Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-14 / 38. szám

Az új lakásrendelet Hogyan állapítják meg a lakások komfortját? A NÖGRAD Szerkesztősé géhez nap mint nap érkeznek levelek, amelyben olvasóink az új lakásrendelettel kap­csolatiban tesznek fel kérdéseket. A megjelent végrehajtá­si utasítás alapján a mai naptól kezdődően rendszeresen tájékoztatjuk olvasóinkat a lakásrendelettel kapcsolatos jogszabályokról. Mi határozza meg a lakások komfortját? Az új lakásrendelet értel­mében összkomfortosnak szá­mít az a lakás, amely lega­vetelményelnek ugyan nem felel meg, de legalább tizen, két négyzetmétert meghaladó lább tizenkét négyzetmétert alapterületű lakószobával és meghaladó alapterületű lakó- fózőhelylséggal, továbbá für- szoibáival. főzőhelyiséggel, für- dőhelyiaéggel vagy vécével, dőheűylséggel és vécével (a közmű vési tettséggel (legalább fürdő vagy külön helyiség­ben) van ellátva. Közművesí­tett: villany-, vízellátással és szennyvízelvezetéssel. Ren­delkezik meleg vízellátással: táv, tömb, egyedi, központi, etázs-me legvízzel, vlllany- boylerrel. gáz-vízmelegítővel, vagy fürdőkályhával. Közpon­ti fűtési móddal: táv., tömb., egyedi, központi vagy etóza- fűtéssfel rendelkezik. Komfortos az a lakás, «melyben legalább tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószoba van, főzőhelyiséggel. fürdőhelyi­séggel és vécével, közműves!, kéltséggel, melegvízellátással, es egyedi fűtési móddal: gázfűtéssel.. szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel van ellátva. Félkomfortos az a lakás, amely a komfortos lakás kő­villany- és vízellátással), va. lamint egyedi fűtési móddal ellátott. Komfort nélküli az a lakás, amely nem felel meg a fél­komfortos lakás követeimé, nyelnek, de ugyancsak tizen­két 'négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá a la­káson kívüli vécével és egye. dl fűtési móddal rendelkezik, és a vízvétel lehetősége meg­van. Abban az esetben, amikora lakás pincében vagy belma­gasságának kétharmadát meg­haladó mértékben terepszint alatt van, eggyel alacsonyabb komfortfokozatúnak, illető, leg komfort nélküli lakásnak tekintik. Hasonló a társbérleti lakásrósz komfortba sorolása la. Milyen helyiség teklnthetff lakószobának? Az új jogszabályok szerint, lakószobának kiéli tekinteni azt a helyiséget, amelynek alapterülete meghaladja a hat alapterülete a tizenkét négy. zetmétert nem haladja meg. Azt a lakószobát, melyet ajtó. val el nem látott falnyílás négyzetmétert, külső határoló oszt ketté, két lakószobának fala legalább huszonöt oenti- kell tekinteni, ha a falnyílás vagy szélessége a szoba szélessé, gének felét nem haladja meg. Abban az esetben, ha a há. méter vastag téglafal, más anyagból épült fal. ablaka udvarra, kertre, utcá na. vagy üvegezett folyosóm lófülke, hall, étkező, Illetőleg nyílik, melegpadlója van, lakóelőtér megfelel a lakósao. fűthető, és legalább egy-két- ba követelményeinek, azt is méteres — ajtó és ablak nél- lakószobának számolják. Azt küli — falfelülettea rendelke- a szobát, amelyet a bérlő fő. zik. Félszobának az olyan lakó­szoba minősül, amelynek Miként történik » lakbér ki számít áss? zőhelylség hiányában főzés céljára használ, konyhának tekintik. K lakások bérét a lakás »lapterület*, komfortja, tele. pülési és egyéb fekvése, va­lamint műszaki állapota alap. ján állapítják meg. Az önsz. komfortos lakás lakbére hat forint, a komfortosé 5.40 fo- a forint négyzetméterenként A komfort nélküli lakások bére nem változik. A jogszabály­ban rögzített esetekben a he. lyi tanácsnak joga van a lak. bér összegét tíz százalékkal rlnt, a félkomfortosoké 3.60 emelni, illetőleg csökkenteni. Hogyan veszik számításba a lakbéreknél n lakások alap. területét? Az új lakásrendelet világo­san intézkedik a lakások bé­rének méltányos megállapítá­sáról. Bármilyen nagy az alapterületük, egyszobás la. kasnál ötven négyzetmétert, kétszobásnál nyolcvan négy. zetmétert. háromszobásnál ®áz négyzetmétert, négyszo­básnál százhúsz négyzetmé­tert vesznek számításba. Ez a mellékhelyiségekre is vo. ■»átkozik. A másfélszobás la­kás bármilyen nagy alapte­rületű, hatvanöt négyzetmé­ter, a két és fél szobás lakás­nál kilencven négyzetméter, a három és fél szobásnál száz. tíz négyzetméter után kell lakbért fizetni. A négy szó. bánál nagyobb lakásokban minden szoba húsz négyzet­méternek, minden fél szoba tíz négyzetméternek számít. Ez a rendelkezés elsősorban a régebben épült, nagy alap. területű lakások bérének mél­tányos megállapítását szol. gálja. Cn vag 'Jeromos Ha meggondolom, nem va­gyunk túlságosan elkényez­tetve a vidám magyar filmek­kel. Ritkán születik magyar filmkomédia, a jó filmvígjá- ték meg egyenesen fehér hol­ló, A néző és a kritikus te­hát készül az ilyen bemuta­tókra, különösen akkor ha a reklám oly nagy gondot fordít az új műre, s olyan kitűnő ko­mikus alakítja a főszerepet, mint Alfonző. Tímár István első játék­filmje egy évek óta kiürítés­re váró pöcegödör körül bo­nyolódik. Jeromos (Alfonző) és ifjú gyermeke, Zserom — kire e szép szakma folytatá­sa vár —, megérkeznek a vi­déki orvos folyóparti házába, hogy megoldják e komoly és felelősségteljes feladatot. A néző megismeri Katona Benő doktor urat (Kállai Ferenc), és kicsit modem, kicsit sznob nejét (Psota Irén), aki szabad idejében festeget, Juditkát, a bájos kis asszisztenst (Pálos Zsuzsa). ■ Az alaphelyzet rendkívüli komikai lehetőségeket tarto­gat. A színhely zárt, ahogy mondani szokás, egy pici kü. lön világ, nyilván egy na­gyobb kör — akár egy társa­dalom, vagy egy csoport — visszásságainak parodizáló­idra alkalmas. A baj az. hogy egy erőtel­jesebb benyomás imttt-amott elnyomja az igazi komikumot. Az egymás között i* magázó­dó gügye orvos házaspár ká­rán — jól bevett „humortani" axióma ez — lehet jóízűen nevetni. Tudjuk ugyanakkor azt, hogy a Jeromos cég egy kedves kis családdal szemben is ugyanígy járna el, hiszen Jeromos nem azért „lóg”, mert valaki, vagy valakik el­len tüntet így, hanem mert ez az életformája. Nagy szerencse, hogy az el­ső nagyjátékfilm-szerepben bemutatkozó Alfonző takaré­kosam bánik a humor eszkö­zeivel. Mértéktartása teszi, hogy akadnak valóban szel­lemes. felszabadult pillana­tok it a fimben. A jónevü szereplőgárdában Harsányt Gábor kedves meglepetés. Különös, hogy a szekunder figurából ki tudja hogyan, je­lentőssé vált Búj tor István, a nőcsábász főnök a legkomiku- sabb álak a filmben. A rendező, Tímár István több dokumentumfilmet ké­szített már. Ügy tűnik, első játékfilmjében nem sikerült tökéletesen megvalósítani el. képzeUsett. Nyelve közérthe­tő, munkamódszere rokon­szenves, de szatirikus hajla­mát nem tudta másfél órára hullámzások nélkül derűre váltani. Illés György operatőri mun­káját a szép felvételek (külö­nösen Katona doktor vizioná- lis álmának képsorai) dicsé, rik. Lendvai Kamillá zenéje, Romhányi József szellemes dalszövegei jól kapcsolódnak a figurákhoz, az egy mondatban elmondható cselekményhez. Hann Ferenc Filozófus a barack magon Etetőnként, amikor ideje en- tárgya la látta*. Az eddigié- energiámat, ingereimet. S«» gedi és elcsendesedik körülöt- jj^t nézve Hermann János még gyakorló emberelőiéi nem te te a világ, kezébe vesz egy rengeteg ki nem bon­cseppnyi formát, és a ceruza- . .. \T .. .. . ... _ ... nagyságú szerszámba rejtett ** Gipsz filled kel C?iSf>lt1JSeSgyei rállmodia A mag felületét teljes elképzeléseit - egy barack- eeésBé!tial kihasználom. «6*0000II mag héjára. így telnek el ugyanazok a szabályok érvé­Hermann János 10 éves volt, mikor egy festő embert gyarmati estéi s mikor esu- n k ltt K mlnt ^ fram. törtökön este hazatér Öbudá- művészetbea A legelőnyö- ™ “ömT B^ódteT éte' ra, csaladjához, mindig visz kell tótmteni a ren- UUM °budaru B&!2^ábe valami újat. Az idegenek ra- deUcezésre álló felületet A jomgással szemlélik magból küIönböaö méretek más és gyedet* vele. S a festegető ember megnézte a kisfiú ak­fogiant; miniatűréit, s a meg- mintázására adnak TkOTü^aSINéDszín­lepetésitől csak annyira fut- lehetőséget latta. így került a wepsziív­ja erejükből: jaj, de érdekes, jaj, milyen szép! Héibót kibomló virágok' lehetőséget. Nézi a faragásokat és ősz­ház utcai vasutas körbe. Órá­kon keresztül nagyított gipsz­., _ , __füleket, orrokat, szemeket raj­t ához. A rózsabaracknak van ^ ^ ^ h£LS2náti ^ a legkisebb magja. A kajszié aZ emlékek hosszúkás, az anamászbaracké tudja idézni. alapján vissza a legkövérebb. Élmény megannyi újdonság I és Megőrizte a rajz szeretetéL Hat évvel ezelőtt, iskolatársa faragott maggal lepte meg. Ö is nekilátott. Kifaragott kö­zel ötszáz magot. Nem kí­„ ,. . . ,__. mélte Idejét. Volt olyan flgu­Z JOSSX MUÄk tertja te‘ «, amely hót óra alatt el­készült, de harminc órát 1» beleölt némelyikbe. Sokszor Hermann Jánossal zeneis­kolai szobájában találkoztam. Félve nyitottam be hozzá. Örömteli estéit Gyakorolt, Bach Chacon-já- n&k hangjai töltötték be a termet A nyitott zongora az vékenységót? ablakra nézett, ránk Bartók szigorúra keseredett arcképe — A hobbynál komolyabb. , . . , tekintett le a falról. Az inkább gyűjtésre vonatko- ma is rászólnak, mikor fejen Hermann János elővette zik, mint alkotásra. A faragás rrL&r he. gyűjteményét, amit nyugodt hálám az asszociációkat se- Hermann János zongorát ta- etsték csöndes óráiban ő maga gíti. Hogyan tudom az egyik nít. Azt vallja: készített. Barackmagokat lát- művészeti ágból a __ másikait _ A gyermekekkel foglal­tam, amelyek cseppet sem ha- élénkíteni, az egyikből a má- kozni éppen olyan élmény, sonlítottaik formájukban az út síkba valamit beleképzelni, mint zongorázni, vagy farag­porába dobottakéhoz. Űjjászü- Hogy valamiről valaminek a nj_ Engem az emberek is ér­tettek, újjávarázsolta őket az segítségével újabbat tudják dekelnok. Lelkesedéssel fog­értő kéz, életet lehelt beléjük: nyújtani. lalkozom azzal te, akinek virágok bomlottak ki a ha- TT ' T,__, w,,äia nincs különösebb zenei te­sas magvakból, történelmi rh<mln heteége. A gyermeket is, min* alakok köszöntöttek rám. e& magot, kiválóan lehet fz­A lélegzetelállítóan finom ^ ***** másf£í1Lrazá­csipkekóltemenyekhez hason- érzi, hogy kiegészítse játékát. , k lítanaik ezek a remekművek: legendabéli alakok elevened­nék meg órák hosszú munká­ja során. Mint kavargó ál­arcosbál, úgy merednék ránk a maszkok, egyik sem hason­lít a másikhoz, ahogy a szí-, nük te különböző meg m nagy­ságuk te. Rózsa, kajtat» ananász Hogyan alko* Hermann Já­nos? Az elképzelések már ak­kor megfogannék benne, mi­kor válogatja a mások számá­ra teljesen közömbös formá­kat. Ilyenkor látja meg egy dudorban a filozófus hom­lokát, egy mélyedésben a sündisanó szemét — Különösen érdekes a csipkeszerűen áttört faragás ékkor, ha meglátom benne a belső árnyék és a héj külső felületére vetődő fény kont­rasztját. önmagában ez is dekoratívvá teszi a magot. Már távolból ís mutat fel­hívja magára a figyelmet — vallja munkáiról az alkotó. S ez a fény-árnyék játék annál szembetűnőbb, minél vi­lágosabb a mag. Mivel a vaj­színűtől a vörösesbarnáig pompáznak. Mert a faragás — Minden zenének megvan mok kellenek. Hermáim János akkor há­a szerepe, funkciója, melyiket akkor a legboldogabb, ha milyen pillanatában játssza az hagyják dolgozni, ember. Azért faragolt hogy a gyakorláson túl levezessem Molnár Zsolt „Gazdálkodó* iskolások A tanuló ifjúság takarékos­ságra szoktatása nevelési szempontból igen nagv jelen­tőségű, hiszen az ésszerűen gazdálkodó, takarékos gyerek­ből valószínűleg okosan gaz­dálkodó felnőtt válik. Ugyan­akkor a gyerekeknek is nagy örömet szerez a megtakarított pénz — bármily kis összeget is képvisel. Á balassagyarmati járásban is nagy gondot fordítanak az iskolai takarékbetét-akcióra. A fáradozás eredményei ko­rábban szerények voltak, a munka gyümölcse csak az utóbbi háram-tlégy évben érett be. A járás iskoláiban az egy tanulóra jutó átlag­megtakarítás megközelíti már a 200 forintot, ami szép si­kernek könyvelhető el, hiszen mintegy 40 forinttal a megyei átlagot is meghaladja. A balassagyarmati járás is­kolásai azt vallják: érdemes félrerakni a forintokat, hátha év végére egy szép kerékpár, vagy kisrádió is kikerekedik belőle? Fotózzon a NÓGRÁD-nak! larjani József (Salgótarján): „Téli örömök” című fényképére a zsűri 7 pontot adott A héten történt Az Önkiszolgálásról Országos viták dúltak az önkiszolgálórendszer széles körű kiterjesztése idején. Felajzott kedélyekkel érveiket ámí­tottunk érvek ellenében: beválik, nem váll tik be? Azóta már jó néhány észtedé elmúlt, de az önikteaolgátté rendszer még mindig téma. Hol vtcetéma, hol komolyra for­dul a szó, tény, hogy ma sem tudunk még megállapodni: egy­értelműen jó-e a nálunk alkalmazott önkiszolgáló módszer, avagy vannak kteebb-nagyobb fogyatékosságai, a ha igen, miben állnak. Akad, aki mellette foglal állásit, mondván, így nyugod­tan válogathat, Jói megnézheti az árut, nem sürgetik, békén hagyják, míg eldönti vásárlási szándékált. Mások úgy véle­kednek, hogy jó-jó, tehet ugyan válogatom nyugodtan, azaz lehetne, ha az ember nem erezné magán a gyanakvó, vizsla tekinteteket, s nem támadna az a furcsa, s mi több, kínos érzése, hogy ott, az a fehér köpenyes valaki esetleg tolvajt gyanít benne. Mert ettől szertefoszlik a vásárlás és váloga­tás öröme. Az önkiszolgáló boltok alkalmazottad viszont na­gyon Is tudják, miért figyelnek. Jó-e az önkiszolgáló-rendszer tehát, vagy nem? A vá­sárlók válasza egyértelmű: igen, az éladók azonban leg­alábbis tartózkodnak. A héten örömmel szereztem tudomást egy jó tapaszta­latról. Arról van szó, hogy á megyei Madzsar József kórház­ban dolgozó lapárus egy sajátos önkiszolgáló rendszert ve­zetett be. A kórház halijában tevő asztalra kitette az újsá­got — napilapot, színes újságot, mindenfélét —, a Lapok mel­lé tányért tett. mintegy felhívta a lapvásérlók figyelmét, oda tegyék a pénzt. Az első nap után kíváncsian számolt utána a bevételnek, elkészülve árra, hogy kd kell pótolnia a hiányt. Nem kellett. Aki újságot vett, fizetett is, pedig nem nézte senki. Nem volt hiánya másnap sem, harmadnap sem, s nincs azóta sem. Néhány filléres többlete viszont volt, 10—20 filléreket nyilván nem vettek vissza a tányérból. Miért alkalmazhatja rendszerét rizikó nélkül az újság­árus és miért olyan nagy a kockázat másutt? Sokat tehet töprengeni a válaszon, s az érvek-ellenérvek sora végelátha­tatlan. Közismert, hogy nem mindig a rászorultak az emyveske- zűak, sokszor az is elcsen kiEebb-nagyobb árut, aki nagyon is jó körülmények között él, és pillanatnyi pénzzavarral sem indokolhatja tettét. Pusztán a csábító tehetőség, a kockázat izgalma készteti rá. Mások viszont tudatosan kihasználják a kínálkozó lehetőséget. Nemrégiben hallottam két fiatalem­berről, akik miután'fizetésüket elverték, hetekig abból élteik, amit az önkiszolgáló élelmiszerboltokból elemeitek. „Juszt” is loptak, hogy megmutassák, őket hiába figyelik. Többségünk persze becsületes, csak akkor teszi szatyrá­ba az árut, ha m£r a pénztárnál kifizette Többségünk jóleső elégtételt érez, mikor egy-egy tolvaj fülönfogásánaik hírét hallja. És etgyre többen leszünk, akik így érzünk, s egyre fogyatkozik azoknak a száma, akik hagyják magukat az in­gyen „beszerzésre” csábíttatm. Addig is, azt hiszem, nem ártana olyan jó, ötletes meg­oldásokat alkalmazná, amelyek segítségével „megköthetnénk” a lopni szándékozó kezét. Hogyan? Ezt a szakemberek ná­lam bizonyára jobban tudják. Egy biztos: ha a jelenleginél jobb eredménnyel kaphat­nánk el az üzletek dézsmál ólt, rohamosain csökkenne szá­muk. Mert nekünk nincs szükségünk olyan emberekre, akik az áruval megrakott polcokat terülj-terülj asztalkámnak té­kán, tik. v,S — szénül — NÖGRAD — 1971. február 14., vasárnap 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom