Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-07 / 56. szám

ilégrád fitjain történt Uj törvény a tanácsokról (tll.) Hem megnyugtató a közúti fegyelem Bezzélgetén a kóxlekedésrendénzet tvezetőjével Évről évi« nagyobb a for­galom Nógrád útjain. Tavaly 2500 új vizsgázott jármű ke­rült a forgalomba, s ezzel 21 000 vizsgázott jármű közle­kedik: a megye útjain. A múlt évivel bezáróan 24 000-en ren- deffloeznek gépjárművezetőd engedéllyel megyénkben. Ha a forgalomhoz hozzá vesszük a Csehszlovákiából és az or­szág más vidékéről érkező járműveket s azt a tényt, hogy a megye útjai nem a legjobbak, érthető, hogy emel­kedett a közúti baleseteik szá­ma. A Nógrád megyei Rend- őr-főkaíritányság közlekedés­rendészeti osztályának veze­tőjét, Szenémi Sándor alezre­dest azért kerestük fél, hogy beszélgessünk a múlt évben történt közúti balesetekről, a közlekedési fegyelemről. — Mi jelentette a forga­lomra a legfőbb veszélyt, hogyan alakult a baleseti statisztika 1970-ben? — A forgalom biztonságá­nak a szabályok hiányos is­merete, vagy azok figyelmen kiviül, hagyása jelentette a legfőbb veszélyt A múlt év­ben 701 közüli baleset tör­tént Nógrád útjain, 8,5 száza­lékkal emelkedett a balesetek száma 1969-hez képest. A bal­esetek következtében 23-em életükéi, vesztették, 133-an sú­lyosan, 190-en könnyebben megsérültek. Tetemes az anya­gi kár is, mert a múlt évben történt balesetek következté­ben 2,5 maihó forint kár ke­letkezett —• Mik voltak a® okok, kik okozták a baleseteket? A balesetek több mint 50 százaléka gyorshajtásból, sza­bálytalan előzésből, az elsőbb­ségi jog megsértéséből, a fi­gyelmetlen, gondatlan veze­tésből keletkezett. A gépjár­művek műszaki hibájából, pályahibából eredő okot a balesetek 5 százalékánál álla­pítottunk meg A legtöbb bal­eset reggel 6 és 14 óra között fordult elő. A járművek kö­zül sorrendben a tehergépko­csik, személygépkocsik, mo­torkerékpárok voltak a bal­esetek okozód, de emelkedett 1969-hez viszonyítva a gya- fogoeok által okozott balese­tek száma i& — Hogyan fest a járások közötti sorrend? — A salgótarjáni járásban történt a legtöbb baleset. Fi­gyelmet érdemel, hogy míg 1969-ben 265, tavaly 319 volt a tarjánd járásban történt bal­esetek száma. Ebben a járás­ban igen nagy a forgalom. A pásztói, szécsényi és a balas­sagyarmati járóéban nem volt számottevő emelkedés 1969- hez képest, ugyanakkor a rét­sági járásban nagyobb lett a forgalom — megépült a 2-es számú út — és ezzel együtt lényegesein emelkedett a bal­esetek száma is. — A megnövekedett for­galom nagy erőfeszítést kö­vetelt a közlekedési rend­őröktől. Kiktől kaptak se­gítséget? — A megnövekedett forgal­mi igényeknek megfelelően az etllerforzést az utak járőrözé­sét a forgalmi állapothoz iga­zodva végeztük. Nagy segítsé­get kaptunk a munkásőröfctől — első helyen, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek I. századát említeném —, s így egész év­ben lényegesen több járőrt tudtunk a közútra vezényelni, mint 1969-ben. A közúti ellen­őrzések sarán a közlekedési állomány méHett segítséget kaptunk a közrendvédelmi ál­lománytól, a körzeti megbí­zottaiktól is. Kamszaiagos ön­kéntes rendőrök áldozatkész munkája nagyban hozzájárult a közúti fegyelem betartásá­hoz. — Milyen eljárás indulta kosát! fegyelem szabálysér­tőivel szemben? — A szabálysértőkkel szem­ben intézkedéseink szám sze­rint növekedtek, ugyanakkor meg kell említenem eljárása­ink differenciáltságát. A ki­sebb súlyú szabálysértőkkel szemben a nevelő jellegű fi­gyelmeztetést alkalmaztuk. Tavaly 146 százalékkal több figyelmeztetés fordult elő, mint 1969-ben. Ugyanakkor a durva szabályszegőkkel szem­ben szigorúbban jártunk el, szabálysértésért lényegesen több feljelentés történt, mint 1969-ben. Változatlanul nagy veszélyt jelentenek közűtja/- inkom az ittas vezetők. Velük szemben 1969-hez viszonyítva 177 százalékkal több esetben intézkedtünk. Az ittasság fel­derítésére, megelőzésére 