Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-16 / 63. szám

^Képerny ő e&Stt

Sgévcies csalódások.

Az elmúlt. televíziós hétben kiéit műsor ale tekintettünk különleges vánakoiaásaál, s meg kell mondaminic, mindkettő után bizonyos csalódottsággal és hiányérzettel , keltünk fel készülékeink ellöl.

Sükiösd Mihály Ültköáberi című tóvéfilmje a műsoneűö- aetes alapién azért ígérkezett iiagalmasain érdekesnek, mert a témáié!vetés rengeteg lehetőségeit kínált az írónak, két ellentétes ideológiai saerríbeatí- tésére és dialektókius megirt- köztetésére. A dicséreteaeni bátor írói vállalkozás azonban végül is csupán íelszínlboraoétó szópánbajba füffiadrt, mely sem élére, sem hálna nem vitt semmit, — a szembesülő Jenek egyikét sem győzte meg semmiről, nem rendítette meg világnézett alapállásálban. A hires nyugati filozófus a tinta! magyar újságíróval va#6 dte- kmrzusiban csakúgy nem válhatott mássá, minit ami, — s hasomiképp a történés újságírója sem igen lett Irijorib

saocatadÉsiba —, legfeljebb vafe- móifiéle emberi-erkölcsi ferm- koltséglben, magasrendűbbség- ben teoszeJgövé az esemény méUékvomulaitálbaat, a szerelmi kaland végkifejletében.

Sok-sok igénytelen vádfiel- kozás után mégis, mindezek ellenére, üdvözölnünk kell Sü- kösd Mihály írói és Szlnetár Miklós rendezői vállalkozását, mert becsületes művészi törekvéseket hordoz fogyatékosságaival egyetemben is.

Hagy eiőkésaület jeáibemezte az immár két és fel esztendős Fórum műit he® jelentkezésiéit. A szerkesztők ez alkalommal nem mindennapos feladatna válHaiíkoztiak. Heves szovjet közgazdászokat, szer- kesBtőt-taültöt, űrhajóst, saem- letrókait, potefákai kommenitá- tort hívtak: vendégül, hogy válasz* kérjenek a Szovjetunió mai politikai, gazdasági, tudományos és kulturális éleiéivel 'kapcsolatos közönségriniVIIrllfMfaiini

A szokatlannal nagy apparátussal dolgozó műsor azomban — Megyeri Károly műsorve- zetónélben — sajnos, meglehetősein szüikére sikerült. Az érdekes vendégek a műsoridő nagyobb részében érdektelen kérdések megválaszolására kényszerűitek. S ez kifejezetten a szerkesztés kontójára írható, mert az elénk mutatott anyaghalmazból jobb érzékkel szelektálhatott volna a műsorvezető és nagy számú vidéki és stúdMbeOii segédlete.

A vállalkozás mindenesetre jó tanulság lehet a következőkre, leginkább abbén, hogy a ^»onibaaiestásra törekvés nem azonos a műsor szabadjára engedésével, mert ez esetben az egészséges alapelgondol ástál való elsodnódás veszélye fenyeget, s a műsorvezető kényteüeni-keüefflen, afcarva- akaraÜEm vezetette váHfflk. így a vendégek nagyrészt hiábavalón pazarolták értékes idejűiket.

Elúszott 25 ezer forint

Naponta fceftett voirsa postára adtai a pénzt. Nem east tette, hanem havonta három- négy alkalommal adta fel a bevételt — különböző összegeket — a csekkliapokon. Eisrich Jáaaefné 19 éves Salgótarján» lakos tavaly augusztus 21-én került a Szövetkezetek Nóg- sári megyei Értékesítő Központjának kezelésében levő 16- Os számú zöldség- és gyü- mjolicsboltba, a Bajcsy-Zsöínsz. iky útra. A miniüzlet; vezetését egyedül látta el és fgy az admiiHSZtrációt, a pénzt te ő kezelte.

A fiatalasszony nem tnd számot adni több mint 25 ezer forintról. Nem tudja megnevezni, hogy férjével mire költötték a pénzt A férjét ofooft- ja. A 29 éves Eisrich Józsefnek nézeteltérése támadt munkahelyén és kilépett az üzemből. Nem áHt munkába, léha életmódot folytatott. Reggel elimeuít otthonról, hogy

mánkat teres, és este hazajött nem egyszer ittasan. Kártyázott is! Miből?.. A zöldséges gyümolcsiüzlet bevételét dézsmálta a házaspár több mint két és fel hónapon áit. Kénysasífette feleséglét, hogy kisébb-nagyobb összegéket adjon át a bevételből. Nem egyszer együtt indultak szórakozni és a barátok is italt kaptak. Hiába a ijamécsvezető bíró kérdése, hogy legalább egy dolgot nevezzenek meg. amit a pénriből vettek. Nincs válasz. A pénz elúszott, ételre, italra, szórakozásra. Az üzletben november 2-án leltároztak. KSrorrtattak 13 583 • forint hiányt. Azt gondolnánk erre észbe kapott Eteridhné, de nem ez történt Tovább folytatta a manápulációt Űja/bb leltár volt az üzletben november 25-én, s ekkor 12 282 torint hiányt állapitat- tak meg.

összecsaptak a hullámok a

házaspár férjé felett:. A féli, aki hónapokon át a féleség nyakán, helyesebben a bolt pénzén élősködőit, decemberben már munkába állt. A bíróság előtt konokul ismételgeti az „igent”. Dacosan mondja; úgy van, ahogy a feleségem mondja. Mintha nem is érzékelné, hogy 25 ezer forint bizony nagy összeg.

A Salgótarjáni Járásbíróság Eisrich Józsefeiét folytatólago- aan bűnszövetségben elkövetett társadalmi tulajdönit károsító sikkasatáelbain mondta ki bűnösnek és egy év szabadságvesztésre ítélte. Férjét Eisrich Józsefet folytatólagosam bűnszövetségben és felbujtói minőségben elkövetett társadalmi tulajdont károsító sikkasztásban találta bűnösnek a bíróság és egy év négy hó. nap szabadságvesztesre ítélte. Az elítéltek enyhítésért; fellebbeztek.

— szokás» —

Korszerű módszerek a kereskedelemben

Köztudomású, hogy a teskerestoedelrm értékesítés! formák világszerte átalakulóban vannak. A régi, személyes kapcsolatokra épülő, úgynevezett patriarchális kereskedelmi tormát táirgyiaBultalbb módszerek, minit például az önikdsaoligáíás váltják fel. Megyénkben, ahol az élő munkával takarékoskodni kell, nem is csak a fogyasztó kényelmét és érdekét szolgálja a korszerűsítés, hanem a kereskedelmét is. Az ipar előre csomagolt árucikkekkel igyekszik máméi jobban ellátna a kereskedelmet.

A KÉVE

A rugalmas atkák tiaztooctest a korszerű küvetelimenyeik- hez megkívánja az is, hogy közvetlenebbül jetontkeziík a szövetkezeti kemeékedétem konfcurremieiája te, hiszen az új gaasdaságárányítási rendszerben megszűnt a (kétféle kereskedelem területi elosztásai, elhatárolása. Salgótarjánban de megjelent a konkur- rencia. A kiskeneskedelmá vállalat kénytelen volt megszüntetni egyik élelmiszerüzletét a városközpontban, mivel az épületet lebontották. Mire a kdékereskededmi vállalat pótolhatta volnia ezt, a MÉK a közelben megnyitotta üzletét. Egyidejűleg azon,ban ez a komkurnenoia naigyon hasznos is, hiszen mindkét fél igyekszik több árut és nagyobb választékot biztosítani a fogyasztónak. A forgalom emelHmm rTlir*a-i n nrrlrí rtir»ii->^rfci‘ -a^Muüfe a

fSQC06G>6 TÜSSSOIllt ŰOW0C S

kedelem hasznát.

Űjabban divatba jött új szerű, kereskedelmi társulások létrehozása is, anát a kon- kunnencián kívül takarékossági meggondolások te ösztönöznek. Az egyik vállalat például a társult vállalatoknak is beszerzi az almáit, diót, mákot, vagy más keresetit cikkeit, amiinék a forrásához ő közelebb áll. Egy ilyen népszerű, új csoportosulás tagja aNóg- rád megyei Élelmiszer-kiske- reslcedélmi Vállalat is, amely Bács-Kásfcun, Békés és Heves megye, valamint Cegléd és Szolnok vállalataival közösen megalakította a KÉVE nevű társulást. KÉVE; Közép- magyarországi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatok Egyesülése.

Visszatérítés a fogyasztónak

A KÉVE tagjai jelenleg szerződéseket kötnek a nagyüzemi gazdaságokkal zöldséges gyümölcságiényeiik biztosítására. Növelni kívánják a hartánmenti csereforgalomfoan beszerzett árucikkek listáját is. A munkaerőgondok enyhítésére a Ceglédi Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat új, ösztönző bérezési rendszert dolgozott ki, amely úgy bevált, hogy az egyesülés többi öt tagja is át akarja venni a módszert. Megkezdték az előkészületet a fogyasztókkal való kapcsolat további elmélyítésére, az újszerű visszatérítési rendszer bevezetésére.

A tapasztalat azt matatja,'

hogy a lakosság igénye külön is megköveteli a kereskedelem ügyes rugiailimasségát. Így például több alapvető élelmiszer forgalma csökkent; 1970-ben cukorból 7,6, lisztből 6,7, kenyérből 6,5 százalékkal kisebb forgalmat bonyolítottak le mint 1969-ben, s ez a csökkenő tendencia már korábban megfigyelhető volt. Ezzel szemben az élelmiszer-forgalmon belül a kereslet egyre inkább a vitamindús, tápértékben gazdag ételek, élelmiszerek irányában tolódik el: 78 százalékkal növekedett a korszerűbb táplálkozási igényeket kielégítő áruk forgalMegezi a palackozó

A lakosság igényeihez ail- kalmarikodva tervezik a vállalat a nyens és félkész élelmi oikkek csomagolt forgalomba hozását, hogy ezzel is köny- nyítsenek a dolgozó nők háziasszonyi gondján. Nagyon keresők a palackozott tejet is. Egyelőre azonban a gyöngyösi tej palackozó üzem csak Salgótarján területére, Nagv- bátomyba és Kistenanyére vállal szállítást, mivel a boltok és az üzem közötti távolság nagy. Viszont biztató, hogy termelőszövetkezeti társulások jönnék létre polietilén csomagolásban, fiteres, félliteres és kótdecis kiszerelésű tej forgalmazására. Ez az iskolák tej ellátását te megoldha tóvá teheti.

A Dávid család

A Ktebágyon és Buják közötti domboldalon húzódik meg Hényelpuszta, ez a közigazgatásilag Bajákhoz, mezőgazdaságilag pedig a Sáráid Állami Gazdasághoz tartozó kis település. Az állami gazdaság tehenésztelepe kapott itt helyet.

Mindössze 36 család él a tanyán. A „legnépesebb család" címért azonban egyikük sem vetekedhet Dávid Istvá- a Dávid házaspár IS gyermeket nevel, hwfih, nemcsak a tanya,

<3alsAi "Pongrác ;

if.

Amikor a lány, Csipkay barátságának mentésére, kettős játékot kívánt folytatni, érzelmesen és finoman megemelte a kalapját.

„A legkisebb harag és minden neheztelés nélkül veszek magától búcsút...”

1913-ban megtartották az eljegyzést.

1914. kora tavaszán a Nemzetiben A kicsinyek című színművet próbálják. Ducién Népoty, Párizsban már sikert aratott családdrámájának egyik főszerepét Beyer Gizella játssza.

Ekkor már jól ismeri a színházat: nemcsak a főbejárait, hanem a hátsó lépcső felől is. Idestova három akadémiai év van mögötte. Sok statisztá- lás. És két kis szerep.

Már sokszor látta Blaha Lujzát, aki nemcsak legnagyobb alakja, megszemélyesítője is egy műfajnak, amely az ő hangján trillázott, csattogott, s vele együtt nehezedett el; kihallgatta Rákosi Szidit, Thália legbuzgóbb ke- rítőnőjét, amint ki sérte thistó- riáit mesélte, vagy a Király Színház sikereiről beszélt, ahol az ő zseniális, lump fia,

Beöthy László az igazgató; rácsodálkozott Ódryra, az értelem, s a férfias szigor művészére, amikor ihletett mérgében letépte és sarokba vágta a parókáját, amelyet a színházi fodrász rosszul ragasztott a fejére; mulatott Rózsahegyi Kálmán faluvégi kedélyén, folytatásos vadásrihistóriám; meghallgatta Somlay Arthur vándorszínész-korabeli történeteit, bizonyos felvidéki szépasszonyokról és nyitva hagyott ajtókról; barátságot kötött Cs. Aczél Ilonával, Csathó Kálmán feleségével, aki már az első köszönéskor a szeretetébe fogadta ...

Más újdonász színésznő, ennyi élmény és intimitás birtokában, már bennfentesnek képzelné magát. De Beyer Gizinek, a színház még feszélyező vendégség. Az ő közérzetében a zsinórpadlás túl magas, a nézőtérnek nem látni a végére, a reflektor csak a hibákat világítja meg, a díszletek mögötti terület sötét, mint gyerekkorának legtávolabbi szobája. Itt félni, mosolyogni és hízelegni kell.

Első nyilatkozatában, amelyet a Népoty-darab premierje előtt ad; az egykori, matrózruhás kislány kísért, úgy lép a kávéházba, mintha szülei

tilalmát megszegve, kíváncsiságból szökött volna be.

„Én A kicsinyek-ben Villa- rét Fanny szerepét játszom, de nem tudom, mit mondjak róla, mert tőlem még sohasem kérdezett ilyet senki, és nem tudom, mit szokás ilyenkor mondani. Csak azt mondhatom, amit most a premier előtt érzek, mégpedig: hogy A kicsinyek a világ legjobb, legdrágább darabja és Fanny a világ legnagyszerűbb, legfontosabb szerepe, mert én játszom, és mert a Nemzeti Színház színpadán játszom,

fejein. Nagyon saepen meg

szeretnék kérni mindenkit, hogy ne legyen hozzám túl szigorú, hanem fogadjon olyan jóakarattal és szeretettel, mint a Nemzeti Színház igazgatója, rendezője és a többi nagyok, akik irántunk, kicsinyek iránt olyan jók voltak, hogy nem tudom nekik elég szépen megköszönni."

Kétségtelen, hogy ebben — a szerep hangnemében előadott — nyilatkozatban akad jó adag megjátszott szerénység, tudatos szenvelgés, sőt hízelgés, is a „nagyoknak”; de

NÓGRAD — 7971. március 16., kedd

életemben először. Ebből mindenki tudhatja, hogy milyen boldogságot jelent számomra ez a szerep, de tudhatja azt is, hogy milyen nagyon félek attól, vajon hogyan fogad engem a közönség, amelyre gondolni is alig merek, mert mindjárt szédül a

a póz mögül nem nehéz kihallani a félelmet.

A kicsinyek április 24-i bemutatójának azonban nincs sikere. Mindössze három hétig játsszák, s nyolc előadást ér meg.

(Folytatjuk)

de az egész járás legnépesebb

családja ez.

A kopogtatásra alacsony termetű, fekete hajú, kövérkés fiatalasszony nyit ajtót. Bevezet a szépen berendezett, tiszta lakásba, hellyel kínál. Míg beszélgetünk, ő a tűrihely körül sürög-forog, készül a vasárnapi ebéd.

— Tizennyolc éve, hogy egybekeltünk a férjemmel, és 16 esztendeje lakunk a tanyán. A férjem rakodó a Szilák! Állami Gazdaságban, én sokáig a tejházban dolgoztam. Egy éve kivettem a szülési szabadságot, most már gyermekgondozási szabadságon vagyok. Nytáchánapce a legkisebb lányom. Ennyi gyerekre mosni, főzni, takarítani, meg még dolgozni is, nagyon nagy teher lenne, egyelőre nem merek vállalkozni rá.

Dávidné — itt Margit néninek nevezik — nem azért mondta ezt, mintha megijedne a nehézségektől, vagy különösen a munkától. 13 gyereknek gondját viselni, nevelni nem kis feladat. Ezt mindig is tudta, de nem félt a munka nehezebbik végét megfogni. Legidősebb fiai már saját lábukon állnak.

László a legidősebb. Már nős, Kányáson lakik. István fia ipari tanuló Vörösmajorban. Irénke és Margitka is dolgozik már. Anna, Ilonka, Kati, Gyuri, Mihály és Tibi iskolások. Bujákra járnak iskoláiba. Csak a buszbérletültore 160 forintot kell félre tenni minden hónapban. Éva és Péter még nem érték el az iskoláskort. Gyöngyike, a legkisebb pedig most a család kedvence.

Hogyan lehet ekkora családot etetni és ruházni?

— Nagyon nehezen — sóhajt Dávidné. — A férjem 2000 forintot keres, a családi pótlék 1590 forint, én pedig 600 forint gyermekgondozási segélyt kapok. Segít még a két nagylányom is. Ami így összejön, csurran-cseppen, azt kell beosztani. Méghozzá nagyon alaposan, J0! megnézni

a forint helyét.

Nem is lehet Dávidéknál

baj a beosztással, hiszen ha lassan is, de kerül a családnak minden. Van már motor- kerékpár, ígdió, tévé, mosógép, lemezjátszó, még varrógép is akad. Ennek van a legtöbb „dolga", hiszen a szakadt ruhákat, ezen varrja meg, hozza rendbe a mama.

— Csak egy valami hiányzik— — sóhajt Dávidné. Hangja elcsuklik, két könnycsepp gördül alá a szeméből. Elpityeredik a két nagyobbik lány is, j<51 tudják, miről van szó. Az apa bizony gyakran felönt a garatra...

—■ Többször volt már elvonókúrán is, de nem változott semmi. Én vesaem fél a fizetését, mert nincs nála biztonságban. Nem tud lemondani az italról, és így még nehezebb a helyzetünk.

Az utolsó szavakat Dávid István is hallja. Védekezik:

— Rabja vagyok az italnak. Ha megiszom egy féldecit, a többiért már valósággal reszketek. Próbáltam már pénz nélkül járni, hogy ne tudjak venni egy pohárral sem, de akkor meg a barátok vettek, kihozták a kocsmaajtó elé.

Aztán csendben leül, és hallgatja a feleségét. Margit néni elmondja, hogyan osztja be a havi 4100 forintot.

— Minden hónap 10-én nagy bevásárlást rendezünk, ilyenkor vesszük meg a lisztet, zsírt, cukrot. A tejet, kenyeret naponta, persze. Az üzletben vásárolt élelmiszereket a háztájiból kikerülővel pótolja. Csirkét, kacsát nevel, most két disznója is van.

Közben megfőtt a vasárnapi ebéd. Kikiált az udvarra, egymás után jönnek be a gyerekek. Élvezték kinn a későn leesett havat, s mast kipirult arccal ülnek az asztal mellé.

Az anya merőkanalat fog, és 14 felé osztja a levest.

— ruman —

Múzeumi program

A budapesti múzeumok márciusi programja, amely a Központi Múzeumi Igazgatóság propaganda- és népművei- lési csoportjának kiadáséiban jelent meg. gazdag és változatos művelődési, szórakozási lehetőséget ígúr az érdeklődők- nék. E hónapban három új kiállításit tekinthetünk meg, Fáy Lóránt emlékikiálllítását a Magyar Nemzeti Galériában, a Párizsi koimmiün című tárlatot. amelyet a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum rendez a Magyar Nemzeti Múzeumban, a hónap második felében pedig Szabó Gyula kiállítását ugyancsak a Nemzeti Galériá- bain. A tájékoztató egyébként a múzeumi kiadványokat is ismerteti