Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-13 / 37. szám

Hívni kell őket

Közművelődés

A fiatalok helyzetét, ott. huni lehetőségeiket vitatta a közeli napokban Magyarnan- nútban a községi tanács vég. r hajtó bizottsága. Koreny József, az MSZMP csucsvew- töségének titkává magyarázta, hogy; Magyarnándorban 100—110 fiatal él, de közülük csak kevesen töltik egész nap. j ukait a faluban.

A jóhirű állami gazdaságban nem dolgoznak többen harmincnál. A termelőszövetkezetben meg — bár most is többet fizet a tervezettnél — elenyészően kevesen vannak. A középiskolásak, a tanulók, ha befejezik az iskolát, inkább az iparba mennek. Esténként aztán összejönnek a falu igazán szép művelődési otthonában. A pártszervezet, a község vezetői azon fáradoznak, olyan körülményeket teremtsenek, hogy otthon is jól érezzék magukat a fiúk, a lányok.

A faluban Koreny József, a párttitkár különösen szív- •ügyén viseli a fiatalok dolgát. Egyrészt azért, mert maga sem tartozik az idősebb korosztályhoz. Másrészt mindig tisztelte az igyekvő, törekvő embert, szívesen egyengette az ilyenek útját. Volt belőle része elég. Majd másfél évtizedig tanácstitkár volt, onnan került a három község : Mohara, Magyarnándor és Cserháthaláp pártszervezeteinek élére.

Amikor taláScoztunk, de. rűsen hallgatta a róla „rajzolt” képet. Tulajdonképpen egyetértett a megállapítások. Icai. Mint mondotta, sokat vi. tatkozik azokkal, akik egyetlen kézlegyintéssel elintézett, nek vélik a fiataloknak sorséit, dolgát. Hogy nem törődnek a körülöttük levő világgal? Idegen terület lenne számukra a közélet? Ingatag érvek állnak az ilyen megállapítások mögött. Koreny József „félkézzel” dönti hatalomra ezeket. A csúcsvezetőséghez négy alapszervezet tartónk. A múlt évben több mint tízzel gyarapodott és most már megközelíti a százat a párttagok száma. Az új tagok közül öt fiatal, a KISZ ajánlotta őket a pártba. A termelőszövetkezet szorgalmas, fiatal szerelőjét Glózik

Pált Mohoran a párfcvezetö- ségbe is beválasztották.

A magyarnándori kommunisták azt tartják, amikor követelményeket támasztanak a fiatalokkal szemben — álljanak helyt a munkában, tanuljanak, művelődjenek —, akikor még csak a munka egyrészén jutottak túl. A lehetőséget is meg kell adni szamukra, segíteni kell őket. hogy bizonyíthassanak: nem érdemtelenek a párttagságra. Mért a párttagok életkora, akárcsak a tsz-tagoké, bi. zomy magas. Az érdeklődésit, az igényt kell felkelteni a fiatalokban, hogy otthon legyenek a munkában és eligazodjanak a falu, az egyre táguló világ dolgaiban.

Bonyolult és következetes munkára készült fel Koreny József is. Azt mondta, szerencséje van, mert a község, a művelődési otthon vezetőjében hasznos segítőtársakra talált. Ügy mondták, a művelődési házban nincs egyetlen szabad este sem. A községi tanács, az állami gazdaság, a termelőszövetkezet és a fogyasztási szövetkezet most köziös és biztosabb alapot próbál teremteni a művelődési ház munkájához.- Bár már most is szakkörök dolgoznak és nemrégiben — igaz, hogy csak kísérletnek szánják — megalakult az ifjúsági klub. Programjuk a falu fiataljainak összefogásáról, műveltségük, érdeklődési körük szélesítéséről beszél. S mindezt úgy próbálják megvalósítani, hogy közben jól érezzék magukat, szórakozzanak is a fiúk, a lányok.

Gyorsan népszerűek lettek a KISZ-politikai körök, foglalkozások is. Nemrégiben a cserháthaliáipi MŰDÉKOR Ktsz kiszesei kérték Koreny Józsefet, hogy segítsen a politikai kör megszervezésében. A kitsz-ben fiatal lányok és asszonyok dolgoznak. Többet szeretnének hallani a nők és az ifjúság helyzetéről, lehetőségeiről. Az csak természetes, hogy segít a pártvezetőség. A KISZ-politikai körökre. foglalkozásokra olyan propagandistákat küldenek, akik ismerik a párt ifjúságpolitikai célktűzéseit és képesek

Csökkentek a munkaügyi panaszok

A mwtícaiugyi kérdések helyi bői 146, l968-ba<n a tárgyalt 286

szabályozásának eredményeként a ügyből 132, 1969-ben a táí*gyalt 366 KPVDSZ megyebizottságához tar- ügyből 97, 1970-ben tárgyalt 259 tozó vállalatoknál, intézmények- ügyből pedig 77 esetben dönitötteik nél aiz elmúlt években erősen a dolgozok javára. tusökJcenit a munkaügyi panaszok Az előbbi sorrendet figyelembe száma. A hozott határozatok is véve a Területi Döntőbizottság alaposabbak mint a korábbi idő- 14, 36, 26, illetve 19 esetben vál- szakban. Ezt bizonyítják az aláb- fcoztatla meg a vállalati munkaiak. 1967-ben a tárgyalt 336 ügy- ügyi döntőbizottságok határozatát.

arra, hogy megismertessék

másokkal is. Mohorán a művelődési otthon igazgatója, Cserháthalápon az általános iskola igazgatója vezeti a foglalkozásokat. Koreny József néhány érdekes témát is sorol. A helyes ifjúságpolitika kialakításáról, a korszerű Ifjúsági eszményről, a fiatalok és a falu kapcsolatáról beszélgetnek.

Sem Koreny József, sem a pártvezetőség nem tekinti ezzel befejezettnek munkái, ját. Valamennyi pártalapszer- vezet vezetősége ifjúsági felelőst választott. Ezek az ősz. szekötők rendszeresen részt vesznék a KISZ-vezetőségi üléseken, taggyűléseken és egyéb összejöveteleken, ösz- szegyűj tik és továbbítják a fiatalok észrevételeit, igényeit. Ök „viszik” aztán hozzái- juk a lehetőségeket, a párt ifjúságpolitikai határozatait. Ilyen előzmények után hívják a kommunisták a fiatalokat a pártiba. Három újabb jelentkező van most is. Hívják, egyengetik az utat, hogy az arra érdemes fiatalok minél élőbb eljussanak hozzájuk.

Vlneze Istvánná

Kétségkívül sajatoesaga. a rétsági művelődési központnak az a tény, hogy — nincs! Ez a mondat — persze — csak első léitásna tűnik különösnek. Pedig egyáltalán nem az. A művelődési központ épületét ugyanis hiába keresnénk Rétságon, Találnánk egy korszerűen berendezett központi klubhelyiséget, kényelmes bútorokkal, olvasnivalóval, rádióval, televízióval; mindazzal, amit ma az igényes látogató elvárhat egy klubtól. A színházi előadások, a nagyobb rendezvények pedig a járási tanács nagytermében zajlanak.

A művelődési központ — terv szerint — ez év végére épül fed, minden igényt kielégítő, modem intézménynek ígérkezik.. Az új központ sajátossága, hogy a honvédséggel közösen épül, s „üzemeltetése” is közös lesz. Ez a kezdeményezés az országban elsőnek számít

De térjünk vissza a mára. Németh Árpád igazgató ugyanis ma sem egy nem létező intézmény vezetője. Szó sincs róla! Csak az épület hiányzik még néhány hónapig, a közművelődési munka rendszeresen folyik Rétságon is,

Jókedvű dolgozók a kisterenyei cukmszüzemben. Szirmai Piroska és Verebélyi Piroska mignonokat mártogat

Fotó: Oéhmester

„Nem akarunk gyermeket"

Kedd délután, tíz pere múXoa fél három. A salgótarjáni vérellátó alközpont épületében. a nővédelmi tanácsadó helyisége előtt már négy asz- szony várakozik. Beszélgetnek.

— Mennyivel jobb, hogy most már nem a rendelőbe kell menni. Olyan kínos volt a zsúfolt folyosón várakozni. Jöttek az ismerősök. fagga. tóztak: hová vársz, nőgyógyászhoz mégy? Miért, mi bajod? Rosszabb volt a vesszőfutásnál.

*

Lassan egy éve lesz, hogy megkezdte működését a nővédelmi tanácsadó. Az első hevekben álig 5—10 nő bátorkodott be, most már napi 30— 40 között mozog a forgalom.

Az ide bekopogtató asszonyok tanácsot kapnak a nem., kívánt terhesség megelőzésé, re, de fordulhatnak a tanács, adó orvosához a legkülönfélébb családtervezési problémákkal is.

K.L.-né szőke fiatalasszony, egy gyermeke van. Most éppen építkeznek. 2 éven belül nem akarnak gyermeket. Kétszer esett át terhességmegszakításon, harmadszor már nem akar az abortusz bizottság elé állni. Dr. Reichard Jenőtől. a tanácsadó orvostól meg. kapja a receptet, amelyen hat hónapra elegendő infe. cundin van,

A. L.-né öt éve szülte meg második gyermekét. Nem szeretne több gyermeket, de művi vetélést sem, elég volt az eddigi négy. Az orvos ré. gén lezajlott gyulladás nyomait találja a vizsgálat során.

— Ha kis szerencséje van, a tabletta még ezen is segít.

★

Sz. L.-né 24 éves, barna asszony, két gyermek anyja, másfél éve szedi a tablettát.

— Azelőtt hogyan védekez. tek?

— Hát... a férjem vigyázott. ..

A fiatalasszony négy művi vetélésen esett át.

— Okoz-e valami panaszt az infecundin?

— Semmit. Sőt, amióta sze. dem, megnyugodtam. Azelőtt a gyomromra ment oz idegesség, féltem, hogy gyerekem lesz. Most még az étvágyam is megjött, kiegyensúlyozottan, nyugodtan élek.

*

Néhány percig most megszakad a sor. pillanatnyilag nem vár kinn senki.

— Magam még nem láttam,

de már kijött az új fogam, zásgátló tabletta, a bisecurin.

— mondja dr. Reichard Jenő.

— Akinél az tnfecundin valami kellemetlen kísérőjelenséget okoz, annak a bisecu. rint írhatjuk fel. így gyakorlatilag mindenki szedhet fogamzásgátló tablettát, akinek az egyik nem jó, annak meg. felel a másik. Egyébként is, a gyógyszert szedő nők elenyésző kis részénél okoz panaszt az infecundin, s ezek is olyan jelentéktelenek, hogy kísérő- gyógyszerrel tökéletesen meg. szüntethetők. A tabletta külön előnye, hogy — mielőtt felírnák — komplett nőgyógyászati vizsgálatnak vetjük alá a tablettát igénylőt. így a legkisebb nőgyógyászati rend. ellenességnek is utána járhatunk,

4T. G.-né most kér először tablettát.

— Hogyan szánta el magát rá?

— Egy éven belül kétszer estem teherbe, kétszer men. vem, abortuszra. Nem akarom tönkretenni magam, inkább szedem a gyógyszert.

— Hol hallott az ínfecun- dinról?

— Olvastam az újságba, és a legutóbbi abortuszon is mondták, hogy írassam fel.

*

Az orvosi vizsgálaton mindenki átesik, enélkül nem kaphatja meg a tablettát. A vizsgálat csak akkor okoz fájdalmat, ha az orvos keze beteg részt tapint. A vizsgáló, asztalon sokan felszisszennek.

— Ezek a kisebb-nagyobb „női bajok” a művi vetélés következményei ?

— Utólag már nehéz lenne megállapítani. De az biztos, hogy a művi terhességmegszakítás nem múlik el nyom. talonul.

4A tanácsadó feladata lenne például a házasodni kívánókkal való foglalkozás is. Dr. Reichard Jenő és dr. Szabó Sándor szülész-nőgyógyász szakorvos, szívesen látnának olyan háziastársakat is, akik immár több éve hiába vár. nak a gyermekre. De nem jönnek még sem a házasulandók, sem a gyermektelen házasok..

4Ezen u keddi napon 30. an keresték fel Salgótarjánban a nővédelmi tanácsadót. Valamennyien túl voltak már egyszer vagy többször a művi vetélésen, csak azután jöttek.

Pedig előtte kellene... *

r*a szendi —

eredményeket, gondoikat egy- politikai, ideológiai stb. mun aránt szüL kát kívánja segíteni a maga

A közös tanács megalakuló- szerény eszközeivel, sóval Bánk és Tolmács köz- A két tagközség közművelő- ség közművelődése közveüe- dési helyzetét több tényező nül is a rétsági művelődési befolyásolja. Bánk például központ tevékenységi körébe idegenforgalmi szempontból tartozik. A módszertani se- mind több látogatót vonz gítségnyújtás pedig a járás Szükségesnek látszik tehát a falvaira terjed ki. A járási közművelődés korszerű intéz- ' népművelés színvonalasabbá rnényeinek kialakítása és mű- fejlesztését, módszertani kor- köditetése is. A banki klub- szerűsitését elsősorban a to- könyvtár a helyi lakosság vábbképzési rendszer segítené- igényeiből indul ki. Az ifjú- gévél végzi a művelődési köz- sági klub pedig a fiatalokat pont. A múlt hónapban zaj- tömöríti. A klubkönyvtár velőit le például a klubvezetők, zetője Csáti Mária. Mint meg- táncokbatók, valamint a csa- tudjuk, lényeges szempont- ládi ünnepek társadalmi ren- ként számolnak a könyvállo- dezői számára szervezett tan- mány összeállításánál a nem- folyam. A központ kint a fal- zetiségi jelleggel. A falu szlovákban szintén módszertani vák nemzetiségű lakói szlo- támogatást ad az ismerettár- vák nyelven is beszerezhetik lesztő előadások szervezésé- az érdeklődési körüknek léghez, vagy a műkedvelő művé- jobban megfelelő szépirodalmi szeti csoportok tevékenységé- könyveket és újságokat. (Csu- nék rendszeressé és mind tu- pán 1970-ben a rétsági járás- datosabbá tételéhez. ban harmincezer forintot forA helyi munka centruma a dítottak nemzetiségi nyelvű központi klubhelyiség, Rétság könyvekre.) A rétsági közös szivében. Itt is igyekeznek tanács megvásárolta Bánkon érvényesíteni azt az elvet, azt a lakóházat Is, amelyet a amely a közművelődés új megyei múzeumi szervezet koncepciójából fakad. E sze- nemzetiségi múzeumnak ren- rint napjainkban az úgyneve- dez be, szlovák jellegű anyag- zett passzív befogadás helyett gól. Az idegenforgalmi szem- mindinkább előtérbe kerül a pontból is nyeresége a faluművelődő ember öntevékeny- nak, de a szlovák népi haevo- sége; a közös érdeklődés alap- mánvok ápolásában betöltött jén kisebb csoportok alakul- szeremével a kn-7i<só.c<v»en és nak. Országosan is közismert környékén élénkítheti a nem- bény, hogy a szabad idő fel- zetiségi kultúra ápolását, használásának lehetőségei és A másik tsgkörség Tolmács. eszközei, különösen a tömeg- Itt szintén klubknnvvtár műkommunikációs eszközök és a ködik, s van a falunak if- művelődés egyéb intézményei jósáéi klubig is. Az ismeret- között ma verseny folyik az" teríesztő tevékenység a rét- egyén szabad idejének újrafel- sági rnöveWtdési központ tá- nsztásáért, ahogy a népműve- mo«atásával folyik, a klub- lésd és a könyvtárügyi kon- könyvtár működését a köztereméi« tézisei is hangoztat- pont feiieszbmi kivárnia. El- ják. Kétségkívül igaz, hogy sősorban az lenne itt szflksé- egv ilyen kis településen, mint ges. ho»v a helvi ioénvek fi- Réteság, ez a küzdelem kevés- eveiemhevé+~i*\r<»i mind pontié éles. de létezik. A rétsági tnswbban. alakítsák ki a prog- klubok közül az ifiüsági klub rsmot.

és a nyugdíjasok klubja erős A rétsági műyaTödésí köz- vonzást gyakorol e két kor- pont mimikáiénak jelenleg osztályra. Eredményesen mű- mé» határt szab. hogv nincs ködik az irodalmi színpad, a hetyísézo a korszerű közrwnti tánccsoport, a zeneiskola ki- klubon kívül. Az úi művelő- helvezett csooortia és a kép- déri kömmt ezt a gondot ■rmííveszeti szakkör is. Az megszűnteti maid. s a tantial- ismeretteriesztő tevékenység mi munka színvonalának nedig elsősorban az időszerű, emelését Is ígéri.

Helyi gazdasági, társadalmi, T. E.

Ej^yik zsebből a másikba?!

VALAMENNYIÜNK közös érdeke, hogy elérjük mindazt, amit a népgazdaság rövidebb és hosszabb távlatú terveiben magunk elé tűztünk. Hogy miméi több lakás, igazán korszerű üzem épüljön, hogy minél olcsóbban, miinél több és jobb minőségű áru kerüljön az üzletekbe, hogy a gyorsabb előrehaladás feltételeinek megteremtésére szánt forintokat miniéi ésszerűbben és gazdaságosabban használjuk fed.

Az érdekeknek ez az egyöntetűsége, egysége méglis gyakran megbomlik, s a közös és a közvetlen érdekek ütköznek egymással. Ezt magában akár természetesnek tekinthetjük, hiszen, az egyes emberek, csoportok és rétegek érdekei szinte nap mint nap és lépten-nvnmon összemérhetnek, az ütközés a fejlődéssel, az életünkkel óhatatlanul együtt jár A nagyobb baj, hogy a közös érdekek és a szűkebb érdekek párharcában nem mindig a közös érdekek kerekednek felüiL

Számos üzemünk milliókat költ korszerűsítésre, bővítésre és felújításra. Akik kicsit is közelebbről ismerik az építkezések „természetrajzát”, vég nélkül tudnék sorolná a példákat amikor a szervezetlenség, a hanyagság és az ügyeskedés miatt százezrek mennek veszendőbe, vagy csorognak ed úgy, hogy valóságos érték nincsen mögöttük. Ma már mindenki előtt nyilvánvaló, hogy az elpocsékolt forintok mindnyájunknak hiányozni fognak, ennek ellenére néha mégis úgy tűnik, bármennyire felháborítónak tartjuk a közös javaik elprédálását, a pazarlást, az eseményeket sokszor kívülállóként, érdektelen szemlélődőként figyeljük.

Hadd említsek meg egy kirívó esetet. Járdaépítés egy új lakótelepen. Kihordják a sódert, előkészítik a járdaalapokat. Ekkor a munkát hetekre félbeszakítják, közben jön egy felhőszakadás, elmos mindent. Üjabb sóderhalmok, újabb alapozás, majd ismét szünet és újabb felhőszakadás. Harmadszorra aztán nagyiéiból elkészül a járda. S mintha csati: erre vártak volna, néhány hét múlva emberek jönnek lég- kalapácasal, feltörik a friss burkolatot és a helyén árkot ásnak a gázcsöveknek. Amikor befejezik a munkát, majd helyreállítanak mindent. Ennyi pénzből — ha mindent összeszámolunk ■— háromszor annyi járdát építhettek volna.

Ki ne tapasztalta volna még, hogy milyen nagyvonalúan bánnak egyesek a pénzzel, amit nem a saját zsebükből kell kifizetni. Akadnak nyerészkedő vállalatok, „jó szívű” és fi- gyelmeten megrendelőik. Vállalatok, amelveknek vastagon fog a ceruzájuk és megrendelők, akik rangjukon alulinak tartják, hogy néhány négyzetméterrel többnek feltüntetett vakolat, pár mázsa „megspórolt” cement, s a felszámlázott, de kifelejtett közbeeső művelet miatt akadékoskodjanak.

HALLANI MÉG azt az érvelést, hogy minek is lennénk szőrösszívűek, hiszen nem történik más, mint aiz állam az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt. Ez a hiedelem a közös érdekek alapvető félreértéséből származik. Ügyeskedéssel több bevételhez jutni, ez átmenetileg érdekében állhat agy- egy vállalatnak, de a megrendelő hiába nyugtatgatja magán azzal, hogy senki sem károsodik, mert a pénz csak látszólag cserél gazdát. Az elpazarolt összegek mögött valójában nincsen tényleges munka és teljesítmény, áru és érték, ami a társadalmait gazdagíthatná. , K. S.

NÓGRÁD — 1971. február 13., szombat 5