Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-05 / 54. szám

Sxöx éve született Rosa Luxemburg Komolyan gondoljuk... Kosa Luxemburg forradal­márig egy évszázaddal eze­lőtt, 1871. március 5-én szü­letett Zamoscban, egy Lublín környéki lengyel kisvárosi család ötödik gyermekeként. Középiskolai tanulmányait az egyik varsói orosz gimná­ziumban végezte, kitűnő eredménnyel. Diák volt még, amikor bekapcsolódott egy szocialista kör munkájába, A rendőrség üldözése elől bará­tai 1889-ben külföldre szök­tették. Svájcban folytatott egyetemi tanulmányok után 1897-ben Németországba tele­pült át, hogy az akkor oda tartozó Poznanban és Felső- Sziléziában a lengyel munká­sak között tevékenykedjék. Alig néhány év leforgása alatt a Németországi Szociál­demokrata Párt legmegbe­csültebb funkcionáriusainak sorába emelkedett. Elméleti munkásságának elismerése­képpen. 1907-ben meghívták a politikai gazdaságtan előadó­jának a Központi Pártiskolá­ra. Ennek köszönhető, a „Be­vezetés a közgazdaságtanba” és „A tőkefelhalmozás — Adalék az imperializmus gaz­dasági magyarázatához” cí­mű műveinek megalkotása. Igaz, Luxemburg helytelenül értelmezte az imperializmust, amiért Lenin erőteljesen bí­rálta nézeteit. Az imperialis­ta gyakorlati politika harcos leleplezése, az élvezetes stílus mégis olvasmányossá teszi ezeket az írásokat. A napi politikai harcok tű­sében végzett agitációs-szer- vező munkájára emlékeztetve e helyütt csupán a luxembur­gi életmű két fontos motívu­mára hívjuk fel a figyelmet. Az egyik az 1905-ös oroszor­szági forradalomban játszott kimagasló szerepe. Nem csu­pán azzal szerzett érdemeket, hogy elutazott Varsóba, s hogy börtönbüntetést is szen­vedett forradalmi tevékeny­ségéért. Még ennél is jelen­tősebb, hogy lankadatlanul küzdött az orosz forradalom harci módszereinek nyugat- európai elismertetéséért, amely a minden rendű és rangú opportunisták részéről heves elenállásba ütközött. Nem kevésbé jelentős bá­tor harca az eszeveszett fegy­verkezés, a háború ellen. A felbőszült uralkodó körök ezért a nagy világégés ide­jén, 1916-ban börtönbe zár­ták. Életörömét, a közelgő nagy változásba vetett remé­nyét a komor falak sem tud­ták megtörni. „Türelem és bátorság! Fogunk mi még él­ni, és nagy élményeink lesz­nek! Most egyelőre azt lát­juk, hogyan süllyed el az egész régi világ, minden nap egy darabja, minden nap új csuszamlás, új óriási zuha­nás.” A nagy „csuszamlás” való­ban bekövetkezett; az 1918. novemberi forradalom meg­nyitotta Luxemburg börtönét is, amelyet igen rossz egész­ségi állapotban, de tettvágy­tól eltelve hagyott el. Hama­rosan a német kommunisták elismert vezetőjeként, a köz­ponti pártlap, a Rote Fahne szerkesztőjeként egyik irá­nyítója második hazája szo­cialista forradalmának. A fenekedé ellenforradalom nyíltan Luxemburg és Lieb- necht meggyilkolására szólí­tott feL A következő év ja­nuár 15-én ellenforradalmár tisztek elfogták és Libnecht- tel együtt meggyilkolták. A friedrichsfeldei temetőben óriási részvét mellett helyez­ték örök nyugalomra. A fa­sizmus feldúlta sírját, műve­it máglyán égette eL A ber­lini munkások azonban 1951- ben újabb emlékművet emel­tek a forradalmár Rosa Luxemburg tiszteletére, aki­ben a német történelem első munkás-paraszt állama jog­gal látja egyik előfutárát. Luxemburg egyszersmind a nemzetközi munkásosztályé, a haladó emberiségé, amely ke­gyelettel megőrzi emlékét. Vadász Sándor Új törvény a tanácsokról (II.) Demokratikus, szakszerűen működő közigazgatás Se. «többi években egész aor hatáskört adtak le a me­gyei és járási tanácsok a köz­ségeknek, városoknak. Így lassanként formálissá váltak a járási tanácsülések, egy-egy ülés előtt sok fejtörést okozott az előkészítés a végrehajtó bi­zottságokban. A járási ta­nácstagoknak pedig jobbára csak bosszúságot, hiszen egyéb dolgukat halasztva be kellett menniük a járási székhelyre, hogy mégiscsak megtartsák a tanácsülést. Egykor élő szer­vezetből —- a fejlődés hozta így —, megfelelő tartalom hí­ján, mindinkább bürokratikus formaság lett. Április végén, a választások után, hivatalosan is megszűn­nek a járási tanácsok, ugyan­akkor megkezdik működésü­ket a járási hivatalok, ame­lyek az új tanácstörvény elő­írása szerint a megyei taná­csok végrehajtó bizottságai­nak egységes, önálló hatáskö­rű szervei. A fokozott önállóságot ka­pott helyi tanácsok minden bizonnyal úgy látnak majd munkához a választás után, hogy feladataikat a lehető legjobban akarják ellátni. Ez azonban nem csupán elhatá­rozáson múlik. Az igazgatási, hivatali munkának is — mint minden szakmának — ezernyi ága-boga van, a jószándék mellett jelentős szakmai tudás és tapasztalat is szükséges hozzá. A járási hivatalok egyik legfőbb teendője lesz, hogy az önállóság velejáróira — a döntés biztonságára, az intézkedéssel járó felelősség érzetére és vállalására, a tör­vényesség tiszteletben tartá­sára, s még az alaki-formai leendőkre is — megtanítsa a helyi tanácsok végrehajtó bi­zottságait, a szakigazgatási szerveit. S maradnak ügyek, amelyeket — első- vagy má­sodfokon — továbbra is a já­rási székhelyen intéznek. A járási hivatal, mint a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának szakigazgatási szerve rugalmasan, operatívan működő intézmény kell, hogy legyen. Apparátusának létszá­ma megközelítően egyharma- dával kisebb lesz, mint volt a járási tanácsoké — hiszen fel­adatkörének egy részét és számos szakemberét a helyi tanácsok, Illetve azok szak- igazgatási szervei veszik át A járási hivatal elnöke és munkatársai nem választás, hanem kinevezés alapján töl­tik be hivatásukat. Ám azért, hogy munkájuk megfeleljen a törvényes előírásoknak, a fel­sőbb szervek rendelkezései­nek, választott testületnek: a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának tartoznak felelős- séggeL Előreláthatóan ritkább lesz a kapcsolat ezután a járási hivatal és az ügyeiket, inté­ző állampolgárok között, mint volt korábban a járási tanács §s a sokszor minden apró- cseprő üggyel oda fordulni kényszerült emberek közt. Ritkább — de közvetlenebb kapcsolat alakul ki, s ezért áll az a megállapítás a járá­si hivatalokra is, amit az igazságügy-miniszter hangsú­lyozott országgyűlési expozé­jában: „Az aparátusnak úgy kell dolgoznia, hogy az ál­lampolgárok az ügyintézők­ben valóban a szocialista ál­lam kepvtseSäft, a rtöp sár­gáiéit lássák”. S ha fennáll ez a járások­ra — még sokkal inkább vo­natkozik a helyi —, községi, nagyközségi, városi — taná­csok szakigazgatási dolgozóira. Az ügyeiket intézni akaró, személyes dolgaikban a „ta­nácshoz” forduló állampolgá­rok elsősorban az apparátus dolgozóival, a szakigazgatási szerv munkatársaival talál­koznak, náluk tesznek be­jelentést vagy panaszt, tőlük kémek egy-egy hatósági iga­zolást — azaz számukra ők testesítik meg a tanács mun­káját. A szakigazgatási szerv meg­határozott jogkörökben önál­lóan dönt, egész munkásságát azonban a végrehajtó bizott­ságnak alárendelve végzi. A szakigazgatási szervek veze­tőinek kinevezése a tanács hatáskörébe tartozik. Mindez a szocialista demokrácia biz­tosítéka: a tanácson keresztül a választók ellenőrzik a szak- igazgatás működését. Varkonyi Endre Dobozba csomagolt bútor A nagyfcamízsaa Kamasa- bútargyár áj, 4700 négyzet­méter alapterületű asztalos- ipari csarnokát a jelen­leg ismert legkorszerűbb automata gépsorokkal sze­relik fel. A mindentudó automata gépsorok lehetővé teszik olyan bútorcsalád ki­alakításárt; és gyártását, amelyen belül 10—20 variá­ció áHífíhatő M. A gyár több újdonsággal jelentke­zik. így tervei között szere­pel ae össze nem szerelt, do­bozba csomagolt bútor forga­lomba hozatala. A vevő ka talógus alapján választhatja ki a bútort, amit kívánságá­ra a lakásán összeszerelnek, vagy, amennyiben erre nem tart igényt, maga is összeál­líthatja. (MTI) Egymillió atmoszféra nyomás Az osakai egyetem egyik kí­sérleti intézetében Naoto Ka- wai professzornak sikerült rendkívül magas — egymil­lió atmoszféra nyomást elő­állítania. Ehhez tudni kell, hogy 660 000 atmoszféra nyo­másnál a gyémánt megváltoa­tatja színét és a fémekre jel­lemző tulajdonságokat mutat E rendkívül magas nyomás lehetővé teszi majd a külön­böző anyagok eddig ismeret­len tulajdonságainak vizsgá­latait. Amikor megyénkben a foglalkoztatási gondok megoldá­sán fáradoztunk, akkor egy újabbnak vetettük meg az alap­ját. Ez pedig a munkások politikai, általános és szakmai műveltségével kapcsolatos elmaradás pótlása. Nehéz volna valamiféle sorrendet felállítani, meghatározónak azonban az általános műveltség növelését célszerű tekinteni. Ennek birtokában könnyebbé válik a politikai összefüggések meg­értése nemcsak rövid, hanem hosszabb távon is, jó kiinduló pont a szakmai műveltség alaposabb elsajátításához. lékelik, idegenkedve állnak az A munkások általános • műveltségének emelését eteősonbam politikai vezető szerepűdből fakadó társadalmi felelősségük indokolja. Me­gyénk munkássága az elműt éveidben az iparfejlesztés so­rán felhígult, sok olyan dol­gozót vontt hatókörébe, akik korábban sok tekintetben kü­lönböző életfelfogást és gyakor­latot vallottak magukénak az igazi munkásokétól. Magukkal hozták nrindazo- toait a szokásokat is, amelyek egyrészt előnyösek, másrészt h aszom,talanok. A megye mun­kásságának egy részét a fal­vaikból verbuválódott dolgo­zók alkot jóik. Az új dolgozók között sokan vannak olyanok, akik: adósak a minimális álta­lános műveltséget adó nyolc általános iskoda elvégzésével. Velük együtt tovább növeke­dett azoknak a száma, akik koruknál fogva már nem vál­lalkozhatnak az alapot adó ál­talános iskolai műveltség megszerzésére. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a dol­gozók több műit 30 százaléka nem végezte el az általános iskolát Öt általános osztálya 470 főnek, hat általános osz­tálya 985 főnek, hét általánosa pedig 264 főnek van. Az öb­lösüveggyárban az állományi Létszám 2600, ebből 1143 dol­gozónak vian hét, vagy ennél kevesebb általános iskolája. A helybeliek közül 758-an, a vi­déknek közül 785-en adósak az általános iskoláival. Haitszáz- hetvenknlenc férfi, 464 nő sze­repel az általános iskoláit el nem végzettek listáján. Az ország helySipanában dolgozó 110 ezer nő közül több mint 50 ezernek: nines meg az álita- lánns iskolai végzettsége. Emi­att többségük betanított mun­kásként dolgozik. 2 A jelenlegi áSLapotóól “• többféle és több irányú ellentmondás adódik. Ami Legjobban szembetűnik, a techwükávsfl kapcsolatos. Űj gépeit kérnek munkájuk meg­könnyítésére, amikor azonban az új géphez az új technoló­giai köweteflményeket is meái­új jelenség előtt. Gondoljunk csak a szál'ld- tásiban tapasztalt kezdeti eredményekre. Régebben. a nyers fizikai erő dominóit, ma már egyre jobban, a jövőben remélhetőleg még gyorsabban, okos gépek könnyítik majd az emberi munkáit. Azok a mun­kások, akik régebben nyers erejűikkel szolgálták a társa­dalmi termelésit, sok tekintet- ben már nem alkalmasak a bonyolult, sokszor finom ke­zet is kívánó modem gépek irányítására. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben folya­matban levő huzalműi re­konstrukció során olyan nagy teljesítményű gépek is kerül­nek a termelésibe, amelyekhez a mainál nagyobb általános és szakmai műveltségű dolgo­zóikra lesz szükség. A munkások egy részénél az általános műveltség hiá­nya, az ebből adódó egyéb gondok, problémák, hovato­vább gátolják a hatékonyabb munikát. Gyáraink, üzemeink vezetői közül vannak, akik nem mennek, vagy nem akar­nak Sizembemézni ezzel a fon­tos tánsadalompolitiikal prob­lémával. Pedig köztudott, hogy a gyorsabb ütemű mű­száki fejlesztés során minden munkafázisban nő a szellemi munka kívánalma, értéke. Az ebből származó tennivalókat csak egyféleképpen lehet meg­oldani : a munkások művelt­ségi színvonalának emelésé­vel. Csakhogy ehhez bátrabb és határozottabb állásfoglalá­sokra van szükség. Q Egy-két évvel ezelőtt az egyik gyár igazgatója mosolygott, amikor azt mond­tam: eljön majd az idő, ami­kor egyes munkaterületeken még a segédmunkásnak is csak 8 általános iskolát vég­zetteket lehet alkalmazni. Eb­ben az időben erőtel jesen tar­totta magát az a felfogás és gyakorlat, amely szerint az anyagmozgatáshoz elég, sőt sok is az öt, vagy hat általá­nos iskola. Most pedig egyre jobban rácáfol az élet az ak­kori szemlélet helytelenségé­re, sokasodik azoknak a veze­tőknek a száma, akik látják, hogy milyen fontos és nélkü­lözhetetlen tényező a munká­sok nagyobb általános mű­veltsége. Az önkritikától azonban hú­zódoznak, mert a korábbi hi­bás felfogás és gyakorlat be­ismerése egyben meg is köve­teli a jelenlegi helyzetet elő­nyösen megváltoztató cseleke­detek sokaságát. Sajnos, van­nak helyek, ahol félvállról ke­zelik a munkások általános műveltségének emelésével kapcsolatos tennivalókat. Még mindig ott tartanak, hogy in­kább dolgozzon, mint tanul­jon. Ezt a szemléletet táplál­ják azok a dolgozók, akik hot tréfásain, hol komolyan, hol pedig méltatlankodva mond­ják: hagyjanak békén a tanu­lással, inkább többet dolgo­zok, csak ne kelljen iskolába járni... A E szemléiét elten egy- időben, igen eredményes harcot folytattak a szocialista brigádok, amikor vállalásaik közé sorolták a nyolc általá­nos iskola elvégzését A kez­deti szép sikerek azonban, de­rékba törtek, mondván: 40 éves embertől nem lehet ilye: kívánni. Közben egyre nő a 40 éven aluliak sszáma. Az öblös - üveggyárban jelenleg 394 harminc, 333 a negyven éven aluli, a nyolc általános isko­lát él nem végzettek száma. Csökkentését kétféle módon lehet megoldatni. Ki kellene bővíteni azoknak a fizikai munkaköröknek a számát, ahol a nyolc általános iskola elvégzése kötelező. Másrészt a szocialista tarigádmoagalom hármas jelszavának jegyében a második követelményt szi­gorúbban kellene venni Vagyis nemcsak szavakban, hanem valóban is kizáró -té­nyezőként kellene felfogni a tanulás elhanyagolását. Nö­velni kellene a munkások ta­níttatásával kapcsolatos üze­mi kiadásokat is, mert jelen­lég ilyen óéira alig jut pénz Mivel ez nemcsak a terme­lés hatékonyságát meghatáro­zó probléma, hanem fontos társadalompolitikai feladat is. ezért komolyan gondoljuk a jelenlegi helyzet mielőbbi gyors megváltoztatását anél­kül, hogy túl dramatizálnánk a helyzetet. Észrevételünkkel csupán az a célunk, hogy-idő­ben elkerüljük az esetleges nagyobb megrázkódtatásokat. Venesz Károly Antibiotikumot is mód járat A hazai gyógysaerijogyasiztas az elmúlt évben ismét emel­kedett, mintegy 14 százalék­kal haladta meg az előző éviit Az 1989. évi S976 millió fo­rinttal szemben 1970-ben 4449 millió forintot tett ki a fel­használt gyógyszerek értéke. A növekedés tehát csaknem fél- rnilldóirdot;. — A győgysBerfeühaszaiáilás szintje, magas mértéke általá­ban a lakosság egészségügyi kultunáfitságát és ellátottságát, növekvő igényeit, életszínvo­nalát jelzi, ennyiben tehát po­zitívum. Ha azonban egyes fontos gyógyszercsoportoik for­galmát nézzük, korántsem ju­tunk ilyen egyértelmű követ­keztetésire — mondta a , gyógyszermérteget” értékelve Lázár Jenő, az Egészségügyi Minisztérium gyógyszerészeti főosztályának vezetője. Ae 1970. év gyógyszerfor­galmának forint értékben kife­jezett 22 százalékát antibioti­kumok tették ki. Amennyire fontos, hogy minden rászoru­ló beteg megkapja a sok eset­ben mással nem pótolható nagyhatású, korszerű antibioti- kus kezelést, annyira felesle­ges és káros túlzásokhoz ve­zet egy sajnos., a lakosság szé­les körében elterjedt tévhit. Az antibiotikumokat egész sor o'yan betegségtől való gyors és könnyű megszabadulásra is fel szeretnék használni, ame. ’vek ellen egyszerűen nem is hatásosak. így például a kö­zönséges nátha, vagy az influ­enza antibiotikummal nem gyógyítható, sem meg nem előzhető. A beteg sokszor va­lósággal követeld az orvostól, hogy antibiotikumot (például Vegacidlint, Tetraint) írjon fel, holott haitásosöbbaik len­nének a szaiicilkészítményék, láacsffllapíitófc. komplikáltabb esetben, például szulfomami- dok (Triaseptyl stö.). Ilyen­kor az antibiotikumok hasz­nálata nemhogy segítene, ha­nem egyenesen ártalmas le­het. A kórokozók ugyanis mind több antibiotikumot szoknak meg és nagy számmal alakulnak ki az antibiotiiku- mokmak ellenálló, resásztens törzsek. — Világjelenség — és ez alól sajnos:, a magyar közön­ség sem kivétel — a nyugta­tok és fájdalomcsillapítók, egyre mövékvő, a szükségeset jóval meghaladó fogyasztása. Megfeledkezünk arról, hogy a gyógyszer nemcsak gyógyíthat, hanem komoly egészségkáro­sodást is okozhat. Ezért ma már az Egészségügyi Világ- szervezet is kiterjedt felvilá­gosító tevékenységet folytat a túlzott és indokolatlan gyógy­szerszedés ellen. A felesleges és mértéktelen gyógyszerfo­gyasztás ártalmai között em­líthetem például, hogy a szá­mos fájdalomcsillapítóban megtalálható Fanocetin hosz- szabb ideig szedve veszélyes, idült mérgezést okozhat, vagy az ugyancsak közhasználatú Amidozofetn túlzott szedése következtében kórosan csök­kenhet a szemcsés fehérvérsej­tek száma. — 1970-ben a vitaminok for­galma 300 millió forintot tett ki. A nagymértékű vitamin- fogyasztás már csak atórt sem indokolt, mert hazánk élelmi­szer-ellátási viszonyai lehetővé teszik, hogy szervezetünket bőven ellássuk természetes vi­taminokkal. — Végül néhány szót az úgynevezett házipatiikáiról. Ésszerű koinláitok között hasz­nos, ha egy-két egyszerű, alapvető gyógyszer és főleg kötszer van otthon. Helytelen azonban a megmaradt, már felesleges gyógyszerek tárolá­sa azon az alapon, hogy „hát­ha, valamikor még jó lesz”. A gyógyszerek korántsem tarthatók el korlátlan ideig. Jó, ha tájékoztatjuk az orvost arról, hogy milyen gyógysze­rünk van otthon, és mióta. So­hase feledkezzünk meg arról, hogy még a legközismertebb, egyszerű gyógyszerek is ve­szélyeztetik gyermekeink éle­tét, ezért olyan helyen és biz­tosan elzárva tartsuk őket, hogy a gyerekek semmiféle­képpen se férhessenek hozzájuk. Ég még egy tanács: akkor óv­juk egészségünket, ha házi- patikánk „kincseit” is csak orvosi vélemények alapján vesszük be. (MTI) NÓGRÁD — 1971. március 5., péntek 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom