Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)
1971-02-13 / 37. szám
Zárszámadás idején Nagy lehetőségek A pataki cermelösaövetkeaeC as megtartotta az elmúlt évi gazdálkodásról szóló zárszá- madó közgyűlését. A tagoknak, vezetőknek sincs miért srégyenkeznáöík. Árbevételük 20 millió 619 ezer forint lett. A közös vagyon 23 millió 649 ezer forintra emelkedett. A ísz-tagok részesedésére és az alkalmazottak fizetésére 5 millió 900 ezer forintot fordítottak. Végeredményben a tízórás munkanapra 86,83 forintot fizettek. A gondos gazdálkodást bizonyítja, hogy erre az esztendőre 2 millió 715 ezer forintot tartalékoltak. Öt esztendő A zárszámadáson nyilvánosságra hozott számadatokat akikor érthetjük meg, ha visz- szatekintiink a tsz ötesztendős múltjára. Patakon 1965-re erősen leromlott a közös gazdaság. Az árbevétel mindösz- sze hatmillió forint, a közös vagyon tízenhárommillió forint volt. A tagok részesedése meg olyan alacsony, hogy nagy számban készülitek el az üzemtől. Akkor választották a tsz élére a jelenlegi vezetőséget. A tsz-demokrácia hélyreállí- tósáva'l, a munkafegyelem megszilárdításával, gondosan készített tervekkel kezdte meg a munkát, öt éven keresztül szívósan dolgoztak. Megváltoztatták a vetésszerkezetet, a lehetőségekhez mérten gépesítették a munkafolyamatokat, emelték az állatállomány minőségét, kiegészítő üzemágaikat létesítettek. Az eredmény: az elmúlt esztendőben, a kedvezőtlen időjárás ellenére a tsz anyagi helyzete a tervezettnek megfelelően alakult. Termelési terveiket minden üzemágban túlteljesítették. Tanulságként érdemes megemlíteni, hogy a növénytermesztés közel egymillió forinttal többet hozott a tervezettnél. Őszi búzából például 19,2 mázsát takarítottak be egy holdról. Őket is egész esztendőiben áztatta az eső. De a jól végzett vetési munkával, a gondos növényápolással, a rendkívül nagy gonddal megszervezett betakarítással legyőzték az időt Az áttatte- nyésztés is a tervezettnek megfelelően teljesítette az éves tervét. Az elmúlt esztendőben fejezték be a szarvasmarha-állomány tbc- nnentesítósót, amely a tejtermelést átmenetileg fékezte. De már dolgoznak, hogy minőségi munkával, tudományos igénnyel végzett takarmányozással emeljék a tejtermelést A fiatalokért Az eredmények eigenere a termelőszövetkezeti zárszámadáson felszínre került: a tsz-nek az elmúlt öt esztendő eredményein túl kell lépni. A gazdálkodásban olyan új célokat kell feladatúi tűzni, amelyek magasabb jövedelmet biztosítanak a közösnek. Ha a mélypontról feljöttek, akkor a vezetőség és a tagság arra is képes, hogy most tovább lépjenek. A közgyűlést megelőző hetekben brigádértekezietet tartottak, a sok vitás kérdést már itt tisztázták. De ezek a tanácskozások jók voltak azért is, most aprólékosan megbeszélhették a tsz jövőjét A legnagyobb gondot a munkaerőhiány okozza. Megtárgyalták, hogy a fiatalokat, akiknek többsége az ipari üzemekben dolgozik, vissza kell hódítani a mezőgazdaságnak. A közgyűlésen Molnár József, az építési brögádvezető a tagság véleményét mondta el: többek között fürdőket, öltözőket kell építeni. A faluban megfelelő szórakozási lehetőségeiket, az ipari üzemekhez hasonló jövedelmet kell biztosítani a fiataloknak. Akkor majd szívesebben jönnek a mezőgazdaságba dolgozni. Sajgó Ferenc azt kérte, hogy a növénytermesztésben a vetésszerkezetet úgy alakítsák, hogy a gazdaságban lehetőség legyen a gépi munkára. Korszerű munka Az üzemben tömörült fiatal agrárszakemberek mindannyian egyet is értenek a tervekkel. így fogalmaznak: az üzemben még nagy tehetőségek rejlenek, amelyeket, ha a fejlődés szolgálatába állítanak, az elmúlt évek eredményeit magasabb szinten meg tudják ismételni. Ezt szolgálja már az is, hogy csökkentették a gabonatermő területet a gyümölcsös javára, aminek megművelését a szedésen kívül, gépesítik. A munka korszerűsítése azonban nem zökkenőmentes. A fiatal szakemberek elképzeléseit az idősebb nemzedék egy csoportja nem érti meg. Még akadályokat is gördít megvalósítása elé. Pedig ha a rejtett tartalékokat nem tudják felszabadítani, a fejlődés is megakadhat. A gazdaság vezetőinek sokoldalúan fontolóra kell venni a dolgot. A módosított gazdasági szabályozó érzékenyen érinti őket. Másfél millió forint többlet- kiadásuk keletkezett belőle. Csak a földadójuk 300 000 forint. Ezt az összeget ki kell gazdálkodni, hogy sem a közös vágyon gyarapodása, sem a tagok részesedése ne csökkenjem. A pártszervezet az élen Aki a gazdálkodásban bevezetett újítások ellen fordul, az a közös gazdaság fejlődése elé vet gátat. Sok vita folyik errőL Jó viszont, hogy a pártszervezet irányításával nagy erők támogatják a korszerűsítést. A közgyűlés is elfogadta, hogy az idén kombájnt, DT-t, két másfajta erőgépet és munkagépet vásároljanak. A fiatalok kívánságának megfelelően, a majorban öltözőt és zuhanyozót építenek. Szorgalmazzák a községben a kulturális intézmények létesítését. A tsz-tagok az elmúlt öt évben bebizonyították; ha a vezetők megteremtik a munkához szükséges feltételeket, kiváló eredményeket tudnak felmutatni. Most is a község lakosságán, a tsz-tagokon múlik, hogy képesek lesznek-e megújítani egy magasabb szintien az elmúlt őt esztendő eredményeit. Bobál Gyula Ahol kis nincsenek A körzeti pártnapok tapasztalatai Vetetim a m városunk.'’ „Nagyszerű a mi fejlődésünk — büaafcéfc lehetünk arra, amit — Salgótarjánban tettünk a dolgozóié érdekében Ilyen és ehhez hasonló megállapítások hangzottak el az elmúlt napokban a város körzeti pártszervezeteinek pántnap jam, amikor a városi tanács első számú vezetői — a pártszervezetek kérésére és a városi pártbizottság javaslatára — beszámolókat tartottak a harmadik ötéves terv eredményeiről és a negyedik ötéves terv célkitűzéseiről. Ezeken a pártmaipökom — mintegy a beszámoló alátámasztásaként — bemutatták a város hanmarük öteves terv időszakában készült létesít- ményékről szóló színes filmet. „Könnyű” volt ezután a további építés gondjáéról, problémáiról szólni. Hogyan lehetne néhány gondolatban összegezni e pártnapok tapasztalatáét? Mi volt a párttiapokrói az átfogó véleménye a tanács vezetőinek, a pártszervezetek vezetőinek (pá-rttagságniaík), a városi pártbizottság instruktorainak? „Megelégedéssel, örömmel tapasztaltuk — állapították meg a városi tanács vezetői —, hogy e nagy városépítő ás rekonstrukciós munkában a dolgozók vélünk egyetértenek: örömmel és elismeréssel nyugtázták a párt és a tanács munkáját: jó volit a közvetlen találkozás a dolgozókkal: tetszett a dolgozók aktivitása, segítő készsége és mindez Újalbb erőt ad a további nagy feladatok megoldásához! De agyiben tanulságul is szolgál, főleg azon a téren, hogy a nagy városi rekonstrukciós munkák méliletó nem szabad megfeledkeznünk, a „kis ügyekről” sem, ami egy-egy utcasor, egy-egy városrészt és annak lakosságát érinti, vagy esetenként joggal bosszantja”. A tanács vezetői ígérték, hogy a pártszervezetek vezetőségét írásban értesítik a felvetett gondok megoldásénak módjáról és lehetőségedről, így aztán a legközelebbi taggyűléseiken ás egyéb rendezvényeken ismertetni lehet a felvetődött protoliémáikfcatl kapcsolatos tanácsi választ. A pártszervezetek és a pánt- tagság is elégedettek voltak, mert a közvetlen beszélgetés, tájékoztaitás a tanács első számú vezetőivel közvelenül és közvetetten segíti a politikai munkáit, a lakosság atotivázá- lódásáit. Tetszett, hogy a veaeitő elvtársiak nyíltan ás őszintén beszéltek a tervidőszak során felmerült problémákról, a negyedik ötéves terv nagy gondjairól és a még bizonytalannak látszó, de egyébként szükséges létesítményekről. Kérték a pártszervezetek, hogy a jövőben gyakrabban menjenek ki a vezetők a távolabbi körzetekbe (Salgóra, Somlyó-bányaitselepre. Károly- akná-ra, a bányakolóniaá területre sitto.) is, hogy valóban itozeflebordi érezzék a perifériák kásebb-nagyobb gondjait És végül — á fentieken túl — milyen tapasztalatokai mondhatnak el segítő, jó szándékkal a városi pártbizottság instruktorai. Jogos volt a körzeti párttit- kári értekezlet részvevőinek igénye amikor azt kérték, hogy a soron levő párt napokat a tanács első számú vezetői tartsák meg, mert ez segíti a pártszervezetek tevékenységét és a vezetők jobban látják a külső városi területeit nehézségeit, gondjait. Hiba volrt viszont az, hogy e körzeti pártszervezetek négy-öt területet kivéve — nem végeztek kellő mozgósítást a pártnapafcna. A párttag,ok és a pártonki- vüliek is elmondták: kár, hogy csak ennyien vettünk részt ezeken a pártnapokon, mert amit iitt láttunk és hallottunk, mindannyiunk számára érdekes, s nem mindegy az, mi történik vagy minek kellene még megvalósulni a területünkön életünk szebbé, könnyebbé tétele érdekében. A jövőben tehát több erőfeszítését jobb szervező munkát kell végezni az ilyen tájékoztatások kiszélesítése érdekében, melyhez jelentős segítséget adhatnak a Hazafias Népfront aktivistái, a KÍSZ-fiata- lok, a helyi tanácstagok, és nem utolsó sorban az üzemi pártszervezetek vezetői és dolgozói is. ha a pártvezetőség időben tájékoztatja őket. B. K. Segítenek a szőtök Sok segítséget adnak az iskolának a diósjenői szülök. Most társadalmi munkában dekoritlemez-lábazattal látják el az osztályokat és a folyosót. A mintegy 22 000 forint értékű munkára a szülői munkaközösség szervezte a résztvevőket. A szükséges anyagot a községi tanács szerezte meg, ‘S a munka nagy részén már túl vannak. Sokat dolgozott ..Jancsó János, Bőgér Gergely és Osurgó Sándor, hogy az általános iskola még szebb legyen. Rossz a hangulat az öblösüveggyár ' mérőhenger üzemrészében, mert nincs elegendő munka — kaptuk a tájékoz, tatást a gyárból. Mi az igaz. ság? — kérdeztük Varga Gyulától, a gyár igazgatójától. — A mérőhengerekkel kap. esolatos exportigények a kü. lönböző piaci hatások miatt az idén egyharmadára csők. kentek. Emiatt szükségessé vált az itt dolgozók egy részének átcsoportosítása azok. ra a munkahelyekre, ahol bőven van megrendelés. Egyébként az üzemen belüli munkaerő.mozgatás nálunk természetes dolog, mert az üvegáru divatcikk, az igények gyorsan változnak. Az áteső, portositást indokolja az eddig végrehajtott technikai.techno. logiai fejlődés is. 4 Hasemlő gondok más " megközelítésben, más vonatkozásban és felfogásban, megyénk más üzemében is felvetődnek. Van, ahol ezt a jelenséget a termelés fejlődésével kapcsolatban természetesnek tekintik, másutt figyelmen kívül hagyják* a gazdálkodásban bekövetkezett új követelményeket és isten csapásaként fogják fel. Pedig az igényék gyors kielégítése feltételezi a munkaerőátcsoportosítást még akkor is, ha az egyesek számára átmenetileg a szokatlan ság, vagy a kényelmetlenség érzését kelti. Ha a gyárak vezetői másként cselekednének, akkor a dolgozók jogos érdekeit sértenék meg. Azután, ahogy nő a gazdaság dinamizmusa, úgy válik szükségessé a mun. foje-Avpl való ésszerű, helves gazdálkodás, mind a fizikai munkásoknál mind pedig az alkalmazottaknál és a szélléVelejárója... mi munkakörben tevékenyke. dő kisebu-nagyobb vezető, tisztséget ellátóknál. Az idegenkedésnek több oka van. Elsősonban abból fakad, hogy a dolgozók aggály os- kodnak: vajon az új helyen meglesz-e a korábbi kereset? Ha erre megnyugtató választ kapnak, könnyebb szívvel fog. lalják el az új helyet. Kisebb probléma ugyan, de egyesek, nél igen elöntő, vajon az új helyen hogyan fogadják őket, miként segítik. találnaik-e megértő társakra. A tartózkodásban része van a szakmai képzetlenségnek is, bár az utóbbiról nem szívesen be. szélnek. Érthető, mert ez a jelenség egy korábbi mulasztásra vet fényt, ugyanakkor felhívja a figyelmet: ha gyorsabban akarunk fejlődni, akkor a jelenlegi helyzeten sürgősen változtatni kelL O Méltányolva a jogos ““ emberi érzéseket, az aggályokat. a tartózkodást, egyetlen üzemben, gyárban sem lehet fellépni azzal az igénnyel a dolgozóknak, hogy olyan megrendelést vállaljanak el a vezetők, ami nem jár semmiféle belső munkaerő-átcsoportosítással. A gondolat felvetése is képtelenség a technikailag gyorsan változó világunkban, amikor egyik napról a másikra új. az emberiség kényelmét, jövőjét szolgáló technikai „csodák” jönnek létre. Azok az üzemek vezetői és dolgozói járnak jó útón. azok biztosítják tartósan jövőjüket, akik a munkaerő-átcsoportosítást, a hatékonyabb munka, a nagyobb nyereség, a gyors fejlődés elmaradhatatlan velejárójának tekintik. S hogy nemcsak szükség van erre, hanem e tekintetben igen nagyok a lehetőségek, azt a Nóg. rád megyei Fémipari Vállalat példája bizonyította. Tanúja voltam annak a műszaki megbeszélésnek, ahol hosz- szú huzavona után kiderült, hogy az egyik üzemrész kölcsönözni tud munkaerőt a másiknak, csak mit szólnak majd ehhez az érintett dolgozók — aggályoskodott az üzemrész művezetője. A kérdésre igen határozott és egyértelmű volt a válasz. A vállalat vezetőségének nemcsak joga, hanem kötelessége is a rendelkezésre álló munkaerőt ott és olyan mértékben foglalkoztatni, ahol az legjobban szolgálja a közösség és az illető egyén saját érdekét. ükének kapcsán vetődik fel egy újabb gondolat: vajon az ezzel kapcsolatos munkaügyi törvényeink mindenben igazodnak az új helyzethez, az új követelményekhez? Azt hiszem, a dolgozók érdekében szükség van né. hány üzemünkben a kollektív szerződés ez irányú kor. rekciójára. A másik dolog: szembe kell nézni azzal is, hogy a munkások zömének szakmai képzettsége nem éri el a kívánt szintet, igen sok köztük a betanított munkás. Ez részben összefügg azzal, hogy az iparszerkezet előnyös megvál. toztatása révén olyan köny- nyüipari üzemek kezdték meg a termelést, ahol magas képzettséget igénylő munkákat csak kis mértékben végeznek'. Ez a helyzet bizonyos fokú egyoldalúságot alakított ki az új munkásokban, munkavállalókban. Ennek előnyös megváltoztatását kívánja a vállalatok léte, fejlődése. A szakmai képzés bővítése azzal is jár, hogy az új dolgozók megtanulnak a vállalattal élni, vele gondolkodni, megkeresik azokat az összefüggéseket, amelyek a vállalati termelés változása és egyé. ni jólétük között összefügg. O A munkaerő-átcsoporto- sítás szükségességiónéi keveset szólunk arról, ami. ről Varga Gyula igazgató is beszélt: a technikai fejlesztésről, a tudományos kutatá. sok gyakorlatban való alkalmazásáról. Ha csak az utóbbi éveket nézzük, a gyárban olyan technológiákat kísérle. teztek ki. vezettek be, amelyeknek szükségességéit az élet már korábban is felvetette. S hogy erre most került sor, annak elsősorban társadalmi kényszerítő okai vannak: az élő munkával való gondosabb gazdálkodás, az enyhe munkaerő-kereslet. Szükség van a gyors munkaerő-átcsoportosításra. a munkafegyelem megszilárdítása szempontjából is. Az objektív okok miatt órabérben fizetett tétlenség is káros a közösség gyarapodáséira, mert egyesekkel elhiteti. másokban erősíti azt a felfogást, hogy munka nélkül is lehet pénzt keresni. Venesse Károly Fotózzon a NÖGRÁD-nak! Kinézel Géza (Salgótarján): „Hazafelé” című fényképére a zsűri 3 pontot adott Elvándorolt milliók Megyénk hét építő, illetve építőamyagipari vállalatánál egy év alatt 3299 dolgozó lépett munkába, ugyanakkor 3147 mondott búcsút munkahelyének. Közgazdászok kiszámították már, hogy egy-egy munkahely változta tás, vagy ha úgy tetszik helycsere 6—7 ezer forint kárt jelem a népgazdaságnak. Ezek után nem nehéz kiszámítani azt sem, hogy a már említett iparágban megyénkben mintegy lg milliós kár keletkezett. Ez az összeg bőségesen elégendő lenne mintegy 90 új lakás felépítésére. Kétségtelen: egy bizonyos fokú munkaerő-vándorlásra szükség van azétrt, hogy lehetőleg mindenki szaktudásának, rátermettségének megfelelő helyre kerüljön. Ez azonban egyáltalán nem indokolja- hogy valaki úgy váltogassa munkahelyét, mint más a fehérneműt és évente többször cseréljen helyet. Az ilyen vándormadaraik ellen egységesen kell fellépni valamennyi vállalatnál, mert a fenti példa is azt igaoolja, hogy nem babra megy a játék. Haszna nincs az ilyen munkaerő-vándorlásnak, de annál nagyobb a kára, amit a becsületes dolgozók saját zsebükön is érezhetnek. B. J. NÖGttAD — 1971. február 13.f szombat /
