Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-19 / 42. szám

Kányáson is többet keli tenni! Legutóbb a nógrádi szénn>e­dence legnagyobb ákinaüzemé- nél. Kányáson tartott komp­lex ellenőrzést az Országos Bányamű szaki Főfelügyelőség a Kerületi Bányaműszaki Fel­ügyelőség az illetékes szak- igazgatási szervek és a vál­lalat vezető dolgozóinak be­vonásával. A vizsgálat a bal­eseti helyzetre, a megelőző intézkedésekre, a biztosítási előírások betartására, a bá­nyák szellőztetésére, a főbb bányaveszélyek megelőzése és elhárítása érdekében tett in­tézkedésekre terjedt ki. A statisztikából megállapít­ható, hogy tavaly az előző év­hez viszonyítva növekedett a balesetek száma, gyakorisága és súlyossága is. Az ezer mű­szakra eső baleseti műszak- szám is mintegy 50 százalék­kal növekedett. Ezek a szá­mok is visszatütoröBÜk. hogy a balesetek megelőzése érdeké­ben tett intézkedések tavaly nem hozták meg a várt ered­ményt, nem következett be ja. vuló, biztonságosabb helyzet. Kétségtelen, befolyásolta ezt a nagyfokú létszámmozgás is, ami a szénbányák visszafej­lesztése miatt szinte törvény­szerű. A legtöbb balesetet a kőzetomlás, a homlak'kidölés, ezenkívül a cs.il lemozgatós, a biztosítászerlkezetek szállítá­sa okozta, de több baleset for­dult elő más okok következ­tében is. A szakemberek elég sok esetben már a helyszínen in­tézkedtek. ugyanakkor a jegy­zőkönyviben határidőt szabtak meg a hibák kijavítására. Az omlálsos balesetek megelőzése érdekében a szénhomlok fo­kozott ellenőrzésére hívták fel A szécsényi járás 1 li w 1 W 1 A r rrf kozmuveloaeserol Hat munkacsoport több hó­napos munkájának eddigi eredményeiről beszélgetünk Szécsényben Kalocsai Miklós­sal, a járási pártbizottság pro­paganda- és művelődési cso­portvezetőjével. A járási pártbizottság kerettervet dol­gozott ki a járás közművelő­dési helyzetének elemzésére. A vizsgálódás a múlt év vé­géig lezajlott. A pártbizott­ság hat munkacsoport létreho­zását tartotta szükségesnek, amely vizsgálatokat végzett, javaslatokat dolgozott ki. E vizsgálódások alapján készül­tek a járási pártbizottság kö­zép távra szóló irányelvei, amelyek lényege a közműve­lődés korszerűsítése, az anya­Benczur-hagyomány ápolásá­ra, idős Szabó István életmű­vének tudatosítására, mint a magyargéci klubkönyvtárban, vagy a nógrádmegyeri mű­velődési házban. Erre vonat­kozóan nem találkozhatunk semmiféle törekvéssel. A karancssági völgy bá­nyász-, munkáslakta vidék. A megyei pártbizottság intézke­dési terve súlyt fektet a mun­kásmozgalmi hagyaték ápolá­sára. Ebben a szécsényi já­rás jellegéből következően, önálló feladat nemigen akad. De például a karancssági völgyben csatlakozni lehetne e megyei jellegű törekvések­hez. Mit tett eddig Karancs- ság, Endrefalva, Piliny köz­gi és mindenekelőtt a szemé- művelődése ennek érdekében? lyi feltételek javítására tör- Keveset ténő erőfeszítések sürgetése. A járási tanács -vb közművelő­déssel kapcsolatos ajánlása ugyancsak a vizsgálódás alap­ján készült el. S ezzel egyidő- ben folyt a gondolatkör értel­mezése a különböző szinte­ken. A pár talapszervek titká­rai előtt értekezleten ismer­tették az anyagot, de a közsé­gi tanácsok, s külön a tanács- titkárok szintén megvitatták e kérdéskört. Jelenleg a KISZ, a gazdasági és a tömegszerve­zetek körében zajlanak a vi­ták, tapasztalatcserék a köz- művelődési vizsgálódás anya­gáról. Néhány szót ezek után a közművelődés és az intézmé­nyek, a gazdasági szervek kapcsolatáról és egyéb kér­désekről. A pártpropag'anda, pártoktatás és a közművelő­dés kapcsolatáról szólva meg kell jegyeznünk, hogy a párt­propaganda gépezete jó, a KISZ-oktatás, az ifjúsági szervezet politikai tevékeny­sége ugyancsak erőteljes a já­rásban. Felfigyelhetünk azon­ban arra, hogy e tevékenysé­gek nem kötődnek klubokhoz, klubkönyvtárakhoz, művelő­dési intézményekhez. Aho­gyan ezt például Kalocsai Miklós is megfogalmazta, „helyiségszemlélet”-ről van itt szó. Ez pedig azt jelenti, hogy sok esetben a falvakban nem a tevékenységet, hanem a feltételeket tűzik ki célul. A politikai propaganda pe­dig csak akkor lelhet jobb ta­lajra, ha- rátalál bázisára, a klubokra. E koncepcióba a karancssági völgy úgy illesz­kedik, mint ahol először sze­____ ______ _______= __ retnék teljessé tenni a klub­n yitott tartalmába, éveken át hálózatot. E területnek a já­Nehány szót ezek után a tapasztalatokról, s a további teendőkről. Természetesen, csupán a teljesség igénye nél­kül, az általunk legfontosabb­nak vélt kérdésekről beszé­lünk. A vizsgálódás többi között, megerősítette, illetve feltárta a közművelődés korábbi járá­si irányításának hiányossá­gait, gyengébb oldalait. A közművelődés járásilag irá­ráson belül ez adná sajátos funkcióját, specifikus jellegét. nem fértek bele például ese­tenként az úgynevezett he­lyi kezdeményezések. Tehát volt „járási” és „helyi" nép­művelés, gyakran egymással párhuzamosan. Ez utóbbi a közművelődésnek az az oldala, amit maguk csináltak az em­berek, példa erre a Rárósi nap megrendezése Litkén, művelődési objektumok, ahol Az elmúlt időszakban a közművelődés tárgyi feltéte­leinek javításában aránytalan fejlesztés következett be. Ott épültek méreteikben túlzott amelybe az egész környék be­kapcsolódott, s amelyet az ÁFÉSZ és a termelőszövetke­zetek szerveztek. A járási szakigazgatási ezekre nem is lett volna any- nytira szükség, mó« helyekéin elavultak az épületek. Mi- hálygerge, Ipolytarnóc, Litke feltételeivel szemben például szerv sokszor a feltételek fel- Szécsény, Endrefalva, Lu- tárásával sem volt képes se- dányhalászi sokkal mosto- giteni a községeket, illetőleg hább körülmények között van. az intézményeket. A szécsényi Ez az örökség azonban adott. Háziipari Szövetkezetben pél- számolni kell vele. Éppen dául egyetlen népművészeti ezért helyes az a törekvés, előadás sem hangzik el, az ot- hogy a műkedvelő művészeti tani közművelődésnek tehát nincs specifikus, a helyi igé­nyeknek megfelelő jellege. Másrészt a közelben, Rimó- con, Sipeken, Hollókőn stb. élnek a népi szőttesek, a népi építészet, és lakberendezés, a a nevelés központját a litkei körzetben kívánják kialakíta­ni. , Az általános és a szakmai műveltség helyzetéről, a gaz­dasági szervek igényeiről, azok megfogalmazásáról, s néptánc. A szécsényi Házi- még számos más kérdésről ipari Szövetkezetnek és az ugyancsak hasznosítható ta­említett falvaknak azonban nincs, vagy alig van élő kap­csolata egymással. Más példa. A járásban se­hol nincs olyan lehetőség a képzőművészeti nevelésre, a nulságokat vontak le már ed­dig is a vizsgálódás alapján. Az eddig elmondottak bizo­nyítják a közművelődési hely­zet elemzésének szükségessé­gét, s pótolhatatlan szerepét a jövőre vonatkozóan. X, E, a figyelmet, eaeníkívül a főte alatta bélelés javítására. Azt is megállapították, hogy a gé­pi jövesztésű frontfejtéseken a műszaka, felügyeleti irányí­tási rendszer jelenleg még a biztonság szempontjából ko­rántsem elégíti ki a követel­ményeket. Fokozni kell tehát az irányítómunka hatékony­ságát. A bánya szellőztetésében különösebb hibát nem észlel­tek. Kányáson a víz is veszélyt jelent. A feltárásokat például biztonsági előfúrásokkal vég­zik. Tavaly váratlan vízbetö­rés nem fordult elő. viszont négy esetben is 500 liternél nagyobb vízhozamot kaptak percenként. A tűzveszély ellen is sikere­sen védekeztek. Fontos ez azért, mert a káinyási bánya sújtólégvesizélyes is. Az energiaellátással és érin- tésvédelemmel, tehát a vil­lamos berendezések vizsgálatá­val kapcsolatban 35 hiányos­ságot soroltak fel a jegyző­könyvben, illetve intézkedtek határidőre történő kijavítá­sukra. Ezekért a hiányossá­gokért elsősorban Balazsa Mikilós villamos részleg-vezetőt tették felelőssé, akit a bánya- hatóság 200 forint bírság befi­zetéséne is kötelezett. A komplex ellenőrzés fel­adata volt, hogy minden más apró hiányosságot is feltárjon és megszüntetésükről intéz­kedjen. Ez sikerült. Bebizo­nyosodott. hogy bár nincsenek nagy hibák, azonban még igen sok tennivaló van Há­nyáson. amit a balesetek el­hárítása érdekéiben el kell vé­gezni. A jegyzőkönyv végső soron rövid határidőiket adott. Bizonyéira sor kerül majd a megtett imtézikedések ellenőr­zésére js. Ajz ott dolgozók tes­ti épségének megóvása érde­kében mindent el kell követ­ni. hogy még apróbb hibáik­ból se fordulhasson elő bal­eset. Továbbtanulás a szakközépiskolákban hogy az iskola elvegzese után közvetlenül elhelyezkedhet­nék a termelésiben — első­sorban szakmunkás munka­körben — külön szakrotAikás- vizsga letétele nélkül. Bizo­nyos üzemi gyakorlat után a diagógusökaitl). Ezt tenmószete- sien csak együttesen, komo­lyan megfontolva, igen nagy körültekintéssel szabad vé­gezni. És ami talán a legfon­Fot ózzon a NÓGRÁD-nak! HOGYAN tovább? Minden rozat harmadik részében a év tavaszán visszatérő prob- szalkközépiskolákrál kívánok léima az általános és közép- szólni, fokú iskoláikban végző fiata- Kik menjenek saakközépis- lok számiára, hogy hogyan to- kóláiba? Elsősorban azok, akik- vább? Míg a középiskolás ne- nek az a szándékuk, hogy a gyed'ikes tanulók helyzete vi- középiskola elvégzése után a szonylag -könnyebb — hiszen közvetlen termelésben helyez- termelőmunka részfolyamatait már a választás nehezén túl- bednek el, de ha tovább ki- irányító, ellenőrző munkakö- estek, addig az általános isko- vannak is tanulni, feltétlen röbbe is bevonhatók és be­lei VIII. osztályosok életük rendelkezzenek jó bóaügyes- tölthetnek minden olyan mun- első komoly döntése elé ér- seggel és gyakorlatiassággal, ka'bört, amely középiskolai keznek, amely lényegesen Aki azt gondolja, hogy végzettséghez kötött. Idővel az meghatározza további sorsú- könnyebb elvégezni a szakkö- üzemben technikusi oklevelet kát, későbbi elhelyezkedésű- zéspisbolát minit a gimnáziu- is, szerezhetnek, bet a társadalomban. mot és csak aizért jelentkezik De van egy másik lehetö­Mind a szülőknek, mind a oda, nagyon csalódik — erre ség is: a felsőfokú oktatási tanulóiknak komoly feladata a szomorú példia azok sorsa, Intézmények bármelyik szakán pályaválasztás, a nevelőknek akik könnyen akartak érett- tovább tanulhatnak. Ha ezt. pedig a pályairányítás (sajnos, ségáhez jutni! és rövid idő alatt választják, akkor előnyösebb ebben a munkában a szülők meg kellett válniuk az isko- a szaibközépi6kolai szaknak nem, vagy alig segítik a pe- látói. megfelelő felsőoktatási initéz­A közismereti tárgyak (ma- ményekben tovább tanulni. E gyár, történelem, matematika» kettős lehetőséget, és a jelen- fizilka, orosz, földrajz, testae- leg működő szakiközépiskolák velés, világnézetünk alapjai), feladatait figyelembe véve él* ha nem is azonosak a gimmá- Irthatjuk, hogy ez az iskola- tosabb, a gyermek választása ziurni anyaggal, de küzépisko- típus a jövőben nem érettsé- a dönrtő, ha azt reális feltété- lai szintűek, ehhez jönnek gizett szakmunkásokat képez, lék biztosítják, mert a „kény- még a szakmai előkészítő, hanem korszerű általános mű­szer tanulás” nem szülhet jó szakmai elméleti és gyakorta- veltséget és középfokú szaik- eredméinyt. ti tárgyak. Ezt a tananyagot mai képzést nyújit, s ezért a Ebben az időszakban az csak következetes, komoly ta- termelő fizikai munkától újságok, különböző kiadvá- nullással lehet, de el lehet sa- kezdve a különböző műszaki, nyok és valamennyi tömeg- játítand, mezőgazdasági, kereskedelmi kommunikációs eszköz igyek- HANGSÚLYOZOM, igen és alkalmazotti, közgazdasági szik segítségeit nyújtani e fe- meg kell fontolni a jelemtke- ügyviteli munkakörök eliátá- lelősségteljes munkában. zést és nem szabad belekerül- sátra képesít. Ebből követke­A cél az, hogy minél sokol- ni a fölkapott szakmák uszá- zik, hogy ez több, illetve mí­dálúbb legyen a tájékoztatás, lyéiba (közgazdasági, egészség- nőségben más aiz egy szaík­hogy a számtalan lehetőség- ügyi, gépipari), mert a keret- mára képzett szakmunkás bői mindenki egyéniségének, számok korlátozottak és mán- képzettségénél, átfogóbb szak- képességednek és további cél- denkd nem vehető fel egy is- ismeretet jelent. A tanulók az jadnak megfelelő iskolatípust, kólába! Különösen a mező- ismeretek birtokában egy pályát válasszon, gazdasági szakközépiskolák egész rokon szakmai csoport Mindenekelőtt a tanulóknak (Bálassaigyanmaton a mező- feladatainak ellátására átkai­kéi! tisztáiban lenniük azok- gazdasági gépész, Széc6ényben masak, azokban rövid idő kai a követelményeikkel, me- a növénytermesztő és állatte- alatt teljes jártasságra tesznek lyeket a középiskolák támasz- nyésztő), továbbá Salgótarján- szert, illetőleg minimális át- tan.aik velük szemben. ban az építőipari szalkközépis- képzési idő alatt át tudnak Nemrégiben két cikk jelént kóla ajánlható. Mindkét terület állni más termelő munkára, meg a NÓGRÁD-ban. Az első komoly perspektívával rendel- amint azt a fejlődés megiköve- fölképp a gimnáziumokkal is- kezik. teli. mentette meg a tanulókat, a A felvétel elsődleges félté- A VÄLASZTÄSBAN bármi- másik általánosságban. szólt tele az egészségi alkalmasság, kor készségesen segítséget arról, hogy a gimnáziumba, az általános Iskolában elért nyújt a Salgótarjánban műkö- szaikközépiskolába, vagy a eredmény (a szakirány szem- dő Pályaválasztási Tanácsadó, szakmunkásképző iskolákba pwntjából figyelembe veendő valamint a minden általános men jenek-e a tanulók. E so- tárgyak eredménye is!) és az iskolában megtalálható Nóg­_____________________í általános iskola • javaslata, rád megyei pályaválasztási tá­V égül: a tanuló szakmai ró- jékoztaitó — mely tartalknaz- termettsége, melyről a szak­középiskolában a felvételi be­szélgetésen győződnek meg. A szakközépiskolába jelent­kezőknek azt is tudniuk kell, Brunczel Tibor (Salgótarján): „A dombon fölfelé” fényképére a. zsűri 7 pontot adott. a megye valamennyi kö­zépiskoláját is —, és a Tájé­koztató a szakközépiskolákról című kiadvány. Ivitz Zoltán KISZ-élet Nem a foglalkozás, hanem a kosos érdeklődés A közelmúltban — mint már beszámoltunk róla — megnyílt a balassagyarmati kórház ifjúsági klubja. A se­bészeti pavilon alatti két alagsori helyiséget a kórház fiataljai társadalmi munkával hozták rendbe — szinte min­denki segített. Barabás Já­nos és Járja István neve — előbbi mint a társadalmi munka felelőse, utőbhi pedig mint klubvezető, a kórházi KISZ-alap6zervezet gazdasá­si felelőse — külön is emlí­tést érdemel a klub létreho­zásán fáradozók nevei között. A kellemes hangulatot árasz­tó, jól felszerelt helyiségek vonzzák a fiatalokat — erről a megnyitó ünnepségen, s az utána következő napikban is meg lehetett győződni. — De mi a garancia arra nézve, hogy ez a kezdeti lendület a későbbiek során sem enyész el, hogy az ifjúsági klubot továbbra is magukénak érzik a kórházi fiatalok? — erről kérdeztük Csordás Pált, a KISZ-alapszervezet titkárát. — Elég, ha csak a követ­kező hetek programját em­lítem — válaszolt a KISZ- titkár — ez önmagáért be­szél. A hetenként sorra kerü­lő teadélutánok mellett feb­ruár 17-én az érdeklődök a mai magyar Irodalomról hal­hatnak vitával egybekötött előadást, 24-én aktuális poli­tikai kérdésekről lesz szó, 25- én pedig Jugoszláviáról ren­dezünk filmvetítéssel egybe­kötött előadást. De, — hogy minden irányú érdeklődést kielégítsünk — egyik KISZ­tagunk a beatzenéről tart magnófelvételek hallgatásával egybekötött előadást, s — bár ez nem tartozik szorosan a klub programjához — a szak- szervezettel közösen az Ipoly- étteremben rendezünk far­sangi bált. Mindez az egész­ségügyben dolgozó fiatalok közötti „falak”, a „kasztrend­szer” felszámolását célozza, hogy egymásra találásukban ne a hasonló foglalkozás, ha­nem a közös, érdeklődés játsz- sza a főszerepet. — Politikai előadások, ren­dezvények? — Két vitakört indítottunk be, a marxizmus—lénindzmus alapjairól szólót és az ifjú­ságpolitikait. Mindkettőre tizenöten—tizenöten jelenkez- tek — a klub azért jelent a korábbi állapothoz képest szinte felbecsülhetetlen segít­séget, mert otthont ad a vi­takörök résztvevőinek. Ré­gebben úgy kellett megfelelő előadóterem után kutatnunk — még a taggyűlések számá­ra is. A KISZ-titkár arról beszél, hogy az önként segédkező fiatalok mellett, a kórház korosabb dolgozói is kivették részüket a klubhelyiségek kialakításának munkájából. S ha itt Is nevet kell említeni, akkor Lencsés Ferenc volt személyzeti vezető neve kí­vánkozik apapírra — ő nem­csak hivatali tekintélyével, hanem hasznos tanácsaival, a mozgalmi munkában szer­zett tapasztalataival is segí­tette a kiszeseket. B t, NÖGRÁD — 1971. február 19., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom