Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-25 / 47. szám

Napirenden A szakmai műveltség fokozása A téma időszerűségét bizo­nyítja, hogy február elején — a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumban rendezett országos tovább­képzési tanácskozáson több mint 200 érdekelt élelmiszer- és fagazdasági szakember vett részt. A tárca területéhez tar­tozó oktató- és továbbképző munkában dolgozók, társa­dalmi szervek és az ugyan­csak nagyon érdekelt állami vállalatok, termelőszövetke­zetek szakemberei adtak itt találkozót egymásnak, s cse­réltek gondolatot a szakmai műveltség fokozásának kü­lönféle kérdéseiben. I A továbbképzés, korsze- * rűsítését a minisztérium nem véletlenül tűzte napi­rendre — mondotta bevezető előadásában dr. Gergely Ist­ván mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterhelyettes. Ellenkezőleg — számot .vetet­tünk azokkal az élelmiszer- és fagazdasági fejlesztési fel­adatokkal — folytatta —, amelyek az MSZMP X. kong­resszusa határozataiból, vala­mint a negyedik ötéves terv­ből fakadóan e fontos ága­zatra hárulnak? A gazdaságirányítás reform­jának elmúlt három évi ta­pasztalata bebizonyította, hogy a népgazdaság, benne az élelmiszer- és fagazdaság irá­nyítása, a gazdasági folyama­tok közgazdasági módszerek­kel történő szabályozása ered­ményesebb és hatékonyabb — ugyanakkor: sokkal nehezebb és bonyolultabb feladat a ko­rábbi tervlebontásos mód­szereken alapuló gazda­ságvezetésnél. Az ehhez igazodó vállalatvezetési mód­szerek azonban még nem vál­tak általánossá, nem minden üzem alkalmazkodott megfe­lelően az új viszonyokhoz. Helytelen lenne az új vállalat­vezetési módszereket uni­formizálni. Nem volna célra­vezető, ha a minisztérium va­lamilyen egységes vállalat- szervezési séma elrendelésé­vel, vagy általában központi szervezés-technikai utasítá­sokkal akarná korszerűsíteni a vezetést. Ezek helyett az a járható út, ha az új; modern vezetési módszereket megis­mertetjük a vezetőkkel és ezek bevezetését, elterjeszté­sét igyekszünk megkönnyíte­ni. A vezetők, a szakembe­rek követelmények sze­rinti képzése, szakmai mű­veltségük fokozása, elméleti tudásuk minél teljesebb meg­alapozása — a termelés- és gazdaságpolitikai feladatok teljesítésének fontos feltétele. E téren nem kis gondot okoz az a tény, hogy éppen a tu­dományos és technikai isme­retek rendkívüli dinamikus fejlődése következtében az alapképzés egy-két lépéssel a tudomány, és az élen járó gya­korlat mögött áll. És felmerül a' kérdés — egyáltalában hogyan is lehet leggyorsabban, leghatéko­nyabban elsajátítani az is­meretanyagot? Aligha lehet vitás, hogy az egyéni úton történő továbbképzés, a szak­könyvek, szakfolyóiratok nap­ra kész figyelemmel kísérése, da is. A megszervezett új isme­retanyag birtokában kifejtett eredményesebb munka az egyén, a kisebb kollektíva és az egész társadalom érdekeit egyaránt szolgálja. Q Vezetőink és szakembe- reink túlnyomó többsé­ge eddig is felismerte a leg­újabb tennivalók elsajátítá­sának fontosságát és töreke­dett ismereteinek rendszeres kielégítésére. Nyomatékosan javasoljuk vállalatainknak, szövetkezeteinknek és intéz­ményeinknek — mondotta dr. Gergely István —, követeljék meg vezetőjk és szakembe­reik rendszeres továbbképzé­sét. Különösen azokban az üzemekben fontos a szakgár­és tanulmányozása a szakmai kulturáltság fokozásának na­gyon is fontos feltétele — el­ső lépcsőfoka. Az is tény vi­szont, hogy a tudomány és az élen járó gyakorlat leg­újabb eredményeit, a konkrét munkaköri feladatkörhöz szükséges speciális ismerete­it, valamint a vezetés töké­letesítésére vonatkozó isme­retanyagot és módszereket vezetőink és szakembereink elsősorban a szervezett to­vábbképzés során sajátíthat­ják el legjobban. Alapvető érdekeink fűződ­nek ahhoz, hogy a szakembe­rek és vezetők teljes köre él­jen a szervezett tanlolyamos továbbképzés kínálta lehető­ségekkel. A továbbképzés nemcsak társadalmi, hanem legalább annyira vállalati, szövetkezeti és egyéni érdek új ismeretanyaggal váló felvértezése, ahol a termelés műszaki fejlesztése terén je­lentős változásokat terveznek, vezetnek be. Nagyon elgondolkodtató az a megállapítás is, mely sze­rint a veszteséges vállalatok­nál, elsősorban a termelőszö­vetkezetekben a nem kielégí­tő színvonalon folyó gazdál­kodásnak — a kétségtelenül fennálló objektív okok mel­lett — éppen a vezetők és a szakemberek elégtelen felké­szültsége az eredménytelen­ség fő okozója. Ezért he­lyénvaló a szanálási bizottsá­gok által olyan követelmény támasztása, amely hozzáértő, felkészült vezető és szakem­berek alkalmazásához, illetve azok szervezett továbbképzé­séhez köti az állami támoga­tást. Dr. Fehér Károly 2. Karnevál, 150 áldozattal A hosszú brazíliai karne­válon, amely szerdán ért vé­get, megint aratott a halál. Még nem végleges jelentések szerint szerte Brazíliában 150 áldozatot szedett a karneváli forgatag. Csak Sao Paolo ál­lamban 95 ember vesztette életét. A halálesetek közül 35 közlekedési szerencsétlenség miatt következett be. A sebe­sültek száma — mint a Rio de Janeiró-i katonai rendőr­ség közölte — ezrekre tehető. A sebesültek között van To­rnáz Soares da Silva, a neves labdarúgó, akit más néven Zizinhónak ismernek. Jelenleg a niterói kórházban fekszik, állapota súlyos. Védelem és vita Kedves Sepsi István! Engedje meg, hogy szerény észrevételeiméit hozzá­fűzzem e lap tegnapi számában „Panasz egy verseny zsű­rire” címmel megjelent leveléhez. Erre többfajta meggon­dolás alapján feljogosítottnak érzem magam. Először mert magam is nézője voltam a diák vers- és prózamon­dók jó néhány versenyének, másodszor, mert a fiiatatalc produkcióit a magyar szakos tanár szakmai érdeklődésé­vel tetézve figyeltem; harmadszor, mert én voltam a véd alá helyezett zsűri szószóló elnöke. Egyetértésünk a kiinduló tételig terjed, addig, hogy „lelkes vensbarátokről van szó”, „akik jelesre vizsgáztak irodalomszieretetbőlV, A továbbiakat illetően azonban mái­kén y télén vagyok vitázni önnel. 1. „Milyen a zsűri ízlésének megfelelő vers?” Bar- kochba-szabályok szerint válaszolva; nem jellemző. A ásói­ul a versmondó teljesítményét mérlegeld, és ebben a vo­natkozásban igenis az kerül .előnyös helyzetbe, aki olyan verset választ, amellyel van esélye szoros értelmi és ér­zelmi rezonanciát kialakítania, egyéniségével minél töt. ponton azonosulnia. 2. Igaz, hogy a versek hosszúsága általában nem per­döntő. De igenis perdöntő olyan konkrét esetekben, ami­kor a vensmondó energiái java részét láthatóan a vers szöveghű elmondására, s nem átélt előadására^ fordítja. Mert ordító tévedés azt gondolni, hogy a diák vensmondó versenyek célja a költemények szabatos, szép elmondása. Ennyivel talán köaépisikotaá magyarórám sem elég­szünk meg. 3. Váci, Garad, Juhász Ferenc nem egyetlen verssel vált ismertté. Nem általában költészetük, hanem az elő­adásra választott versek és előadójuk egyénisége közti összhangot hiányolta a zsűri. Aminek feltételezése lehet egészen természetes. * 4. Kaján kérdésére csak annyit, várom ellenjavasla- tát: mi befolyásolja a zsűrit az értékeléskor, ha nem az, hogy tetszettek-e neki az elmondott versek. 5. Végül még egyet. Elhangzott, hogy a verseny jelle­ge miatt helyi értékelésre miért nem kerül sor. De én is hadd kérdezzek: miért ült? végig a versenyt egyszerű né- '.őkéjit, általa felkészített versenyzők iávoALé tóbem egy -,-ilgátar járná tanintézet magyar szakos tanára? Végh Miklós RSóban a karnevál kedden érte el tetőpontját, amikor megrendezték a hagyományos „színházi bált”. Hétezren versengtek az 1000 dollárnak megfelelő, első jelmezdíjért. A XIX. századbeli épület, a riói városi színház hajnalig rengett a frenetikus tánctól. Sokan nem sajnáltak 500 dol­lárnak megfelelő összeget sem leszurkolni egy 4 személyes asztalért. A legtöbben azon­ban inkább az utcán álldo­gáltak, s nézték az érkező, vagy távozó vendégeket. Karneváli hírként érkezett a nyugat-németországi Dillin- genből az AFP-nek az a jelentése is, amely körülbelül -100 báli vendég csodálatos megmeneküléséről számol be. A dillingeni bálteremben szerdára virradóra hirtelen tűz ütött ki. A rémület azon­ban csak néhány pillanatig tartott. Korábban az egyik vendég, aki gorillának öltöz­ve vett részt a jelmezbálon túlságosan melegnek érezte szőrös kosztümjét, és kinyit­otta a teraszra vezető ajtót, -'mely máskor zárva szokott •'nni. Ezen az ajtón menekül tek ki a vendégek a szabadba 1— az életbe. (AP) Demokrácia és felelősség A SZOCIALISTA demokrácia kiterjesztése napjaink fontos kérdése. Nyugodtan mond­hatjuk, hogy az utóbbi években a munkahe- lyii, a közéleti demokrácia fejlesztésének ke­reteit sikerült tágítani. Ennek egyik újabb állomása a tanácsokról szóló új törvény meg­alkotása is, amely jelentős lépés az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésében­Sokáig jogos volt az a bírálat, hogy egy­részről a központi, de a középfokú területi szervek is fenntartottak olyan hatásköröket, amelyek fékezték a munkahelyen vagy a la­kóterületen a dolgozók részvételét a helyt ügyek előkészítésében-, a döntések meghoza­talaiban. A párt és az állam központi szerveinek — de a középfokú szerveknek is — felelőssége a szocialista demokráciáért, nyilvánvaló. En­nek felismerése volt, hogy bővülitek a hatás­körök, ott döntenek, ahol a döntéshez a leg- . több és a legjobb ismeretek állanak rendel­kezésre. Ahol a döntésekben a legérdekelteb- bek, és ahol annak hatását közvetlenül érzé­kelni tudják. Vagyis a termelőüzemekben és a városokiban, községekben. Az állami életnek nincs olyan területe, ahol ne lenne lehetőség a szocialista demokrácia fejlesztésére, de a legközvetlenebb érdek mégis ott juthat kifejezésre, ahol az emberek minden nap élnek és dolgoznak. A közvetlen érdek és kapcsolat teszi lehetővé, hogy a döntésekért nagyobb legyen a felelősség a választóiknál és küldötteknél egyaránt. Vajon ez így van-e mór mindenütt? Ezeket a kitágult kereteket sikerült-e demokratikus tartalommal megtölteni? Nehéz lenije igen­nel felélni. Pedig a felelősség azokat is ter­held, akik a hatáskört kaptáik» hogy döntse­nek, és azokat is, akik a lehetőséget, hogy részt vegyenek az előkészítésiben, a döntések végrehajtásának ellenőrzésében. Nincs szándékunkban elhomályosítaná azt a közéleti aktivitást, felelősséget, amit dolgo­zó népünk a közelmúltban — a X. kongres­szus előkészítése és megtartása idején —, de azóta is tanúsít. Jelezni szeretnénk, hogy mind az üzemekben, szövetkezetekben, mind a városokban, községekben tulajdoniképpen most váltjuk aprópénzre a kongresszusi ha­tározatokat. Ebben a nagyszerű munkában itt-ott tapasztalhatunk bátortalanságot, meg­szokást, bizalm at lanságot, a hozzáértés hiá­nyát is, amely mind lassítja a szocialista de­mokrácia erőteljesebb kibontakozását. A közelmúltban az egyik salgótarjáni la­kásszövetkezet tagjai úgy írták alá a nekik bemutatott javaslatot, hogy annak következ­ményeit egyáltalán nem is- mérlegelték. A másik lakásszövetkezet közgyűlésén' a szö­vetkezet nem gyakorolta az elővásárlás jo­gát, majd amikor az érdekelt — aki így nem kapott illetékkedvezményt a vételnél — egyenként felkereste a tagokat, „aláírásukkal bizonyították”, hogy ők ezzel a döntéssel nem értenek egyet. Mindkét esetben a felelősség­vállalás hiányáról van szó- Az előbbinél a közömbös, felületes, az utóbbinól a megho­zott döntés mellett kiáMwi nem merő maga­tartás marasztalható e&. Az utóbbi években szinte jelszó lett: na­gyobb hatáskor, nagyobb felelősség! Régeb­ben ezt úgy fejezték ki, hogy „aki felkötötte a kolompot, az csörgesse”. Nem árt tehát er­re is emlékeztetni, mert a nagyobb önálló­sággal még több helyein bizonytalankodnak. Vannak, akik szívesen vennék, hogy még mindig „fent” döntsék el, egy településnek mire van szüksége. Így csökkenne a felelős­ségük. Előfordult, hogy jó, megalapozott ajánlást sem fogadnak el, mert abban már beavaitkozást látnak. Nem átka az áem, hogy a régi módon — anyagi eszközök hiányában —• benyújtják az igényt a felettes tanácsok­hoz. E példák ékes bizonyítékai annak, hogy ez a folyamat nem bontakozhat ki egyik nap­ról a másakra. A hatáskörök gyakorlásához nem elég csak a jó szándék, hozzáértés is kell. Sokunknak most kell megtanulnia, s na­ponta bizonyítania, hogy egy-egy szerv, kol­lektíva alkalmas-e a nagyobb önállóságra. Részt venni saját ügyünk intézésében — közvetlenül yagv képviselőnk által — a de­mokráciáért érzett felelősségünk fontos bi­zonyítéka. Országgyűlési és tan ács választá­sokra készülve erről nem feledkezhetünk meg. Az elmúlt négy esztendő a -tanácsi demok­rácia erőteljes fejlődése jegyében telit el, mégsem állíthatjuk, hogy minden rendben van. Volt olyan tanácstagi beszámoló is, amelyet nem kísért a köz érdeklődése. Saj­nos, ebben több olyan tény jut kifejezésre, amelyet nehéz lenne felsorolni. Csupán tneg- emlltjíik: nem egyszer előfordult, hogy táv­latokban bemutatjuk a jövőnket és elhallgat­juk napi gondjainkat. Aztán csodálkozunk és értetlenül állunk, ha ezt a választók kö­zömbösen ’ fogadják, 'elmaradnak a rendez­vényekről. Ha tanácsi tisztségviselők közül csak egy is megfeledkezik arról, hogy rajta keresztül ítélik meg a közigazgatást, márt érzékeljük, mennyi összetevő lehet, ami a ta­nácsi demokráciát kedvezően» vagy kedve­zőtlenül befolyásolhatja. Időszerű hangsúlyozni a felelősséget a kö­zeledő tanáasvál ászt ások előtt. Alapos, kö­rültekintő munkára van szükség, hogy olyan személyeket jelöljenek — azt mondhatnánk, hogy a jók közül a legjobbakat —, akik m;n- dem szempontból alkalmasak az előttünk ál­ló nagy feladatok elvégzésére. A DEMOKRÁCIÁÉRT — még pedig a többség demokráciájáért — érzett felelősség gondolatokat ébreszt, segíti a szocialista de­mokrácia fejlesztésének útjából elhárítani az akadályokat. A demokratizmus fejlesztésének ugyanis nemcsak lelkes hívei, hanem ellen*- zői is akadnak, és ezek ellen nincs hatéko­nyabb eszköz, mint amit Lenin tanított: a szocialista állam ereje a tömegek tudatossá­gában rejlik. Vagyis abban, hogy a saját de­mokráciájukért tudatosan, vállalják a fele­lősséget. Dr. Fekete Mihály, a megyei tanács csoportvezetője Számítógépek a pedagógusképzésben A képzés színvonalának emelé­se, az oktatás tartalmának és módszereinek fejlesztése érdeké­ben ebben a tanévben új alapdo­kumentumok léptek életbe a pe­dagógusképző intézményekben. A korszerűsítés terén fontos lépés lesz, hogy a képzőkben is alkal­mazzák a számítógépeket, először az egri Tanárképző Főiskola kap mintegy 10 millió forint értékű, Odra típusú számítógépet, ame­lyet a matematikai tanszéken he­lyeznek üzembe az idén. A gé­pet a főiskolán kívül igénybe ve­hetik más intézmények, vállalat öli is. A tervek szerint ezután a nyíregyházi Tanárképző Főiskola gazdagodik majd számítógéppel, Szegeden és Pécsett pedig az ofc- egyetemeken már működő •répekkel dolgozhatnak a helyi főiskolák. (MTI) 17,5 milliárd forintos beruházás A vállalati szakszervezeti testületek követeljék meg a gazdasági vezetéstől, hogy az éves és a közép távú terveket minden esetben vitassák meg a dolgozókkal és kérjék ki véleményüket az, előirányza- . • ••'•'>! kapcsolatban — mu tafotak rá aiz ÉDOSZ központi vezetőségének szerdai ülésén, amelyen a negyedik ötéves terv és ezen belül az idei esztendő élelmiszeripari elő­irányzatait vitatták meg. A negyedik ötéves terv 26 szá­zalékos élelmiszeri pari terme­lésnövelési irányoz elő. Az iparágban előtérbe kerül a biológiailag értékesebb termé­kek gyártása. Növelik az ál­lati fehérjéket és vitaminokat tartalmazó élelmiszerek elő­állítását. A háztartási muulka könnyítésére a tavalyinál lé­nyegesen több iparilag feldol­gozott és korszerűen csoma­golt élelmiszer kerül forga­lomba. Az átlagosnál nagyobb mér­tékben növekedik a termelés a hús-, baromfi-, tej-, konzerv- és a hűtőiparban. Lassabb ütemű fejlesztést irányoztak elő a gabona-, a cukor-, a sü­tő-, az édes- és a dohány­iparban. 1970-hez képest a tervidő­szak végére 37-ről 43 száza­lékra növekedik az állati ter­mékeket feldolgozó iparágaik teljesítménye, valamelyest csökken a növényi termékeket adó iparok termelésének rész­aránya: 55-ről 49 százalékra­A negyedik ötéves terv idő­szakában élelmiszeripari be­ruházásokra 17,5 milliard fo­rintot fordítanak. A központi vezetőség .figyelmeztetett ar­ra, hogy az elmúlt éveikben tartósan emelkednek az épí­tőipari árak, ezért az élelmi- szeripari üzemeknek fel kell kutatatok a viszonylag olcsó építési megoldásokat. ) (MTI) Fotózzon a NÖGRAD-nak! Veres Mihály (Salgótarján): Gc metria című fényképére a zsűri hat pontot adott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom