Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)
1971-02-24 / 46. szám
mezőgazdasági termelés műszaki bázisai tíeaasélgeté* Pesti Lárnsló vezérigazgató vaÁ A Minisztertanács néhány ágy alakult, hogy nem egyedi gyártani. Eat a tevékenységet hétté; ezelőtt megtárgyalta a gépjavítást végeztek, hanem teljes egészében átvesszük Mezőgazdasági Gépjavító komplett fődarabokat készt- majd. de csak fokozatosam. Tröszt és vállalatai tevékeny- tettek elő. Ha a tsz-ek ilyet amint képessé válunk rá. Mint ségét. A határozat előírta, javíttatni akartak, akikor már nehezítő körülményt megem- hogy a tröszt szélesebb pro- a kész fődarabot azonnal oda- lítem, hogy ezekhez az alkat- fiiban és nagyobb mennyiség- adták, a behozott alkatrésze- részeikhez műszaki rajz, doku- ben elégítse ki a mezőgazda- két pedig később kijavították, mentádé sehol nincs. A min- ság különböző műszaki igé- Megkezdődött a mezőgazdasá- tadairalb alapján a gyaitmány- nyeit. gi gépek gyártása is. Most pe- szerkesztési munkát is nekünk Maga a .tröszt évekkel ez- tovább fejlesztjük ilyen kell elvégezni. előtt alakult, a volt gépállo- irányú tevékenységiünket. Be- másofcból és a megyei gópja- kapcsolódunk például a hús- vító vállalatokiból. Most csu- Program megvalósításaiba, páin bizonyos további átszar- 1975-ben már egy mi 11 járd fo- vezés következett be. Újévtől ri'nt értékben szállítunk gé- a tröszthöz tartozik a MEGÉV Pékét és. felszereléseket a Vállalat is. A mai felépítésiben komPlex állattenyésztő tele- a tröszthöz 21 vállalat tartó- péknek. záaí több mint száz telephely- Erőteljes ütemben, fejteszt- lyel, mondtatjuk úgy is, hogy jü-k a mezőgazdasági üziemek- kisebb vagy nagyobb gyárral, nyújtott szolgáltatásainA dolgozok létszáma mégha- ^ miIlt amilyenek például — Egy vállalat nyilván haszonra törekszik. Milyen üzlet az alkatrészek gyártása? — Megtelelő műszaki színvonal és szervezettség esetén nem. rosszabb, mint a többi. Ezt bizonyítja talán, hogy a mi budapesti. Forgács utcai gyárunk évek óta kizárólag alkatrészeket gyárt. Több mint ötezer félét. Ez a gyár óvenladja a 40 ezret, az évi termelési érték pedig a 6 milliárd forintot. A minisztertanácsi határozaték-, villany-, csatornaépítő si-szerelési munkálatai és , , ,, , ezek folyamatos működésének tot követően munkatársunk biztosítása. Elvégzőnk olyan '-’.offirliniCiOil - Inol rrwiíi.n.li Unpb , , , , te 350 millió forint tenmeléa komplex telepek vizveze- si értéket állít elő. dolgozóikiérdésekkel fordult Pesti gyártási feladatokat, amelyenak pedig 30—30 napos nyereségrészesedést oszt. — A szakmai közvélemény az utóbbi időben nem kifeje. j, , — r - , , , — - 0,7 Wí. VWIOA A. lUIUILd l/V/LLVO V, OU X V, “ ** Lászlóhoz, az uj névén — Me- ket ^ ipari minisztériumok zetten trösztpárti. Nem lentógazdasági Gépgyártó es vállalatai nem vállalnak. Szolgáltató Vallattok Tröszt- Ilyen péidául a mezőgazdajenek vezeiugazgatojahoz. ságban szükséges ajtók, abla— A kormányhatározat leap, kok, könnyű szerkezetes épületesén mondhatjuk.e, hogy a elemek elkészítésié. MEZŐGÉP Tröszt visszatér <* mezőgazdasághoz? nének rugalmasabbak a vállalatok tröszt nélkül, önálló. am? — Véleményünk és a gazdasági vezetés véleménye szerint — nem. Ez az igen jelentős kapacitás rendkívül szétapró— A Minisztertanács az önök kötelességévié tette a ,,, — Én úgy fogalmaznék, mezőgazdasági alkatrészhiány ,??, <?Tszaf hogy el se hagyta a mező- megszüntetését. Mit mondhat őrületet behálózzák A gazdaságot. Tudom, hogy a erről Pesti elvtárs? feladatok viszont ixozpontiak. szakmai közvéleményben vol- . .. K,’*s sorozatokat _ gyártana, alf—ir —77pi kaocsnta+rvs eiőíté’e— —— A ma kötelességünk most katresizeikjet készíteni csak ak— &. e^Sikugyan előfordulta- az. hogy segítsünk enyhíteni kor lehet, ha erre egy ü^m tett, hogy a gépjavító válla- az alkatrészhiányt. Ennek ér- berendezkedik. Nélkülözhetet- iatok nem olcsón és nőm élég dekében vállaiaitainkat az ten tehát ma mó§ az a te vétó minőségű munkát végeztek, eddigiek mellett — további kanyseg. hogy a Mezőgazdasa- Amikior a tsz-ek átvették a a jkatrészgyártási feladatokkal & es EleJmeziesiugyi Manasz- gépállomások traktorait az a bíztuk meg, amelynek végre- temumtol kapott műszála. koz_ tenmészetes igényük támadt, hajtásaként üzemeik több ezer gazdasaga feladatok elvegzeset hogy a gépjavítást is maguk féle új alkatrész gyártását az elelmisaer-gazdaaág végezzék. A gépjavító válla- megkezdték. Azt is szükséges latoknak viszont nem volt pontosan meghatározni . hogy elég munkájuk. Ebben a hely- a belföldön gyártott új gézeitben olyan, munkát végez- pekhez. vagy az importból kiét, maguk gazdálkodnak a tek. amilyet szerezni tudtak, származó berendezésiekhez ké- béralappal, a nyereségrászesie- Vaíóban, jélentós mértékben sőbb sem mi gondoskodóink désseL, a fejlesztési alapokkal, mezőgazdaságon kívüli meg- alkatrészről, hanem a belföldi Mi az amortizációs és a fejgyár, vagy a külföldi szállító. Elviselhetetlen, teher lenne a rendelők részére dolgoztak. tériuantól kapott műszaki, közlését érintett területein koordináljuk. Vállalataink egyébként önállóak. Maguk készítik tervaileszfési alap 30 százalékát központosítjuk, ezt használjuk — Hogyan alakul a tröszt ha minden fel centralizáltan, az ország77j<J./T<iy>vriy, i, írta«/?!1 mioiporifl n > Pt n H , ■« I , , vaüalatainak tevékenysége a minisztertanácsi határozat tatám? ren- naik fontos feladatok megoldása érdekében. Erőnk javát a kormány által jóváhagyott alkatrészből önellátásra dezkednénk be. Azonban az úgynevezett ki- _ — VáHallatainik profiljának futott gépek alkatrészeit, vagy programunk teljesitesere ossz' átszervezése megkezdődött, az importból be nem szerez- pontosa tjaik. Tevékenységűik már korábban hetö alkatrészeket mi fogjuk Földe aki Séfet Panasz egy versenyzsürire Február 21-én nézőként részt vettem a diák vers- és prózamondók megyei versenyének salgótarjáni elődöntőjén. A zsűri munkájában tapasztalt negatívumok arra késztettek, hogy megírjam reflexióimat, mivel félő, hogy általános gyakorlattá válik megyénkben a felkészületlen zsűrizés. Fiatalokról, lelkes versbarátoteról van szó, ezért írásomat közérdekűnek ítélem, és kérem, tegyék lehetővé olvasói tevéiként való megjelentetését. Milyen a zsűri ízlésének megfelelő vers? Ezt a kérdést tettem föl magamnak, miután befejeződött a diák vers- és prózamondók megyei vetélkedőjének salgótarjáni élődönibője. Nagy öröm volt hallgatni a fiatalokat, akik jelesre vizsgáztak irodalomszeretetből, e mellett többségük vensválasztása irodalmi s világnézeti érettségről is tanúskodott. Ezért volt megdöbbentő, mikor a zsűri szűk szavú, megindokolatlan ítéletét azzal támasztották alá, hogy a résztvevők többsége nem egyéniségének megfelelő verset választott- Sok volt a hosszú vers, így sajnos, csiafc azt lehetett értékelni, hogy az előadók megtanulták, és szabatosain- szépen elmondták ezeket. Tökéletesen tanácstalan vagyok, vajon mi a diák versmondó versenyek célja, ha nem éppen ez? Tanácstalanságom néhány kaján kérdéssel párosul. Honnan ismeri a zsűri a résztvevők egyéniségéit? Vagy kizárt dolognak tartják, hogy 16—18 éves fiatalok érthessék József Attila, Váci Mihály, Ganaii Gábor, Simon István, Nagy László, Juhász Ferenc verseit, ha még oly hosz- szúak is? Ez a feltételezés nemcsak meggondolatlan, de kifejezetten sértő. Netán a zsűrinek nem tetszettek az elmondott versek? Ez viszont semmiképpen nem befolyásolhatja az értékelést. Folytathatnám a sort, a tanulság azonban már megfogalmazható. Ha a zsűri az elemző értékelést közhelyek kinyilatkoztatáséval pótolja, rosszul szolgálja a versmondás, az irodalom, a szocialista kultúra ügyét. Jó tenne, ha nem a felületesség, hanem a sokoldalú, segítőkész bírálat válna gyakorlattá a fiatalok kulturális seregszemléinek zsűrizésében,. Sepsi István tanár Ózek a parkolón Mostanában meglepő kép szemtanúi lehetnek a Tihanyi-félszigetre látogató kirándulók. Az autós strandot gyakran keresi fel egy őzcsapat és sokszor órákig tanyázik a gépjárműveknek kijelölt parkírozó hely gyepszőnyegén. A tihanyi természetvédelmi terület őzállománya örvendetesen gyarapodik. A téli hónapokban csendes környezet megszelídítette az őzeket, amelyek az időnként megélénkülő forgalomtól sem zavartatják magukat. (MTI) A FALÜ81 pártalapszervezet titkára a csupán néhány érdektelen hozzászólást eredményező taggyűlés után több párttagtól megkérdezte, miért nem kezdtek vitát. Az egyik megkérdezett némi habozás után így válaszolt: „Lett volna mondanivalóm, csak hát... Mostanában elég jól megvagyunk, miért keressem a kellemetlenséget?” Megértettem a titkár háborgását, indulatait. Nagyon elkeserítette ez a lomtárból előbukkanó ne szólj szám, nem fáj fejem szemlélet. Ez a tunyaságig óvatos bölcselkedés, amely szerint, ha egy kicsit jobban megy, maradjon inkább veszteg az ember. Ne koptassa a száját, ne bíráljon, ne kockáztasson. Talán a kelleténél is keményebb volt a titkár véleménye a minden áron nyugalomra, békességre vágyó párttagokról, talán nagyon is szemrehányóan kérdezte meg, hogy milyen kommunista az, aki szívén őrizgeti a szót, és csukva tartja a száját, ahelyett, hogy amikor lehet és kell vitázna, verekedne a jobbért. Szavai, szerencsére, nem maradtak hatás nélkül, —, s bár csak a taggyűlés után —, hasznos vita alakult ki a némelyeknél feltételes reflexszé vált óvatosságról. Volt aki a kényelemszeretetet tette felelőssé, mondván, sokakban munkálkodik az a tudat, hogy eleget dolgoztunk, sok áldozatot hoztunk már, ránk fér a békesség, jóleső nyugalom. Igen ám, adta meg a választ a kérdező, csakhogy bizonyos esetekben az effajta békességkeresés a fejlődés alattomos ellensége. Mert bármennyit dolgoztunk, építettünk is, még csak az út elején járunk, java tennivalóink még hátra vannak. S mi Lenne belőlünk, ha elnéznénk a hibákat a tévedéseket, ha nem bírálnánk meg a rossz elképzeléseket, a lélek nélküli munkát, Kinek használ az, aki hallgat? Hiszen a magába fojtott véleménnyel legfeljebb pillanatnyi békességet szerezhet, amelynek árát később esetleg éppen neki kell drágán megfizetnie. Elhangzott egy okos megjegyzés, amely szerint a kényelemszeretetnél is kártékonyabb jelenség a közöny. Ez a kór elsősorban azokban pusztít, akiken minden mást háttérbe szorítva annyira erőt vesz az egyéni boldogulási vágy hogy nincs már többé sem szemük, sem fülük, sem szívük, akaratuk a közösség dolgaira. Valósággal felzúgott a kórus, amikor szóba került, hogy a párttagok között is akad aki lemondóan legyint, hallgat, mossa a kezét, vagy együtt panaszkodik a panaszkodókkal. — „Pedig az ilyen ember közönye — jegyezte meg az egyik vitázó — másokat is tétlenségre csábít. Másokat is bizonytalanná tesz, hiszen tudván, hogy párttagról van szó, talán éppen tőle várnák a bátorítást vagy a megnyugtató választ.” Való igaz, állapították meg a vitázók, a bírálat nem mindig talál lelkes fogadtatásra, főként ha az igaz szóra néha túlon túl érzékeny feletteseket is érinti. S mégis azt kell mondani — hangzott el a megállapítás —, hogy az ilyen jelenségek ellenére sincs nálunk különösebb bátorságra szükség ahhoz, hogy az emberek véleményt mondjanak, ha hibát, visszásságot látnak. Hiszen a párt a X. kongresszuson maga adta a legjobb példát erre, amikor életünk szinte minden fontos és izgalmas kérdését őszintén szóvá tette. A tanulságot végül is így összegezte a taggyűlést követő „nem hivatalos tanácskozás”: ha az emberből kikívánkozó észrevétel jó szándékú és megalapozott, nincs helye semmiféle felesleges óvatoskodásnak. Igaz, hogy ma, amikor magasabb követelmények szerint élünk, megalapozott, okos észrevételt is csak az tud mondani, aki a tudás, a felkészültség, a jól tájékozottság vértezetében szól. Csak az tud határozott véleményt formálni és helyesen képviselni a jó politikát. AMI ROSSZ, az rossz. De csak a szilárd meggyőződésű, jól felkészült ember tudja a jót a rossztól megkülönböztetni. Csak az ilyen áll biztosan a talpán, és nem sápado- zik az Ijedtségtől, ha vitáznia kell, mert tudja, hogy nem a rosszat kell megvédenie, hanem a hibákat feltárnia és kellő megfontoltsággal eljutni a cselekvésig, a haladást szolgáló jobbításig. Kékesdi Gyula tj szakmákat tanulnak a bányászok A ma már ahg több mint egyre inkább látszik, hogy a nyolcezer dolgozót foglalkoz- vállalatnál sok a mérnök és tató nógrádi szénbányáknál a technikus, valamennyiük részt. kisegítő munkakörben foglalkoztatott dolgozók vesznek évről évre igen tekintélyes számára megfelelő beosztást összegeket fordítanak a dől- nem tudnak biztosítani. A gőzök szakmai képzésére, to- bányáik számának csökkenő, vábbképzésére. Az 1969—70- sére ez a gond még fokozó- es oktatási évben mintegy dik a jövőben. Ennek érde- öt és fél ezer ember tanult kében február közepén Sal- valamilyen szakmai tanfo- gótarjánban bányaipari, bátyámon. Oktatásukra, vizsga- nyagépész és bányavillamos- és előadói díjakra, egyéb ki- ipari technikusok részére há. azt jelenti, hogy akinek nincs adásokra csaknem 300 ezer rom fél éve® átképzés iskolát meg a szükséges szakmai ide- forsrtot költöttek. A fizikai dolgozók körében elsősorban a betanított munkások átképzésére gondolnak. Ez nem olyan vonzó, mintha szakmunkásokat nevelhetnének. Az új szakmunkástörvény ugyanis több kötöttsé. get jelent mint a korábbi. Ez A nógrádi széntermelés szénbányák a visszafejleszté. szerveztek két kohóipari, két je, nem lehet vizsgára bocsá- híradásipari és egy általá- tani. Bizonyára sokan lesz. nos gépésztechnikusi osztály, nek majd, akik betanított,; lyal. Erre az átképzésre 165- munkásként kezdik és ké. se miatt sajátos helyzetben jelentkeztek a nógrádi sőbb megszerzik a szakmun. van. A létszám-átcsoportosí tások, a melléküzemi tévé. kenység fokozása egyben azt is megköveteli, hogy új szak__________ m akra átképezze dolgozóinak műszakcserékre is nem kis részét. A visszafej- nyújtott, ezenkívül lesztés emberi oldalát tekintve is kötelességének érzi — ahogy Kakák Ernő szakoktatás-felelős elmondotta —, szénbányáktól olyanok, akik kás-bizonyítványt. eddig is közép szintű vezetők A különböző szaktant oly a - voltak. A vállalat megfizeti mok, továbbképzők szervezéaz átképzés költségeit, sőt a sénél elsősorban a vállalati módot szükségletet veszik figyelem. pótsza- be. Tavaly például a felnőtt badságot is kapnak az álkép- dolgozók közül 92 vájár tett szakmunkásvizsgáit, targoncavezetővel, zősök. Ennek hasznát majd sikeres az a vállalat élvezi, ahova Harminc hogy a megye ipari struktú- technikusok kerülnek. A vál. az új oklevéllel rendelkező 22 Diesel-mozdony vezetővel. rájának, fejlődésének megfelelően lehetőleg előkészítsék a később áthelyezésre kerülő dolgozókat. Ezt a célt szolgálta tavaly 25 bányatechnikusnak geodétává való átképzése. Ők a földtani. és földmérési irodánál kaptak beosztást. Ma már lelátnál további átszervezésre készülnek, hiszen a szén- termelés visszafejlesztésének 64 fűrésagépkezelővél, 21 úgynevezett védőgázas hegesztővel szaporodott a vállalat szakmunkásgárdája, akiarányában az alkalmazotti ket saját szervezésű tanfolya- létszám csökkentésére is sor mokon képeztek ki. kerül. vezető-toválbbképzésen Az idén 222 ezer forintot 44-en vettek részt a vállalat terveztek a nógrádi szánta- dolgozói közül. Ezenkívül nyáknál a szakoktatás költ- az elmúlt két év alatt három Választási előkészületek a néph’ontbizottságok napirendjén A megyék, járások nép- Visszatérő témája lesz a frontkodlekrtívái ezekben a közeli napokban összeülő hetekben sorra napirendre népfrontfórumoknak annak tűzik az országgyűlési kép- felmérése is, hogy a X. párt- viselők és tanácstagok új kongresszus határozataiból mandátumával kapcsolatos eredően, milyen feladatok előkészületi teendőket, a vá- kerülnek előtérbe a nép- Laszitások lebonyolításával frontmozgialom politikai kapcsolatos helyi szervezési munkájában, feladatokat. A legtöbb he- Ugyancsak napi atetualitá- lyen ehhez az időszerű mun- sú témája a megyék, járá- kához kapcsolódik a harma- sok, községek népfrontbi- dik ötéves terv eredményes zottságainak, hogy a már- teljesítéséből származó helyi °ius 8-i nemzetközi nőnap eredmények summázása, s hel^ rendezvényekkel, uj for- egyben az új ötéves terv maikkaj tegyék bensőségessé előirányzatainak számbavé- a munkahelyeken, a társaidé. dalmű szerveknél. (MTI) ségeire. A már említett technikus-átképzésen kívül 95 más tanfolyamot is szerveznek, amelyre több mint 3000 résztvevőt iskoláznak be. tanfolyam keretében 64 művezető ismerkedett meg a gyártástechnológia legújabb tapasztalataival, a vállalati célkitűzésekkel, méréstechniTöbbek között tanfolyamon kai ismeretekkel és egyéb képeznek ki 60 új kábelszerelőt, 55 hegesztőt, ezenkívül olyan hasznos dolgokkal, amelyek elengedhetetlenek ma targoncakezelőket, tekercse- már az irányító munkáiban, löket, vasbetonszerelőket az Több normatechnológust is építőüzem számára és 25 fú- kiképeztek, ők 64 órán kerómestert. Igen humánus gondolkodásra vall, hogy már tavaly resztül tanulták a szükséges tudnivalókat. A sújtólégbiztos bányagépek kezelésére egy megszervezték a közgazdasá- év alatt 565 bányászt képaz- gi technikum keretében 35 tek ki. Ezenkívül több mint részvevő számára — lányoknak, asszonyoknak — a gyors- és gépírótanfolyamot. Ezen százan végeztek bányamentő tanfolyamot. B. 3. Növekvő exporí Eredményes volt tavaly a módon az állathizlalás a kö- szarvasmarha-hizlalás a cser- zös gazdaságnak. Tejből hátsurányi Szabadság Tér- ugyancsak többet értékesített melőszövetkezetben. Mintegy a szövetkezet a tervezettnél. A 300 hízómarhát értékesítettek, múlt évben csaknem 4,5 ezer amelynek több mint 80 szá- hektoliter tejet szállítottak zaléka exportra ment. Jelen- Cserhátsurányból a Tejipari tős többletbevételt hozott ily Vállalatnak. NÖGRÄD - 1971. lebruó» 24., szerda 3
