Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-18 / 41. szám

Színházi estek » Előnyös-e társadalmi ösztöndíjasnak lenni? SALGÓTARJÁNBAN te. «gyen «gy A MaasSoajábéJoot néawe £e#­Á Macölfoaíjátiíftről, a «zctoo- Ua színiház salgótarjáni új be­mutatójáról való mondiaradói- mat tulajdonképpen vallonnál félévei fceű efkezdemem. Örkény István nevével h»- sroraegynéhány ówvel ezelőtt, legelső művei egyike, a Budaii böjit című elbeszéléskötet né­vén ismerkedtem meg. Sajá­tosan szuggasszrv hangú írásai a háborús idők tragikus mcB- zanatet rögzítették ott, e különös, máig ható élményem a kötet címadó története egy széthullásra ítélt budai csa­lád tragikomédia ja az ostrom légáradban. öritenty a műfajok sokféle­ségében otthonos alkotó. Egy tószom kéteégbeiein, hogy bór­áé formát váláséit témája ke­netéül, az árasok java nászét színpadon is helytállónak ár­ai az olvasó. Örkényihez fűző­dő korád élményemet vélem igazoltnak számos későbbi mű­ve, s most a Maostaajáték esetében is. Ugyanakkor v4- raomylag kevés az eredetileg is színpadra szánt munkája, közülük is a még 1348-ban készült Voronyezs csak nap­jainkban jutót közönségnyi'l- váno6ségboe. — igaz vászon*, hogy a Tóték című tra@ikamé- diája méltán nemzetközi aj­kért hozott a szerzőnek. Érdekes megfigyetad, hogy Örkény témavilágát többség­ben az elmúlt társadalom kö­zéposztályának alakjai tolták be, művidben a polgára közép­osztály bomolásd és széthultósi foftyiamaittának lehetünk szem­lélőd. E folyamat írói megjkö- zélitésd módja, láttató szándé­ka tragikomédiában valósul meg, tragikus és groteszk ele­mek keveréke, s ez sajátosan fanyar érzelmi és gondolati folyamatokat vált ki o»vasod­ból és nézőiből. Örkény levitán Maoskajátéka tarnak idején kisregényként született irodalmi létre s elő­ször fűmként próbálták áj műfaji közegbe üStetai az erős drámadságú történetet A re­gény szerkezeti építkezése azonban efflenállt a kúséstet- nek, de jó ideig a szénparinak oratertka® válWozat, de a MacskajáSék mégiscsak epika maradt így jött létre egy kö- wettoező átekakoMs, mely végül is országos elsőikén Szolnokon kapott színpadot és tánsudatat A történet özvegy Orbánná vaaskodésa a múló idő ved, környezetével a a tánsadadmí morállal, koravemcdókkal — melyekkel szemközt találja magát. Ezek eilen vívja har­cát, a kudarc biztos tudatában is foggal, körömmel; nevetsé­gességében is tragikusain. És minden komikuma ellenére ven valami nagyszerű ebben az akarásban, ebben a vere­ségre ítélt harcban, mert mégiscsak akadnák apró győ­zelmei. Muttert tudhat maga mögött a (könyörtelen elmú­lás felé haladón, nem úgy, mint művére, Gáza, aki fietel- ságébaa sem ment agarában étad, élweznd az élet örömeit. És habár imradlkettőjüfcne egyazon sors vár, mégis Er­zsié, öot. Ortoánméé és nem Gázáé a szebbet, tartalmasaib- bast összegezhető, amire azt mondhatja: nem bántam meg semmit, ha újra kezdhetném, minden* ugyanúgy tennék, ahogyan tettem. A hédátlanább. a társadalmi konvenciók szerint nevetséges, elítélendőnek és megvédendő­nek kategorizált életforma kétségfówül össv. Orbámnéé, mégsem egyszerű eldönteni, hogy vele ellentétesen Gázá­nak van-e igaza, aki feladja az élet kfnálllkiará, vagy még elérhető örömeit, s az elmú­lás kétségtelen ténye miatt efewe kriptába temeti termé­szetes emberi ösztöneit, érzel­meit. Ha szabad úgy fogalmazná: van abban valami karakán­ság; ahogyan özv. Orbómné lázad — s persze, van benne sajnáilatraméltón komikus is, de éffleaporatiként nővérének élete pusztám sajnálatra méltó, mert kezdettől siváran múlott, nem hordoz emlékezni való érdemeset; sem Bakereket, sem kudarcokat. Semmit nem hor­doz. vetődik a kérdés: válóban drámád művél aüumk-e szem­közt? Ment mi történik tulaj­donképpen a színen?.. Való­jában gemma. Hód családi le­vélváltások monölogirált diar lógósainak, bőd tetefonibeszél- gertéseknak vagyunk hallgatói, de vélő”, egyidejű színpadi cselekvésnek a legritkábban. Sőt, táléin csak egyetlen jele­net erejédg, a darab záró moz­zanatába«, a nyávogásé játék pdfematadfoam, — ez vá6zorat valami különös benső feszen­gést, idegességet keltőn éltei- szftja a nézőt a színpadtól, a történés személyedtől. Mintha szigetel őfadat akarna húzni a játék és a valóságos világ közé, holott a téma karámit- sem abszurditás, hanem ecete­sen létezóbőd táplálkozó. Adós vagyok még az arra adandó válasszad.: drámád mű BzifletetitHe végiül is a novellá­ból? önkény István, számos műfaj remek művelője e vál­lalkozásán ’ belül is aranyi mű­faj sajátosságát, különféle kö­vetelményét káván ja egymás­sal taegibékéltetm, színpadi egyensúlyba fogni, harmoná- zátetná, hogy a bartkochbák- ban használatos „is” lehet csak a megközelítően helyes válasz. Hiszen önkény leg­több írása — iránt előbb bi­zonygattam — műfaji érte­lemben egy kissé valahol drá­ma is. A Macsfeaijátték a Szigligeti Színház előadásában megkapó élmény. Ez a rendező Székely Gábor mellett Hegedűs Ag­nes, Koós Olga, Gyimesi Pál­ma elsőrangú játékának érde­me, de kiválót nyújtott fel­adatában Bángyörgyi Károly, Kaszab Arana, továbbá Bókái Mária, Bodnár Erika, Kukacé József és ifj. Tatár Endre úgyszintén.. A heves előadási tempóks- váoafanófaos: Fehér Miklós ter­vezett jól alkalmazható szín­padképet. Barna Tibor Egyes értetaráségs murikar körökben jelentkező szakem- berínség akaratlanul is az ösztöndíjrendszer kiszélesí­tésének szükségességét tárja a megye vállalatai, intézmé­nyei vezetői elé. Ugyanakkor vannak olyan jelzések, hogy e területen nincs minden rendben. Erre utalnak azok az észrevételek, megállapítá­sok, amelyeket egy átfogó NEB-vizsgálat tárt fel. A tapasztalatszerzésnek három módját választották; 70 társadalmi ösztöndíjjal végzettől különböző adatokat kértek be, 70 felsőoktatási intézményünkben tanuló társadalmi ösztöndíjastól különböző kérdésekre kértek választ, végül 26 helyen hely­színi vizsgálatot végeztek. MSórt csökken a számuk 7 A felsőfokú intézmények­ben tanuló ösztöndíjasok 65—75 százaléka munkás származású, elsősorban az ipari üzemekben dolgozó fi­zikai munkások gyermekei. Huszonhat vállalatnál 146- mak van érvényes szerződése, 135-nek pedig érvényben van a korábbi szerződése. 1968- tól egyre kevesebb egyetemi hallgató köt szerződést. E tekintetben az elmúlt eszten­dő jelentette a mélypontot. Miért húzódoznak a szerző­déskötéstől a fiatalok? Az ösztöndíjasok szerint nincs olyan különbség az ál­lami és társadalmi ösztöndíj között, amely megérné a hosszabb távú elkötelezettsé­get. A már dolgozó, volt ösztöndíjasok elmarasztaló véleménye vállalatukról sem lelkesíti a fiatalokat. Gondot okoz, hogy legtöbb szerződés­ben nincs megjelölve az a munkahely, amelyet be fog­nak majd tölteni, ugyanak­kor az előrelépésre sem lát: nők biztató távlatot. A fel­vételi vizsgán sincs előnyben a szerződést aláíró fiatal, még azonos felvételi pont- szám esetén sem. Rossz ha­tást vált ki, hogy a nyári gyakorlatra nem az ösztön­díja* adományozó üzemeibe kerülnek. Sok MVúimívalót hagy maga után a gyárak vezetőinek és a fiataloknak a kapcsolata is. MH mondanak a vállalatok vezetői? Többségük eiegedett a fia­talok felkészültségével, igyek­vőnek és szorgalmasnak tart­ják őket. Ugyanakkor hozzá, fűzik, hogy nem érdemes ösztöndíj adományozásával biráosdtarai a szakember-után­pótlást, tekintettel a szerző­désszegések számának növe­kedésére. Ugyanis egyes vál­lalatok a kényelmesebb és kevesebb kockázatot jelentő utat választják: elcsábítják a volt ösztöndíjasokat. Mivel ezt minden következmény nélkül megtehetik, nem ér­demes három—öt évig külön­böző anyagi, erkölcsi támo­gatást adni a fiataloknak — vélekednék