6 ezer alkoholszondát használ­tak fel rendőreink. Lényege­sen emelkedett azoknak a száma is, aíkik ellen gyorshaj­tás, elsőbbségi jog meg nem adása, vezetőd igazolvány nél­küli közlekedés, a világítás szabályainak durva megszegé­se miatt keffitett eljárni. — Mindez azt matatja, hogy a közüti fegyelem nem megnyugtató a megyében? — Igen- A közlekedéssel kapcsolatos bűnügyekben ta­valy 356 esetben jártunk el. A törvény adta lehetőségeket minden esetben szem előtt tartottuk. Csak azokban az ügyekben kezdeményeztünk bírói eljárást, ahol az elkö­vetett cselekmény súlya ezt indokolta. — Milyen megelőző jelle­gű előadások hangzottak el? — A saabéüymagyaráző, fel­világosító munka sarán elő­adásaink számát nem növel­tük, de szímvomaMt igen. Ha­tékonyabbak, irányítottabbak lettek előadásaink, s a forga­lom aktív résztvevődhez szól­tak. írásos propagandaanya- got 182 ezea* példányban ad­tunk tel. Változatlanul nagy gondot fordítunk a megelő­zésre. Napjainkban megyénk valamennyi termelőszövetke­zetében, állami gazdaságában előadások folynak, amelyeket a TIT-tel közösen szervez­tünk. Itt szeretném hangsú­lyozná, hogy a közlekedési balesetek megelőzése nem el­sősorban rendőri feladat. Erő­feszítéseink hatékonyságát nem egyszer megtöri egyes vállalatok, üzemek vezetőinek intézkedésed, akik nem egyér­telműen lépnek fel a közúti fegyelem megszegőivel szem­ben. Nem egy esetet tudnék felsorofei, amikor úgyneve­zett .gazdasági érdekeket” előtérbe helyeznek és szemet hánynak a szabálysértések fe­lett — fejezte be a beszélge­tést Szerény Sándor alezredes. Székács László 7­A játék hazárd módon folyik, de kicsi a tét. S a hűség csak az állapotnak szól, nem a? állapotot kiváltó személynek. Gizi egyszerre két-három lo vagjába is szerelmes. Vagyis senkibe. De módfelett élvezi ezt az állapotot: hogy von­zalmának vékonyka szálával több fiatalembert is gyeplőre tud fűzni; időzített mosolyai, koreografálható mozdulatai és kottára kész hangsúlyai ér­zelmeket váltanak ki, vagy legalábbis az érzelmek lát­szatát; miközben ő csak a magával elhitetett szerelembe szerelmes. Lényében egye­lőre több a csodálni-, mint az átélnivaló. Gyakran választ, de sohasem dönt. Amit ma meg­fogad, holnap visszavonja. Így a fiatalságának meleg hu­zatában levő férfiak nem is sejtik, hogy mikor ki áll hoz­zá a legközelebb? De Beyer kisasszony tudatosan is cse­rélgeti a sorrendet. Mert se életre szólóan megtartani, se elveszteni, nem akar senkit. Gizinek gyermekkora óta létszükséglete a szeretet: ha ingyen kapja, tudomásul ve­szi, ha meg kell küzdeni érte kiharcolja, de a ráháramló szeretetet nem tudja magában őrizgetni, mindjárt továbbad­ja, szétosztogatja, elpazarolja. A csalódást még legtompább árnyalatában, alkalmilag sem viseli eL Ha valaki elhidegül tőle, akár öncsalás árán is, minden alkalmat megragad, hogy kiengesztelje. Ezért a hűség — amely másokról való lemondás nélkül elképzelhe­tetlen — csak erkölcsi áb­rándként él benne. Vágyódik rá, de nem tudja gyakorolni. Beyer kisasszony udvarában Sztrakoniczky az egyetlen, aki Gizit nemcsak olvadékonyan, hanem kritikusan is szemléin ö érezteti leginkább, hogy a féltékenységnek etimológiai köze van a féltéshez. „Emlékszik még arra, ami­kor először mondtam magá­nak: legyen színésznő? — idézi egyik későbbi levelében barátságuk kezdetét. — Ak­kor vettem észre, hogy mit ér a maga hangja. Mert tele van lélekkel, s ha azt mondja, hogy «„boldog vagyok”, az maga a boldogság«. Én úgy hi­szem, ez a színészi tehetség legértékesebb eleme, és ezért tudom biztosan, hogy semmi nem akadályozhatja meg • Maga feltétlen sikerét”. De Karel nem mindig ilyen megnyugtató. Észreveszi, és a lány sze­mére lobbantja művészi jö­vőjének veszélyeit is: hogy nem elég kitartó! hogy pon­tatlan! hogy hamar kedve szegül! hogy sokba belekap, de semminek sem jár a végére! Mert a tehetség nem elég. Tehetséggel a felületes érzé­seket is hatásosan vissza le­het adni. De ezek illő hatá­sok. A művészi eredmény az érzések minőségétől is függ. „öröm és öröm, fájdalom és fájdalom, szerelem és szere­lem között óriási különbség van. S minél finomabb, külö­nösebb, egyénibb a színész belső világa, annál több mű­vészetet hozhat létre. Minél differenciáltabban tud valaki érezni, annál több szépséget fedez fel, és ad vissza!” Ezek is Sztrakoniczky Ká­roly szavai. „Komolynak kell hát lenni, sokat gondolkozni, sokat ol­vasni!” S már-már így folytatja: És sokat szenvedni is! Mert a tehetség az ember legrejté­lyesebb, s legtöbb áldozatot kívánó tulajdonsága. Nem elég gondozni. Olykor ki kell rakni a fagyba is. Szobahő­mérsékleten könnyen meg­rozsdásodnak a levelei. Míg zord éghajlatban rendszerint kizöldül. Ne féljen hát a szenvedéstől! Élje át azt is, szorítsa magához, ragaszkod­jék hozzá, mintha csak sze­retné! Mert minél súlyosabb a szenvedés, annál könnyebbé, lebegőbbé teszi a művészetet. Ne akarjon minden áron bol­dog lenni! Beyer Gizella (Giza, sőt Gizelle; ahogy a régi színia­Önkormányzat és központ! irányítás ELVILEG termomfjn a törvény, hogy a tanács, mint népképviseleti-önkor­mányzati szarv irányításá­nak legfőbb eszköze a jog­szabály. Legfelső irányító: az országgyűlés, amely „meghatározza a tanácsok fő feladatait, szervezetük és működésűk alapvető szabá­lyait és anyagi eszközeit; el­lenőrzi a törvények végre­hajtását”. Az országgyűlés két úlés- SEatea között a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa gyako­rolja az alkotmányos fel­ügyeletet a tanácsok felett. Az Elnöki Tanács azonkí­vül, hogy kiírja a tanácsta­gok választását, gondosko­dik a tanácsok önkormány­zati jogainak védelméről is és feloszlathatja azt a taná­csot, amelynek működése az alkotmányba ütközik, vagy amely súlyosan veszélyezteti a nép érdekelt. A Miniszter­tanács pedig ellátja a taná­csok tevékenysége törvé­nyességének felügyeletét. Ugyancsak a Miniszterta­nács feladata az általános elivi irányítás is. Mostanáig, az új tanács­törvény életbe lépéséig a tanácsok egymásnak alá- il­letve fölérendelten működ­ték. A községi tanács a já­rásinak, az pedig a megyei­nek voät alárendelve. Ez most megszűnik. A megyei tanács végrehajtó bizottsága azonban törvényességi fel­ügyeletet gyakorol a helyi tanácsok működése feleit, megsemmisíti jogszabály­sértő rendeJeteiket vagy ha­tározataikat. Ugyanígy a Minisztertanács is megsem­misíti a fővárosi vagy a me­gyei tanács olyan rendeletét vagy határozatát, amely va­lamilyen jogszabályt vagy társadalmi érdeket sért Az pokra írták) 1911. szeptember elején jelentkezett felvételi vizsgára az Országos Magyar Királyi Színművészeti Aka­démián. A Rákóczi út ZL számú bérház emeleti folyosóját már kora reggel benépesítet­ték a felvételre jelentkezők. Izgatott csoportok szállták meg az ablakzugokat De egyelőre még nem lehetett tudni: ki az igazi ellenfél? Csak a ruhák nézték és must­rálták egymást, a tárgyaktól valóban szokatlan ellenszenv­vel. Emberi ellenszenvet egye­dül Beyer Giziké matrózblúza kapott Ki vagy te? — kérdez­ték a tekintetek. — Honnan jössz, és mit keresel itt? Az arca nem különösen szép, ál­lapították meg haladéktalanul. Mongolvágású szemei mintha túl közel lennének egymás­hoz. Szája finoman ívelt De ezt jóváteendő, az arccsontja kissé kiugrik; vonásai a ko­rához képest élesek. A feje tetején pedig, ahol a többiek­nél komolyabb építkezéseket végzett a sütővas, nagy, sö­tétkék masni öl. Valóban, lti ez a furcsa gyereklány-szer- zet? Azt mindenesetre gyor­san megjósolták róla, hogy tehetségtelen. A vizsgát tíz órára hirdet­ték. A jelölteket Reszegi bácsi egyenként szólította a helyi­ségbe. Az öreg irodaaltiszt sze­mélytelen hangon ejtette ki a neveket, amelveknek halla­tán, ma már fölkaDnánk a fejünket: Bánki Judit. Grei­ner (T>éi~bv) Blanka, Gomba- szö*ri Ella, Tamay Margit. Fötdényi László, Mikovényi Attila. esetleges törvénysértő ta­nácsrendelet vagy határozat megsemmisítése esetén a helytelen rendelkezést ki­adó tanács feladata, hogy új tanácsrendeletet alkosson, a jogszabályoknak és a társa­dalom érdekeklek megfele­lőt. Közvetlenül irányítja a Minisztertanács a megyed és a fővárosi tanács végrehajtó bizottságát — a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának közreműködésével. E magas szintű tanácsok elnökeinek és elnökhedyetteseinek meg­választását, illetve visszahí­vását is a Minisztertanács hagyja jóvá, a fővárosi, me­gyei vb-titkár személyét pe­dig — tekintettel a titkár megnövekedett, feladatára, hatáskörére — a Miniszter­tanács jelö® ki. Ez utóbbi ugyanis — mint ismeretes — nem választott, hanem kinevezett tisztség, a végre­hajtó bizottság titkárának nem keiH feltétlenül tanács­tagnak lennie, s megbízását a tanácstól meghatározatlan időre kapja, A TANÁCSOK munkáját tehát csupán a jogszabályok irányítják, a legfelső állam- hatalmi és államigazgatási szervek pedig törvényességi felügyeletet gyakorolnak fö­lötte. A végrehajtó bizott­ságoknál megmarad az aM- föüé rendeltség, A miniszterek, országos hatáskörű szervek vezetői is segítik és figyelemmel kísé­rik a tanácsok tevékenysé­gét. Az irányításuk alatt ál­ló szakigazgatási ág terüle­tén kiad ott rendelkezéseik és utasításaik végrehajtásá­ért ugyancsak a vb-k fele­lősek. Természetes, hogy a jog­szabályok — a törvények, törvényerejű rendeletek, miniszteHanáctti és minisz­teri rendeleték, határozatok — az egész országra érvé­nyesek. Ezek végrehajtása a mindennapi munka során a szakigazgatási szervek fel­adata, tehát a miniszter tóban időről időre megjelenik az a hír, hogy sikerült egy olyan új járműmodellt meg­szerkeszteni. amely a legrosz- szabb terepviszonyok között is megállja a helyéit Egy ilyen modellt legutóbb a fran­cia Attex cég mutatott be. A jármű 200 kilogramm súlyú, vagy az országos hatáskörű szerv vezetője a megyei végrehajtó bizottságokon keresztül ezek feladatait is meghatározza. Változatlan a miniszterek hatóságii jogkö­re is, amelyet az államigaz­gatási eljárás általános sza­bályairól, illetve a szabály­sértésekről szóló törvény ír elő. Jó etöre számoltak a tös- vényj avaslat kidolgozói az­zal a lehetőséggel is, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága és valamelyik mi­niszter vagy országos szerv vezetője között vita támad­hat. Ilyen esetekben a Mi­nisztertanácsé a döntés jo­ga­Egyértelműen azt szol­gálja tehát az új tanácstör­vény, hogy tovább szilár­duljon a központi irányítás az országos vagy általános érvényű kérdésekben, egy­ségesen valósuljanak meg a népképviselet legmagasabb vezető testületéinek határo­zatai — s ugyanakkor minél szelesebb területen érvénye­süljön a helyi tanácsok ön­állósága a saját területükéi érintő kérdésekben. Abban például —, hogy csak a leg­utóbbi időben született, ál­talános érvényű rendelke­zést említsük —, aSgha le­het különbség az ország kü­lönböző vidékei között, hogy hogyan, milyen elvek sze­rint rendezzék a lakásbérle­tek és -bérek ügyét Ez or­szágos rendelkezés, amely­nek végrehajtása a helyi ta­nácsok szakigazgatási appa­rátusára vár. De az már ki­zárólag a helyi tanács ügye, hogy — például — a rendel­kezésére álló pénzből mi­lyen intézmény épüljön a községben, városban, vagy melyik utca kapjon közvilá­gítást, új burkolatot stb. ÖNÁLLÓSÁG és központi irányítás — nem kettősség, csupán egy dolog két olda­la. A szocialista demokrá­cia bét, egyenrangú köve­telménye. Várkonyí Endre motorja 297 köbcentis, te#Je- atménye 20 lőerő. Hóban, sár­ban, hegyoldalon (55 fokos emelkedőn), erdőben és ren­des utakon közlekedik két utassal. Óránkénti maximális átlagsebessége 30 km. Mind­eme előnyei ellenére a modell mindeddig nem vált különö­sebben népszerűvé. A béke kedvéért E»y újabb eszményi terepjáró A népszerű tudományos saj­4 NÓGRÁD — 1971. március 7., vasárnap (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom