Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)
1971-02-25 / 47. szám
Napirenden A szakmai műveltség fokozása A téma időszerűségét bizonyítja, hogy február elején — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban rendezett országos továbbképzési tanácskozáson több mint 200 érdekelt élelmiszer- és fagazdasági szakember vett részt. A tárca területéhez tartozó oktató- és továbbképző munkában dolgozók, társadalmi szervek és az ugyancsak nagyon érdekelt állami vállalatok, termelőszövetkezetek szakemberei adtak itt találkozót egymásnak, s cseréltek gondolatot a szakmai műveltség fokozásának különféle kérdéseiben. I A továbbképzés, korsze- * rűsítését a minisztérium nem véletlenül tűzte napirendre — mondotta bevezető előadásában dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Ellenkezőleg — számot .vetettünk azokkal az élelmiszer- és fagazdasági fejlesztési feladatokkal — folytatta —, amelyek az MSZMP X. kongresszusa határozataiból, valamint a negyedik ötéves tervből fakadóan e fontos ágazatra hárulnak? A gazdaságirányítás reformjának elmúlt három évi tapasztalata bebizonyította, hogy a népgazdaság, benne az élelmiszer- és fagazdaság irányítása, a gazdasági folyamatok közgazdasági módszerekkel történő szabályozása eredményesebb és hatékonyabb — ugyanakkor: sokkal nehezebb és bonyolultabb feladat a korábbi tervlebontásos módszereken alapuló gazdaságvezetésnél. Az ehhez igazodó vállalatvezetési módszerek azonban még nem váltak általánossá, nem minden üzem alkalmazkodott megfelelően az új viszonyokhoz. Helytelen lenne az új vállalatvezetési módszereket uniformizálni. Nem volna célravezető, ha a minisztérium valamilyen egységes vállalat- szervezési séma elrendelésével, vagy általában központi szervezés-technikai utasításokkal akarná korszerűsíteni a vezetést. Ezek helyett az a járható út, ha az új; modern vezetési módszereket megismertetjük a vezetőkkel és ezek bevezetését, elterjesztését igyekszünk megkönnyíteni. A vezetők, a szakemberek követelmények szerinti képzése, szakmai műveltségük fokozása, elméleti tudásuk minél teljesebb megalapozása — a termelés- és gazdaságpolitikai feladatok teljesítésének fontos feltétele. E téren nem kis gondot okoz az a tény, hogy éppen a tudományos és technikai ismeretek rendkívüli dinamikus fejlődése következtében az alapképzés egy-két lépéssel a tudomány, és az élen járó gyakorlat mögött áll. És felmerül a' kérdés — egyáltalában hogyan is lehet leggyorsabban, leghatékonyabban elsajátítani az ismeretanyagot? Aligha lehet vitás, hogy az egyéni úton történő továbbképzés, a szakkönyvek, szakfolyóiratok napra kész figyelemmel kísérése, da is. A megszervezett új ismeretanyag birtokában kifejtett eredményesebb munka az egyén, a kisebb kollektíva és az egész társadalom érdekeit egyaránt szolgálja. Q Vezetőink és szakembe- reink túlnyomó többsége eddig is felismerte a legújabb tennivalók elsajátításának fontosságát és törekedett ismereteinek rendszeres kielégítésére. Nyomatékosan javasoljuk vállalatainknak, szövetkezeteinknek és intézményeinknek — mondotta dr. Gergely István —, követeljék meg vezetőjk és szakembereik rendszeres továbbképzését. Különösen azokban az üzemekben fontos a szakgárés tanulmányozása a szakmai kulturáltság fokozásának nagyon is fontos feltétele — első lépcsőfoka. Az is tény viszont, hogy a tudomány és az élen járó gyakorlat legújabb eredményeit, a konkrét munkaköri feladatkörhöz szükséges speciális ismereteit, valamint a vezetés tökéletesítésére vonatkozó ismeretanyagot és módszereket vezetőink és szakembereink elsősorban a szervezett továbbképzés során sajátíthatják el legjobban. Alapvető érdekeink fűződnek ahhoz, hogy a szakemberek és vezetők teljes köre éljen a szervezett tanlolyamos továbbképzés kínálta lehetőségekkel. A továbbképzés nemcsak társadalmi, hanem legalább annyira vállalati, szövetkezeti és egyéni érdek új ismeretanyaggal váló felvértezése, ahol a termelés műszaki fejlesztése terén jelentős változásokat terveznek, vezetnek be. Nagyon elgondolkodtató az a megállapítás is, mely szerint a veszteséges vállalatoknál, elsősorban a termelőszövetkezetekben a nem kielégítő színvonalon folyó gazdálkodásnak — a kétségtelenül fennálló objektív okok mellett — éppen a vezetők és a szakemberek elégtelen felkészültsége az eredménytelenség fő okozója. Ezért helyénvaló a szanálási bizottságok által olyan követelmény támasztása, amely hozzáértő, felkészült vezető és szakemberek alkalmazásához, illetve azok szervezett továbbképzéséhez köti az állami támogatást. Dr. Fehér Károly 2. Karnevál, 150 áldozattal A hosszú brazíliai karneválon, amely szerdán ért véget, megint aratott a halál. Még nem végleges jelentések szerint szerte Brazíliában 150 áldozatot szedett a karneváli forgatag. Csak Sao Paolo államban 95 ember vesztette életét. A halálesetek közül 35 közlekedési szerencsétlenség miatt következett be. A sebesültek száma — mint a Rio de Janeiró-i katonai rendőrség közölte — ezrekre tehető. A sebesültek között van Tornáz Soares da Silva, a neves labdarúgó, akit más néven Zizinhónak ismernek. Jelenleg a niterói kórházban fekszik, állapota súlyos. Védelem és vita Kedves Sepsi István! Engedje meg, hogy szerény észrevételeiméit hozzáfűzzem e lap tegnapi számában „Panasz egy verseny zsűrire” címmel megjelent leveléhez. Erre többfajta meggondolás alapján feljogosítottnak érzem magam. Először mert magam is nézője voltam a diák vers- és prózamondók jó néhány versenyének, másodszor, mert a fiiatatalc produkcióit a magyar szakos tanár szakmai érdeklődésével tetézve figyeltem; harmadszor, mert én voltam a véd alá helyezett zsűri szószóló elnöke. Egyetértésünk a kiinduló tételig terjed, addig, hogy „lelkes vensbarátokről van szó”, „akik jelesre vizsgáztak irodalomszieretetbőlV, A továbbiakat illetően azonban máikén y télén vagyok vitázni önnel. 1. „Milyen a zsűri ízlésének megfelelő vers?” Bar- kochba-szabályok szerint válaszolva; nem jellemző. A ásóiul a versmondó teljesítményét mérlegeld, és ebben a vonatkozásban igenis az kerül .előnyös helyzetbe, aki olyan verset választ, amellyel van esélye szoros értelmi és érzelmi rezonanciát kialakítania, egyéniségével minél töt. ponton azonosulnia. 2. Igaz, hogy a versek hosszúsága általában nem perdöntő. De igenis perdöntő olyan konkrét esetekben, amikor a vensmondó energiái java részét láthatóan a vers szöveghű elmondására, s nem átélt előadására^ fordítja. Mert ordító tévedés azt gondolni, hogy a diák vensmondó versenyek célja a költemények szabatos, szép elmondása. Ennyivel talán köaépisikotaá magyarórám sem elégszünk meg. 3. Váci, Garad, Juhász Ferenc nem egyetlen verssel vált ismertté. Nem általában költészetük, hanem az előadásra választott versek és előadójuk egyénisége közti összhangot hiányolta a zsűri. Aminek feltételezése lehet egészen természetes. * 4. Kaján kérdésére csak annyit, várom ellenjavasla- tát: mi befolyásolja a zsűrit az értékeléskor, ha nem az, hogy tetszettek-e neki az elmondott versek. 5. Végül még egyet. Elhangzott, hogy a verseny jellege miatt helyi értékelésre miért nem kerül sor. De én is hadd kérdezzek: miért ült? végig a versenyt egyszerű né- '.őkéjit, általa felkészített versenyzők iávoALé tóbem egy -,-ilgátar járná tanintézet magyar szakos tanára? Végh Miklós RSóban a karnevál kedden érte el tetőpontját, amikor megrendezték a hagyományos „színházi bált”. Hétezren versengtek az 1000 dollárnak megfelelő, első jelmezdíjért. A XIX. századbeli épület, a riói városi színház hajnalig rengett a frenetikus tánctól. Sokan nem sajnáltak 500 dollárnak megfelelő összeget sem leszurkolni egy 4 személyes asztalért. A legtöbben azonban inkább az utcán álldogáltak, s nézték az érkező, vagy távozó vendégeket. Karneváli hírként érkezett a nyugat-németországi Dillin- genből az AFP-nek az a jelentése is, amely körülbelül -100 báli vendég csodálatos megmeneküléséről számol be. A dillingeni bálteremben szerdára virradóra hirtelen tűz ütött ki. A rémület azonban csak néhány pillanatig tartott. Korábban az egyik vendég, aki gorillának öltözve vett részt a jelmezbálon túlságosan melegnek érezte szőrös kosztümjét, és kinyitotta a teraszra vezető ajtót, -'mely máskor zárva szokott •'nni. Ezen az ajtón menekül tek ki a vendégek a szabadba 1— az életbe. (AP) Demokrácia és felelősség A SZOCIALISTA demokrácia kiterjesztése napjaink fontos kérdése. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az utóbbi években a munkahe- lyii, a közéleti demokrácia fejlesztésének kereteit sikerült tágítani. Ennek egyik újabb állomása a tanácsokról szóló új törvény megalkotása is, amely jelentős lépés az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésébenSokáig jogos volt az a bírálat, hogy egyrészről a központi, de a középfokú területi szervek is fenntartottak olyan hatásköröket, amelyek fékezték a munkahelyen vagy a lakóterületen a dolgozók részvételét a helyt ügyek előkészítésében-, a döntések meghozatalaiban. A párt és az állam központi szerveinek — de a középfokú szerveknek is — felelőssége a szocialista demokráciáért, nyilvánvaló. Ennek felismerése volt, hogy bővülitek a hatáskörök, ott döntenek, ahol a döntéshez a leg- . több és a legjobb ismeretek állanak rendelkezésre. Ahol a döntésekben a legérdekelteb- bek, és ahol annak hatását közvetlenül érzékelni tudják. Vagyis a termelőüzemekben és a városokiban, községekben. Az állami életnek nincs olyan területe, ahol ne lenne lehetőség a szocialista demokrácia fejlesztésére, de a legközvetlenebb érdek mégis ott juthat kifejezésre, ahol az emberek minden nap élnek és dolgoznak. A közvetlen érdek és kapcsolat teszi lehetővé, hogy a döntésekért nagyobb legyen a felelősség a választóiknál és küldötteknél egyaránt. Vajon ez így van-e mór mindenütt? Ezeket a kitágult kereteket sikerült-e demokratikus tartalommal megtölteni? Nehéz lenije igennel felélni. Pedig a felelősség azokat is terheld, akik a hatáskört kaptáik» hogy döntsenek, és azokat is, akik a lehetőséget, hogy részt vegyenek az előkészítésiben, a döntések végrehajtásának ellenőrzésében. Nincs szándékunkban elhomályosítaná azt a közéleti aktivitást, felelősséget, amit dolgozó népünk a közelmúltban — a X. kongresszus előkészítése és megtartása idején —, de azóta is tanúsít. Jelezni szeretnénk, hogy mind az üzemekben, szövetkezetekben, mind a városokban, községekben tulajdoniképpen most váltjuk aprópénzre a kongresszusi határozatokat. Ebben a nagyszerű munkában itt-ott tapasztalhatunk bátortalanságot, megszokást, bizalm at lanságot, a hozzáértés hiányát is, amely mind lassítja a szocialista demokrácia erőteljesebb kibontakozását. A közelmúltban az egyik salgótarjáni lakásszövetkezet tagjai úgy írták alá a nekik bemutatott javaslatot, hogy annak következményeit egyáltalán nem is- mérlegelték. A másik lakásszövetkezet közgyűlésén' a szövetkezet nem gyakorolta az elővásárlás jogát, majd amikor az érdekelt — aki így nem kapott illetékkedvezményt a vételnél — egyenként felkereste a tagokat, „aláírásukkal bizonyították”, hogy ők ezzel a döntéssel nem értenek egyet. Mindkét esetben a felelősségvállalás hiányáról van szó- Az előbbinél a közömbös, felületes, az utóbbinól a meghozott döntés mellett kiáMwi nem merő magatartás marasztalható e&. Az utóbbi években szinte jelszó lett: nagyobb hatáskor, nagyobb felelősség! Régebben ezt úgy fejezték ki, hogy „aki felkötötte a kolompot, az csörgesse”. Nem árt tehát erre is emlékeztetni, mert a nagyobb önállósággal még több helyein bizonytalankodnak. Vannak, akik szívesen vennék, hogy még mindig „fent” döntsék el, egy településnek mire van szüksége. Így csökkenne a felelősségük. Előfordult, hogy jó, megalapozott ajánlást sem fogadnak el, mert abban már beavaitkozást látnak. Nem átka az áem, hogy a régi módon — anyagi eszközök hiányában —• benyújtják az igényt a felettes tanácsokhoz. E példák ékes bizonyítékai annak, hogy ez a folyamat nem bontakozhat ki egyik napról a másakra. A hatáskörök gyakorlásához nem elég csak a jó szándék, hozzáértés is kell. Sokunknak most kell megtanulnia, s naponta bizonyítania, hogy egy-egy szerv, kollektíva alkalmas-e a nagyobb önállóságra. Részt venni saját ügyünk intézésében — közvetlenül yagv képviselőnk által — a demokráciáért érzett felelősségünk fontos bizonyítéka. Országgyűlési és tan ács választásokra készülve erről nem feledkezhetünk meg. Az elmúlt négy esztendő a -tanácsi demokrácia erőteljes fejlődése jegyében telit el, mégsem állíthatjuk, hogy minden rendben van. Volt olyan tanácstagi beszámoló is, amelyet nem kísért a köz érdeklődése. Sajnos, ebben több olyan tény jut kifejezésre, amelyet nehéz lenne felsorolni. Csupán tneg- emlltjíik: nem egyszer előfordult, hogy távlatokban bemutatjuk a jövőnket és elhallgatjuk napi gondjainkat. Aztán csodálkozunk és értetlenül állunk, ha ezt a választók közömbösen ’ fogadják, 'elmaradnak a rendezvényekről. Ha tanácsi tisztségviselők közül csak egy is megfeledkezik arról, hogy rajta keresztül ítélik meg a közigazgatást, márt érzékeljük, mennyi összetevő lehet, ami a tanácsi demokráciát kedvezően» vagy kedvezőtlenül befolyásolhatja. Időszerű hangsúlyozni a felelősséget a közeledő tanáasvál ászt ások előtt. Alapos, körültekintő munkára van szükség, hogy olyan személyeket jelöljenek — azt mondhatnánk, hogy a jók közül a legjobbakat —, akik m;n- dem szempontból alkalmasak az előttünk álló nagy feladatok elvégzésére. A DEMOKRÁCIÁÉRT — még pedig a többség demokráciájáért — érzett felelősség gondolatokat ébreszt, segíti a szocialista demokrácia fejlesztésének útjából elhárítani az akadályokat. A demokratizmus fejlesztésének ugyanis nemcsak lelkes hívei, hanem ellen*- zői is akadnak, és ezek ellen nincs hatékonyabb eszköz, mint amit Lenin tanított: a szocialista állam ereje a tömegek tudatosságában rejlik. Vagyis abban, hogy a saját demokráciájukért tudatosan, vállalják a felelősséget. Dr. Fekete Mihály, a megyei tanács csoportvezetője Számítógépek a pedagógusképzésben A képzés színvonalának emelése, az oktatás tartalmának és módszereinek fejlesztése érdekében ebben a tanévben új alapdokumentumok léptek életbe a pedagógusképző intézményekben. A korszerűsítés terén fontos lépés lesz, hogy a képzőkben is alkalmazzák a számítógépeket, először az egri Tanárképző Főiskola kap mintegy 10 millió forint értékű, Odra típusú számítógépet, amelyet a matematikai tanszéken helyeznek üzembe az idén. A gépet a főiskolán kívül igénybe vehetik más intézmények, vállalat öli is. A tervek szerint ezután a nyíregyházi Tanárképző Főiskola gazdagodik majd számítógéppel, Szegeden és Pécsett pedig az ofc- egyetemeken már működő •répekkel dolgozhatnak a helyi főiskolák. (MTI) 17,5 milliárd forintos beruházás A vállalati szakszervezeti testületek követeljék meg a gazdasági vezetéstől, hogy az éves és a közép távú terveket minden esetben vitassák meg a dolgozókkal és kérjék ki véleményüket az, előirányza- . • ••'•'>! kapcsolatban — mu tafotak rá aiz ÉDOSZ központi vezetőségének szerdai ülésén, amelyen a negyedik ötéves terv és ezen belül az idei esztendő élelmiszeripari előirányzatait vitatták meg. A negyedik ötéves terv 26 százalékos élelmiszeri pari termelésnövelési irányoz elő. Az iparágban előtérbe kerül a biológiailag értékesebb termékek gyártása. Növelik az állati fehérjéket és vitaminokat tartalmazó élelmiszerek előállítását. A háztartási muulka könnyítésére a tavalyinál lényegesen több iparilag feldolgozott és korszerűen csomagolt élelmiszer kerül forgalomba. Az átlagosnál nagyobb mértékben növekedik a termelés a hús-, baromfi-, tej-, konzerv- és a hűtőiparban. Lassabb ütemű fejlesztést irányoztak elő a gabona-, a cukor-, a sütő-, az édes- és a dohányiparban. 1970-hez képest a tervidőszak végére 37-ről 43 százalékra növekedik az állati termékeket feldolgozó iparágaik teljesítménye, valamelyest csökken a növényi termékeket adó iparok termelésének részaránya: 55-ről 49 százalékraA negyedik ötéves terv időszakában élelmiszeripari beruházásokra 17,5 milliard forintot fordítanak. A központi vezetőség .figyelmeztetett arra, hogy az elmúlt éveikben tartósan emelkednek az építőipari árak, ezért az élelmi- szeripari üzemeknek fel kell kutatatok a viszonylag olcsó építési megoldásokat. ) (MTI) Fotózzon a NÖGRAD-nak! Veres Mihály (Salgótarján): Gc metria című fényképére a zsűri hat pontot adott