Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-19 / 66. szám

Ha meg tudták volna oldani Az öbSösűveggyár Mikor dolgoznak jól a nő bizottság ok? jó szomszédja Látogatás egy üzemi művelődési házban Az MSZMP Központi Bi­zottságának határozatát — a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetének javítása érdekében — követte a SZOT 1970 júliusi ülésének határo­zata. E határozat hosszú idő­re megjelölte a szervezett nő­dolgozók körében és érdeké­ben végzett szakszervezeti munka irányát és tartalmát. A határozat végrehajtása szükségessé teszi a szakszer­vezeti mozgalom minden szintjén, fejleszteni a válasz­tott testületek felelősségét a nők érdekében végzett munka hatékonyságánál alaposabb, differenciáltabb munkát a nők érdekvédelmében, hogy a nő­kérdéssel, a nők helyzetének alakulásával, problémáik megoldásával ott foglalkozza­nak, ahol élnek, dolgoznak, olyan szervezeti hálózatot kell kialakítani, amely elő­segíti a nőpolitikái elvek ál­landó napirenden tartását, s az eddiginél jobban szorgal­mazza a tennivalók időbeli és tervszerű megoldását. A SZOT-határozat értelmé­ben azon szakszervezeti bi­zottságok mellett, ahol a munkahelyeken 50 főnél több nő dolgozik, s arányuk a két­harmadot nem éri el, ott nő­bizottságot kell létrehozni. A nőbizottság vezetőjének, a szakszervezeti bizottság tag­jának kell lenni. Nem döntenek... A nőbizottságok társadalmi bizottságok. Javaslattevők, véleményezők, ellenőrzők, s a határozatokból adódó felada­tok végrehajtását segítik. Ha­tározatot nem hoznak, irá­nyító jogkörrel nem rendel­keznek. Észrevételeiket, ja­vaslataikat közvetlenül az szb-knek juttatják el. Segítik a választott szerv munkáját, s véleményezik az előterjeszté­seket, hogy mindenkor ve­gyék figyelembe a nődolgozók sajátos helyzetét és gondjait. A nőbizottságok akkor dol­goznak jól, ha az szb re- szortosaival nagyon szoros munkakapcsolatban vannak, koordinálják a munkát. A szakszervezeti választások során a nők részvétele a kü­lönböző tisztségekben meg­nőtt, mert nagyobb lehetősé­get biztosítottak a rátermett, hozzáértő, lelkes dolgozó nők­nek a funkcióba kerüléshez. Közösen a gazdaságvezetéssel A választásokkal egyidőben kialakultak a szervezeti kere­tek is. Az SZMT-től, az alap­szervekig megyénkben is megalakultak a nőbizottsá­gok. Jelenleg 78 szakszerveze­ti nőbizottság van. Nagy lelkesedéssel, felelősségérzettel kezdték meg munkájukat. A nőbizottságok mellett elsősor­ban a választott testületeknek a felelőssége kell, hogy nö­vekedjen a határozatokból adódó feladatok megoldásánál. Nem szabad reszortfeladat- ként kezelni, nem szabad a feladatok megoldását a nőbi­zottságokra bízni. Ha a nők saját problémáikat meg tud­ták volna oldani, nem lett volna szükség a három alap- határozatra — párt-, SZOT-, kormány- —, s nem kellett volna az új szervezeti keret kialakítása. A feladatokat a választott testületek oldhatják meg, kö­zösen a gazdasági vezetéssel. Közös összefogás szükséges a gyermekintézmények fejlesz­tésénél, a lehetőségek feltá­rásánál és kihasználásánál az azonos munkáért, azonos bér elvének érvényesítésénél, a dolgozó nők élet- és munka- körülményeinek javításánál, a gyermeküket egyedül nevelő, és sokgyermekes anyák hely­Mire költik a 30 millió Az áru- és személyszáEliításri feladatok jobb elvégzése érde­kében az idén 30 millió fo­rintot fordít a 2-es számú Vo­lán Vállalat különböző gépko­csik vásárlására, építési be­ruházásokra és egyéb felada- tokitia. A tervek szerint ebben az évben 12 új tehergépkocsi, 6 forintot ? teher pótkocsi, 54 új autóbusz éis 8 új személygépkocsi bérül majd Salgótarjánba. Az új járművek egy része a régi, el­használódott gépkocsik kosé. lejtezését pótolja. A szállítás­nál két új rakadóigép segíti és könnyíti majd a munkát. Épí­tésre majdnem 6 millió forin­tot kívánnak elkölteni. zetének javításánál, a nők po­litikai, szakmai ismereteinek bővítése lehetőségeinél, tár­sadalmi, gazdasági vezetésbe való fokozottabb bevonásuk­nál, a szolgáltatások fejlesz­tésénél. Irreális és helytelen lenne azt várnunk, hogy ezeket a feladatokat egyszerre oldják meg. Sőt, indokolatlan lenne olyan igénnyel fellépni, hogy mindent anyagi eszközökkel, a lehető leghamarabb megvaló­sítsanak. A párt nőpolitikái határo­zata arra is rámutat, hogy a feladatok megvalósításának objektív és szubjektív feltéte­lei vannak. Nemcsak a gaz­dasági feltételekre van szük­ség, hanem a szubjektív fel­tételekre is, vagyis a szemlé­let formáláséra. Sok helytelen nézet alakult ki még a szak- szervezeti bizottságok tagjai között is. Először a fejekben kell rendet tenni, mert aka­rással, jóindulattal, helyes szervezéssel is segíthetünk a dolgozó nők helyzetén. A most követendő kollek­tív szerződésekben külön fe­jezetben, a helyi adottságok feltárása alapján konkrét in­tézkedéseket kell tenni a nők helyzetének javítására. Fontossági sorrendben A kollektív szerződésekkel párhuzamosan készülnek, s kerülnek elfogadásra a válla­lati közép távú tervek. Ezek­ben gondoskodni kell arról, hogy a gazdasági vezetők és az szb fordítsanak különleges figyelmet arra: a határozatok­ból adódó feladatok vállalati feltételeit fokozatosan, mind teljesebb mértékben megte­remtsék. A nőbizottságok pe­dig kísérjék figyelemmel mind a kollektív szerződés, mind a vállalati közép távú terveket, mondják el véleményüket, ja­vaslataikat. A feladatok meg­oldásánál fontossági sorrendi­ségre is szükség van. A Központi Bizottság ha­tározata óta nem sok idő telt el, de már van sok megnyug­tató tapasztalatunk. Bizako­dunk, mert a megyei pártbi­zottság, a járási, vállalati pártbizottságok gazdái ennek a munkának, és segítenek a vállalati gondok megoldásá­ban a szakszervezetekben dol­gozó kommunisták is. Bodor Lászlóné SZMT- nőfelelős Történelem. Tavaszias nap­fényben fürdik az 1893-ban, állapított öblösüveggyár koló­niája, a kockaköveken tócsák csillognak, egy fiatalasszony az utcai kút fölé vödröt tart, kemény sugárban zúdul bele a víz. Valamelyik lakóházra iibt vörös zászlót tettek fel 1905 május elején a német üvegesek. Lapozgatok egy sárguló könyvecskét, Vnatná József ír­ta a salgótarjáni öblösüveg­gyár kulturális éleiéről, 1906- tól 1963-ig dolgozza fel benne a színjátszó szakosztály öt- ven. élvét. Efbből tudom, hogy a gyár kulturális életéinek ki­alakulása Szvaboda Károly nevéhez fűződik, aki hajdanán az egyletbe és a dalkörbe a legjobb üvegeseket szervezte be. A vállalat kebelében 1936- ig működött dalkör, amikor a salgótarjáni kőszénbánya dal­körével egyesülitek. 1906-ban a kuglizó megnyitása alkalmá­val Szvoboda kezdeményezé­sére megpróbálkoztak a szín­játszó csoport létrehozásával is, arai időlegesen sikerrel járt. 1912-ben jött Budapest­ről a vállalathoz dolgozni Dá­niel Béla asztalos, aki Szvo­boda segítségére sietett a szín­játszó csoport végleges életre hívásában. Első bemutatkozó előaidásnak az ördög mátká­ját tanulták be, amelyet még ez évben bemutattak. 1927- ben a dolgozók kulturális igé­nye már túlnőtt a dalkör és a színjátszó-tevékenységen. Ol­vasókört alapítottak, amely felváltotta a Salgótarjáni Pa- laotagyári Munkások Társas Egyletét. Nem soroljuk to­vább a „történelmi” adatokat, inkább a ma gondjairól, örö­medről kívánunk szakid. Népművelési tevékenység a múlt évben. Vraitnd Józseffel, az öblösüveggyár Kossuth Művelődési Házának igazgató­jával beszélgetünk a ház nép­művelési tervéről. Előbb a ta­vallyá népművelési tevékeny­ségről mond néhány szót Ezt értékelésként is elfogadhatjuk. A helyi szükségleteket és adottságokat figyelembe véve, a 'kulturális tevékenységiben elsősorban a szakmai és álta­lános műveltség növelését, a könyvtári munkát, a szakkö­rök és tanfolyamok működte­tését, az ifjúsági klub kötött fogrl&Jkazásatiit, a gyermekek­kel való foglalkozást, a mű­vészetek megértését segítő elő-, adásokat, a továbbtanuló dol­gozók felkészülésének segíté­sét, a szocialista brigádok kul­turális vállalásainak teljesíté­sét segítő rendezvények tartá­sát szorgalmazták. Az 1969-ben megkezdett munka folytatásaként tavaly és idén is segíti a ház a pú­idén ötödik alkalommal rendezik meg a forradalmi ifjúsági napok ünnepség- és rendezvénysorozatát. A már­cius 15. és április 4. közötti időre gazdag programokat készítettek a KISZ járási és városi bizottságai. A pásztói járásban a foga­dalomtévő fiatalok részére megszervezik a 2—3 előadás­ból álló fogadalomtévő tanfo­lyamot, ahol a KISZ szerve­zeti szabályzatát, valamint a tömegpolitikai feladatokat is­mertetik a fiatalokkal. Pász- tón, a járási jellegű fogada­lomtételen mintegy 200 fiatal vesz majd részt. A forradalmi dalok feszti­válja című kórus- és énekka­ri versenyt szintén a forra­dalmi ifjúsági napok alkal­mával rendezik meg. A fesz­tivál színhelye a Lovász Jó­zsef Művelődési Központ lesz. A járási sportszövetséggel közösen pedig számos sport- rendezvényt készítettek elő a kiszesek. Izgalmasnak ígérke­zik az Aranykerék kerékpár- verseny, amelyen fiatalok is, felnőttek is részt vesznek. A rétsági járásban többek között amatőr zenekarok be­mutatkozására kerül sor. Nagy jelentőségű rendezvény lesz az ifjúságpolitikai nap, amelyet Romhány községben rendeznek meg. A balassagyarmati járás­ban ifjúságpolitikai vetélke­dőn. vettek részt a fiatalok. A Tanácsköztársaság és a KISZ A forradalmi ifjúsági napok programja megalakulásának évfordulója alkalmából pedig Balassa­gyarmaton régi és új KISZ- vezetök beszélgetnek egymás­sal az ifjúsági mozgalom múltjáról és jelenlegi felada­tairól. Az alapszervezetek ün­nepi taggyűléseket tartanak. Érsekvadkerten ünnepélyes keretek között tesznek foga­dalmat a fiatalok. S bár április második fe­lére esik, ezúttal külön érde­mes szólni a gyarmati ifjúsá­gi napok tiszteletére sorra kerülő kiemelt rendezvények­ről. A szügyi alapszervezet indokínai hetet, a cserhátha­lápi alapszervezet az arab népek hetét, a csitári alap­szervezet a Fekete Afrika hetét, a galgagutai alapszer­vezet pedig a latin-amerikai népek hetét rendezi meg. Ezekre külföldi vendégeket is várnak. A salgótarjáni járás KISZ- bizottságai és alapszervezetei ünnepségeken emlékeznek meg a Tanácsköztársaság és a KISZ megalakulásáról. Ha­zánk felszabadulásának év­fordulóján pedig a Gusztáv- aknai emlékműnél helyezik el a kiszesek az emlékezés ko­szorúit, ugyanitt köszöntik a KISZ-fogadalmat tett fiatalo­kat. A forradalmi ifjúsági napok ideje alatt emléktúrákat szerveznek az úttörőkkel kö­zösen a karancsberényi par­tizánmúzeumhoz. A szécsényi járásban Nagy- lócon ifjúsági nagygyűlést rendeztek, a gyűlést az új KISZ-tagok fogadalomtételé­vel kötötték egybe. A Tanács- köztársaság kikiáltása alkal­mából Litkén ünnepélyes taggyűlés ne kerül sor. Hason­ló rendezvény színhelye lesz Nógrádmegyer, ahol a ktsz KISZ-alapszervezete is részt vesz az ünnepélyes taggyűlé­sen. Pilinyben hazánk felsza­badulásának évfordulója al­kalmából rendeznek ünnepé­lyes KISZ-taggyűlést. Szécsény nagyközségben áp­rilis 2-án fáklyás felvonulá­son vesznek részt a kiszesek és az úttörők, ugyanezen a napon koszorúzási ünnepségre is sor kerül. A mezőgazdasá­gi technikum és gimnázi­um csúcsvezetősége Köszönt­jük a Tanácsköztársaságot címmel mezei futóversenyt rendez. Valamennyi község­ben a helyi hagyományokat figyelembe véve, politikai, kulturális, sportünnepséget rendeznek a fiatalok. Salgótarján városában a Tanácsköztársaság kikiáltá­sának évfordulója tiszteletére szavalóversenyt rendeznek. Az üzemekben dolgozó fiata­lok kispályás futball, sakk, asztalitenisz sportágakban Felszabadulási emlékverse­nyen vesznek részt. A közép- iskolás fiatalok sakkszimul­tánon mérik össze tudásukat. Szerepel a forradalmi ifjúsági napok programjában mezei futóverseny is. Balassagyarmat városban a párizsi kommün kikiáltásának 100. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezéseket tar­tanak a KlSZ-alapszerveze- tek. A Tanácsköztársaság ki­kiáltásának évfordulóján pe­dig megkoszorúzzák a kisze­sek a tanácsköztársasági em­lékművet. A sakkozók és az asztaliteniszezők tanácsköztár­sasági emlékversenyen vesz­nek részt. A művelődési ház­ban Enyém, tied, mienk cím­mel a személyi és a társa­dalmi tulajdonról tartanak előadást. A Fémipari Vállalat klubja a fiatal műszakiak és közgazdászok első országos konferenciáját előkészítő te­rületi tanácskozásnak lesz a színhelye. Ugyanitt április első napjaiban elvtársi-baráti találkozón ismerkednek meg egymással az újonnan foga­dalmat tett és a mozgalom­ban már 10 éve részt vevő KISZ-tagok. * i lyaválasztási tanácsadást az általános iskolák hetedik és nyolcadik osztályai részére. Ezzel kapcsolatban előadáso­kat, gyárlátogatást, filmvetí­tést szerveztek, és az üveg­gyártással, ü vagi pari munká­val foglalkozó tájékoztatót ké­szítettek. A színjátszó szak­osztálynál társadalmi esemé­nyekhez kapcsolódó ünnepi és vidám esztrádműsorolkart ta­nultak be. Üj szolgáltatásként bevezették az építők három munkásszállásán (Balassa­gyarmat, Salgótarján, Zaigy- vapálllfalva) a dolgozók neve­lését és szórakoztatásét. A város munkásfiataljai 'között meghirdetett szavalóvensenyii 1970-től minden tavasszal megrendezik. A műszaki, szakmai propagandáiban is tevékenykedtek. Komoly se­gítséget nyújtott a művelődé­si ház a gyár vezetőségének a műszaki propaganda hónap megszervezésében, és lebonyo­lításában.. S igen. jelentősein segített a gyári pártíbizottsá- gi és szakszervezeti választá­sok előkészítésében, szervezé­sében. A ház belső életén ele mind növekvőbb gondja azon­ban a helyiségek túlzsúfoltsá­ga, korszerűtlensége. Idei tervek. A munka foly­tatása és továbbfejlesztése mellett az idei népművelési tervben figyelembe vették az üzemi pártbizottság határoza­tát: az egész gyárra intenzí­ven kiterjedő népművelési munka fokozását, a szakszer­vezeti bizottság tervében sze­replő kulturális vonatkozású feladatok teljesítését. Például az üzemi stúdió üzembe helye­zése után a kulturális progra­mot és egyéb propaganda- és népművelési! anyagot magnó­szalagról ismertetik. A ház sokszorosító gépével Szakszer­vezeti Híradót készítenek. El­sőrendű célkénit szerepel az if­júság politikai és általános műveltségi szintjének emelése, a dolgozóik általános esti isko­lájának fokozott segítése. Az üzem dolgozói között felmé­réseket késizítenek a kulturális szolgáltatások igénybevételé­ről, a kulturális ellátottság helyzetéről családon belül (tv, rádió, saját könyvtár), az olvasás helyéről a munkások életében, az iskolai végzett­ségről. A felmérések alapján távlati terv készül az üzem dolgozóinak szakmai, általá­nos műveltségi és szórakozási igényeinek figyelembevételé­vel. A házban jelenleg négy szakkör, ifjúsági és felnőtt bélyeggyűjtő, illetve fotószak- kör működik. A további szak­körök szervezését elsősorban hélyiségháány gátolja. A könyvtárnak hét letéti fiókja áll a gyárban, a dolgozók rendelkezésére. Az irodalmi színpad és a színjátsizó cso­port a hagyományokat ápolva,' új formákkal rendszeresen se­gíti az öntevékeny művészeti mozgalmat. Az ifjúsági klub foglalkozásai élénk érdeklő­désit váltanak ki a fiatalok körében. A Kossuth Művelő­dési Házban számos kiállítást terveznek ebben az évben is. A munka feltételei, anyagi támogatás. Természetesen, csupán a teljesség igénye nél­kül szólhattunk ezúttal a ház tevékenységéről. Terv szerint, ebben az ötéves cik­lusban elkészül az öblösüveg-: gyár szomszédságában, az a korszerű kulturális szolgálta- tóház, amely a modem nép­művelés lehetőségeit teremtói majd meg a város üzemei ré­szére. Jelenleg milyen gondokkal küzdenek? Az üzemvezetés­sel, a szakszervezettel a mii-i véíődési ház kapcsolata ha­gyományosan jó. Ennék elle­nére gond, hogy a működés­hez szükséges összeg 20—25 százalékkal növekedett az el­múlt időszakiban, növekedtek az előadói díjak, emelkedtek a könyvárak és így tovább.1 Most úgy próbálják egyen­súlyba hozni a költségvetést, hogy például a függetlenített dolgozók lényegesen többet vállalnak, mint ameranyí munkakörükből következnék. A szakszervezeti központitól sokszorosító gépet kapott a ház, így a propagandaanyagot házilag álMtják elő, s ez nagy segítség. Az állami támogatás ugyan nem növekedett, agyár viszont fokozta a támogatást, s ez könnyítést jelent, össze­gezve: a gyár vezetősége átér- zi és lehetőségeihez képest se­gíti a művelődési ház munká­ját. A társadalmi aktivitásnak: azonban az idén is még na­gyobb szerepet keffl kapnia a közművelődési tevékenység­ben. X. E. NÓGRÁD — 1971. március 19., péntek 5 Salgótarjáni utcarészlet Fotó: Céhmester Erzsébet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom