Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)
1971-03-02 / 51. szám
A párt vb megtárgyalta A módosított választási törvény Mi lett a járásiatok sorsa? lUeagyalal» és BcözéleBí politikai felelőssé A párt alapszervezeti vezetőségválasztó taggyűléseken, küldöttértekezleteken elhangzott javaslatok sorsáról tárgyalt legutóbb a salgótarjáni járási párt-végrehajtóbizottság. Ezeken a pártfórumokon mintegy 1700 kommunista fejtette ki véleményét. Kérték a párt által követett irányvonal erősítését, s foglalkoztak a helyi gondokkal is. A központi kérdésekre a X. kongresszus egyértelmű választ adott. Hosszú időre meghatározta a tennivalókat. Egy sor kérdésre azonban helyben kell a választ keresni, a végrehajtást megszervezni. Ellenőrzés — pártmegbízatás Sokan foglalkoztak például a termelékenység növelésével, a gazdaságosság javításával, a műszaki, technológiai fejlesztéssel. Igényelték, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a széntermelés visszafejlesztéséből adódó emberi gondok megoldására, új üzemek telepítésére. Kérték a párt ellenőrzési gyakorlatának erősítését, az alapszervezetek jogainak érvényre juttatását. Szép számmal foglalkoztak a munkaerő-vándorlás, a munkafegyelem kérdésével is. Egyértelmű volt az az igény, hogy a párthatározatokat maradéktalanul hajtsák végre minden szinten. Érvényesüljön jobban az ellenőrzés. Számosán pedig a pártmegbízatásokra tettek javaslatot. A pártalapszervezeteknél összegezték a kommunisták véleményét, javaslatait és a határozatokban rögzítették, azóta már a feladattervekbe is beépítették. Több intézkedés is történt. Egyre több azoknak a 30 év alatti párttagoknak a száma, akik azóta pártmegbízatásként a KISZ-szervezetek munkáját segítik. A nógrádi szébányáknál például csaknem valamennyi fiatal párttag ilyen megbízatást kapott. A taggyűléseken elhangzott vélemények figyelembevételével került sor az idén a szénbányáknál jelentős bérjavításra, az alkalmazottak és a fizikai dolgozók körében. Itt már jobban figyelembe vették a pártnak az ifjúságról és a nőkről szóló határozatát is. A pártbizottság viszont állandóan napirenden tartja, vizsgálja és elemzi a visszafejlesztésből adódó gondokat, figyelemmel kíséri az áthelyezésre Három szakdolgozat A nógrádi szénbányáknál az FMKT keretében az elmúlt évben több szakdolgozatot készítettek a fiatal mérnökök, technikusok, közgazdászok. Ezeket a vál- Miatveaetoség szakemberek bevonásával értékelte és közülük hármat alkalmasnak tartott arra, hogy azt a KISZ keretében szervezett versenyre is benevezzék. A három szakdolgozatot már fel is küldték a KISZ Központi Bizottságához. Többek között Gyenes Miklós, a nagybátonyi gépüzemnél a selejt megszüntetésére dolgozott ki eljárást. Ifj. Szo- póczi Ferenc pedig a vállalat kisterenyei telephelyén a központi fűtés megoldására tett javaslatot. A harmadik javaslat a nagybátonyi szénosztályozó műszaki, biztonság technikai megoldására vonatkozik. Oobrovóczky István. (Pásztó): Téli hangulat a Mátrában című fényképére a zsűri 6 pontot adott Beszélgetés dr. Kormendy Józseffel, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkárával mil reálisabb lesz a megyei képviselőik, mind a helyi tamákerülő fizikai dolgozók, alkalmazottak kéréseinek emberséges megoldását is. Intézkedések — várakozások A Női Fehémeműgyár já- nosaknai üzemében, ahol zömében nőket foglalkoztatnak, ugyancsak döntöttek arról, hogy márciustól havi egy szabad szombatot biztosítanak a dolgozóknak. Somoskőn, és Somoskőújfaluban a körzeti orvos hiányát tették szóvá a taggyűléseken. Helyettesítéssel, ideiglenesen orvosolták ezt a gondot, március közepén pedig véglegesen megoldják. Ugyanígy elintézést nyer Nemtiben az elszennyeződött kutak tisztítása. A dorogházi összekötő út pedig az ötéves terv első felében megvalósul. A járási pártbizottság is több kérdésben tett intézkedést. A teendőket munkatervében is meghatározta és most a javaslatok intézésében megtalálható néhány problémát is feltárt. Egyes helyeken a felsőbb szervekhez intézett javaslatok sorsát az alapszervezetek már lezártnak tekintik. Vannak olyan kérdések, amelyekben intézkedés helyett inkább a várakozási álláspontot választják. Az állami szervek részéről sem történt minden esetben konkrét intézkedés a hasznos javaslatok megvalósítására, a párt- szervezetek pedig ennek figyelemmel kísérését mulasztják el. Az is előfordult, hogy állami, társadalmi szervekhez szóló javaslatot nem továbbítottak írásban. Rendszeres tájékoztatást A járási párt-végrehajtóbizottság, amikor napirendre tűzte ezt a fontos kérdést, egyben meghatározta a tennivalókat. A javaslatok sorsáról például rendszeresen tájékoztatni kell a párttagságot. A járási pártbizottság illetékes csoportjai kigyűjtik, ösz- szegezik azokat a javaslatokat, amelyekben intézkedni kell. Ha szükséges, éppen a gyorsabb érdemi intézkedés érdekében az illetékes társadalmi és gazdasági szerveket is megkeresik majd írásban. A most megállapított hibák kijavítása érdekében a következő fél évben ismét visszatér a végrehajtó bizottság a javaslatok sorsára. B. i. — Az országgyűlés az elmúlt év őszén módosította a választójogi törvényt. Az 1966. évi ül. törvényhez képest Körmendy elvtárs mit tart legfontosabbnak a módosítások közül? — Bevezetőként először is utalnék arra; az 1966. évi III. törvény módosítására azért volt szükség, hogy szocialista képviseleti rendszerünkben, tovább gazdagítsuk a képviselet tartalmát, a választások demokratikus vonósainak erősítésével, képviseleti rendszerünk \ korszerűsítésével, egyszerűsítésével. A választójogi törvény módosításai közül a legfontosabb, hogy a képviselők és a tanácstagok kiválasztásálba az állampolgárok még közvetlenebbül bekapcsolódhatnak a jelölés módjának megváltoztatáséival. Eddig ugyanis a jelölés a Hazafias Népfront területileg illetékes szervének joga volt, s a választói jéíölőgyűlést csak az ajánlás illette meg. A módosítás értelmében a jelölés jogát kizárólagosan a választók jelölőgyűlései gyakorolják. Feltétlenül az a demokratikusabb, ha a választóik maguk döntenek arról, kit indítanak jelöltként. Szeretném továbbá hangsúlyozná, hogy a módosított választójogi törvény korszerűsíti képviseleti rendszerünket. Széles körű vizsgálat alapján bebizonyosodott ugyanis, hogy a képviseleti szervek létrehozása csak a három szintű ér- dekképvdsaletne — helyi, területi és központi — indokolt. Ezért a most következő választáson. a járási szántű tanácsok újraválasztására már nem kerül sor. Ide tartozik továbbá, hogy a jövőben közvetlenül csak a helyi tanácsok tagjait és az országgyűlési képviselőket választják, míg a megyei tanácstagokat a helyi tanácsok választják meg. A változás feltétlenül a helyi tanácsok képviseletét erősíti. Várhatóan; fokozódná fog a tanácsok felelősségié, hiszen ők magiuk hozzák létre saját, felettes képviseleti szervüket, így a választás megteremti a társadalmi, a megyei és a helyi érdekek lehető legjobb összehangolását. A módosított választójogi törvény biztosítja, hogy a tanács konkrét megbízatásokat adhasson, a megyei tanácstagnak és módot nyújt arra is, hogy saját ülésén erről beszámoljon. így feltétletamaicsfag felelőssege is. A választójogi törvény ugyanakkor a lakóterületi élv fontosságát is biztosítja azzal, hogy a megyei tanácstagok többségét a helyi tanácstagok közül kell jeüölni, illetve megválasztani. Mindezek alapján várható, hogy a helyi tanácsok és a megyei tanácstagok között sokkal szorosabb és eredményesebb kapcsolat alakul ki, s mindez tovább erősíti áliaméletünk demokratizmusát. A választójogi törvény módosításánál a hangsúly a korszerűsítésen van. Teljes' egészében biztosítja a választások demokratikus lebonyolítását. Végül még egy módosítás: az 1971-es általános választást követően a jövőben nem lesz együtt az országgyűlési és tanácstagi választás. — Változatlanul érvényben maradnak tehát az alapelvek. A Parlamentben azonban fokozottan hangsúlyozták a választások népfront jellegét. A választások előkészítésében, majd a választások alatt hogyan érvényesül ez a leginkább? — A kérdés indokolt. Az, hogy a jövőben, a jelöltállítás joga átszáll a választók jelölő- gyűlésére, olyan látszatot kelthet, mintha a választások lebonyolításában csökkenne a Hazafias Népfront szerepe, közjogi funkciója. Ez azonban csak látszat. A választójogi törvény amellett, hogy a jélö- llőgyűléseket ruházza fel a je- löltindífás jogával, nem zárja kd, hogy az illetékes népfhoinit- sziervelk ne tegyenek javaslatot. Nyilvánvaló, hogy ezzel élni is fognak. Valamennyi jelölt a Népfront választási programjával indul. E mellett a választás politikai és szervezeti előkészítése változatlanul a Hazafias Népfront feladata. Utalnék egyben arra, hogy a választási elnökségek, országgyűlési, választókerületi bizottságok tagjait az illetékes Népfront jelöli ki, s a szava- zaitsaedő bizottságok tagjaira is a Hazafias Népfront helyi bizottsága tesz javaslatot. — A jelölés módjának megváltoztatása, a demokratizmus szélesítését jelenti, lehetőség nyílik több jelölt állítására. Hogyan élhetnek a választópolgárok a megnövekedett felelősségükkel és jogaikkal? — Mind az országgyűlési csők tagjainak jelölése jelölő- gyűléseken történik. Országgyűlési képviselő jelölésére egy vagy több, a tanácstag jelölésére egy gyűlést kell szervezni. A jelölt állításához a jelölőgyűlósen jelenlevő választók egyharmadámak szavazata szükséges. A szavazás ebben az esetben nyíltan történik. Szeretném hangsúlyozni, hogy a többes jelölés lehetőség, és nem program. Többes jelölést erőltetni ott, ahol erre nincs társadalmi igény, legalább olyan politikai hiba volna, mint ellene kardoskodni ott, ahol erre reális indok van. A módosított választójogi törvényből következik tehát, hogy a mostani választáson megnövekedett politikai és közéleti szerepet töltenek be a jelölőgyűlések. Ez fokozottabb gondosságra, a felelősségérzet növelésére ösztönzi az állampolgárokat. Minden javaslatot tevő szervnek és állampolgárnak megfontoltan kell mérlegelnie javaslatát, hogy valóban. olyan jelöltet vagy jelölteket ámítsanak, akik emberi magatartásuknál, képességüknél, tenniialkarásuknál fogva a közösség érdekében kívánnák dolgozná. — A módosított választási törvény szerint minden jelölt egyforma eséllyel indulhat. Körmendy elvtárs hogyan látja e módosítás gyakorlati érvényesülésének lehetőségeit? — Említettem már, hogy ed dig is volt lehetőség többes jelölésre, de a szavazás módja miatt a második vagy harmadik jelölt esélye eleve csökkent. A módosítás ezt a visszásságot megszünteti. A választópolgárnak többes jelölésnél ténylegesen meg kell jelölnie, hogy melyik jelöltre szavaz, ellenkező esetben szavazata érvénytelen. Ez a tény nagy figyelmet kíván a szavazatszedő bizottságoktól is. Az egyenlő esélyeket természetesen nemcsak a szavazásnál, hanem a tömegpolitikad munka egész időszakában érvényben ke® tartaná. Befejezésül harmgisúlyoznám hogy az idei választásoknak sóik új vonást ad a választójogi törvény módosítása. A módosítások tovább növelik a választópolgárok jogait, erősítik állami, társadalmi életünk szocialista demokratizmusát — mondotta dr. Körmendy József. — cs — Szakszervezetek és lakásépítés be az építő, az épíitőamyaigA SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott, amelyen a dolgozókat érintő több kérdésről tárgyalt. A szocialista munlkavensieny idei főbb céljairól széló napirendben az elnökség megállapította, hogy az üzemekből, s mindenekelőtt, a szocialista brigádoktól számos kezdeményezésről kaptáik tájékoztatást. Ezeknek aéűija. hogy növekedjék a termelés, javuljon a gazdálkodás hatékonysága, a termelés szervezettsége. E kezdeményezésekkel a SZOT elnöksége egyetért. Felhívja a szakszervezeteket, hogy szorgalmazzák és támogassák a koszerű munka- és üzemszervezési, valamint technológiai módszerek elterjesztését, a vezetők és a dolgozók hibájából eredő veszteségidők. túlórázások csökkentését, a nehéz . fizilkad rmunkét könnyítő kásigé- pesítést, a vállalatok közötti tervszerű együttműködés kiépítését, s misnél gyorsabb ütemben teremtsék meg a biztonságos munka fettételeit. Mindez agy-egy fontos eleme a szocialista munka versenynek. A szakszervezetek szorgalmazzák, hogy bővüljenek országos mozgalommá a lakás- építési terv pontos és jó minőségű teljesítésével kapcsolatos kezdeményezések. E mozgalomba kapcsolódjanak ipari, a szerelő- és mindazok a vállaltaitok, amelyek a program végrehajtásában. részt vesznek. Sok egyéb feladat elvégzését. például a közszükségleti cdlkkék gyártásának, minőségének javítását, a lakosság színvonalas és: kultúrált ellátását is hatékonyon segítheti az 1971. évi szooiar- lista munltoaverseny. A SZOT elnöksége további napirendiként azzal foglalkozott, hogy a lakásügyi rendelőitek helyes végrehajtásába hogyan fsapcsolódhaitnak be a szakszervezetek. A szakszervezetek megyei tanácsai és a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa például feladatának megfelelően jár el, ha véleményt nyilvánít az adott terület iakásíajlesztési tervének jóváhagyása, a lákáselosztási tervek kialakítása, a íiakás- hasznólaitbavételi díjból adható engedmények megszabása előtt. A vállalati szakszervezeti szervek feladatai közé tartozók, hogy fejtsék ki véleményűiket a lakásépítés vállalati támogatására szolgáló alap képzéséről és felhasználásáról, a vállalati lakások el- Oisztásának időrendi sorolásáról stb. A SZOT elnöksége megvitatta a szakszervezeti alap- szervi választások tapasztalatairól szóló jelentést is. (MTI) Falusi arcok «fűlik Schlenk Jakab, a szendehelyi termelőszövetkezet elnöke azt mondta, hogy German Mi- hályné az egyik legmegbízhatóbb munkása a szövetkezetnek. Nem akad olyan tennivaló a közös gazdaság határában. amire azt mondaná, nem végzi el, nem neki való. Az asszony unokájával bajlódott, amikor' rányitottuk az ajtót. — Nincs itthon az édesanyja. Vácra utazott, a gyermek- gondozási segélyt intézi, így most én vagyok a pótmama — magyarázza. Fiatalos, ügyes a mozgása, derűs a kedve, ahogy hely- lyel kínált bennünket. Pedig az élete soha nem volt köny- nVŰ. Mindig sokat dolgozott, és dolgozik ma is a szövetkezetben. — Hogy milyen munkát végzek? Hát ami jön, sorba. Ha metszeni kell a gyümölcsösben, akkor azt teszem, ha kapálni kell, megyek együtt az asszonyokkal. Ilyenkor, télen meg besegítek a gumi- üzembe — magyarázta. Szendehelyen a földek gyen. Óén teremnek. A szövetkezetben is sokat kell dolgozni, ha n pénz az ember haladni, gyarapodni akar. German Mihályné- nak pedig föltett szándéka ez. Alapítás óta tagja a közös gazdaságnak. Férje Vácott, a DCM-ben dolgozik. Mindketten szorgalmas, dolgos emberek, de nem is panaszkodnak. Férje rendesen keres, a közösben sem fizetnek éppen rósz. szül. Asszony létére megkeresi átlagosan a 60 forintot naponta. A háztájiban is állatokat nevel. Vám munkája reggeltől estig, de a pénz is gyűlik szépen a házhoz. Mert mostamában különösen élénkek az esték. A család tervezget. — Bizony régi vágyunk már egy új ház — mondja German Mihályné. — Amint látja, ez már megszolgálta a magáét. Megérett a lebontásra... Sok pénz kell hozzá, de azért dói. gozunk. Már búcsúztunk, amikor megérkezett Vác ról a lánya. German Mihályné szavai még utói értek: — Elnök! Megjött a lányom, most már vigyáz ő a kicsire. Ha kell. bemehetek segíteni az üzembe... Sz, F. NÖGRÁD — 1971. március 2„ kedd 3
