Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-06 / 31. szám

Dolgoznak a II-es finomcsiszolóban [fsy ha<Aro*tab Cél és eszköz: az ember A salgótarjáni öblösüveggyár folyamatos rekonstrukciója során elkészült a n.es finom, csiszoló, ahol 42 darab pásztói finomcsiszoló gépet állítottak munkába. A gyár vezetősége azt tervezi, hogy főleg a szakmunkástanulók fognak itt dolgozni, ezért jobb körűimé, nyékét teremtenek munkájuk elvégzésére. Jelenleg Í3 harmadéves finomcsiszoló szak. munkástanuló leány dolgozik itt. Képünkön: Ffilöp Edit és Godó Mária munka közben, az új műhelyben Koppány György felvétele Tizenkétezer panaszból nyolcezer jogos Javul a műszaki cikkek, stagnál a cipők és a bútorok minősége — Äz áruk töboségenék mi­nősége az utóbbi időben ja. vul, de sajnos ez még nem általános, egy-egy cikkcso­porton belül is gyakran vál­tozik a minőség. Mindeneset­nasz, sok műszálas kelme azonban még most sem tart­ja eléggé a színét, göbösödik vagy nyúlik. A KERMI nagy hibának tartja azt is, hogy a textiliparban, de másutt is, re örvendetes, hogy például a gyakran másod-, harmadosz. műszaki cikkek többségének tályú, sőt sokszor osztályon jő minősége stabilizálódott, egyre kevesebb a panasz a '■Tévékészülékekre, a magneto, ionokra és a háztartási gé­pekre, kielégítő és fokozato. aluli terméket is első ősz. pésének köszönhető az is, hogy az utóbbi hónapokban halizű baromfi nem került forgalomba. '— A minőség javításának gyorsítására a KERMI tovább szigorítja és kiterjeszti ellen­őrző munkáját. Valamennyi megye nagyobb üzleteit, áru. jan tovább javul az élelmi- lomból is kitiltja az árut tályba sorolnak. Ha ilyen eset házait felkeresik az intézet az intézet tudomására jut, ellenőrei, természetesen visszaminősíti. — Az áruk minőségének 6Őt szükség esetén a forga. javítására ösztönöz az inté­zetnek az a kezdeményezése szerek minősége. — A minőség alakulása ér. aékelhetően lépést tart a piaci viszonyok változásaival. — Egyéb szabálytalansagok is, hogy bevezeti a KERMI esetén is intézkedik a KÉR- tanúsító védjegyet. Az újfaj- MI, figyelmezteti a vállalatot, ta embléma azt jelzi, hogy az Legutóbb például azért lépett adott termék milyen mérték­1969-ben például, amikor az közbe, mert az angolszalonna ben felel meg a követelmé­ipari üzemek egy része indo­kolatlanul nagymértékben növelte exportját, s a belke­reskedelem csak nehezen tu­dott kellő mennyiségű áruhoz jutni, a minőség is észreve­hetően romlott. Az áruhiány miatt gyakran gyengébb mi­nőségű cikket is kénytelen volt átvenni a kereskedelem, így a vásárlók panaszainak száma megnőtt: majdnem 13 ezer panasz érkezett a köz­szükségleti cikkekre. 12 ez­ren kifogásolták a KERMI- siél egyik, vagy másik köz­szükségleti cikk gyenge minő­ségét, s 8 ezren jogosan. — A panaszok fele a cipők rossz minőségét teszi szóvá. A talp gyakran leválik, beá­zik a felső bőr, leszakadnak a díszítőelemek. Sok a kifogás a cipők nem kielégítő vá­lasztéka miatt is. Kevés pél­dául a tartós strapacipő, né­melyik vállalat szinte kizáró­lag divatcipőt hozott forga­lomba. A felmérések szerint a tartósabb cipőkből is lega­lább annyira volna szükség, mint a divatcipőfcből. arányuk mégsem haladja meg a 20 százalékot. — Változatlanul kifogásol­ható a bútorok minősége. A hibáknak csak egy részéért felelős az ipar, az áruk je­lentős része szállítás közben sérül meg. A fuvarozó vál­lalatok egy része tanfolyamo­kat szervez munkásai részé, re, s a bútorok szállításá­hoz egyre több cam iont hasz­nálnak. — Határozott javulás ta­pasztalható egyes textíliák és a háztartási-vegyipari cikkek minőségében, bár mindkét te. rületen — különösen a textil, iparban — még sok a javíta­nivaló. A műszálas vagy mű szállal kevert anyagokra most már viszonylag kevés a pa. többféle töltelékes áru nyéknek, hogy például egy zsírtartalma nagyobb volt a pulóver színtartóssága, szellő, megengedettnél. A vásárlók zőképessége, rugalmassága T finnillt tegnaipí szántában részletesen, de IjdpilIIH a teljesség igénye nélkül ismer­tettük a megyei pártbizottság tanácskozását. Most a határozat egy mondatát idézzük: „Törekedni kell a vállalaton belüli éssze­rűbb munkaerő-átcsoportosításra, a tartalé­kok feltárására, nagyobb figyelmet kell for­dítani a fluktuáció elemzésére, a dolgozók munkakörülményeinek javítására.” Vajon mi­lyen gondok húzódnak meg az idézett mon­dat mögött? Milyen összefüggéseket látunk, a munkaerő-gazdálkodás és -bérezés kérdésé­ben, miért határozott így a megyei pártbir zottság? Nógrád megyében az országostól eltérő sa­játosságok tapasztalhatók a létszámgazdálko­dás területén. Egyrészt az újonnan letelepülő üzemekben a termelés növelését létszámbő­vítéssel szükséges megoldani. Másrészt a ré­gebbi üzemekre hat az enyhe, munkaerő­kereslet és kényszerítő hatást gyakorolnak az új szabályzók, ezért a többlettermelés t jó­részt a munkatermelékenység növelésével kí­vánják elérni. A jól gazdálkodó vállalatok a korábbinál nagyobb figyelmet fordítanak a belső létszám felszabadítására és átcsopor­tosítására, a munkafegyelem és a munkaszer­vezés javítására. Itt-ott rendelkezést adtak ki aá alkalmazotti létszám arányának csök­kentésére. Az eredmények mellett milyen gondok nyugtalanítják a megyei pártbizottságot? Sok üzemben még mindig nem fordítanak kellő gondot a teljesítmények és a bérek kölcsön­hatására. Feszültségeik támadnak, mert neffi az kap több bért aki többet és jobban dolgo­zik, hanem az, aki az utóbbi évékben három- szor-mégysaer munkahelyet cserélt és az új helyen mindig kiharcolt legalább egyforin­tos béremelést. Ez joggal bosszantja a becsü­letesen dolgozó íörzsgárdatagokat és fokoz­za a munkaerő-vándorlást. Lassan és nem következetesen alkalmazzák az új bérformá­kat, a mozgóbér nem mindig kapcsolódik ae egyre magasabb minőségi követelményekhez A vállalatoknál nem fordítanak kellő gon­dot a távlatilag szükséges szakember-után­pótlásra és -továbbképzésre, a rendelkezésre álló anyagi és erkölcsi ösztönzőket nem hasz­nálják fel kellően a munkaerő megtartására, Igaz, a vállalatok többsége kisebb lét­számmal érte el a tervezettnél nagyobb ter­melést, de Nagybátonyban például a szüksé­gesnél legalább ötszázzal nagyobb a létszám, egyik-másik bányában aránytalanul sok az alkalmazott és a kiszolgáló személyzet. Sok helyen panaszkodnak, hogy nincs elegendő munkaerő; de éppen ezekben az üzemekben sok a kieső munkanapok száma, feltűnően sok a táppénzes beteg. Örültünk, hogy most- már hetenként csak 44 órát kell dolgozni, de sok helyen 40, vagy 36 órára csökkentették a munkaidőt, mert péntek délután már nem dolgoznak, hétfő délig pedig nem érkeznek mega munkahelyre. Intézkedési terveket ké­szítettek a törvényes rendelkezések eredmé­nyeképpen a kieső munkaidő pótlására, a mun­ka jobb megszervezésére, de ezeket nem tart­ják be, s törvénytelenül, teljesítmények nél­kül is fizetnek bért és munkaegységet. A karancskesa tsz elrettentő példa a tel­jesítmények és a bérek elrugaszkodására. Legalább 900 000 forinttal csökkent az állat­és az intézet együttes fellé- gyenge, közepes vagy kiváló, tenyésztésből eredő árbevétel, mégis a terve­zettnél 20W000 xöraittan több bért űzettek ki. Karanoslapujtőn egy szereiő átlagosan II forintos órabért keres, Karancskesziben lega­lább 13 forintot fizetnek. Kesziben legalább 900—1000 forinttal többet adtak egy-egy fo­gatodnak és gépkocsivezetőnek, mint Lapuj- tőn. A földek, a természeti adottságok a két szomszédos községben szinte egyformák. A karancslapujtői tsz eredményes évet zár, a tagoknak tisztes összeget fizet, megalapozta jövőjét. Karancskesziben viszont a lazaságok jelentősen hozzájárultak a több millió forin tos mérleghiányhoz. Az öblösüveggyár jó példát mutat a lét­szám- és bérgazdálkodásra. Pedig a reform elején gondokkal küzdöttek, de a vezetés határozott, a hatékonyság nőtt, a vállalati belső mechanizmus kedvezően alakul. A Kohászati Üzemek jól teljesítették az 1970-es tervet. De eleget fognak tenni az egyre nö­vekvő igényeknek? Hiszen műszaki fejlesz­tési tevékenységük nem dicsérhető, a fiuk tuáció valamelyest csökkent, de még mindig 34 százalék, egyes üzemekben és szakmái' ban bérfeszültségek keletkeznek. Nincs, nem lehet más kiút: j okozni kell u munka- és a technológiai fegyelmet. A Ko nászata Üzemekben, nem veszik fel azt, aki­nek munkakönyvében az előző évben négy beírást látnak. Aki kétszer változtatott mun. kahelyet, azt irodában nem alkalmazzák, csak fizikai munkakörben. Akit fegyelmi ha­tározattal elküldték az egyik üzemből, azt a másik kohászati üzem egy évig nem ve­heti fel. Az új felvételis dolgozónak nem ad­nak több bért, mint a munkaköri átlag. So­kan hamarább abbahagyják a munkát, csel­lengjenek és megsértik az üzemi fegyelmet Ezért 206 embert fegyelmi elé állítottak, bé­rüket csökkentették. A Kohászati Üzemekben és másutt is a szakszervezeti választások ta­pasztalatai azt igazolják, hogy a rendes, be­csületes dolgozók egyetértenek a vezetők kö vetkezetes intézkedéseivel, sőt követelik a fegyelmezetlenség megszüntetését A ZIM vezetői saját kárukon okutittk rájöttek, hogy a beruházás előkészítésének hiánya kapkodáshoz, mértéktelen túlórázás hoz vezet. A túlórákat pótlékkal kell kifizet­ni, a magasabb bért több adó terheli, de 3 többletbér mögött nincs megfelelő többlet­teljesítmény. a sok túlóra felemészti a része­sedési alapot. Az építők és más vállalatok bérezési ellentmondásokra és létszámhiányra panaszkodnak. De a megyei pártbizottság előre látja és minden illetékest figyelmeztet hogy a letelepülő új üzemeknek három éven belül legalább kilencezer munkásra lesi szükségük, Kv líf korszerű üzemeket a megye fejlesz “ I“ tésére. az emberek érdekében tele- pítették ide. Egyre nagyobb méreteket ölt a gépesítés, a modem ipari társadalom kiala­kulásának tanúi vagyunk. A képzett mun­kaerő egyre becsesebb, egyre kevesebb. Több bért, több részesedést csak akkor lehet kifi­zetni, ha annak ellenértékét megtermeltük ha növeltük a termelékenységet, ha fo­kozzuk a gazdaságosságot. A termelés alapvető célia és legfontosabb tényezője: az ember. Hinnék szellemében, így hozott hatá­rozatot a megyei pártbizottság. Dr. Fazekas László a cserháteurányi közgyűié- Zárszámadás idején sen Veres József volt az első, * aiki szót kért. Az eredménye­ket elégedetten nyugtázta, sa műtrágya gondosabb tárolásá­ról, felhasználásáról, a nyárom és ősszel hasznos munkagép, a süákombájm megóvásáról be­szélt. Hiszen a műtrágyáért, csakúgy mint a kimitíelejtett rencsényiban is az eredménye- jak, hogy őket gyámolitsa Együtt könnyebb a munkát, azoknak volt dol­guk elég. A cukorrépa, a szó­nak. A traktorosok helyzete nál. Egymásért sálókombájnért ezreket fizetett sebb munka, a nagyobb jőve- közösség. Hanem akik birták szabb esztendejük a tavalyi a szövetkezet. Később Teknős delem reményében döntöttek László, az utak javítását tét- az egyesülés mellett. Arra te szóvá. Értékes takarmány- gondoltak, együtt talán köny­tenmée veszett kárba azért, nyebben boldogulnak. Az 5800 lő, a dohány, az uborka, a mert az utakon lehetetlennek holdas gazdaság első észtén- kukorica alig-alig hagyott tűnő vállalkozás volt a szál- deje, a kedvezőtlen időjárás szeA>ad napokat ^ látás. Mindezek az esarevete- elleneire sem mondható eppen lek csak erősítették Bantus rossznak. Benkó László, a Andrást, a szövetkezet ellen- termelőszövetkezet őrző bizottságának elnökét, majd 13 milliót számolt a nö­íirtíkotta, hogy szeretnék elke­rülni azokat az apró zavaro­kat is, amelyektől tavaly még nem sikerült szabadulniak. Au. üzemegység-vezetőknek, a te­rület teljes jogú gazdáinak a tagok szorgalmára, munkájá­ra Cserhátsurányban és He- rencsényben sem volt panasz Sokat dolgoztak itt is, ott is. Hanem amikor a cserhátsurá- nyi asszonyok megszorultak a szőlő kapálásánál, bizony He- rencsényből nemigen jött a segítség. Pedig azt már az A közgyűlésen kiderült, egyesüléskor sem vitatták az tesznek is ezért egyet-má6t a asszonyok, hogy a két község Szabadság Termelőszövetke- célja azonos és a munka ered­tei mii- menyén is együtt osztoznak. a mondotta, sose legyen rosz­., . , . zetben. Tavaly öt elnöke «“^1 is nehezebb volt. Nem ^ fandítottak beruházások- Közös akaratra a trakitoro­csaik a nyári eső, az őszi szá­ő ugyanis azt mondotta, év vénytermesztés és több mint 9 razság tette próbára őket. Sok amelyből a nagyabbik sok jutottak legelőbb. A múlt közben is sok segítséget adtak milliót az állattenyésztés ho- mjunkájukihoz a tagok. zárnának. Mint mondotta, a szarvasmarha- és juhtenyész' volt a géphiba és a javításhoz csak kevés az alkatrész. Ben- las2leae,ne kó László, az elnök maga is ra. amejy'Doi a _____ állattenyésztés fej- esztendőben, amikor a költötték. A hátsurányi határban befejez- szarvasmarha- és juhtenyész- ték a munkát, eszükbe se ju­tes felel meg leginkább a tott, hogy megálljának. Men­tés fejlesztése mindenképpen egyetertett a traktorosokkal, cser.hátá tój adottságainak. Ha tek egyenesen Herencsénybe, 4 Z első indokolt, hiszen most is Imii- ehhez sikerül hozzáigazítani a és ott folytatták a szántást lió forint többletbevételt ho- helyebe újat, jobbat kertek. növénytermesztés szerkezetét Megtettek mindent, amit csak Az eevébwént természetes- ^ Okosan majd a A ^ emberek. A «k akkor az egyesült szövet- lehetett, hogy ott is végezze­nek tűnf meiáilatetaT^t ,VeZTnyek^1 82 szövetkezeti tagok, az alkal- kezeiben nem lesz gond a nek. Hiszen a közösség érdé­nek tunó megáll api tos azért allami támogatásról most sem miaaottak, a szakemberek fe- tagok megélhetése A lehető- ke ezt így kívánta. Nyilván. érdemel említést, mert a cser- mondhat le a szövetkezet, hátsurányi és a herencsényi tsz-tagoknaik ez az első köz­gyűlésük, mióta egyesülitek. A ^ pénz két szomszédos gazdaság ve- * zetői és tagjai, most egy esz~ ségek erre megvannak, a veze- ilyen gondolatok ösztökélték tők és a tagok értik a dolgu- szólásra Veres Józsefet, Tek­Ielősségérzete, esztendős szor­galma előzte meg azt a tap- - _ sot amely Velkovics Mihály kát. S ahogy múlnak a hóna- nc® Lászlót, akik a kozgyule főkönyvelő szavait követte aárszámadó közgyűlésen. a A asszonyok szövetkezet nemcsak a visz­pofc, úgy lesznek egyre inkább 6011 a közös érdekek védelimé­együtt a Cserhátsurányban, s Herencsénybem dolgozó szö- alkalmazot­tendeje szánták rá magukat A férfiak és az . az egyesülésre Mindkét sző- naSy igyekezettel dolgoztak szatortott 20 százalékot fizet- vetkezem vetkezet mostoha viszonyok tavaly, hogy az év elején ké- te, hanem nyereségrészesedést lak. között dolgozott A Cserhát szított; tervek sorra megváló- is kaptak a becsületesen dől- lankáira húzódó szánták érté- suljanak. A Szabadság Terme- gozó férfiak, asszonyok. A ke nem több 7 aranykorona- lőszövetkezetnek csaknem 650 közgyűlés után kiosztott bori­nál Az állam megkülönböz- íagja van, de a munkában tékokba jó kétmillió forint ke- ső évben csupa tetett támogatásával is csak 450—460 főre számíthatnak. A rült. Egy 10 órás ----------------------- ’ M indezt szóvá tette a zár­számadó közgyűlésen az él­ben beszéltek. Jól látták, ak­kor lesz valóban eredménye­sebb a munka, gondtalanabb az élet. ha a oserhátsurányá és herencsényi gazda, minde­nütt egyforma igyekezettel fa­nok. Nem azért, mintha az el- ,a közös célok megva­i.—1.1-----n Iosütesaiert. n ehezen boldogultak. Csetrhá t&uráxiiyban és többi idős. nyugdíjas Ök már napért 84,65 forintot fizetett a kellemetlen munka- tapasztalataik lennénék. Nem Vincze Istvánná ■ csak keveset segítenek a szo- He- vetkezetnek. Inkább azt vár­szövetkezet, Orbán József, a szövetkezet főagronőimusa azt NÓGRAD — 1971. február 6., szombat 3 \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom