Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-07 / 32. szám

mAG PROLETÁRJAI, EGYESÜL JE?m Nüíí'RAÍ» VI GYE« 8 11Q T T b.Á Q A •-fc S A V. F,G Y 11 ! A N A <L S' 1 M> .1 ft XXV«. ÉVF.. 32. SZÁM ARA: 1 FORINT T971. FEBRUÁR 7., VASÄRNAP Bátorítani a küzdésre (4. óddal) A családi tűzhely melege (5. oldali Irodalmi melléklet (8—9. oldal? Fejlődött a szociális és kulturális ellátottság’ A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1970. évi fejlődéséről 1970-ben népgazdaságunk, az éves terv }ő célkitűzéseinek •megfelelően fejlődött. A ter­melés mennyiségére vonatkozó tervet a növénytermesztés ki­vételével valamennyi termelő- ágazat túlteljesítette. A ter­vezettnél nagyobb mértékben nőtt a lakosság jövedelme és fogyasztása, is. Az eredmények elérését elősegítette a felsza- txidulás 25. évfordulója és a X. pártkongresszus alkalmá­ból fellendült munkaverseny, a gazdasági vezetők javuló vezetési színvonala és az, hogy a közgazdasági szabályozók is egyre inkább előmozdították a jobb, hatékonyabb gazdál­kodást. Az árvíz, és belvízkárok és viás kedvezőtlen körülmények ellenére a nemzeti jövedelem kb. 5 százalékkal emelkedett, nem érte el, de megközelítette a tervezettet. A mezőgazda­ságból származó nemzeti jö­vedelem lényegesen kisebb volt az 1969. évinél. A többi népgazdasági ágban megter­melt nemzeti jövedelem kb. S—10 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. 1970-ben a lakosság jövedel­me és fogyasztása nagyobb mértékben nőtt mint a nem­zeti jövedelem, és fokozottab­ban mint <tz előző évben. Az év folyamán a nemzeti jöve­delem nagyobb részét fordí­tottuk beruházásokra, és a készletek állományának növe­lésére mint 1969-ben. Az elő­ző évinél jóval nagyobb fo­gyasztást és felhalmozást a hazai termelés nem fedezte teljesen, a szükségletek egy részét a kivitelt meghaladó behozatalból elégítettük ki. Az 1970. évi behozatali többlet ellenére külkereskedelmi mér­legünk az utolsó három év­ben megközelítőleg egyensúly­bem volt. 1970-ben javult a vállala­tok közötti együttműködés. A kereskedelem többnyire kellő időben, megfelelő mennyiség­ben és választékban rendelt árut, és az ipar is inkább ele­get tett vállalt kötelezettségei­nek mint korábban. Ez a kö­rülmény is nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság áruellátása kedve­zőbb volt az 1969. évinél. A vállalatok a termelés fo­kozása érdekében 1970-ben ke­vésbé növelték a létszámot, mint az előző két évben, az egész népgazdaságban nem egészen 1 százalékkal dolgoz­tak többen, mint egy évvel korábban. Ezzel egyidejűleg emelkedett a munka termelé­kenysége. Az iparban a ter­melés növekedése csaknem teljes egészében az egy fog­lalkoztatottra jutó termelés emelkedéséből adódott. A vál­lalatok az év folyamán több más vonatkozásban is javítot­ták gazdálkodásukat, amelyek együttesen az 1969. évinél na­gyobb nyereséget eredményez­tek. 1970-ben a lakosságnak nemcsak a jövedelme és a fo­gyasztása emelkedett, hanem fejlődött szociális és kulturá­lis ellátása is. A gazdasági és a társadal­mi élet 1970. évi fejlődését részleteiben a következők jel­lemezték: Ipar — építőipar 1970-ban a szocialista ipar — az 1969. évi mérsékeltebb növekedés után — 7 százalék­kal termett többet minit egy évvel azelőtt. Az -par amyag- ráíordításai emnél alacsonyabb ütemben nőttek, ezért az ipar hozzájárulása a nemzeti jöve­delemhez 8—9 százalékkal meghaladta az 1969. évi szin­téit. A termelés 1970 évi fej­lődése valamivel gyorsabb volt a tervezettnél A termelés fejlődése első­sorban annak nyomán bonta­kozott ki, hogy 1969 utolsó hónapjaiban, de különösen 1970-ben a lakosság ellátásá­nak javítása érdekében a nagy- és kiskereskedelem jó­Meleg barátság szálai szövődnek t/lérni tartott a% MSZBT menyei elnöksége szerte a megyében. A nagyba- tanyi zeneiskola szovjet magyar zeneszerzők műveiből Idén első alkalommal tar­tott ülést tegnap Salgótarján­ijain, a megyei József Attila művelődési központ klubhe­lyiségében a Magyar—Szovjet évente rendszeresen Baráti Társaság megyei elnök- hangversenyt ad. sóge. Vendégül látta a megyei jfem kielégítő viszont az elnökség Szopin Borisz n- ejőrejlaia<iás az orosz nyelv­ikor evics szovjet fohadnagyot, otetósban ^ MszBT-nek részt vettek az u lesen - jelenleg egyetlen nyelvtanfo­házi Lajos es Űjlaky Is , lyama sem működik. Az is- az MSZMP megyei, illetve va- ^olán kívüli orosz nyelvokta- i'osii bizottságának tás szervezése az elkövetkező Kiss Imrének, az MS évek egyik igen fontos íelaaa- megyei elnökének megnyitó ^ jjaavai után Monostori Ottó, "az MSZBT megyei titkára tá- Szó esett a diákköri, levele- "iékozíatta az elnökségi tago- zés útján kialakult baráti ka* az elmúlt öt esztendő alatt kapcsolatokról is. A megyé­azovjet filmet mutattak be gok közül több ezren rendsze­végzett munkáról. _ Arra törekedtünk, hogy m inél több magyar és szovjet ember között jöjjön létre sze­mélyes kapcsolat- közvetlen barátság — mondotta beve­zetőjében Monostori Ottó. Az 1967-ben Kemerovóval lét­rejött testvérmegyei kapcsolat jó szolgálatot tett ennek az ügynek. Több esetben fogad­tunk megyénkben kemerovói delegációkat, cserelátogatáson vettek részt úttörők, bányá­szok, sportolok. A baráti szálak erősítésé­ben nagy szerepet játszottak a Szovjetunióba irányuló tu­ristautak is. Ezzel a lehető­séggel élve, egy-egy különvo- nat utasaként sok százan jár­ják meg Moszkvát, Leningrá- üot, Kijevet, Kárpát-Ukrajnát. Évről évre nagyobb lesz azok­nak a száma, akiknek már közvetlen ismerősei élnek szovjet földön. Ünnepeinken, különféle ren­dezvényeinken szovjet vendé­gek is részt vesznek. Különö­sen szerteágazóak kulturális kapcsolataink. Az élmúlt év­ben a szovjet kultúra napja alkalmából szovjet filmnapok- m került sor, mintegy 50 ben élő úttörők és KlSZ-ba­resen leveleznek szovjet fiata­lokkal. A beszámolót követő hoz- 11111161)1 zászólások többsége az orosz nyelvoktatás fejlesztését sür­gette, erre és a barátság ki­építésének más formáira több jó ötlet és javaslat hangzott aL Ezután az MSZBT megyei elnökségének tagjai megvitat­ták és elfogadták az 1971. év­re szóló munkatervet. Végeze­tül egy, az amerikai imperia­listák vietnami, laoszi, kam­bodzsai agressziója ellen tilta­kozó távirat megfogalmazását és feladását szavazták meg. va! több árut rendett az ipar­tól minit egy évvel ezelőtt. Az Ipari termelés növekedé­se, valamint a jelentős amyag- és késztenmékámport fokozó­dása folytán a belföldi áru­kínálat volumene és választé­ka bővült, a fogyasztói piac egyensúlya javult. A beruhá­zása javaik piacán, annak elle­nére, hogy a hazad beszerzés, különösen pedig az import je­lentősein emelkedett, a pénz­forrásokká! alátámasztott épí­tési beruházói keresletet 1970- ben sem elégítették ká mara­déktalanul. 1970-ben aiz ipar ágazati és termékszerkezete nagyrészt a központi gazdaságpolitikai célkitűzéseknek, részben pedig a belföldi és a külföldi vásár­lók keresletének megfelelően tovább változott. A vegyipar és a gépipar termelése az át­lagosnál gyorsabban (15, ill. 9 százalékkal) fejlődött, a bá­nyászat termelése 3 százalék­kal haladta meg az előző évi színvonalat. Az 1969. évi visz- szaesés után a könnyűipar 8 százalékkal, az építőanyag­ipar az év második felében ta­pasztalt jelentős javulás ered­ményeként 6 százalékkal nö­velte termelését Folytatódott az energia- struktúra korszerűsítése. 1970- ben a kőolajtermelés 11 szá­zalékkal, a földgáztermelés 7 százalékkal emelkedett. A széntermelésen béliül nőtt a külszíni fejtéssel olcsón kiter­melhető lignit aránya. A kő­olajimport 16 százalékos növe­kedése mellett nőtt a szénbe­hozatal is. A központilag elhatározott fejlesztési programoknak meg­(Folytatás a 3. oldalon.) ÜsszeliíivtaSc as országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány T2 paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1971. február 10. napján (szerda) délelőtt 11 órára összehívta. -(MTI) Minden müssen teljesen hibátlan Kezdődik az üjabb holdmunkanap A szovjet holdjármú kitűnő „közérzettel” fog nekilátni az új holdmumkanap feladatai­nak teljesítéséhez — jelentette ki a Pravda munkatársának adott nyilatkozatában a Lu­na—17 főkonstruiktőrje. Külön kiemelte azit a tényt, hogy a november 17-e óta a hold- felszínen tartózkodó Lunoihod számtalan műszere és alkat­része közül egyetlen egy sem mondta fel a szolgálatot, jól­lehet a holdjármű több miatt 3590 méteres utat tett meg az Esők Tengerének körzetében, s nagy mennyiségű tudományos információt továbbított a Földre. Arra az érdeklődésre, vajon fog-e módosulná a hoidgép- kocsi modellje, a főkonstruktőr utalt arra, hogy az első földi gépkocsi tervezői is néhány méter után már a jövendő modelleken kezdtek gondol­kozni, s így nem lehetetlen* hogy az ezredfordulón a Let* nohod—1-es ugyanolyan jó­indulatú mosollyal fogják szemlélni, mint ahogyan mi tekintjük a huszadik század kezdetének a mozivásznon megjelenő automobiljaira. A szovjet tudósok — húzta alá a főkonstruktőr — j áll ehet elégedettek a Li mohod—1 eredményes munkájával, lát­ják azokat a mozzanatokat, amelyeknek kimunkálását még tovább kell folytatni, hogy még szélesebb legyen a hold­felszíni tudományos kutatások köre. Ennek megfelelően a szovjet tudósok és mérnökök tovább akarják növelni a holdjármű „tájékoztató szói- gálatát”. Nagyobb mozgásse­bességet kívánnak kölcsönözni a holdgépkocsinak, további tu­dományos műszereket akarnak elhelyezni a holdautóban a szó van arról is, hogy a jö­vendő Lunohod éjszaka is köz­lekedne. (MTI) Csak részben sikerült a hegymászás, Fizikai munkát is végoztak az Űr hálósok Az Apollo—14 utasait Shepardet és Mitchellt szom. baton, magvar idő szerint 6.27 órakor ébresztették az Antares nevű holdkompban­Az első hegymászás a Hol­don nehezebbnek bizonyult, mint ahogyan azt a Földön gondolták. Shepard ég Mit­chell űrhajósnak túlságosan sok fáradságba és időbe tel­lett, amíg az emelkedő há­romnegyedét megtették, s így vissza kellett fordulniok, mie­lőtt még elérték volna a Co­ne kráter peremét. A houston-i központtal ál­landó összeköttetésben levő űrhajósok elmondották, hogy nem annyira a terepviszo­nyok akadályozták előrehalad dúsukat, hanem inkább a tá­jékozódási nehézségek- A kráter peremét megvilágító napfény vakító ragyogásával szemben haladva ugyanis az űrhajósok a kráter árnyéká­nak koromfekete sötétségé­ben tapogatóztak előre, s így csaknem lehetetlen volt a rendkívül szaggatott, sziklás terepen utat találni a perem felé. A tudósok nagy reménye­ket fűztek ahhoz, hogy a krá­ter megmászása esetén az egyik űrhajós kötélen néhány méternyire leereszkedik a (Folytatása a 2. oldalon) A jövő Salgótarjánja, A Nógrád megye! Munkásmozgalmi Múzeumban látható ez a makett, rnsi tanács ajándéka, egy másik, a régi Salgótarján melyen már a jövőben felépülő házak Is ott vannak. A vá­makettjével együtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom