Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-23 / 69. szám

Hatodszor is tanácstagnak jó vizünk? — kérdezték az a Magyar Televízió eddig ta­lán leghosszabb távú előadá­sa. amely nálunk is — akár­csak szerte a világiban általá­nos érdeklődést és osztatlan sikert aratott. A hatalmas családiregény szerzője Galsworty (1867— 1933) — ejtsd: Golzvörsizi, bár egyesek szerint nincs két an­gol, aki teljesen azonosan ej­tene ki egy nevet — szárma­zása szerint az angol gentry réteghez tartozott. Tanulmá­nyai és jogi végzettsége is konzervatívvá kötelezték vol­na, de ahogy Szabotka. Tibor, a mű egyik fordítója írja: Esze, műveltsége, mindenekfelett pedig tehetsége azoknak a tá­borába vitte, akik tollúk min­den erejével küzdenek a tár­sadalmi igazságtalanságok el­len. Az író Ilyetén magatartását támasztja alá az alábbi két tény is. Az akkor már világ­hírű írónak 1918-ban felajánl­ják a lovagi címet, de 6 visz- szautasítja a megtiszteltetést, mert úgy érzi, hogy a magas cím akadályozná őt társada­lomibírálatában. A másik tény­re a Magyarország című heti­lapunk figyelmeztet: Gals­worty, ha felszólították rá forradalmárok mellett is ki­állt. Amikor nemzetközi küz­delem indult a börtönben sínylődő Karikás Frigyes éle­tének megmentésére. Károlyi Mihály felkérésére Galsworty levelet intézett Horthy Miklós­hoz és H. G. Wells, valamint Bertran Russel mellett ő is szót emelt megmentése érde­kében. A Forsyte Saga az író fő műve, a kritikai realizmus mesteri alkotása. Saját szavai szerint a műben a vagyon és szépség, a tulajdon és a sza­badság küzdelmét kívánta áb­rázolni. s ő maga félreérthe­tetlenül a szépség és szabad­ság pártján áll. Ugyanakkor sikerül felvázolnia egy hatal­mas történelmi tablót is, amelyen a viktoriánus kori Anglia fényei, világuralma si­kerei mellett már jelentkez­nek az első világháború utá­ni megtorpanás felhői is. ”A modem időkben” már arról ír, hogy mivel napjainkban minden relatív, nem tudunk többet megbízhatóan támasz­kodni se az Istenre, se a sza- bedkeres'kedelemre. a házas­ságra, az államkötvényre, a szénre vagy a társadalmi kü­lönbségekre. „Az a kor, mely nem tudja, mit ákar, de azt a semmit bősz ülten akarja, csak mosolyra késztethet, jól­lehet méla mosolyra” — mondja, és ez a megjegyzés egyúttal válasz arra is, hogy generációs regényében, amely­be» kétségtelenül a hanyat­lást is ábrázolja, miért nem használ erősebb hangot. A tipikus környezetben vér­bő jellemek a mű szereplői. A fiatal Jolyon mondja magá­ról, hogy ő fajtiszta korcs, amikor otthagyja a vagyon biztonságát a művészi szabad­ságért. Akit én Fonsyte-nek nevezek, az olyan ember, aki inkább többé, mint kevésbé rabszolgája a tulajdonnak. Az ilyen tüstént ráismer arra ami jó. ami biztos, s kinyújtott keze, amellyel mindent meg­kaparintani igyekszik, ami tu­lajdon — legyen az asszony, ház, pénz, hírnév — fémjelzi ezt az embertípust. A kutyák nem fajtiszta For. syte-ok. azok másokat is sze­retnék, nem csupán önmagu­kat. Ennek az önző, tulajdonosi magatartásnak legtipikusabb képviselője Soames. Első fele­sége a család meglátása sze­rint azért nem való hozzá, mert nem hozott pénzt a ház­hoz. Viszont nagyon diszting- vádt külseje van és ez a Forsyte-ok szótárában a leg­nagyobb dicséret. Soamest minden más tulajdona, amit csak összegyűjtött, valami tit­kos és bensőséges érzelemmel melegítette: az ezüstjei, a ké­pei, a háza, a befektetései. Csak a feleségétől nem ka­pott semmit. Ezt a vereséget nem tudja elfelejteni soha, ezért próbálkozik haszontala­nul Irene visszaszerzésén. Nem tud elfelejteni semmi sé­relmet, de ugyanakkor felfedni se tudja magát senki előtt, valójában nem gyűlöletes, ha­nem szánalomra méltó ember. Másrészt, túl egyéni élete búk. tatéin, Soaanes híven vele született individualizmusához, azt az álláspontot képviseld, hogy más ember búja, baja, betegsége nem tartozik rá, az állam pedig az ilyen ügyek­ben szíveskedjék úgy eljárni, hogy semmiképpen se érintse azokat a tenmésztes előnyöket, amelyeket jómaga szerzett, vagy örökölt. Vele szemben — egy kicsit mindvégig az író véleményét is képviselendő — áll Jolyon, aki ugyan megbocsátja család­ja önzését, mondván: „Óriási konzerváló hatása Van annak, ha az ember sohse látja magát úgy, ahogy mások látják”. Ugyanakkor azonban azt is vallja, hogy mielőtt az em­ber csinál valamint, mindig érdemes elgondolkodni azon, nem ártunk-e kelleténél töb­bet valaki másnak. Egyéni sorsokban ábrázolni a társadalom változásait — erre törekedett Galsworty. Ezeknek a sorsoknak alakulá­sát látjuk a remekül sikerült tévévál tozatban. Csukly László A tervező irodánál egyes munkák összefonódnak, te­hát több osztály, vagy vala­mennyi csoport közös tevé­kenységétől függ azok sike­re. Éppen ezért a kollektív szellemet szeretnék még to­vább erősíteni. — Milyen nagyobb mun­kákat végeznek el az idén? — A visontai hőerőmű olajellátásának megtervezésé­re kaptunk megbízatást Ezt az idén készítjük el. Már kész van a vízválasztói erő­mű olajellátásához a tartály- rendszer terve. Űj program­terv készül a nagybátonyi harisnyagyár számára is. Ez mintegy 36 millió forintos építészeti beruházás lesz. Töb­bek között a főcsarnok kivi­teli terveit készítjük. A GANZ-MAVAG mátra- nováki új üzemének tervezé­se is tovább folyik. Ezenkí­vül a nógrádi szénbányák, tehát saját vállalatunk szá­mára is tervezünk Nagybá- tonyban egy fürdő-öltöző épületiét. Vízműkiviteli tervek készülnek Mátranovák és Szi- rák község számára, ugyan­akkor Szécsény környékén utak építését tervezzük. A Zagyva felső szakaszának rendezését is mi tervezzük. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek rekonstrukciójának az első üteméhez közművesí- tési terveket készítünk. A tordasi bányaépületeket a Vá­ci Kötöttárugyárnak átadta a vállalat. Itt átalakítási tervek lesznek. Egyrészt építészeti, másrészt energiaellátási fel­adatokat kell megoldani. Kányás-akna bővítésére új széntelep termelésbe való be­kapcsolására is rendelkezésre áll már a beruházási összeg. Ennek tervezése folyik, sőt már a kiviteli munkákat is megkezdték. Ez ugyancsak idei feladat lesz majd — mondja Fényes Gyula. Az Élüzem címmel együtt kiváló dolgozó kitüntetésekre is lehetőséget kaptak. Pál Bertalan, Tóth Aladár és Szál­kái Gyula részesült ebben a kitüntetésben. A kollektív szerződésben biztosított jo­guknál fogva pedig Garam- szegi Lászlóné és Kocsis Jó­zsef számára 6—6 nap juta­lomszabadság kiadására tet­tek javaslatot a vállalat igaz­gatójának. A KOLLEKTÍVA úgy dön­tött, hogy az Élüzem címmel járó jutalmat, amire kollek­tív munkával szolgáltak rá, egy közös külföldi kirándu­lás költségeire fordítják. B. J, Lassan ereszkedik az este Matraszóilósre. Fények gyúl- nak az ablakok mögött, sár­ga pontocskák villannak fel a dombon, és a lejtős utcákon, fényes vonallal rajzolják ki a dimbes-dambos község esti térképét. Máskor ilyenkor elcsendese­dik már a falu, most emberek jönnek-mennek az utcákon, hangosan beszélgetnek. 'Mát- raszőllősön ma öt körzetben, tanácstagot jelölnek az embe­rek. Kivilágosodnak a tanácshá­za nagy ablakai is, ide vár­ják a 19-es körzet jelölő gyű­lésének résztvevőit. Lassan 7 óra, gyülekeznek az embe­rek. Mátraszőllős négy esz­tendejét vitatják meg ma este. S, hogy van miről szólni, ar­ra maga a község a legnyo­mósabb érv, hiszen négy év alatt sok minden változott itt. Tóth Imre József, a község párttitkára számol be a je­lölőknek: melyik esztendő, mivel gyarapította a falut. 1967: csaknem 1300 négy­zetméter járdát építettek, be­kerítették a sportpályát és a politechnikai kertet, pancso­lót, homokozót kapott az óvo­da, és mintegy 450 méter hosszon kövezett árkot épí­tettek. Ebben az évben kezd­ték meg az önkiszolgáló bolt építését. 1968: 1 millió forint fenn­tartási és fejlesztési költség- vetési keret állt a falu ren­delkezésére. Felújították a Hévíz patak kövezését, két Mostaniéiban a mezőgazdasá­gi üzemekben egyre többet vitatkoznak, hogy mennyi cu­korrépa termesztésére szer­ződjenek. Érveket és ellenér­veket sorakoztatnak a cukor- gyáriak és a termelők, de megegyezésre még aligha ju­tottak, mert az elmúlt évhez képest 1971-ben Nógrád me­gyéiben 3250 holdról 2250 hoMna ősökként a séllypd, illet­ve a hatvani cukorgyárnál szerződött terület. Hasonló a helyzet a szomszédos Heves megyében és országosan, is baj van a cukorral. Csökkent a termelők kedve, mert a ré­patermesztés sok munkával jár. A gyárakba kevesebb ré­pa érkezik, tehát kevesebb cukrot küldenek az üzletekbe. Legutóbb megtörtént az a furcsa eset, hogy több éves jaiöitéie újabb köves árkot építettek. Elkészült a ravatalozó, laká­sokat újítottak fel. A legjelen­tősebb munka a járdaépítés volt, 1 kilométerrel hosszab­bodott a község járdahálóza­ta. Buszváró helyiséget építet­tek, utakat javítottak még az összegből. 1969: ezer négyzetméter új járda, vízvezeték az iskolába, és a két nevelői lakásba, az üzletcsoport korszerűsítése. 1970: megkezdték a tarta­lékolást a körzeti orvosi ren­delő és az orvosi lakás épí­tésére. Az esztendő végére már 250 000 forintja volt a községnek erre a célra. Most a létszám- és béralapot vár­ják, s akár hozzá is kezdhet­nek az építkezéshez. A mát- raszőllősiek mindenesetre na­gyon várják már. Addig is tatarozták az egészségházat, segélykérő nyilvános telefon- állomást szereltek fel. (Vi­gyáztak is rá!) Az árvíz után ismét rendbe hozták a Hévíz patakot. Megkezdték a bekö­tő út felújítását, a munka az idén is folytatódik. Befejez­ték az önkiszolgálót. Az elmúlt 4 év alatt 58 új lakóház épült a faluban. Ez annyit jelent, hogy a köz­ség lakóházainak mintegy 10 százaléka vadonatúj! Javult az ipari szolgáltatás és a ke­reskedelmi ellátottság, szépen fejlődik a tsz. A 19-es körzet jelölői mind­ezt maguk is tapasztalták. Maradt azonban egy nagyon nagy probléma, a víz. — Mikor lesz már végre export után cukrot kellett im­portálni. Miit lehet tenni, a cukor­gyáraik milyen segítséget ad­nak a mezőgazd aságruaik ? A Mátra vidéki cukorgyárak (Selyp és Hatvan) ebben az évben a korábbiaknál na­gyobb mennyiségben juttattak a mezőgazdasági munkát lé­nyegesen könnyítő eigycsdnájú répamagot a termelőknek. A vetőmag egy részét külföldiről hozatták és jobb nópamag ár- toülönibözetekénit a cukorgyár 3,6 millió forintot fizetett. További segítség, hogy a cu­korgyár fedezi a gazdaságok által igényelt gyomirtó szerek 20 százalékát. a cukorgyár összesen 1,5 millió forintot fi­zet évente azoknak akik Selyptől, illetve Hatvantól 20 —30 kEamétenes távolságból siaját fuvareszközeikkel szál­lítják a répát. Hogy miiként csökkenthető a répaitermesztés munkaige- nyessége, hogyan lehetne a termésbetakarítást, -rakodást és a -szállítást gépesíteni? A cukorgyárak vezetői elmond­ták, hogy a termelő gazdasá­goknak több m5nt hétmillió forint hitelt biztosítottak ve­tő- és betakarító gépek vásár­lására és a cukorgyárak vál­lalták a gépbeszerzési hitelek egymilliós kamatát. A segítség fejében a gazdaságok szerződ­tek, hogy növelik a cukorrépa- termesztést. A rendelkezésre álló anyagi lehetőségek kere­tein belül a termelők 100 ka- tasztrálá6 holdanként 200—250 ezer forint hitelt kaphatnak a Magyar Nemzeti Banktól. A hitel kamatterheit a cukor­gyárak fedezik. emberek. Sirkó József tanácselnök adta meg a választ: — Máris lehetne, emberek, ha hozzájárultak volna. Tör­pe vízmüvet kellene építe­nünk, körbe is jártuk a falut az ívekkel. A kellő szervezett­séget azonban nem sikerült elérnünk, nem vállaltuk ele­gen a hozzájárulást. Nem tudtunk időben határozni, amikor talán még előnyö­sebb feltételek mellett épít­hettünk volna. Az emberek nehezet sóhaj­tottak. Akkor kellett volna gondolkozni — mondták eltű­nődve. — Most már előbbre lehetnénk egy jókora lépés­sel ... A község párttitkára vé­gül javasolta: jelöljék ta­nácstagnak Sirkó Józsefet, a községi tanács elnökét. Eddig is ő képviselte a körzet lakói­nak érdekét, és kiállt az em­berekért, megfelelt a biza­lomnak. Tanácsi múltja egy­idős magukkal a tanácsokkal. Itt nem volt szükség tana­kodásra, sem vitára, a jelö­lők tökéletesen egyetértettek. Szavazáskor határozottan len­dült fel mindenkinek a kar­ja: Sirkó Józsefet tanácstag­nak jelölték. Ezúttal immár hatodik alkalommal... Késő este volt már, amikor az emberek hazafelé indultak. Sok helyen eloltották már a lámpákat, helyettük kékes fény szűrődött ki, bekapcsol­ták a faluban a televíziókat. — szendi — A cukorgyáraik mér régeb­ben törekszenek ama, hogy a termelőkkel egyszerű társulá- sokat hozzanak létre takar­mány előállításira, fuvarozásra, a gépeik és az eszközök közös beszerzésére és használatéra. Sok szó esett már erről, az illetékesekkel többször tár­gyaltak, de a jogi szabályozás, a megfelelő rendelet még ké­sik. A palotása tsz 250 holdon, a magyaméndoni 120, a Pásztói Altatni Gazdaság 180 holdon termel cukorrépát. De a me­gye és az ország répatermesz- tése — a cukorgyárak jelen­tős támogatása ellenére — je­lentősen csökkent. Nincs más megoldás, a nehéz fizikai munkát gépesíteni kell. Jó vetőmagra, kombiméit mag- ágykászítőre, korszerű vető- gépre, vegyszeres gyomirtás­ra, gazdaságos szállító- és ra­kodógépekre van szükség. Eh­hez több pénz, több hitel, na­gyobb segítség kell, hogy eb­ben az országban elegendő cukor jusson a fiataloknak és az idősebbeknek. Az anyagi áldozat népgaz­dasági szinten megtérül. Nem­csak a répatermesztés költ­ségeit és cukor árát kell vizs­gálni, hanem azt is, hogy egy holdon a 180—200 mázsás gyö- kiértenmés és 70 mázsa leveles fejtermés előállítható. Ez utóbbi nagyban hozzájárul a szarvasmarhatartás és a nö­vénytermesztés összhangjához, az állattenyésztés gazdaságo­sabbá tételéhez. Nógrádban ez fontos körülmény, a kalkulá­ciónál, a terveteknél ezt. is fi­gyelembe kell venni. % Az elmúlt év őszén adták át Szendehelyen a modern, jól felszerelt négytantermes iskolát. A több mint kétmillió fo­rintos költséggel épült létesítményben magyar és német nyelven oktatnak F. L. Úttörőkrónikások! Az úttörőmozgalom megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére a NOGRAD Szerkesztősége és a Magyar Úttörők szövetségének Nőgrád megyei Elnöksége tíz részből állé játékot hirdetett a pajtá­sok részére. A feladatok hetenként jelennek meg. FIGYELEM! FIGYELEM: Pajtások! A feladatokat vágjátok ki és ragasszátok be örsi nap­lótokba. Mellette helyezzétek el a válaszokat is. így valamennyi őrs részt vehet a csapaittörténet feldolgozásában. FIGYELEM! FIGYELEM! 8. feladat: Pajtások! Nyomozzátok Id, bogy a csapat úttörői a nagy árvizek idején (1554, 15ő6, 1570) hogyan segítették a bajba ju­tottakat. Kutassátok fel, hogy a koreai és a vietnami felszabadító harcokban küzdőket és a gyermekeket mivel segítette csapatotok. A válaszotokkal beküldött eredeti dokumentumokat, vagy má­solatokat, ismertetővel ellátott fényképeket, régi úttörők és vezetők visszaemlékezéseit az értékelésnél külön figyelembe vesszük. A nyolcadik feladat beküldési határideje április 6. A válaszokat a Magyar Úttörők Szövetsége Nógrád megyei Elnöksége elmére küldjétek (Salgótarján, Kossuth Lajos u. A boritokra címetek­hez írjátok fel a csapat számát és az „UttörökrónSkás” jelzést. | NÓGRÁD — .1971. március 23., kedd 5 Űj tervek A NÓGRÁDI szénbányák tervező Irodáját legutóbb Él­üzem címmel tüntették ki. Vajon mivel szolgáltak rá a megtisztelő kitüntetésre? A kérdésre Fényes Gyula, az iroda vezetője a következő­ket válaszolta: — Árbevételi tervünket a két és fél millió forint he­lyett csaknem 4 millió fo­rintra teljesítettük úgy, hogy az egy főre eső éves terme­lési érték 20 ezer forinttal volt nagyobb a tervezettnél. Költségszintünk viszont 14,7 százalékkal volt kedvezőbb a tervezettnél. A tervező iroda kollektívája igen derekas munkát végzett egész évben és éppen ezért most az Él­üzem cím birtokában még nagyobb feladatok megvaló­sítására készülünk — mond­ta az irodavezető. Az idén már négy és fél millió forint árbevételt terveztek, ugyan­akkor ezt az alaphatékony­sági mutató mintegy 15 szá­zalékos túlteljesítésével kí­vánják elérni. Részletesen ki­dolgozták azokat az ösztön­zőket is, amelyeket az idén alkalmazni fognak a bérezés­nél. A tervező iroda önálló gaz­dálkodást folytat. Egyre in­kább a kollektívától függ te­hát, hogy milyen eredményt érnek el. Az alapbéren felü­li juttatásokat is a ténylege­sen elvégzett munka arányá­ban határozzák meg. Az iroda munkájának ha­tékonyságát úgy kívánják ja­vítani, hogy részletes szerve­zési tervet dolgoztak ki. El­sősorban az előkészítést kí­vánják jobbá tenni. Ezenkí­vül az egyes osztályok, cso­portok önállóságának növelé­sére törekszenek. Tökélete­síteni akarják a tervezés technológiáját is. Arra töre­kednek, hogy minden szak­ember a képességének meg­felelő munkával a legna­gyobb hatékonyságot fejthes­se ki. Ez egyébként az egész kollektíva érdeke is. Még fo­kozottabb mértékben alkal­mazzák majd az eredmények szerint differenciált premizá­lást. „Az ember sorsa szívében lakik” Gondolatok a Forsyte Saga nézése közben Lassan „félidejéhez” érkezik Több segítség — több cukor

Next

/
Oldalképek
Tartalom