Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-21 / 44. szám

A palócok nyomában Ölt megye — Borsod, Heves, Nógrád, Pest és Szol­nok — szakembered, muzeológusok, tudományos dol­gozók fogtak össze a legnagyobb néprajzi csoport, a palócsóg anyagi, szellemi kultúrájának és társadalmi életének, mindezek történeti előzményeinek feltárására, felkutatására. A tudományos szempontból egyedülálló éd nagy horderejű közös vállalkozás, a kutatási munka szervezésének és irányításának központja Eger. Innen szervezik a gyűjtésieket, itt történik a begyűjtött anya­gok nyilvántartása, előkészítése a feldolgozáshoz. Az egy évtizedre tervezett gyűjtő és feldolgozó munka las­san féle idejéhez közeledik. Ezért kerestük fel Bakó Ferencet, a Heves megyei Múzeumi Szervezet igazga­tóját, a palócikutatás szervező bizottságának vezetőjét, tájékoztasson bennünket a „palóckérdés”-ről, az ed­digi eredményekről, a kutatás jelen helyzetéről, vala­mint a további tervekről és elképzelésekről. Mi indokolja a patóeku- tatást? Mi indokolja az SOS-jelzéseket, a sürgető felhívásokat a fokozott üte­mű és intenzív adatgyűjtés­re? — „Több század óta Iáknak országunkban a »Palóteok«, s több század óta.... s’ mai na­pig kévésé esméretes.. .” Ke­rék 154 éve vetették papírra a töredékesen idézett monda­tat. A palócok rejtélye azóta is kiderítetlen.. Sem a nép­rajz. sem a történelemtudo­mány nem tudja kialakulásuk­nak, létüknek elfogadható ma­gyarázatát adni. Történészeink a honfoglaló kalhar törzs le- származottaina'k tartják őket, de ennél sokkal többet alig tudónk. Ezek indítottak ben­nünket arra, hogy megkezd­jük a palócok szervezett és tervszerű néprajzi kutatását. A fokozott ütemű és intenzív adatgyűjtést az idő sürgeti. Eddig is sokat késtünk, s a kérdések tisztázása mind ne­hezebb — mondta Bakó Fe­renc. — Milyen a kutatás „me­netrendje”, a gyűjtőterület földrajzi kiterjedése? Mi­lyen módszereket alkalmaz­nak a felderítő munka so­rán? — Nyelvészeti néprajzi és történeti adatokra támaszkod­va, a gyűjtőterület három öve­zetét jelöltük ki. s ezek egy­úttal időrendi megosztást is jelentenek a kutatómunka so­rán. Első lépcső: a történeti Nógrád megye egész területé­nek, Borsod, Heves és Pest megye északi részének, az it­teni lakosságnak, kultúrájának és történetének vizsgálata. Második lépcsőben kiterjeszt­jük a kutatásit Borsod, Heves déli részeire, Szednék megye északi járásaira. Majd bekap­csoljuk a kutatásba azokat a palóc szórványokat, amelyek az Alföld egész területén fel­lelhetők. végül gyűjtőmun­kát végzünk a palócsággal együtt élő szlovák lakosság körében is. de kívánatosnak tartjuk a kutatást Szlovákia déli területeinek egyes ma­gyar lakta vidékein. ahol palóc néprajzi sajátosságok jelenlé­tével. illetve azok átmeneti formáival számolhatunk. — Miben várhat segítséget a néprajzi kutatás a nyel­vészeti, történettudományi, régészeti és antropológiai kutatástól? — A néprajzi és nyelvészeti kutatás céljait és módszereit tekintve együttesen kezelhető. Ez a cél: a palóc népi mű­veltség és népnyelv jellemződ­nek kimutatása, rendszerezése, s térképezése útján a rokon­sági körzetek elhatárolása. A történettudományi kutatás az okleveles levéltári anyag szé­lesebb horizontú feltárásával hozhat újabb eredményeket, elsősorban a török hódoltság előtti palóc sEállásterül etek vidékén. A régészeti kutatás a paiócság korai történetére deríthet fényt, s honfoglalás korára és a középkorra, tehát arra az időszakra, amelyből okleveles. írásos adatokkal alig rendelkezünk. Az antro­pológusok a palócok történeté­nek biológiai vonaláit tudják majd követni. a különböző korú temetőikből, a régészeti ásatások során előkerülő csontvázak és a ma élő em­berek vizsgálati eredményei­nek összevetésével. — Milyen eredményeket és tapasztalatokat lehet ösz­szegezni a szervezett és tervszerű néprajzi kutatás megindulása óta? — A kultúra és az életmód részterületeinek kutatói elké­szítették a kérdőíveket, s ezekhez a gyűjtési útmutató­kat. Ezek segítségével liehet majd például a palóc népvi­selet, szokások, építkezés, vagy a társadalmi formák még elő emlékeit, hagyomá­nyait összegyűjteni. A tema­tikus kérdőívek mellett az egyes települések néprajzi monográfiájának összeállítá­sához is útmutatók készülnek, s ezek tartalmazzák az anyag­gyűjtés és -feldolgozás szem­pontjait, módszereit. Egyes szakikutatók elkészítették a sa­ját területükre vonatkozó bib­liográfiákat. A palóc nyelvi specifikumok figyelembevé- teiévél készül a nyelvészeti kutatók kérdőíve. Létrehozunk egy nyelvjárásán tató munka- közösséget. Eddig nyomtatásban csak módszertani kiözlemónyeitnk jelentek meg, hamarosan meg­indulhat a gyűjtő, és feldolgo­zó munka eredményeként fel­színre hozott ismeretek púb- likációsorozata is. — A palóckutatás prog­ramjában milyen feladat el­végzésén dolgoznak most, s melyek a további tervek, elképzelések? — Elkészült az úgynevezett „felderítő kérdőív”, amely 57 kérdést tartalmaz. Ezeket a palóc népi kultúra legjobb ismerői állították össze, na­gyobbrészt azokból a jelensé­gekből. amelyeket mai tudá­sunk szerint a palócságra leg­jellemzőbbnek tartanak. Ter­veink szerint a kérdőívet Észaik-Magyarország 600 köz­ségében gyűjtetjük fel. majd azokban az alföldi falvakban iss ahol a XVIII. századi ki­rajzások következtében a pa­lóc hatás feltételezhető. A jól összeállított gyűjtési útmutatók és kérdőívek lehe­tővé teszik, hogy ne csak hi­vatásos néprajzi kutatók, ha­nem önkéntes, társadalmi gyűjtők is részt vegyenek a felderítő munkában. Számíta­nak a különböző honismereti, helytörténeti sízakkörök segít­ségére és szívesen várják, fo­gadják minden olyan ember fáradozáséit. munkáját, aki szívügyének érzi a palóc nép­élet a palóc kultúra és ha­gyomány emlékeinek, becses kincseinek megőrzését. Pataky Dezső 4Miniszatfrák CSALÁDI BÉKE A tadzsu néptörzsnél (India, Sikkim tartomány) legtöbb- nyíre béke uralkodik a kis házakban. Az ok: a néptörzs férfi- és nőtagjai más-más nyelven beszélnek. MÉLYKEHATÁS A hívők pénzadományaival elégedetlen Bamou főtiszte­lendő, Latiné Sur Sabre köz­ségben (Franciaország) a pré­dikációját a következő sza­vakkal fejezte be: „Ne akad­janak fenn az ón szavaim a ti füleiibakben, hanem nyomul­janak mélyebbre, az agyatok­ba és onnan szánjanak le a szívetekbe, és nem látom be, miért ne hatolhatnának még melyebbre, a pénztárcáitokba, ti fösvény zsugoriak!” DANTE POKLA Tiltakozásul sok olaszor­szági kórházban uralkodó vi­szonyok ellen, több helyen alakultak, nagyrészt orvosok vezetése mellett „Dante Klu­bok”. Ahogyan az egyik klub szóvivője elmondta, azért vá­lasztották ezt a nevet, „mert Dante a pokol leírásának hát- borzongató részleteit gyakor­latilag csakis egy olaszországi kórházban való tartózkodás­ból meríthette”. Pataki József: KÖSZÖRŰS Százéves iskola Porázik György tanító emléke Sétálunk az igazgatónővei a folyosón, s azon meditálunk: ha régi, jó, szésp emlékű Porá­zik György tanító úr ma él­ne, vajon mit szólna a jelen­legi iskolához. Egészein, biztos, hogy megcsodálná a kabinet- termeket. és faggatná a mai nevelőket: mi is az a szak- rendszerű oktatás. Igen, ugrottunk száz évet. S a krónika, mint egy törté­nelemkönyv. kinyílik előttünk. 11 magyar, 9 német Századik tanév. Az egyszál tanterem, a hatvanöt négyzet- méternyi, nagyrészt homokkő­ből készült régi iskola emlé­két ma mór csak déd- és nagyszüleink emlékezete őrzi. K önnyű dolog volt Könyves Kál­mánnak — mondta a minap a barátom. Az emberi butasággal szem­ben csak szigorú törvényt kellett hoz­nia, mondván: .boszorkányokról pedig, mivel ilyenek nincsenek, említés ne té­tessek”, s ha nem is nagy lelkesedés­sel, de abbahagyták a rontással és egyéb bűbáóoskodóssal vádoltak égeté­sét. De mit tegyünk ma, ha az emberi butaságnak, elfogultságnak, rosszindu­latú megkülönböztetésnek embert meg­alázó példáival találkozunk. Ma már nem lehet kardlappal hatni a tudatra- Jó lenne, ha amit most elmesélek, valószínűtlen történetnek tűnne, pedig sajnos, nem a fantázia szüleménye, na­gyon is napjainkban, formálódó vilá­gunkban történt, olyan emberek kö­zött. akik talán..„ de nézzük inkább a történetet. öngyilkosságot követett el egy leány. Húszéves volt. s egyetlen bűnéként csak az róható fél. hogy más akart lenni, mint amit származása alapján a na­gyon is „földön járó” közvélemény szá­mára illendőnek, lehetségesnek tar­tott. X. község állomásán volt jegykiadó. Kedves, vidám teremtés, aki a kiadott jegy mellé nem felejtett el egy barát­ságos mosolyt se mellékelni, s aki­vel csak lehetett, ha az idő és helyzet engedte, váltott néhány szót is. Olyan tulajdonságok ezek, amelyek a sokszor tapasztalható merev, hivatalos magatartás, a kivagyisággal szemben dicséretesek. Nem is volt baj X-ben sem ezzel a magatartással, míg egyesek nem kezd­ték úgy érezni, hogy nékik többhöz is joguk van. és a hivatali kedvességen túl, még személyi „szolgálatokat is igé­nyeltek, hisz — és ez itt a lényeg — egy olyan leánynál ez úgysem szokat­lan.” Vasárnapi jegyzet A tudat zűrzavara S megindult az ostrom. Először csak erőszakos szép szavakkal, majd egyre rámenősebben, s amikor így nem si­került célt érni, a rosszhírkeltés, rá­galmazás minden lehetséges módszeré­vel. Eléggé el nem ítélhető hilba. hogy nálunk, főleg falun, gyakran úgy ke­rül hírbe valaki, hogy a bolhából ele­fántot csinálnak, de még inkább az, hogy a legutolsó, akitől a híresztelés valódisága után érdeklődnek, maga a szenvedő alany. A .közvélemény” már régen igazságként fogadja el a híresz­telést. akiről szól csak akkor hallja vissza, amikor már szinte lehetetlen a védekezés. Mert amilyen könnyen elhitték a hírt, amikor az ártott valakinek, em­beri becsületéhe gázolt — az eF.enke- zőjekémt hangoztatott igazságot sokkal nehezebb a fejekbe ültetni. Már csak azért is, mert ennek nincsenek olyan lelkes apostolai, mint amikor „csám­csogni” kell valamin. A kihallgatásokról és meghallgatá­sokról készült jegyzőkönyvek vaskos tömegét olvastam el az ominózus ügy­ben. A MÁV illetékesei a legmesszebbme­nő jóindulattal és törődéssel igyekez­tek visszaadni a kislány emberi be­csületét. de a meghatigatottak legtöbb­je — még a tragikus öngyilkossági kí­sérlet után is —, csak langyos véle­ményt adott, valahogy olyanformán: Ki tudja, hol az igazság, az ilyen ügyeknél nem szoktak lámpást tartani. Bezzeg, amikor a pletyka megindult, senki se érdeklődött a lámpást tartó ér­tesülésednek forrásáról és valódiságá­ról! De túl az emberi rosszindulaton, van ennek az ügynek egy még szomorúbb vonatkozása. X. község tanácsa nem érezte hivatottnak magát, hogy egy ár­tatlanul meggyanúsított ember védel­mére keljen, inkább úgy akart véget vetni az egyre kellemetlenebb ügynek, hogy a szenvedő fél áthelyezését kérte a MÁV illetékeseitől. Társadalmunkat — de sokszor el­mondtuk, leírtuk —, a mélységes hu­manizmus vezeti. A marxizmus létezé­se első pillanataitól vallotta: emiber va­gyok, semmi sem lehet közömbös ne­kem, ami emberi. Akik vétenek ez ellen a humanizmus ellen, még magánszemélyként is rend­szerünkön ejtenek foltot, hát még ha egy felelős, irányító hivatal munkatár­saiként teszik ezt. Apáczai Csere János, a nagy peda­gógus már a XVII. században arról pa­naszkodott a nagyságos fejedelemnek, hogy nem tudnak iskoJaügyeben előre­haladni, mert „a régi álom mély zűr­zavara” nehezíti munkájukat. M a is zavar még nem egy „régi álom”, a X. kongresszus hatá­rozatai különös hangsúllyal beszélnek az ideológiai munka fontosságáról, ar­ról, hogy a tudatban élő rossz beideg­zések ellen keményen kell harcolni. A nacionalizmusnak nem egy oldalhajtá­sa zavarja még sok ember tisztánlá­tását. sokszor tudat alatti megnyilvá­nulásokban. Harcolnunk kell ezek el­len. Türelemmel, jó szóval, ha lehet — kemény kézzel, ha szükséges. Mindig a humánum érdekében, ahogy a költő mondta: „ ... hisz lehetnek talán még emberek, mert bennük is él, csak szen­dereg. az emberséghez méltó értelem, mondjátok hát. hogy nem reményte­len.” Csukly László meg a jegyzőkönyveik. Szálkás betűk a kemény szárítású tóti- fogást: 1870. év október ha­vában 25 növendékkel, egy tanerővel nyűt meg a Salgó­tarjáni Vasfimorrvitó Társulat iskolája a telepe®... A vándorlás megnehezítette a kezdet nehézségeivel is küz­dő intézményt. Az idegen or­szágokból toborzott dolgozók gyermekei többféle nyelvet beszélteik. A második évben az isko Lábam 11 magyar. 9 né­met, a szláv nyelvek árnya­latából 32. valamint egy fran­cia anyanyelvű gyermek ta­nult. Szép emlékű tanító urunk csak alapos felkészültsége és rátermettsége révén oldhatta meg. hogy magyarul, szlová­kul éá németül tartsa meg előadásait. Huszonhét varrógép Tanonciskola... Porázifc György 55 évig vezette az is­kolát. Ha ma élne, megcso­dálhatná a központi műhely helyiségeit, de meglepődne a fa. és fémmegmunkáló mű- helytermeken is, melyek a legkorszerűbbek között levők az országban. S mereszthetné szemét a lányok termében is, ahol a hűtő. és gáztűzhely mellett 22 varrógépen dolgoz­nak egyszerre a gyerekek. Tanonciskola ..; Hol van már a régi elnevezés?! A korszerű szakmai képzéshez itt csak az alapokat kapják a gyermekek, de így is maga­sabb szinten, mint 70 évvel ezelőtt S tanító urunk bizto­san csettintene egyet a nyel­vével, ha látná a régi iskola helyével szemközti területen az 1929-ben készült épületet, amely a maga karában na­gyon modemek számított, s ezt a modernséget ma már nem külsejével, hanem a ben­ne folyó oktató-nevelő mun­kával érdemli meg. Tanonciskola... ismétlő is­kola ... Ma televízió láttatja a nagyvilágot s lemezeken szólalnak meg a magyar köl­tészet legszebb alkotásai, ki­váló színészek tolmácsolásá­ban az órákon. Tanító urunk meglepődne a diavetítőkön is, csak keresné a sötétben a su­gár nyomvonalát — s közben a gyermekek a lehető leg­természetesebb módon nézik a fehér vásznon Rembrandt al­kotásait. Egységes nevelés Száz év — történetnsi esz­tendők. S ebből csak 23 az, amelyikben megszűntek a so­rompók, mikor már nemcsak az acélgyári dolgozók gyerme­kei tanulhattak az iskolában, hanem a körzetéhez tartozó kis települések lakód is. Ez a fordulópont jelentette az egységes nevelés kezdetét. Megváltozott a mód Ä Az­óta az itt végzett gyermekek igen tekintélyes része tanult tovább gimnáziumban, szak- középiskolában, technikum­ban. Sétálunk Nagy Imréné igaz­gatóval a folyosón, s ő sorol­ja a Jri emelkedő tanárok ne­veit: >Bileter Tódor, Schönk Gusztáv, Nagy Béla, Bauer Irén, Paksi Árpád, Danis Mar­git, Borsos Gábor, Wagner Sándor. Hallgatjuk a folyosói csend­ben a tantermekből kiszűrődő feleleteket, s akaratlanul is felrémi ik a régi növendékek sorából dr. Schleicher Aladár egyetemi tanár neve, aki itt kezdte tanulmányait, hogy vé­gül kohászgenerációkat ne­veljen fel és oktasson arra a tudományra, mélynek ő volt a megalapozója Magyarorszá­gon. 7 örténelem Zúgó fejjél, egy évszázadnyi történelemmel jövök lefelé az iskola lépcsőin. Nézem az épületet, rajta a tábla: Ebben az épületben szervezték meg 1947. szeptember 30-án me­gyénk első úttörőcsapatát. Gondolatban megfogom Porá­zik György tanító úr kezét, s elmagyarázom neki, mi is az úttörőmozgalom. Visszame­gyek vele az épületbe, meg­mutatom neki a 16 tantermet, beviszem a matematikataigo- zatos osztályba is, s külön- külön bemutatom néki az itt dolgozó harminc pedagógust. S bemutatom őt a gyermekek­nek. is. akik mind az ötszáz- negyvenen ámulattal hallgat­ják, hogyan is volt régen, s végül ők is megmutatják a tanító úrnak, mit tudnak, 1971-ben. az iskola alapításá­nak századik évében. Molnár Zsolt NÓGRÁD - 1971. február 21., vasárnap 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom