Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-20 / 43. szám

VTUfS PROtCTÄRJAI. EGYESÜLJETEK! TI * 1 J Üj I. mmw * m í­11 Salgótarján építkezési látványossága a garzonháznál műkö­dő körbeforgó daru. Naponta sokan megállnak és csodálják ezt a műszaki érdekességet, amellyel a garzonház építkezé­se gyorsabb ütemben halad Koppány György felvétele Három új várost szerveznek A% Elnöki Tanárit ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott Az Elnöki Tanács — mi­vel az országgyűlési képvise­lőknek, illetve a tanácsok tag­jainak megbízatása 1971. már­cius 19-én lejár — az alkot­mány rendelkezéseinek meg­felelően foglalkozott az új ál­talános választással kapcsola­tos kérdésekkel. Az Elnöki Tanács megyei városi kategóriába sorolta Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged városokat. Az új tanácstörvény alapján az öt város új jogállása azt jelen­ti, hogy az ipari, a kulturális és a kereskedelmi regionális központú városokat a kor­mány a jövőben is kiemelten kezeli, közvetlen irányításukat pedig a megyei szervek vég­zik. Az Elnöki Tanács elhatároz­ta Balatonfüred, Csorna és Nagyatád nagyközségek vá­rossá alakítását. Az Elnöki Tanács ezenkí­vül elrendelte a Szabolcs- Szatmár megyei Gáva és Ven- csellő községeknek Gávaven- csellő, valamint a Veszprém megyei Balatonalmádi és Vö- rösberény községeknek Bala­tonalmádi néven történő egye­sítését, továbbá kilenc me­gyében 17 új, közös tanács szervezését és néhány megle­vő közös tanácshoz egy-két község csatlakoztatását. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Nyolcvanezer paraszt tüntetett Franciaországban Párizsbain, a csütörtök esti nagy diáktüntetés után pén­teken is feszült légkör ural­kodott : a Guartóer-Latimban a Boulevard St. Miohel kör­nyékén mór a déli órákban több ezer diák gyűlt össze, hogy bevárják, milyen ítéletet hoz a fellebbviteli bíróság a Guiot-ügyben. Mint ismere­tes, GiMies Guiot középiskolai tanulót a múlt héten hat­hónapi börtönné ítélték gyor­sított bírósági eljárással, mert ^gy tüntetés során állítólag megütött egy rendőrt. Az íté­let országszerte nagy felhábo­rodást keltett, mert Guiot, tár. sai szerint a fiatal diák csak csendes szemlélője volt a tüntetésnek. Az ítéletet az el­sőfokú bíróság a védelem ta­núinak meghallgatása nélkül, kizárólag a rendőr feljelenté­se alapján hozta. A Guiot-ügy azonban csak egyik tényezője a Franciaor­szágban más területeken is mutatkozó nyugtalanságnak- Csütörtökön 80 ezer borter­melő paraszt gyűlt össze a dél- franctaonszági Bezier-ben és nagyszabású tüntetéssel tilta­kozott a kormány mezőgazda­sága politikája éllen. Ugyancsak asütürtököii a nyugat-franciaországi Nantes utcáin tízezer tüntető vonult fel, a város lakosságának szo­lidaritását fejezve ki a Bat- t Ignolles-gépgyár munkásai­nak immár több mint egy hó­napja tartó sztrájkjával. Pén­teken délelőtt háromnapos sztrájkba lépett a három francia légi társaság navigá­ciós személyzete, s két napja sztrájk főijük a párizsi tőzs­dén is, ahol a tőzsdei alkal­mazottak fizetésemelést kö­vetelnek. (MTI) AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVF., 43. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1971. FEBRUÁR 20., SZOMBAT A MEDOSZ megyei küldöttértekezlete Felelősséggel a munkáért, a dolgozók érdekeiért Újra pihen a Lunohod—1 Először volt bázis a Hold Az elmúlt négy esztendőben végzett munka értékelése, a jövő feladatainak meghatározása jegyében tartotta meg csü­törtökön Salgótarjánban, az SZMT székházában küldöttérte­kezletét a mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozók megyei szakszervezete. A tanácskozáson megjelent Szoó Béla, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, Sze- beni Istvánná, a MEDOSZ központi vezetőségének tagja. A tanácskozás résztvevőit Hajdú József, a MEDOSZ Nógrád megyei Bizottságának elnöke köszöntötte, majd Kanyó Bé­la, a MEDOSZ mégyei bizottságának titkára adta elő a megyei bizottság szóbeli kiegészítőjét, a küldötteknek ko­rábban írásban kiküldött beszámolóhoz. A küldöttértekezlet nagy fe­lelősséggel foglalkozott a szakszervezetre háruló felada­tokkal. Leszögezte, hogy a tagság, az üzemi kollektívák az elmúlt négy esztendőben erejükhöz mérten hozzájárul­tak a III. ötéves terv felada­tainak megvalósításához, amely éreztette hatását a me­zőgazdasági, erdészeti és víz­ügyi dolgozóik életkörülmé­nyednek javulásában. Csökkentették a munka­időt, javították az üzem­egészségügyi helyzetet, a munkafeltételeket, javult a munkavédelem. Résziben kielégítették a dolgo­zóik kulturális és siportágénye- it is. Ezek az eredmények meg­teremtették annak feltételét, hogy a IV. ötéves terv felada­tait valóra váltsák. A tonáai- kozáson erőteljesen kihangsú­lyozták: az élet- és munkakö­rülmények további javításá­nak legfőbb feltétele a terme­lés szűwonafónaik fokozatos emelése, a műszaki felkészült­ség javítása, a helyes bérgaz­dálkodás, a szociális juttatá­sok biztosítása. A küldöttek felszólalásuk­ban erről részletesen is szól­tak és a szakszervezeti bizott­ságnak feladatokat adtak a daságokban, erdőgazdaságban, a vízfánsülásokban. és a TÖ- VÁLL-okban fokozni kell a termelési eredményeket. A szakszervezetnek azt ja­vasolta: őrködjön a ter­melés és dolgozók érde­ke felett. Komplett, közép távú terveket készítsenek, amit a dolgozók is jól ismernek. A szakszerve­zet ügyeljen arra, hogy a ve­zetők korszerűen irányítsa­nak, jó bérpolitikát folytassa­nak. Alkalmazzák a korszerű technikát és biztosítsák a szociális ellátásit. A munka­erőt — amely iránt a megjné- ben rendkívüli nagy a keres­let — így tudják megtarta- nk Szamszéd József. az egri Gépjavító Vállábái: pásztói gyáregységének küldötte el­mondta, hegy egységükben nem tudtak megfelelő szociá­lis ellátást njníjtani a dolgo­zóknak, emiattit sokan elvándo­roltak tőlük. Külön hangsú­lyozta a nődoüigozók elégtelen ellátását. ígérte, hogy javíta­ná fognak rajta, amihez a szakszervezet segítségét kérte. Fodor Lászlómé, az erdő- és fafeldolgozó glazdaság küldöt­te az erdészetekben túlsúly­ban dolgozó nők helyzetének, fizetésének javítását tartotta kával, nem tudják ellátni fel­adatukat. Zeke János, a Pász­tói Állami Gazdaság küldötte a szocialista brigádmozgalom jelentőségéről beszélt. Náluk négy szocialista brigád műkö­dik és egyre emelkedik a tel­jesítményük. A gazdaság,veze­tők feladatává tette, hogy tá­mogassák a brigádmozgalmat, a szakszervezettel értékeljék a versenyt. Király János, a szó- csónyi TÖVÁLL küldötte a tagdíjfizetésekről és a kol­lektiv szerződések elkészíté­séről szólt. A küldöttértekezlet határo­zatot hozott, hogy a szakszer­vezet miként segítse a terme­lésit, az üzemi demokrácia 'ki­bontakozását, a szocialista versen ymoagailom támogatá­sát. A bérgazdálkodásra vo­natkozólag úgy határozott, hogy a végzett munka társa­dalmi hasznosságának figye­lembevételével határozzák meg a jövedelmet. A közgaz­dasági szabályozók adta lehe­tőségekkel biztosítsák a ke­resettek tervszerű, arányos, évenkénti növelését. Azon fá­radozzanak, hogy gyorsul jon a műszaki fejlesztés üteme és ezzel egyidőben csökkentsék a munkaidőt. A határozat külön figyel­met fordított a vezetésire, az irányító és ellenőrző munká­ra. A megyei bizottságnak feladatául szabta, hogy javít­sa az alapszervezeteket támo­gató munkáját. Többet kezdeményezze­nek, és a döntéseket kol­lektíván hozzák. A vitáiban, felmerült kérdések­re Kanyó Béta adott választ, majd sor került a megyed bizottság tagjainak megvá­lasztására. A MEDOSZ megyei bizott­jövőire. Szoó Béla elismeréssel beszólt a MEDOSZ megyei bi­zottságának munkájáról, amit elsősorban, a gazdasági egysé­gek termelési eredményed tük­röznek. Feladatul jelölte meg, hogy a népgazdaság szem­pontjából olyan fontos egysé­gekben, mint az állami gaz­fontos feladatnak. Kiss János, a Szrráki Állami Gazdaság kül­dötte arról beszélt, hogy javí­tani kell a dolgozóik egészség- ügyl ellátását. A kemizálással emelkedik a megbetegedések száma, az üzemorvosi ellátás pedig nincs biztosítva. A körze­ti orvosok túlterheltek a mun­ság elnökének Hajdú Józsefet, titkárának Kanyó Bélát, ta­goknak: Várhelyi Emőnét, Ki­rály Jánost. Szomszéd Józse­fet, Molnár Károlyt, Hanzel Istvánt, .Jerebélyi Pálnét. Rencsik Istvánt, Murányi Lászlót és Sipos Jánost vá­lasztotta. A Lunohod—1 szovjet auto­matikus berendezés — ame­lyet múlt év november 17-én juttattak a Hold felszínére — teljes egészében teljesítette háromhónapos munkaprog­ramját a Hold felszínén, és folytatja a kísérleteket az Esők Tengerének térségében. Múlt év november 17-től, ez év február 19-ig 63 ízben lé­tesítettek kapcsolatot a Luno- hoddal, és ennek során nagy mennyiségben szereztek tudo­mányos információkat. Az önjáró laboratórium a négy holdnappal alatt 5228 méteres utat tett meg. Szer­kezete és rendszerei jól visel­ték el a lényeges hőmérsékle­ti változásokat. Az automatikus berendezés haladásának egész útvonalán meghatározta a holdtalaj fel­színének fizikai-mechanikai saijátaágiadlt, és vegyi összeté­telét. A kísérleteket különbö­ző módszerekkel végezték. Eddig több mint 200 mérést végeztek. Érdekes eredményeket kap­tak a Hold felszínének radi­ációs viszonyairól, a kozmikus korpuszkuláris sugárzásokról, ezen belül a nagy erejű nap­kitörések által előidézett su- gárzásokróL Első ízben végeztek olyan kísérletet, amelynek során a Holdat bázisként használták fel a világegyetem távoli tér­ségeinek röntgenteleszkóp se­gítségével történő kutatásához. Ezek a vizsgálatok fontos sza­kaszt jelentenek az atmosz­férán túli asztronómia fej­lődésében. Csütörtökön és pénteken összeköttetést teremtettek a Lunohoddal és ezzel elvégez­ték a negyedik holdnappal be­fejező kísérleteit. Február 19- én felkészítették a Lunohodot a holdéjszakára. Február 20- án ismét összeköttetést te­remtenek a holdjáróval, hogy ellenőrizzék a fedélzeti be­rendezések állapotát. A hold­éjjel időszakában — február 20-tól március 6-ig —, az automatikus berendezés ál­landó helyzetet foglal el. Uj szakasz a biztonsági konferencia előkészítésében Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek tanácskozásáról 1971. február 18—19-én Bu­karestben tanácskozást tartot­tak a Varsói Szerződés tag­államainak külügyminiszte­rei. A tanácskozáson részt vett a Bolgár Népköztársa­ság, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, Német De­mokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársa­ság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminisztere. A Varsói Szerződés politi­kai tanácskozó testületének 1970. december 2-i, berlini ülésén az európai biztonság megszilárdításának és a bé­kés együttműködés fejleszté­sének kérdéseiről elfogadott nyilatkozata alapján a mi­niszterek információ- és véleménycserét folytattak az összeurópai biztonsági érte. kéziét előkészítésének mene. téről. A tanácskozás részvevői, fi­gyelembe véve az európai ál­lamok kapcsolatainak az utób­bi években bekövetkezett po­zitív fejlődését, megelégedés­sel állapítják meg, hogy a szocialista országok erőfeszí­tésednek és más államok hoz­zájárulásának eredményeként az európai kontinensen bizo­nyos előrehaladás történt a feszültség enyhítése terén. Az európai közvélemény, Európa népei mind szélesebb körben támogatják a szocia­lista országoknak az összeuró­pai értekezlet összehívására tett javaslatát. Joggal véle­kednek úgy, hogy egy ilyen konferencia fontos szakaszt jelentene mind az európai béke és biztonság megszilár­dításának útján, mind pedig az európai országok közötti sokoldalú és kölcsönösen elő­nyös együttműködés kialakí­tásában. A külügyminiszterek úgy vélik, hogy a jelenlegi hely­zetben lehetséges és szüksé­ges is a konkrét problémák gyakorlati és konstruktív meg­közelítése, hogy mielőbb sor kerüljön az európai biztonság ég együttműködés kérdésével foglalkozó értekezletre. A tanácskozás megállapí­totta. hogy azok az erőfeszí­tések, amelyeket az összeuró­pai értekezlet összehívását tá­mogató államok az utóbbi időben tettek, előbbre viszik a konferencia előkészítését. A kétoldalú kontaktusok során létrejöttek a feltételek ahhoz, hogy az összeurópai konferen­cia előkészítését többoldalú alapokra helyezzék. Jelenleg arra van szükség, hogy az át­térés az összeurópai értekez­let előkészítésének erre az új és aktívabb szakaszára ne hú­zódjon el. A tanácskozáson képviselt szocialista országok ismételten támogatásukról biztosítják a finn kormány kezdeményezését, hogy Helsin­kiben tartsák meg valamennyi érdekelt állam előkészítő ta­lálkozóit; kifejezik készségü­ket, hogy bármikor részt vesz­nek ezeken a találkozókon, s iLletékes képviselőiket erre felhatalmazzák. A külügyminiszterek hang­súlyozzák, az ilyen előkészítő találkozók haladéktalan meg­tartását az a szükségesség in­dokolja, hogy áttérjenek az összeurópai értekezlet gyakor­lati előkészítésére, ami lehe­tővé tenné az értekezlet ösz- saehívásévai kapcsolatos kér­dések megvitatását, egyezteté­sét. A tanácskozás figyelmét ugyanakkor nem kerülte el, hogy azok a körök, amelyek nem érdekeltek az európai feszültség további enyhítésé­ben, fokozzák akcióikat az összeurópai konferencia ösz- szehívása ellen. Ez a konfe­rencia összehívásával szemben támasztott különböző előzetes feltételekben nyilvánul meg, amelyeknek az a célja, hogy bonyolultabbá tegyék az elő­készítő munkát és az értekez­let összehívását más problé­mákhoz kössék. Az ilyen ma­gatartás komoly akadállyá válhat a konferenciához ve­zető úton. Ilyen magatartásra és az európai fegyverkezési hajsza fokozására mutatnak a NATO miniszteri tanácsa (Folytatás a S. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom