Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)
1971-02-19 / 42. szám
Benetsik István beszéde a választásokról Nincs megállás.: (Folytatás az 1. oldalrőt) A beszámoló második részében Boncaik István belpolitikai életünk közelgő nagy eseményéről, _ a választásokról szőtt: — Március 19-en lejár a négy évvel ezelőtt megválasztott országgyűlési képviselők és tanácstagok mandátuma. Az idei választásoknak több új vonásit ad az, hogy az ország- gyűlés tavaly ősszel néhány vonatkozásban módosította a választási törvényit. A módosítások azt a célt: szolgálják, hogy tovább növekedjenek a választópolgárok jogai és erősödjék állami, társadalmi életűink szocialista demokratizmusa. — A jelölés jogált — a törvény értelmében — a választók jeflölőgyűiiései gyakorolják, e gyűléseket a Hazafias Népfront helyi bizottságai szervezik — a választási elnökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok közreműködésével. Jelöltekre javaslatot tehetnék a Hazafias Népfront szerved, a társadalmi szervezetek, az üzemek (termelőszövetkezetek és más szervek) dolgozóinak közössége, illetőleg tagsága, továbbá bármely választópolgár. Egy- egy jelölőgyűlésen a választópolgárok mond az országgyűlési képviselők, mind a tanácstagok esetében több jelöltet is állíthatnak. Jelöltnek tekintendő minden választójoggal rendelkező állampolgár, akinek jelölését a jelölőgyűléseken megjelent választópolgárok egyhanmada vagy annál nagyabb része megszavazta. — Két vonatkozásban is novels az új jelölési eljárás a választópolgárok jogait, fejleszti a választások demokratizmusait. Az egyik, hogy közvetlenül az érintett lialkosságtöbb jelölt állítására. Azokon a helyeken, aihol 'két vagy több személyt jelölnek országgyűlési képviselőnek vagy 'tanácstagnak, az eddigiektől eltérő vonása lesz a szavazásnak is. Ugyanis: semmit sem számít, hogy a szavazólapom milyen sorrendben szerepelnek a jelöltek nevei, mert a szavazat csak akkor lesz érvényes, ha a választó egyértel műen megjelöülte a szavazólapon — kire adja le szavazatát. Elmondta Benosáfc István azt is, hogy a mostani választásokon még egyazon szervezéssel, előkészítéssel történik az országgyűlési képviselők és a helyi tanácsok tagjainak megválasztása. Az országgyűlési képviselők változatlanul négyéves időszakra kapnak mandátumot, de az új tanácstagok megbízatása már csak két évre szól, két év múltán újraválasztjuk a tanácstagokat — akkor már négy évre. Ez az elhatározás is a közéleti demokrácia jobb lehetőségeit kívánja szolgálni. Könnyebb dönteni a választópolgárnak olyan esetben, amikor csak egy szavazólapot kap kézhez a szavaaóhölydségben, mint akkor, ha többet. — A megyei tanácsok, továbbá a fővárosi tanács tagjait nem közvetlen szavazással választják az állampolgárok, hanem a választásokat követően a helyi (községi, városi), illetve a fővárosban a kerületi tanácsok első üléseiken fogják megválasztani e felsőbb szintű tanácsok tagjait. Ilyenformán a választó- ‘ polgárok akarata itt nem közvetlenül, hanem közvetve érvényesül. Egyébként a mostani választásokon járási tanácsokat már nem választunk. ra es ossziessegeben. a nepre nullázza a jelölés jogát. A másik, hogy a jelöléseken. az egyharmados arány meghatározásával az eljárási módban, nemcsak lehetőséget teremt, hanem ösztönöz is, két vagy törvényünk — hangsúlyozta Benosák István — a szocialista társadalmi egyenlőség erősítése, a választópolgárok egyenjogúságának következetes érvényesítése, a szocialista demokratizmus fejlesztése. Választási programunkban első Épül, szépül Érsekvadkert Az ßrsekvadkert és Vidéke ÁFÉSZ február 17-én tartotta mér'egmegállapitó és vezetőségválasztó küldöttgyűlését. A gyűlésen megjelent Molnár Károly, a Belkereskedelmi Mi- nisztériium osztályvezetője, Lé- szák Pál, a Balassagyarmati járási Tanács elnökhelyettese és Holub Gyula, a MÉSZÖV elnökhelyettese is, akik hozzászólásukkal javaslataikkal segítették a tanácskozás munkáját. A szövetkezet 1970. évi tevékenységéről Gyurkiovics István, az ÁFÉSZ elnöke számolt be. Elmondotta, hogy az elmúlt évben, összesen 50 millió forint értékű kiskereskedelmi forgalmat bonyolítottak le a három község boltjaiban. Ez a III. ötéves terv folyamán, 100, illetve 200 százalékos emelkedést jelentett. Ugyancsak növekedett a szövetkezet nyeresége is ez idő alatt; 764 ezer forintról 2 millió 100 ezer forintra. Hálózatfejlesztésre az öt éven belül közel 5 és fél millió forintot fordítottak; megépítették az érsek vadkerti vendéglátó kombinátot, a kisiáruháaat, az önkiszolgáló boltot, a zöldséges a dohányboltot, egy italboltot, gázcseretelepet, garázsokat, raktárakat. Patakon presszó létesült és elkezdték a dejtári presszó építését is, amelyet ez óv augusztus 20- án szándékoznak megnyitni. Bővült a hűtőkapacitás, gépiberendezés és a körzet valamennyi boltját korszerűsítették. Ez, a megyében szinte egyedülállóan gyors fejlődés a küldöttek hozzászólásaiban is tükröződött. Molnár Károly a felszabadulás előtti éveket idézte és a nehézségekről beszélt. amelyeket a szövetkezett mozgalomnak itt, Éreekvadkértén is le fceiteet győznie. míg ilyen szép eredmények. korszerű bolthálózat születhetett, Leiszák Pál tolmácsaiba a küldötteknek a járási tanács jó véleményét, amelyet, a szövetkezet tevékenységéről a legutóbbi alkalommal történt beszámoltatás alkalmával alkottak. Különösen kiemelte a politikai és kűLtúrális munkát, amelyet a falvaikban az ÁFÉSZ végez. Holub Gyula néhány fontosabb megyei adatot ismertetett és rámutatott, hegy a nagy forgalom mögött sok fá' rariságos munka húzódik meg, s ezért a dolgozók dicséretet érdemelnek. A további hozzászólásokban Pistyur Jánosné mint nőbizottsági tag, a szabad szombat bevezetését kérte, a nők otthoni munkájának megkönnyítésére. Görbe Imre községi tanácselnök javasolta, hogy a 80 családot befogadó érsekvadkerti új lakótelepen létesítsen élelmiszerboltot a szövetkezet amihez a tanács nevében rögtön fel is ajánlott egy házhelyet térítésmentesen. Péter Gáborné olcsó textilcikkek árusítását. Bocsa Ferenc a szállítási szolgáltatás bővítését, dr. Légrády László az egészségügyi szabályok ponto sabb betartását kérte. A küldöttgyűlés a válaszadás elhangzása és a határozati javaslat elfogadása után, az új vezetőségek megválasztásával ért véget. Az igazgatóság elnökéül egyhangúlag isimét Gyurkovics Istvánt választatták meg és új szervként megalakult az ÁFÉSZ nőbizottságia is. Kemény Erzsébet helyen szerepel a nép jólétének növelése, szocialista vívmányaink gyarapítása, állam- hajtaürnunk erősítése oly módon hogy a közügyek intézésében mind több felnőtiUkorú állampolgárunk cselekvőén vegyen részt. Programunk: része, hogy a gazdasági célok megvalósulásával együtt gazdagodjék az emberek szellemi élete, gondolkodásmódja, egész társadalmunk (kulturáltsága — Az MSZMP X. kongresz- szusa jó példát szolgáltatott arra, hogy a társadalom politikai irányító ereje, a párt — milyen nyíltan, a hazad és a nemzetközi közvélemény nyilvánossága előtt alakítja ki és tárgyalja meg a saiját programiját. A kongresszus óta eltelt néhány hónap tapasztalatai alapján is megállapíthatjuk hogy a párt kongresszusi határozatainak megvalósítása nem korlátozódik csupán a párt belső életére, a pártszervezetekre. A kongresszus elhatározásai már e rövid idő alatt is kezdenék össznépi programmá válni: a szövetségi politika következetes érvényesítésével, a szocialista népinemzeti egység összetartó erejével máris formálják népünk sorsát. Országépítő programunk valóra váltásában megvan a helye, szerepe, mindennapos tennivalója minden becsületes állampolgárnak. A választópolgárok méltán elvárják jelöltjeiktől, hogy az országos nagy célokon kívül legyenek helyes elképzeléseik a szűkebb pátria, a község, a város társadalmi és gazdasági fejlesztéséiről is. Elvitathatatlan joguk a választópolgároknak, hogy aszerint jelöljenek és válasszanak: ki az az ember, aki legjobban képviseld az 6 érdekeiket a parlamentben vagy a helyi tanácsban., honfitársaik közül ki a legalkalmasabb a nemzet, az ország érdekednek képviseletére. E jog elismerése, gyakorlása tovább növeli a jelölések után sorra kerülő választási gyűlések jelentőségét. EHene 'vagyunk a múlt viliágból ismeretes ízléstelen és félrevezetőén demagóg korteskedésnek, de hívei vagyunk a megfontolt mérlegeléseknek, a közélett szerepet váldaHó személyek helyes közösségi kiválasztásának, hogy a nép képviselői olyan emberek legyenek mind az országgyűlésiben, mind a tanácsokban, akik képesek a magukra vállalt és a választóiktól (kapott feladatokat elvégezni. Egy évvel ezelőtt hozta meg a párt Központi Bizottsága a nők helyzetének megjavít tásáról szóló határozatát. Azóta a különböző szintű pártbizottságok és alapszervezetek mindenütt ismertet, ték a határozat lényegét, s a salgótarjáni városi pártbizottság erre vonatkozó határozatait. A végrehajtáshoz hozzá kezdtek a körzeti párt- szervezetek is. Az alapszervezetek megválasztották a nőfelelősöket és a Hazafias Népfront mellett is megalakult hat helyen a nőbizottság. Jó céllal alakult meg a városi népfrontbizottság mellett egy 45 tagból álló „nő- bizottság” is, amelynek mun. kaprogramja, klubnapjai, értékes vitaestjei vannak. El. mondhatnánk, hogy a határozat elindult a megvalósítás útján, a politikai, a társadalmi légkörben ott van a párt helyes politikája. De mit mutat a gyakorlat? A 14 körzeti pártalapszer- vezet közül egynek sincs nőfelelősi munkaprogramja. Az újonnan megválasztott párttitkárok és pártvezetőségek egy része nem tudja, hogy mit kell programba venni, mi a területük sajátos helyzete, hol kell javítani a területükön élő, dolgozó és háztartásbeid nők helyzetén, gondjain, problémáin. Több párttitkár úgy véle. kedett, — a két hónappal ezelőtt megtartott körzeti titkári értekezleten, — hogy „csinálják meg a nőfelelősök a reszortjukra vonatkozó Tíz éve dolgoznak együtt, mindannyian itt ismerkedtek meg a mintalakatosság tudományával. Jókedélyű, tettre kész emberek, akikre a nehéz időkben is lehet számítani. Eddig kétszer nyerték el a Szocialista brigád cím arany fokozatát, négyen pedig nemrég vették át a Vállalat kiváló dolgozója kitüntetést. — Szeptemberben hívat az igazgató eivtárs, s azt mondja: — Nehéz helyzetben van a sajtoló üzemrész, ki kellene őket segíteni, mit szólok hozzá? Semmi akadálya, majd megbeszéljük a brigáddal. Még megkérdeztem, hány főre volna szükség? Hatra — hangzott a válasz. Visszajöttem, s mondom a brigádtagoknak miről van szó. Mindannyian jelentkeztek. Dehát csak hat főre van szükség! Kik legyenek azok? Döntöttünk: Hegyi János, Menczel Sándor, Téglái Gyula, Le- hoczki Pál, Besze és én mentem át a sajtóiéba — pergeti vissza az idő kerekét a sovány arcú, kedves, közvetlen, ifjú brigádvezeia, Pintér György, a József Attila kollektíva vezetője, a ZIM salgótarjáni gyárában. Egy hét alatt belejöttek a munkába. Azt az órabért kapták, amit a mintala- katos-műhelyben. Kiszámították, hogy volt olyan nap, amikor három annyit kereshettek volna, mint jelenlegi munkahelyükön, máskor viszont meg kellett volna elégedniük napi 40 forinttal. — Nem panaszkodhattunk. Pénzünket megkerestük. Igaz, dolgoztunk szabad szombaton és vasárnap, de nem volt ritka eset, amikor reggel hattól este tízig két műszakot egybefűzve termeltünk. — Mit szóltak az asszonyok? — Belátták, hogy szükség van rá. Egy kivételével, a nős brigádtagok felesége is mind itt dolgozik. Az enyém például a gáztűzhelyszereidében, őket is kisegítettük a múlt év júniusában meg júliusában — veszi vissza a szót a brigádvezető. Az előbbieket erősíti meg Téglái Gyula, aki 17 éve dolgozik a gyárban, felesége pedig a személyzeti osztályon tevékenykedik. Menczel Sándornak sem kellett sokat magyarázkodnia, hisz’ a felesége ugyanúgy tudta, hogy hol van a baj, mint férje. — Egyszer, még a nyáron, amikor a gáztűzhelyszereidében segítettünk, szóba hozta a feleségem, hogy hagyjuk már abba ezt a hajrát. — Nem tehetjük, amit vállaltunk, azt teljesíteni keil — válaszoltam neki. Megértette...! Bizony az asszonyokra az elmúlt év utolsó négy hónapjában jóval több munka hárult, mint korábban. A férjek sokszor sötétben indultak munkába és sötétben jöttek haza. Az asszonyok kérdezték ki a leckét a gyerektől, ellenőrizték a házi feladatot, segítettek a tanulásban. — Most nyugodt a helyzet, év elején vagyunk — mondják többen is mosolyogva. A brigádvezető a tagság megbízásából azonban nyughatatlan. Az ez évre tervezett több napos dunántúli kiránduláshoz szeretne pénzt szerezni. Ez ügyben már többször kopogtatott az igazgató ajtaján, aki csak annyit mondott: — Ha szükség lesz a brigád segítségére, azonnal szólok,.. Újabban a Szakma kiváló brigádja cím elnyerését tűzték ki célul. Amikor a szak- szervezeti bizottság kidolgozza a feltételeket, az elsők között lesznek, akik vállalkoznak teljesítésére. Megtehetik, mert a mintalakatosság nemcsak szép szakma, hanem sokoldalú, e mellett fejleszti az igényességet, a kézügyességet, általában az esztétikai érzéket. Ezért a brigádban jórészt olyanok dolgoznak, akik annak idején jó eredménnyel végezték el az általános iskolát. Többen azonban itt nem álltak meg. Főleg az alapító tagok közül vállalkoztak a középiskola elvégzésére. Lipták János és Téglái Gyula a technikum, Jegesi Ferenc és Galcsik Róbert pedig a gimnázium harmadik osztályának anyagával viaskodik. — És a brigádvezető? — Két évig én is jártam, utána behívtak katonának, s abbahagytam. Tudom, hogy sokszor nehéz helyzetben vagyok, amikor a tanulás kerül szóba, jelenleg a marxista középiskolába járok. Lehet, hogy őszre újra megpróbálkozom a technikummal. — Vannak-e újabb jelentkezők? — Őszre biztos lesz, kettő. —■ Kire gondol? — Még nem tudom. Találomra megkérdeztem Jónás Istvánt. így válaszolt: — Ősszel megpróbálkozom, hogy a brigád továbbra is tartsa a színvonalat. Egy dolog azonban zavar: még nem tudom, hogy behívnak-e katonának. — Miért tanulnak ezek a szakmunkások? Elsősorban a nagyobb tudásért. Van akinél ösztönzőleg hat, hogy a felesége már túl van a középiskolai végzettség megszerzésén, s most rajta a sor. Téglái Gyula annak idején együtt kezdte feleségével a közgazdasági technikumban. Nem tetszett neki, abbahagyta, s amíg felesége tanult, felépítette házukat. Utána kezdett hozzá a technikumhoz. 4A brigádokban baráttok, volt iskolatársak dolgoznak együtt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy egyetértésben alakítják ki a tennivalókat, vitatkoznak a munka jobb elvégzésének lehetőségeiről. A brigádban mindenki egyenlő, annak a szava a döntő, aki a legjobb, legokosabb módszereket mondja el. Ezek után érthető Jónás Istvánnak az egyik megjegyzése: — még egy ilyen brigád nincs... Nem akarom kisebbíteni szavait, de a hozzájuk hasonló kollektívák száma egyre több lesz megyénk üzemeiben, vállalataiban. Egy azonban biztos: méltóak névadójukhoz, József Attilához. < Venesz Károly Egy évvel a párthatározat után Nőkkel a nőkért munkaprogramot, hiszen ók voltak 3 napos tanfolyamon, ők hallották miről van szó, mit kell tenni”. Mit mondanak a párt; nő- felelősei? Mi, a tanfolyam keretén belül tényleg sok, hasznos, jó elvi útmutatást kaptunk, de arról, hogy a gyakorlatban hogy kell összeállítani egy munkaprogramot, és azt hogyan kell a legszélesebb rétegek érdekében ismertetni, végrehajtani, arról csak any- nyit kapunk, „a helyi viszonyoknak megfelelően alakítsátok ki!” Ilyen, és ehhez hasonló téves nézetek késztették a városi pártbizottság instruktorait és a városi pártbizottság mellett dolgozó nőfelelőst, hogy összehívják a párt és a Hazafias Népfront mellett működő nőfelelősöket és nőbizottságok elnökeit, titkárait, akikkel konkrétan meg. beszélik a gyakorlati, szervezési, politikai tennivalókat, és segítenek tisztázni néhány olyan problémát, amit nem látnak világosan sem a párt- alapszervezetek titkárai, sem a nőfelelősök. Milyen kérdéseket kellett tisztázni, megértetni? Azt, hogy a párt nőfelelősi munkája nemcsak a nőfelelős reszortfeladata, hanem az egész pártvezetőség, a párttagság és közvetve az egész társadalomnak ügye! Szét kellett oszlatni azt a téves nézetet, hogy nem a Népfront mellett működő nőbizottság irányítja és koordinálja a nők helyzetére vonatkozó párthatározat végrehajtását, hanem a párt területi alapszervezetei. Átfogó képet kellett adni a nőfelelősi munka „hogyanjára”. Vagyis, mit jelent az a megfogalmazás, hogy a nőféle- lős javasoljon, észrevételez- zen, befolyást gyakoroljon a mindennapi munka során a határozatok meghozatalánál stb. A fő problémát — joggal — a munkatervük vagy ne. vezhetnénk inkább munka- program elkészítésével kapcsolatos kérdések okozták úgy a nőfelelősöknek, minta pártvezetőségeknek, mert nem voltak eléggé hozzászokva a „helyi politika” elemzéséhez. felismeréséhez, s gyakran főleg arra vártak, hogy majd „felülről”, a városi pártbizottságtól megkapják, hogy mit kell tenni. Nos, ilyen és még sok egyéb kérdésre kaptak választ 12-én a nőfelelősök és nőbdzottságok vezetői a városi pártbizottság instruktoraitól, a jelenlevő nőbizottságok veze. tőitől. A tanácskozás a baráti beszélgetés. a közel háromórás értekezlet 12 hozzászólója ettől sokkal több politikai tapasztalatot adott. A nőfelelősök lelkesek —, hiszen többségük már éveken át dolgozott a nőtanácsokban, a Hazafias Népfront vezetőségeiben, a párt- és társadalmi munka különböző területein, de mégis várták és varját, hogy az új körülmények ma. gyarázásával megértetésével, jó munkastílust, jó munka- módszert alakítsanak ki. Joggal vetették fel többen, hogy a függetlenített vezetők, a párszervezetek patronálod több helyszíni segítséget adjanak. Igénylik a Hazafias Népfront nőbizottságainak vezetői, hogy ők is kapjanak valamilyen formában úgy oktatást. mint a pártszervezetek nőfelelősei, hiszen a határozatokból adódóan az ő bizottságaik és aktivistáik munka- területe sok tekintetben igen széles skálájú, sokrétű, és csak így lehetnek igazán a pártalapszervezetek partnerei, segítői. • — B. R — NÓGRAD — 1971. február 19., péntek 3 4
