Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)
1971-02-05 / 30. szám
A szombathelyi Savaria Cipőgyárban három gépsort állítottak üzembe, hogy megállapítsák, milyen gyárüási mód felel meg leginkább a hazai követelményeknek. A kísérletekre tízmillió forintot fordítanak, melynek egy részét a Könnyűipari Minisztérium biztosítja. Képünkön: angol gyártmányú berendezések kísérleti üzemeltetése Mit tesz a KERMI a minőségért? E«-w év alatt tizenkétezer bejelentés Éi&iveszéiyes gyümöScsreszeiö, z&.zsikas apró tészta, és „vízáteresztő" gumicsizma A fogyasztási cikkeik minőségéről, a minőségvédelem nemidszerébeai az utóobd évek- ben beikövetóteeeto változásokról, a további teendőkről ós tervekről számolt be legutóbb a Magyar Üjságíró Szövetség Székhazában tartott sajtótájékoztatón Pintér Gyula, a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet főosztály vezető j e. A Kereskedelmi Mmőséigiel- lenőrző Intézet a tanácsi, a kereskedelmi, a társadalmi szervek, s nem utolsó sorban a fogyasztóik kozremŰKódesev el évről évre eredményesebben képviseld vásárlód érdekeinket. A minőség a versenyképesség, a termelés technikai színvonalának egyik mércéje. Pintér Gyula főosztályvezető elmondta, hogy a legnagyobb előrelépés az élelmiszeripar- uan tapasztalható. Javult a minőség, bővült a választék, több a félkész- ós előre csomagolt étel. Az árucsoporton belül a legtöbb panaszra a húsipari termékek adnak okot, ahol általában a hús és zsír helytelen arányában, a nem megfelelő ízesítésben és tárolásban nyilvánul meg. A sütőiparban tavaly az ellenőrzött tételek negyedét kellett kifogásolni, de az 1970. november 1-én életbeléptetett szabványtól ebben az évben már javulás várható. Nem mindig az van a csomagban, amit rajta feltüntetnek. Ez a száraz tésztákra vonatkozik. Magyarul: kevesebb bennük a tojás, a tészta a megengedettnél morzsalékosabb. Még az is előfordult, hogy az apró tésztába jól kifejlett zsizsikek voltak beágyazódva. A fertőzött tételt azonban kivonták a fogalomból. Ugyancsak nagy a fejlődés a háztartási és vegyipari cikkeknél. Néhány éve egészséges piaci verseny bontakozott ki a vegyiparban, ami árban és minőségben kedvezően éreztette hatását. A bútoriparról és a ruházati cikkekről ugyanez már nem mondható el. A bútoriparban főként a szállítási, raktározási és a garanciális javítások nehézkességével összefüggő problémák vannak. A ruházati Iparban a fejlett technika, a korszerű szintetikus alapanyagok térhódítása ellenére sok a gyenge minőségű áru, amelyekre az előnytelen szin- és formatartás, göbösödés és bolyhosodás jellemző. A gyártók gyakran figyelmen kívül hagyják a KERMI szakvéleményéit, s úgy akarnak többletnyereségre szert tenni, hogv másod- és harmadosztályú árut első osztályúként adnak el. A „minőségjavítás” egészen furcsa módja, hogy például 1969-bem az egyik textilgyár termékeinek 20,8 százaléka volt első osztályú, de a gyár alapanyagából készült félkész termékeknek már 90,2, a késztermékeknek 95,8 százaléka „változott át” első osztályúvá. Az egész textiliparra kiterjedő vizsgálatnál 2213 árucikket minősített a KERMI, s ennek csaknem harmada „kritikán alulinak” találtatott Még rosszabb a helyzet a cipőiparban. Tavaly tizenkétezer bejelentést vizsgált meg az intézet, aminek háromnegyed része jogosnak bizonyult. A reklamációknak mintegy fele a cipőipart marasztalta el. A legtöbb az alapanyag helytelen. kikészítésére és feldolgozására vezethető vissza, s viták forrása a fogyasztók hiányos tájékoztatása is. A cipőipar fontosabbnak és kifize- tőbbnek tartja a divatigények kielégítését mint a strapabíró lábbelik gyártását. Az arány jelenleg 80—20 százalék az előbbi javára, holott — bár az ipar még ilyen felméréssel sem rendelkezik —'a kereslet azt mutatja, hogy a két kategóriának megközelítően felefele arányban kellene az üzletekbe kerülni. Ezen a területen is aikad helytelen osztálybesorolás és a vásárlók érdekeit sértő manipuláció. Az egyik termelőüzem például tavaly egészen különleges „vízáteresztő” gumicsizmákat hozott forgalomba, amiért gazdasági bírsággal sújtották. De a gyártó nem hagyta magát, fellebbezett mire a Gazdasági Bizottság úgy módosította a korábbi döntést, hogy még nyereségelvonást is indokoltnak tartott. Ez is azt bizonyltja, nem marad büntetlenül, nem éri meg nyerészkedni és ügyeskedni. Az új gazdaságirányítási rendszer számos változást hozott a minőségellenőrzés rendszerében. A minőség javulását már nem a kötöttségek és az adminisztratív szankciók szaporításától várjuk, hanem a piaci hatásoknak a vállalatokra gyakorolt erőteljesebb érvényesülésétől, az egészsége* versenytől, amikor az eredményesség előfeltétele: a fogyasztó megnyerése. Bár a hatósági beavatkozás lehetősége szűkült, de a minőségvédelem hatékonysága nem csökkent. Fennáll a forgalomból való kitiltás, a gazdasági bírság, a bevétel- és nye reségelvonás lehetősége, csak még nem elégszer élünk vele. Rendelet szabályozza a gyártónak a iunwjoegert való egyértelmű felelősseget, s azjt — ami szinten nem vált meg eléggé gyakorlattá —, hogy a termelőnek a minőséget tanúsítani kell az árujegyen es a kereskedelemnek joga, sói kötelessége a minőség kikötésé. Az érvénybe lépő diapozitív szabványok is kevesöe kőtik a vállalatok kezét, ezektől közös megegyezéssel lehet eltérés. Sajnos, az ilyen jellegű módosítások kilencven százaléka még nem a jobb minőség irányában terjeszti ki a szabványhatárokat Változás, hogy a KERMI- hez a vállalatok csak a rögzített-és a maximált-áras új termékeiket kötelesek minősítésre beküldeni. Gazdasági törekvéseink szellemében a közvetett befolyásoló eszközök a korábbinál nagyobb szerephez jutnak a minőségvédelemben. Hyen közvetett „szűrő” a Kiváló áruk fóruma és egy új forma: a rövidesen bevezetésre kerülő KERMI-minőség tanúsító védjegy, amely az eddiginél jobb, közérthetőbb és megbízhatóbb eligazítást kíván adni a fogyasztóknak. A védjegy használata nem lesz kötelező, ám, ha a vásárlók az így fémjelzett árut szívesebben veszik, akkor a vállalatok érdekeltté válnak abban, hogy a minőséget ezzel tanúsítsák. Változatlanul nagy gondossággal és körültekintéssel, folytatja a KERMI a rendszeres és időszaki területi ellenőrző-, seket, amihez a jövőben igénybe veszi a Szabványügyi Hivatal, a tanácsi szervek es a kereskedelmi felügyelőségek segítségét. Közreműködésükkel azonnal helyszíni bírságok róhatok ki, és szabálysértési eljárás indítható a minőség' előírások durva megsértői ellen. i Kiss Sándor Messzebb látni Á Qsertiát szépségesen mostoha. szeszélyesen termékeny dombjai között húzódik meg a szécsénkei te rrne.Ő6zovetkezet. Az ezer holdnál alig valamivel nagyobb gazdaság úgy simul a több ezer holdas szövetkezetek közé. hogy a cserháti völgyekben járatlan ember tán észre sem venné. A termelőszövetkezet régi, kopott irodáját csak a bent tartózkodók jókedve teszi derűsebbé. A jókedv indokolt, hiszen a közös gazdaság a természeti nehézségek ellenére is biztatóan zárta a gazdasági evet. Nagy Sándor elnök azonban mégsem a múlt évi eredményekről kezdj a szót. — Napok őita azon törjük a fejűnket, hogyan lehetne fagyot varázsolni a földekre — mondja, de magyarázatul hozzáfűzi : — kötöttek, agyagosak a talajaink, s ha télen nem fagy meg a föld, oda a jó talajsaerkeaet Ezen a vidéken ugyancsak tudják, mit jelent, ha a talaj összetomörödik. Ilyen esetben többszörösére emelkedhetnek a megmunkálás költségei. S már néhány százezer forint többletköltség is gondot okoz ilyen kis terme- 1 őszövetkezetbea 4 nehézséget ellenére is A közös gazdaság vezetői már elkészítették a zárszámadást. Ezekben a napokban kerül sor a zárszámadó közgyűlésre. Az eredmények kiegyensúlyozott gazdálkodásról tanúskodnak. Habár tavaly jelentős veszteség is érte a növénytermesztést mégsem borult föl a gazdálkodás egyensúlya. Igaz. azt sem lehet mondani, hogy túlontúl szilárdak. — Ügy érzem, hogy a termelőszövetkezet tízéves fennállása alatt, a kezdeti nehézségektől eltekintve, fokozatos fejlődést mirtat — jegyzi meg Nagy Sándor. — Ez különösen érvényes az utóbbi évekre. A szécsénkei ek büszkék arra, hogy a nehézségek eigenere is fejlődött a szövetkezet, amíg környékükön a nagyobb gazdaságok is pénzügyi nehézségekkel küzdenek. Azt tartják, hogy mindez a megfontolt vezetésnek, céltudatos fejlesztési politikájúknak köszönhető. Gond azért akad... Szécsénkén 1969-ben minden sikerült, még az is amit nem akartak. Az eredmények mégsem lettek azoniban megkülönböztethetően kimagaslóak. A parasztemberek szorgalma, a pénzügyi koriátok ellenére is, az okosan összeválogatott gépi technika, csupán egy jó közepesnek számítható termelési eredménvt produkált Az egy holdra jutó ötezer forint körüli bruttó termelési érték a szécsénkei- eknefc becsületükre válik, mégsem nyer különösebb jegyzést fejlődő mezőgazdaságunkban. Nagy Sándor jól tudja ezt, de tudják a vezetőség tagjai is. S azzal is tisztában vannak, hogy a termelőszövetkezetekre vonatkozó közgazdasági szabályozók éppen hogy nem gazdálkodási könnyebbséget hanem inkább gondokat okoznak. S az elnök már magyarázza is: — A közgazdasági szabályzók módosításává; árkiegészítésünk csaknem a felére csökken. Ugyancsak nagyobb terhet jelent a községfejlesz- tési. illetve a kommunális adó. S még mondhatnám ... A közgazdasági szabályozók kétségtelenül a hatékonyabb gazdálkodásra ösztönzik a termelőszövetkezeteket. A mezőgazdasági termelés észszerű bővítésére, a kiegyensúlyozott jövedelmi viszonyok megteremtésére, a tervszerű bővített újratermelés megvalósítására. Ezek közül is két nagyon fontos összetevő az önköltség és a munkaerővel történő gazdálkodás, a munkaszervezés. — Sajátos viszonyainknak megfelelően magas a költség- szintűink. s a munkaerőben sem dúskálunk — mondja ae elnök. — Ez azonban nem jelenti azt, hogy eredményeinket nem fokozhatjuk. A sokat tapasztalt elnök bizakodása tiszteletre méltó, s igaz is. A termelőszövetkezet jelenlegi gazdasági alapjait tekintve bizonyos ideig érvényesül a fejlődés tendenciája. Viszont nem telik bele hosszú idő. s a jelenlegi száz tag közül számosán kiválnak a teljes értékű munkaerők sorálból. Kísért a generációváltás, ég az utánpótlás korántsem kielégítő. Kétségtelen igaz, hogy lehet meg csökkenteni az önköltséget is. De rövidesen elérkeznek ahhoz a szinthez, ahol az önköltség „megmerevedik”, s a jelenlegi üzemi méretek miatt tovább nem csökkenthető. Minden forintnak helye van S még valamit a Jövő latolgatásához. A szécsénkei termelőszövetkezeti tagok az idén is megkapják azt a jövedelmet mint tavaly. A tavalyi időjárás okozta növény- termesztési kiesés miatt azonban felére csökkentették a tartalékalapot, a jövedelem biztosítása érdekéiben. Nyilván. hogy a kiosztott pénz jó hangulatot szül és naeyotíb munkakedvet — tehát valószínű, hogy lélektani áttételen keresztül „megtérül” a tartalékalap is *—, azonban min- dánképpen figyelemeztetö. A széosénikeiek szeretnének még több jövedelemre is szert tenni a közösből. Tisztességes törekvés ez, csupán nem olyan egyszerű. S ezt jól tudják a vezetők. Ezekben a napokban sokat számolnák a jövő ér dekében. minden lehetőséget meghánynak-vetnek, minden, fiilémék és forintnak megtalálják a helyét. Azonban az elképzelések szárnyalása egy határnál megakad. mintha csak a környező magaslatok nem engednék tovább a gondolatokat. Pedig tovább kellene jutni, kitágítani a határokat. Korszerűsítik a rendelőt A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben alapos, mindenre kiterjedő munkavédelmi, szociális és kulturális intézkedési tervet készítettek a IV. ötéves tervidőszakra. A terv egyik részlete tartalmazza az üzenni rendelő bővítésének elképzeléseit, aminek kivitelezéséhez már hozzá is láttak. Az üzemi rendelő korszerűsítésével a jövőben lehetőség nyílik a dolgotok kulturáltabb egészségügyi ellátására. Valószínű, hogy a dolgozók hatékonyabb gyógyítása érdekében újabb szakrendelés is kezdődik. A gy ógyftótevéken yiség tárgyi feltételeinek továbbfejlesztése mellett, megkülönböztetett gondot fordítanak az elkövetkező években a dolgozók egészségesebb, biztonságosabb, kulltúráltabö munkakörülményeinek megteremtésére Hetvenöt lány munkát kap Melléküzem! tevékenységgel növelik ■ a növénytermesztés és az állattenyésztés jövedelmét a kétbodonyi termelőszövetkezetben. A közös gazdaság vezetői a Budapesti Finomposztógyárral kerestek kapcsolatot és a tárgyalások eredményeként cérnázó- és orsózóüzemet telepítenek a faluba. A hét elején megérkezett az első gép, amelyet még tizenöt követ. A gyár vállalta azt is, hogy megtanítja a gépek kezelésére a leányokat, mert az új üzem 75 leánynak teremt munkalehetőséget. A szövetkezeti vezetők célja az is, hogy megoldják a három szomszédos község, Kétbo- dony, Szente és Kisecset fiataljainak elhelyezkedési gondjait Tánczenekari fesztivál Salgótarjánban A KISZ megyei bizottsága és a József Attila megyei művelődési központ támogatáséival az idén áprilisban Salgótarjánban ismét megrendezik az amatőr tánczenékarok immár V. országos fesztiválját. Az V. országos amatőr könnyűzenei fesztivál első mozzanataiként kerül sor a megyeszékhely tánc- és beait- zenefcarainak versenyére február 7tón, vasárnap. Az elődöntőt a Salgótarjáni Kohászati Üzemek Műve1 idési Központjában, tartják. A hét elejéig hót zenekar nevezett be az elődöntőre. A vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődő vetélkedőnek azonban nemcsak zenekarok lesznek a részvevői, hanem énekesek is. Ugyanis a különböző modern zened irányzatokat képviselő együttesek mellett hat énekes fiatal is benevezett a versenybe. A I KOSSUTH RADIO: 8.00: Hírek. — 8.20: Martha Angelici és Theo Adam énekel. — 9.00; A kék dosszié. — 9.20: Kedvelt régi melódiák. — 10.05: Nyitnikék. — 10.40: Édes anyanyelvűnk. — 10.45: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel. — 10.59: Lottó. — U.oo: Ustökösvadá- szok. Bartha Lajos írása. — 1L10: Mozart: Szerenád 13 fúvós hangszerre — 12.20: Ki nyer maV — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Hatvani Mezei Gyula népi zenekara játszik. — 13.45: Becsületesek vagy balekok? — 14.00: Réka Móka Bábszínháza. — 14.25: Iskolarádlé. — 15.10: Monteverdi: A könyörtelenek bálja. Egy- felvonásos opera. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Falusi délután. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Pályám emlékezete. — 17.48: Mikrofórum. — 18.03: A kisipari szövetkezetek Erkel Ferenc művészegyüttesének népi zenekara játszik. — 18.20: Láttuk, hallottuk. .. — 18.40: Muszorgszkij: Napfény nélkül. — 19.25: Sporthíradó. — 19.35: Pódium. — 22.20: John Barbirolli vezényel. — 0.10—0.25: Szendlay László népi zenekara játszik. PETŐFI RADIO: 805: Ritmus- turmix. — 8.50: Időszerű nemzetközi kérdések. — 9.00—10.00: Ezeregy délelőtt. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.45: Atlasz. — 12.00: A BM Duna Művészegyüttese játszik. — 12.20: Kamarazene. — 13.03: Teresa Berganza énekel. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00— 18.00: Mindenki kedvére. — 18.10; Hangversenynaptár. — 18.24: A katona. Rádiójáték. 19.30: Kocsis Zoltán zongoraestje. — 20.55: ÜJ könyvek. — Kb.: 20.58: A leghűségesebb dominium: OJ-Zéland. — Kb.: 21.12: Zenevarieté. Köny- nyűzenei műsor a Rádió 6-os stúdiójából. — Kb.: 22.10: Magyarországon először. — Kb.: 22.20: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. — Kb.: 22.40: A fehér lé. Operettrészletek. — 23.15: Verbunkosok, nóták. TELEVÍZIÓ: 8.25—12.20; Iskolatévé. — i4.00—15.20: Iskolatévé, 17.40: Még a szelet is megelőzik. Szovjet kisfilm. — 17.50: Vendégasztal. — 18.25: Fiatal előadóművészek stúdiókoncertje. — 18.45r A párt vezető szerepe és tömegkapcsolata. — 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradő. — 20.00: Nem wurlitzer a verkli. .. Zenés beszélgetés Tamássy zdenko zeneszerzővel. — 20.40: A hetedik kocsi. Tévéfilm. — 22.15: Műkorcsolya EB. BESZTERCEBÁNYA: 16.3«: Város a tó fenekén. — 17.10: Biológia. — 17.35: Dickens-elbészélések tv-változatban. — 18.00: Telestart. — i#.oo: Tv-híradó. — 20.00: Kis hitparádé. — 20.50. Az ördög patája. — Komédia. \ 21-50: Műkorcsolya EB. NÖGRÁD — 1971. február 5., péntek