többek között a Nógrád megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál, a salgó­tarjáni öblösüveggyárban és még sok helyen. Az előbbinél tíz év alatt 20, az utóbbinál pedig öt év alatt 6 fő bontotta fel a szer­ződését munkába lépése után. Az okok kötzött az indokolt családi problémák mellett döntően a jobb élet- és mun­kakörülményeket, valamint a magasabb fizetést találjuk. Hogyan látják a kiutat? A vállalatok gazdasági, pánt- és tömegszervezeti ve­zetői a társadalmi ösztöndíj­rendelet előnyeinek elismeré­se mellett néhány módosítást javasolnak: a társadalmi ösz­töndíj felemelését. Vélemé­nyünk szerint a második vagy harmadik évfolyam hallgatóival célszerű szerző­dést kötni, mert erre az idő­re már kialakul a fiatalok­ban, hogy melyik szakot vá­A balassagyarmati járás több községében már régebb­ről srá van iskol anapkozik létrehozásáról. Különösen — Figyelj rám... egy óvatlan pifllaraabban Lucky italába csempészek valamit, ami minden utóhatás nélkül azonnal végez vele. A szívéhez fog kapni, de ón már élőbb felkelek és a mosdó félé indulok. Ahogy elértbem a mosdót, kérj te is elnézést és menj a nőd toaletthez. Annak a peronra is van kijárása. Megkerülöd és a túloldalon kijössz a parkírozóba. Lucky kocsijánál várlak. A ragyás Charieyt a művelet ide­jére valamilyen nesszel elküldöm a közelből... csak te ügyelj köhintésemre... — Jaj, istenem, én úgy félek. Ha Lucky bármit is ész- rewesz és nem sikerül a terved, mindkettőnket megölet. — Erre ne gondolj. Aminek meg kell lenni, annak meg kell jennd, drágám. Ne aggódjál. Te csak kezdjél valami női csacskaságba, amikor én köhintek, hogy ezzel eltereld a fi­gyelmét. A többit bízd rám... Ha isten is úgy akarja, két óra múlva már a comói ház felé robogunk. — Az olyan félelmes... — és Maria megborzongott. — Egy napot kibírunk benne. Annyi kell, amíg meg­szervezem a dolgokat, utána úgyis Svájcba megyünk. Most pedig, azt hiszem, indulhatunk, mert a nápolyi gép utasait szólítják. nagy szükség lenne ezekre a nagy termelőszövetkezeti munkák idején, amikor a tsz- ben dolgozó asszonyoknak bi­zony kevés idejük marad a gyerekek ellátására. Az eddi­gi tervek azonban megbuktak azon, hogy a tsz-ben dolgozó asszonyok sokallották a nap­közibe! i ellátásra kiszabott hozzájárulási díjat. A legújabb elképzelések szerint több tsz hozzájárulna a díjak kifizetéséhez. <■ így a tsznben dolgozó asszonyok a korábbinál jóval odcsóbtoán juthatnának hozzá gyermekük napköziben való elhelyezéséhez. Nagy örömmel fogadnák az iskolanapközi megnyitását kasztjaik életcéhri. Jogsza­bályban kellene rögzíteni, hogy szerződésszegés esetén az átvevő vállalat többet fi­zessen, mmt a kifizetett ösz­töndíj. A vártnál kedvezőbb a helyzet a társadalmi ösztön, díjasok anyagi elismerésénél. Az üzemek szerint, ha a tár­sadalmi ösztöndíjas munka­helyet cserél, az utóbbi he­lyen jóval magasabb fizetési kategóriába sorolják. Ez gon­dot okoz a vállalatoknak és a fiataloknak is. Az anyagi el­ismerés mellett jóval ked­vezőtlenebbek az életkörül­mények. A kimutatás szerint a többség nem kívánja ott­hagyni jelenlegi munkahe­lyét. Mit javasol a NEB ? A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság kérje fel a Művelődésügyi Miniszté­riumot a társadalmi ösztön­díj megállapítását szolgáló normatívák felülvizsgálására, azok ösztönzőbb módosításá­ra. A Munkaügyi Minisztéri­um a szerződésszegők meg- rendszatoályozását — ameny- nyiben erre utasítás vagy rendelet születik — a megyei tanács munkaügyi osztályára bízza. Űj módszert javasol az egy családtagra eső jőve. delem kiszámításához. Szük­ségesnek látja az emberibb és rendszeresebb kapcsolato­kat, kamatmentes hitelt vagy nagyobb összegű kölcsön adá­sát a fiataloknak. •k Nagyon fontos, fejlődésün­ket sokrétűen befolyásoló kérdésről van szó, ezért min­den okos intézkedés, akár az üzemben. akár a felsőbb szerveknél történik, közelebb visz a megoldáshoz. Vettesz Károly özik falun Borion, ahol különösen a bo­gyó® gyümölcsök szedése ide­jén. okoz nagy gondot a gye­rekek ellátása. Igénylik a napközit Palánkon és Érsek- vadikerten is, de ez utóbbi jelenleg ndracs al­kalmas helyiség e célra. Ma- gyarnándorbwn viszont igény is. lehetőség is van. A napközikben reggel 7_töl délután 5-ig. felügyelet mel­lett tanulhatnának a gyere­kek. kosztol is kapnának, szakszerű irányítás mellett tölthetnék él az egész napot. Nem véletlen hát, hogy olyan nagy az érdeklődés irántuk. Az igények és a lehetőségek pontos felmérése még nem fe­jeződött be. Ügy lenne jó, hogy ha az asszonyok gond­jait jelentősen megkönnyítő intézkedésekre még az idén sor kerülhetne. _ Ne* — és Marta a fáradtságtól vagy a belső fe­szültségről a legszívesebben elsírta volna magát. — Én nem akarok Caprin élni. Nem akarok visszamenőd hozzá. Véled szeretnék maradni... Alberto, hagyjuk abba ezt az üzletet. És menjünk el, valahová, messzire. Nem akarok tovább Lu­ciano rabszolgája maradod. \ — Bízzál bennem, kedves Még ma megszabadítlak ettől a sátántól. Szeretlek, Maria. De csak akkor lehetünk bol­dogok, ha nincs többé ő. Amíg él, nem ereszt el Hűnket. Bn mindent alaposan, végiggondoltam. Bízzál bennem. — Ez a táska, az áru is idegesít... — nyafogta a lány. — Ha nem tudtad megszervezni a továbbszál 1 ítását... — Jártál a hotelben? — rezzent a valóságra Berti. — Nem. Késett a gép, s nem volt rá időm. Miért kér­ded? — Semmi, semmi — válaszolta Berti és melléről nehez kőként hullott le az aggodalom. „Amporeale a szálló előtt várta Mariát” gondolta, és még felötlött benne: célszerűbb lett volna a nemzetközi repülőtérre irányítania milánói emberét. Na, mindegy, így is jó. Lényeg, hogy felesleges ag­godalmakkal nem kell., terhelnie az együttlét perceit.” — Mit akarsz csinálni, kedves? — szólalt meg Maria, és meghitt bizalmassága olyan természetes volt, mintha azo­nos vágyakra sarkalló gondolataikat már régesrég kicserél­ték volna. 4 NÓGRAD — 1971. február 18., csütörtök *■ Luciano, a Gapodicbinó-d repülőtér bárhelyiségében üldö­gélt. Este fél nyolckor érkezett. MagánheLikopterén, testőre, Charley kíséretében még délután átrepült Oapriból Nápoly­ba. Néhány órát export-import vállalaténak nápolyi irodá­jában töltött. Szeszélyes volt, jutalmazott és büntetett. Ve­zető tisztviselőit utasításokkal halmozta él. Közben telefonon beszélt Vitto Genovese New Yorit-i ügyvédjével. Érdekel­te, hogyan áll az öreg Cosa Nostra vezér bírósági ügye. Hí­vatta Mussomellit is, de a szicíliai maffia feje, Russo, nem jelentkezett. Ellenben jelentkezett Carlo és Luciano, ettől még szeszélyesebb lett. A nápolyi iroda rádiótávirásza ugyanis délután öt óra körül vette az izmíri öbölből jövő yacht vészjeleit. Carlo hajóját a messinai szorosban az olasz parti őrség monitorai fogták körül... Hogy a későbbiekben mi történt Scylla és Charibdis sziklái között — arról már nem érkezett hír. Az összeköttetés megszakadt. Luciano rosszat sejtett, és Cápáiból azonnal a nápolyi bérelt kikötőbe rendeltette saját yaehtját, és intézkedett, hogy folyószámlájáról a Bamc of England bejrúti fiókjához nagyobb összeget, másfél millió dollárt utaljanak át nevére Ezután táviratozott dr. Bertinek, hogy még az este folyamán jöjjenek Nápolyba, ahol a repülőtéren várta őket. .. . Marc, amikor a nápolyi bűnügyi rendőrségért elé tették Luciano rádiógramjait, gondterhelten ráncolta hom­lokát. „Szelet fogott a madárka” — dünnyögte. Már mar­iidban érezte zsákmánya nyakát, most mégis ki akar csúszni körmei közül. Egyedül a Bertinek szóló üzenet nyugtatta meg. Mégsem szökhetek előle a semmibe Luciano. (Folytatjuk) A pórul járt betörő

Next

/
Oldalképek
Tartalom