Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-19 / 66. szám

Moszkva es kongresszus előtt (Kiküldött munkatársmik­től) : AZ A IN EH AN V NAP, ame­lyet Moszkvában tölthettem, s az a néhány találkozás, ame­lyet a Szovjet Újságíró Szö­vetség szíves közreműködésé­vel megvalósítani módomban Volt, nem adhat alkalmat ar­ra, hogy valamiféle totál ké­pet nyújtsak Moszkváról, a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusa előtt. Moszkváról beszélek, — külpolitikai szóhasználattal élve, valójában az egész Szovjetuniót értem alatta. Azok a benyomások tehát, amelyek Moszkvában értek, azok a tények és találkozá­sok, amelyeket a szovjet fő­városban volt szerencsém megtudni, illetőleg megvalósí­tani, többé-kevésbé tehát ér­vényesek az egész Szovjet­unióra, erre a hatalmas, ter­mészeti kincsekben kimerít­hetetlenül gazdag, fölhalmo­zott tudásban, emberi akarat­erőben messze kimagasló or­szágra. Azt mondottam, hogy rövid és néhány nap állt csak ren­delkezésemre Moszkvában, mégis hozzá kell tennem, hogy ez az idő mégis számot­tevő és érdekes anyagot nyújtott az újságíró számára. Találkozhattam A. Rumjancev akadémikussal, a szovjet köz- gazdasági élet kimagasló alakjával, az Ekonomicsesz- kaja Gazeta főszerkesztőjével, A. Sz. Pavlenkoval, az Össz- szövetségi Tervhivatal (Gosz- plan) villamosítási és energe­tikai főosztályának vezetőjé­vel; olyan gyakorlati szak­emberrel, mint I. J. Kreme- rueczik-i'jjel, a Moszkvai Ruha­gyári Egyesülés rendkívül energikus igazgatójával, e gyár kollektívájával, munká­sokkal, munkásnőkkel, az it­teni számítóközpontban dol­gozó fiatal szakemberekkel; a Pravda, a Komszomolszkaja Pravda néhán vezető munka­társával, és még sokan má­sokkal, akik közvetve vagy közvetlenül járultak hozzá utam sikeréhez. Az osztankmoi toronyból messzire látni. NEGYEDSZER fordultam meg ebben a városban. Az első és a negyedik találkozás között 14 esztendő telt el, ak­kor a VIT-en voltam a szov­jet fővárosban, és az Ukrajna Szállóban szálltam meg, ame­lyet akkoriban adtak át a vi­lág minden tájáról idesereg- lett ifjúság számára. Száz nyelvű ifjúság zsongott akkor Moszkvában, s ez a zsongás valami sajátosan fiatalos, megkapó bájt adott ennek a már akkor is hatalmas met­ropolisnak. Most ismét az Uk­rajna Szállodában szálltam meg, ma már persze szeré­nyebb szálloda lett az új, modern kolosszusok sorában, de ezer szobájával, városnyi vendégével, éjjel-nappal zson­gó előcsarnokával, éttermei­vel postahivatalával, ma is egyik centruma a szovjet főváros nemzetközi kapcsolatainak. Valahogyan méltóságteljes és komoly lett ez a szálló, ahol a távoli Szi­bériából jött geológusok száll­nak meg néhány napra, a ja­pán, az EAK, vagy az INTER­FLUG repülőjáratainak sze­mélyzete piheni ki az érkezés és indulás között a munka fáradalmait. Amerikai és nyugatnémet, francia, belga, vietnami delegációk laknak itt, burjátok a mongol határ mellől, vottyákok, zűrjének, mordvinok északról, vagy ép­pen ukránok Kijev mellől, laknak itt rövidebb-hosszabb ideig. Ez az ezeregy színű kalei­doszkóp nem egyszerűen et­nikai érdekesség, hanem a di­namikusan fejlődő szovjet gazdasági élet, a bel- és kül­kereskedelem, a bel- és kül­politika „emberekben kife­jezhető” vetülete. Van abban valami szimbólum, hogy ép­pen e szállodával szemben, amely egykor a fiatalság számára, a jövőnek épült, áll a KGST impozánsan modern, hatalmas székháza, a Moszk­va folyó másik partján, és ível el a KGST palota alatt Moszkva egyik legmodernebb utcája, a már sokat emlege­tett Kalinyin sugárút. AZ IS, AKI CSAK először járt ebben a városban, de különösen az, akinek sz már többször megadatott: gyorsan megállapíthatja, hogy e 50 évvel ezelőtt 300 valahány ezer lakosú, mostanra már megapolissá nőtt város életé­nek dinamizmusa évről évre mind gyorsabb tempójú. A széles és korszerű utakon hat sávban hömpölyögnek az au­tók, zsúfoltak az autóbuszok, trolibuszok, megállás nélkül suhannak a metrókocsik, s bármerre tekint az ember, új épületek, új városrészek épül­nek fel szinte egyik napról a másikra. Aki a világ egyik legérdekesebb építményének, az osztankinói televíziós to­rony majd 400 emeletnyi — idáig mehet fel a civil láto­gató — magasságából tekin­tetével be akarja fogni Moszk­vát, annak még napfényes időben is ugyancsak erőltet­nie kell a szemét, oly meg­oldhatatlannak tűnik e fela­dat. Újabb hat Egy balul sikerült átadási kísérlet után, november 114, határidővel, a vasútépítők újabb határidőt tűztek ki a fő­állomás átadására: május első felében elkészülnek az épü­lettel. Addigra a hiányosságokat kiküszöbölik s az annyira óhajtott, és oly igen szükséges állomásépület átadható- átvehető állapotba kerül. Ehhez azonban arra volna szükség, hogy a munkások csoportjai lázas igyekezettel dolgozzanak, máris égjen a munka a kezük alatt. Vezényszavak hangozzanak az állo­más környékén, szóval a munka teljes ütemből haladjon. Ezzel szemben mit látunk? Semmit, abszolúte semmit. Munkások nincsenek, senki egy szöget be nem ver, fé­lik az állomást és környékét nem zavarja. Az aluljárót ugyan lezárták, (nem a vasút!) és az átkelést megakadályo­zandó, még szöges drótkerítést is vontak köréje, de mint­ha csak azért történne, hogy lelkes „sportembereknek” megnehezítsék az átjutást. Megnehezítsék — mondom —, de meg nem akadályozhatják, mert a tilalmi táblát, amit este kitesznek, reggelre ellopják s az anljáró hiányában, élet­veszéllyel is megküzdve, felül járnak át... Az állomásépület pedig bús elhagyatottságban áll. Tar­tani lehet tőle, hogy elhagyott jószágnak nézik, s netán megkezdik lebontását, s lebontván, szcthordását. A májusi átadás-átvételből így nem lesz semmi.,. — y — Havonta félmillió A nógrádi Réfee TenmaTő- szővetkezedíben megindult a mimika. A növénytermesztési feladatok méMett gondosan foglalkoznak az állattenyész­téssel is. Az elmúlt esztendő­ben létesítettek egy 20 ezer férőhelyes baromfitelepet. A tojóstenmelés máris kedvezően aflakuJt A gondos takarmá­nyozás meHefet a tyúkok ailól havonta féürmlMó tojást szed­nek M. A fontos éHélmeeési cikket a közellátás céljára ad­ják. A kereskedelem a tojás átvételére szerződést kötött a termelőszövetkezettel. Az erdőgazdáiségok összevo­nását nagy érdeklődés előzte meg a megyében. Vajon ho­gyan birkóznak meg a feüaida- tokkal. a területiben három­szorosára növekedett Ipolyvi- déki Erdő. és Fafeldolgozó Gazdaság vezetői, a fizikai dolgozók. Az összevonásig ön­álló, a szomszéd megyéhez tartozó, saját munkastílussal, a földrajzi adottságaiknak megfelelő szervezettséggel dol­gozó erdészetek kerültek egy irányítás alá, balassagyarmati széikhellyel. A legdöntőbb, az emberek munkafelfogása, sem egyezett meg mindenben az új vezetéssel. Az összevonással más-más szakmai felfogású embereket vontak olyan, veze­tés alá. amely nagyobb mér­tékben a nógrádi viszonyok­hoz volt kötve. Nehéz kezdet Az összevont erdő- és fa­feldolgozó gazdaságnak jelen­leg a Saügó-vár térségétől a gödöllői dombokig, onnan, a Börzsönyig terjed a határa. A faállománya, néhány helytől eltekintve minőségileg nem a legjobb. Itt kell megemlíteni, hogy a gépesítéssel sem dicse­kedhetnek. A gép kevés és korszerűtlen, is. Ehhez párosul a nagyfokú munkaerőhiány. Ezek mind olyan, akadályok voltak az egyesült erdő- és fafeldolgozó gazdaság előtt, amelyek kéitséighe vonták, hogy meg tudnak a gondok­kal birkózni. Érthető volt te­hát a munkájuk iránti foko­zott érdeklődés. A gazdaság azt a feladatot kapta, hogy fokozza » ten­Vonzóvá tenni a pártszervezetet Ä tagépitő munka tapasztalatai a rétsági járásban A part X. kongresszusára készülődve, a vezetőség újjá- választása során a rétsági já­rási pártbizottság is vizsgálta a járás pártalapszervezetei- nek tagépítő munkáját. Ak­kor arra a következtetésre ju­tottak, hogy a pártépítés üte­me jobb a megyei és az or­szágos átlagnál, viszont a munkaképes korú dolgozók aránya rosszabb a párttagok­nál. Igaz, ezt befolyásolja az a tény is, hogy a járás köz­ségeiből mintegy 4500 a kijá­ró dolgozók száma, s a párt- bizottságnak nincs adata ar­ról. hogy a kijáró dolgozók között mennyi a párttag. A járási párt-végrehajtó­bizottság, de a járási pártérte­kezlet is úgy foglalt állást, hogy az alapszervezetekben előbbre kell lépni a tagépí­tő munkában, aminek egyik fontos feltétele, hogy von­zóvá tegyék a pártalapszerve- zetek munkáját, tevékenysé­gét. A pártépítő munkát segí­ti elő a termelőszövetkezetek megerősödését, a gépesítés ha­tására nagyobb, elsősorban a fiatalok visszaáramlása, az új üzemek letelepítése stb. A járási pártértekezlet óta ugyan még fél év sem telt el, ezért megfelelő következ­tetéseket nehéz lenne levon­ni, egy dolgot azonban már­is meg lehet állapítani. Azt, hogy a rétsági járás alap­szervezeteiben eredményes volt az elmúlt néhány hónap, s 19-70. októberétől eddig 27 új taggal erősödtek a járás alapszervezetei. Míg 1970-ben összesen 31 új tagot vettek fel a párt soraiba, az idén eddig 15 új tag felvételét hagyta jóvá a járási pártbi­zottság. Külön örvendetes tény, hogy az új tagok 41 százalékát a KISZ ajánlotta, 26 százalékuk pedig a nők közül kerül ki. Bár ered­mény, de a járásiai vélemé­nye szerint is alacsony a 41 százalékos munkásarány. El­jutottak odáig, hogy hat olyan alapszervezetben, mint a töb­bi között a Finomkerámia- gyár tolmácsi üzeme, Keszeg, vagy a diősjenői termelőszö­vetkezetben, ahol évek hosszú során át egyetlen űj tagot sem vettek fel az alapszervezet, teeiai közé, most igen jól te­vékenykednek a pártszervezet vezetőségének tagjai. — A községben három alap- szervezet tartozik hozzánk, a termelőszövetkezet, a köz­ségi és az erdészet, ösz- szesen hatvan taggal — tá­jékoztat a beszélgetés során Sógor László, a diósjenői csúcsvezetőség titkára. A já­rási pártértektízlet után, mi is meghatároztuk pártépítési feladatainkat, melyeknek egyik legfontosabb pontja az volt, hogy keressük meg azo­kat az embereket, akik al­kalmasak a párttagságra. Az elmúlt öt évben nem vettünk fel tíz új tagot az alapszerve­zetekbe, viszont erre az évre tíz tag felvételét határoztuk el, elsősorban a fizikai dol­gozók, a nők és fiatalok kö­réből. Elképzeléseinknek meg­felelően a vezetőségi tagok vállalták a legtöbb feladatot. A termelőszövetkezeti alap­szervezetben öt új tag fel­vételét tervezzük ebben az évben. Három hónap alatt három új tagot már felvet­tünk, két fizikai dolgozót, és egy agrárértelmiségit, akiket azonnal megbíztunk különbö­ző munkával. Az egyik fia­tal a KISZ titkára lett. A másikat szocialista brigád szervezésére kértük fel, míg a harmadik, aki traktoros, a téli gépjavítások szervezésé­nél, irányításánál tevékeny­kedik. A községi területi alapszer­vezethez elsősorban pedagó­gusok, tanári alkalmazottak, háztartásbeliek és nyugdíja­sok tartoznak. Itt is öt új taggal szeretnénk megerősíte­ni az alapszervezetet. AVILL- TESZ-nél dolgozók is ide, a községihez tartoznak, ahol előbb pártcsoportot, később pedig alapszervezetet szeret­nénk létrehozni. Ügy érezzük, jó úton haladunk. Most már meggyőződéssel mondhatom: az emberek igénylik, hogy odafigyeljünk munkájukra, magatartásukra, s sokkal úgy beszélgessünk, olyan munkákkal bízzuk meg, mint a párt jövendő tagjait. Előrelépésünknek ez a zá­loga. * Feltétlen figyelemre méltó a járási pártbizottság intézkedé­se is a pártépítési munka ja­vítására. A végrehajtó bi­zottság irányelveket dolgozott ki, amelyben az általános feladatokon túl meghatározta a különböző szervek tenniva­lóit is. Az irányelvekben ki­mondják, hogy a pártépítés ütemének növelése fontos, de semmi esetre sem csökkenthe­ti az új tagokkal szemben tá­masztott minőségi követelmé­nyeket. Megállapítja, hogy je­lentős tartalékok vannak a járásban, különösen a ter­melőszövetkezetekben, az új ipari üzemekben, nem utolsó sorban a nők és a fiatalok kö­zött. Itt hangsúlyozzák azt is, hogy a jövőben mind job­ban be kell vonni a párton- kívülieket is a különböző po­litikai akciók végrehajtásába. Nagyobb szerepet azonban a pártapparátus, a pártvezető­ségek tagjainak szánnak, hogy mind többen megismerjék a Szervezeti Szabályzatot. az abban foglalt kötelezettsége­ket, és a párttagsággal járó jogokat. Az irányelvekben külön fe­jezetben határozták meg a járási apparátus munkáját, a sok közül azt, hogy a pártde­mokrácia fejlesztésével, a pártfegyelem javításával se­gítsék a pártépítési munkát, és járási szinten létrehozzák a pártépítési munkabizottsá­got. Meghatározták a tennivelö- fcat a csúcsvezetőségek — köztük a pártonkívüliek mar­xista nevelését, az alapszer­vezetek feladatait, hogy le^ gyenek személyre szóló elkép­zeléseik a tagépítő munká­hoz, s rendszeresen adjanak számukra pártmegbízatásokat. A tömegszervezeteknek taná­csolták hogy a jól dolgozókat javasolják a párttagok sorába, a KISZ-szervezet pedig él­jen az ajánlási jogával. Figyelemre méltó a rétsági járás pártépítési kezdeménye­zése. A reális elképzelések megvalósítása pedig azt je­lenti majd, hogy áj, fiatal tagokkal erősödnek az alap­szervezetek, vonzóvá tud­ják tenni a pártmunkát a pártonkívüliek számára is. Somogyvári László Kiállták az erőpróbát meles hatékonyságát, növelje eredményességét és lépjen élő­re a £a feldolgozásában is. Énnek érdekében, növelni kel­lett a faikitermélésit. A hely­zetüket nehezítette, hogy az összevonás következtéiben a dolgozók nem ismerték egy­mást. Az anyagi és műszaki felkészültségük nem volt ki­elégítő. Ég mindezekhez páro­sult egy olyan, kedvezőtlen Időjárás mint az élmúlt évi. A felázott erdőben sem a gép, sem az emlber nem tudta a követelményeknek megfelelő munkát kifejteni. Az erdőgazdaság éLőtt min­dennél fontosabb volt a lakos­ság tüzelőfa-aHátása, mert a tét élhúzódott. Erre ikéllett összpontosítaniuk minden gé­pet. Ez viszont azt vonta ma­ga után. hogy a fafeldolgozó üzemek maradtak nyersanyag nélkül, amely érzékeny anya­gi veszteséget jelentett a gazdaság száméra. Az eredmény : nyereség Ilyen nehézségekkel indult az Ipolyvidéki Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság az elmúlt esztendő első félében. Mivel a vezetők nem vesztették el hi­tüket, a fizikai dolgozók el­ismerésre méltó, kemény mun­kát végezitek, 13 millió 725 ezer forint nyereséggel zár­ták az évet. A napokban ke­rül sor a nyereségrészesedés kifizetésére, amely 22 munka­napra eső bérnek felel meg. Jogos az a kérdés, hogyan tudta ezt az eredményt elér­ni a gazdaság? Aki járatos az erdészetekben, a gazdaság központjában, megfigyelhette, hogy 1969 őszén, szánté min­den dolgozóra kiterjedően, nyíltan feltárták a gondokat. Beszéltek arról is. keményen kell dolgozni, hogy a gazda­sági vezetők eredményekről tudjanak beszámolná. A ta­nácskozást a gazdaság , szak- szervezet és a párt vezetői tartották. Elmentek az erdei munkásokhoz, az erdőművelést végző asszonyokhoz, a szállí­tást végző dolgozóikhoz. Ott voltaik a fafeldolgozó üzemek­ben, a műszaki erdészetnél, hogy mindenki ismerje: a gazdaság létkérdése összehan­golni a munkát. Ezt kívánja, a népgazdaság iránti köte­lezettség teljesítése és a gaz­daság dolgozóinak tisztes meg. élhetése is. Száztíz brigád Az elmúlt év elején a gaz­daságiban. egymás után szület­tek a versenyvállalásolk. Száz­tíz brigád kötött szocialista szerződést a imumíka végrehaj­tása érdekéiben. Egyéni válla­lások is történtek újításokra, korszerűsítésekre. Ezt követő­en, ha a munka megkövetelte, vasárnap is zúgtak a fűrész­gépek. csattogtak a balták az erdőkben. Amikor a szállító­gépek elakadtak a járhatat­lanná vált erdei utakon, alá közelben volt, menit segíteni. A munkának egymás után születtek az eredményei. A lakosság időben megkapta a tűzifát. Az ipari fáiból ex­portcélokra szállítottak 34 ezer 227 köbmétert. Tízezerayolc- százhetvennyole köbméter fá­ból különböző termékeket ál­lítottak elő. Készítettek ví- kendházakat, bútorokat. Ami a legmegkapófob vott ebben az igyekezetben; mindenki termi akart a gazdaság érdekéiben. így alakult, hogy a sok-sok nehézség ellenére eredménye­sen zárták az elmúlt eszten­dőt. A dolgozók összekovácso- iódtak a munkában. Ma már az új sikerekért fáradoznak Ez az év sem lesz könnyebb. Csak a gépeik felújítására — amely nélkülözhetetlen — tíz­millió forintra van . szüksé­gük. Kevés a munkaerő, kor­szerűsíteni kell a bonyolult erdei munkafolyamatokat, ja­vítani kell a fafeldolgozást, Az emberek szakmai felké­szültségét is emedni kell. Ezer­nyi a tennivaló. Biztató azon­ban, hogy az erőpróbát ki­állták. Az erdő. és fafeldolgo­zó gazdaság dolgozóira számí­tani lehet. B Gy NÓGRÁD - 1971. március 19., péntek F ázzon » NÖGRÄD-nak! Herbst Rudolf (Jobbágyi); A rkapuban című fényképére a zsűri 6 pontot adott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom