Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-20 / 43. szám

Gondjuk a vasútik Saját erőből — tizenkétmillió forint értékben « A Dunántúli Érc- és Ás- rel, illetve feltöréssel fogunk telnek a csillék és nincs-vas­ványbánya Vállalat felsopeté- kitermelni. nyi üzeme országos igényeket elégít ki. Szállít a kohászat, a — A termelés — ahogy már említettem — úti kocsi, amibe üríthetnék, a mennyisége bányában kénytelenek leállí­tani a termelést, a bányászo­finomkerámia, illetve porcé- alig növekszik. Ugyanakkor kát fenntartási munkával fog- lánipar számára és minden- már az idén kisebb létszám- lalkoztatni. Ez is csak egy hova, ahol tűzálló anyaggal mai valósítjuk meg a tervet, bizonyos határig ésszerű. Ed­dolgoznak. Általában 90—100 mintegy 15 százalékkal csők- dig több esetben kényszer­ezer tonna a velük, szemben ken a létszámunk, 10—12 dől- szabadságot kellett adni va- támasztott évi igény. A ne- gozóval foglalkoztatunk keve- gonhiány miatt. A bánya nem gyedik ötéves tervben sem sebbet a tervezettnél. A lét- termel, a fedolgo'zóiparnál számíthatnak nagyobb tervnö­vekedésre, viszont a szinten tartást korszerűsítéssel, a technológia tökéletesítésével, a ni az agyagbányászatban is termelékenység fokozásával az acéltámos kell biztosítaniuk. Az általuk módszert. Ez teljesen új do- termelt anyagot általában mi­nőség szerint kilenc féle tér számcsökkenés ellensúlyozd- várnak az anyagra, ugyanak- sára szolgál a műszaki fej- kot, ha kényszerszabadság tesztés. Ki akarjuk kísérletez- van, nem keres a bányász. — Milyen tervük van e frontfejtési gond megoldására? — Az idén már bővítjük mékre osztályozzák. Minden • egyes vasúti teherkocsit kü­log nálunk, hiszen eddig csak tárolóhelyet, így a jövőben a pásztafejtéses módszerig ju- legalább egy napi termelést tottunk el. A most előkészí- tudunk átmenetileg tárolni ■ tés alatt levő frontfejtésen — lön műbizonylattal látnak el, ami mintegy 40 méter széles amit a bánya laboratóriuma homlokú lesz —, acéltámokat az elvégzett elemzések alap- és páncélkaparót akarunk al­ján állít ki. Ha a termelés a kalmazni. meglevő szinten marad, mi- — Még az idén üzembe he- kában elsősorban a szinten ■ lyen ötéves terve van ennek lyezzük a külfejtésű bányát is, tartás a követelmény. Ez a bányaüzemnek? — kérdez- július elejére tervezzük a azonban megköveteli, hogy a tűk Máthé Zoltán üzemveze- termelés megkezdését. Ez is kifogyó munkahelyeket újak­mondja az üzemvezető-helyet­tes. Ahogy már említettük, a felsőpetényi agyagbányánál a negyedik ötéves terv idősza­tő-helyettestől. — Az előzetes jelzések sze­új dolog lesz. Innen mintegy kai pótolják. Kutatófúrásokkal 18 000 tonna agyagot szeret­rint az elkövetkezendő öt év- nénk ebben az évben kiter­ben az igény csaknem azonos melni. Itt a rakodás gépesíté- tások szerint már az egész területet felde­rítették. A geológiai kimuta­lesz. Ettől függetlenül ez sére törekszünk majd millió tonna mintegy hét- tűzálló, Illetve időszak alatt meg kell való- mondta az üzemvezető-helyet- egyéb agyagkészlettel ren­sítanunk egy nagyobb beru­házást. Egy új altáró elkészí­tés. delkeznek, de ezt a mennyi- érdeké­Ennél a bányaüzemnél mim- séget még a művelés téséhez fogtunk hozzá. A vá- dig nagy gondot okozott a ben állandóan kutatni kell. gatok kihajtása már folyik, vasútikocsi-hiány. A kimu- Már kész az ötéves tervre szó- Saját rezsiben készítjük ei tatások szerint például ta- ló feltárási terv, ebben az ezt a 12 millió forintba ke- valy 1094 vagonnal keveseb- évben például 1900 folyómé- ríilő beruházást. Az új alté- bet állított ki a MÁV, mint tér vágatot hajtanak ki. ró a régi bányamezőhöz kap- amennyit igényeltek. Az idén Egyetlen nagy gondjuk van csolódik, de egyben új terüle- eddig már 8 nap esett ki a még, amire megoldást várnak, let is feltár. Több telepben termelésből vagonhiány miatt. Ez pedig a rendszeres vasúti­helyezkedik el itt az anyag. Sajátos gondjuk is van. Nincs kocsi-ellátás, amit egyrészt gurítórendszer- tárolóhelyük, tehát ha meg- B. J. Magyar — lengyei müaxáieaarr Megkétszereződik a szintetikússzál-(elhasználás A korszerű textíliáik iránti pcrliaknInneni vágott szál előállításához ebben az évben hazai s külföldi igény meg­követeli a műszálfelhaszná­lás további erőteljes növelé­sét. A máit évben a textil­gyártására is. Az osztrák koo- 1000 tonna lengyel szintetikus perációban épülő üzem rövi- szálat használjanak fel; s desen megkezdi működését. ezért cserébe a magyar Vis- Mivel a textiliparnak mind cosa-gyár készítményeiből a ipar 30 000 tonna oellulóz nagyabb mennyiségű műszál. HUNGAROTEX 000 tonna poli­alapú vegyi szálat dolgozott fel, ez a mennyiség 1975-ben a tervek szerint 35 000 torma lesz. Ennél is arányban nő — megkétszereződik — a szinte­tikus szálak feldolgozása, a tavalyi 13 000 tonnával szem­ben eléri a 25 000 tonnát. Mint a Nehézipari Minisz- rkwnban elmondották, a textilipar a következő évek­ben is ca van szüksége, már évek- amidselymet ad át a lengyel kel ezelőtt felvetődött a KGST-ajánlások nyomán a nagyobb szocialista országok muszál- csaknem gyártásának szakosítása. Ezt követően érkezett is Lengyel­partnernek. A következő években .bővül mind a cse­rélt termék mennyisége, mind választéka, és 1975-ben már 4000 tonna Elana-szál érke­országból kisebb mennyiségű zik Lengyelországból. Ela*te elnevezésű poliészter A szállításokat már mmd- vagott szál, amelynek minő. m m megkeadte. amellett ségével a magyar feihaszná­máris vizsgálják annak lehe­tőségeit, hogy lengyelországi de anyagi erdekeltseg h.a- a KGST más orszá­vegyiszálimportra qoiI. .a, xxv-íkJ X. üa'ioo mo/ífl~ változatlanul nagy "y*"a magyar fél nem tö- garval hogyan szélesíthető, szorul, rekedett a csere kiszélesítésé- flietve — - __ , valósítható meg a b ar a hazai muszalgyartas is re A közelmúltban azonban műszálcsere, mivel hazánkban ....1______1 x tvt.—„ in maefvar—lonrtwol «űciál - *. 7 v alamelyest fejlődik. Nyer. gesújfalun, ahol eddig éven­te mintegy 10 000 tonna vdsz- kózarostot, vágott szálat, po- liamid szálat és poliamid selymet állítottak elő, bérén üj magyar lengyel műszál- az olefinprogram nyomán a gyartas-szakositasi megalla- jövőben az podás jött létre. Az új megállapodás lehe­tővé teszi, hogy a magyar textilgyárak a terliszfcer .típu. új alapanyag­bázison fejleszthető a poli- propilénszál-gyártás. S*abálTOir«líi*41 — ú/a ffétllftWeilílteb teseg rend ■ tsz­Ez voiit a jellemző az 1970- es gazdasági évre is. A A munka, a gazdálkodás eredményességét számtalan rrtek vezetőinek az ésszerű lét - külső és belső tényező befolyásolja. A különböző iparágak szám- és bérgazdálkodásra, ezekkel a hatásokkal már jó előre sziámolhatnak és megte- .. hetik a szükséges intézkedéseket a kedvező eredmények ér- Mindezekből az toovafee-ziKk. dekében. A mezőgazdaság azonban az időjárás végén olyan hogy a veszteségek rendezese- külső tényezővel találja magát szemben, amelynek szeszé- agyak forrása teorabtw lye, káros hatása, ellen rendkívül nehéz védekezni. eivék reszesedesértek es a csökkentett mertektoen jóvá­hagy ott muntoaibéritömagnek A veszteség okainak telte- ku&anibozete. A másik ^ fontos és kdgazdálkodásáta sajáft -orrás az amortizáció. A tavaszit hosszan, tartó szárazság beendő javaslatok eknélyült, r^eik^ igjams az ^eron követte, majd a gyengébb tor- elemzőmunkát, a helyi adott- feluh fejfesatesit as ko «* állandó ságwk alapos ismeretet igény- evekről előre hozott beruha- őszi ldk. Hogy mennyüben sikerül zasaaak tekinti es azt az amor - ezt a munkát így elvégezni, ti zártéból kívánja rendezni, nem közömbös- Hiszen eifből is Ugyancsak saját vesztesé g- a függ, hogy az adott gazdasá- rendezési forrásnak téknníten­iizemek a szárazság miiaitt Az gok pénzügyi gond jai átmane- dő a szaibad fejlesztési alap is- időjárás okozta gondok egyes táek lesznek, vagy tartósak A ^ me®)gazdasa© uzerneK ^ ve ­maradnak. A sokoldalú terme- tetődnek nagyon meg kell fon- lesi tevékenység, a gazdáik»- toil ni ok. hogy a veszteség ren- dés, amelyet a megye mező- dezéseig hozzákezdjenek-e üzemei folytatnak, e*Sy újabb bertdiáza^ioz. hogy a kidolgo­kedvezőtlen zott sémáikat alkatai,aizzanak a ^ ^ ^ m időjárás okozott. Ez a két té- bizottságok. Annyi azonban bd- egyensúlyt. A vesztesé nyeaő magyarázza, hogy me- aonyos: az a csoport dolgozik . rendezésére jdegen segít gyéniklben egyes üzemek vesz- eredményesen, amely nem vész ej. a részletekben. A fon- íosabb kérdésekre össziponto- sítija figyelmét, enne fordítja A szanálás fogalma, a vesz- erejét. més betaikaníitását esőzés hátráltatta. Az munkálatokat i6 roppant ne héz körülmények között vé­gezhették a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. meg­gondolatlan intézkedéseikhez, megalapozatlan döntésekhez vezettek. A szervezetlenségből származó gondok viszont to- nem teszi lehetővé, vább növelték azt a vesztesé- munka során előre get, amelyet A saját források azonban nem minden esetben teremtik meg a szövetkezetiben a pénz­t őséggel zárták az elmúlt gaz dasági évet. teséges szövetkezetek revén vált ismeretessé Tulajdon­A -pénzügyi rendezés során sógre is szükség van-. Ilyen se­gítség az e óéira adott közép lejáratú hitel. Azonban, ha a veszteség rendezésére 5 éven beliül nincs lehetőség, az ál­lam vissza nem térítendő tó­képpen azt jelenti, hogy kü- szinte minden üzemnél más- mogatast is nyújt, lönbötaő intézkedésekkel, szak- més eljárást ke» alkalmazni. A renriezés szatoa­emberek és az áfflam segítse- Másképpen íteuk meg azokat [yaá etf,g ^jgoninak látsza­gével hosszabb távna megte- a gazdasagokat, ateá. figyelem- ^ Ezek asxmixm ^ kere. remtsék a pénzügyi egyen- be vettek a várható kedvezőt- ^ a veszteségirende­súlyt ezekben a gazdaságok- lenebb ered'menyekjet a szemfe- ^ eAjárás saámots ban. A gazdálkodás vesztesé- lyes jövedelem fizetésénél és egyedl] ejipínájásra is’ Uefceftci- geinél meg kell kiülöníböziteit- me@i>nft csaik magképpen ott, A Cserhát- én K<a­ni a mérleg- és az atephi- ahol a gy^igébb esztendő Ts^ek Terü­ányt. A mérleghiány akkor lenere -is túlléptek a pénzügyi szövetsége azt az elvet tartja szem elobt. hogy a ren­,., _ „ _ . . . ,, ,, - , dezés során az üzemefebeaiibiz­nyújtanak fedezetei a költee- tagazdalkodasaig a mürber- Ä újraterme­getore. Az aiaphíarnyt az idézi tömeget lét as ott is megható- ^ elő, hogy az üzem gazdasági rozzák, de i^em aaojows mér­—-----fejlesztésit tékben. Raibteta a figyelmet a szö­kefletkeziik, ha az atocsomy rendszer által elismert műn szintű termelés bevételei nem kadíjitömeget. A vi erejéit meghaladó végez. Mindkét esetiben fett- bomMk a pénzügyi egyensúiy, . „ „ _ .__.. vétség anra is, bqgy a folya­------------------------- ----------maiban levő teázások, te a termelőszövetkezet fizető- anm taiKareKoskocst^ a mun- öezeteről mindenkeppen gon- képtedenne válik. A veszteségek rendezésére a megyei tanács végrehajtó bi- a legjobb mezőgaiz­°* a bértömeget az ^ Hifiaen ha a lé­előző évinek megtelelő szinten teatmény nem készifl el idő­határozzák meg. A béntömieg „ liSÄSfrsÜT" az dasági és pénzügyi szakembe- rnar>lt; a kővetkező arrKjgy is meglevő gondokiai retkből bizattiségoikat alakitott. ^™1 előre hozott resaesectesi- A f^análasá eljárás során nem Ezek a termelőszövetkezetek aiap-felbasznáSost. Ez annyut ]eh€(t figyelmem tívül hagyna vezetőinek segítségével hár- hogy a vesztesag telj^ a megváltozott közgazdasáei más feladaitoit hajtanak végre rendezéséig osak csiadtÄiitett saalbályozók hatását. Ezért- ezekben a napokban. Egyrészt munkadrjtomeggel gaadalkod- „lyan terheket szaibad elemző munkával feltárják a a szövetkezet. Nem art jjjrónj a szövetkezetekre, ame- veszteség okait. Javaslatokat hangsiúdyozni, hogy az élő műn- lyek nem okoznak jelentős dolgoznak ki a gazdaságosabb termelésre. Harmadsorban pe- haítórozzáik mee eevtömeeben dig előterjesztést tesznek a meg ka költségeinek fedezetét azért visszaesést a személyes jöve­delmiek áliafculásámáll. veszteség pénzügyi rendezésé­re. A feladatok egyben azt is mutatják, hogy a bizottságok tevékenységét jó szándék, segí- taniiokarás jellemzi. Semmi­képpen sem indokolt tehát ve­lük szemben a tartózkodás, amely egyes szövetkezetekben megmutatkozott Azoknak a vezetőknek, akik becsületesen dolgoztak a közöst nem káro­sították meg, nincs félnivaló­juk; hogy módot adjanak az üze­Hlavacska Gyula dezkednek évente 4500 tonna sú és más gyapjúszövetek Helyzetkép a kohászati Ügy látszik, a vártnál va- havi előírt tervet 115, az ed- tamivel gyöngébb januári tel- zett szalagacélokból 109 szá- jesítmények után februárban zalék fölött teljesítették. már sikeresebb hónapot zár­nak a Salgótarjáni Kohászati huzalműben a CG>-es hegesz­tőhuzalból, a horgony zott Üzemekben. Most, a második acélhuzalból, a bútorrugóból, dekád végéhez közeledve biz- és a húzott rúdacélból termel­tatóbbak a februári teljesít­mények a gyár csaknem min- vácsológyárban den üzemében. Igaz, február gondot a kézi tek 100 százalék felett. A ko- legnagyobb szerszámok első termelő napja is sikerrel gyártására fordították, de a indult, hiszen a hengermű mezwgiazidaságászer-áirufoól, va. 102,1, a kovácsológyár 101, az lamint a kovácsolt és sajtolt öntöde pedig 105.3 százalék- termékekből is magasan telje­kai kezdett és mindössze a huzalmű maradt 100 százalék alatt. Februárban már több olyan nap akadt, amikor a sítették az előírt feladatokat. A februárban gyártásra ke­rült termékek arról tanús­kodnak, hogy a gyárban terv­kedvező eredmények után, az szerűen és tudatosan szeret- egész vállalat napi teljesítmé- nének támogatást nyújtani a nyét 100 százalék fölé lendí- mezőgazdasági munkák időben tette. Még nem minden fené- és jó minőségben történő el- kig tejfel, de a vállalat havi végzéséhez. Ezenkívül tud- esedékes tervének 99 száza- ják, hogy a tavasz várhatóan lék körüli teljesítménye már nagy lendületet ad az orszá­kiegyensúlyozottabb ról ad képet. munká­gosan is nagy építkezési prog­ramnak, s szeretnék ha azok A hengerműben különösen a termékek, amelyekre az az edzett és edzetlen szalag- építkezéseknél számot tarta­acélok előállítására, a hajlí­tott idomokra és a DEXION­nak és itt készülnek, a vál­lalat kapacitásának megfelelő Salgó-elemekre fordítottak mértékben rendelkezésre is nagy gondot. A hidegen haj­lított idomacélból például a álljanak, a nagyarányú épít­kezési program megoldásához. Fotózzon a NOGRAD-nak. Brunczel Tibor (Salgótarján): „Az út végén” című fényképére a zsűri hat pontot adott Fejlődik a* UJ gyáregység Termelési és beruházási tervek Szécsenvben Az ELZETT Zár- és Lakat- gyár szécsényi gyáregységé­nek ez évi termelése feladatai­ról. a negyedük ötéves terv­ben megvaiósi tandó fejlesztési elképzelésekről tantattaík meg­beszélést a napokban az üzem és a vállalait képviselői Szé- csémybem. Ebből az alkalom­ból Kammer Jenőtől, a zár- és lakatgyár főmérnökétől és Honnyák Ferenc fődlszpécser- től kértünk tájékoztatást a gyáregység jövőjéről, a soron következő feladatokról és a távlati tervekről. A gyáregység egy év alatt a szócsényi járás egyik leg­vesznieik fel, adottságaik en­nél többfet nem engednek meg. A további fejlesztés fel­tételeit az üzem bővítésével, beruházással kell megterem­teni.. Korlátokat szab a fej­lesztésnek a jelenlegi épüle­tek befogadóképessége is; ke­vés az öltöző, a fürdő, gond a víz- és energiaellátás és az irodák megfelelő elhelyezése. A beruházási tervek női öl­töző és fürdő, raktár, iroda­ház és műhelycsarnok felépí­tését tartalmazzák. A beruhá­zásban helyet kap az üzem közművesítése is. Az előzetes nagyobb ipari üzemévé fej- számítások azt mutatják, hogy ------ - - a kivitelezés negyven-negy­venötmillió forintba kerül. Ehhez a gyár húszmillió fo­rint megyei támogatást kap. i ődött. Mia már aiZ üzem négy­száznál több dolgozót foglal­koztat. Az idei termelési ter­vekben huszonikétmillió forint ... .... , értékű pánt- és épületvasalás f többit sajat erőforrásaiból A lakatszerelidétől A herui^ elso ^ kasza mar ebben az ewben szerepel, négy-ötmillió tartót terme­lést várnak. Nemrégen meg­kezdődött a bútorzárak szere­lése, amit még ebben az év­ben újabb termék sának bevezetése kulcsgyártás. Kammer Jenő főmérnök el­mondta. hogy a termelés bő­vítésének a rendelkezésre ál­ló lehetőségek szabnak határt. Az épületek, használtsága tekinthetők. megkezdődik. Még az idén elkészül a beruházás további szakaszai- előállttá- nak tervdokumentációja, követ: a amelynek birtokában adnak megbízást az építési munkák kivitelezésére vállalkozó be­ruházónak az öltöző, fürdő, a raktár, az irodaház és az üzemcsarnok felépítésére, öt üzemrésziek ki- év alatt a termelés negyven- máris teljesnek negyvenötmillió tartóttal nö- A kulcsgyártás vekszik és a dolgozók száma megkezdéséhez ebben az év- a negyedik ötéves terv végére ben újabb félszáz dolgozót elérheti a hét-nyol cszázal NÓGRAD — 1971. február 20., szombat 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom