Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)
1971-03-09 / 57. szám
\ A harmadik ötéves terv elején két nagy feladat várt megoldásra a járásban. A legégetőbb gondot a bányászai visszafejlesztése jelentette. Majd azt követően új, fejlődőképes üzemek telepítése az addig kizárólag csak bányászattal foglalkozó járásban. Természetesen nem lehetett egyik napról a másikra megoldani a gondokat, mert a salgótarjáni járásban hétezer fővel csökkent a bányászok száma. A természeti adottságok, a felszínre hozott barnaszén minősége, a gazdaságtalan bánya- művelés szükségessé tette a bányászat visszafejlesztését. Olyan emberek sorsáról kellett dönteni, akik éveket, sőt évtizedeket töltöttek a nógrádi szénbányák aknáiban, hősei voltak a széncsatáknak és mindig helytálltak, ha az ország helyzete úgy kívánta. A fejlődés azonban megkövetelte a változást és ezzel megkezdődött a salgótarjáni járás ipari struktúrájának nagymértékű átalakítása is. A volt bányászoknak megfelelő kereseti lehetőséget és állást kellett adni. Emellett — mert erről is beszélnünk kell — munkaalkalmat teremteni a bányászasszonyoknak, lányoknak, hogy a családok összkeresete lényegesen ne csökkenjen. A harmadik ötéves terv ezeket a nagy feladatokat megoldotta. Olyan üzemek települtek a megyébe, amelyeknek fejlődése megalapozott és foglalkoztatni tudja a salgótarjáni járásban lakókat. Mátranovákon — amely a bányászat egyik központját jelentette Nógrád megyében — letelepült a budapesti Ganz- MAVAG hídgyáregysége. Jelenleg a szabadban termelnek, de már épül 300 millió forintos költséggel egy hatalmas két- hajós szerelőcsarnok. Amint teljes üzemmel megindul a Ganz-MAVAG mátranováki üzeme, ezer-ezerkétszáz embernek ad munkát és keresetet. Kisteleken a domborcimke- üzem, Kisterenyén a szénbányák gépüzeme kezdett munkához. Nagybátonyba települt a Fűtőberendezések Gyára, valamint a nőknek munkaalkalmat jelentő budapesti Harisnya- gyár egyik üzeme. Jánosaknán dolgozik a Női Fehérnemű- gyár, Kazáron pedig a kötöttárugyár üzemegysége. A III. ötéves terv nagy eredményeként könyvelhetjük el a foglalkoztatási gondok megoldását, a biztos megélhetést jelentő, dinamikusan fejlődő, a bányászathoz legközelebb álló kereseti lehetőségeket adó üzemek letelepítését. A járásban élők megfelelő munkát találtak, amelyet bizonyít, hogy a foglalkoztatottak száma 25 ezerről 27 ezerre növekedett. Állandó és határozott fejlődést mutat az asszonyok, lányok munkába állítása. A kiegyensúlyozott mindennapokat mutatja, hogy aki dolgozni akar, elhelyezkedhet. Egyúttal bebizonyosodott, hogy a járás arculatának megváltozása jó irányba határozta meg a fejlődés további útját. Átformálódó ipar — fejlődő üzemek —•-—'- ■' 1 1 1 ■■ ~ .-Trr-CTmnw. 11 . ■■ ”=— » .....- ■ '»u iá '!'=s=* A vízhálózat hossza 36 000 méter, ezzel a járás lakosságának közel 50 százaléka közműves vízellátásban részesül. Meggyorsítását segítik a törpe vízművek, víztársulások, amelyek nélkül a mai falu elképzelhetetlen. A harmadik ötéves terv éveiben teljes egészében megoldódott a községek korszerű, modern közvilágítása. Esténként, ma már minden egyes közforgalmi úton higanygőz- lámpák gyulladnak fel. Áz országosnál jobb eredmények A kflrös gazdaságokban dolgozók eredményes munkáját bizonyítja, hogy a termelőszövetkezetek közös vagyona 1970-re elérte a 341 mtlló forintot. Ez annyit jelent. hogy a közös gazdaságok tiszta vagyona csaknem megkétszereződött, a hüsértékesítés több mint 40 százalékkal, a tej 60 százalékkal növekedett. Egyre jobb a közös gazdaságok és a háztáji kapcsolata. Növekedett a helyi és természeti adottságok felhasználásával a termelő- szövetkezetek mellék- és kiegészítő tevékenységének szerepe, melyek életképességét bizonyítja, hogy az összes árbevétel 40 százaléka származik a mellék- és kiegészítő tevékenységből. Mindent összegezve, az lSlO-es mostoha időjárás ellenére, a salgótarjáni járás termelőszövetkezetei kiállták a próbát. Az elmúlt öt esztendő eredményei mellett beszélnünk kell a negyedik ötéves gazdasági terv feladatairól, amelyek megnyitják az utat a salgótarjáni járás további fejlődése előtt. A negyedik ötéves terv számai jól érzékeltetik a járás jövőjét. Naigybátonyban új üzemcsarnokot kap a FÜTÖ- BER és a bardsnyagyiár. Nagybátonyban a következő években 40 állami, 50 OTP társaslakást építenek, valamint 100, a szociális követelményeknek meg nem felelő lakás helyébe kapnak jó lakást a rászorulók. A tervező és előkészítő munkát dicséri, hogy 108 lakás területét már előkészítették az építkezésre. A lucfalvi nemzetiségi óvodában Janurik Jánosné óvónő me sél a kicsinyeknek NÓGRÁD — 1971. március 9., kedd A FIITOBER nagybátonyi gyáregysége Kiállták a próbát Eredményes öt esztendő Az átalakult salgótarjáni járás A salgótarjáni járás Nógrád megye legnagyobb járása. Hegyei, völgyei, természeti szépségei ötvenhat települése változatos képet mutat. Két községe, Kisterenye és Nagybátony nemrég kapott nagyközségi rangot. A salgótarjáni járás sokszínű arculata sajátságos viszonyokat takar. Munkás lakta település, lakóinak megélhetését évtizedek óta a bányászat adta. Hagyományai, az emberek életmódja, szorosai! kapcsolódott az aknákhoz. A járás az elmúlt öt évben nagy változáson ment keresztül. A bányászjárás ipari járássá vált, új, fejlődőképes gyárak, gyáregységek települtek ide, amelyek munkaalkalmat teremtettek férfiaknak és asszonyoknak egyaránt Az öt évvel ezelőtt kitűzött program, amely a harmadik ötéves terv célkitűzéseit foglalta magában, megvalósult. Eredményes öt esztendőt mondhat magáénak a salgótarjáni járás. Fejlődő, szépülő községei az itt lakók szorgalmát, munkakedvét dicsérik. A járás jellegének megváltozásával együtt járt a gondolkodásmód, a közszellem átformálódása is, amely ugyanolyan fontos, mint a gazdasági eredmények. Az alábbiakban írásban és képekben kívánunk beszámolni a megvalósult tervekről, elért eredményekről, és egyben szót ejteni a m?g megoldásra váró gondokról, amelyek a salgótarjáni járás elmúlt öt évét jellemzik. Közérdekű bejelentések, javaslatok A harmadik ötéves terv sikerét, a feladatok megvalósítását segítették az 1967. évi tanácstagi jelölőgyűléseken elhangzott közérdekű bejelentések, javaslatok. A tervek összeállításánál, a feladatok megjelölésénél ezeket a bejelentéseket figyelembe vették. Az elmúlt években 417 javaslatból lett kézzel fogható valóság, 74 millió forintos ráfordítással. A társadalmi és a helyi érdekek egyeztetésének helyességét, a lakosság bevonását bizonyítja, hogy a jelölőgyűléseken elhangzott javaslatok megvalósításából a járás lakossága példamutatóan kivette részét. Tizenkétmillió forintot tesz ki az a társadalmi munka, amelyet a községben végeztek. Lakás, lakás, lakás... Az anyagi eszközök tervszerű felhasználásának eredményeit jelzi, hogy a salgótarjáni járásban az egészségügyi ellátás ugrásszerűen megváltozott. Az itt élők büszkék eredményeire. Az egy orvosra jutó lakosok száma 2550, amely jobb az országos átlagnál. Huszonegyről huszonnégyre emelkedett az orvosi körzetek száma, tizenkét új orvosi rendelő épült, amelyhez társadalmi munkával járultak hozzá a községek. Két fogorvosi rendelőt adtak át, egyiket Kisterenyén, a másikat Mátranovákon. Nagybátonyban pedig már fogadja a betegeket a korszerűen ellátott, jól felszerelt új rendelőintézet Öregek napközi otthona létesült Kisterenyén, és Somoskőújfalun, ahol a munkában megfáradt, idős emberek kényelmes, szép környezetben tölthetik napjaikat. A szentkúti szociális otthon bővítése mellett már dolgoznak a mizserfai volt bányászmunkásszállóban kialakítandó szociális otthon építésén, amely száz idős ember elhelyezését teszi lehetővé még ebben az esztendőben. Víz, villany, utak X Javuló életkörülmények sürgetően megkövetelték a kommunális fejlesztéseket. Legfontosabb a víz, a villany és a jó utak. Nézzük a számokat. Az utak, hidak korszerűsítésére, felújítására több mint 23 millió forintot költöttek a járás községeiben, 40 000 négyzet- méter új járdát építettek. A változó világ, a fejlődő élet természetszerűen még több jó utat kíván. Ez a negyedik ötéves tervnek is alapvető feladata lesz. A községek növekednek. terebélyesednek, az új utcákhoz, szép házakhoz szilárd burkolatú utakra van szükség. Hasonlóan fontos a jó, egészséges ivóvíz. Ma már elmondhatjuk, hogy a salgótarjáni járás községeinek több mint a felében jó az ivóvíz. Nemcsak Nógrád megyének, hanem a salgótarjáni járásnak is égető gondja, és még ma is az a lakáshelyzet. A járásban még fokozza a gondokat a régi, elavult bányatelepek, bányászkolóniák sokasága, a szűk, egészségtelen, igényeknek meg nem felelő lakások nagy száma. A járás párt- és tanácsi vezetőinek minden igyekezete arra irányult — irányul a következő években is —, hogy mielőbb eltűnjenek a múltat idéző bányászkolóniák. Nagybátonyban, az elmúlt ötéves tervben közel száz lakás épült, mintegy 20 millió forintos költséggel. A lakásoknak legnagyobb részét arra használták fel, hogy a volt bányászlakásokból ideköltöztessék a családokat. Ez tette lehetővé Alsó- és Felső- Katalin felszámolását. A járás lakói — az állam segítségével — több mint ezer lakást építettek, amely segítette a falvak külső képének megváltozását. A lakások többsége két- vagy többszobás. A szociális követelményeknek meg nem felelő lakások helyébe Nagybátony mellett, új házat építettek. A tanácsok kezelésébe kerülő lakások felújítására, korszerűsítésére —, amely a járásban nagyon sok családot érint —, hétmilliót költöttek. Nagybátonyban községgazdálkodási vállalat és költség- vetési üzem látott munkához, melynek dolgozói segítették az építőipart is. r A lakásépítés a negyedik ötéves tervnek is legfontosabb kérdése marad, hogy mielőbb jó, egészséges, kényelmes lakásokat adhassunk a járás lakosságának. Békés környezet a kisterenyei üregek napközijében Százharminc óvódai férőhely A salgótarjáni járásban azzal, hogy munkaalkalmat teremtettek a nőknek, sürgőssé vált a kicsinyek óvodai elhelyezése. Az összesítés szerint százharminccal emelkedett az óvodai férőhelyek száma az elmúlt években. Négy községben bővítették, öt faluban pedig teljesen felújították az óvodát. A munkát mindenütt nagy érdeklődés kísérte, a községek lakói önként vállalt társadalmi munkával segítették, hogy mielőbb megnyithassák kapuikat a legkisebbeket fogadó intézmények. Lucfalván, amely nemzetiségi község, két nyelven, magyarul és szlovákul oktatják a kicsinyeket, hogy mindkét nyelvet megismerjék. A kis települések, kisközségek általános iskolai oktatását segítette a körzetesítés. Ma már a tanulók több mint kilencven, százaléka megfelelő szakoktatásban részesül, szaktanárok felügyelete mellett. Öt általános iskolai tanteremmel és egy műhelyteremmel gyarapodott a járás, többet felújítottak, korszerűsítettek. A pedagógusok letelepedését öt nevelői lakás építése és tizennégy megvásárlása segítette. Sokatmondó számok: A salgótarjáni járás kulturális színvonalának emelésére közel 130 millió forintot költöttek öt év alatt. \
