Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-18 / 41. szám

Lényegesen emelkedik az áruforgalom Apró Antal felszólalása Moszkvában Mihail Leszecsko. a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, aki szerdán Moszkvában megnyitotta a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együtt­működési Kormányközi Bi­zottság soron levő ülését, kö. zölte: körülbelül 250 témát ölel fel a Szovjetunió és Magyarország műszaki.tudó. mányos együttműködése. A bizottság ülésén felszó­lalt Apró Antal, a magyar kormány elnökhelyettese, a magyar küldöttség vezetője, akii megelégedéssel nyilatko­zott a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődéséről A két ország között lebonyoló­dó áruforgalom az 1971—75- ös években az előző öt évhez viszonyítva, több mint 80 szá­zalékkal emelkedett. Már eb­ben az évben csaknem 10 százalékkal növekednek a kölcsönös szállítások. Apró Antal aláhúzta a köl­csönös gépipari szállítások fokozódó szerepét. Magyaror­szág ebben az öt évben nagy teherbírású tehergépkocsikat, személygépkocsikat, traktoro­kat, repülőgépeket, a Szovjet­unió pedig autóbuszokat, hű­tőberendezéseket* hírközlő berendezéseket kap. A Szov­jetunió Magyarország felé irányuló exportjában fontos helyet tölt be a kőolaj, a vil­lamos energia, a vasérc. Elő­irányozták a közszükségleti cikkek kölcsönös szállításai­nak növelését (MTI) Thaiföldiek Laoszban emlékeztetett arra, hogy ko­rábban már több thaiföldi (Folytatás az 1. oldalról.) A Nixon.kormányzat feb­ruár 16-án felszólította. a thaiföldi kormányt, hogy küldjön két zászlóajt a laoszi Sam Thong.Long Cheng tér. ségbe, — jelentette be szer­dán a Laoszi Hazafias Front Központi Bizottságának szó­vivője. A szóvivő egyúttal gyalogos zászlóalj és tüzér, ezred lépett illegálisan Laosz területére. A Hazafias Front szóvivője rámutatott: a thai­földi csapatok laoszi felfejlő, dése maradéktalanul beillesz­kedik a laoszi háború délről északra való kiterjesztésének amerikai tervébe. (MTI) Teljesült az egyik ígéret ötéves szünet után, Szíriá­nak ismét van parlamentje. A damaszkuszi rádió adta hírül, hogy az uralkodó Baath- párt ideiglenes vezetősége kinevezte a „népi tanács” 173 tagját, akik az ötmilliós Szí­riái társadalom minden réte­gét képviselik. Vannak kö­röttük munkások, parasztok, értelmiségiek, kereskedők; képviselőket delegált a nő­szövetség is. Azzal, hogy kinevezte az új parlamentet, az Asszad ve­zette, 1970. november 1-én ha­talomra jutott új szíriai ve­zetés teljesítette egyik alapve­tő ígéretét. A parlament újbóli életre- hívásával és a szerdán reg­gel bejelentett alkotmánymó­dosítással Szíria lényegében átvette az egyiptomi állam­vezetés mechanizmusát. Szí­riái illetékesek ezzel kapcso­latban hangsúlyozták, hogy az intézkedések összhangban állanak az EAK, Líbia, Szu­dán és Szíria tervezett unió­jával. (MTT) Nagyarányú sztrájkok Olaszországban Olaszországban folytatódik a dolgozók nagyarányú har­ca az új kollektív szerződé­sekért, valamint a munkálta­tóknak a szakszervezetek és a dolgozók elleni támadása visszaveréséért. A szerdai nap folyamán To­rinóban és környékén mirtt- egy 400 000 ipari munkás tar­tott egynapos tiltakozó sztráj­kot. A torinói Fiat-gyár dolgozói háromórás figyelmeztető sztrájkot tartottak tiltakozásul amiatt, hogy a gyár vezetősé­ge mintegy 45 000 munkást átmenetileg elbocsátott. Egész Olaszországban szer­dán mintegy 300 000 textilipa­ri munkás egyórás sztrájkot tartott. (MTI) Egy Kambodzsában lelőtt amerikai helikoptert dél-vietnami katoigák vizsgálnak át, hogy kiszedjék belőle sebesült ka­tonáikat flViem vallási ellentét Belfast és Londonderry ne­vét a legutóbbi fél évben meg­ismerte a világ, összetűzéseik, gyakran tragédiába torkolló büntetéseik és atrocitások tet­ték ismertté a két városnevet és Észak -Írországot, ahol — mint ismeretes — hosszabb ideje feszültség dúl a laikos- ság kétféle vallású rétege, va­lamint Ulster parlamentje és nép, végső soron pedig a do­minium és Anglia között. Londoni hivatalos körökben a kialakult helyzetet a soro­zatosan ismétlődő, hovatovább állandósuló nyugtalanságot a katolikusok és a protestánsok közötti ellentétekkel indokol­ják. Ha azonban csak erről lenne szó, felesleges volna brit katonai erőknek Észak- írországiban való állomásozik - bása, de az is, hogy a csapa­tok beavatkozzanak — úgy­mond: a nyugalom és a rend helyreállítása érdekében — az észak-írországi bajok „orvoslá­sába”. Más vélemények sze­rint a tulajdonképpeni problé­ma magva az az elszakadási törekvés, ami évszázadok óta él az írekben. Úgy véljük: sem az egyik sem a másik megítélés nem tárja fel a valóságos okot. Az ugyan igaz, hogy 1607-ben, az ír lázadás leverése után an­gol és skót protestánsokat te­lepítettek Ulsterbe, s Anglia ezzel feszültségek gócpontját teremtette meg. A vallási el­lentét azonban az eltelt évszá­zadok során sokat veszített élességéből, s már ezért sem lehet az eredete ma egy ko­moly méretű belpolitikai konfliktusnak. Még akkor sem, ha a katolikus kisebbség hátrányos megkülönböztetése­ket kénytelen elviselni. Bernadette Devlin képvise­lőnő, a katolikusok polgári jo­gaiért küzdő mozgalom veze­tője az északír bajok gyöke­rét tárta fel amikor hangsú­lyozta: hazájának problémái nem vallási jellegűek, hanem azok a kapitalista rendszer­ből adódnak. Az angol kapita­lizmus természetét nem szük­séges elemezni, azt azonban feltétlenül el kell mondani. hogy az a London, amelyik nem is olyan régen még ha­talmas kiterjedésű gyarmati birtokok felett uralkodott, most a gyarmatosítást „saját portáján” belül próbál ja meg­valósítani. Erre mutat, hogy rendfenntartás címén jelenleg mintegy 7400 angol katona tartózkodik Belfastban, Lon- dondarryben és más városok­ban. Az a nyomás, ami az angol fővárosból érni az ulsiteri par­lamentet eleve lehetetlenné tette és teszi, hogy a korláto­zott jogú kormány megfelelő reformintézkedéseket léptes­sen életbe. Amíg ugyanis az írek egymással vannak elfog­lalva, kevesebbet törődhetnek a függetlenség gondolatával — körülbelül így fejthetjük meg a Heath-kabinet okoskodását, ami egyelőre sajnos, bevált. Annyira, hogy újabban min­den felelősséget áthárítanak az ír köztársasági hadsereg­re, amelyiknek egyik szárnya valóban mutat anarchikus tö­rekvéseket. A szélsőségesen 2 NÓGRÁD - 1971. február 18., csütörtök KIS HÍREK a nagyvilágból. Péter János külügyminisz­ter szerdán Bukarestbe uta­zott, ahol részt vesz a Var­sód Szerződés tagállamai kül­ügyminisztereinek az összeu­rópai konferencia előkészítésé­vel foglalkozó, ma kezdődő kétnapos tanácskozásán. Február 16—17-én Prágában tartatták a szociális,ta orszá­gok interparlamentáris cso­portjainak konzultatív tanács­kozását. amelyen megvitatták az Interparlamentáris Unió rnárousihaai sorra kerülő cara- casd ülésének és az unió szep­temberi, párizsi konferenciájá­nak előkészületeit. Lapokban olvastuk Tükrözi a szükségleteket A szerdai szovjet lapok továbbra is bőséges teret szen­telnek az új ötéves népgazdasági fejlesztési terv kongresz- szusi irányelvtervezete országos megvitatásának. A Pravda vezércikke rámutat arra, hogy a tudomá­nyos, a gazdasági, a politikai és egyéb szempontok alapos figyelembevételével kidolgozott okmány újabb ötéves tervidőszakra határozza meg a társadalomfejlesztés fonto­sabb irányzatait, az ország ereje további gyarapításának távlatait, valamint a dolgozók anyagi és kulturális élet- színvonalának jelentős emelését. A tervezet tulajdonkép­pen a kommunista építés jelenlegi szakaszában folytatott pártpolitika alapvető lényegét önti konkrét valóságba és tükrözi a társadalom megérett szükségleteit. Ezzel magya­rázható — húzza alá a vezércikk —, hogy a szovjet dolgo­zók milliói lelkesen reagálnak a tervezetre, támogatják a dokumentumban feltűntetett célkitűzéseket. Befejezte munkáját Szófiá­ban a bolgár nemzetgyűlés ülésszaka. amelyen négy hó­nappal meghosszabbították a jelenlegi nemzetgyűlés mandá­tumát és módosították a vá­lasztási törvényt. A lap a továbbiakban megemlíti, hogy a tervezet or­szágos vitája olyan politikai jelentőségű esemény, amely hűségesen tükrözi a szovjet társadalmi élet mély és kö­vetkezetes demokratizmusát, azt a körülményt, hogy a dolgozók aktívan részt vesznek az állami politika formá­lásában. Szüntelenül kész fejleszteni kulturális kapcsolatait a Szov­jetunió a szocialista országok­kal — jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Nyikolaj Lunnyikov, a szovjet külügy­minisztérium illetékes osztály- vezetője. Belfastban, Észak-lrország fővárosában kedden éjjel újabb incidensek voltak a tüntetők és angol katonák kö­zött a város katolikus negye­dében. Többen megsebesültek, egy fiatalembert letartóztattak. Scheel nyugatnémet kül­ügyminiszter két és fél órás megbeszélést folytatott Rogers amerikai külügyminiszterrel, amelynek végén kijelentette: a két féü teljesen azonosain értékeli a bonni kormány ke­leti politikáját. Háborús cselekménynek minősítette Pakisztán az ENSZ Biztonsági Tanácsához beterjesztett levelében Indiá­nak azt a döntését amelynek értelmében mór több hete" szünetelteti az ország területe fölött a pakisztáni légi forgal­mait William Calley főhadnagy 1968-ban a dél-vietnami My Latban megölt 102 polgári személyt. Bírósági tárgyal ásón védőügyvédéi most azt pró­bálják bizonygatni hogy íté­lőképességét a stressz és a fe­szültség károsan befolyásolta. A KCNA észak-koreai hír­ügynökség jelentése szerint Pan.mádzsonban lezajlott a ko­reai fegyverszüneti bizottság ülése, amelyen a koreai fél tiltakozott a demilitarizált övezetben elkövetett amerikai provokációk ellen. Harmincmillió dolláros köl­csönt ad Tanzániának a Vi­lágbank új vízi erőmű létesí­tésére, amelyhez Svédország is 12 millió dollárral járul hoz­zá. A Világbank kölcsönének törlesztését öt év múlva kell elkezdem. nacionalista, terrorakciókat is alkalmazó csoport azonban nem azonos az ír nép egészé­vel. Márpedig a féllegális szervezet tevékenységére hi­vatkozva az egész nép jogait próbálják még jobban meg­nyirbálni. Angidéban több mint három hete sztrájkol 230 ezer postai alkalmazott. Bizonyos problé­mákat mái- ez is jelez. A gaz­dasági bajokat azonban még inkább mutatja, hogy a mun­kanélküliek száma rövidesen eléri az egymilliót. Az erősödő krízis motiválja London vi­szonyát Belfasthoz. A régi gyarmatpolitika gyakorlata­ként ami érinti az anyaorszá­got, az kétszeresen sújtja a domíniumot. S ha emiatt elé­gedetlenség lángol fél, akkor — ugyancsak a régi gyakorlat szerint — katonákat küldenek a lázongok nyakára. A világ­gal pedig megpróbálják elhi­tetni, hogy olyan bajról van szó, amit az érintettek egye­dül csali maguknak köszön­hetnek, miivel nem tanúsíta­nak kellő türelmet vallási kér­désekben. Csaikhát ezt száz évvel ezelőtt még el lehetett hinni, de napjainkban már aligha. Sz. 1. Vietnamizálós = 'okozottabb beavatkozás Az amerikai sajtóban megjelent közlemények nem hagynak kétséget az iránt, hogy a vietnamizálási program egyáltalán nem jelenti az Egyesült Államok indokínai „ka­tonai részvételének” csökkentését. Ellenkezőleg: a vietna­mizálási program oda vezet, hogy az Egyesült Államok jobban beavatkozik a délkelet-ázsiai népek belügyeibe. Az amerikai sajtó rámutat, hogy a Laosz elleni légi háborúban az Egyesült Államok 400 helikoptert használ fel. Ezek naponta több száz bevetést hajtanak végre. Ké­szenlétben áll ezeken kívül még 2600 katonai helikopter is. Az amerikai légierő 40 darab B—52-es típusú repülőgépet, 200 darab F—4 típusú és 100 egyéb vadászbombázót „emelt ki” a laoszi légi agresszió céljaira. A Délkínai-tengeren elhelyezkedő repülőgép-anyaha- jókról 130 bombázógép száll fel laoszi bevetésekre. A ten­gerészgyalogság Da Nang-i (Dél-Vietnam) támaszpontján is több repülőgépet adtak át a laoszi háború céljaira. A legutóbbi laoszi és kambodzsai fejlemények — írja Moregentau professzor, a New York-i egyetem politológu­sa, a New Republic című folyóiratban — fényt vetettek Nixon indokínai politikájának lényegére. Ez pedig abban áll, hogy az elnök nem a háború beszüntetését, hanem jel­legének megváltoztatását határozta el. Kulcsszerepet töltenek be a megye fejlődésében (Folytatás az L oldalról) vékenységéről is, hiszen ne­kik is nagy részük lesz, hogy elegendő építési anyag álljon az építők rendelkezésére. A továbbiakban még szólt a megyei titkár az elmúlt idő­szakban lezajlott választások tapasztalatairól és azokról a kérdésekről, amelyeket ezeken az értekezleteken mondtak el. Szenvedélyesen bírálták a termelést gátló szervezetlensé­get, az anyagellátás nem ki­elégítő voltát. Többen az anyagi és erköl­csi megbecsülés problémáit vitatták. Általában még ma is csak év végén élnek ezzel a lehetőséggel. Mások, az üzemi demokrá­cia kérdésével foglalkoztak, és elsősorban a munkásjavasla­tok sorsával. Egyes gazdasági vezetők és a szakszervezeti vezetők sem érzik még kellő­en a munkások javaslatainak jelentőségét, nem adnak arra választ időben. A vitában tizenöt küldött vett részt. Tóth József aszta­los az építőipari és szakipari részlegek közötti kooperáció fontosságáról beszélt. Arról szólt, hogy a munkaverseny­ben is fokozni kell a minőség­re való törekvést, szélesebb körben elterjeszteni a koráb­ban is jól bevált garanciavál­lalást az önellenőrzést. Szíjgyártó Sándorné szocia­lista brigádvezető a nőbizott­ságok egyre javuló, élénkülő munkájáról számolt be a kül­döttértekezletnek. Több pél­dával bizonyította, hogy a párthatározat végrehajtásához már hozzáfogtak az üzemek­ben. Több olyan kedvezményt biztosítanak ma már a dolgo­zó nők számára, amelyek eny­hítik gondjaikat. Béres Lász­ló a szakszervezetek megnö­vekedett jogairól, kötelessé­geiről beszélt, és arról, hogy a dolgozók összefogásának mi­lyen mérhető eredményei van­nak a síküveggyárban. Ber- czeli Ferenc a tanácsi építők gondjairól számolt be, és ar­ról tájékoztatta a küldött- értekezletet, hogy az utóbbi időben milyen fejlődés volt ennél a vállalatnál. Imre Já­nos romhányi küldött után emelkedett szólásra Szoó Bé­la, a megyei pártbizottság tit­kára. Többek között a munka hatékonyságára hívta fel a figyelmet, és arról szólt, hogy az építőipari vállalatok kulcs­szerepet töltenek be a megye fejlődésében. Ha a negyedik ötéves tervet vesszük alapul, a vállalatok jó munkáját, fej­lesztési elképzeléseit összevet­jük, akkor a kapacitás elég­telennek látszik. Kérdés, hogy a megye építőipara mennyire lesz képes fejlődni ahhoz, hogy a megyei feladatokat megoldja. Igen fontos, hogy a 8 ezer lakás felépüljön, az új üzemek időben belépjenek a termelésbe. A továbbiakban a vállalatok közötti kooperá­cióra, a kölcsönös előnyök alapján való társulások, egymás segítésére hívta fel a figyelmet. Lipták József elvtárs, a so­ron következő szakszervezeti feladatokról beszélt. A mun­kaverseny szervezése mellett a munka jó feltételeinek meg­teremtésére hívta fel a fi­gyelmet és azokról a rejtett tartalékokról beszélt, amelyek a munkafegyelem javításában, a munkaidő kihasználásában, a kieső idők csökkentésében, a munkaerő-vándorlást elő­idéző okok megszüntetésében rejlik. Ezután Zsigmond Já­nos, a Pestvidéki Kőbánya, Policsek László, a balassa­gyarmati porcelángyár és Babik Mlhályné, a megyei építők küldötte szólalt fel, majd Nagy József, megyei tit­kár összefoglalója utón ke­rült sor a megyei tisztségvise­lők megválasztására. Az építők szakszervezeti megyebizottsága elnökének Jandala Károlyt, titkárának ismét Nagy Józsefet választot­ták. Tagjai lettek Garamszegi Tibor, Longauer István, Zsig­mond János, Szíjgyártó Sán­dorné, Hegedűs Imre, Bérezés Ferenc, Szabó Erika, Perényi László, Béres László, Unger Károlyné és Vratni József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom