Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-20 / 67. szám

Közős nyelven beszélve Az ifjúsági mozgalommá] jegyezte el magát. Hosszú evekig készült arra, hogy a posztjából adódó feladatokat a maguk teljességében, felelős­séggel láthassa el. Most 28 esztendős, s ez az esztendő nagyon nagy feladatot hozott a számára. Tanácstagnak je­lölték Salgótarjánban, a 40- es választókörzet lakói. Deák Gábort, a KISZ sal­gótarjáni városi bizottságá­nak titkárát bizalommal fo­gadták a jelölő gyűlés részt­vevői. Neve felkerült a sza­vazólapra. * Vékony termetű, mosoly­gós tekintetű, barna fiatalem­ber Deák Gábor. Most har­madszor adja majd szavazatát a választáson. — Jómagam sohasem vol­tam még tanácstag, a saját gyakorlatomra tehát nem építhetek — mondja a fiatal jelölt. — De jól tudom, mi- iven felelősségteljes, nehéz megbízatás ez. Orvoslást kell találni a jelölők jogos pa­naszaira, s ezekkel, valamint a javaslatokkal egyben a ta­nács munkáját is segíteni kell. Ugyanakkor abban is segítsé­get kell nyújtani, hogy a ta­nács elképzelései, intézkedései egyetértésre találjanak a la­kosság körében. A tanácstag összekötő kaoocs a lakók és a tanács között, meg kell érte­nie. segítenie kell mindkét felet. S ez bizony nagyon nehéz feladat... Deák Gábor nagyszerű le­hetőséget kapott arra, hogy politikai felkészültségét nö­velje, s feladatait igen szé­les látókörrel, helyes politikai értékítélettel lássa el. Egy évig Moszkvában, a Komszo- mol Főiskolán tanult. Jártas­ságot szerzett a társadalomtu­dományokban — filozófiát, politikai gazdaságtant, SZKP- történetet, nemzetközi mun­kásmozgalom-történetet. ifjú­ságmozgalmi történetet stb. — tanult. Abban az eszten­dőben 44 ország fiataljait ok­tatták a főiskolán. A „nem­zetközi ismeretségek”, sőt barátságok önmagukban Is kiváló alkalmat nyújtottak az ismeretek és tapasztalatok gyűjtésére. Különösen szoros kapcsolat alakult ki a moszk­vai alapszervezetekkel, a heti vagy kétheti „praktikák”, azaz gyakorlatok alkalmával. — Nagyon jó iskola volt a moszkvai. Az ott kapott is­meretek bármikor segítenek eligazodni, helyesen, határo­zottan dönteni, a célokat meg­határozni, s az eszközök tár­házából mindig a legjobbat választani. A választásoknak még előt­te vagyunk. Deák Gábor ha­tározott programmal indul ne­ki a választásoknak: — Nekünk, Salgótarján fia­tal jelöltjeinek nemcsak vá­lasztókörzetünket, hanem a város fiatalságának érdekeit Is képviselnünk kell. Rend­kívüli jelentősége van annak, hogy a tanácsban közös nyel­vet beszéljünk, egy célért küzdjünk. Éppen ezért bi­zottságunknak az a terve, hogy a fiatal tanácstagok szoros kapcsolatot tartsanak egymással, gyakran találkoz­zanak. Egy-egy tanácsülést megelőzően egyeztessék vé­leményüket. S ne csak a lakó­terület választóival, hanem a város fiatalságával is mi­nél gyakrabban találkozzanak. Deák Gábor tudja, hogy nem kevés, amit vállal. A felelősségérzet azonban nem csorbítja bátorságát, mert az a véleménye, hogy helyes em­beri kapcsolatok kialakításá­val, egymás kölcsönös segíté­sével a legnagyobb n »hősé­gek is legyőzhetők. Sz. M. “Egri sefegszemle e!6tt A diákművészeti mozgalom problémáiról Megérkezett az alapanyag két műszakban az igények kielégítéséért A Salgótarjáni Kohászati Üzemek 1971-ben nagy gon­dot fordít a 'belkereskedelmi igények kielégítésére. Ha mé­reteiben nem is nagy, de ren­deltetése szempontjából annál fontosabb a C02-as hegesztő- huzal-igények kielégítése. Ezt koraibban importból szerezték be és az iparfejlesztéshez, a hidak, vasszehkezatek és tar­tóoszlopok készítéséhez nélkü­lözhetetlen C02-es hegesztő- huzalért drága valutát kellett fizetni. A gyárban nagy szakérte­lemmel és biztonsággal fo­lyók a gyártása. Mivel az év elejétől kezdve alapanyaghi­ánnyal küzdöttek ezért febru­ár végére még a 60 százalékot sem érték el az első negyed­évre esedékes termelés meny- n.yisésében. Az elmúlt napok­ban az Ózdiról érkező alap­anyag lehetővé tette, hogy teljes 'kapacitással hozzálássa­nak a C02-es hegesztőhuzal gyártásához. Most a délelőttös és a dél- wtános műszakban egyaránt öt-öt asszony szorgalmasko- dik a c6évéLőgép méliett, hogy maradéktalanul kielégítsék e fontos termékre várakozó megrendelők igényét. A MÁV-maik 16-os méretből mintegy öt tonna, a Ferroglo- busmialk 12-es méretből mint­egy öt és fél. tonna, a tatabá­nyai megrendelőknek pedig 10-es méretből két tonna C02-es hegesztőhuzalt indíta­nak útnak, hogy aztán sor ké­rni jön a nagy számú megren­delők kívánságainak sürgőé kielégítéséire is. Országjáró diákok A Idsterenyei gimnáziumban március 23-án dr. Magyari Gábor, az aggteleki és jósva- fői barlang volt igazgatója találkozik a fiatalokkal és a pedagógusokkal. A KISZ-kí­sérleten belül működő ország, járó diákok csoportjával be­szélget az időszerű kérdések­ről. A vendég által tartott előadás szoros kapcsolóban áll az első osztályos földrajz és a második osztályos mészkő, kémia tanítással. A délután kezdődő előadásra a kistere- nyei gimnázium szívélyesen látja vendégül a környékbeli középiskolák pedagógisait és az, érdeklődőket is. sA négyzetre emelt semmi Napjainkban örvendetesen megnőtt a költészet iránti érdeklődés. A rádió, a televízió, a különböző folyóiratok és napilapok igyekeznek mind több segítséget adni ahhoz, hogy az átlagos olvasók is eljuthassanak a költészet rejtett szép­ségeihez, ne csak az úgynevezett vájtfülűek. A „miért szép” elemzések sok segítséget nyújtanak valóban, most mégis ta­nácstalan vagyok... A „Pedagógusok lapjá”-hao, >971. méreiws £-án az. alábbi verset olvastam: „Mit is. _ trat is mit te akartam mit it mondani akartam mH is mit is mondani de hát akartam mit is akartam mit is akartam mondani Szinte hallom az olvasók közbekiáltását: mit csodálko­zol, hiszen ez egy paródia. Karinthy Frigyes „így írtok ti” című kötetéből számtalan haeonlót lehetne idézni, mint pél­dául: „Plútó e torzót márványból szoborta Ó, torzók torza. bőrzó Dunakorzó Ó, korzók korza, őrző dunnaorzó Mint ferde torta és megint retorta.“ (Babits Mihályi Futurum ezeetom) Vagy: „Mea, te Mta, Mfa, te Mea, Te Remea, te kontra és gagát, így szólt a költő, az elátkozott, S egy verssorára felkötő magát.” (Somlyó Zoltán) Le keli hűtenem az olvasók naív reménykedését: ez • esetben nem paródiáról van szó. Székely Ákos, fiatal köl­tőnk fejezi ki így tanácstalanságát, tétovázását, s csak saj­nálhatjuk, hogy időközben ő is elfelejtette bizonyára nagyon fontos mondanivalóját Kár, hogy művét titkozatossága elle­nére sem nevezhetjük a legnagyobb jóindulattal sem vers­nek, már a benne rejlő nyelvi helytelenség miatt sem. Egyébként érdekes lenne megfigyelni: mit szólna a költő, ha valamelyik felelésre felszólított diákja válaszolna a fenti verssel. Azt hiszem a szerencsétlen nebulót semmi­féle poetica licencia (költői szabadság) nem mentené meg a jól megérdemelt szekundától. Hát körülbelül ez az, amit • magasztos vers ihletése alapján mondani akartam. Csukly László A két évenkénti nagy se­' regszemle — a diákna­pok művészeti versenysoroza­ta — alkalmat ad egy sajátos nevetési tevékenység eredmé­nyeinek mérésére, az újabb feladatok meghatározására. Az első tapasztalatok, ame­lyek az ez évi bemutatósoro­zatból kialakíthatók, nem a fejlődésről, hanem a gondok sokasodásáról tanúskodnak. A művészeti nevelés oólija a középfokú tanintézetekben, természetesen nem a póddum- niűvészetii ágak utánpótlásá­nak biztosítása, az érett elő­adók formálása, hanem a személyiség fejlesztése, az em­beri érzelmek és gondolatok állandó gjazdagítáea, aktív te­vékenység révén a személyi­ség és a művészet maradandó kapcsolatának megalapozása. Jelenleg középfokú tandroté- zeteinklben ('különösen a szak­munkásképző intézetekben) igen szűk az a bázis, amelyre az öntevékeny művészeti moz­galom épül, azaz a mennyisé­gi szempontokat tekintve a mozgalom fejlődéséről, a ne­velés eredményeiről semmi biztatót nem mondhatunk. Ezt a megállapítást támasztja alá a közelmúlt egyik felmérése, amely a középiskolások élet­módjával kapcsolatosan az ol­vasás, de általában a kultu­rális tevékenység csökkenő tendenciáit mutatta H. Olyan nagy létszámú közép­fokú iskolák, mint a salgótar­jáni, vagy balassagyarmati szakmunkásképző intézet, vagy a Tánosis Mihály Köz­gazdasági Szakközépiskola, a pásztói gimnázium, vaigy a gépipari technikum alig né­hány szereplővel képviseltette magát a területi elődöntőkön. Az érdektelenség — félő — nem elsősorban a diákok ér­dektelenségét tükrözte A minőségi szempontokat tekintve még lehangolóbb a kép. Néhány lelkes együttes, vagy szólista tiszteletre méltó és biztató munkáján kívül a többség évek óta közép szint alatti teljesítménnyel kényte­len nyilvánosság elé lépni — s ez nemcsak az ízlésngveliés, az öntevékeny mozgalom, ha­nem a szereplő egyéni fejlő­dése szempontjából is káros. Az okok, amelyek a jelen­legi helyzetet kialakították, a kibontakozás útjait is jelzik. A legfontosabb okok közül való az a szocialista iskoláitól idegen állapot, amely a mű­vészeti nevelés, általában a nevelés irányításának és rang­jának, erkölcsi-anyagi meg­becsülése területén tapasztal­ható. Van szaktárgyi szakfel­ügyelet. de a művészeid szak­körök ellenőrzésére, szakmai, módszertani irányítására nincs kapacitás. Van szakmai-mód- szertamd továbbképzés az ok­tatómunka színvonalának emelése érdekében, de úgy tűnik — a nevelés módszer­tani kutúrájának fejlesztése gazdátlan. Szigorú rendelke­zések védik — joggal — a ta­nítási órák rendjét, de kinek a hatáskörébe tartozik az is­koláik tanítási órán kívüli éle­tiének elvi, szakmai, módszer­tani problémáinak megoldá­sa, vezetése? Van, ha nem is elegendő, anyagi fedezet a szertáraik, szemléltetőeszközök állományának gazdagítására, de nincs a honvédelmi, mű­vészeti, politikai szakkörök, sportfogialikozások feltételed­nek javításához. Cajnos. a nevedßmunfca ° ramgiját illetően, erköl­csi-anyagi megbecsülés tekin­tetében, még elszomorítóbb a helyzet. Néhány lelkes peda­gógus áldozatvállalása, erő­feszítése, melyet as Mbodáu kívül és azon bélül is csendes közöny kísér, aligha lehet elégséges támasza az öntevé­keny művészeti mozgatóm­nak. Érthető tehát, hogy előké­szítetlen, vagy félig felkészí­tett versenyzők produkciója rontotta a bemutatók színvo­nalát. Az ifjúsági mozgalom­ban meghonosodott tevékeny­ségi formák, az évenként rendszeresített szereplési le­hetőségek biztosítása csali egyik vonatkozását jelentik a művészeti nevelés eredményes támogatásának. A fő feladat: a belső iskolai navelőmunka feltétedéinek, ösztönzőinek magasabb színvonalú kialakí­tása, gyors ütemű javítása. Az lékolák és a művelődési köz­pontok viszonyának, együtt­működésének rendezése, a szakmai segítségnyújtás foko­zása szintén elengedhetetlen feltétele nevélőmuhkánk ered­ményesebbé tételének, a je­lenlegi problémák megoldásá­nak. A mostani bemutatoeorazat néhány szép példát * is produ­kált (Madách Gimnáziumi Szántó Kovács Szaktaözépásko-: la, Rétsági Gimnázium) annak illusztráláséra, hogy a jelen­legi kedvezőtlen körülmények) között is be érhet a hosszabb, tervszerű raevelőmunba gyü­mölcse. A megyei seregszemle, n az országos egri bemu­tatok tovább gazdagíthatják a) diáikművészeti mozgalomra, vonatkozó tapasztalatainkat, a tehetséggazdáik odfissia! kap­csolatos tapasztalatainkat isi Ez a tájékozódás lehet az idei! Gárdonyi Géza-ddáknapokont résztvevő megyei küMötfcséig legfontosabb feladata. Kfcs ámm Jól jövedelme* a faipari fiáéin Faipart sészíeg nrflkötük » ruógrádmegyert tas-ben. A nyersanyagot a 740 hold er­dőből biztosítják. A munkafo­lyamatokat gépesítették, mdmd- ÖEBze 25 emberre van szükség a gépek inányábásána. Az or­szág legkülönbözőbb részére szállítják termékeiket, Kiskő­rösre pld. 20 ezer vízjtartályt számítottak. A budapesti bú­torgyár és a megrendelőik közié tartozik, különböző bú- toraJkaitnéKzetoet gyártanak számukra. Az erdészetnek ra­kodólapokat, máshová talpfá­kat, szőlőkarókat készítenék. Legutóbb NyugaJWNémetor- saágbőt 700 ezer hólapátnye- let rendelték. A faipart, rész­leget új, olasz automata gé­pekkel szerelik fed» a növek­vő igények kielégítésére. 1972- re a termelési értéket évi 15 mdUió forintra emelik az el­múlt évi 3,5 millióval szem­ben. Takarékszövetkezet Érsekvadkerten Érsekvadkerten, a község központjában az újonnan épí­tett üzletházban székel a ta­karékszövetkezet. Esztendők óta áll a lakosság szolgálatá­ban. Kilenc község lakód kap­nak a szövetkezettől támoga­tást családi házak építésére, portájuk felújítására, a ház­táji gazdálkodás fellendítésé­re, családi események meg­rendezésére, nagyobb összeget igénylő tartós fogyasztási cik­kek vásárlására. Érthető, hogy a takarékszö­vetkezet népszerű a körzet­ben. Évről évre emelkedik a tagok száma. Az elmúlt esz­tendőben 2754 tagot számol­tak. A részjegyek értéke 285 ezer forint. A takarékszövet­kezet tevékenysége iránt je­lentkező nagy igény követelte meg, hogy az érsekvadkerti központon üdvül, kirendeltsé­gieket állítsanak fel Rom­háti yban. Patakon. A takarékszövetkezet ter­mészetesen mindent élkövei, hogy a betétállománya növe­kedjék. így alakult, hogy az elmúlt esztendő végiére a be­tétállomány 19 millió 650 ezer forintra emélkedebt. Mint a takarékszövetkezet legutóbbi közgyűlésén Csordás István, az intézmény vezetője a ta­goknak beszámolt, a lakosság 445 ezer forint értékben gép- kocsinyeremény-betétet is el­helyezett a takarékban, amivel a betétállomány végleges ösz- szege 20 millió 95 ezer forint­ra alakult. Az elmúlt évben kifizetett kölcsön 7 millió 900 ezer forint volt. A takarékszövetkezet for­galma évről évre emelkediik. A családok bevételeiket a ta­karékba teszik. A közgyűlé­sen Zagyvái Sándor, a axwn- hányá kirendeltség küldötte el­mondta, hogy községükben szélesedik a takarékossági mozgalom. A dolgozók pénzü­ket szívesen teszik a taka­rékba. Az év végére a köz­ségükben is 2 miliő 450 ezer forintra emelkedett a taka­rékban elhelyezett pénzösszeg. A pénzforgalmuk 9 millió fo­rint volt. A közgyűlés úgy ha­tározott, hogy Rom hányban új kirendeltséget építenek, Kába József pataki küldött véleménye szerint a lakosság azért ragaszkodik a takarék- szövetkezethez, mert pénzért itt biztonságban tudja. Az Érsekvadkení- és Vidéke Takarékszövetkezet kidolgozta negyedik ötéves tervét. Ebben fontos helyet kapott tevé­kenységüknek kiterjesztése olyan községekre, ahol a la­kosság igényli munkájukat, ötven százalékkal tervezik megemel™ a részjegyeket. A takarékbetétet 109—120 száza­lékkal növelik, hogy a terv- ciklus végére 46 millió forint­tal gazdálkodhassanak. Leg­főbb feladatnak a lakosság igényeinek: kielégítését tart­ják. Mai kommentárnak H közrend KÉT ESZTENDŐ óta a ségekben működnek a sza­bálysértési bizottságok. Tag­jaikat a tanácsok választották meg azzal a megtisztelő fel­adattal, hogy őrködjenek a társadalmi tulajdon, a törvé­nyesség betartása, a közrend feletti Megválasztásukig ezt a feladatot a járási tanácson székelő, szabálysértési előadó látta el. Voltak akik nem bíz­tak abban, hogy a községek­ben alakult szabálysértési bi­zottságok eleget tudnak tenni annak a kötelezettségnek, hogy a szabálysértőket elkö­vetett bűneiknék megfelelően ítéljék eL Ezeknek a jósok­nak nem lett igazuk. A bi­zottságok nagy felelősséggel, a községi tanácstitkárok veze­tésével, hozzáértéssel, ítélkez­nek azok felett, akik maguk­ról megfeledkezve, sértik tör­vényeinket, a társadalmi együttélés szabályait. Azt. is elmondhatjuk: tevé­kenységüknek nagyobb a ha­tása, mint volt a járási sza­bálysértő előadónak. Rendkí­vül nagy erővel hat a sza­bálysértőkre, hogy falubeli­jeik előtt kell számot adniuk az elkövetett bűnükről. Volt arra példa, hogy a mezőt dézsmáló ember hajlandó lett volna minden büntetést kifi­zetni, csak ne kelljen a szom­szédaiból álló bizottság előtt megjelennie. Némely helyen a tanácstitkárok hajlanak is erre. A bizottság összehívása nélkül — amely kétségtelen munkával jár — ítélkeznek. Nem jó az, mert éppen abban van a bizottság ereje, hogy rendkívül nagy a közös ítéle­tek erkölcsi hatása. Ha nem is nagymértékben, de fokoza­tosan csökken a bizottságok megalakulása óta elkövetett szabálysértések száma. Koráb­ban 1965-ben 3923 eljárást in­dítottak a kárt okozó emberek ellen. A szabálysértők elleni eljárás azonban évről évre kövesebb, s nem «alä ag& I» mert a szabályok dien vétők száma is alacsonyabb. A szabálysértési bizottságok munkájára továbbra is igényt tartanak a községek becsüle­tes dolgozói. Elvárják, hogy kellő szigorral vonják felelős-» ségre a bűnösöket Még min­dig sok, a társadalmi tulajdon ellen elkövetett szabálysértés. Ezen belül legnagyobb mér­tékű a mezed lopás, a termelő­szövetkezeti közös vagyon dézsmálása. Akik erre vete­mednek, azokat csak példás büntetéssel lehet jobb belá­tásra bírni. Az sem volna haszontalan, ha a közössége 11 sértő ügyék tárgyalására meghívnák a falu népét is. Érdekesen alakult a ren­delkezések betartásának el­mulasztásáért való felelősség­re vonás. Mint ismeretes, megszigorították a növényvé­delmi feladatok elvégzését; Erről nagyon sokan, elsősor­ban. a háztáji gazdaságokban feledkeznek el. Mulasztásuk­kal jelentős kárt; okoznak a fertőtlenített területeken te. Még emlékezetes, hogy az el­múlt esztendő nyár végén Pa­lotáson és Balassagyarmaton elszaporodott az amerikai szö­vőlepke. A szabálysértési bi­zottságoknak sok műnkét oko­zott azoknak a felelősségre vonása, akik a kötelező nö­vényvédelmet elmulasztották; Jóllehet az elmúlt két eszten­dőben számuk fokozatosan csökken. MINT LÄTHATO, a sza­bálysértési bizottságok fontos; közéletünket, a társadalmi tu­lajdont veszélyeztető szabály-» sértések megszüntetéséért dol­goznak. Társadalmi munká­ban1, a közösségért érzett fe­lelősségből végzik tevékeny 4 ségüket. Támogatást, megbe­csülést érdemelnek. _ , B. Gy. NOGRAD — 1971. március 20., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom