tan üdvözölte a segítségére érkezett héttagú mentőcso­portot. Talpai lefagytak, sző­re csapzott, egész testében reszketett. A kutyát nagy nehézségek közepette szállították vissza a bázisra, ahol már a köz­ben kiérkezett állatorvos vet­te gondjaiba. Titus azóta is­mét vígan csahol. (AP) MAI Hl KOSSUTH RADIO: 8.00: Híreik. — 8.20: Kedvelt régi melódiák. — 9.00: Idő és valóság. I. rész. — 9.25: Haydn műveiből. — 10.05: Darvas Iván szerepeiből. — 11.00: Zenekari muzsika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiakoktél. — 13.50: Csendes Don. — 14.50: A bagdadi kalifa. Nyitány. — 15.10: Zengjen dalunk. — 15.40: A va­rázshegedű. Operettrészletek. — 16.00: A világgazdaság hírei, — 16.05: Winer: Magyar parasztda­lok. — 16.15: Faragó Laura éne­kel. — 16.38: Holnap közvetítjük. 17.05: Időszerű nemzetközi Kérdé­sek. — 17.15: Operacsillagok — operasliágerek. — 17.45: A 04-05-07 jelenti. — 18.13: Magnósok, figye­lem! — 19.25: Antal István zene­kari zongoraestje. — Kb.: 21.05: Hírek. — Kb.: 21.08: Számítógép, vezetéstudomány, integráció. — Kb.: 21.38: Népdalok. — Kb.: 22.15; Sporthírek. — 22*20: Orosz Júlia énekel. — 22.30: Nulla óra. — 23.04: Antigoné. Operarészletek. — 0.10—0.25: A Mantovani-zenekar játszik. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Gounod operáiból. — 8.45: Külpolitikai fi­gyelő. — 9.00: Déki Lakatos Sán­dor népi zenekara játszik. — 9.40: Parkok, virágok, emberek. Riport. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 12.00: Könnyűzenei Híradó. — 12.30: Ránki György: Pomádé ki­Kis karrier és nagy bukás Óh, nem lesz nagy dologról szó az alábbiakban. Csupán azt figyelgetem, hogy egyik kétszeresen is illatos vacsora^ féleségünk (ez valóban „féle­ség”, csak olyan mint a va­csora), a pálpusztai vajjal és reszelt hagymával, miféle fel­törekvő ambícióra tett szert. Ügy látszik, körülpillantván a nagyvilágban látta, hogy az árak itt-ott emelkednek. Úgy döntptt, hogy ettől ő sem ma­radhat le. Először elhagyta a 6,40 forintos fokot és egy grá­diccsal feljebb lépett, 6,60 fo­rintra. Amikor észrevette, hogy a manőver sikerült, vér­szemet kapott. Már nem elé­gedett meg a 20 filléres emel­kedéssel (igaza volt, ez bi­zony nem nagy pénz), hanem lassú, hangtalan kúszással, mint higanyszál a hőmérőben a meleg közeledtére, felóva­kodott a 6,90 forintra. Ez már többeknek feltűnt és amikor kérdőre vonták, elég kollégi- átlanul a tányérján mellette szerénykedő hagymahalmocs- kára mutatott: — Nem én, a hagyma!... Egyik pálpusztait kedvelő fogyasztó kutatásai során megállapította, hogy ezt a „sajtféleséget” (mert ez is csak féleség) csupán hétfőn és csütörtökön szállítja a gyár. Úgy fest tehát, hogy ez a szerény és illatáról könnye­dén felismerhető ételke is lassan felküzdi magát a hiába keresett hiánycikkek büszke listájára. S ha a listán ke­ményen megkapaszkodik, vár­ni lehet: nem keni többé a drágulás bűnét a hagymára, hanem büszkén vállalja az ódiumot a maga személyében, legfeljebb azt vágja oda: — Na bumm! És akkor mi van? Ha nem tetszik az úr­nak az áram, egyen Tourne- dos á la Rossinit! * Oívasom a Népszabadság március 2-i számának 8. ol­dalán eldugva a hírek alá, a lapnyomdákban szokásos leg- lasebb, úgynevezett nonpa- redUe betűikkel, hogy ... — de szenteljünk ennek külön be­kezdést. Hogy a Minőségi Cipőgyár (!) „ötfajta, kombinált felső­részű, gumitalpú, ragasztott eljárással készült női csizmá­ja nem felel meg a szabvány előírásainak.. egyebek között a kéregbélés ragasztása rossz, a talp felerősítése gyenge. A megállapított hibák vala­mennyi gyártott tételre jel­lemző”. És ezt nyilván nemcsak a póruljárt vevők százai állapí­tották meg saját bőrükön és zsebükön tapasztalván, ha­nem igazán illetékes szerv, a KERMI (Kereskedelmi Minő­ségellenőrző Intézet) is. Mond- dom: a Minőségi Cipőgyár készítményei közül. Ám, sze­rencsére a KERMI nem ma­radt meg a megállapításnál, hanem elrendelte: ezeket a vackokat kizárólag minőség- hibás áruként, a fogyasztói ár 70 (!) százalékos mérséklésé­vel lehet forgalomba hozni A vásárlóközönség megká­rosításáért, becsapásáért fele­lős Minőségi Cipőgyár egyéb feteüŐKsétgre vonásairól, s a fe­lelős személyek megbüntetésé­ről nem szól a híradás. Kár. Ezt is szívesen olvastuk volna... — kussinszkv — FJODOR HOLOSZTOV, AZ OSZSZK KÖNNYŰIPARI MINISZTERE?: A könnyűipar az Oroszországi Föderációban ftt Oroszországi Föderáció- osszpontosaS a szovjet könnyűipar se százaléka, és etc a. köztársaság adja a házaá waeyis több textUMt eermél, mint Anglia, sronciannszag, ae NSZK es Olaszország együtt­öt év alatt a köztársaság könnyűipari termelése 41,4 százalékkal emelkedett. Mi­vel a dolgozók létszáma nem változott, az eredmény csak­nem teljes egészében a mun­ka termelékenységének nö­vekedéséből adódott. A nö­vekedés üteme többszörösen fölülmúlta a korábbi ötéves tervekét. A Lenin-centenárírum tisz­teletére a köztársaság köny- nyűipara vállalta, hogy ok­tóber 1-re befejezi a XXIII. kongresszus irányelveiben megszabott termelési tervét, de ezt már 1970. szeptember 22-re teljesítette. És még egy adat: az Oroszországi Föde­ráció könnyűipara 5 év alatt 9 milliárd rubel értékű ter­mékkel túlteljesítette öt évi előirányzatát. Ez annak is köszönhető, hogy megtörtént a könnyű­ipar gépparkjának felújítá­sa. Az ötéves tervidőszak alatt több mint 280 vállalatot kor­szerűsítettünk, illetve építet­tünk. Olyan gyárnak rekonst- rúkciójiáról van szó, mint például az ivanovói fésűs- gyapjú, a bafasövói és a Csaj­rály új ruhája. I. szvit. — 13.03: Győri stúdiónk jelentkezik. — 13.20: David Ojsztrah hegedül. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelen­tés. — 14,00: Kettőtől hatig, — 18.10: Mezők, falvak éneke. — 18.26: Falvay Sándor zongorázik. — 18.50: Miről ir a Társadalmi Szemle legújabb száma? — 19.00: Közvetítés a veszprémi Petőfi Színházból. III. Béla. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Üj könyvek. — 21.40: Megsárgult ira­tok — történelmi nevek. — 22.00: A Stúdió 11 játszik. — 22.13: A szókimondó Knappertsbúsch. So­mogyi Vilmos előadása. — 23.15: Nóták. TELEVÍZIÓ: 8.10—11.35: Iskola­tévé. — 13.10—16.20: iskolatévé. — 16.40: Irány az egyetem. — 17.25: Hírek. — 17.30: ígéret földje. Do­kumentum film. — 17.55: Teleim- pex. — 18.25: Tízen Túliak Társa­sága. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Forsyte Sa­ga. 10. rész. — 20.50: Leonard Bernstein a muzsikáról. — 21.45: Tv-híradó — 2. kiadás. — 21.55: Integrál. Őszintén a rákról, BESZTERCEBÁNYA: 9.30: Cigá­nyok. Színmű. — 19.00 és 32.05: Tv-híradó. — 19.30: Dalok. — 20.15: Kockázat. — 21.10: Krapina ’70. Népdal feszti vál. kovszki selyem, a cserno- gorszki posztókombinát, az abakani kötöttárugyár és egy sor konfekcióüzem. Üj tex- tfigyárak épülnek Tyumeny- ben, Csitában, Kemerovóban, Orenburgban. Ez idő alatt a meglevő gyárakban több mint 150 ezer legújabb típusú techno­lógiai berendezés egységet és több mint 100 ezer korszerű­sített egyseget, nwnitegy négy­ezer különböző szállítóberen­dezést állítottunk munkába. 120 vállalatnál, 724 műhely­ben és 525 részlegben komp­lex gépesítést végeztünk. Mindez hozzájárult a hatéko­nyabb munkához. A könnyűiparban, csakúgy, mint a szovjet népgazdaság más ágazataiban, néhány éve áttértünk az új tervezési és anyagi ösztönzési rendszerre. Az ötéves terv eredményeit vizsgálva természetes, hogy szóba került a gazdasági re­form hatásának elemzése is. A gazdasági reform 1288 vál­lalatra és termelőegyesülés­re, vagyis a minisztérium irányítása alá tartozó gyárak háromnegyed részére terjed ki. Ezek adják a realizálásra kerülő termékek és a nyere­ség több mint 78 százalékát, öt év alatt a reform ered­ményeként a köztársaság könnyűipari vállalatainak nyeresége megkétszereződött. A vállalati irányítás kor­szerűsítése abban is meg­nyilvánul, hogy összpontosít­juk a termelést, vagyis egye­süléseket, cégeket szervezünk. Ma a minisztérium fennható­sága alá tartozó egyesülések az összes vállalatok 28 szá­zalékát fogják össze. Ezek­ben a gyárakban a könnyű­ipari átlagnál magasabb az össztermelés, a nyereség és a munka termelekenysége. Az egyesülések szervezésével le­hetővé válik az irányító ap­parátus csökkentése, opera­tívabb a gyár vezetese. A legfontosabb azonban az, hogy az egyesülések a fejlesz­tési alapokat összpontosítják, s egész üzemek, gyártási fo­lyamatok technikai felújilá- sára fordítják. Most dolgozunk az marira- nyítás további tökéletesíté­sén, hogy a jelenlegi ágazafl főigazgatóságok helyére nagy állami ágazati egyesülések lépjenek. Ilyen egyesülést tervezünk a textil-, a cipő-, a ruházati, a kötöttáru-, a por­celánágazatoknál. Äz iparigazgatás tökéletesí­tésében igen fontos a ter­melés szakosítása. Közismert tény, hogy a szűk területre szakosodott vállalatoknál a munka termelékenysége 39— 35 százalékkal magasabb mint másutt. A nagy terme­lőegyesülések megkönnyítik és meggyorsítják a vállalatok szakosítását is. Az új ötéves terv nagy távlatokat nyit a könnyűipar előtt. Olyan nagy gazdasági központok műszaki-technikai újrafelszereléséről van szó, mint Moszkva, Leningrad, a Moszkva könyéki iparvidék, Ivanovo. A tervek nemcsak technikai rekonstrukcióra vo­natkoznak, hanem szociális intézkedésekre, lakásépítésre, óvodák és böücsődéfk létesíté­sére, a munkakörülmények javítására " is kiterjednek. Mindezek az intézkedések előmozdítják, hogy az eddi­ginél jobban kielégíthessük a lakosság igényeit. Racics kissé nagyétkű Zomborban megrendezték Jugoszlávia nagyevőinek idei bajnokságát. A jelölteknek a híres jugoszláv nemzeti ele­delből, a csevapcsicsából (ros­ton sült húsgombóckák) kel­lett minél többet elfogyasz- taniok. A győztes, Milan Racics 20 éves vízvezeték-szerelő két óra alatt 147 csevapcsicsát evett meg, ami 2,5 kilo­gramm tiszta hússal egyen­értékű. A második helyezett, az 50 éves Milivoja Ivano- vics mindössze egyetlen „cse- vapcsics-hosszal” maradt le, míg a harmadik, Serko Peter, 19 éves, magyar nemzetiségű textilgyári munkás 116 cse- vapcsicsára „hitelesítette tett’ a zsűri által. A győztes 1000 új danái- ju­talomban részesült — de elé­gedetlen. Nem a díjjal, ha­nem saját teljesítményével, tavaly ugyanis együltében 7 kilogramm lekvárt is magába tudott gyűrni. Majd alig egy órával később még egy kilo­gramm zsírt is bevágott le­vezetőnek — most viszont a 147 csevapcsicsa után rosszul lett, s az eredményhirdetés­sel várni kellett, amíg az ügyeletes orvos némileg hely­re hozta Racics gyomrát. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom