Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)
1971-03-20 / 67. szám
Közős nyelven beszélve Az ifjúsági mozgalommá] jegyezte el magát. Hosszú evekig készült arra, hogy a posztjából adódó feladatokat a maguk teljességében, felelősséggel láthassa el. Most 28 esztendős, s ez az esztendő nagyon nagy feladatot hozott a számára. Tanácstagnak jelölték Salgótarjánban, a 40- es választókörzet lakói. Deák Gábort, a KISZ salgótarjáni városi bizottságának titkárát bizalommal fogadták a jelölő gyűlés résztvevői. Neve felkerült a szavazólapra. * Vékony termetű, mosolygós tekintetű, barna fiatalember Deák Gábor. Most harmadszor adja majd szavazatát a választáson. — Jómagam sohasem voltam még tanácstag, a saját gyakorlatomra tehát nem építhetek — mondja a fiatal jelölt. — De jól tudom, mi- iven felelősségteljes, nehéz megbízatás ez. Orvoslást kell találni a jelölők jogos panaszaira, s ezekkel, valamint a javaslatokkal egyben a tanács munkáját is segíteni kell. Ugyanakkor abban is segítséget kell nyújtani, hogy a tanács elképzelései, intézkedései egyetértésre találjanak a lakosság körében. A tanácstag összekötő kaoocs a lakók és a tanács között, meg kell értenie. segítenie kell mindkét felet. S ez bizony nagyon nehéz feladat... Deák Gábor nagyszerű lehetőséget kapott arra, hogy politikai felkészültségét növelje, s feladatait igen széles látókörrel, helyes politikai értékítélettel lássa el. Egy évig Moszkvában, a Komszo- mol Főiskolán tanult. Jártasságot szerzett a társadalomtudományokban — filozófiát, politikai gazdaságtant, SZKP- történetet, nemzetközi munkásmozgalom-történetet. ifjúságmozgalmi történetet stb. — tanult. Abban az esztendőben 44 ország fiataljait oktatták a főiskolán. A „nemzetközi ismeretségek”, sőt barátságok önmagukban Is kiváló alkalmat nyújtottak az ismeretek és tapasztalatok gyűjtésére. Különösen szoros kapcsolat alakult ki a moszkvai alapszervezetekkel, a heti vagy kétheti „praktikák”, azaz gyakorlatok alkalmával. — Nagyon jó iskola volt a moszkvai. Az ott kapott ismeretek bármikor segítenek eligazodni, helyesen, határozottan dönteni, a célokat meghatározni, s az eszközök tárházából mindig a legjobbat választani. A választásoknak még előtte vagyunk. Deák Gábor határozott programmal indul neki a választásoknak: — Nekünk, Salgótarján fiatal jelöltjeinek nemcsak választókörzetünket, hanem a város fiatalságának érdekeit Is képviselnünk kell. Rendkívüli jelentősége van annak, hogy a tanácsban közös nyelvet beszéljünk, egy célért küzdjünk. Éppen ezért bizottságunknak az a terve, hogy a fiatal tanácstagok szoros kapcsolatot tartsanak egymással, gyakran találkozzanak. Egy-egy tanácsülést megelőzően egyeztessék véleményüket. S ne csak a lakóterület választóival, hanem a város fiatalságával is minél gyakrabban találkozzanak. Deák Gábor tudja, hogy nem kevés, amit vállal. A felelősségérzet azonban nem csorbítja bátorságát, mert az a véleménye, hogy helyes emberi kapcsolatok kialakításával, egymás kölcsönös segítésével a legnagyobb n »hőségek is legyőzhetők. Sz. M. “Egri sefegszemle e!6tt A diákművészeti mozgalom problémáiról Megérkezett az alapanyag két műszakban az igények kielégítéséért A Salgótarjáni Kohászati Üzemek 1971-ben nagy gondot fordít a 'belkereskedelmi igények kielégítésére. Ha méreteiben nem is nagy, de rendeltetése szempontjából annál fontosabb a C02-as hegesztő- huzal-igények kielégítése. Ezt koraibban importból szerezték be és az iparfejlesztéshez, a hidak, vasszehkezatek és tartóoszlopok készítéséhez nélkülözhetetlen C02-es hegesztő- huzalért drága valutát kellett fizetni. A gyárban nagy szakértelemmel és biztonsággal folyók a gyártása. Mivel az év elejétől kezdve alapanyaghiánnyal küzdöttek ezért február végére még a 60 százalékot sem érték el az első negyedévre esedékes termelés meny- n.yisésében. Az elmúlt napokban az Ózdiról érkező alapanyag lehetővé tette, hogy teljes 'kapacitással hozzálássanak a C02-es hegesztőhuzal gyártásához. Most a délelőttös és a dél- wtános műszakban egyaránt öt-öt asszony szorgalmasko- dik a c6évéLőgép méliett, hogy maradéktalanul kielégítsék e fontos termékre várakozó megrendelők igényét. A MÁV-maik 16-os méretből mintegy öt tonna, a Ferroglo- busmialk 12-es méretből mintegy öt és fél. tonna, a tatabányai megrendelőknek pedig 10-es méretből két tonna C02-es hegesztőhuzalt indítanak útnak, hogy aztán sor kérni jön a nagy számú megrendelők kívánságainak sürgőé kielégítéséire is. Országjáró diákok A Idsterenyei gimnáziumban március 23-án dr. Magyari Gábor, az aggteleki és jósva- fői barlang volt igazgatója találkozik a fiatalokkal és a pedagógusokkal. A KISZ-kísérleten belül működő ország, járó diákok csoportjával beszélget az időszerű kérdésekről. A vendég által tartott előadás szoros kapcsolóban áll az első osztályos földrajz és a második osztályos mészkő, kémia tanítással. A délután kezdődő előadásra a kistere- nyei gimnázium szívélyesen látja vendégül a környékbeli középiskolák pedagógisait és az, érdeklődőket is. sA négyzetre emelt semmi Napjainkban örvendetesen megnőtt a költészet iránti érdeklődés. A rádió, a televízió, a különböző folyóiratok és napilapok igyekeznek mind több segítséget adni ahhoz, hogy az átlagos olvasók is eljuthassanak a költészet rejtett szépségeihez, ne csak az úgynevezett vájtfülűek. A „miért szép” elemzések sok segítséget nyújtanak valóban, most mégis tanácstalan vagyok... A „Pedagógusok lapjá”-hao, >971. méreiws £-án az. alábbi verset olvastam: „Mit is. _ trat is mit te akartam mit it mondani akartam mH is mit is mondani de hát akartam mit is akartam mit is akartam mondani Szinte hallom az olvasók közbekiáltását: mit csodálkozol, hiszen ez egy paródia. Karinthy Frigyes „így írtok ti” című kötetéből számtalan haeonlót lehetne idézni, mint például: „Plútó e torzót márványból szoborta Ó, torzók torza. bőrzó Dunakorzó Ó, korzók korza, őrző dunnaorzó Mint ferde torta és megint retorta.“ (Babits Mihályi Futurum ezeetom) Vagy: „Mea, te Mta, Mfa, te Mea, Te Remea, te kontra és gagát, így szólt a költő, az elátkozott, S egy verssorára felkötő magát.” (Somlyó Zoltán) Le keli hűtenem az olvasók naív reménykedését: ez • esetben nem paródiáról van szó. Székely Ákos, fiatal költőnk fejezi ki így tanácstalanságát, tétovázását, s csak sajnálhatjuk, hogy időközben ő is elfelejtette bizonyára nagyon fontos mondanivalóját Kár, hogy művét titkozatossága ellenére sem nevezhetjük a legnagyobb jóindulattal sem versnek, már a benne rejlő nyelvi helytelenség miatt sem. Egyébként érdekes lenne megfigyelni: mit szólna a költő, ha valamelyik felelésre felszólított diákja válaszolna a fenti verssel. Azt hiszem a szerencsétlen nebulót semmiféle poetica licencia (költői szabadság) nem mentené meg a jól megérdemelt szekundától. Hát körülbelül ez az, amit • magasztos vers ihletése alapján mondani akartam. Csukly László A két évenkénti nagy se' regszemle — a diáknapok művészeti versenysorozata — alkalmat ad egy sajátos nevetési tevékenység eredményeinek mérésére, az újabb feladatok meghatározására. Az első tapasztalatok, amelyek az ez évi bemutatósorozatból kialakíthatók, nem a fejlődésről, hanem a gondok sokasodásáról tanúskodnak. A művészeti nevelés oólija a középfokú tanintézetekben, természetesen nem a póddum- niűvészetii ágak utánpótlásának biztosítása, az érett előadók formálása, hanem a személyiség fejlesztése, az emberi érzelmek és gondolatok állandó gjazdagítáea, aktív tevékenység révén a személyiség és a művészet maradandó kapcsolatának megalapozása. Jelenleg középfokú tandroté- zeteinklben ('különösen a szakmunkásképző intézetekben) igen szűk az a bázis, amelyre az öntevékeny művészeti mozgalom épül, azaz a mennyiségi szempontokat tekintve a mozgalom fejlődéséről, a nevelés eredményeiről semmi biztatót nem mondhatunk. Ezt a megállapítást támasztja alá a közelmúlt egyik felmérése, amely a középiskolások életmódjával kapcsolatosan az olvasás, de általában a kulturális tevékenység csökkenő tendenciáit mutatta H. Olyan nagy létszámú középfokú iskolák, mint a salgótarjáni, vagy balassagyarmati szakmunkásképző intézet, vagy a Tánosis Mihály Közgazdasági Szakközépiskola, a pásztói gimnázium, vaigy a gépipari technikum alig néhány szereplővel képviseltette magát a területi elődöntőkön. Az érdektelenség — félő — nem elsősorban a diákok érdektelenségét tükrözte A minőségi szempontokat tekintve még lehangolóbb a kép. Néhány lelkes együttes, vagy szólista tiszteletre méltó és biztató munkáján kívül a többség évek óta közép szint alatti teljesítménnyel kénytelen nyilvánosság elé lépni — s ez nemcsak az ízlésngveliés, az öntevékeny mozgalom, hanem a szereplő egyéni fejlődése szempontjából is káros. Az okok, amelyek a jelenlegi helyzetet kialakították, a kibontakozás útjait is jelzik. A legfontosabb okok közül való az a szocialista iskoláitól idegen állapot, amely a művészeti nevelés, általában a nevelés irányításának és rangjának, erkölcsi-anyagi megbecsülése területén tapasztalható. Van szaktárgyi szakfelügyelet. de a művészeid szakkörök ellenőrzésére, szakmai, módszertani irányítására nincs kapacitás. Van szakmai-mód- szertamd továbbképzés az oktatómunka színvonalának emelése érdekében, de úgy tűnik — a nevelés módszertani kutúrájának fejlesztése gazdátlan. Szigorú rendelkezések védik — joggal — a tanítási órák rendjét, de kinek a hatáskörébe tartozik az iskoláik tanítási órán kívüli életiének elvi, szakmai, módszertani problémáinak megoldása, vezetése? Van, ha nem is elegendő, anyagi fedezet a szertáraik, szemléltetőeszközök állományának gazdagítására, de nincs a honvédelmi, művészeti, politikai szakkörök, sportfogialikozások feltételednek javításához. Cajnos. a nevedßmunfca ° ramgiját illetően, erkölcsi-anyagi megbecsülés tekintetében, még elszomorítóbb a helyzet. Néhány lelkes pedagógus áldozatvállalása, erőfeszítése, melyet as Mbodáu kívül és azon bélül is csendes közöny kísér, aligha lehet elégséges támasza az öntevékeny művészeti mozgatómnak. Érthető tehát, hogy előkészítetlen, vagy félig felkészített versenyzők produkciója rontotta a bemutatók színvonalát. Az ifjúsági mozgalomban meghonosodott tevékenységi formák, az évenként rendszeresített szereplési lehetőségek biztosítása csali egyik vonatkozását jelentik a művészeti nevelés eredményes támogatásának. A fő feladat: a belső iskolai navelőmunka feltétedéinek, ösztönzőinek magasabb színvonalú kialakítása, gyors ütemű javítása. Az lékolák és a művelődési központok viszonyának, együttműködésének rendezése, a szakmai segítségnyújtás fokozása szintén elengedhetetlen feltétele nevélőmuhkánk eredményesebbé tételének, a jelenlegi problémák megoldásának. A mostani bemutatoeorazat néhány szép példát * is produkált (Madách Gimnáziumi Szántó Kovács Szaktaözépásko-: la, Rétsági Gimnázium) annak illusztráláséra, hogy a jelenlegi kedvezőtlen körülmények) között is be érhet a hosszabb, tervszerű raevelőmunba gyümölcse. A megyei seregszemle, n az országos egri bemutatok tovább gazdagíthatják a) diáikművészeti mozgalomra, vonatkozó tapasztalatainkat, a tehetséggazdáik odfissia! kapcsolatos tapasztalatainkat isi Ez a tájékozódás lehet az idei! Gárdonyi Géza-ddáknapokont résztvevő megyei küMötfcséig legfontosabb feladata. Kfcs ámm Jól jövedelme* a faipari fiáéin Faipart sészíeg nrflkötük » ruógrádmegyert tas-ben. A nyersanyagot a 740 hold erdőből biztosítják. A munkafolyamatokat gépesítették, mdmd- ÖEBze 25 emberre van szükség a gépek inányábásána. Az ország legkülönbözőbb részére szállítják termékeiket, Kiskőrösre pld. 20 ezer vízjtartályt számítottak. A budapesti bútorgyár és a megrendelőik közié tartozik, különböző bú- toraJkaitnéKzetoet gyártanak számukra. Az erdészetnek rakodólapokat, máshová talpfákat, szőlőkarókat készítenék. Legutóbb NyugaJWNémetor- saágbőt 700 ezer hólapátnye- let rendelték. A faipart, részleget új, olasz automata gépekkel szerelik fed» a növekvő igények kielégítésére. 1972- re a termelési értéket évi 15 mdUió forintra emelik az elmúlt évi 3,5 millióval szemben. Takarékszövetkezet Érsekvadkerten Érsekvadkerten, a község központjában az újonnan épített üzletházban székel a takarékszövetkezet. Esztendők óta áll a lakosság szolgálatában. Kilenc község lakód kapnak a szövetkezettől támogatást családi házak építésére, portájuk felújítására, a háztáji gazdálkodás fellendítésére, családi események megrendezésére, nagyobb összeget igénylő tartós fogyasztási cikkek vásárlására. Érthető, hogy a takarékszövetkezet népszerű a körzetben. Évről évre emelkedik a tagok száma. Az elmúlt esztendőben 2754 tagot számoltak. A részjegyek értéke 285 ezer forint. A takarékszövetkezet tevékenysége iránt jelentkező nagy igény követelte meg, hogy az érsekvadkerti központon üdvül, kirendeltségieket állítsanak fel Romháti yban. Patakon. A takarékszövetkezet természetesen mindent élkövei, hogy a betétállománya növekedjék. így alakult, hogy az elmúlt esztendő végiére a betétállomány 19 millió 650 ezer forintra emélkedebt. Mint a takarékszövetkezet legutóbbi közgyűlésén Csordás István, az intézmény vezetője a tagoknak beszámolt, a lakosság 445 ezer forint értékben gép- kocsinyeremény-betétet is elhelyezett a takarékban, amivel a betétállomány végleges ösz- szege 20 millió 95 ezer forintra alakult. Az elmúlt évben kifizetett kölcsön 7 millió 900 ezer forint volt. A takarékszövetkezet forgalma évről évre emelkediik. A családok bevételeiket a takarékba teszik. A közgyűlésen Zagyvái Sándor, a axwn- hányá kirendeltség küldötte elmondta, hogy községükben szélesedik a takarékossági mozgalom. A dolgozók pénzüket szívesen teszik a takarékba. Az év végére a községükben is 2 miliő 450 ezer forintra emelkedett a takarékban elhelyezett pénzösszeg. A pénzforgalmuk 9 millió forint volt. A közgyűlés úgy határozott, hogy Rom hányban új kirendeltséget építenek, Kába József pataki küldött véleménye szerint a lakosság azért ragaszkodik a takarék- szövetkezethez, mert pénzért itt biztonságban tudja. Az Érsekvadkení- és Vidéke Takarékszövetkezet kidolgozta negyedik ötéves tervét. Ebben fontos helyet kapott tevékenységüknek kiterjesztése olyan községekre, ahol a lakosság igényli munkájukat, ötven százalékkal tervezik megemel™ a részjegyeket. A takarékbetétet 109—120 százalékkal növelik, hogy a terv- ciklus végére 46 millió forinttal gazdálkodhassanak. Legfőbb feladatnak a lakosság igényeinek: kielégítését tartják. Mai kommentárnak H közrend KÉT ESZTENDŐ óta a ségekben működnek a szabálysértési bizottságok. Tagjaikat a tanácsok választották meg azzal a megtisztelő feladattal, hogy őrködjenek a társadalmi tulajdon, a törvényesség betartása, a közrend feletti Megválasztásukig ezt a feladatot a járási tanácson székelő, szabálysértési előadó látta el. Voltak akik nem bíztak abban, hogy a községekben alakult szabálysértési bizottságok eleget tudnak tenni annak a kötelezettségnek, hogy a szabálysértőket elkövetett bűneiknék megfelelően ítéljék eL Ezeknek a jósoknak nem lett igazuk. A bizottságok nagy felelősséggel, a községi tanácstitkárok vezetésével, hozzáértéssel, ítélkeznek azok felett, akik magukról megfeledkezve, sértik törvényeinket, a társadalmi együttélés szabályait. Azt. is elmondhatjuk: tevékenységüknek nagyobb a hatása, mint volt a járási szabálysértő előadónak. Rendkívül nagy erővel hat a szabálysértőkre, hogy falubelijeik előtt kell számot adniuk az elkövetett bűnükről. Volt arra példa, hogy a mezőt dézsmáló ember hajlandó lett volna minden büntetést kifizetni, csak ne kelljen a szomszédaiból álló bizottság előtt megjelennie. Némely helyen a tanácstitkárok hajlanak is erre. A bizottság összehívása nélkül — amely kétségtelen munkával jár — ítélkeznek. Nem jó az, mert éppen abban van a bizottság ereje, hogy rendkívül nagy a közös ítéletek erkölcsi hatása. Ha nem is nagymértékben, de fokozatosan csökken a bizottságok megalakulása óta elkövetett szabálysértések száma. Korábban 1965-ben 3923 eljárást indítottak a kárt okozó emberek ellen. A szabálysértők elleni eljárás azonban évről évre kövesebb, s nem «alä ag& I» mert a szabályok dien vétők száma is alacsonyabb. A szabálysértési bizottságok munkájára továbbra is igényt tartanak a községek becsületes dolgozói. Elvárják, hogy kellő szigorral vonják felelős-» ségre a bűnösöket Még mindig sok, a társadalmi tulajdon ellen elkövetett szabálysértés. Ezen belül legnagyobb mértékű a mezed lopás, a termelőszövetkezeti közös vagyon dézsmálása. Akik erre vetemednek, azokat csak példás büntetéssel lehet jobb belátásra bírni. Az sem volna haszontalan, ha a közössége 11 sértő ügyék tárgyalására meghívnák a falu népét is. Érdekesen alakult a rendelkezések betartásának elmulasztásáért való felelősségre vonás. Mint ismeretes, megszigorították a növényvédelmi feladatok elvégzését; Erről nagyon sokan, elsősorban. a háztáji gazdaságokban feledkeznek el. Mulasztásukkal jelentős kárt; okoznak a fertőtlenített területeken te. Még emlékezetes, hogy az elmúlt esztendő nyár végén Palotáson és Balassagyarmaton elszaporodott az amerikai szövőlepke. A szabálysértési bizottságoknak sok műnkét okozott azoknak a felelősségre vonása, akik a kötelező növényvédelmet elmulasztották; Jóllehet az elmúlt két esztendőben számuk fokozatosan csökken. MINT LÄTHATO, a szabálysértési bizottságok fontos; közéletünket, a társadalmi tulajdont veszélyeztető szabály-» sértések megszüntetéséért dolgoznak. Társadalmi munkában1, a közösségért érzett felelősségből végzik tevékeny 4 ségüket. Támogatást, megbecsülést érdemelnek. _ , B. Gy. NOGRAD — 1971. március 20., szombat
