Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-11 / 59. szám

Javítják a lakosság tájékoztatását Március 9-én ülést tartott a Lengyel Egyesült Munteáspánt Politikai Bizottsága. Megvitat­ta az ország hús-, zsír- és élei. miszar-eJlátásáinak biztosításé­ra foganatosítandó kormány- intézkedésiek tervezetét. A módosított1 program számba ve­szi. hogy a legalacsonyabb ke­resetű dolgozók béremelésére, a nyugdíjasok járulékainak növelésére hozott rendelkezé­siek és a régebbi élelmiszerek visszaállítása következtében a lakosság vásári óereje jelentő­sem megnövekszik. A PB második napirendi pontként megtárgyalta az 1971—1975. évi állaittenyésztés- fejtesztési tervet, amelyet a kormány terjesztett elő. A LBMP KB legutóbbi ülé­se határazatámaik megfelelően a PB határozatot hozott a köz. Vélemény állami szervek ré­széről, történő tájékoztatásának meg javításiéiról. Megállapította, hogy elsősorban a gazdaság, a társaidalom, a kulturális és a külpolitika kérdéseiről kell jobbam tájékoztatni a lakos­ságot, (MTI) Tüzérségi tűz a VDK ellen Dagad a saigoni vesztesóglista Amerikai repülőgépek az elmúlt héten öt napon át tá­madták a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság különbö­ző területeit — jelentette be a VDK Külügyminisztériumának sen csökkent a harci kenység. A vientiane-i nyomult 30 000 dél-vietnami nak eredményeként a kor­katonának egyhatoda szerepel mánycsapatok kiürítették közleménye. A VNA szerint a Vietnami Demokratikus Köztársaság Külügyminisztériuma tiltako­zik amiatt, hogy amerikai re­pülőgépek, köztük B—52-es stratégiai bombázók, március 3-tól 7-ig bombázták a demi- litarizált övezettől északra le­vő Huong Klap falut, miköz­ben az amerikai tüzérség a demilitarizált övezet északi részén levő két másik falut vette tűz alá Amerikai gépek támadáso­kat intéztek Guang Binh tar­tomány különböző területei ellen is. Eközben a VDK lég­védelmi ütegei egy támadó repülőgépet lelőttek. Egy dél-vietnami katonai szóvivő közölte, hogy a febru­ár 8-a óta tartó laoszi had­műveletek során a kormány­csapatok 706 katonája meg­halt, további 164 eltűnt, 2590 pedig megsebesült. Ez annyit jelent, hogy a Laoszba be­a veszteséglistán. A kedd óta tartó rossz idő­járás miatt Laoszban jelentő- tevé­Rendldvüti törvényjavaslat Svédországban Olof Palme svéd minisz­terelnök szerdára kabinet­ülést hívott össze, ezen a kormány jóváhagyta azt a rendkívüli törvényjavaslatot, amellyel a hat hete sztráj­koló 47 000 svéd állami al­kalmazottat akarják a mun­ka azonnali felvételére kény­szeríteni. A törvény értel­mében április 25-ig tilos a munkabeszüntetés az állami alkalmazottaknak, hivatal­nokoknak. tanároknak, akik 18—23 százalékos béremelést követelnek a kormánytól. A munka azonnali felvé­telére kényszerítő törvény, amellyel a kormány a komp­romisszumos egyeztetési pró­bálkozások sikertelensége után most meg akarja ol­dani a kérdést, gyökeres sza­kítást jelent a hagyományos svéd politikával, amely sze­rint a kormány soha nem avatkozott be kényszerítőleg a munkáltatók és a szakszer­39. napja tant» sztrájkjuíkíkal vezetek vitáiba. (MTI) * Bomba robbant Belfastban Szerdán is feszült volt a összetűzésre került sor a helyzet a sorozatos zavargá- Belfasttól 12 mérföldnyire sóiktól sújtott ésaak-ír fővár fekvő Ballyclareben is. Itt egy rendőrtiszt sebesült meg súlyosan, amikor megakadá­lyozta, hogy bombát helyez­zenek el a rendőrlaktanya ud­varán. (MTI) rosban. A kora reggeli órák­ban robogó gépkocsiból bom­bát dobtak két belfasti épü­letre. Jelentős károk kelet­keztek, de sebesülés nem tör­tént. Tüntetés Párizsban. Az „Üj rend” nevű szélsőjobboldali szer­vezet gyűlést tartott Párizsban, a Palais de Sports-ban. Bal­oldali szervezetek tüntettek a szélsőjobboldaliak ellen, a rendőség közbelépett, s az összecsapás során 80 rendőr meg­sebesült —, arról egyelőre nem adtak ki jelentést, bogy a tüntetők közül hányán sebesültek meg NÓGRÁD — 1971. március 11., csütörtök hadügymi­nisztérium szóvivője szerdán bejelentette, hogy a szabad­ságharcosok heves támadásá­utolsó állásaikat Is a Bolo- ven-fennsík délkeleti csücs­kében. Egy Phnom Penhben ki­adott közlemény szerint csak­nem egy év leforgása alatt több mint 13 000 kambodzsai katona halt, illetve sebesült meg. (MTI) Szovjet tiltakozás A Szovjetunió Külügymi­nisztériuma szerdán jegyzék­ben tiltakozott az Egyesült Államok moszkvai nagykövet­ségénél amiatt, hogy az ame­rikaiak március hónapban víz alatti fegyverek robbantására készülnek az Atlanti-óceán nyugati részében, ahol a leg­fontosabb tengeri útvonalak húzódnak. A jegyzék aláhúzza, hogy az Egyesült Államok eljárása el­lentmond a nemzetközi jog ál­talános normáinak és durván megsérti a nyílt tengerek sza­bad hajózásának elvét. (TASZSZ) Kijárási tilalom Sajshahiban Daccébasi. Kelet-Pafaisartän fővárosában, szerdán folytató­dott az úgynevezett „Polgári Engedetlenségi Mozgalom” ke­retiében meghirdetett sztrájk. Szünetelt a munka a kor- mámyhivatalolkibain és a bíró­ságokon. A PIA pakisztáni lé­gitársaság alkalmazó ttjainak sztrájkja következtéiben nem szálltaik fel a belföldi járat gépei sem, csupán a repülőté­rét ellenőrző katonaság fel­ügyelete alatt álló, a két or­szágrészt összekötő járatok in­dultak útnak. A Reuter iroda jelentése szerint a fővárostól mintegy 30 küLaméterre északnyugatra levő Sajshaihd városban isimét kijárása tilalmat rendeltek el a hatóságok azt követően, hogy összecsapásokra került sor tüntető diákok és a helyi rendfenntartó erők között. Az összecsapásban egy személy életét vesztette. Az indiai lapok többsége rokonszenwel ír a kefet-pa- kásztáni mozgalomról és meg- lehetően, éles hangon bírálja Jaihja Khan, illetve a nyugat- pakisztáni kormányzati szer­vek magatartását. Nem oszlatják fel a parlamentet elnök tetette az esküt Hiasluek fókormányzó ellőtt. McMahon az 1972-ben meg- mdután pártjának tartandó soron levő parlamenti csoportja kifejez- vätesztäSoikig szándékszik be­tölteni a miniszteretnötki tisz­tet. Eb lehetővé teszi a libe­rálisok száméra, hogy elkerül­jék a parlament feloszlatását és a határidő előtti választá­sok megtartását. A jelenlegi politikai helyzet­ben — a helyi megfigyelők véteméniye szerint — a soron kívüli parlamenti választások meghozhatnák a győzelmet az ellenzékben tevő munkáspárt­nak. (MTI) ©orten miniszterelnök, az Ausztráliai Liberális Párt ve­zetője kénytelen volt szerdán lemondani, parlamenti te iránta bizaűjmaitüamsáigát. A liberális párt új vezetőjévé McMahon küäügymMmsztert választották, aki automatiku­sén a koalíciós kormány mi- niszltereiLniöke lett. A koalíciós kormány az Autssaráüai Libe­rális Párt és az Ausztráliai Agrárpárt képviselőiből te­vődik össze. A szerdán meg­tartott rövid ceremónián McMahon, mint új mdmszter­Sza botőrök a bíróság előtt A* NSZEP központi lapja, a Neues Deutschland szerdai számában haliéi keltezéssel kommentárt fűz azokhoz, a nyugati lapokban megjelent értesülésekhez, amelyek sze­rint Halléban, az NDK me­gyei bírósága, zárt eljárás so­rán, életfogytiglani börtönre ítélte Friedrich Seeberger gyáros, nyugatnémet állam­polgárt, vádlottársa, Helmut Arff tervezőiroda-tulajdonos, nyugat-berlini lakos 13 évi börtönbüntetést kapott. A lap megállapítja, hogy Friedrich Seebergert és Hel­mut Arffot, a hallei megyei bíróság azért vonta felelős­ségre, mert hosszabb időn át tudatos aknamunkát fejtettek ki az NDK népgazdasága el­len. A Neues Deutschland hang­súlyozza, hogy az ítéletekkel összefüggésben uszítás indult meg az NDK ellen. Az uszí­tás célja, hogy a lipcsei vásár megnyitásának küszöbén mér­gezzék a légkört. Berlinben szerdán délután hivatalosan bejelentették, hogy az NDK legfelső bí­róságának illetékes tanácsa március 10-én felülvizsgálta a hallei megyei bíróságnak See- berger és Arff ügyében ho­zott ítéletét. Az ítéletet a legfelsőbb bíróság, gondos ta­nulmányozás után hatályon kívül helyezte és perújrafel­vételt rendelt eL A bűnügyet újabb tárgyalásra visszautalta a megyei bírósághoz. (MTI) Vegyi éa biológiai fegyverek Amiért az USA nem csatlakozik Huszonöt ország képviselőinek részvételével Géniben megkezdte munkáját a leszerelési bizottság ülésszaka, ame­lyen a nemzetközi béke és a biztonság számos problémáját vitatják mag. Az idén lesz tíz éve, hogy a leszerelési bizottság megala­kult. Ha megvonjuk eddigi tevékenységének mérlegét, meg­elégedéssel állapíthatjuk meg, hogy különösen az utóbbi időben, a bizottságnak lényeges előrehaladást sikerült elér­nie számos fontos kérdés megoldásában. Ide tartozik az atomsorompó-szerződés és a tömegpusztító fegyvereket a tengerfenékről kitiltó megállapodás. A már aláírt nemzetközi megállapodások kedvező felté­teleket teremtettek a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért folytatott harchoz. Az ebbe a tárgykörte tartozó legidősze­rűbb probléma jelenleg a vegyi és biológiai tömegpusztító fegyverek betiltása. A szocialista országok kezdeményezésiére ezt a kérdést a mostani ülésszak napirendjére tűzték. A Szovjetunió és más szocialista országok megáiiapod as­ter vezetet dolgoztak ki, s ebbe minden szükséges feltételt belefoglaltak, hogy a gyakorlatban sikerüljön elérni a vegyi és biológiai fegyverek teljes betiltását, A leszerelés ellenzői azonban — mindenekelőtt az Egyesült Államok —. továbbra is mesterséges akadályokat gördítenek a fenti megállapodás megkötése elé. Mint ismeretes, az Egyesült Államok mind ez ideig nem csatlakozott az 1925-ös genfi jegyzőkönyvhöz, a vegyi és biológiai eszközök háborús alkalmazásának betil­tásáról. Rogers külügyminiszter, amikor a napokban felszó­lalt a szenátus külügyi bizottságában, kijelentette, hogy ha az Egyesült Államok mégis csatlakozna a genfi jegyzőkönyv­höz, meghagyná magának a .jogot”, hogy néhány mérgező vegyi eszközt felhasználjon háborús célokra. Néhány nappal korábban pedig Nixpn elnök a leszerelési bizottság üléséhez intézett nyilatkozatában leszögezte, hogy a vegyi és biológiai fegyverek betiltásának vizsgálatát némi „megkülönböztetés­sel” kell elvégezni, minthogy „jelenleg megvalósíthatatlan a vegyi fegyverék ellenőrzése”. A fenti kijeleoütéseket világosan megmagyarázzák a kö­vetkező tényék: az Egyesült Államok a vegyi hadviselés számos eszközét alkalmazza Indókínában. Amerikai szakér­tők szerint 1961 óta Dél-Vietnam területének 15 százalékára szórtak te mérgező vegyi anyagokat. Nem teljes adatok sze­rint csak 1970-ben az amerikai csapatok 715 000 hektárnyi területen alkalmaztak mérgező anyagokat Dél-Vietnamban, aminek következtében mintegy 400 ember halt meg. A fentiek ismeretében téliesen érthető, miért próbálja az Egyesült Államok elhatárolni magát az 1925-ös genfi jegyzőkönyvtől, s megakadályozni a vegyi és biológiai fegy­verek teljes betütásánói szóló új megállapodás aláírását. (MTI) Győztesnek látszik a kongresszus Ismét lövöldözés Calcuttában Indira Gandhi Kongresszus Pártja nyerte az első mandá­tumot az indiai választásokon. K. L, Rao, a központi kor­mány öntözésügyi és energe­tikai minisztere megválasztá­sáról érkezett be az első je­lentés Delhibe, az országos választási központba. Maga a miniszterelnök, In­dira Gandhi a jelentések sze­rint megnyerte a választást. Nem hivatalos jelentés szerint a miniszterelnóknő több ezer szavazattal vezet ellenfele, a Szamjukta Szocialista Párt­nak, az Indira Gandhi elleni pártszövetséget támogató tes­tületnek a vezetőjével, Gadzs Narajan-nal szemben, a Rae Bareli választókerületben. A Nemzeti Kongresszus Párt je­löltjei számos körzetben biz­tos vezetésre tettek szert, fgy például Mysore állam 27 kör­zetében a miniszterelnöknő pártja vezet Calcuttában a katonai ala­kulatok egy helyen tüzet nyi­tottak egy felfegyverzett cso­portra, amely állítólag megtá­madta őket. Nem hivatalos adatok szerint a sortűznek 11 halottja van. Kétszáz választókörzet kö­zül, ahol már megkezdték a szavazatok összeszámlálását eddig 178-ban vezetnek az In­diai Nemzeti Kongresszus Párt jelöltjei. (MTI) Indokína, Európa, KözeÉ-Keiet Rogers még mindig optimista Rogers amerikai külügy­miniszter kedden este egy televíziós interjú keretében nyilatkozott az Egyesült Ál­lamok indokínai, közel-keleti és európai politikájáról. Indokínáról szólva kijelen­tette, hogy az ott állomásozó amerikai csapatok létszámá­nak csökkentése ellenére mindaddig marad amerikai fegyveres erő Dél-Vietnam- ban, ameddig „Észak-Viet- nam amerikai hadifoglyokat tart vissza.” Elégedetten nyi­latkozott a háború kambod­zsai és laoszi kiterjesztésé­ről, amit egyébként nem te­kintett kiterjesztésnek, ha­nem „a hadszínterek áthelye­zésének.” A VDK elleni eset­leges invázió kérdéséről szól­va nem volt hajlandó egy­értelmű állásfoglalásra, csu­pán annak megismétlésére szorítkozott, hogy „ez idő szerint nincsenek olyan ame­rikai tervek, amelyek szerint az Egyesült Államok támo­gatná saigoni csapatok észak­vietnami bevonulását.” Elismerte, hogy a legutób­bi egyesült államokbeli köz­vélemény-kutatások azt mu­tatják: a lakosság 69 száza­lékának véleménye szerint a kormány nem mondja el az indokínai háborúról a teljes igazságot, de azt állította, hogy az elnök és a kormány igazat mond: a teljességről nem nyilatkozott. Az amerikai külügyminisz­ter nem számít arra, hogy Kína közvetlenül beavatkoz­zék az indokínai háborúba — tűnt ki az interjúból. — Ro­gers szerint Csou En-laj hanoi látogatása a VDK meg­nyugtatására irányult. Hang­súlyozta, hogy az Egyesült Államok szívesen javítaná kapcsolatait Pekinggel. Az Európában állomásozó amerikai fegyveres erők lét­számát Washington nem fogja csökkenteni — tűnt ki Rogers interjújából. A kül­ügyminiszter egyben hozzá­fűzte, hogy kormánya ösz­tönözni kívánja a NATO-szö- vetségesek katonai potenci­áljának növelését. A közel-keleti helyzettel foglalkozva Rogers megálla­pította, hogy hivatalos tűz­szünet hiányában nagyobb a hadműveletek esetleges ki­új ulásának kockázata, de egyúttal megelégedését fejez­te ki a New York-i közve­tett tárgyalások alakulása fe­lett. A probléma kulcskér­désével, a megszállt arab te­rületeken állomásozó izraeli csapatok kivonásának szüksé­gességével kapcsolatban nem volt hajlandó állást foglalni, csupán annyit jelentett ki, nincs abban a helyzetben, hogy megszabja Izraelnek, mit tegyen. Az amerikai kül­ügyminiszter ugyanakkor lé­nyegében felszólította a Szov­jetuniót, hogy csökkentse az EAK-nak nyújtott támoga­tását. Ezt azzal kapcsolatban jelentette ki, hogy közölte, az Egyesült Államok szíve­sen részt venne egy olyan nemzetközi békefenntartó haderőben, amely az ENSZ égisze alatt szavatolná a kö­zel-keleti helyzet rendezését. Ezt a rendezést nagyhatalmi megállapodásokban látja az amerikai külügyminiszter biz­tosítottnak. Megjegyezte, hogy a nagyhatalmak biztosítékai jobban mozdíthatnák elő Iz­rael biztonságát, mint az I967-es háborúban elhódított arab területek megszállásának fenntartása. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom