Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-05 / 30. szám

Ülést tartott a megyei pártbizottság . 99 (Falymitos aß i. aldatrot) formálódó gyiariaWbam 9575 dolgozó talál majd megélhe- uan. mind a -kulturális élet- tiést. Ez anra ösztönzi a váila- mind pedig a kommuna- ia/toik vezetőit, hogy közép távú lis feladatoknál, amely min- tervükben mérjék fel a reális den korábbi időszakot felül- létszámigényeket, dolgozzák múl. Több mint 9 milliárd kii, miként tudják átcsoporto.' mint 9 forintot lehet és kell fejlesz­tési és költségvetési célokra sítani a megtevő munkaerő­ket, hogy az új vállalatok tet­ésszerűen és okosan felhasz- nejöttevel támadt létszámel­nálni. Ebből adódnak a ma­gasabb szintű igényeik a párt-, az állami, a gazdasági és tö- megsaerveaeü vezetőkkel szemben. szívó hatás ne oicoeaoji prub­lémátt. Seaoü Béka «ffivBars végzettül a közép itávú tervek készítésé­vel kapcsolatos fotedatotorc szóit Reális elképzeléseket Hangsúlyozta: — a párt szervek a területfejlesztési oéL. kitűzéseket ismerik. ezek alapján segítséget tudnák ad­ni a gazdaságii vezetésnek. A Az előbbi téladatok ho­gyan tükröződnék az 1971. évi tervben, milyen terű- etekre kell összpontosítani a figyelmet? Többségük wan a negyedik ötéves célkitűzéseivel; reálisak-e a termelés növelését célzó el­A váHatetofc belső étetéraek fontos kulcskérdése az üzem­éé munkaszervezés. Ez össze- tervjavaslatok vitái legyenek függ a nyereséggel, a berpo- demokratikusak. Ezt úgy le- Htikaval, a léis-zámgozdalko- beit elérni, ha világos, reális dóssal. Leihet jó a vállalati, a eliképzelések kerülnek vitára, gyáregységi koncepció, gazda- Az előkészítésbe minden szin- sága elképzelés, de eübúkhat ten be tkell vonali a szakem- osÄizKai i»«n uzem’- vagy műhely szinten, ha borokét, a 'tervjavaslatot, pedig a közép vezetők nem látják, nem termetósá .tanácskozásokon. a tetv értik az összefüggéseket, nem dolgozókkal is meg kiéül vitat- érdekeltek a végrehajtásiban, a pártbizottságoknak el­. , ,, . . , , Ezért meg kellene vizsgálni, lenőriznéök és biztosítaná ok-cepeetósek is. Ezekre epitve hogy felelősségük és anyagi kell hogy a vállalati kollek- nagyobb ütemben kívánják érdekeltségük hogyan kapós»- tív szerződések, a közgazdasá- novetoi a nyereséget. A terv- födik egymásthoz, mennyiben <$ szabályozok összhangban .reszitesbesi reszt vettek a és mennyire érdekeltek abban, legyenek az ötéves tervvel. A dolgozók, s középkáderek, a hogy egy-egy műszakban a szocialista munfca/versemy tár (>árt- és a szakszervezetek, munkások ne hagyják abba talmáit, irányát ugyancsak eb- Minrian tervből kitűnik a ha- 20—30 perccel előbb a mun- ben a tervben kell rögzíteni, iékonyság növelésére irányuló kát A járási és városi pártibizoctt­lörekvés. Ennek megfelelően a a feiadaitok elvégzése psak ságok differenciált igényekkel -orábbinál megalapozótbabbak ^gy lehetséges, ha megterem- lépjenek fel, több kezdemé- a műszaki fejlesztési tervék, fődnek a korszerű üzem-, nyesésre bátorítsák a válla lat - inert figyelembe veszik a fej- vállalati és szövetkezett veze- vezetést, ösztönözzék őket ar- íesatesi lehetőségeket, a piac f^s feltételei. Ez a gazdasági ra, hogy a realitás határán be­várható igényeit, ugyanakkor vezetők feladata. A pámthi- lül vállaljanak kockázatot. A kapcsolódnak az iparág és az ^ottságoknak. pártszerveknek tervnek legyen alsó és felső üzem hosszú távú célki tüze- a feladóitok helyes meghaitáro- határa, hogy menet köziben Keihez. Intézkedéseket tervez- zásában kell segíteni, majd rugalmasam, igazítani lehessen nek a nehézségek elhárítása- tevékenyen részt venni az el- a változó piaci igényekhez. A na. Már most látszik, hogy lenőrzésben. Ezért a párt gaz- közép távú tervkészítés edőse- jjó néhány termelőszövetkezet daságszervező munkáját job- gítése érdekében a tervező- saját erejéből nem lesz képes ban előtérbe kell helyezni. ellensúlyozni az 1970-as gyen­gébb mezőgazdasági esztendő következményeit. A lakosság ellátásának javítására, a fo­lyamatos, zavartalan áruellá­tásra, az áruválaszték bővítésé­re több intézkedést teszneka kidolgozásáért kereskedelmi iáét irányítói, végrehajtásáért elsősorban vezetői. Az ellentmondások feloldása útján munka hatékonyságának nö­velése céljából intézkedési ter­vet dolgoznak majd ki a járá­si, városi nagyüzemi pártbi­zottságok és a megyei pártbi­zottság A vitában felszólalt: Antal és Gyula, a Salgótarjáni Kahá- 3 szati Üzemek, Dianovszky gazdasági vezetők felelősek. A Gyula, a ZIM salgótarjáni Több tonics tényező — a pártbizottságoknak és alap- gyáregységének, Valóczi Ernő, vállalati mechanizmus kor- szervezeteknek alaposan meg ^ ÉMÁSZ, Szabó Bérén,y, a saerűsítése, a rekonstrukció kell fonitolniok, mikor és mi- pest—Nógrád megyei Allat- jó előkészítése és kivitelező- ben támogatják a gazdasági forgalmi és Húsipari Vállalat se, a szakember-utánpótlás, a vezetést, időben fel kell is- igazgatója, Brecho Gyula, a szabályozókra épülő jobb, merniük, mikor, milyen el- Nógrád megyei Állami Epítő- üsztönaőbb bérfioonákra toló lentmondas j etentkezhetik a ipart Vállalat pártbizottságá- törekvés, az ésszerű létszám- politika és a gazdaság^ között n^k titkára, Devcsccs Miklós, gazdálkodás, a túlórák csők- és ezt hogyan tudják felolda- a salgótarjáni városi pártbi- kentése — nem kapott helyet, tó' Amikor indokolt, a párt- aottság első titkára, Sümegi E mellett üzemeink, gyártunk szervezet álljon ki a rendet János, a saécsényi II. Rákóczi egy része nem érzékeli eléggé megkövetelő, a fegyelmet Ferenc Termelőszövetkezet él­sz ez évi feladatok nehézségi megteremtő, a határozatokat nöke, sült Tibor, a nógrádi következetesen végrehajtó szénbányák főmérnöke, He­, . __ ...__ .... , gazdaságvezető mellett, a kol- rencsényi József, a megyei ta­A partmunkabat aotábe lektíva jól felfogott érdeké- nács végrehajtó bizottságának ítéli helyezni a vállalati belső ben. Ugyanilyen határozott le- elnökihelyette6e ma,lwni«niie ““** * 13™ OkkOT te, h3 3 népgaréa- A mechanizmus szervezeti és tartalmi kérdéseit. Szükség van erre több okból. Ipari üzemeink 75 százalékának központja a megyén kívül van. Ugyanakkor a belső tar­talékok, lehetőségek feltárá­sa sem megy másként, mint a belső mechanizmus megre­formálásával. Ezért fontos, hogy mindenütt helyesen ha­tározzák meg az alsóbb szintű vezetés tevékenységi körét, önállóságát, hatáskörét és azokat az anyagi feltételeket, amelyek érdekeltté teszik az eredményes gazdálkodásban. Minden esetben azt kell vizs­gálni, hogy a szervezeti fel-, építés hogyan szolgálja a ha­tékonyabb termelést. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a mi.kromecha.niz- mus még nem funkcionál jóL Ezért meg kell vizsgálná a ve­zetés színvonalát, a vezérigaz­gatótól kezdve a művezető­kig. Ennek során. kiderül, hogy kinek milyen a hatás­köre, hogyan tudott élni ve­le, felkészült-e a vezetésre, mer-e dönteni, . döntései mi­iven hatást váltanak ki poli­tikai és gazdasági szempont­ból. Ezt a felmérést még ak­kor is el kell végezni, ha a vezetők többsége megfelelt a növekvő követelményeknek. Előtérben a belső mechanizmus A belső mechanizmus vizs­gálata fontos a munkaerő-gaz­dálkodás, az ösztönzőbb bére­zési formák bevezetése, az időbéres és teljesítménybéres órák arányának megváltozta­tása céljából. Az itt jelentkező problémák jelentős mértékben gátolják a fejlődést. Mielőbbi megszüntetésük igen fontos. Ugyanis az 1971/72-ben belépő új üzemek számára is bizto­sítani kell a munkaerőt. Elő­reláthatólag öt év alatt a most sékre Szód Béla elív társ vála­szolt. területi és a kollektíva érdékeit sértő intézkedéseket tapasztal. Mivel a reform hatásaként részben új helyzet alakult ki A megyei pártbizottság a területi irányítómunkában, Trizna Jánost, a megyei párt- keresni kell azokat a céLrave- bizottság gazdaságpolitikai zető módszereket, amelynek osztályvezetőjét sajáit kérésé­révén jobban lehetne koordi- re, érdemeinek elismerése nálini az irányító és gazdáiké- mellett felmentette tisztségé - dó szervek munkáját. Ez me- bői. Trizna Jánost kiimevez- gyei szinten többé-kevésbé ték a Vegyi- Gépszerelő már kialakult, célravezetőbb a Vállalat igazgatójává. A gaz- munkaimagosztás. A gondok daságpolitikai osztály vezető- járási szinten és a körzeti jévé Lipták Sándort nevezték központokban jelentkeznek. ki. Hasznos esték Befejeződtek a falusa téli tanfolyamok. Há­rom héten keresztül sok százan vettek részt a foglalkozáson. Estéről estere megnöveke­dett érdeklődéssel tanulmányozták politikai, gazdasági életűink jellemzőit, jelenségéit. Vi­tatkoztak egyes intézkedések fölött, javas­latokéit tettek arra is, hogyan juthatnának to­vább. A falusi téli esték háromhetes politi­kai foglalkozásának megrendezése hagyomá­nyos a megyében. Ha visszatekintünk az idei foglalkozásokra, levonhatjuk a következte­tést: hasznosak voltak ezek az esték. Az előző évekhez viszonyítva emelkedett a hall­gatok száma. A pásztói járásban például meg­közelítette az ezerötszáaat, az elmúlt évi ezer-ezecszázzal szemben. A falusi téli estek tartalmukiban is külön­böztek az előző évek hasonló rendezvényei­től. A foglalkozásokon az érdeklődésre leg­inkább számot tartó témák kerültek a be­szélgetések, a vi/ta közéippomjába. Karancs- kesziben megbeszélték, a veszteséggel zárt termelőszövetkezet vezetőinek, tagságának feladatát, a gazdálkodás javítása érdekében. Pasztán szinten a közös gazdaság jövőjének alakítása volt a résztvevők elsőrendű monda­nivalója. Természetesen más kérdések is napirendre kerültek. Vanyarcon például a nők és '»ifjúság helyzetéről szóló határozat megvalósítása váltott ki nagy érdeklődést A hallgatók elismerésüket fejeztek ki a párt­nak és kormánynak, hogy rendet tettek ebben a kérdésben. Érthető az ezzel kap­csolatos érdeklődés, hiszen a községben a nők jelentős szerepet töltenek be a terme­lőszövetkezeti gazdálkodásban. Az egyik esti foglalkozásra Vétségről meghívták a króni­kásasszonyt is. aki szép írásait is felolvasta. A keso estebe nyúló beszélgetésen feleleve­nítették, milyen sorsa volt a nőknek a régi világban. Példák sokasága bizonyítja, hogy haszno­san teltek a téli esti foglalkozások falun Hozzájárult ehhez, hogy az előadók igen gondosan készültek az előadásokra. A járási székhelyeken közös foglalkozásokon vettek részt a propagandisták. Tanulmányozták a községet leginkább foglalkoztató témákat, hogy megfelelő ismerettel rendelkezzenek, amikor a hallgatók elé állnak. Nagyon elő­nyös volt, hogy az előadók legtöbb esetben abban a községben tartottak előadást, ahol maguk is élnek, vagy dolgoznak. Sokat segített az is, hogy az elmúlt éw utolsó negyedében zajlottak le a járási, me­gyei pártértekezleték, s gazdag anyagot szol­gáltattak a falusi téli estékhez. Hiszen az. értekezletek, a pártkongresszus liatározatai ma is élénken foglalkoztatják a közvéle­ményt. Sok helyen elhangzott — s ezt erősí­tették az esti foglalkozások Csécsén is —, hogy az eddigiéknél többet kell foglalkozni a dolgoz» emberek életkörülményeivel. Erre hívta fel a figyelmet a párt X. kongresszusa is. Az csak természetes, hogy ennek a mun­kának maguk is tevékeny részesei kívánnák lenni a falusi embereik. Nem túlzás tehát leszűrni azt a tanulsá got, hogy a falusi emberekben növekedett a politikai és gazdasági élet iránti érdeklődés Ez a magyarázata, hogy sok figyelemre mél­tó észrevételt, javaslatot tettek községük, sa­ját helyzetük javítására. S közben látóha­táruk kitágult, gyarapodtak tudásban, isme­retekben. 6. Ö». Gazdaság-politikai munkabizottság- segíti a sikeresebb gazdálkodást A 1969 megyei pártbizottság ti a párt politikájának érvé- júniusi ülésén hozott nyesülését, a vállalat keretei- határozata alapján a Salgó- ben, a gyárrészlegek, főosztá- tarjáni Kohászati Üzemeknél lyok valamennyi szervezeté­létrehozták a nagyüzemi ben. Ezenkívül a dolgozók pártbizottság mellett működő életkörülményeinek javítása nek és tagjainak, valamint a tömegszervezetekben dolgo­zó kommunistáknak a véle­ményét és észrevételeit. Fi­gyelembe veszi az önállóság­nak azt a fontos elvét, hogy pártépítési, agit-prop.- és gaz- érdekében folyamatosan fi- a párthatározatok végrehaj­daságpolitikai munkabizott- gyelemmel kíséri az életnívót Ságokat. A gazdaságpolitikai befolyásoló tényezőket, a munkabizottág: Csernák munkahelyek kulturáltságát, illetékes Viktor, Ürmössy László, Kil- a kisgépesítési, a vállalati mint a vády Tibor, Szőcs Gyula, Du- szolgáltatásokat, a lakásépí- dás Ferenc, Tóth Imre, Már- tést, és javaslatokat dolgoz ton Vilmos és Szabó Károly ki ezek javítására, közreműködésével konzulta- A feladatkörükbe tartozó, tív és javaslattevő munka- és napirendre kerülő témá- körrel működik. Tevékeny- kát a helyszínen részletek- ségét a páftbizottság munka- be menő módszereikkel vizs- tervében megszabott felada- gálja. Ennek során kikéri az tok figyelembevételével kell illetékes pártszervek vezetői­kialakítani. ___________________________ A gazdaságpolitikai mun­kabizottságnak igen fontos feladata lesz, hiszen rendsze­resen és tervszerűen kell fi­gyelemmel kísérnie a negye­dik ötéves terv megnöveke­dett feladatainak teljesítését. Elemzéseket végez és részt vesz a gazdasági mechaniz­mus vállalati tapasztalatai­nak értékelésében. Figyelem­mel kíséri és elemzi a gyár gazdaságpolitikai tevékeny-» ségét: a fejlesztési és beru­házási kérdéseket, a terme­lés helyzetét, a vállalat bér­ügyeit, az üzletpolitikai fel­adatokat, árkérdéseket, stb. A kiváló szakemberekből álló munkabizottság a politi­kai irányító és gazdaságszer­vező munka eszközeivel segí­tásáért. a párt politikájánál érvényesítéséért a területileg pártszervek, vala- tömegszervezetekber dolgozó kommunisták a fele­lősek. A gazdaságpolitikai mun­kabizottság programját kidol­gozták, a nagyüzemi párt­végrehajtóbizottság és a nagyüzemi pártbizottság jó­váhagyta. Orosz Béla Fotózzon a NÓGRÁD-nak! Uobroviczky István (Pásztó): Városnézés a téli Leningrádban c. fényképére a zsűri 5 pontot adott Tervlexikon (0.) Infrastruktúra E különös hangzású címszóvá! egyre gyakrabban uailál- kozunik. Az infrastru'ktúra olyan gazdasági feltételek gyűj­tőneve, amelyek közvetlenül nem vesznek részit valamely termelési folyamaitbam, de közvetve naigyon is befolyásolják a termelés hatékonyságát, fejlesztésének lehetóségeáit. E fo­galomkörbe tartoznak mindenekelőtt az úthálózat, a vasúit- és vízi közlekedés, a kikötők, a pályaudvarok a hírközlés, a közművek; a víz- és gázellátás, a villamosenergia- és csa­tornahálózat. Az Infrastruktúra fejlettségi színvonala kifeje­zi, hogy valamely országban mennyire vannak meg a gazda­sági, ezen belül főként az ipari fejlődés általános feltételei A gazdaságilag fejletlen országokban például az alacsony színvonalú infrastruktúra fékezi a kellő ütemű iparfejlesz­tés megvalósítását. Hazánkban a szocialista iparosítás időszakában, amikor a beruházási eszközök jelentős részét új termelőkapacitá­sok létrehozására fordítottuk, nem jutott elég anyagi esz­köz az infrastruktúra valamennyi elemének fejlesztésére, így például a közlekedés, az úthálózat, viszonylagos fejlet­lensége aiz utóbbi időben mér éreztette fékező hatását. Kü­lönösen 1970-ben, amikor a késed kitavaszodás, majd az ár­víz nehezítette az üzemek, az ország összetorlódott szállítá­si igényeinek kielégítését. E tanulságokat is hasznosítjuk a negyedik ötéves terv során. Ezért az 1971—1975-ösesztendők­ben a közlekedés fejlesztését 53 milliárd forint beruházás, a közúthálózat fenntartását és korszerűsítését pedig további 30 milliárd forint költségvetési juttatás szolgálja. Ilyen nagy' összegeket még nem költöttünk ezekre a célokra. De hasonló méretekben fejlesztjük az infrastruktúra többi elemét is. A hírközlés fejlesztésére például több mim 7 milliárd forint jut a negyedik ötéves tervidőszakban. A kiemelt közműves vízellátási és .csatornázási feladatok megoldását több új, mélyépítő vállalat létrehozásával is se­gítik. A fokozódó közművesítés meggyorsítja a városiasodésá folyamatot, a korszerű lakásépítkezéseket, elősegíti az ipar ésszerűbb területi elhelyezését. Az állami költségvetés esz­közein túl a vállalatokat terhelő 66 százalékos városi és községi fejlesztési adó bevezetésével növekednek a tanácsok kommunális (útfenntartási, építési, csatornázási, közleke­désfejlesztési stb.) forrásai is. A III. ötéves tervidőszakban évente 60 ezer, 1971—75 között évi 80 ezer új lakás épül. Az állami eszközökből épülő lakások száma 20 ezerről 40 ezer­re nő. Végeredményben tehát elmondhatjuk, hogy a központi beruházási eszközök és a helyi források növekvő hányadát fordítjuk a zavartalan és gazdaságos termelést közvetve szolgáló infrastruktúra fejlesztésére. Hazánk tehát ilyen szempontból is el kívánja érni a gazdaságállag fejlett orszá­gok színvonalát. K. J. NÓGRÁD — 1971. február 5., péntek 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom