Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-09 / 33. szám

( Receptet nem lehet rá adni A ZÁRSZÁMADÁSOK ál­lni tUkroaüit megyén­ként, járásonként más-más, mint ahogyan a tsz-ek múlt évi eredményei is vidékenként igen nagy eltérést matatnak egymástól. Az ár- és belvíz sújtotta tájak és mostoha kö­rülmények közt gazdálkodó termelőszövetkezetekben sok­féle gondról adnak számot a vezetőségi beszámolók. De tá­jékoztathatják a tagoltat arról is, hogy az állam — lehetősé­geihez mérten — különféle módszerekkel segíti az önhi­bájukon kívül bajba jutott tsz-eiket. Érthető, hogy a rendkívül viszontagságos 1970-es eszten­dő utón a nehéz körülmények közé került termelőszövetke­zetekről esik a legtöbb szó. Kevesebbet beszélünk, írunk arról, hogy minden probléma ellenére sem lett kisebb a tsz- ek tavalyi termelési értéke, mint amekkorát a közismer- ten jó, 1969-es évben elértek. Igaz, ' hogy a növénytermelés, amely különösen megsínylette a kedvezőtlen időjárást és az elemi csapásokat, kevesebbet adott, az állattenyésztés és a tsz-ek egyéb üzemágai azon­ban együttesen pótolták a veszteségeket. Ez a tény ön­magában is újabb döntő bizo­nyíték a termelőszövetkezeti gazdálkodás ereje, élttrevaló- sága mellett. Olyan igazság ez, amit egyetlen zárszámadó közgyű­lésen sem volna helyes el­hallgatni. Még azokon sem, amelyeket veszteségessé vált tsz-ekbem tartanak. Azok a szövetkezetek egyébként, ahol szanálásra kerül sor, a kere­ken 2500 tsz-nek mintegy 15—20 százalékát teszik ki. Ezt sem árt tudni, ha a va­lóságnak megfelélő képet akarunk kaipni a termelőszö­vetkezeti gazdálkodás mad, or­szágom helyzetéről. Márpedig feltétlenül erre kell töreked­nünk ugyanúgy, mint az egyes tisz-ek esetében. Senkinek sem használna, csak kárt okozna, ha elferdítenék, szépítenék a tényeket. Aki nem néz szem­be azzal, ami ténylegesen van, az megfosztja magát attól a lehetőségtől, hogy a bajok okainak pontos megismerése és mérlegelése után megtalál­ja az orvoslás legjobb mód­szereit. S EZ TÁVOLRÓL sem a mostoha adottságú, az árvíz­kárt is szenvedett, a vesztesé­ges tsz-ekre vonatkozik csu­pán. Mindegyikre, a legkivá­lóbbra te. Olyan termelőszö­vetkezet ugyanis nincs, ame­lyikben ne volnának kijavíta­ni való hibák, pótlásra váró mulasztások. Nem lehet min­dent az időjárásra fogni. A vezetés, a munkaszervezés, a fegyelmezettség, a pénzgazdál­kodás, a különféle vállalkozá­sok: mindez módot ad arra, hogy gondos elemzés után hasznos tanulságokat vonja­nak le vezetők és tagok egy­aránt. Receptet adni nem lehet ar­ra, hogy milyen legyen a gaz­dasági beszámoló, a zárszáma­dási közgyűlés. Arra viszont sokéves és a már megtartott mostani közgyűléseken szer­zett tapasztalatok te figyel­meztetnek, hogy nem sokat ér az a zárszámadás, amelyik csak az irodában készül eL Vitathatatlan ugyan, hogy ennek a munkának a legfele­Aratós az őrségi füzesekben Vágásra érett a fűzfa­vessző, az őrségi dombsorok lankáin, a fenyveserdő óri­ások vágásain, szélein. Az összefüggő füzestáblák nagy bíborszínű foltokkal színe­sítik az amúgy is változatos őrségi tájat, ahol rendkívül szokatlan módon, az ország melegebb tájaihoz hasonló­an, már február elején, tel­jesen elolvadt a hó. A kö­tött, agyagos, vizes talajo­kon kitűnő „termést” és az itt élőknek jó jövedelem­kiegészítést adnak a füze­sek. öriszentpéter, Kondor­fa, Viszák és még néhány falu határában mintegy hat­száz holdon termesztik, s most hozzáláttak az „ara­táshoz”. A hagyományos módon, kisbabával vagy szőlővágó ollóval vágják a hajlékony, bíborpirosas vesszőket. Hán tolás és ké- vébekötés után a vesszők jó részét külföldi kosárfonó megrendelőknek adják el. (MTIő lósségteljesebb részé a vezető­ségre, a szakemberekre, a bi­zottságokra — főként az el­lenőrző bizottságra hárul. Ép­pen a nagy felelősség kötelezi azonban őket — a törvény, az alapszabály mellett — ar­ra, hogy az egész tagság se­gítségével állítsák össze a gazdasági beszámolót. Többféle, jól bevált módsze­re van annak, hogy a zárszá­madás a tagok véleményét, javaslatait te tükrözze. Minde­gyiknek alapkövetelménye azonban az, hogy az egész tagságot idejében és őszintén tájékoztassák a tsz ügyeirőL E nélkül ugyanis hiába vár­nak hozzászólásokat, észrevé­teleket. Feltétele az eredmé­nyes közgyűlésnek az is, hogy előtte üzemegységenként, bri­gádonként vitassanak meg minden lényeges kérdést az ott dolgozó tagokkal. Az egyes kisebb közösségek így kialakított álláspontját valaki elmondja a közgyűlésen, hogy a többiek te megismerjék azoknak az elgondolásait, akikkel esetleg kevés kap­csolatuk van évközben. Fő­ként azokban a tsz-ekben van ennek nagy jelentősége, ame­lyek több községet te maguk­ban foglalnak, vagy csak egy községre terjednek ki, de a gazdaság méretei nagyok. Szorosan összefügg a zár­számadással a tervkészítés. A tanulságokat nem te lehet anélkül jól számbavenni, hogy a további teendők ne kerüljenek szóba. Éppen az 1970-es esztendő sok gondja indokolja, hogy a mostani közgyűléseken igen körülte­kintően, megfontoltan tárgyal­janak az Idei feladatokról is. Különösen arról, hogy mivel új beruházások megkezdésére alig van mód, mit lehet tenni a termelés, a gazdálkodás ja­vításáért, ami nélkülözhetet­len feltétele a kedvezőbb anyagi körülmények megte­remtésének. ELSŐSORBAN saját erejé­ből, adottságainak ésszerűbb hasznosításéval juthat előbb­re minden tsz. Ha ez a felis­merés hatja át a zárszámadó közgyűlést, akkor és csak akkor felel meg rendeltetésé­nek, hozhatja felszínre, állít­hatja a közösség szolgálatába azokat a jóhatású erőket is, amelyek eddig valamilyen ok­ból nem bontakoztak ki elég­gé. S ilyen erők minden ter­melőszövetkezetben vannak. Gulyás Pál Fiatalokkal megerősödve Néhány évvel ezelőtt, de talán még az utóbibi hónapok­ban is arról beszéltek, hogy az elöregedés „veszélye” fe­nyegeti a kazán területi párt­bizottságihoz tartozó pártalap- szervezeteket. A hét alapszer­vezet tagjai között ugyanis több 1945 előtti, még több 1945-ös párttagot tartanak nyilván, ugyanakkor néhány alapszervezetben szinte stag­nált a tagiépítő munka. Kazárt kivéve — ahol két év alatt 32 új taggal gyarapodott az alapszervezet taglétszáma — Mátraszelén, Mizserfán és Vizsláson egyetlen új tagot sem vettek fel a párt sorai­ba. Az elmúlt hetekben mintha megváltozott volna a véle­mény a területi pártbizottság tagépítő munkájáról. Értekez­leteken, megbeszéléseken egy­re több szó esik arról, hogy az alig egy éve alakult párt- bizottságon megváltozott a szemlélet, kedvező irányban fejlődik a tagfelvételi mun­ka, fiatalokkal megerősödve végzi munkáját a pártbizott­ság, de több alapszervezet is. Őszintén mondom, nem cso­dálkoztam ezen, amikor meg­ismertem Vrbén Sándort, a pártbizottság titkárát. Maga is alig 32 éves, de1 több mint egy évtizede, hogy párttitká­ri minőségben végzi munká­ját. — Ügy érzem, előrelépésünk jelentős, elképzeléseinket, ter­veinket, ha nem is százszá­zalékosan, de megvalósítottuk — summázza véleményét Ur­ban Sándor. Aztán szamokkal bizonyítja állítását. A párt- bizottság megalakulása óta — alig egy esztendő — 19 új párttaggal erősítették az alap­szervezeteket. A kazári terme, lőszövetkezetniél nyolc, a köz­ségi alapszervezetnél öt, a Váci Kötöttárugyár kazári üzeménél újabb' öt. a vizsla­sd alapszervezetnél pedig egy új tagot vettek fel a pártba az elmúlt év során. Szinte fe­le-fele arányban nőket és fér­fiakat. Amire viszont jogsai büszkék, valamennyi új tag harminc éven aluli! — A pártbizottság szinte megalakulása után azonnal azt vizsgálta, hogyan léphet­nénk előbbre tagépítő mun­kánkban. Ügy értékeltük, hogy ez a tevékenység leg­gyengébb Mizserfán. de sem­mi sem Indokolja a stagnálást a vizslási termelőszövetkezet­ben, vagy Mátraszelén. Fel­adattervet dolgoztunk ki. azt egyeztettük az alapszervezetek titkáraival, s így láttunk mun­kához. A módszer iránt érdeklő­döm Urbán Sándortól. Egy­szerű és tömör válasza szin­te meglep még akkor is, ha tüdőm, hogy teljesen igaza van. — Nem arra törekedünk, nem is törekedhetünk arra, hogy kész kommunistákat ve­gyünk fel a pártba. Majd kommunistákká nevelődnek közöttünk. Azt akarjuk elér­ni, hogy az alapiszervezetek munkája legyen vonzó, bizto­sítsa egy-egy községben, vagy területen a párt irányítását, akkor a fiatalok is azt lát­ják: érdemes az élcsapatnak tagja lenni — foglalja össze álláspontját, majd hozzáteszi: — Ha mi megfelelően fog­lalkoztatjuk a fiatalokat, kü­lönböző feladatok elvégzésével bízzuk meg őket. akkor meg­szeretik ezt a munkát, értük a párt politikáját is. s önma­guk jelentkeznek, hogy ve­gyük fel sorainkba. A tény Urbán Sándor sza­vait bizonyítja. Valamennyi alapszervezet feladata, hogy foglalkoztassa a pártonkívtL lieket is akár a községi, a ter­melőszövetkezeti. vagy az üzemi alapszervezetben. A különböző tömegszervezetek­ben, egy-egy bizottságban fe­lelős beosztást biztosítanak számukra. Ugyanakkor a szá­monkérés mellett segítik is a mozgalmi munkában még járatlan fiatalokat. Így vált pezsgőbbé szinte valamennyi alapszervezet munkája. Színt, sokoldalúságot vittek a párt­munkába az arra érett fiata­lok. Ma már tény. hogy bár­milyen munkával meg lehet, sőt meg ig kell bízni ezeket az embereket, fiatalokat, fiú­kat, lányokat egyaránt. Hosezú éveken át nem mű­ködött ifjúsági szervezet a környék három területén. Most. hogy a pártbizottság, az alapszervezet konkrét fel­adattal bízza meg azokat, akiüc társadalmi, ha úgy tetszik pártmunkára jelentkeznek­egy év alatt három község­ben, Mizserfán, Mátraszelén és Kazáron alakult új KISZ- szervezet, megfelelő progra­mot alakítva ki a fiatalok szá­mára. Kazáron például a ter­melőszövetkezet adja át estén­ként klubhelyiségét a Esze­seknek, ahol értékes foglala­tossággal töltik a fiatalok szabad estéjüket. A pártbizottságon ma is öt új felvételi kérelmet tartanak nyilván. Valamennyi ismét fi­atal, KlSZ-korosztályú. Ha eddig nem is. ma viszont már ragaszkodnak ahhoz, hogy a megfelelő szervezeti életet élő KISZ-alapszervezeti taggyűlés legyen az egyik ajánló. A másik egy idősebb párttag, aki személyes ismerőse a fia­talnak, aki az embert fejlődé­sében tudja bemutatni a párt­tagságnak. Ismeri aktivitását, tenndakarását. éppen ezért ért­hető is az alapszervezet egy­séges állásfoglalása, hogy fia­talokkal erősítik az alapszer­vezeteket. — Arra törekszünk, hogy a módosított Szervezeti Sza­bályzat adta lehetőséggel is éljünk. Jelenleg négy, húsz éven aluli fiatal jelentkezett már, hogy szeretne pártunk tagja lenni. Mi örülünk en­nék. A lányoknak a különbö­ző nőbizottságokban, a fiúk­nak a KISZ-szervezetekben adunk különböző munkát, megbízatást. Munkájukat pe­dig figyelemmel kísérjük — mondja Urbán Sándor. Az „elöregedés” helyett tervszerű fiatalítás kezdődött a kazári területi pártbizottsá­gon. a hozzá tartozó alapszer. vezetökben. A tagópítő munka mellett jelentkezik ez az ok­tatásiban, amelyen aktívan részt vesznek a fiatalok, je­lentkezik a nőbizottságokban, végső soron az egész párt - munkában. Ezen a megkezdett úton pedig érdemes tovább haladni.-Somogy vari László Megyénk valamennyi koz. (jegében a társadalmilag ak­tív tényezők között mindig ott találjuk a pedagógust Minit a nép tanítója, az új nemzedék formálója, megta- ' látható a Hazafias Népfront- lián. a kultúrotthonokban, ta­nácsokban, sportkörökben és ki tudna felsorolni, még hol. A szocialista társadalomban , büszkén mondhatjuk, hogy a nép kulturálódását szolgálják tudásukkal, emberszeretetük. kel, fáradságot nem Ismerő kitartásukkal. Gyakran felvetődik, hogy hetenkent „csak” 20—24 óra hosszat tanítanak, így más dolgozókkal szemben előnyben vannak. Igaz, hogy ennyi a tanítási óráik száma és mé­gis túlterhelésükről kell be­szélnünk. Keresni kell a túl­terhelés csökkentésének útja­it, éppen gyermekeink neve­lése érdekében. A szülők sze. cetnek, ha gyerekeikkel töb­bet foglalkoznának, gondo­sabban és egyénekre szabot­tan irányítanák értelmi, er­kölcsi, tósti és esztétikai ne­velésüket. Joggal várják, hogy olyanokká neveljék a gyerekeket, amilyennek a szülök .szeretnék. Az V. nevelésügyi kong­resszus nagy nyomatékkai i mérlegelte a nevelők jelen­legi és a jövőben betöltendő szerepét. Ä régi tapasztalatok felhasználásával az új, kor­szerűbb módszerek figyelem- bevételével keresik a kedve­zőbb utakat. Sok tanulás, még több tapasztalatgyűjtés és nagyon sok töprengés szükséges a legjobb elképze­lések kialakításához. Ehhez viszont türelem és megértés, Néhány szó a nevelőkről társadalmi es szülői együtt, működés szükséges í Felmerést végeztünk a me. gye általános és középiskolád­ban. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a 20—24 tanítási óra mellett aggasztóan nagy a nevelők terhelése és az elő. rehuladás gyorsabb üteme érdekében foglalkozni kell a terhelés csökkentésével. A megkérdezett, több mint 200 nevelő mindegyike sze­retne többet olvasni, új mód­szereket tanulmányozni, te. méreteit; bővíteni, szeretné tarsolyált frissebbnél frissebb ismeretekkel mgtölteni. Mind­ezekre alig jut idő, mert egye. bek lekötik. Kell és lehet csökkenteni sok mindent. Kevesebb fölösleges értekez­lettel, kevesebb adminisztrá­cióval, jól előkészített prog­ramok kiadásával, nyomtatott összefoglaló felmérések szer­kesztésével, tapasztalatok gyors terjesztésével és így tovább. Csak néhány problémái a nevelő munkájából. A taní­tási órákra való felkészülés ma több időt vesz igénybe, mint bármikor máskor. Ha erre nem hagyunk 'időt a ne­velőnek, fokozódik a gyer­mekek túlterhelése, csökken a tanítási óra hatékonysága. Ugyanakkor szükséges íelme. réseket végeznie. Egy 28 ta­nulóból álló csoport esetében egy anyagrész lezárása után a megfelelő felmérő kérdések összeállítása 2—3 órát, míg a javítás és elemzés 5—6 órát vesz igénybe. De sok ilyen csoportja van egy-egy neve. lőnek. Ugyancsak ezzel tokon probléma a nem érdemi mun-i kára fordított Idő. A minap' az egyik középiskolai igaz­gatóval a fizika tanításának problémádról beszélgettünk. A nevelők idegenkednek e tantárgytól, pedig szeretik. Miért vetődött fel bennük ez a kérdés? Egyöntetű volt a válasz, hogy a jelenlegi igé­nyeknek megfelelő gyakorla­ti jellegű, kísérletekkel, be­mutatókkal, tanulói gyakor­latokkal megtartandó fizika órára több órás előkészület szükséges. Az edények, sze­rek, eszközök tisztogatása, használható állapotba hozá. sa. a gyakorlatok összeállítá­sa sok-sok időt igényel. Ugyanez felmerül a biológia, kémia órákkal kapcsolatban, de egyre több tantárgy taní­tásánál is. Jogos a felvetés, hogy mentesíteni kellene ki­segítő laboráns beállításával a nevelőt és <jzzel több időt biztosítani számára az érdemi munkához. Van erre már másutt példa, nálunk is el kellene kezdeni. A korszerű oktatás mind több audiovizu­ális eszköz alkalmazását igényli. Ezeket az iskolák be is szerzik, de a nevelők kö- fül nagyon kevesen értenek kezelésükhöz, s a legkisebb hiba is gondokat jelent. Sok idő fecsérlődik el. Iskolai technikussal megoldhatnák azt a kérdésit is. Az iskolán belül is szükség és lehetőség van a túlterhe­lés csökkentésére. De társa­dalmilag is foglalkozni kell ezzel a problémával, hogy mérlegeljék, mire veszik igénybe a nevelőt mert min. den óra, amit a pedagógus nem érdemi munkáival tölt el, a gyerekek nevelésének rovására megy. Az egyik középiskola szak­szervezeti gyűlésén Emutat­ták, hogy a nevelők heti el­foglaltsága 58—80 órát tesz ki. Ilyen elfoglaltság mellett aligha tehet a gyerekekkel való türelmes, körültekintő, sokoldalú foglalkozásról be­szélni. Előbb-utóbb problémás lesz a gyerekek fejlődése. A legnagyobb nevelői jószáindék mellett te mindkét fél, ne­velő és gyermek egyaránt ká­rál vallja. Csak néhány gondolatot ve­tettem fel azoknak, akik úgy vélik, hogy a nevelők „csu­pán” 20—24 órában történő tanítói tevékenysége nem je­lent sok munkát és nincs alapja a túlterhelésről be­szélni. Kmctyi Ferenc Úttörő krónikások! Az uttoromozgBlom 25. évfordulója tiszteletére a NÓG- RAD Szerkesztősége és a Magyar Úttörők Szövetségének Nógrád megyei Elnöksége tíz részből álló játékot hirdet aiz úttörők részére. Az első Maidat 1971. február 3-án jetent meg. Figyelem! Figyelem! Az első feladat beküldési határideje; 1971. február 20. A megoldásokat (az úttörócsiapat meg­alakulásának dátumát — év, hó, nap — és az első úttörők névsorát, valamint a csapat számát és neveit, a csapaitvesse- tőlk neveit) a Magyar Úttörők Szövetsége Nógrád megyei Elnöksége címére küldjétek. (Salgótarján, Kossuth Lajos u. 2.) íigyetam! Figyelem! 2. feladat: Úttörő krónikások! Kutassátok M, hogy csa­patotok a megalakulás óta mikor, milyen Etünitetésbem ré­szesült? (Ságivárt-zászló, Jubileumi embléma, KISZ KB Vö­rös Selyemzászlaja, Dicsérő oklevél atb.) Derítsétek E, hogy a vezetők köziül — csapat, raj, ifjúvezető — kik és mikor kaptak úttorömozgalmi munkájukért magasabb elismerést. (Kormáiniykiitüniteiiée, KISZ érdemérem, Kiváló úttörővezeitő, Aranykoszonús KISZ-jelvény, Kiváló iijúwezebő stb.) A válaszotokkal beküldött eredeti dokumentumokat, vagy azok másolatai t, Ismertetővel ellátott fényképeket, régi úttörők és vezetők visszaemlékezéseit az értékelésnél külön figyelembe vesszük. A második feladat beküldési határideje február 25. A borítókra a címetekhez írjátok fel a csapat számét Ó6 az „Úttörő krónikás” jelzést. Tíz év alatt 124000 lakás a községekben Hazudik közegeinek helyzetéről, fejlődéséről közöl érdekes adato­kat a Központi Statisztikai Hiva­tal. a felmérés szerint az ország lakosságának 5<5 százaléka közsé­gekben él, mégpedig 1711 önálló és 1440 közös tanácsú településen, figyelemre méltó, hogy a közaé- ge>k lakosságszáma — amely l»49 és I960 között még 2,5 százalékos emelkedést mutatott — az utóbbi tíz évben 2,4 százalékkal csök­kent. a községek népességszam szerinti megoszlása megyénként tgen változó képet mutat. Bara­nyában például a községeknek több mint a felében a helybeli la­kosok szama nem haladja meg az ötszázát, ugyanakkor Csongrad és Szolnok megyében egyetlen ilyen apró település sincs. A legna­gyobb lélekszámú községekkel vi­szont Békés megye dicsekedhet: községeinek egynegyedében öt­ezer—tízezer lakos el. A statisztika szerint az elmúlt tíz évben a községekben 124 760 új családi otthon épült, ami tízszá­zalékos fejlődéinek felel meg. A családok körülményeinek javulá­sát jelzi, hogy míg l%‘o-ban a köz­ségekben száz íako&ra 369 sze­mély jutott, napjaink báni már csak 334. A községekben 1969-ben felépült mintegy 28 000 lakásból 85 százalék két- vagy többszobás volt, s az új családi otthonok egy- harmadánál a közműves ivóvíz- ellátást, illetve a szennyvízelveze­tést is megoldották. Lényeges gyarapodást mutat a statisztika a községek kereskedel­mi ellátottságában is. Például aiz utóbbi öt esztendőben az ezer fa­lusi lakosra jutó bolti „uapterület 173 négyzetméterről 213 négyzet- méterre növekedett. A vendéglá­tóipar is fokozottan figyelembe veszi fejlesztési terveiben a köz­ségek növekvő igényelt Előrehaladást tükröz, s egyben sürgető tennivalókat is jelez né­hány vonatkozásban a községek egészségügyi statisztikája: az ál­landó bölcsödével rendelkező köz­ségek aránya az utóbb? öt évben csak fél százalékkal lett több. s gyógyszertár a településeknek csak mintegy egynegyedében ta­lálható. (MTI) NÓGRÁD — 1971. február 9., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom